A nap képe New York-ból

Az üzlet újra indult. Azért nem teljesen!

A NYSE-TICK egy olyan index, amelyet piaci mélység indikátorként lehet alkalmazni napon belüli kereskedésben. Egyszerű a számítása: az előző kötéshez képest magasabb áron forgó részvény szimbólumok száma és az épp alacsonyabb árra csúszott részvények száma közötti különbségről beszélünk.

Az ábrán két kék színű szintvonallal jelöltem a szerdai kereskedés legmagasabb és legalacsonyabb TICK értékét. A maximum olvasat 795-re sikeredett, ami az iménti definíció szerint annyit tesz, hogy magyar idő szerint este fél nyolc körül volt egy pillanat, amikor 795 részvénnyel több emelkedett mint amennyi esett. Ebben önmagában semmi érdekes sincs.

Az utóbbi években mindig egyre szélesebb sávban mozog az index, manapság már bőven 1200-on és -1200-on túlra is kijár. A jelenség magyarázata az automatizált HFT rendszerek térnyerésében keresendő. Szakértők úgy tartják, már a 800-900-as szintek eléréséhez, azaz ilyen mennyiségű részvény teljes szinkronban emelkedéshez vagy eséséhez is számítógépek ügyködése kell, hát még a bőven 1000 feletti, illetve alatti értékek megpingetéséhez. Érdekesség gyanánt hozom szóba, hogy 2010. május 6-án, a flash crash alatt döbbenetes -1810 volt a minimum értéke.

Sandy kibabrált a robotokkal - a NYSE-TICK képéből ítélve az automata rendszerek egy része nem indult el

A szerdai TICK-csúcsok, és -aljak feltűnően enyhére sikerültek. Meghosszabbítottam tehát a két napi szélsőérték szintjét időben vissza az elmúlt hetekre, hogy láthatóvá tegyem, amire gondolok. A kép önmagáért beszél. A szokásosnál sokkal kisebb amplitúdóval lengett a NYSE-TICK. Még a viszonylag csendes múlt héten is -1245 és +1156 között ingadozott. Most akkor mire ez az unalmas középszerűség? Úgy tűnik szerdán az algoritmusokat futtató gépek jelentős része üzemen kívül volt. Valószínűleg biztonságos áramellátás hiányában pihentették őket. Vannak ugyan saját generátoraik, de számos Wall street-i cég ilyen berendezése látta kárát a vihar pusztításának.

BUX a matematika órán

Melyik piacon létezik a daytrade előny?

Sokan összetennék a két kezüket azért, hogy stabilan 55%-os sikerrátát mutassanak fel, azaz ennyi alkalommal találják el az irányt és érjék el sikeresen a célárat. Mindezt úgy, hogy az átlagos nyereségük pontban / pipben 150%-a az átlagos veszteségüknek. Ez egy professzionális tréder esetében nagyon is reális elvárás, mármint önmagával és a módszerével szemben.

Ha azonban rosszul választjuk meg a piacot, ahol tevékenykedünk és a brókercéget, akivel dolgozunk, akkor hiába minden, nem leszünk nyereségesek. A miért kérdésére az alábbi, egyszerű mérlegelés a válasz:

BUX határidős kontraktus tulajdonságai:
Réskockázat: nincs 24 órás nyitva tartás, ezért napon túlra 80-120+ pontos réseket kell bekalkulálni és elég számottevő az esélye annak, hogy évente egy alkalommal beleszalad a tréder 250-500 pontos nyitó anomáliába.
Napon belül a spread: az ajánlati könyvben a vételi és az eladási ár közötti különbség stabilan eléri a 30 pontot.
Díj: általában irányonként 190 forint/kontraktus az átlag ügyfélnek, ami 2 x 19 = 38 pont helyes irányba történő elmozdulással ellensúlyozódik.

