Ciklus b csúcs lehetősége

„Nem az események zavarják az embereket, hanem az eseményekről alkotott vélemények" - Epiktétosz

Március végére vártuk, de lehet, hogy előbb bekövetkezik a Ciklus szintű trendforduló, amely a 2009 tavasza óta felfelé haladó korrekciót fordítja vissza a több évtizedes Szuperciklus szintű bear trend irányába. Jön egy éveken át tartó lefelé kör.

Az USA indexekben február 19-ről oldalazó 4-es hullám korrekciót vártam nagyjából három hét időtartammal. A korrekció bekövetkezett, a mérete rendben is volt, de nem oldalazó lett, ezért lényegesen kevesebb időt fogyasztott, mint amint előzetesen gondoltam. Vagyis a 4-es végpontból az emelkedés február 26-tól indult meg és nem március 15. előtt valamivel, mint ahogy az arányos lett volna. A 4-es hullám minimumából nagyjából "bő két hét emelkedés és egy utolsó új csúcs" az elvárás, ami lassan le is telt.

Induljunk ki a nagy képből, ahol napokon belül elkészül 7 szépen kifejlett hullám a 2009-es minimum óta. 7 hullám = dupla zigzag korrekció. A hetes szám a kontratrend szerkezetek ismertetőjegye, itt konkrétan (A)-(B)-(C)-[X]-(A)-(B)-(C). Publikáltam egy ábrát novemberben, amelyen a tényleges árfolyamkép alatt szerepelt a megértést segítő sematikus kifejtés is: NOV16_S&P_weekly_sematikussal.

A még nagyobb kép 2000-től komplex flat alakzat szabályait és vezérlőelveit követi. A flat (magyarul lapos) korrekciók tulajdonképpen sávozások, amelyek alatt sokszor fals le-, és kitörések alakulnak ki. A támaszok és az ellenállások átmeneti átlépése medve- és bikacsapdát képez. Sok esetben ugyanazon alakzat B és a C hulláma is megteszi ezt a beugratást. A sematikus ábra balra az Építőelemek füzetből való, a havi grafikonon lent pedig a valós Dow Jones index, amelyen szépen beazonosítható a tankönyvi lapos korrekció bear piac.

Végül a jelenbe érkezve a hetes ábrán (B)-vel jelölt novemberi aljtól az órás részletezés tiszta képet és közel komplett szerkezetet mutat. A (B)-(C) szakasz a korábban hiányzó hetedik hullám a teljes felfelé korrekcióban:

Emlékeztetőül a 2012. augusztusi ábra, amelyhez képest semmi változás sincs.
AUG31_SPX_weekly_lassu.JPG
Ott volt szó róla először, hogy lesz egy flat (B) hullám, ami után "4,5M", vagyis 4,5 hónap emelkedés következik. November 16-án volt meg a (B) hullám ortodox végpontja, a 4 és fél hónap így március végén járna le, de úgy tűnik, a bika azt már nem éli meg.

A devizapiacon megállíthatatlanul beindult a dollárerősödés, a nyersanyagok piacán innen pedig egyenes út vezet a deflációhoz. 1-2 hét kérdése lehet, hogy mikor lép utánuk délnek a részvénypiac. Az EURUSD történet összerakását is kezdjük a heti bontással és rögtön két alternatívával, aminek érdekessége, hogy nagyjából ugyanoda mutatnak:

A naposon a fő trend fordulóját követő slingshot fejti ki a hatását és igyekszik még egy nem túl távoli új aljra vinni az EUR-t mielőtt komolyabb felfelé korrekció alakulna ki. Hiányzik az utolsó négy-öt az impulzushoz. Az alsó képen csak az esés belső szerkezetét vizsgálva feltűnik a többszörösen összetett divergencia, amely a bear piac tartósságára utal.

3 év és 3 hónap blogírás után ezúton búcsúzom rendszeres olvasóimtól. Idén már nem teszek közzé várakozásokat, aktuális értelmezéseket. Legfeljebb maradok annál, aminek a blogírást eredetileg szántam és egy évben 2-3 alkalommal írok "tutorial", azaz ismeretterjesztő, tanulást segítő bejegyzéseket. Köszönöm az eddigi türelmet és lelkesedést: 2009-ben, amikor belevágtam, akkor pár tucat olvasóra számítottam, ehhez képest néhány hét múlva már 600-nál több látogató nézett be hozzám, ami idővel tovább fejlődött és kisebbfajta vállalkozás lett az egyszerű szándékból. A célokból, hogy Elliott nagyszerű felfedezése körüli félreértéseket tisztázzam talán sikerült valamit elérni. Akik továbbra is érdeklődnek a módszer iránt, azoknak nagy ritkán itt is akad majd valami, de rendszeres, megbízható, sőt egyre jobb tartalmat Ad-nál találnak. Egyébként: Kitartás a nehéz időkben, és long live rock and roll.

Honnan folytathatja a medve?

Az előző bejegyzésben szereplő grafikonhoz már tegnap ideje volt hozzányúlni, de mielőtt ezt megtenném itt blogban is, nézzünk rá változatlan jelölésekkel és használjuk egy pillanatra viszonyítási és kiindulási alapnak. Épp csak a szöveges kommentárjaimat igazítottam ki rajta.

A korábbi értelmezés, amiből "kiesett" a piac

Az árfolyam ugyan reagált a támaszokra, eleinte lelassult a mozgása, vészesen fogyott a momentum. Sokszor próbáltak ugyanis a korán erőszakoskodók venni, de végül mégis a gyorsulás következett. Ez már így túl sok az [a]-[b]-[c] jelöléshez, különös tekintettel arra, hogy amikor most, a csütörtöki kereskedés vége előtt írok, még nyoma sincs közeli fordulatnak.

Noha minden megállapításom ellenére lehet korrektív az esés, de ez a lefelé tartó szakasz már nincs egy trendszinten az eddig arab 2-es jelöléssel ellátott decemberi dupla zigzag (dZZ) szakasszal. Elvesztette a balanszot. Ez nem probléma, készültünk az eshetőségre, megfogalmaztuk az ezzel kapcsolatos kérdésünket, amit a piac a maga idejében és módján meg is válaszol nekünk. Mielőtt szétszedném ezt a fenti ábrát, nézzük meg, miért érdemes kivárni az adott szituáció kimenetelét. Persze a várakozás nem tétlen ücsörgés, hanem ilyen jó piacon aktív napon belüli kereskedést jelent, amíg nincs magabiztos fogás a nagyobb idősíkon.

Ha egy pillanatra azt feltételezzük, hogy személyesen az Óriás Szuperciklus szintű medve tért vissza, akkor az alábbi heti bontású grafikon segít megválaszolni a kérdést, hogy hol tartunk éppen. A rajzom, amellyel kiegészítettem a grafikont időben kicsit torzítva, összepréselve fért el, ezért igyekeztem néhány becslést feltüntetni az időtartam reális szemléltetése érdekében.

Pillanatnyi pozíciónk, ha bekövetkezett a trendforduló:
még rengeteg hely és idő van - a legjobb napon túli setup lehetőségek később jönnek.

Ez sem újdonság, hiszen a 2011. február 5-i bejegyzésben szerepelt ez az értelmezés egy a Dow-t ábrázoló grafikonnal: [link a képhez]. Ha medve, akkor valószínűleg a 15 hónappal ezelőtti ábrán felvázolt egyedet látjuk életre kelni.

Rövidebb távon tekintve a dolgainkat előbb tovább kommentálom, hogy miért billentem át szerda este a bear lehetőségek felülsúlyozására. Így szólt a megjegyzésem: "...többen beírtátok az diagonált és mélyen volt hozzá az RSI, ráadásul az árfolyam nem akart pattanni, plusz egy parabola kezdte határolni az eső szakaszt." Ezzel egy-kettő sorozat kialakulására utaltam, amely alakját tekintve hasonlít a diagonálra, de a momentumképlete és a kimenete egész más. A momentum alakulása pedig egy olyan karakterjegy, ami sok más tényezőt felülír nálam. Itt a Nasdaq határidő segítségével tudom szemléltetni, hogy mit láttam:

Nem minden diagonál, ami annak látszik - ez pedig egy idő után már nem is látszott annak
(akinél van, javaslom az Építőelemek könyv 33. oldalát fellapozni)

Az ilyen begyorsulás részvénypiacokon harmadik hullámok idején, a trend közepén, vagy korrekciók végén a C szakasz pánikban megnyúló ötödik hullámában alakul ki. Itt egyik eset sem kizárható mi több, mindkét jelölés előállítható.

A következő bejegyzésben megtalálható a két lehetséges forgatókönyv rajza.

Végig az S&P rally III.

...és főleg, ami utána van

Az elmúlt évek USA indexmozgásaiból kinyerhető Elliott-i értelmezés és tanulságok záró videója következik két téma köré csoportosítva. Az első ma publikált videó a július 22 - augusztus 9. esés, azaz, a Minor, vagy Középtávú egyes hullám olvasata némi pszichológiai kitekintéssel arról, hogy bear piacok idején miként alakulnak ki a lokális és majdan a végső aljak.

Mivel ez a sorozat vége, ezért azok kedvéért, akik lemaradtak róla, előbb íme a link az első két részhez:
S&P index Elliott videó I. rész (a VIX-es, messziről indítva, egész a júniusi minimumig)
S&P index Elliott videó II. rész (a Nasdaq és az XLF segítségével, a záró hullám július végéig)

Itt pedig a már a III. rész:



Végül, a mai másik videó, ami már csak az előrejelzés, mind az árfolyam, mind pedig a társadalmi folyamatok vonatkozásában:

Végig az S&P rally (video) I.

Az amerikai index elmúlt éveit - beleértve a jelen eseményeit árfolyamostól és pszichológiai hátterestől - foglalom össze egy hosszabb videóval. Ha így együtt rágjuk át magunkat a grafikonokról leolvasható rengeteg információn, akkor könnyebben lehet, hogy egy nyelvet beszélünk az aktuális helyzet értékelésekor.

Három részre vágtam a bejegyzést, az első rész a bear piacok idején jellegzetesen megnövekvő volatilitás okát fejtegeti és 2007-től egészen 2011 júniusáig jut el az elemzésben. Innen jön majd a folytatás, az ötödik hullám értékelésével és az azt követő esés részleteivel, noha a felvételen szereplő ábrákon már ez alkalommal is egyértelművé teszem, hogy szerintem 2011. augusztus 9-én véget ért egy Minor szintű 1-es hullám a régi-új lefelé tartó trendből.



Amiről nem esik szó, de a heti ábra alapján valószínűsíthetjük, hogy a trend igen magas szintjén 2000-ben indult a bear piac és még ákár évtizedekig is kitarthat. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik egy kis extra, ami a napokban megjelent ügyes Bloomberg összehasonlítás, amely az analógiát keresi a japán defláció és depresszió, valamint a nagy amerikai bear piac között. Az ábra az MSCI USA Index 11 évvel késleltetett grafikonját mutatja a dollárban denominált MSCI Japán indexre helyezve. Íme az kép, ami még akkor is beszédes, ha azért a történelem általabán nem ismétli ennyire pontosan önmagát:

Hol bujkál a nagy medve?

Finálé

Századik hetébe lépett a 2009 tavasza óta tartó rally. Közben már hosszú hónapok óta foglalkoztat az emelkedés időtartama. Az emelkedésé, amelynek végére az elsődleges szintű (angolul Primary) [2]-es jelölést szeretnénk odabiggyeszteni.

