Az ékelődés üzenete - SPX

Diagonál lesz, vagy más záró szerkezet volt?

Az S&P500 előtt a még rövid távon mindig bull kinézetű Nasdaq grafikonon kezdem az értékelést. A technológiai index piacán az éppen egy évvel ezelőtti, októberi lejtmenet fordított (reverse) Fibonacci 200%-os célára 3261-nél található. A jelenlegi csúcs ettől mindössze 4 ponttal marad el. Gondolatom szerint a Nasdaq még egyszer megpróbál kilépni új maximumra, de jelentősen már nem haladja meg a korábbit. Tessék rugalmasan kezelni ezt a 3261-et, mert hiszen a heti bontáson érzékelhető magas idősík célár. Minden célár eleve egy arányosító becslés, itt ráadásul a rövidebb idősíkok egész más szintekre gyúrnak, ezért simán fölé ugorhat a piac. Inkább csak heti zárást nem várok már feljebb mint 3261, illetve egy magasabb heti záró esetén kezdenék kételkedni a kiválasztott mérés helyességében. Egyébként annak eltalálásához, hogy mikor lép be a heti idősík bear, túl zajos lesz egy 5-perces grafikonon vizsgálódni. Majd az előttünk álló hét valamelyik napos bear zárója kezdheti beindítani a fordulatot.

Az órás, vagy kisebb bontáson a csütörtök óta tartó emelkedés három hullámnak látszik, de úgy látom három hullámnak, mint ami egy befejezetlen, épülő szerkezet. A kis kettes jelölés helyett inkább öt hullámra kiegészülést várok tőle hétfőn-kedden. Elér-e új csúcsra? Nem tudni. Azt lehet megállapítani, hogy 1) egyre növekszik az oldalazó korrekció mérete és időtartama, ami közelgő fordulatra utal. Másrészt korai a napon túli short, mert 2) nincs hozzá jó stop helyszín. A divergáló 3257-es csúcs nem szolgálna elég megbízhatóan egy szving short setupot. Mindkettő tény, a többi csak következtetés. Továbbiak a grafikonon feltüntetve.

A Nasdaq cash index növekvő oldalazásai óráson...

Egyébként akkora az alakzat, hogy még egy heti vizsgálat is túl kis idősík hozzá. A havin (most nincs hozzá ábra) tisztán hét hullám az emelkedés 2009-ről, ami a korrektív alakzatok szakaszainak tipikus száma - itt ebben az esetben dupla zigzag korrekcióra utal.
Hetin: Novemberben (2012-ben) legalább Középtávú korrektív aljnak feltételeztük a minimumot, ami azóta is megállja a helyét. Mostanára az emelkedésre feltehettünk egy trendvonalat (piros), aminek májusi csúcsba áttolásával adódik egy csatorna tetőnk. Amikor a piac csökkenő momentummal próbálkozik kimászni egy ilyen csatorna tetején, az ritkán eredményez fenntartható kitörést. Egyelőre böködi-böködi, de nem bírja szusszal. Sok az átfedés a heti gyertyák között. Ha lefordul akkor még egy ideig maradok a napon belüli 20-30 pontos trendek kereskedésénél, majd a kritikus szint törése után veszem komolyan, hogy itt cudar dolgok történhetnek.

...amellyel a heti csatorna tetejével birkózik.
Az ilyen csatornavonalak felett túl ritka lehet a levegő a bikáknak.

Kevésbé bull vizekre evezünk a SPX vizsgálatával. Akarom mondani egy bear piacról lesz szó. Hozzászólásomban egy hete így következtettem: "Az esés rossz helyen találta a heti idősíkot. Olyan helyen, ahonnan a jelenleginél mélyebb korrekcióra, vagy majd később trendfordulóra lehet következtetni. A momentum elakadt a heti RSI 60-as értéke körül. ...[A hetin lehetnek] olyan bear folyamatok, ami miatt egy szóló bullish napos fordulós gyertya irreleváns, illetve ... túl kicsi léptékű információ. A domináns idősík szempontjából csak zaj."

A hetin zajló ékelődésre érdemes még felfigyelni. Szándékosan nem nevezem diagonálnak, mert nem lenne helyes következtetés. Klasszikus technikai analízis ékről van szó, ami többféle Elliott-i forma lehet. Sokszor említettem már, Elliott formációi sokkal egzaktabbak, pontosabban definiáltak. Ebben a mostani kontextusban alapvetően két eset van, vagy 4-5-4-5 széria, vagy pedig záró diagonál az "ékelődés". Ha az utóbbi, akkor az még nincs kész, ezért nem helyes komplett diagonálnak tekinteni. A diagonált ugyanis nem indíthatjuk előbb, mint június 24. Ami előtte volt, az nem lehet része ED-nek. Akkor pedig csak a diagonálon belüli 1-2-3 hullámot láttuk eddig, míg az utóbbi három hét esése a négyes hullám. Vagyis ami június 24 óta történt, az kevés záró diagonálnak. Mindegy, mindkét esetben egy záró szerkezetet figyelünk, de az egyiknél bent van a csúcs, a másiknál még hiányzik egy felfelé kör.

SPX heti ékelődés: diagonál, vagy más záró szerkezet?

Melyik van? A lenti órás ábrával bemutatom a véleményem, de a kérdésben legjobb, ha mindenki maga mérlegel. Mindkét irányt látjuk, mindkettőre gyűjtjük az információt. Az egyik szcenárió felé billen a mérleg, az lesz a lehetőség, a kidolgozandó kereskedési ötlet, a stratégia alapja. A másik, amit így alternatívának tartunk a fenyegetés. Ezt jelenti a döntés a jelenlegi eső szakasz kontextusáról. Részben az emelkedő szakaszok impulzív szerkezete miatt nálam a "bent van a csúcs" 1730-nál megoldás felé billen a mérleg. A piac csak a későbbiekben dönt majd a meglátásom helyességéről, de az esést, amely a hét második felében megakadt, magam egy egyes hullámnak vélem az új eső trendben. Azaz bear trend eleji szituációban vagyok, ezért a 15-60 perces tetőzéseket keresem shortra, de amint az esés begyorsul, már kezdem is a csökkentést, majd bezárok mindent. Ilyenkor még olyan mélyek és erősek a felfelé tesztek, hogy azokat nem érdemes shortban kiülni. A zárás - újranyitás megy.

Az S&P három eső hete kibontva 30-percesen. Még mindig a felfelé körök elakadására,
vagy rövid fals kitörésekre számítok - le [i], fel [ii].

A szeptember 23-a óta zajló gyenge, majd az utóbbi napokban egyre erősödő vételi próbálkozások nem vezetnek jelentős kitöréshez, hanem rendre eladókra találnak. Kisebb idősíkok igyekeznek venni, de nem csatlakoznak be hozzájuk a távolabbi perspektívák játékosai, ezért nincs fel folytatás, csak alacsonyabb tetők sorozata.