Végezzük el a modellezést a bevezetésben említett 55%-os találati aránnyal és 3:2 tény hozam:kockázattal számolva!
Tételezzük fel némi túlzott jóindulattal, hogy a nyitás egy likvid időszakban limit megbízással történik, ezért ott 0 a spread "költség". Ennélfogva csak a záráskor, vagy általában a pozíció egyik lábán jelentkezik a 30 pont. Egy kontraktus nyitáshoz+záráshoz tartozó várható költség ezért 19+19+30=68 pont. Ennyi az induló hátrány. Milyen távolságra lévő célárakkal kell ahhoz dolgozni, hogy a daytrader vállalkozása nullszaldós legyen, ha 45 alkalommal x-et veszít és 55 alkalommal 1,5x-et nyer?
Szólhatna akár a szöveges feladat az általános iskola felső tagozatában :)

Az egyenlet megoldása x=180, azaz tréderünk csak olyan belépési lehetőségekre mehet rá, ahol a várható hozam legalább 270 BUX pont, és a kockázat nem több mint 180 pont. A BUX napi maximuma és minimuma közötti különbség hozzávetőleg az esetek 60%-ban éri el, vagy haladja meg ezt a mértéket, tehát a kereskedési napok 40 százalékában eleve halott ügy a vállalkozás. A maradék, havi 11-12 napon pedig felmerül a kérdés, mennyire reális, hogy valaki 55%-ban képes jóformán tikre lekereskedni a napi maximumot és a minimumot?
Ja, és akkor még mindig nem keresett egy fillért sem!

Azaz a BÉT határidős piacán a játékszabályokat úgy rögzítették, hogy abból még egy professzionális tréder is csak egészen kivételesen jó statisztikákkal tud nyereséget kitermelni. Ha a felvezetőben említett dicséretes teljesítményre vagy képes, valószínűleg akkor sem érheted el, még a null szaldót sem, mert a rendszer 1) nem hatékony (értsd. illikvid); 2) borzalmasan magas költségszinten üzemel. Ezért ha előnybe is tudsz kerülni a módszereddel és a fegyelmezettségeddel, a profitod mind a brókercéghez és a tőzsdéhez vándorol, illetve elvész a vételi és az eladási oldal közötti résben.

Emlékszem, amikor én voltam tanuló, akkoriban a fórumokon a "nagyok" mindig panaszkodtak, hogy a BÉT-en indított daytrade pozícióikkal összességében semmit sem keresnek.

A BUX esetében ezért kísérleteztem, hogy talán az alábbi "recepttel" mégis lehet valamit keresni. Lealkudod a díjadat 150 forintra, a nyerőid aránya eléri a 60%-ot, az átlagos nyerőd 2-szerese az átlagos vesztőnek. Ebben az esetben 75 pontos kockázattal már 150 pontos átlagos célár is 0 eredményt produkál. A probléma csak az, hogy ez még mindig nem termel profitot és közben 60%-os találattal napon belül elérni 150+ pontot, BUX-ban... hát?!
Szerintem ez a többségnek még mindig a sci-fi kategória.

Minek olyan játékot játszani, amiben nem nyerhetek? Ez a logika és az egyenlet, valamint a belőle eredő nagyszerű költői kérdés volt a döntésem mögött, amiért tréder karrierem első évei után áttértem az amerikai határidős piacokra.

Nézzük hát ugyanezt a számítást az elektronikus Dow határidőre (YM):
Réskockázat: majdnem 24 órás nyitva tartás, hétköznap csak abban az időben zár rövid időre (összesen 45 percre), amikor egyébként sehol a világon nincs kereskedés. A gyorsjelentések időszakában számolhatunk résekkel, ugyanis a jelentések közzétételekor az YM épp 15 percig zárva tart, de ennek nincs akkora jelentősége, hogy problémát jelenthetne a napon túli stratégiáknak.
Napon belüli spread: 1 pont különbséggel bármikor lehet kötni.
Díj: [itt] a ZANER aloldal ajánlata szerint 2,50 USD irányonként, ami 2x2,50 = 5 USD, ami egy pont elmozdulással kitermelhető. Egyetlen Dow pont, ennyit visz el a bróker és a tőzsde.

Ha a BUX-nak megengedtük, hogy az egyik lábát 0 spread mellett kössük, akkor ez a feltételezés sokkal jobban kijár a Dow határidőnek. A másik lábon piaci áras megbízást feltételezve kalkuláljunk be egy pontot, azaz 5 dollárt. (Ritkábban lesz rá szükség, mint a BUX-ban a 30 pontra, mert az YM piac folyamatosan likvid). Ezen logika mentén egy kontraktus nyitás+zárás várható költsége legyen 0,5 + 0,5 + 1 = 2 pont.