Helyesen tesszük?

Hogy korrekciónak igyekszünk jelölni - a kettes szám arra utal -, azzal nincs, és egy percig sem volt gondom, hiszen elegendő rápillantani a 2007-es csúcsról kiindulva a heti bontású grafikonra:

Melyik a meredekebb, erőteljesebb mozgás?
Hol van a 2009-es mélypontról induló trend bázisa egy-két mély korrekcióval? Nincs sehol.
Mindenképp mérlegeljük a fenti két kérdésre adott válaszainkat. Ha véletlenül az ábra ismerős, az azért van, mert 2010. áprilisában "Ránézésre" címmel már publikáltam hasonló perspektívából a Dow grafikont.

De mi van a [2]-es számmal? Nem fontos megválaszolni a kérdést, mert a helyes válasznak vajmi kevés kihatása van, mondjuk a 2011-es évre. Inkább távolabbra, akár egy szűk évtizedre előretekintve van jelentősége az efféle okoskodásnak. Ennek ellenére, elővettem történelmi mintákat, hogy megnézzem, ami a múltban biztosan, vita nélkül Primary kettes volt, az meddig tartott általában? Íme, néhány jellemző példa:

• Dow Jones 1932 szeptemberétől 26 héten át;
• majd 1984 elejétől 24 hét.
• Más területen is lehet keresgélni, mert például a nyersanyag és árupiaci index 2009 elején korrigált Primary [2]-est, akkor 9 hét alatt. A leghosszabb, amit találtam az 2003-ban a cukorban volt, amikor majdnem egész évben egy ilyen rendű korrekcióban haladt délnek.

Biztos nincs ennél hosszabb? Van. De azok nem élesen a trenddel szemben haladó hullámok, hanem oldalazók. Néha a kettes hullám is csinál ilyet. Elliottól úgy tudjuk, amit az ár megtesz pontban (függőlegesen), azt nem fogja időben (vízszintesen). Itt, '09 óta pedig egyértelműen élesen a trenddel szemben haladunk, ezért nem szeretném a két időben hosszú, de sekély (89 és 187 hetes index korrekciót '46-tól ill. '76-tól) a felsorolásban szerepeltetni.

Szóval ez a felfelé száguldás a maga éles (sokat haladó) és egyszerre tartós volta miatt nem hiszem, hogy [2]-es hullám. Ezért a fent pirossal áthúzott [2]-es szám, ami kiüti az 2009. márciusi [1]-es jelölést is.

Célozgattam már rá, de mostantól véglegesen módosítom a két jelölést. A [2]-es helyére ezentúl Ciklus szintű 'b', vagy 'a', vagy Szuperciklus szintű (b), vagy (x) kerül. Ettől ezek a korábbiakhoz hasonlóan bearish értelmezések, de nem beszélek tovább róla, hanem rajzolom az összes variációt. Az alábontás most nem téma, az átfogó képet szeretném csak megmutatni.

(b)
Ha 2009 márciusában véget ért egy kilenc éven át tartó 3-3-5-ös szerkezetű expanded flat (megnyúlt lapos) korrekció, akkor annak ciklus szintű 'a', 'b' és 'c'

hulláma együtt kiadja az eggyel magasabb rendű Szuperciklus (a) hullámát. Szenteljünk egy kis időt ennek az ábrának, mert segíthet megérteni az egész Elliott-i koncepció egyik legnehezebben felfogható részét, a különböző szintű korrektív alakzatok egymásba ágyazódását.

Mivel (a) hullám hármas szerkezetű és flat volt, ezért az egyszerű alakzatok közül csak egy még nagyobb flat jöhet szóba. Ez azt jelentené, hogy innen minimum három évre, legalább kevéssel a 2009-es alj alá várhatjuk a Szuperciklus komplett korrekcióját.
Ami trükkös benne a (b) hullám, mert ebben az esetben két ismérve van; karakterét tekintve a megtévesztés mestere (pipa), végpontját tekintve pedig innen, nagyjából a 2007-es csúcsig bezárólag bárhol befejeződhet. Felfelé a minimum célt, hogy az (a) kiindulási pontja, azaz a 2000-es csúcs közelébe érjen, már teljesítette.

(x)
Ugyancsak az ábra alján sematikusan is ábrázolt 2000-2009 közötti flat korrekcióból indulunk ki, de azt mondjuk az Óriás Szuperciklus [IV] nem egy egyszerű alakzat lesz, hanem kombináció. Két, önmagában is teljes, de összekapcsolódó korrektív alakzattal

van tehát dolgunk, amelyből az első már befejeződött a '09-es 6.440-nél. A két alakzat közé kell egy összekötő hullám, ami (x) jelölést kap. Szerkezetét tekintve az összekötő leggyakrabban egyszerű 5-3-5 felépítésű zigzag. A két éve tartó rally karakterét tekintve is szépen belefér ebbe a képbe.

Igen ám, de akkor alig tudunk valamit a jövőre nézve! Mivel a sorban az első formáció flat, ezért az bármilyen követő alakzatot megenged maga mögött, újabb flat, zigzag, vagy háromszög is jöhet. Annyit mégis tudunk, hogy az x hullámok maximális négyzetgyök 70,7%-os (84,1%) retracement szintje miatt a következő lefelé körnek 13.050 előtt el kell indulnia, továbbá nem valószínű, hogy 4.000 pontnál kevesebbet haladjon az esés az első fázisában, végül akkor van készen, ha nagyságrendjében összemérhető lesz a 2000-2009-es időszakkal.

Ha ezt az ábrát összevetjük az előző, (b) értelmezéssel, akkor az segíthet megérteni az értelmezési különbséget egy nagyobb, de szimpla alakzat komplex alhulláma és egy több alakzatból álló kombináció között.

a
Ugyanaz, mint az előző, csak még tovább bonyolítva. Itt arról van szó ugyanis, hogy az (x) összekötő hullám második leggyakoribb alakját a háromszöget alkalmazom. (Az

imént, eggyel feljebb a 2011-es csúcs = (x) értelmezésnél ugye zigzag volt az előrejelzés.)
Ha szűkülni kezdünk egy háromszögben, akkor a közeli csúcs csupán annak 'a' csúcsa lesz, jön még 'b', 'c', 'd', 'e'. Ebben az esetben mire eljutunk [IV]-hez, addigra egy flat + (x) háromszög + valami együttesnek kellene összeállni úgy a következő 15-20 év alatt. Vidám dolog lenne...

b és zigzag
Az előző háromtól alapjaiban eltérő értelmezés, amely abból indul ki, hogy a trend ezen szintjén 1932-től induló bull fázis csak az abszolút csúcsban, 2007-ben ért

véget. Felesleges nekiállni, végigszámolni a hullámokat ennek igazolására, vagy cáfolatára, magabiztosan úgysem tudnánk róla nyilatkozni. Szerintem a személyiségjegyek, a gazdasági kísérőjelenségek alapján a 2007-ig tartó emelkedés inkább 'b' hullám és sokkal kevésbé ötödik. Erre utal, hogy a Nasdaq 2007-ben messze-messze elmaradt a 2000-es csúcsától; ekkora eltérés nem lehetne a három nagy USA index között egy bull piacon. Végül és nem utolsó sorban, nagyon nehéz a 2000-2007 közötti rallyt ötös szerkezetűnek számozni. Viszont mivel legalább átfedés nincs túl sok benne, ezért tegyük meg egy alkalommal, és hozzuk vele létre a leggyengébb lábakon álló alternatívát. Mivel az első szakasz Ciklus szintű 'a'-ig ötös szerkezetű volt, ezért nem lehet maga a teljes korrekció. Mivel csak a zigzag rendelkezik ötös szerkezetű indító hullámmal, ezért ő az egyetlen megoldás. Itt is használhatjuk a 13.050-et plafonnak 'b' csúcsra vonatkozóan, míg a végső mélypont 6.400 - 4.400 közé tehető.

Egy következő alkalommal csak az utóbbi két évre tekintünk vissza, megnézzük újra az emelkedés belső szerkezetét. A mai nap célja az volt, hogy a "Nagy medve" sorozat zárásaként kiterítsem az összes kártyát, ami a pakliban van. Lassan már egy éve ezért vágtam bele. A gondolatmenet kevés iránymutatást ad a kereskedéshez, hiszen a vizsgált szakasz olyan időtávokat és elmozdulásokat ölel fel, amelyek kezelhetetlen kockázatokat tartalmaznak, de a nagy lépték ellenére a jelen helyzet és a távolabbi kilátások megértéséhez hasznosak.

Sóbiznisz

Lassan már vagy két hete, amikor egy pillantást vetettem a 1012 fórum topic-ra és megragadta a szememet egy hozzászólás, amit ezúton a mai bejegyzésem felvezetéséhez kölcsön is veszek Szarvasvadásztól:

"Az én felfogásom szerint nem is a naaagy jövendölés a legfontosabb az Elliott elméletben. Ezért nem érdekel annyira a 10-20 éves előrejelzés (amelyet ugyan jó tudni, de számomra megjátszhatatlan - lehet, meg se érem)...
Nekem elég a kisebb-nagyobb trade setup-ok felfedezése, amelyek jól megjátszhatók ...Minuette, Minute és Minor hullámszinten (=időtávon, párnapos/párhetes és hónapos időtávokon)."

Hát ez az! Vadásznak nemcsak igaza van, de a fenti gondolatát érdemes egy kicsit ízekre szednünk, mert fontos és aktuális tanulságot hordoz a "mire fókuszáljunk, ha Elliott hullámait követjük" kérdés.

*Mi van a nagy zuhanással? Úgy Óriás szuperciklus szinten?
Továbbra is úgy tartom, bekövetkezik. Viszont van-e jelentősége a kereskedési tervem szempontjából? Nem sok. Sőt, inkább visszakérdezek, ki az az elvadult aki egyáltalán ilyet "kereskedik"?
Prechter? Kizártnak tartom.
Kicsit gondolkodjunk erről együtt a jelenlegi, távolabbi kép (számozás) perspektívájából, de szelídítsük a szintet kettővel lejjebb. Ha minden igaz, akkor a ciklus szintű c hullám tart lefelé a 2007-es csúcsról (az ábra bővebb értelmezése a Hol bujkál a medve című áprilisi írásomban fellelhető):


Ha valaki 2007-ben éppen elcsípte határidős short pozícióval a csúcsot és azt mondja, ő végig megtartja a ciklus szintű c aljáig, az meglehetősen furcsa kijelentést tett. A piac 2009 márciusáig esett 7.836 pontot, ami 39.180 USD nyereséget jelentene egyetlen E-mini kontraktuson. Elnézést, de ki annyira őrült, hogy miután látja, hogy vége az első ötösnek lefelé (P1), azt mondja, végigülöm a pozícióban a második hullámot, nem baj, ha közben majdnem 25.000 dollárt visszaadok a nyereségemből, mert két év múlva a harmadik hullámban lefelé lesz új mélypont? Ez nem életszerű. Meg egyébként is, ha a Dow végül 1000-ig esik, akkor is a teljes nyerőjét kockára teszi azért, hogy a következő években még további 27.000 dollárt nyerjen a bolton, feltéve, hogy mindenben igaza van.