Elliott záró diagonálja

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Amikor két éve a Tudásbázis cikkek között Elliott alakzatairól szóló sorozatomat írtam, akkor nem volt külön fejezete a záró diagonálnak. Ezt bőven pótoltam a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning 64 oldal terjedelmű "Építőelemek" alapozó jegyzet kiadványomban. A mai bejegyzésben szinte szó szerint leközlöm a záró diagonál (ending diagonal) leírását.

A második rész, a kiadvány 28-64. oldala, melynek tartalomjegyzéke a következő:
Záró diagonál - Indító diagonál - Megnyúlás - Csonka impulzus - Zigzag és dupla zigzag - Flat - Háromszögek - A váltakozás vezérlőelve - Korrekciók mélysége vezérlőelv - Vezérlőelvek a DJIA történelmi grafikonján - Fibonacci matematika - Fibonacci retracement - Trendirányú Fibonacci kivetítés

A DIAGONÁL - ZÁRÓ VÁLTOZAT

A trendmozgató, tehát az eggyel magasabb rendű, uralkodó trenddel megegyező irányú, mindig ötös szerkezetű alakzatoknak két típusa van: az impulzus és a diagonál. Trendelő mozgásban a piac ezen két sematikus forma egyikének szabályszerűségeit követi.

Az impulzus szabályok tárgyalásakor már tisztáztuk, hogy a lökéshullám 1-es, 3-as és 5-ös alhulláma maga is minden esetben ötös szerkezetű trendmozgató alakzat, de közülük az 1-es és az 5-ös nem minden esetben impulzus (lökéshullám). Ebben a két pozícióban állhat ugyanis a konvergáló trendvonalak által határolt, ék formára emlékeztető diagonál elnevezésű alakzat is. Noha az impulzus párhuzamos csatornájával szemben a két konvergáló határoló trendvonal a diagonál legelső szembetűnő ismertetőjegye, ennek ellenére nem kötelező kelléke. Sőt, esetenként az alsó és felső határoló vonal teljesen párhuzamos. Két változata létezik, a „záró” és az „indító” megjelenési forma.

Az ending diagonal (rövidítve: ED), vagyis záró diagonál a trendmozgató alakzatok közül az a típus, amely elnevezéséhez híven trendet záró 5-ös és korrekciót befejező C hullámok pozíciójában tűnik fel, azaz kizárólag egy lökéshullám, vagy korrekció utolsó egysége lehet. Az alakzat megjelenése a meglévő árfolyammozgás kifulladására utal, ami egy, vagy két, a korrekciókra jellemző tulajdonság megjelenésében jelentkezik. Olyan, mintha a ciklus jobb (impulzív) és bal (korrektív) oldalának szabályszerűségei keverednének benne. Elliott szavai szerint akkor tűnik fel, amikor a megelőző hullám(ok) „túl messzire, túl gyorsan” haladt(ak). Az alábbi ábra sematikus példája azt a kontextust mutatja, amelyben a záró diagonál egy Elsődleges rendű lökéshullám végén a Középtávú (5)-ös jelölésű hullám pozícióját foglalja el.

8. ábra: Záró diagonál (5) hullám pozícióban.
(Nem az egész alakzat az ED, hanem csak az (4)-(5)-ös jelölésű szakasz)

A legfontosabb eltérést az impulzushoz képest az ED 1-es, 3-as és 5-ös alhullámaiban találjuk, ugyanis azok nem ötös, hanem hármas szerkezetűek, mindannyian a korrektív alakzatok között később tárgyalt zigzag formációk. Élő grafikonon a diagonál kialakulásának folyamatát követve ne fektessünk túl sok energiát az zigzag alhullámainak minden áron való beazonosítására. Azt vegyük csak észre, hogy a trendirányú szakaszok, noha viszik előre a piacot, sehogyan sem látszanak ötös tagolású egységnek. Nincs meg bennük az impulzusok tiszta képe.

A szakirodalom szerint a közbeeső 2-es és 4-es korrekciók ugyancsak zigzag szerkezetek, bár véleményem szerint a négyes alhullám pozíciójában ritkán feltűnhet éles ’a’ szakasszal induló háromszög is. A záró diagonál szerkezeti képlete így 3-3-3-3-3 lesz, szemben az impulzus közismert 5-3-5-3-5-ös tagolásával.

A másik korrektív alakzatoktól kölcsönzött ED sajátosság, hogy 1-4 alhullámai hajlamosak átfedésbe kerülni egymással. Ez ismét csak nem kötelező kellék, de ritka az olyan előfordulás, amikor a negyedik hullám nem az egyes területén végződik. Azaz a diagonálra nem érvényes az impulzusokat definiáló, átfedésektől mentes szerkezetet előíró kardinális szabály. Ettől még 3-as alhullám a diagonálban sem lehet a legrövidebb, és sem a 2-es, sem pedig a 4-es alhullám nem korrigálhat 100%-nál többet.

A záró diagonál trend irányában haladó alhullámai tehát már egyáltalán nem tudnak teljes öt hullámból álló alakzattá fejlődni, ráadásul szinte mindig 1-4 átfedés alakul ki - mindez Elliott olvasatában az eggyel magasabb trendszint közelgő végére utal. Az egész struktúra arról tanúskodik, hogy a piacnak már nincs elegendő ereje minden részletében szabályos lökéshullámot létrehozni. Az alakzat végén bekövetkező le-, illetve kitörésben a piac kétszer-háromszor akkora sebességgel halad, mint a megelőző időszakban, a záró diagonál kialakulása idején. Ha például 20 periódusra (pl. órára) volt szükség a diagonál öt hullámának kialakulásához, akkor a piac 7-10 periódus alatt eléri az ED kiindulási pontját. Elliott így fogalmaz: „A [záró] diagonál végén drámai fordulat következik be, amely nyomán az árfolyam igen meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit.”

Ha a záró diagonált követő elmozdulás nem hozza ezt a „drámai” karaktert, akkor vagy nem fejeződött még be az alakzat, vagy pedig az alakzat kontextusa körül nincs minden rendben. Ha a trend valóban vezető szintjén találunk rá, akkor ritkán marad el a hirtelen elmozdulás. Bármilyen szintű 5-ös vagy C hullám lehet ED. Például egy impulzus harmadik hullámának ötödik alhulláma is. Az utóbbi eset az Építőelemek könyv 5. ábráján szemléltethető. A konkrét helyzetben a diagonálunk a (3)-as jelölésű hullám Minor 5-ös alhullám szakaszában jelentkezik, akkor az ugyan véget vet az Intermediate (3)-as emelkedésnek, de amint az uralkodó trendszint logikájából következik, a piac a (4)-es oldalazást hajtja végre, és legfeljebb a (4)-es A szakaszában tapasztalunk valamennyi „drámát”. Jóllehet az sem éri el a diagonál kiindulási pontját. A záró diagonál a legpontosabban időzíthető, ezért viszonylag könnyen kereskedhető alakzat, ennek ellenére mindig figyelmet szükséges fordítani a kontextus körültekintő definiálására.