Jöjjön a modellezés ismét 55%-os találati aránnyal, és 150%-os hozam:kozkázat mellett.
Hát igen, 5 pont kockázat mellett 8 pontos célár a minimum az egyenletből; sőt ott már a játék enyhén nyereséges. Had ne ecseteljem, mennyivel könnyebb a Dow-ban 8 pontot összehozni, mint 270-et a BUX-ban. Arról nem is beszélve, hogy ha ráhúzzuk a feljavított teljesítményt, azaz kétszeres nyerővel és 60%-os találati aránnyal dolgozunk, akkor már 4 pontos céláraknál is nyerő az instrumentum. Jó tudni, még akkor is, ha sohasem megyünk rá ilyen rövid célárakra.

Számomra elképesztő a hendikep, amivel a BÉT határidős piaca ilyen sokáig életben tudott maradni, de meggyőződésem, hogy csak azért működik még mindig, mert az emberek nem ülnek le egy toll és egy darab papír, vagy Excel tábla társaságában számolgatni. Akkor már persze rögtön a legegyszerűbb költség:kontraktusméret hányadosnál kibújna a szög a zsákból.

Egy BUX kontraktus mérete ma cca. 230.000 forint, amihez 280 forint nyitási és zárási költség tartozik. Egy YM mérete nagyságrendileg 62.500 USD, azaz 11.800.000 forint, a megmozgatása pedig 5 dollárba, tehát 950 forintba kerül. Így a BÉT-en 0,122% a kötési díj, a CBOT-on pedig 0,008%. Más szavakkal 1,22-ért forgathatunk meg 1000 forintot itthon és 0,08-ért az amerikai határidős piacon. Feltűnt? Úgy értem a kérdőjel:
Mi kerül - írd és mondd - tizenötször annyiba?

Mivel azt mondtam, eredeti szándékom szerint sohasem szállok be br. 4, vagy akár 8 YM pontért pozícióba, ezért nézzünk végül egy reális, életszerű számítást az elektronikus Dow határidőre.
Három-, vagy ötperces idősíkon követve az elektronikus Dow (YM) piacát általában már 16 pontos kockázattól tudunk pozíciót felvenni, amihez a saját benchmark arányaim szerint 26 pontos induló célár tartozik. Ha 55%-ban érjük el a célt, akkor egy átlagos kontraktuson 7 pontot, azaz 35 dollárt keresünk, tehát ha a rendszerünk és mi magunk ilyen statisztikákra vagyunk képesek, akkor mindez 35 dollár előnyt jelent kontraktusonként, amelyhez mellesleg a feljebb említett ZANER táblázat szerint 500 USD letéti követelmény tartozik. Mennyivel reálisabban hangzik!

Azok számára készült a ZANER csoport "Leviter" elnevezésű csomagja, akik ilyen reálisabb feltételek mellett szeretnének a határidős deviza-, index-, kamat-, vagy nyersanyagpiacokon tevékenykedni.

A kezdet kezdetén magam is sötét lónak tartottam az amerikai határidős piacot, de annak idején nem volt mit tenni, összegyűjtöttem a szabályokra vonatkozó adatokat, a kontraktusok specifikációit és leültem tervezni, számolni. Az Elliott és a többiek blog az információs aloldal közzétételével elvégezte az első lépést, ezentúl erről a linkről bármikor elérhető a leglikvidebb 30 amerikai kontraktus specifikációja:
ZANER - Határidős

A mai cikknek is jön még folytatása; a Zaner csoport általam nagyra becsült értékesítési vezetőjével, Steven Sweet barátommal havi egy-két bejegyzésben beszélünk majd a legfontosabb határidős sajátosságokról, amivel érdemes tisztában lenni, ha belép valaki ezekre a piacokra.

A következő bejegyzésig is lehet az aloldalon akár angol, akár magyar nyelven kérdezni - segítek a nyelvi korlátok áthidalásában. Azért vállaltam fel ezt az együttműködést, mert a Zaner filozófiájának, a platform kialakításának középpontjában a kockázatok intelligens kezelése, a hatékonyság és az ehhez vezető úton a képzés, a tréning fontossága áll. Rájuk jellemző, hogy akár egy-az-egyben segítenek áthidalni az indulás nehézségeit és mindig lehet rájuk számítani a kérdések megválaszolásában.