Elliott világában a 10-20, vagy éppen 50 év múlva befejeződő Szuperciklus szintű korrekcióról szívesen társalog az ember, már csak a téma tudományos szenzáció volta miatt is, de igen kevés hasznát veszi a tőzsdei kereskedési döntéseiben. Ezért sorolom én ezt a "show-business" kategóriába, ami a tömegek szórakoztatásához kell. Ez az a szenzáció, ami átlépi a média zajszintjét, és az üzenete talán már eljut az emberek fülébe.
Ismétlem, legitim ez a szint is, de haszontalan tőzsdei szempontból.

Amúgy a hétköznapi, tőzsdén kívüli döntéseknek, már inkább ez az időtávja. Egy ilyen szintű elemzés súgja meg, hogy ne most kezdjünk új vállalkozásba, ne most vegyünk ingatlant újabb hitelből, általában kerüljük az eladósodást, becsüljük a készpénzt, tegyük a nyugdíjpénztárunkat a létező legkonzervatívabb eszközalapba.

A tőzsdés léptéke
Ha napi bontású grafikont vizsgálunk, akkor elsősorban a Minor szint, ami kellemes, elfogadható találati aránnyal előre jelezhető napon túli pozíciókat ad annak, aki nagyjából olyan 6-10 hetes időtávban gondolkodik. A most várt Minor hármas 2007. végi "pandantja" december 11-től 2.341 Dow pontot utazott 27 kereskedési nap alatt. Ezen a szinten van idő megvárni a megerősített fordulatot a napi grafikonon, vagy ha valaki finomkodni szeretne, akkor mondjuk, egy 120 perces bontásban. Ha 200-300 Dow pontot kivárunk, akkor is marad bőven "juice" a hullám végéig, sőt a várható hozam még a réskockázatot is bőven megéri.

Amiről még esetleg van értelme napon túli pozíció végett nézelődni, elemezni és neked, kedves olvasó, a bejegyzéseimet értelmezni, az eggyel kisebb [i]-[ii]-[iii]-[iv]-[v]-[a]-[b]-[c] jelöléssel ellátott Minute szint.
Még ennél is alacsonyabb szinten, figyelembe véve a rüvidülő hullámokat, a réseket és a napon túli kereskedéshez szükséges stopok hosszát, már a csak a daytrade játékosoknak és szemléletnek terem babér.

Daytrade belépők a blogban?
Mire tehát egy kisebb Minuette, vagy Subminuette lehetőséget a nagy timeframeken beazonosít az ember, addigra már késő beszállni. Mire megrajzolnám, elmagyaráznám és a blogban elolvasná valaki, addigra vége lenne a kereskedési lehetőségnek. Ennek ellenére, amikor éppen aktuálisan nincs Minor szintű pozíciós kereskedési lehetőség, akkor napon belül ezekkel lehet jól eljátszadozni.

1,2 és a 3
Maradjunk a Minor szintnél. Egy Minor 1-es nagyon gyakran felejtős kereskedési szempontból. Nehezen előre jelezhető, csak igen elnagyolt várakozásaink lehetnek a hosszára, vagy az időtartamára vonatkozóan.
Most is ennek voltunk a szemtanúi 2010. április 26-tól. Még arról is tudományos értekezéseket lehetne folytatni, hogy egyáltalán hol volt a vége és évtizedes tapasztalattal rendelkező top elemzőket is őrületbe kerget a kuszasága.

Engem is számtalanszor megvezetett: a hosszával kevésbé gyűlt meg a bajom, de az időtartamát folyamatosan képtelen vagyok/voltam eltalálni.

Minor 2 felfelé? Arról meg annyit mond Elliott, hogy a hossza legfeljebb Minor 1 100%-a lehet. Köszönjük szépen, de ez megint nem ad ideális keretet a pozíciós kereskedelemhez.

Nevezd aminek akarod
Mostanára kézenfekvő, hogy Minor 3-ra miért várunk - megfelelő a hossza nagyobb bontású grafikonon felvett napon túli pozícióra, jól előre jelezhető és majd (remélem) látni fogjátok, hogy szép tiszta a belső szerkezete, amelyben nem kell túl sok alternatív számozást figyelembe venni.

A fórumokon "armegeddon" meg más hasonló "drámai" jelzőket akasztanak rá, de legyünk ennél sokkal mértékletesebbek és pontosabbak. Nevezzük csak simán Minor 3-as hullámnak, amit hideg fejjel azért várunk, mert kevesebb fejtörést okoz és tisztább képet ad majd úgy 2.500-3.000 Dow ponton át.
Vagy ha valaki terjengősebb elnevezést keres, akkor hívhatja a "felismerés hullámának a rövidtávú (Minor) trend szintjén", amit a kellő magabiztossággal tudunk lekereskedni, ha itt lesz végre.
Ezért lógunk a szeren.

Hiszem, hogy az évtizedes piaci folyamatok és a teljes Elliott-i látószög megismerése szükséges az árfolyam-változások megértéséhez, de a konkrét pozíciókra vonatkozó döntések kimunkálásakor már kevésbé érdekel, hol lesz a piac évek múlva. A módszer csodálatán túl jussunk el oda, az legyen a cél, hogy meg tudjuk mondani, mit várhatunk az éppen előttünk álló naptól, hová álljunk, hogy az ajánlati könyv jó oldalán találjuk magunkat.

* Szeretném hangsúlyozni, hogy a csillag jelzéstől a bejegyzés már a saját értelmezésemet és véleményemet tükrüzi, Szarvasvadász pedig lehet, hogy mást szeretett volna a tőle idézett pár sorával sugallni. Majd elmondja, ha így van.

Beszélgetések Elliottról - Július

Fordítsd meg a monitort!
Azért választottam ezt felszólítást beharangozónak, mert a piaci folyamatok lekövetésére tényleg egy merőben új szemlélet kell majd, vagy legalábbis ellentétes azzal, amihez a szemünk az elmúlt évtizedekben hozzászokott. A mai beszélgetés végére kiderül, miért mondom.


Találtam egy interjút, még 2000 februárjából, aminek a címe csupán ennyi „Kérdezz-felelek Robert Prechterrel”. Nem derült ki számomra, ki kérdez tőle (nem én), viszont arra gondoltam, kiszemezgetem belőle azokat a részleteket, amelyek éppen most is aktuálisak és pár apró, megértést segítő megjegyzéssel tűzdelve ez lesz a rovat kiadása a nyári szünetben. Íme:

Kérdező: Essen szó először Elliott hullámelméletéről. Több kutató előállt már azzal, hogy a piacok mozgása leírható alakzatokkal, de senki sem magyarázta, miért van így. Összefoglalná pár szóban, miért jönnek létre az alakzatok?

RP: Azt mondhatom el, hogy én miként látom. Az emberek többsége igyekszik tartozni valahová, szeretné, ha a közösség elfogadná. Közülük sokak hajlamosak rá, hogy másokat hagyjanak gondolkodni minden olyan területen, amit intellektuális értelemben komplikáltnak tartanak. Ez beidegződés végül oda vezet, hogy rákényszeríti a nem tudatos gondolkodást a tudatos feletti dominanciára, különösen a magas érzelmi töltetű társas szituációkban. Például amikor a piacon eladási pánik alakul ki, akkor a legtöbb befektető nem csak úgy magában, izoláltan pánikol be, hanem mások pánikreakciójára válaszul. Ugyanez vonatkozik a vételi döntéseikre is, de mivel az lassabb folyamat, ezért kevésbé látványos és egyértelmű. A nem tudatos viselkedés dominanciája nem jelent véletlenszerű csapongást, még ha az avatatlan szemnek, annak is tűnhet. Alakzatokat alkot és ezek az alakzatok jelennek meg az árfolyammozgásokban Elliott hullámainak formájában. Számtalan bizonyítékot mutattam be erre a The Wave Principle of Human Social Behavior könyvemben.

K: Mit tanácsol az embereknek, akik szeretnék elsajátítani Elliott módszereit?

RP: Az első dolog, hogy figyelmesen vegyék szemügyre az árfolyamgörbéket. Élőben jelöljék (számozzák) a mozgásokat és igyekezzenek megtalálni Elliott trendcsatornáit. Ahogy a piac egy nagyobb impulse fázisba ér mindig abban a szent pillanatban letisztul a kép, (le)egyszerűsödik a számozás.
A korrekciók sokfélék és lényegesen bonyolultabbak. Viszont még a korrekciók is tartalmaznak ötös szerkezetű lökéshullámokat, amit ebben a fázisban is használhatunk a könnyebb tájékozódás érdekében.

K: Miként jutunk el a távolabbi értelmezéshez, a teljes nagy képhez?

RP: Olyan messzire nézzük vissza az adatokat, amilyen messzire csak lehetséges. Minél több az információ, annál jobb. A távolabbi perspektíva sok esetben felbecsülhetetlenül hasznos lehet. A válság, amelyben most élünk kiváló példa erre. A fordulat, amit vártunk, a trend igen magas szintjén következett be, de nem lenne értelmezhető az elmúlt három évszázad adatsora nélkül.
(Cimballi: vagyis például 2002 ősze után már azt mondhatnánk, ennyi volt a bear piac, már csak felfelé visz az út, viszont Elliott fraktálelmélete alapján legalább az 1970-es évek minimum szintjeinek teljes korrekcióját várjuk.)

Kell-e egy elemzőnek más piaci indikátorokra is támaszkodnia annak érdekében, hogy a piacra vonatkozó következtetését megtegye?

Nincs olyan megközelítés, beleértve Elliott elméletét, ami a teljesen biztos forgatókönyvet adja. Mindazonáltal Elliott elemzésével nem kevesebbet kapunk, mint azon szcenáriók listáját, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek. El kell tudnunk fogadni, hogy néha a kevésbé valószínű számozás bizonyul korrektnek, elvégre ezt jelenti a „kevésbé valószínű”, tehát nem kizárt titulus. A szentiment és a momentum alakulása együtt a hullámok személyiségjegyeit meghatározó más vezérlőelvekkel segíthet a lehetséges kimenetelek helyes súlyozásában. Az Elliott Wave Principle című könyv leírja, hogy a hullámstruktúra egyes időszakaiban miként viselkedik a pszichológia, az árfolyam változási sebessége és a breadth, ami hasznos a piac teljes hullámsorozaton belül elfoglalt helyzetének meghatározásában. A legfontosabb, kerüljük el a legnagyobb hibát, amit el lehet követni (beleértve időnként magamat is): nehogy az indikátorok állása alapján számozzuk a grafikonjainkat!
(Cimballi: a hullámok személyiségjegyeiről, amire itt Prechter utal, korábban egy egész bejegyzést szántam. Aki többet szeretne megtudni, annak itt a [link] hozzá. Akkor a breadth kifejezést mint az emelkedő ill. eső részvények arányát már megmagyaráztam.)

Elliott módszere egyszerre közvetít információt a trend minden szintjéről. Előfordulhat, hogy például a Subminuette szint kihatással van az Elsődleges szintű (Cimballi: négy renddel magasabb) számozásra?