9. ábra: Minor szintű bearish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

Az emelkedő záró diagonál mindent összevetve bearish, a délnek haladó előfordulása pedig bullish. A bekezdés felett és után látható két ábra útmutatást ad a belső szerkezet megértéséhez és a jelölések helyes alkalmazásához. Amíg az ED öt fő hullámát számokkal, addig az eggyel alacsonyabb rendű zigzag alkotóelemeit betűjelölésekkel látjuk el még a trend irányába is. Az utolsó [v]-ös végpont ritkán igazodik az [i]-[iii]-as határoló vonal meghosszabbításához, hanem az esetek nagy részében túllendül rajta.

10. ábra: Bullish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

A záró diagonálra vonatkozó kötelező érvényű szabályok gyűjteménye:

- Öt hullámból álló, befejező alakzat kizárólag 5, vagy C hullám pozíciójában;
- Minden hulláma három alhullámra tagolódik, így a képlete 3-3-3-3-3;
- A 3. hullám nem lehet az 1-es, 3-as, 5-ös hullámok közül a legrövidebb;
- A 2-es hullám nem mehet az 1-es kiindulási pontján túlra, valamint a 4-es mindig kevesebb mint 100%-ot korrigál a 3-as hullámból.

A szabályok, mint objektív érvényességi határok megsértése a diagonál esetén is az értelmezés hibáját bizonyítja, ezért az ily módon tévesnek bizonyuló szcenáriót elveti.

Kiadó: Nagyferenczi László, (c) 2012 Minden jog fenntartva
A könyv ára PDF formátumban 3.000 forint, vagy PDF és EPUB együtt 4.000 forint. Megrendelhető: az Cimballi weboldalon.
További info: cimballitrading@gmail.com

A könyvet bárki megvásárolhatja, nem szükséges hozzá tréningen részt vennie.
Tovább a megrendeléshez - Építőelemek könyv

A kiadványt 4 MB méretű PDF formátumban forgalmazzuk, de epub-ot is tudunk biztosítani Az elektronikus formátum miatt nincs postaköltség és a vételár megfizetése után 24 órán belül megküldöm a letöltési linket.
Részletes instrukciókért a fenti email címre kérek megrendelést.

Diagonál belül és kívül

Előbb a korábbi ábra frissítve, majd egy nagy záró diagonál átdolgozás, amiről már február első napjai óta folyamatosan beszélünk, amikor a tágabb kép szóba kerül. Érdemes lehet a diagonál jegyében a kék [i]-[ii]-[iii] jelzést [a]-[b]-[c]-re cserélni és a március 1-i ortodox csúcsot az ED magasabb szintű Minor 3-as hullámának jelölni. Ekkor a felfelé tartó Ciklus szintű trend már májusra véget érhetne és nem lenne egy sekély [iv] korrekció után még további [v]-4-5, vagyis két emelkedő szakasz, amely kitartana akár a nyár közepéig is. Akkor lehet pontosabbat mondani, ha már látjuk, hogy a legutóbbi két korrekcióhoz (egyik november, másik december) mérten melyikhez lesz a mostani esés arányos.

60 perces SPX-en a hosszú hetek óta működő értelmezés a december 19-től
elindult impulzív szerkezetről, [iv]-es célszintjeivel

Az utóbbi szűk 3 hónap emelkedése hosszabb, de alacsonyabb szögben
haladt - megfontolandó nagyobb hangsúlyt adni a napos kép diagonál értelmezésének

A program változatlan II.

Az átfogó S&P indexelemzés folytatása

A blog egy látogatója javasolta az elmúlt két nap kapcsán, hogy illusztrációnak használjam Billy Joel, No Man's Land című nótáját, amelynek refrénje, "...ott fent a senki földjén..." hűen tükrözi az indexek helyzetét. Meg sem említeném a mókás felvetést, ha legalább részben nem értenék vele egyet, azonban mégis legyünk legények és rangsoroljuk az értelmezéseket! Emeljünk ki valamit az első helyre, még akkor is, ha a holnapi kereskedés első fele (nálam is) teljesen lutri. Viszont a későbbiek már nem.

Az első ábra mutat nekünk egy szép új és arányos impulzust, egy kész szerkezetet, amit csábító lenne június 23-tól - július 7-ig a teljes (5)-ös hullámnak tekinteni, az aktuális esésben pedig már a következő évek lefelé trendjét megtalálni; de ne tegyük. Aránytalan ez még ahhoz. Fogjuk kicsit vissza magunkat, lassítsunk, és gondoljuk meg a (kék) egyes és kettes hullám lehetőségét (mindkettő lehet éles egymással szemben) a nagy Intermediate (5)-ös hullámon belül.

Emlékeztetőül a tágabb kontextus grafikonjai az előző részben itt: [kép link] és [bejegyzés link].

Nem feltétlenül indulunk azonnal tovább a narancs zóna felé, talán ahová az [x]-et írtam, ott még csak az (a) hullám ért véget az [x]-en belül, a mai mélypont volt (b) és majd holnap látunk egy újabb sikertelen feltörekvési kísérletet 1.333 közelébe ami így majd az [x] jelölés végső helye lehet. A lényeg, hogy van idő, mert a lefelé trend a jövő hét közepéig minden további nélkül eltarthat.

Igyekezni kell elkerülni a csonka hullám értelmezéseket, tehát azokat a helyzeteket, amikor egy bármilyen rendű ötödik hullám vége nem ér túl a vele azonos rendű harmadik hullámon. Márpedig itt a fenti ábrán a június 23-i minimum [v]-ös jelzése ilyen helyzetet mutat. Ezért zártam a vasárnapi bejegyzést a nagy (4)-es hullám alternatív értelmezésével. Ha azt a rajzot követjük, azaz a felfelé kört nem június 23-ával, hanem a június 16-i abszolút minimumból (1.258) indítjuk, akkor íme az órás szcenárió:

A nagyobb képre kitekintve a szombati, napi bontású ábra: [link]

Összefoglalva a teljes heti-napi-órás képet még mindig új csúcsot várok a 2011. május 2-i maximum fölé. Minimálisan 1.376-ig. Ha a mai első rajz útját követi a piac, akkor akár 1.430-ig is eljuthat a bika, de engedjük, hogy a kétféle értelmezés közül a piac válasszon. Mindkét értelmezés egy több évig tartó bear piac előtti utolsó emelkedő szakasz végét keresi, ami még a nyári hónapok alatt elérkezik. Ez a piac úgy tűnik, nem húzza ki a közismerten gyenge szeptember-október időszakig. Arra az esetre, ha valami harmadik változat alakulna ki, továbbra sem határozok meg délen más kritikus szintet, mint a ciklus szintű (piros) b korrektív trendcsatorna alját, amely szerdán cca. 1.279-nél járt.