NEW! York 4X

Eredetileg azért közöltem SPX, vagy más NYSE (New York Stock Exchange) előrejelzéseket, értelmezéseket, hogy gyakorlatban, élőben mutassam be rajtuk Elliott elveinek alkalmazását. Azaz akkor frissítettem egy-egy számozást, ha volt rajta valami tanulságos látnivaló. Ezáltal viszont az előrejelzések elég rendszertelenek voltak, valamint egy részük a megjegyzések között szerepelt, vagyis nehezen volt összeszedhető, illetve követhető.

Másrészt a blog eredeti célja az ismeretterjesztés Elliottról, meg egyszer végre - ha odajutok valamikor, - más technikai elemzési módszerekről, ezért úgy döntöttem a "BLOG" fület kapja vissza a küldetés, amire eredetileg szántam és a könnyebb áttekinthetőség jegyében ne legyen benne több rövid távú előrejelzés, hanem csak átfogóbb elmélkedések és tananyagok.

Viszont olyan érdekes időket élünk, amikor tényleg szívesen rajzolgatok, mondom el a véleményemet a New York-i kereskedésről, tehát indítok neki egy külön aloldalt, ahol hetente legalább négyszer, hacsak pár sorban is, de összefoglalom a meglátásaimat. Azért négyszer, mert többnyire minden héten van egy olyan nap, amiről egyszerűen nincs mit mondani.
Tekintsük az előttünk álló hónapot próbaüzemnek, meglátjuk, hogyan működik.

Annyit végül, hogy kifejezetten nem tanácsos csak az előrejelzéseket olvasni, tessék tanulgatni, azaz ide a "BLOG" fülre is átkattintani, sőt a böngészést onnan indítani, mert csak önálló gondolatokból születnek jó döntések! A követők, akik másokra várnak az előrejelzés elkészítésével, döntésük meghozatalával, csak idő kérdése, mikor találják magukat lefosztva, a megszédült, menekülő csorda közepén.
Egyébként is, nem az előrejelzéssel lehet pénzt keresni, hanem olyan kereskedési szituációk felkutatásával, ahol egy magas valószínűséggel bekövetkező kimenetel definiálható. Ehhez ad támpontokat egy előrejelzés, de több múlik a helyes stratégia kiválasztásán, mint magán az előrejelzésen.

Ezek után a link az új aloldalhoz:
NYSE 4X kommentár

Mától új funkció még a blogoldalon belüli keresés, amit jobb szélen a weblap felső harmadában találtok.

Lefagysz, vagy cselekszel?!

- The Elliott Wave Theorist legfrissebb száma teljes terjedelemben letölthető (részletek lejjebb a cikkben) -

Ma este a hideg is kirázott, amikor begyorsult az esés, majd az általam használt kereskedési felületek, amelyekkel eddig soha nem volt problémám, teljesen belassultak, végül a legnagyobb volatiltás pillanatában kétszer, cca. egy percre meg is szakadt a kapcsolatom a tőzsdével, de volt olyan interfész, ami sokkal hosszabb időre leállt. Nem azért, mert károm lett volna belőle; a többszörös backupot tartalmazó rendszeremmel (még) biztonságban voltam.
Inkább az volt a döbbenet, hogy amikor először olvastam a válság előttünk álló szakaszának forgatókönyvéről, akkor az előrejelzésben találtam egy megmosolyogtató részletet. A jóslat szerint a shortosok sem fogják "élvezni" a drámát, ugyanis a túlterheléstől olyan tőzsdei rendszerproblémák lesznek, amelyek miatt akár napokra is állhat majd a kereskedés, lehetetlenné téve az időben történő zárást. Természetesen EWI forrásról van szó (egy 2004-es kiadású könyvből), amelyekről tudjuk, nemcsak célárakat tartalmaznak, hanem mindenféle háttérkörítést a társadalmi és gazdasági folyamatokról. Felrémlett előttem, hogy ez talán nem is puszta fantáziálás, hiszen egy évekig tartó esés előtt állunk és már az első napokban ilyen súlyos esetek fordulnak elő, mint ma.

Percekkel ezelőtt jött az értesítés a brókercégemtől, hogy készüljek, több tőzsde - köztük a NYSE és a Nasdaq - "kilátásba helyezte, hogy töröl bizonyos irreális tranzakciókat, melyek 20:40:00 és 21:00:00 között születtek". Ez tulajdonképpen annak beismerése, hogy volt valami műszaki zűr, amiért felelősek. Rendben. De azért vegyük észre, addigra a határidős indexek a napi premarket maximumhoz képest 4,5% mínuszban voltak és ráadásul nem éppen fordulásra kész hangulatban! Szóval elég naiv dolog a teljes esést, egyszeri és megismételhetetlen, lehetetlen és véletlen műszaki hibának tartani. Meg az ok-okozati összefüggéseken is gondolkodóba esnék. Melyik volt előbb? Az esés, vagy a rendszerhiba?