Minden szint fontos az egy-két szinttel nagyobb alakzatok megértéséhez. A példa kedvéért: Az a várakozásom, hogy a piac új csúcsra fog emelkedni egy harmadik hullám keretében, de az alacsonyabb szintű bontás az új csúcs ellenére is bizonytalan ide-oda táncoló, ráadásul a breadth alacsony és az emelkedés sebessége is lassú. Ilyen esetben fogom magam és módosítom az új csúcs jelölését B-re, mint ami még mindig a második hullámhoz tartozik, ami ezek szerint egy flat korrekció lesz (ld. az ábrát). A Subminuette rendű esemény persze kihatással van az Elsődleges számozásra, de csak annyiban, hogy milyen alkotóelemekből áll össze az eggyel alacsonyabb szintű Középtávú hullám szerkezete. Ebben az értelemben, ha csak érintőlegesen is, végül minden döntési pont visszavezethető a trend legalacsonyabb szintjére.

Magán az árfolyamon kívül a hullámok számozása közben mi a legfontosabb figyelnivaló?

A forgalom. Növekvő forgalom egy ötödik hullámban például azt jelenti, hogy megnyúlt ötödikkel lesz dolgunk. Alacsony forgalom egy harmadik hullámban arra utal, hogy végül nem a harmadik lesz a helyes számozás. Mindkét esetben felbecsülhetetlen értékű információhoz juttat bennünket. Ne feledjük, ez a trend minden szintjén így van, ezért igazán gyakran látjuk a hasznát a volumen adatoknak.

Váltsunk témát és beszéljünk a részvénypiacról. Miként lehet együtt élni a zord hosszú távú előrejelzéssel, miszerint bekövetkezik / bekövetkezett a fordulat az Óriás Szuperciklus szintjén?

Nos, először is én nem rakom egymás mellé a zord és az előrejelzés szavakat. Amit várok, az nagyon is a valóság. Ami a felkészületlenek számára zord lesz és kegyetlen, de megerősödést hoz azok életében, akik előre jól pozícionálják magukat. Szóval ezen az alapon az 1982-es bullish jóslatom is kegyetlenség volt az akkori bessz-spekulánsok számára. Egy mindenkori előrejelzés lényege, hogy profithoz segítsen, vagy legalább biztonságos öbölbe tereljen.

Mindig arról beszélünk, mi a legvalószínűbb forgatókönyv. Mi a helyzet az „kevésbé valószínű” fogalmával? Arra gondolok, hogy a régóta beígért totális krach jövendölés még eddig nem valósult meg. Jelentheti ez azt, hogy valahol félreértelmezte a hosszú távú számozást?

Elliott rendszere rengeteg különféle értelmezésnek hagy helyet, de a piac állapota és az alakzatok, amelyeket ma látunk, elég egyértelműen csak egyféleképpen engednek következtetni és ezt a következtetést igazolja majd a piac. Nem a bekövetkezés a kérdés, hanem annak az időpontja.

Ha a társadalom és a vezetők óvatosan cselekszenek, kivédhetjük a bear piacot?

"Óvatossággal” nem lehet a közelgő társadalmi változásokat elhárítani. Az emberek óvatlanok voltak hosszú időn át és ennek meg lesz a következménye. Mégis, egyéni szinten bárki megteheti a szükséges lépéseket a saját és tőkéje jövőbeli biztonsága érdekében.

Mit gondol, a történelem jó indulattal, pozitívan tekint majd Robert Prechterre?

Az esést követően az emberek többsége nem fog sok figyelmet szentelni a tőzsdére. Így egy pár év múlva a ma aktív befektetőket nem érdekli majd ki, mit jósolt meg előre. Egész más dolgokra fognak fókuszálni.

Úgy tűnik, abban bízik, hogy a befektetők nagy része végig, egészen a medve piac aljáig pozícióban marad. Helytálló feltételezés, hogy ez azért lesz így, mert olyan rengetegen tartják a pénzüket befektetési alapokban?

Nem. Ez MINDIG így volt. Mármint megpróbálták "kiülni". De van azért ennek a befektetési alap őrületnek egy aspektusa, amiről érdemes pár szót szólni. Az 1987-es összeomlás után a befektetők nehezen bírtak szembesülni a tetemes veszteségek miatti önváddal. Ezért úgy mondtak le a felelősségről, hogy odaadták a pénzüket alapkezelőknek. Így áll elő a mai ironikus helyzet, melyben sokkal nagyobb veszteséget is képesek pszichológiailag elviselni, mivel azt mondhatják, nem az ő hibájuk volt. Saját naivitásuk helyett szidhatják az alapkezelők ostobaságát.
Így vagy úgy, végül minden tapasztalatlan kezdő alacsony szinten fog kiszállni; általában amúgy is a mélypont környékén adják fel. Olyat is sokat látni, aki kevéssel a mélypont után száll ki, mert úgy gondolja, elcsíphet egy rally-t, amibe érdemes volt beleadni.

Értem már, de milyen lesz megtapasztalni a bear piac mélységét? Milyen lesz benne élni?

Még az Óriás Szuperciklus medvéje sem lesz a világvége. Ezek a bear piacok csak társadalmi trendek. Egyéni szinten el lehet kerülni a nehézségeket. Az 1930 környéke fantasztikus időszak volt azok számára, akiknek stabil jövedelmük, vagy nagy megtakarításuk volt. Minden olcsó volt. Csak arra kell figyelni, nehogy egy olyan országban érjen a válság, ahol az diktatúrához, vagy háborúhoz vezet.

Kérdező: Mit tegyenek a kevésbé tapasztalt befektetők, vagy azok, akik nem akarják a shortolást megtanulni?

RP: Deflációban és gazdasági depresszióban a készpénz a király. Javaslom, fordítsák meg a részvények és a kötvények árfolyamgörbéit és nézegessék, ahogy a készpénzük értéke növekszik, mintha csak egy hosszú távú bull piacot figyelnének.

Vissza a "Beszélgetések" júniusi számára >

Bónusz az alapokhoz 1/5

Amikor az alapokról szóló sorozat öt részét írtam, a túlságosan hosszúra nyúló bejegyzések miatt végül mindig kihagytam pár olyan részletet, amit azért szeretnék még elmondani, mert szervesen oda tartoznak, vagy mert tovább árnyalják a képet Elliott elméletéről. Kell tehát egy ráadás hatodik rész!
Csakhogy nem egyben teszem ezt közzé, hanem öt rövidebb kis ’post’ keretében megszórlak benneteket egy sorozattal. Ígérem, nem húzom el sokáig, hanem jövő vasárnapig bezárólag olvasható lesz minden rész! Figyelembe véve, hogy közben a piacok miatt sem fogunk unatkozni, tehát arról is lesz frissítenivalóm, ez annyit tesz, hogy most szinte minden nap találtok majd valami újdonságot itt az Elliott és a többiek oldalon. Ez amolyan felvezetés a jubileumi hétre, amikor is hamarosan féléves lesz az oldal.

BÓNUSZ PERSPEKTÍVA
Az elemzésekben, vagy az ábrákon sokszor hivatkozom a hullám száma mellett annak szintjére, vagy rendjére. A „rendek” szerinti besorolást a hullám relatív nagysága és pozíciója szerint állapítjuk meg. Ezzel fejezzük ki a viszonyát az előtte álló és a szerkezetet nagyobb egészként befogó hullámhoz képest.
Elliott eredetileg kilenc szintet (degree) határozott meg és nevezett el. Ezek a legnagyobbtól a legkisebb felé haladva a jól ismert kifejezések, mint Óriás szuperciklus, amely tovább bontható Szuperciklusra, majd Ciklusra, Elsődleges (Primary) szintre, Középtávúra (Intermediate), Rövidtávúra (Minor), Minute-re, Minuette-re, végül Subminuette-re. Alapszinten nem kell ezeket a kifejezéseket betanulni, elegendő, ha tudjuk, léteznek és ehhez igazítva használok a rajzaimon hol római, hol arab számokat, néha zárójelben, máskor anélkül. Így különböztetem meg a hullámok szintjeit és egyben jelölöm az összetartozó (rész)szakaszokat.

Képzeljük el a tőzsdei árfolyamok növekedését, mint egy spirális növekedést. Születik, növekedésnek indul egy trend. Órás / 30 perces grafikonon kirajzolódik az első ötös szerkezetű lökéshullám, majd korrigál. Ő volt a Subminuette szint. Majd újra indul, azután újra korrigál és amikor a harmadik "nekirugaszkodást" is befejezi, akkor a három Subminuette szintű és hosszúságú szakaszból előáll a Minuette szint első hulláma, aminek korrigálnia kell. Ez a korrekció mélyebb és/vagy hosszabb lesz, mint amihez az előző Subminuette rendű hullámok között hozzászokhattunk. Amikor vége a korrekciónak elindul újra a Subminuette szint és a Minuette szint, hogy kialakítsák az első Minute szintű hullámot. És így tovább…
Nem mondom el mind a kilenc szintre, a lényeg, hogy lássuk meg, miként nyílik ki spirálként a trend, miként lesz egyre erőteljesebb a növekedés és miként tartoznak az egyre magasabb szintű hullámokhoz egyre nagyobb korrekciók.

Forrás: The Elliott Wave Principle: 20th Anniversary Edition: Key to Market Behavior117. oldal

Ahogy a szerkezet épül, fejlődik minden egymást követő új és nagyobb szint a csúcsán érinti meg az exponenciálisan kiteljesedő spirált. Ezzel az ábrázolással jutunk el oda, hogy társadalmi szinten a termelő vállalkozások hosszú távú értékelése (a tőzsdei árfolyama) a természetben megfigyelhető növekedési formákat követ.

Tovább a 2/5 részre >

Beszélgetések Elliottról - Május

Ebben a hónapban két téma köré csoportosultak a kérdések. Egyrészt mi történt a múlt héten (május 6-án), technikailag hogyan értékelem a fejleményeket? Másrészt pedig a mi irányítja a grafikonokat, mi rajzolja az alakzatokat kérdéskör szerepel még jelentős hangsúllyal. Mi az ok-okozati összefüggés grafikonok, hírek és fundamentumok között?

Kissherceg: Felgyorsultak az események az áprilisi beszélgetésünk óta. Hogyan illenek a hét eseményei a képbe?

Cimballi: Egy EWI-s elemző, nem oly régen, vicces hangulatában ezzel a képpel jellemezte a február óta megszakítás nélkül haladó emelkedést. Főszerepben a piac vételi oldala, azaz a prérifarkas!




Egy ilyen pullback nélküli túlvett, túl optimista, évtizedes hangulati rekordokat döntögető rally még egy igazi hossz piac idején is instabil és veszélyes helyzetet teremt, hát még a medve piacán, épp egy korrektív alakzat potenciális végén. Ráadásul azon feltételezésünkre is rásegít, hogy a trend igen magas szintje ért véget. Egy elsődleges szintű szakasz.

Kissherceg: Tényleg vége a rallynak, vagy lesz még új maximum április 26-a felett?

Cimballi: Az elmozdulás hevességéből és abból, hogy eljutott a februári minimumig arra következtetek, hogy a 2007. óta tartó eső trend tért vissza és hiába tér átmenetileg magához a piac, a rövid felfelé korrekció nem tudja majd új csúcsra vinni az indexeket. Ez a hullám lefelé hosszabb, momentumosabb, mint amilyen egy B hullám lenne egy újabb csúcs előtt. Ha az amerikai piacok szignifikánsan alázárnak a csütörtöki leszúrásnak, akkor onnan nem lesz már semmiképp sem visszaút.

Magának a pénteki esegetésnek a szerkezete korrektív, így valamikor hétfőn, amikor ez a beszélgetésünk megjelenik, emelkedés jöhet, de nem tulajdonítanék neki különösebb jelentőséget.