Tisztul a kép II.

Folytatom, ahol tegnap abbahagytam. Most jön a gondolatmenet kacifántosabb része.
A tegnapi Dow ábrán egy ponton akad némi feszültség a számozásban. Az [a] hullám végét jelentő (v) jelölést 10.379-nél találjuk, ami alacsonyabban van, mint az azonos szintű (iii)-as maximuma 10.408-nál. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a július 6-i (ii)-es hullámhoz mérten arányos (iv)-es csak így „állítható elő”. Nincs azzal semmi baj, ha az egyik index divergál, és nem megy új csúcsra az ötödik hullámban, de egyetlen index sem ért el azon a napon új maximumot, ezért legyen csak ez a „döccenés” gyanús!

A döccenés, ha nem is minden indexre, de a július 27-i és a július 29-i ismét (iii)-as és (v)-ös jelölésű csúcsoknál, újra előjön, pedig akkor már 7-8 kereskedési napja nem volt gond a hátrahagyott problémával, miszerint az ötödik nem ment új csúcsra.

Pénteken az SPX-nél azután kibújt a szög a zsákból, ugyanis amit azon a napon Minuette (iv)-nek próbálnánk jelölni, az átfedésben van a július 21-i (i)-es jelöléssel ellátott 1.090,2-es maximummal, ami Elliott szabálya szerint nem lehetséges. Vagyis kidobhattuk a számozásunk egy jelentős részét. Egy magát megnevezni nem kívánó kérdezőnek így írtam róla: „1.121? Az volt az elképzelésem, hogy még fölé megy, de már csak egy alig magasabb csúcs hiányzik. Ebben a pillanatban bizonytalan vagyok, mert a mai új low a nyitóban már nem hiányzott az elképzelésemhez… Pozitív jel a shortok szempontjából, hogy elég nehéz számolni az emelkedést július elejéről, sőt egyre nehezebb. Tehát szinte biztos, hogy korrektív.”

Hiányzott vagy nem, ott volt a pénteki nyitás és semmiképp sem lehet elsiklani felette. Íme most már az S&P ábra:


Mi az, ami azon túl, hogy nehezen számozható, megmaradt nekünk fogódzónak?
- A július 20-ról induló második nagy emelkedő fázis szemlátomást sokkal rázósabb, mint a július 2-vel kezdődő elődje, tehát nehezen lesz belőle egy felfelé tartó impulse harmadik hulláma – huh..
- Az általam eddig Minuette (i)-esnek tartott szakaszokhoz mérten arányos (iv)-(v) hullámokat úgy kell erőszakkal kifaragnunk az árfolyamgörbéből - mi van ha nem is léteznek? Nem kellene az (i)-(ii)-(iii)-ak helyett a-b-c betűket használni?
- Átfedés pénteken!, majd új csúcs hétfőn - melyik alakzat művel ilyeneket?
- Tényleg. A tegnapi Dow ábra is olyan, mintha szükülő sávban mozgó emelkedést mutatna - ugye!

A tapasztaltak már rá is vágták, ez egy ending diagonal. Azaz Elliott 3-3-3-3-3 szerkezetű ék formációjával van dolgunk. Előszeretettel fordul elő flat, vagy zigzag korrekciók C hullámának pozíciójában, ahol lényeges és heves elmozdulást előz meg. A legkönnyebben kereskedhető alakzat, ha egyszer letörik.

Elnézést, amiért a hosszú okfejtésen és egy szándékosan rosszul számozott értelmezésen keresztül jutottam el ideáig, de így tudtam megmutatni, milyen következtetések nyomán lehet egy ilyen lehetőséget feltárni.


Ha minden igaz, akkor így néz ki és akár arra is van egy egészen kevés esély, hogy már a csúcsot is láttuk 1.127,28-nál. Ha ez lenne a helyzet, akkor a (ii)-(iv) trendvonal átvágása, majd visszateszt után a 1.088-as szint markáns letörése lenne a jelzés a shortolásra. Az ékre vonatkozó vezérlőelvek szerint a csúcstól hozzávetőleg 8 kereskedési napon belül el kellene érni az alakzat kiindulási pontját, a 1.010,76-ot.

A rajzomon szereplő értelmezéssel inkább arra szavazok, hogy a hétfőn hagyott rés tesztelése után a 1.113-1.116 zónából még egy bő egynapos felfelé próbálkozás következik. Írtam már, de most egy kicsit pontosítom: 1.141-1.145 közé.

...és még mindig lenne erről mit mondani...

S&P: Nocsak!

Az 1.131-es csúcsról egy Elliott-féle ötös lökéshullámot, vagy egy 5-3-5-ös szerkezető korrekciót vártunk lefelé. Többet beszéltem ugyan a folytatódó korrekcióról, de hétfőn a nagyobb esélyt - 60 százalékot - "odaadtam" az eső trend visszatértének, azaz a felfelé 1.131-nél tetőző Minor 2-es korrekció végének. Elegendő bizonyítékunk még mindig nincs, hogy kizárjuk a lefelé tartó [b] hullám lehetőségét, de a sok információ, ami hétfő óta összegyűlt, egyre jobban a Minor 3-as lefelé trend mellett szól; már legalább 85-90%-ot megszavazok neki. Ráadásul célárak tekintetében is lényegesen árnyaltabb a kép.
Előző S&P500 elemzés: [link]

Először beszéljük meg, miért csökkent a lefelé korrekció, majd fel 1.131 fölé alternatíva esélye. Egyrészt egy [b] hullámhoz képest szokatlanul meredek az esés szöge, másrészt impulzív a belső szerkezete kevés átfedéssel. Utóbbi még nem nagy ügy, hiszen egy 5-3-5-ös zigzag alakzatot vártunk leginkább ezekben a napokban, aminek két impulzív szakasza is lenne lefelé. Azonban ez úgy valahogy egyetlen méretes lökéshullámnak látszik. Márpedig ha így van, akkor egy olyan zigzag, aminek már az első ötöse, mint alacsonyabb rendű (a) hulláma ekkora, az nem fér be majd a neki szánt helyre. Ezért láttok ma tőlem olyan számozásokat, amelyek ott fent a június 21-i csúcsnál csak kék Minor 2-es jelzést mutatnak.

Ilyen a piac, nagyjából kiszorít egy lehetőséget, de természetesen nem úgy, hogy ne kelljen legalább másik kettővel foglalkozni. Bemutatom a két új számozást egymástól függetlenül. Szerencsére csak rövid távon (mondjuk hétfő tekintetében) mutatnak ellentétes irányba.