Mindenki vérmérséklete szerint döntse el, hogy mikor kezdi el fontolóra venni a lehetőséget, hogy a válság még nem ért véget, sőt a legsúlyosabb szakasza következhet, amikor nem a pénzügyi szektor, hanem a mértéktelen magas adósságterheket vállaló kormányok, önkormányzatok és háztartások válnak fizetésképtelenné. Mikor kezd el magának forgatókönyvet / cselekvési tervet gyártani arra a lehetőségre, hogy az elmúlt év száguldása mégis medvepiaci rally-nak, ha úgy tetszik átmeneti emelkedésnek, illúziónak bizonyul. Épp három napja fejtettem ki itt, hogy technikailag miként lehetséges ez.
A "mikor kezd már hozzá?" itt költői kérdés, de azért én javaslom egyre nagyobb tempóban ízlelgetni a lehetőséget legkésőbb akkor, amikor némi észheztérés után a mai "rendszerhiba alj" elesik majd.

Utaltam rá, hogy a Theorist legfrissebb száma "A Deadly Bearish Big Picture", kb. "Végzetes bessz kilátások" címmel egy különlegesen részletes elemzést és egészen pontos előrejelzést tartalmaz konkrét dátumokkal egészen 2016-ig. Az eredetileg csak előfizetőknek szóló dokumentum mától ingyenes Club EWI tagsággal letölthető, ezért nem ragozom tovább a témát. Sokan kérték, itt van, kitűnő lehetőség a felkészülés megkezdésére. Link a Theorist ingyenes letöltéséhez.

A múlt hónapban rengetegen regisztráltak a kereskedési lehetőségekről szóló tananyag kapcsán - azt a regisztrációt lehet felhasználni ehhez is. Tudom, többen küldözgették egymásnak, hogy megkerüljék az EWI regisztrációt, mégis hamarosan itt lehet az ideje nekik is becsatlakozni, ugyanis körvonalazódik egy ingyenes EWI próbahét az egyik szekcióban. Remélem, néhány napon belül részletekkel tudok szolgálni arról, hogy pontosan mit is kapunk. Mivel ez nem "letöltős", hanem "nézős" játék lesz, ezért arra nem fog működni a mail-ben továbbítás.

A fentiekhez képest már igazán kevés izgalmat találunk abban a friss Robert Prechter interjúban, amelyik épp 24 órával az esés előtt készült a Bloomberg News csatornán. A közel 5 perces beszélgetés alatt többször hivatkozik a Theorist következtetéseire. "A ciklusok, és a hullámszerkezet is a végéhez ért, negatív technikai jelzéseket látunk, túl vagyunk egy fej-váll alakzat jobb vállán, a forgalom végig csökkent az emelkedésben, az optimizmus nem volt még ekkora a 2007-es csúcs óta egyszer sem. Ha összeadjuk mindezeket, akkor semmi okunk sincs a részvénypiacokon befektetni." Link a videó megtekintéséhez.

Get Bob Prechter's Latest Market Report, Free!

"A Deadly Bearish Big Picture"
That's the headline Robert Prechter gave to his just-published Elliott Wave Theorist. You can read that entire 10-page issue right now -- for FREE!

Continue reading to learn more or get it now.

Headlines are usually about what happened already, but Prechter's headline is about what happens next. It goes beyond providing information. Yes, he wants you to see what he sees -- but Prechter's purpose is to provide you with a forecast so that you'll be prepared.

So please consider the top headline once again.

If you've read any of Prechter's books or heard him in an interview, you know that overstatement is not his style. When he says the "Big Picture" is "Deadly Bearish," that is exactly what he means.

This issue of the Theorist shows the depth of Prechter's recent research into what that "Big Picture" includes. The array of time cycles he explains is nothing short of amazing; each one is relevant to the how and when of what stock market prices will do from now until the year 2016.

And make no mistake, this April issue of The Elliott Wave Theorist fully recognizes the extraordinarily optimistic sentiment that now blankets the financial world!

Get your FREE copy of Prechter's latest research -- Download the April Theorist now.