Tekintsünk távolabbra, mint hétfő! Ehhez jó kiindulási pont lehet az, ahol előzőleg abbahagytuk. Nevezetesen, hogy ha Elliott definíciója szerint egy emelkedés korrektív szerkezetű, akkor csak idő kérdése, hogy mikor tér vissza a piac az emelkedés kiindulási pontja alá.

Így van, legalább a korrektív mozgás 100%-a plusz egy pont erejéig vissza kell térnie az előző (itt most eső) trendnek.

Az 6.439 lenne a Dow-ban, de Prechterék 400 pontos aljat jósolnak! Nekem ez a mostani problémák mellett is túlzásnak tűnik.

Az előrejelzés úgy hangzik, hogy 390 pont körül. Azaz vegyünk, amint a Dow 400 pont közelébe ér.

Elliott egyik vezérlőelve alapján a bear piacok általában valamelyik alacsonyabb rendű trendszint negyedik hullámának területéig tartanak, így elvileg a szuperciklus szint (IV) hullámának 1932-es mélypontja, 41 pont is lehetne cél. Vagy az előző ciklus szintű IV-es hullám 570 pontnál megállapodó alja 1974-ből, de előttem más célszintek vannak látótávolságon belül.

Közbevetem, hogy a nálad itt ingyenesen letölthető Elliott Wave Theoristban meg lehet nézni mekkora egy szuperciklus.
Nem értesz egyet az előrejelzéssel?

A brutális esés szcenárióval igen, de a célárakkal valahol nem, vagy még nem.

A mostani bessz megértéséhez és elemzéséhez mindenképpen 40+ évre kell visszatekinteni. Ekkora időtávon, viszont már nem működik a lineáris összehasonlítás, mert szignifikánsan eltér a mostani 1 Dow index pont, vagyis egy dollár értéke, mondjuk az 1932-es időszak egy dollárjához képest. Bob Prechter is tudja ezt jól, azért készít grafikont inflációtól tisztított dollárban számolva, vagy az index értékét valós pénzben, azaz uncia aranyban kifejezve.

Ezeket a grafikonokat is megtaláljuk az áprilisi Theoristban. Vannak már szintjeid?

Mielőtt belemennék, még egy gondolat az előrejelzés nehézségéről. Egyre gyorsuló deflációt élünk, tehát a készpénz értéke erősen emelkedik, ami az esés mértékét pontban számítva növelni fogja. Persze egy dollár a defláció ellenére sem fog annyit érni, pl. 2014-ben, mint mondjuk az 1929-es megfelelője, tehát a piacoknak nem kell a 41 pontos '32-es minimumra esniük. Ahhoz, hogy valaki 3-6 évre előre megmondja, hová fog eljutni a Dow, nos, ahhoz előre kellene tudnia a defláció mértékét, vagy az arany árát. Így túl sok az ismeretlen az egyenletünkben ahhoz, hogy egy ennyire konkrét eredményre jussunk. Én annak vagyok a híve, hogy Elliott elvei alapján el lehet dönteni, 1) hol járunk a hullámszerkezeten belül, 2) a trend melyik szintjén. Tehát előrejelzést tudunk készíteni a várható irányról és az elmozdulás nagyságrendi mértékéről. Ezt a nagyságrendi előrejelzést lehet a trendben kialakuló hullámok nagyságából és alakjából menet közben pontosítani.

Mégis, miben gondolkodjunk?

Az én (egyik) forgatókönyvem szerint 7000 Dow pont közelében vadul majd el újra az esés, amikor mindenki rádöbben arra, amit még csak mi, Elliott hullámait követők tartunk valószínűnek, hogy a 2009. márciusi minimum nem fogja a piacokat megtartani. Az árfolyam óriási réssel esik majd át rajta, esélyt sem hagyva a rengeteg hosszú távra benyitott long zárására. Az esés a 3400-3900-as szint előtt jó eséllyel le sem fog lassulni. Amikor végül megáll, egy kb. 2 évig tartó oldalazás kezdődhet, amelyben vészesen felszárad a forgalom, mert sem pénz, sem hitel nem lesz részvényvásárlásra. Onnan már egész pontosan meghatározható lesz, hogy később a végső löket hol érheti el a teljes trend mélypontját.

Még az esés előtt elindítottam egy három részből álló sorozatot, ami a múlt elemzését 2000-től indítva végül a harmadik részben bemutatja majd a lehetséges szcenáriókat és célárakat. Köztük olyat is, amit Prechter nem vesz számításba. Az első részhez a link: Hol bújkál a nagy medve?

Ilyen szempontból mindegy, hogy 400, vagy 4000. Rendkívül apokaliptikus kép a tiéd is. Mi az, ami ilyen iszonyat mélységekbe taszíthatja a piacokat? Egyáltalán van valami megfogható oka, vagy csak egy önbeteljesítő jóslat?

Nem szeretem, ezt az önbeteljesítő jelzőt, mert a végén még mi, akik ilyen előrejelzést készítünk, leszünk a hibásak az esésért. De mégis, bizonyos szempontból "önbeteljesít", csak nem az elemzők miatt, hanem a társadalom kollektív hangulatának változása miatt. Az emberek soha nem voltak még olyan optimisták, mint az elmúlt évtizedekben. Szorosabbra fűzték az együttműködéseket – monetáris uniót hoztak létre, lebontották a határokat, igyekeztek felszámolni a kirekesztést. Egység, testvériség és tolerancia jellemezte a világot, meg hát a mindenkire végtelenített formában kiterjesztett hitel intézménye. Ragozhatnám még, de a lényeg, hogy az emberek globális hangulata változik / változott meg és a pesszimizmus uralma okozza konfliktusokkal teli visszaesést.

A bull piacokat az emberek optimizmusa generálja, ekkor a fejlődésre és a produktivitásra fókuszálnak, míg az esések idején a korlátokat látják és passzivitásba, jobb esetben csak konzervativizmusba menekülnek.

Ez a kedvenc tyúk-tojás problémám. Azért esnek a piacok, mert az emberek rossz híreket hallanak, vagy azért vannak rossz hírek, mert a piacok esnek?

Valóban tyúk-tojás dilemma volt Elliottig. Bizonyára páran előtte is megfejtették, meg utána is maguktól kitalálták, de ő írta le a megfejtést egy összefüggő rendszerként.

Tessék megnézni, hogy soha nem volt még úgy recesszió a világban, hogy a tőzsde már előzőleg ne fordult volna délnek! A tőzsde az a hely, ahol az emberek közös tudatalatti hangulata matematikailag először ábrázolható formában megjelenik.

Kapizsgálom, de az olvasók kedvéért kifejtenéd részletesebben?

Nem csak kapizsgálod; a héten olvastalak fórumozás közben, amint az ok-okozati üsszefüggést igyekeztél valakivel helyre tenni.
Első a globális hangulat megváltozása, ami legelőször a grafikonokon látható, majd feltűnnek a társadalmi kísérőjelenségek (sztrájk, utcai zavargások) és ezzel párhuzamosan, ahogy az emberek egyre inkább a pesszimizmus felé hajlanak, visszafogják a költéseiket és a gazdasági aktivitásukat, amitől összerogynak a fundamentumok. Amikor mélypontra jut a hangulat, akkor akár háborúznak is egyet, vagy leváltják a vezető politikusaikat.

Tehát először van a fej-váll, vagy valamilyen tetőző alakzat, utána felgyújtják a bankokat Athénban, miközben lassacskán a vállalati eredmények esni kezdenek?

Pontosan, de vigyázzunk, egy-egy vállalat esetleg iparág mindig kivétel lehet, ezért ez a lánc inkább úgy működik jól, ha azt mondjuk, hogy a végén makro, vagy indexkosár szinten biztosan hanyatlanak a fundamentumok.

Szóval a tőzsdei árak a legjobb előrejelzői a híreknek és a vállalati eredmények összességének.

Értem már, miért nincs TV-d és miért csak perceket töltesz naponta hírek tanulmányozásával.

Azért néha meccset nézek :)
De komolyra fordítva, aki a hírek és az események kapcsán kereskedik, az gyakorlatilag nem az ok, hanem az okozat után megy, ami jó lehet egy 15 perces, gyors nyitás-zárásra, de napon túlra, vagy hosszabb távú befektetési döntéshez nem igazán. Szerintem a hírek követésébe, az események körüli volatilitásba bele lehet zakkanni. Ezért kezdenek az emberek olyasmit feltételezni, hogy biztosan Soros manipulálja az eurót, meg olyan következtetésre jutni, hogy egy adott ponton majd a FED beavatkozik.

A keserű igazság az, hogy sem jegybank, sem kormányok, vagy elnökök, sem a Goldman Sachs (GS), sem pedig Soros György nem képes a trendeket érdemben befolyásolni. Legfeljebb csak percekre, esetleg órákra, de egy nagyobb pánikot, vagy egy eufóriát nem tudnak megakadályozni vagy előidézni. Ezeket ugyanis az emberek kollektív hangulatában találjuk bekódolva.

Nehéz ezt elfogadni, hogy nincs formális hatalom, ami terelni tudná a grafikonokat, de ha valaki ezt megérti, csak akkor van esélye meglátni Elliott alakzatait.

Ezt szépen mondtad. A hitetlenkedőknek javaslom, nézzék meg napi, vagy heti bontásban a tőzsdei grafikonokat és próbálják rajta megtalálni a fontos eseményeket, pl. jegybanki intervenciókat, kamatemeléseket, vagy bármi fontosnak tartott hírt az elmúlt évekből. Nem fogják meglátni, csak hullámok lesznek a grafikonon, amelyek elmossák ezeket a pillanatokat.

Akkor minden, a válság elkerülésére tett lépés kidobott pénz, hasztalan ellenállás?

Ha a globális társadalmi hangulat a beavatkozás pillanatában mást diktál, akkor igen. Nem volt a kormányok részéről reménytelen ötlet hitelt pumpálni a gazdaságba, még ha a lufi fújás képpel jellemeztem is. Ha ugyanis a gazdaság felszippantja az elé tálalt ingyen hitelt, mert lehetőséget lát benne, akkor elvileg felpöröghet újra. De ha az emberek nem bizakodóak a jövővel kapcsolatban, nem vállalkoznak, nem fejlesztenek, nem költenek, nem fektetnek be, akkor csak a hitel kis része jut be a gazdaságba. Ami bejut, az nem elég a visszaesés megakadályozására, így ráadásul visszafelé sül el, amikor a romló gazdasági környezetben az új adósok szinte mindegyike fizetésképtelenné válik. Szerintem ez vár az elmúlt év támogatásai nyomán az amerikai lakáspiacba beerőszakolt hitelekre, vagy ez vár a görög mentőcsomagra is.

Vegyük észre, itt már nem pénzügyi szektor van bajban, ők az elején dőltek, őket még ki lehetett menteni, át lehetett tőlük venni a „toxikus” hiteleket. Itt most a háztartások, az államok és önkormányzatok állnak csődhelyzet előtt. Később majd csatlakozik azért hozzájuk a pénzügy is.

Álljon itt zárásnak Robert Prechtertől egy idézet: "Misery and failure are created by trying to live in the old trend when a new one is in force" --> Szenvedés és kudarc amit a korábbi trendhez ragaszkodás hoz, ha már amúgy az új mozgatja a piacokat.