A képen látható szcenárió alapján a piacnak hétfőn, ha nem is nyitáskor, de kevéssel utána, egyértelmű emelkedésbe kell kezdenie és valamikor kedden a kerek 1.100-as S&P szint felett 1-2 ponttal határozottan lefordulnia. Érdemes ránézni, milyen sok vezérlőelv mutat erre az egyetlen területre. Igen, ott kezdődne a meredek esés a [iii]/3/(1)/[3], ami akár már csütörtökön könnyedén törné az 1040-et.

Kicsit kutakodtam az aktuális trendszakasz fraktálja után. A fraktálos változat nagyon hasonló mozgást feltételez, ezért az imént említett szcenárió alváltozataként kezelem, nem pedig külön alternatívaként. Abban különbözik, hogy mind időben, mind pontban valamivel hosszabb felfelé korrekciót vetít elénk. Nem rajzolom, csak elmondom: egészen csütörtök reggelig emelkednének a piacok, valamikor az európai tőzsdék nyitásakor következne be a fordulat. A célár ebben az esetben 1.114 lenne, vagy SPY 111,70-111,75. Elliott számozásban elmélyült olvasóknak mondom, az alváltozat bonyolultabb felfelé korrekciót feltételez, aminek keretében a pénteki intraday csúcsnál lévő (a) jelzést Subminuette i, vagy (w)-re kellene leváltanunk. (Előbbi egy szimpla, de erőteljesebb, utóbbi egy dupla zigzag esetén játszik).

Sajnos, a fenti ábrának van egy gyenge pontja, nevezetesen a nagyságrendileg ebben a pillanatban egyenlő hosszú (i), (iii) és (v) hullám. Ez a kérdőjel elvezet bennünket az alternatív számozáshoz, ami a dolgok mai állása szerint egy megnyúlt ötödik hullám változat - 5th wave extension - amelyben a hétfő (06.21) óta tartó esés még nem ért véget. Íme, csak szerdától mutatom, mert feljebb minden azonos:


Itt is hamar elkötelezi majd magát a piac csak éppen az előző változattal ellentétes irányban, délnek. Minimálisan két nap esést hoz és könnyen meglehet, hogy az 1.040-es szint fals letörését. Az általam ideálisnak tartott célár - [i] vége - ugyanis 1.036 körül van, de annak korrekciója - Minute [ii] - hamar visszaküzdené magát a letört szint fölé az 1.074-1.086 zóna területére. Igazán vagány játék lenne.
Ha ezt az utat választaná a piac, akkor majd menet közben pontosítunk.

Mindhárom változatot megöli a 1131.24 átlépése. Az a számozások szempontjából kritikus ellenállás (CR).

Bízom benne, hogy annál azért többet sikerül leszűrni ebből az elemzésből, hogy Cimballi már megint rajzolt és mesélt kettőt északnak, egyet meg délnek, hogy azután biztosan igaza legyen. Annál is inkább, mert mindkét alternatíva ugyanabba az irányba mutat. Az viszont kétségtelen, hogy a hét elejére vonatkozóan ellentétes a két felvázolt pálya. Csak azért, mert legjobb ráhagyni a piacra, válassza ki magának az utat.


Frissítés, június 28-án, hétfőn:
Miért választott volna magának utat a piac abból a kettőből, amit én preferáltam?! Így is jó, mert a mai háromszöggel kejtett pár eddig nem tárgyalt lehetőséget és "ranglistán" előre tolta ezt a változatot:

EURUSD trend: a célárak

(Az egy nappal korábbi ugyanezzel foglalkozó írás folytatása)

Közben a tegnapi bejegyzés címe, ez a "nálam már folytatódott" elég semmitmondóvá vált, hiszen kinél nem? Mindegy, azt ott már meghagyom, ma pedig végigvesszük a lehetséges célár-kalkulációkat.

Az ábra a tegnapi marad. Indítsunk az előző, 2009-ben meghatározó gyengülő USD trend oldaláról, a retracement számokkal. 61,8% támasztotta az elmúlt hetekben alulról. A soron következő három Fib. szint:
- 78,6% 1.3030-nál, amit nyilván a felfelé kialakított S/R szinteket figyelembe véve egy 1.2950-1.3030 zónának tekintenék leginkább
- 88,6% 1.2763-nál
- 100% 1.2457.

Igazolja-e valamelyiket a jelenlegi erősödő trendből következtethető célszint, amivel a minor 5. hullám hosszát igyekszünk meghatározni? A novemberben induló első hullám hosszából két lehetséges értéket kapunk (ti. ahol az első hullám hosszával, vagy annak 61,8%-val egyenlő az ötödik):
61,8% 1.3246
100% 1.2892, ami gyakorlatilag a kerek 1.2900 szinttel egyenértékű.
Nem sok egybeesés az eddig elénk került öt potenciális célár között, de ettől még valamelyiküknek jelentősége lehet.

A tegnapi ábrán piros i. jelzéssel ellátott hullámból is következtethetünk, de leginkább csak a leendő piros iii. végére. Először is, nem hinném, hogy rövidebb lesz, mint piros i., tehát 1.3218-on - ahol épp egyenlő lenne - várhatóan legalább pár centtel túl fog jutni. Ennélfogva, valószínűleg levehetjük a listáról az imént említett 1.3246-os szintet. Tovább ebből a perspektívából, azaz a piros i. hosszából kiindulva, leggyakoribb a Fib. 161,8%, ami épp kereken 1.3000-at érne. Onnan logikus lehetne még az v./5 alhullámnak a minor 1-hez viszonyított 100 százaléka, az az 1.2892, amit már egy bekezdéssel korábban kiszámoltunk.
A rend kedvéért mondom, a piros i. 200%-a 1.2866, 261,8% pedig 1.2648-nál vár.

Még mindig nincs vége a variációknak. Megnézhetjük, hogy hol lenne minor 4. a teljes közép távú 38,2%-a. Ebben az esetben a 1.3005 körül kerülne ki az "intermediate" (1)-es jelzés. Ugye, mennyi minden mutat ide?

Intermezzo: Kaptam olyan visszajelzést, miszerint a korábbi paritásra vonatkozó előrejelzésem már kicsit túlzás. Azt kell látni, hogy a dollár mostani erősödő trendje elég hosszú ideig, akár 2-3 évig is eltarthat, az 1.000 szint pedig legkorábban 2011-ben lehetséges. Úgyhogy addig azért ne álljunk fél lábon, hanem figyeljünk arra, ami most előttünk áll.

Szeretnék még foglalkozni egy a „vad” kategóriába tartozó előrejelzéssel. Azon gondolkodtam, hogy a novemberből induló két eső szakasz majdnem teljesen egyforma hosszú. Konkrétan az 1-es hossza 926 pip, a 3. pedig 1.047 pip, azaz mindössze 13%-kal több. Hát-hát, olyan határeset, hogy nem kíván-e egy megnyúlást (extension) az ötödikben. Elliott impulse egyenlőségről szóló vezérlőelve azt mondja, hogy egy ötös sorozaton belül két hullám kiterjedése időben és pontértékben közel azonos. Azt már hozzásejthetjük, hogy legtöbbször a nem azonos a megnyúlt. Ha eljátszunk a megnyúló ötödik gondolatával, akkor 1.1685, vagy akár az 1.1070 is képbe kerül, mielőtt még napi grafikonon számottevő korrekciót látnánk.
Nem érdemes tovább érdemben foglalkoznunk az extension variációkkal, ebben a pillanatban magam sem érzem reálisnak őket. Megmondom miért! Mert összehasonlítva az elmúlt évek középtávú trendszakaszaival egy ilyen közel 4.000 pip hosszú hullám erős túlzás lenne. Inkább visszamegyek és kivastagítom, hogy én mely szinteket teszem fel feltétlenül a grafikonomra.

EURUSD trend: nálam már folytatódott

Épp csütörtökön (18-án) írtam a deviza fórumban, hogy "Nekem hiányérzetem az ötödik hullám tekintetében van"... Az véletlen, hogy ennyire a lokális maximum közelében esett meg velem a beírás, mert akkor még nem lehetett kellő bizonyossággal megállapítani, amit már egy nappal később is igen.

Van itt nekünk órás grafikonon egy szép, leginkább kilences sorozatnak számolható impulse hullámunk a február közepe óta tartó rendetlenségből. Még a Fibonacci irányelveket is követi, különösen az a iii jelzésű hullám, ami mindössze 3 pippel hosszabb a megelőző i-es 161,8%-nál.

Az impulse előtt álló ending diagonal a c. helyén is akárcsak a "tankönyvből" mászott volna fel a korrekció végének. Az ék letörése óta már sejtenünk lehet a dollár visszatérését az erősödő trendbe.
Tudom, lehet olyan trendvonalat rajzolni, amiről most pattanni látszik, íme én is felvetek lejjebb egyet, amit még meg sem érintett. Ha ugyanis berajzoljuk az elliott-i értelemben vett korrektív trendcsatornát, akkor egy olyan csatorna aljat tudunk állítani az ék kiindulási pontjába (szaggatott vonal), ami szerdán cca. 1.3450 körül időlegesen útját állhatja az esésnek, vagyis nem biztos, hogy gyorsan jön a folytatás. Jönni fog, csak érdemes megnézni, mihez kezd ezzel a szinttel, nincs-e még neki valami rendezetlen ügye úgy 1.3620 közelében.


Egy szó, mint száz a minor 5. hullám útján járunk délnek. Előbb-utóbb tovább indul, hogy befejezze a középtáv szintjének első hullámát egy most már egész pontosan kalkulálható célszinten.

Innen folytatom holnap...
Tovább a célárakra >

Az ék mechanikája II.

Itt az ideje megnéznünk, milyen a tőzsde egy ék, vagy Elliott-i nevén nevezve egy ending diagonal után. Akik olvasták Az ék mechanikája első részét, azoknak ez a kifejezés már tiszta. Aki lemaradt volna, az a linkre kattintva most pótolhatja.

+ Hely, hely, hely
Akkor december első napjaiban abban maradtunk, az ending diagonal után gyakran meredek és igen jövedelmező árfolyamváltozás következik az ékelődéssel ellentétes irányban. Ha nagy biztonsággal szeretnénk kiválasztani az ilyen mozgásokat megelőző alakzatokat, akkor négy jellemző tulajdonságára kell szűrnünk. Ebből az első az alakzat struktúrájának felismerése, vagyis a 3-3-3-3-3-as hullámszerkezet, ami alapvető különbség a számunkra most kevésbé értékes leading diagonal 5-3-5-3-5-ös szerkezetével szemben. A következő bekezdés alá egymás mellé helyeztem mindkét sematikus ábrát, hogy egyszer vizuálisan is megjelenjenek együtt.
A következő három :) kritérium, az ingatlanok világában az érték meghatározásának legfontosabb tényezője: a hely, a hely és a hely. Az alakzat nevében is ott van, "végződés", tehát valamilyen korrektív szakasz C hullámának helyén, vagy valamilyen trend végén az 5. hullám pozíciójában keressük. Ott lesz belőle jókora fordulat, de csak az esetek 85%-ában. (Később elmondom, mi van úgy tizenöt százalékban.)
Mindig tegyük fel a kérdést. Jó helyen látjuk az alakzatot? Megtaláljuk-e az alakzat belsejében a 3-3-3-3-3 felépítést? Ne felejtsük ezt a hely és szerkezet dolgot: a piros a "miénk"!


Célár
Az alakzat logikája alapján a fordulat után hosszabb trend következhet, vagyis megpróbálkozhatunk annak teljes kiülésével. Ez napos trendet figyelembe véve pozíciónk több hetes megtartását is jelentheti főleg, ha részvényindex vagy ETF árfolyamgörbéjén találunk rá. Viszont a célárazásra vonatkozó Elliott-i szabály szó szerint így szól: "Az árfolyam legtöbbször drámai fordulat után meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit".
A kiindulási pont az ending diagonal alakzaton belüli 1. hullám kezdőpontja. A fenti, példaként szolgáló sematikus ábrán az a (B) pont.
A "még valamennyi" elég megfoghatatlan, de nem is a diagonal innenső oldaláról kell értelmezni. Majd csak a ki-, letörés után lesz lehetőségünk a pontosítására, az alakzat vége után következő hullámszerkezet alapján. Tervezéskor és belépéskor a célárunk - így a lehetséges haszon meghatározásának alapja, - egyszerűen az alakzat kiindulási pontja. Kevéssel előtte mindenképpen érdemes a profit harmadát, vagy felét zsebre tenni a felszabaduló tőkének pedig más helyet keresni.
A "még valamennyi" pedig legyen figyelmeztetés, ha zárunk is, véletlen se fordítsunk a célárunknál, mert még előttünk áll "valamennyi", sőt jó esetben az új trend legjava.

Mielőtt megmutatom a fórumon a minap éjszaka élőben "közvetített" példámat, röviden egy érdekesség. Talán sokan láttak már ilyet, de hátha valaki még felkiált, "Aha, tényleg!".
Hihetetlen megbízhatósággal működnek az alakzatban mini alakzat belépők. Én még talán nem is találkoztam olyannal, ami ne hozta volna a tőle elvárt teljesítményt. Olyan alakzatokra gondoljunk, amikor egy háromszögön belül a vége felé az egyik trendvonalhoz tapadva megjelenik egy kisebb háromszög, vagy egy négyszögön belül egy kisebb négyszög. Ugyanígy, ha nem is Elliott rendszeréből való, de működik a a kitörés előtti füles csésze (cup with handle) füles csészén belül. Legtöbbször a befoglalt minik csak eggyel kisebb intervallumra váltva jelennek meg. A szóban forgó ilyen élő példa a Dow Jones ECBOT E-mini (itt a mini a kontraktus nagyságára utal) határidő - YM MAR10 szimbólum - ék az ékben alakzata.