Lemaradtál a "Beszélgetések Elliottról" április havi számárol? Itt megtalálod: StocklandYard.hu

Hol bujkál a Nagy Medve? - II. rész

Az első részben áttekintettük, hogy a bear / bessz piac kezdete egészen 2000-ig nyúlik vissza és elvileg lehetne egy komplett alakzatunk a 2009. márciusi minimummal. Azonban a mélypontról való emelkedés másról árulkodik nekünk. Már ha hallgatunk rá.

Baljós árnyak
Amikor 2009 júliusában újra belendült az emelkedés, akkor kezdtem elhinni, tartósan visszatér az emelkedő trend és március 9-én lezárult a gigantikus méretű expanded flat korrekció (2000-2009). Novemberre egyértelművé vált, hogy mégsem. Hogy szóvá tegyem a meglátásomat, elindítottam ezt a blogot. Feltűnt ugyanis, hogy a "potenciális" harmadik hullámban, ott ahol legjobban kellene hasítania a trendnek egy olyan csökkenő momentumú, csapkodó árfolyammozgás van, amelyben az egyes szakaszok sorra átfedésbe kerülnek (ld. ide kattintva az illusztrációt) egymással. Akkor egy zigzag végén alakuló ékelődést / ending diagonal alakzatot gyanítottam, ami nem állhat harmadik pozícióban egy ötös impulse sorozaton belül, ám annál inkább szerepelhet egy korrektív alakzat zárásaként.
A rend kedvéért a link a teljes akkori íráshoz: Az ék mechanikája I.

A lopakodó
Elliott elméletén kívül más technikai módszerek nem látják a problémát. A vicc az, hogy azért nem, mert annyira nagy. A technikai elemzés (TA) eszköztára olyan finom mozgásokra van kihegyezve, aminek a hatókörén ez az átfedés dolog kívül esik. Mostanában nincs az a TA módszer, ami ne dühöngő, legfeljebb hol jobban, hol kevésbé túlvett bull trendet jelezne. A nagy emelkedés és Elliott módszerének találkozása olyan, mint a lopakodó esete a délszláv válságban, amit szerbek elavult, kevésbé érzékeny technológiája felderített a radarképernyőn.
A döbbenet az, hogy a témába vágó, vezető havilap is teljesen tévúton jár, főleg azért, mert egyik vezércikkében Elliott hullámait hozta fel az emelkedés védelmében, pedig a hullámelmélet - szakértő elemző kezében - pont az ellenkezőjét mondja. Íme, az ábra a megjegyzéseimmel. Az eredeti rajz, amit összefirkáltam a Source: Stocks&Commodities magazin - Kondratieff Wave Comeback, p.20, April 2010 számából való:

Majd a bejegyzés végére töröljük is a memóriánkból a szerző, koos van der merwe grafikonját. Direkt, így kisbetűvel írva a nevét, mint annak idején Nemecsekét.

Ami biztos nincs a piros karikában
Egy karakteres harmadik hullámtól lesz egy hullámsorozat lökéshullám (impulse), vagyis az emelkedés bullish. De itt ugyan nem lesz, mert középen, a sűrűjében a belső szerkezete, a forgalom alakulása és számos vezérlőelv miatt nem lehet harmadik hullám. A hullámok személyiségjegyeiről szóló bejegyzésből idézek:
"A harmadik hullám, ami a részvénypiacon az emelkedés időben leghosszabb, legerősebb és legszélesebb szakasza. Leghosszabb időben és ármozgásban. Legerősebb, mert itt a legnagyobb az árfolyam változásának sebessége. Legszélesebb abban az értelemben, hogy ebben emelkedik a legtöbb iparág és lényegesen több részvény tart felfelé, mint lefelé. És még egy további leg: szemre ez a legkönnyebben felismerhető hullám.
...a harmadikban réssel, vagy rések sorozatával emelkedik a piac, nagyjából az egész trend derekán."
Ráillik ez a leírás erre a középső szakaszra? Nem! Rések helyett komoly átfedéseket látunk, egyáltalán nem könnyű a belső szerkezetet értelmezni. Egy harmadik hullám kiveri a szemünket a grafikonon, ha gondolkodnunk kell róla, hogy minek jelöljük, akkor az jó eséllyel nem az.

Megfejtés
Minek van ötösnek látszó szerkezete, mint egy lökéshullámnak? Három egymáshoz kapcsolódó korrektív zigzag-nek. Ezt az alakzatot nevezzük tripla zigzag-nek. Korábban már szerepelt egy sematikus ábra egy dupláról, igaz bull piacon, tehát az egészet fordítsuk meg és egy X-en keresztül toldjunk hozzá még egy A-B-C hármast. Ez az egyetlen olyan kombináció, ami totál bull piacnak látszik, de mindaddig nem bújik ki a szög a zsákból, amíg mindenki el nem hitte róla. Kivéve természetesen azokat, akik tüzetesen megvizsgálták a belső szerkezetét.
Mutatom, mennyire közel áll a "tankönyvi" példához:


Én hibázom, te hibázol, az EWI meg kapkod(ott)
Az ábra nemcsak az én brummogásomra ad magyarázatot, hanem arra is, hogy mi vezette téves következtetésre, a bessz piac túlságosan korai bemondására Robert Prechtert.
Bob eredetileg 2009. február végén, 8 nappal a mélypont előtt átállt a bika oldalára 9.000-11.600 közötti célárat és éles fordulatot előre jelezve. Hozzátette, később igyekeznek majd szűkíteni ezt a meglehetősen széles céltartományt. Akkor már a 9.000-ért is őrült optimistának tartották őket. A fotó forrása: Bloomberg TV, 2009. február 24-i ominózus "zárjuk a shortjainkat" adás.

Május végén - még mindig 2009-ben - kilencezerhez közeledett a Dow és éppen bármelyik pillanatban véget érhetett az első zigzag (A-B-C). Noha nem voltak még céltartományon belül, szerintem kapkodva, kiadták a short jelzést. Aki követte őket, annak stop loss lett a vége. Októberben megint volt egy olyan pillanat, amikor komplett dupla zigzag alakzatnak lehetett számolni az indexek emelkedését, tehát jött az újabb jelzés, és árnyékra vetődés. Majd természetesen a januári esés, ahol megint talán két nappal a csúcs előtt kiáltottak farkast, akkor már tripla formációban gondolkodva. Ez a baj a korrekciókkal, amikor elindul egy, nem tudni, szimpla, dupla, vagy tripla lesz belőle.

Hol tart a rally?
Most már tudjuk, tripla alakzatot hozott össze a globális reménykedés és április 26-án egy jelentős fordulóponthoz értünk. Biztos, hogy az utolsó zigzag sorozaton belül, de az A, vagy a C hullám ért véget? Ez a millió dolláros kérdés. Nem tudom megmondani, de mindkét számozást el tudnám készíteni. Nagyobb, hosszabb távra szóló pozíciók kiépítésével még ki kell várni, hogy az első magasabb rendű hullám hármas (korrektív), vagy ötös (impulse) szerkezetű lesz.

Mindezek tükrében, remélem, most már értelmet nyert, amit tegnap az OTP-ről rajzoltam. Egyszercsak megbizonyosodunk majd róla, hogy hová tehetjük ki a közép távú (Z) jelzést, akkor pedig "játszik" az Elliott-elemzők körében ismert mondás; ha egyszer vége, akkor vége.


Ui.: Talán van, akinek feltűnt, hogy a bejegyzést teleraktam linkekkel. Ezt olvasói visszajelzések miatt teszem, mert többek szerint nehezen kereshető a blog. Jogos, hiszen ha egy alakzat nem ugrik be a nevéről, akkor nehéz követni, amit mondok. Ezért hivatkoztam meg többnyire sematikus ábrákat ott, ahol Elliott rendszerében használatos szakkifejezéseket használok.

Hol bujkál a Nagy Medve? - I. rész

Az Elliott és a többiek oldalain mostanában jóformán csak az elméleti tudás elsajátításáról volt szó, így legfőbb ideje egy kicsit elemezni. Annál is inkább, mert sokszor megkapok egy kérdést: A 2009. március óta tartó emelkedés mi, ha nem egy új trend, vagyis egy lökéshullám (impulse) ötös szerkezettel felfelé?
Röviden a válaszom: Korrekció, vagy esetleg két korrektív alakzat között egy összekötő szakasz.
Hogy miért lehetünk biztosak ebben, hol bújik ki a szög a zsákból és mi lesz a kimenetele, erról szól most ez a két részből álló mini sorozat.

Ránézésre
Egy pillanatra vonatkoztassunk el mindenféle technikai módszertől, beleértve Elliott elveit is és csak úgy józan belátásunkra, netán tape-reader vénánkra hagyatkozva nézzünk rá erre az üres grafikonra, amire a tájékozódás kedvéért csupán egy Fibonacci retracement rácsot dobtam fel. Mindenki felismeri, ez egy napi bontású Dow Jones ipari index, de most játsszuk azt, hogy perces grafikont látunk és nagyjából a függőleges vonal választja el a tegnapi kereskedést a maitól! Így a mai kereskedés utolsó órájába lépve, mi lenne a várakozásunk, milyen belépőt keresnénk?

Melyik a trend? Persze nem látjuk, hol a mai nap vége, de az emelkedés dőlésszögét igen. A momentumosságot is össze tudjuk hasonlítani. Mit jelentene, mondjuk holnap egy nyitó rés lefelé?
Ha valakinek van kedve, kérdezze meg iskolás gyermekét, vagy a nagyit, vagy valakit, akinek semmi köze a tőzsdéhez és nem tudja, mi a DJIA. Ne az általam imént feltett kérdéseket próbálja, hanem csak úgy általában beszéltesse őket a grafikonról. Érdekes válaszokat fog kapni.

Távolabbról
Én pedig most galád módon nem térek vissza, csak a következő részben az emelkedés értelmezésére. Helyette még jobban visszalépek az időben és bemutatom azt az expanded flat (megnyúlt lapos) korrekciót, aminek megfejtése tavaly márciusig nem okozhatott gondot.
Ha valaki még csak most ismerkedne Elliott elméletével, akkor a Korrektív leltár című bejegyzésben megtalálja az alakzat leírását.

A jelenlegi medve piac és a flat története onnan indult, amikor 2000 januárjában nemcsak az elsődleges trend ötödik hulláma ért véget, de két magasabb szint is, valamint az óriás szuperciklus szintén korrigálni kezdett. Majdnem három évig tartott az esés első szakasza és teljesen hazavágta a Nasdaq spekulánsokat.

A 2002 végén induló emelkedés sokak tőzsdei pályafutásának nagy sikerélménye lehet, pedig bear piaci emelkedés volt ám, egy b hullám! A 2000-es csúcs és az "a" pont távolságának alig több mint 138,2%-át tette meg, ami egy tipikus reláció az expanded flat alakzaton belül.

"Ugyan már, több mint 2.000 ponttal ment az előző csúcs fölé - biztos csak elszámoltuk és az valamelyik szintnek az ötödik hulláma!" Pedig nem! Ugyanis a kék ívvel megjelölt időszak megerősíti a számozásunkat, azáltal, hogy a trend derekán egy két éven át tartó átfedésekkel teli lassú oldalazást találunk, ami nem felel meg egy harmadik hullám semmilyen ismérvének sem. Miután később sem növi ki magát lökéshullámmá, végül arra a következtetésre jutunk, a teljes b-nek jelölt szakasz nem ötös szerkezető, hanem csak egy hármas. Hármas szerkezet egy trendben felfelé, akkor is b hullám, ha új csúcsra megy.
Amúgy szerintem az a-b emelkedés alhullámait szemügyre véve, 2003-2007. között tisztán kivehető a zigzag, mint b hullám 5-3-5-ös szerkezete.