Már hónapok óta a piac korrektív állapotára utaló átfedésben volt jóformán minden hullám, amikor Elliott szempontból fontos támponthoz jutottunk újra. December 18-án indult a 30 perces, órás grafikonon beazonosítható nagy ending diagonal (később még azt is kielemzzük). Január közepére már olyan szinten kialakult az alakzat, hogy érdemes volt óráról órára követni, hátha meglátunk valamit, amiből az alakzat és vele a 10 hónapja tartó emelkedés végére tudunk következtetni. Január 14-én csütörtökre 15 perces timeframen (mint az ábra fent) egyértelműen be lehetett azonosítani az ending diagonal alakzaton belüli kisebb diagonalt, ami jó eséllyel a nagyobb 5. hulláma lehet és megerősíti a január 12-i minimumra kitűzött iv. (minuette szintű) számozást. De még mindig emelkedett a piac a zárásáig, sőt kijött az Intel (INTC) vártnál jobb gyorsjelentése, amire ugrott egy rést az YM. Már éppen lemondtam arról, hogy a piac valaha is megfordul, amikor egy bő óra múlva hirtelen a 22:00 órás normál kereskedési záró alatt találta magát a tőzsdei árfolyam. Nálam három percesen lefelé is van rés, ami lehet adathiba, de ha nem az, akkor egy apró szigetet alkotott, ami fordulós jelzésnek megteszi. Másnap dél körül végül letöri az ék alsó határoló vonalát és megmutatja magát a beígért "drámai fordulat" első lökete, hiszen a célárat, a diagonal kiindulási pontját innen már kevesebb, mint hét óra alatt eléri. Vegyük észre, hogy ezen 7 óra alatt egy felfelé több, mint egy napon át tartó utat tesz meg szinte nyílegyenesen. Egy ending diagonal ki/letörése után a piac két-háromszor akkora sebességgel halad, mint az azt megelőző korrektív szakaszban. Akárcsak egy lendületes 3. hullámban egy 2. után. Vajon kitehetjük-e a C betűt a csúcsra az elsődleges 2-es számmal együtt és elkezdthetünk-e lefelé számolni?

A nagy ending diagonal bemutatására visszaváltok magára az indexre. A határidő azért kellett, mert lényeges események voltak zárás után és nyitás előtt, ami a sima index grafikonon nem látszott volna. Ez a nagyobbik diagonal is meredeken zuttyant le a 10.264-es index értéknél lévő kiindulási pontjáig, azaz az első célárig.
Meg ahogy előírtuk neki, még valamennyit :).


Ha most valaki a nagy könyv szerint shortolta az esést és zárta a felét a diagonal célára körül, az milyen hosszabb távú célárakban gondolkodhat? A diagonal ki-, vagy letört, elérte a kiindulási pontját, akkor nagy valószínűséggel visszatért a diagonal irányával ellentétes, a letörés / kitörés irányával megegyező elsődleges, vagy mindenképpen magasabb fokú trend. Ha ez így van, akkor az ilyen távolabbi célzónák meghatározásához a Fibonacci szinteket hívhatjuk segítségül amint vége az első lefelé tartó impulse szakasznak. Ilyenkor az első szakasz 161,8, 261,8%-át keressük, de érdemes ránézni, mit ad a 423,6%-os szint.
Az első eső Elliott ötösfogat viszont még nem ért véget, ezért a viszonyítás alapja az új trenddel megegyező irányba haladó előző trend hossza. A Dow Jones esetében a hossz 14.280-6.440 = 7.840 pont. Ha ez a 7.840 pontos első hullám összetett volt, akkor már csak 61,8%-ot, azaz 4.845 pontot (-45%-ot) fog haladni. (Meg kell mondjam, a legritkább esetben). Vonjuk ki a bear rally 10.767 pontos csúcsából és 5.922-es értéket kapunk. A következő lehetséges kalkuláció a 100%-os Fib. szinthez kötödik. Ebben az esetben 10.767-7.840 = 2.927 a célár (-73%). Az igazi Fibonacci célszinteket, a 161,8 és a 261,8 százalékot itt már nem tudjuk használni. Azért nem működnek, mert negatív Dow értéket adnának. Más helyzetben természetesen elsősorban ezen célértéket vegyük számításba.
A szakma nagyjai, Bob Prechterék az óriás szuperciklus 4. hullámának területére várják a Dow-t, azaz 400 pont alá. Nem innen 400 pont, hanem a nulla fölött 400 pont.

Pozíció felvétele
Az indexekben az alakzatból való kilépés utáni első időszak elég zűrösre sikeredett, így legkevesebbet a konzervatív belépőt választó kereskedők idegeskedtek. Ők, a biztonságra törekvők az ending diagonal alakzat 4. hulláma mint vízszintes szint alá/fölé zárás esetén lépnek csak. Viszont ezért a biztonságért lemondtak a kiaknázható profit egy részéről.
Előbb kapunk jelzést, ha fel tudjuk ismerni a diagonal 2. és 4. hullámának végét, akkor ugyanis használhatjuk belépésre az összekötésükből létrejövő határoló trendvonal alá/fölé zárást. A rajzon szándékosan ez Elliott-i értelemben vett trendvonalat rajzoltam be, ugyanis logikailag nem az előző trend vége és a az új trend első lokális szélsőértéke jellemzi a trendet, hanem a az új trend első két szving minimuma, illetve maximuma.
Létezik a belépésnek még egy harmadik, (leg)agresszívebb formája is, de erről majd később, egy következő részben.

Stop loss
Amiért fontos a stop legkésőbb az ending diagonal csúcsán túl pár ponttal, az a már korábban emlegetett ritka eset, amikor a diagonal fordítva sül el. Az esetek mintegy 15%-ban a legnagyobb odafigyelésünk ellenére is a le-, vagy kitörést követően az árfolyam csak eloldalazgat, vagy ami veszélyesebb, visszafordul és az ending diagonaltól megszokott vehemenciával teljesíti a célárat csak épp az ellenkező irányban.

Már majdnem mindent végigbeszéltünk, de azért egyszer érdemes visszatérünk a témára "még valamennyit".

Az ék mechanikája I.

Az egész 2009. szeptember 23-án kezdődött azzal, amikor az S&P 500 index nap közben új hat hónapos csúcsra emelkedett ugyan, de végül jóval az előző napi minimum alá zárt. Hosszú idő óta először ez volt az első disztribúciós nap, amikor valami gyengeséget mutató gyertyaalakzatot láttunk az átlaghoz és a megelőző napokhoz képest is magas forgalom mellett.