Az új csúcs azért jó, mert kettő kivételével az összes korrektív alakzat lehetőségét kizárja és azt mondja, jön a c hullám délnek a maga ötös szerkezetével. Ja, és momentumos lesz mert előzőleg az új csúcs miatt jól beültetett mindenkit longba (ezt nevezzük bika csapdának). Célárat is lehet hozzá rendelni, minimum elvárásunk az "a" hullám alá szúrás és azt is tudjuk, hogy egy expanded flat korrekcióban az a-c szakasz ritkán rövidebb, mint az 5-a szakasz 161,8%-a, ami 6.600 fölött van pár ponttal. Azóta tudjuk, a lefelé tartó pusztító lökéshullám, vagy annak egy része megvalósult.

Ciklus szintű c, vagy elsődleges 1?
A 2009. márciusi mélypontnál azért felmerül a nagy dilemma, oda c-t tegyünk, vagy az elsődleges trend szintje ért még véget és egy 1-es a karikában a megfelelő jelzés, mert igazából csak a c első hullámát jelenti a minimum. Az ábrán a c-t vékonyan áthúztam, mert még mindig lehet ugyan a megoldás, de tavaly november óta biztos, a napjainkban zajló emelkedésből akkor sem lesz tartós, évtizedes tőzsdei növekedés, ha az ott c. Viszont ez az, amit már beígértem, hogy csak a következő részben mondom el...

Tovább a folytatásra >

Személyiségjegyek - Alapok V.

Elliott hullámait a tömegek hangulata vezérli, így minden szakasz egy pszichológiai állapotot jelenít meg. Sok olyan esettel találkozunk, amikor egy nagyobb, összetett hullámmozgás értelmezésére különféle és egymástól lényegesen eltérő lehetőségünk is van. Ilyenkor a helyes változat kiválasztásában döntő érv lehet az időszakra jellemző globális hangulatkarakter felismerése. Ennek jegyében ma a hullámok, úgynevezett személyiségjegyeit vesszük végig. Meglátjuk, egy-egy fázisban milyen hírek, milyen fundamentális háttér, milyen érzések és még milyen egyéb jelzések uralják az étert.

Vizsgálódásunk során a mélypontból indulunk ki, egy új felfelé tartó trendben. Természetesen egy hosszú távú csúcsból is tehetnénk ezt, ahol is egy lefelé startoló lökéshullám az itt következő "történet" inverzét mondaná el.

Tehát a piac a mélypontját, a lefelé tartó alakzat végét olyankor éri el, amikor mindenhonnan rossz hírek érkeznek, legyen szó a politikáról, vagy a vállalati szféráról.
Noha évekig, vagy évtizedekig tartó emelkedés áll az árfolyamok előtt, az elemzők és a szakértők arról vitatkoznak, vajon képes lesz-e egyáltalán a piac túlélni a gazdasági recessziót, esetleg depressziót.
Természetesen a pesszimizmus csak a magasabb rendű trendek korrekcióiban csúcsosodik ki ennyire, míg egy középtávú (intermediate) trendben egy átmeneti recessziós időszak során nyilván kevésbé durvul el a hangulat.
Sok esetben a nagyobb trendek alja, kiindulási pontja egybeesik valamilyen komolyabb háborús konfliktussal, esetleg zendülésekkel, zavargásokkal.
Az alábbi ábrán színes nyilakkal jelöltem azokat a csomópontokat, ahol a személyiségjegyek felismerésével lényeges információhoz juthatunk. Eddig a piros nyílról volt szó.


Kék nyíl: Az első hullám a túlélés felismerése, a felismeréshez kapcsolódó megkönnyebbülés. Természetesen még vita folyik arról, hogy a nehezén túl sikerült-e már lépni, de az első hullám felfelé arról tanúskodik, hogy a többség szerint igen.
A korábbi – bear piaci rally típusú – emelkedésekkel ellentétben az új trend meglehetősen tiszta belső szerkezetet mutat, a technikai eszköztárral jól követhető. A forgalom és a breadth (emelkedő részvények aránya) is növekszik valamelyest.

Magenta nyíl: A második hullám az első erőteljes korrekciója. Ebben a hullámban visszaköszön még egyszer mindaz a félelem és pesszimizmus, ami a piac mélypontján volt tapasztalható. Sőt néha a szentiment indikátorok itt árulkodnak a legnagyobb pesszimizmusról. Ennek meg is van az objektív oka, ugyanis a fundamentumok több ponton még rosszabbak, mint az első hullám elindulásának pillanatában, de a piacok már ennek ellenére sem esnek új mélypontra. Viszont azért elég sokat esnek ahhoz, hogy az első hullámban megszerzett profit nagy részét visszavegyék, sőt meggyőzzék a befektetőket, hogy a Nagy Medve tért vissza hozzájuk.
Forgalom és volatilitás tekintetében a második hullám, különösen a szakasz vége felé csökkenő tendenciát mutat.
Aki olvasta, talán felismeri, hogy ezt a „definíciót” fordítottam át annak idején az "Che Guevara és a második hullám" c. cikkemben. Máig tartom, teljesen ráillik az inverz leírás a 2009 márciusában elindult emelkedésre.

Az első és a második hullám együtt jelenti azt a bázist, mint ugródeszkát, amiről a legdinamikusabb harmadik hullám elrugaszkodik.
Zöld nyíl: A harmadik hullám, ami a részvénypiacon az emelkedés időben leghosszabb, legerősebb és legszélesebb szakasza. Leghosszabb időben és ármozgásban. Legerősebb, mert itt a legnagyobb az árfolyam változásának sebessége. Legszélesebb abban az értelemben, hogy ebben emelkedik a legtöbb iparág és lényegesen több részvény tart felfelé, mint lefelé. És még egy további leg: szemre ez a legkönnyebben felismerhető hullám.
A trend egyértelművé válik minden kétkedő számára. Ilyenkor igaz a mondás: nyereséges kereskedési módszer gyanánt az is bőven megteszi, ha egy majom dobál darts nyíllal a Financial Times-ra, hogy vásárolni való részvényt válasszon.

Egy pontot érdemes kiemelni (ahová egyébként a zöld nyíl konkrétan mutat), nevezetesen azt, amikor az utolsó kétkedő is belátja a trend megfordult és minden kétséget kizáróan felfelé tart. Ez a felismerés pillanata, amikor a megnyúlt harmadik hullámon belül a harmadikban réssel, vagy rések sorozatával emelkedik a piac, nagyjából az egész trend derekán. Azokban a napokban, hetekben extrém magasra és az egész trenden belül a legmagasabbra ugrik a forgalom.
A technikai elemzésben jártas olvasóknak mondom, hogy itt a legmagasabb az ROC és az Advance/Decline, itt találjuk a mérési réseket és ilyenkor van a legtöbb kitörés egyedi részvényben.
A felismerés pillanatától látják optimistán az emberek a jövőt, nem shortolják már a piacot, csak vesznek. Viszont a trend felén már túl vagyunk és csak most kerültek nettó longba. Ráadásul innen felfelé kezdik növelni a kitettségüket, egyre nagyobb tőkeáttétekkel, míg a harmadik hullám csúcsánál teljesen ki nem feszítik magukat. Ja, hogy fáziskésésben vannak? Igen. Ez a tömeg sorsa.

Sárga nyíl: Eljön a negatív meglepetések, az első negatív fundamentális hírek, csalódások ideje, a negyedik hullám. Kirázza, de minimum megizzasztja azokat, akik túl későn kapcsolódtak be a harmadik hullámba.
Méretét, alakját tekintve a legjobban előre jelezhető hullám a negyedik, már ha valaki ismeri Elliott három törvényét és a korrekciók váltakozása vezérlőelvet.

Narancs nyíl: A negyedik csalódása után a befektetők az ötödik hullámot látván visszanyerik a piacokba és a befektetéseikbe fektetett bizalmukat és megújult lelkesedéssel vásárolnak ismét.
Az ötödik hullám még ha nem is feltétlenül rövidebb, mint a harmadik, de technikailag minden szempontból gyengébb. Elmarad momentum tekintetében, tehát az emelkedés sebességében. Elmarad a tekintetben, hogy kevesebb részvény csatlakozik az emelkedéshez, mint korábban a harmadik hullám során, ugyanis a piac után kullogó papírok a negyedik hullám esését követően már nem tudnak talpra állni. Azt a részvényszemetet, amit egy harmadik hullám ereje meg tudott emelni az ötödik már állva hagyja.
De más oka is van annak, hogy kevesebb részvény emelkedik egyszerre, ez pedig a szektorok és iparágak között állandósuló rotáció. A befektetők egyik felkapott papírból a másikba ugranak át.
Így alakul a piaci szélesség (breadth) divergencia, ami nemcsak az évtizedes trendekre jellemző, de a pár órán át tartó trendek szintjén is általános. Technikai elemzésben jártas kollégáknak mondom, ezért érdemes figyelni nagyon az Advance/Decline, illetve a NYSE TICK indikátorokat, mert remekül segítenek kiszúrni/megerősíteni az ötödik hullámokat.
Azt pedig már korábban tisztáztuk, hogy középtávú trendtől lefelé az alacsonyabb szinteken a forgalom is kevesebb, mint a harmadikban volt. Ld. a „Többször így, mint másképp" c. bejegyzést.

Fundamentumok tekintetében az ötödikben már komoly és kézzelfogható gondok jelentkeznek, de kevesen veszik maguknak a fáradságot, hogy az adatokat összehasonlítsák a harmadik erős és egészséges növekedést tükröző vonatkozó számaival.
Az ötödik hullám tetején az űberoptimista hangulattól megrészegült befektetők nyugodt lélekkel, önelégült mosollyal ücsörögnek a babérjaikon és az árak tekintetében a végtelenbe, időben az örökkévalóságba vetítik a piac növekedési kilátásait. Jó hírek dőlnek mindenhonnan a médiából.

Viszont eljön az A hullám, ami a szürke nyíllal jelölt ponton töri az emelkedő trendet. Hosszú idő óta először a technikai indikátorok a legnagyobb túladottságot mutatják, sőt talán az egész trenden belül a legmélyebbet. Közben az egyedi részvények szintjén számos vezető papírban alapvető szintek esnek el. Ennek ellenére a piac úgy tekint a trend megtörésére, mint vételi lehetőségre.

Aqua nyílhoz és a B hullámhoz fűződő magyarázatot idézem Frost & Prechter: Elliott Wave Principle című könyvének 81. oldaláról:
„A -B- hullám egy hamis emelkedés. Balekok játéka, medvecsapda, spekulánsok paradicsoma, a kaszinó szemlélet orgiája, vagy az intézményi oldal ostobaságának gőgős megnyilvánulása, vagy mindezek együttese."
A lényeg, hogy az emelkedés a piac egy szűk szegmensére korlátozódik, technikailag igen gyenge, tulajdonképpen a lassan gyengülő fundamentális háttér tagadása, az agresszív eufória terméke. Elliott elmélete és a szuperciklus logikája szerint ilyen B hullámnak tartjuk a Dow 2002-2007. közötti emelkedését.

Fekete nyíl: A pusztító, gyilkos C hullám amely számos karakterében hozza, amit egy harmadik hullám tud, csak nyilván ellenkező előjellel. Nincs hová menekülni, csak a piacoktól való távolmaradás, a készpénz tartása a nyerő. Az A és B hullámok illúziója szertefoszlik, a félelem lesz úrrá. A fundamentális háttér teljesen összeomlik.
Bízhatunk a C hullámok tartósságában és szélességében, szóval abban, hogy legfeljebb egy-két iparág kivételével mindent magával rántanak.

Ennyi a személyiségjegyek összefoglalása, amiről ismét mondom, vezérlőelv kategóriába tartozik, tehát nem minden esetben jut tökéletesen érvényre. Viszont vegyük észre, hogy Elliott irányelvei milyen szépen együtt élnek a klasszikus technikai analízisből megismert elemekkel/fogalmakkal.

Ami kimaradt: bónusz az "Alapok" sorozathoz>

Az ék mechanikája II.

Itt az ideje megnéznünk, milyen a tőzsde egy ék, vagy Elliott-i nevén nevezve egy ending diagonal után. Akik olvasták Az ék mechanikája első részét, azoknak ez a kifejezés már tiszta. Aki lemaradt volna, az a linkre kattintva most pótolhatja.

+ Hely, hely, hely
Akkor december első napjaiban abban maradtunk, az ending diagonal után gyakran meredek és igen jövedelmező árfolyamváltozás következik az ékelődéssel ellentétes irányban. Ha nagy biztonsággal szeretnénk kiválasztani az ilyen mozgásokat megelőző alakzatokat, akkor négy jellemző tulajdonságára kell szűrnünk. Ebből az első az alakzat struktúrájának felismerése, vagyis a 3-3-3-3-3-as hullámszerkezet, ami alapvető különbség a számunkra most kevésbé értékes leading diagonal 5-3-5-3-5-ös szerkezetével szemben. A következő bekezdés alá egymás mellé helyeztem mindkét sematikus ábrát, hogy egyszer vizuálisan is megjelenjenek együtt.
A következő három :) kritérium, az ingatlanok világában az érték meghatározásának legfontosabb tényezője: a hely, a hely és a hely. Az alakzat nevében is ott van, "végződés", tehát valamilyen korrektív szakasz C hullámának helyén, vagy valamilyen trend végén az 5. hullám pozíciójában keressük. Ott lesz belőle jókora fordulat, de csak az esetek 85%-ában. (Később elmondom, mi van úgy tizenöt százalékban.)
Mindig tegyük fel a kérdést. Jó helyen látjuk az alakzatot? Megtaláljuk-e az alakzat belsejében a 3-3-3-3-3 felépítést? Ne felejtsük ezt a hely és szerkezet dolgot: a piros a "miénk"!


Célár
Az alakzat logikája alapján a fordulat után hosszabb trend következhet, vagyis megpróbálkozhatunk annak teljes kiülésével. Ez napos trendet figyelembe véve pozíciónk több hetes megtartását is jelentheti főleg, ha részvényindex vagy ETF árfolyamgörbéjén találunk rá. Viszont a célárazásra vonatkozó Elliott-i szabály szó szerint így szól: "Az árfolyam legtöbbször drámai fordulat után meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit".
A kiindulási pont az ending diagonal alakzaton belüli 1. hullám kezdőpontja. A fenti, példaként szolgáló sematikus ábrán az a (B) pont.
A "még valamennyi" elég megfoghatatlan, de nem is a diagonal innenső oldaláról kell értelmezni. Majd csak a ki-, letörés után lesz lehetőségünk a pontosítására, az alakzat vége után következő hullámszerkezet alapján. Tervezéskor és belépéskor a célárunk - így a lehetséges haszon meghatározásának alapja, - egyszerűen az alakzat kiindulási pontja. Kevéssel előtte mindenképpen érdemes a profit harmadát, vagy felét zsebre tenni a felszabaduló tőkének pedig más helyet keresni.
A "még valamennyi" pedig legyen figyelmeztetés, ha zárunk is, véletlen se fordítsunk a célárunknál, mert még előttünk áll "valamennyi", sőt jó esetben az új trend legjava.

Mielőtt megmutatom a fórumon a minap éjszaka élőben "közvetített" példámat, röviden egy érdekesség. Talán sokan láttak már ilyet, de hátha valaki még felkiált, "Aha, tényleg!".
Hihetetlen megbízhatósággal működnek az alakzatban mini alakzat belépők. Én még talán nem is találkoztam olyannal, ami ne hozta volna a tőle elvárt teljesítményt. Olyan alakzatokra gondoljunk, amikor egy háromszögön belül a vége felé az egyik trendvonalhoz tapadva megjelenik egy kisebb háromszög, vagy egy négyszögön belül egy kisebb négyszög. Ugyanígy, ha nem is Elliott rendszeréből való, de működik a a kitörés előtti füles csésze (cup with handle) füles csészén belül. Legtöbbször a befoglalt minik csak eggyel kisebb intervallumra váltva jelennek meg. A szóban forgó ilyen élő példa a Dow Jones ECBOT E-mini (itt a mini a kontraktus nagyságára utal) határidő - YM MAR10 szimbólum - ék az ékben alakzata.


Már hónapok óta a piac korrektív állapotára utaló átfedésben volt jóformán minden hullám, amikor Elliott szempontból fontos támponthoz jutottunk újra. December 18-án indult a 30 perces, órás grafikonon beazonosítható nagy ending diagonal (később még azt is kielemzzük). Január közepére már olyan szinten kialakult az alakzat, hogy érdemes volt óráról órára követni, hátha meglátunk valamit, amiből az alakzat és vele a 10 hónapja tartó emelkedés végére tudunk következtetni. Január 14-én csütörtökre 15 perces timeframen (mint az ábra fent) egyértelműen be lehetett azonosítani az ending diagonal alakzaton belüli kisebb diagonalt, ami jó eséllyel a nagyobb 5. hulláma lehet és megerősíti a január 12-i minimumra kitűzött iv. (minuette szintű) számozást. De még mindig emelkedett a piac a zárásáig, sőt kijött az Intel (INTC) vártnál jobb gyorsjelentése, amire ugrott egy rést az YM. Már éppen lemondtam arról, hogy a piac valaha is megfordul, amikor egy bő óra múlva hirtelen a 22:00 órás normál kereskedési záró alatt találta magát a tőzsdei árfolyam. Nálam három percesen lefelé is van rés, ami lehet adathiba, de ha nem az, akkor egy apró szigetet alkotott, ami fordulós jelzésnek megteszi. Másnap dél körül végül letöri az ék alsó határoló vonalát és megmutatja magát a beígért "drámai fordulat" első lökete, hiszen a célárat, a diagonal kiindulási pontját innen már kevesebb, mint hét óra alatt eléri. Vegyük észre, hogy ezen 7 óra alatt egy felfelé több, mint egy napon át tartó utat tesz meg szinte nyílegyenesen. Egy ending diagonal ki/letörése után a piac két-háromszor akkora sebességgel halad, mint az azt megelőző korrektív szakaszban. Akárcsak egy lendületes 3. hullámban egy 2. után. Vajon kitehetjük-e a C betűt a csúcsra az elsődleges 2-es számmal együtt és elkezdthetünk-e lefelé számolni?

A nagy ending diagonal bemutatására visszaváltok magára az indexre. A határidő azért kellett, mert lényeges események voltak zárás után és nyitás előtt, ami a sima index grafikonon nem látszott volna. Ez a nagyobbik diagonal is meredeken zuttyant le a 10.264-es index értéknél lévő kiindulási pontjáig, azaz az első célárig.
Meg ahogy előírtuk neki, még valamennyit :).


Ha most valaki a nagy könyv szerint shortolta az esést és zárta a felét a diagonal célára körül, az milyen hosszabb távú célárakban gondolkodhat? A diagonal ki-, vagy letört, elérte a kiindulási pontját, akkor nagy valószínűséggel visszatért a diagonal irányával ellentétes, a letörés / kitörés irányával megegyező elsődleges, vagy mindenképpen magasabb fokú trend. Ha ez így van, akkor az ilyen távolabbi célzónák meghatározásához a Fibonacci szinteket hívhatjuk segítségül amint vége az első lefelé tartó impulse szakasznak. Ilyenkor az első szakasz 161,8, 261,8%-át keressük, de érdemes ránézni, mit ad a 423,6%-os szint.
Az első eső Elliott ötösfogat viszont még nem ért véget, ezért a viszonyítás alapja az új trenddel megegyező irányba haladó előző trend hossza. A Dow Jones esetében a hossz 14.280-6.440 = 7.840 pont. Ha ez a 7.840 pontos első hullám összetett volt, akkor már csak 61,8%-ot, azaz 4.845 pontot (-45%-ot) fog haladni. (Meg kell mondjam, a legritkább esetben). Vonjuk ki a bear rally 10.767 pontos csúcsából és 5.922-es értéket kapunk. A következő lehetséges kalkuláció a 100%-os Fib. szinthez kötödik. Ebben az esetben 10.767-7.840 = 2.927 a célár (-73%). Az igazi Fibonacci célszinteket, a 161,8 és a 261,8 százalékot itt már nem tudjuk használni. Azért nem működnek, mert negatív Dow értéket adnának. Más helyzetben természetesen elsősorban ezen célértéket vegyük számításba.
A szakma nagyjai, Bob Prechterék az óriás szuperciklus 4. hullámának területére várják a Dow-t, azaz 400 pont alá. Nem innen 400 pont, hanem a nulla fölött 400 pont.

Pozíció felvétele
Az indexekben az alakzatból való kilépés utáni első időszak elég zűrösre sikeredett, így legkevesebbet a konzervatív belépőt választó kereskedők idegeskedtek. Ők, a biztonságra törekvők az ending diagonal alakzat 4. hulláma mint vízszintes szint alá/fölé zárás esetén lépnek csak. Viszont ezért a biztonságért lemondtak a kiaknázható profit egy részéről.
Előbb kapunk jelzést, ha fel tudjuk ismerni a diagonal 2. és 4. hullámának végét, akkor ugyanis használhatjuk belépésre az összekötésükből létrejövő határoló trendvonal alá/fölé zárást. A rajzon szándékosan ez Elliott-i értelemben vett trendvonalat rajzoltam be, ugyanis logikailag nem az előző trend vége és a az új trend első lokális szélsőértéke jellemzi a trendet, hanem a az új trend első két szving minimuma, illetve maximuma.
Létezik a belépésnek még egy harmadik, (leg)agresszívebb formája is, de erről majd később, egy következő részben.

Stop loss
Amiért fontos a stop legkésőbb az ending diagonal csúcsán túl pár ponttal, az a már korábban emlegetett ritka eset, amikor a diagonal fordítva sül el. Az esetek mintegy 15%-ban a legnagyobb odafigyelésünk ellenére is a le-, vagy kitörést követően az árfolyam csak eloldalazgat, vagy ami veszélyesebb, visszafordul és az ending diagonaltól megszokott vehemenciával teljesíti a célárat csak épp az ellenkező irányban.

Már majdnem mindent végigbeszéltünk, de azért egyszer érdemes visszatérünk a témára "még valamennyit".