Nem probléma. Egy ilyen nap nem a világ csak annyit jelent, ha még több jön belőle, akkor lassítsunk a vételekkel, húzzuk rövidebb pórázra pozícióinkat.
Végül nem is a disztribúciós napok sora, hanem valami egész más tette veszélyessé a helyzetet. Szeptember 23-a óta az amerikai index 8 alkalommal ment újabb hat hónapos csúcsra, de az akkori és a legutóbbi maximum érték között mindössze 3.4% a különbség! Azaz a momentum stratégiával a "kitörésekben" (akár nyolc alkalommal) vásárlók alig-alig vannak nyerőben és már elég régen ülnek a pozícióban ahhoz, hogy türelmetlenkedni kezdjenek. Ha türelmetlenné válnak, akkor a helyben topogástól előbb-utóbb csalódottak lesznek. Ha pedig csalódottak, akkor sérülékenyek. Ha sérülékenyek, akkor egy negatív hír, vagy egy makro adat közelsége, vagy egy spekulatív beleadás, vagy akár csak a csúcsok körül általában megnövekvő volatilitás bármikor láncreakciót indíthat el azok között, akik az elmúlt szűk három hónapban nem jutottak elég profithoz.

A technikai elemzésben ismert ökölszabály, hogy ha egy piac harmadszorra-negyedszerre közelít egy szinthez, akkor már nagyobb a szinten való áthaladás esélye, mint a fordulaté. Itt nyolc áthaladást - kitörést - láttunk, de egy sem vitte szignifikánsan magasabb szintre a piacot, ugyanakkor mindegyik alkalmas volt arra, hogy újabb reménykedőket ültessen be alig jövedelmező vételi pozíciókba. És itt az "alig jövedelmező" a kisebbik gond, mert a másik oldalon aránytalanul magas a kockázatuk, hiszen március óta nem volt egy a bika uralmát megerősítő magasabb alj.

Egyelőre még minden esést megvesznek, szóval még mindig van a jó fajta, partira későn érkező vevőkből. Még akkor is, ha múlt héten, Dubai kapcsán már nagyon rezgett a léc.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy egy ilyen hír lehet egy trendforduló oka. Nem. Szó sincs róla! A szikra ugyan lehet a puskaporos hordóban, de a valódi ok, a vevők erőtlensége, és/vagy a disztribúció (a részvények bennfentes terítésének) erőssége. A grafikonokon ez az a folyamat, jelenség, ami ék formájában rajzolódik.

Ismerjük az éket, gyakran találunk rá a garfikonokon, de talán kevesen tudjuk, hogy mitől olyan veszélyes alakzat. Nos, a fentiek adják a magyarázatot.
Amiért a tőzsdések mégis gyakran rálegyintenek, az az, hogy nem mindig tud hatalmas és hirtelen pusztítást végezni. Végképp kevesen vannak tisztában vele, hogy a végkifejlet az éket formáló alakzat Elliott-cikluson belüli elhelyezkedésén múlik.



De ne rohanjunk ennyire előre, előbb tisztázzuk, hogy az Elliott terminológia nem használja az "ék", angolul "wedge" kifejezést, hanem logikusan háromszögek kategóriájába sorolja az alakzatot. "Diagonal triangle" az elnevezés, amin belül még tovább pontosít az elmélet. Ha egy nagyobb trendet alkotó hullámstruktúra 5., végső hullámának helyén áll, vagy egy trendet követő korrektív A-B-C szakasz C hullámaként foglal helyet, akkor "ending diagonal" néven különbözteti meg. Az "end" szó utal a fennálló trend, illetve korrekció közelgő végére. Ha egy új trend elején, első pozícióban, vagy egy korrekció elején, az "A" helyén találkozunk vele, akkor "leading diagonal". A "leading" jelentése vezető, tehát belőle a háromszög irányával megegyező trend folytatására lehet következtetni. Megjegyzem, ez utóbbi elnevezés nem Ralph Nelson Elliottól származik, mert ő maga ezt a változatot még nem fedezte fel.

A háromszögek között azért különleges, mert a klasszikus háromszögekkel, szűkülő alakzatokkal ellentétben nem korrekciós feladatuk van, hanem önálló trendszakaszként funkcionálnak, vagyis kialakulásuk alatt folytatódik a korábbi trend. A trendelő alakzatokból meg azért lógnak ki, mert az egyes hullámok (trendszakaszok) között folyamatos átfedés van, azaz pl. az éken/ending diagonalon belüli negyedik trenddel szemben haladó hullám beleér a trenddel megegyező irányba közlekedő elsőbe. Az átfedések igen, de a pontosan illeszkedő összetartó két trendvonal nem feltétlen ismérve az alakzatnak.
Az átfedések bemutatására itt az ideje elővennem az S&P 500 chartot. Szerintem a bekarikázott részek senkinek sem kerülték el korábban a figyelmét, lévén elég sok kellemetlenséget okozhattak a hosszabb távra szánt pozíciók kistoppolódása miatt.
Hát-hát, amolyan haladtunk is előre meg nem is. Elliott az alakzat létrejöttét - az imént már mondtam, ő még csak a trend végén megjelenő változattal foglalkozott - azzal magyarázta, hogy az azt megelőző hullámmozgások "túl gyorsan és túl messzire" szaladtak. Na, ilyen érzésem grafikonok rajzolgatása nélkül is van.

A mi aktuális ending diagonal alakzatunk a március óta tartó emelkedés végén áll. Ez az emelkedés a korábbi eső trend korrekciója, amely korrekció 5-3-5 szerkezetet mutat, azaz 5 hullám fel A-ba, majd 3 le B-be, majd újabb 5 fel C-ig. (Ezt nevezzük egyébként zigzag-nek, de most csak a zigzag C hullámával, mint ending diagonal alakzattal foglalkozunk).

Így jutunk el a nagyobb struktúrán belül a trend végét jelző átfedésekkel teli beszűküléshez, amelynek képlete 3-3-3-3-3, három fel, három le, három fel, három le, három fel, miközben a forgalom általában csökken, az Advance/Decline indikátor pedig az első hármas vége, azaz az 1-es hullám után már nem megy újabb csúcsra / mélypontra.

A mostani egy meglehetősen trükkös ending diagonal. Ugye, ezen túl már mindig használhatom ezt a kifejezést az ék helyett? Szóval trükkös, mert a legtöbb instrumentum árfolyamgrafikonjára igen nehéz berajzolni, de akár sikerül, akár nem, ne ragadjunk le a tankönyvi sablonoknál, hanem az ábra mögött rejlő folyamatot, annak elvi mondanivalóját fedezzük fel az élő grafikonon és lépjünk időben, ha kell.

Azért éppen ma mondom el mindezt, mert az alakzaton belül vészesen elfogyott a hely, így a pénteki USA makroadatok, vagy valami nagyon közeli, heteken esetleg napokon belül bekövetkező esemény által beindított lavinára számítok a tőzsdéken.
Persze azt is látni kell, a szezonalitás, a szokásos év végi bull, ebben a pillanatban ellene szól egy ilyen fordulatnak, de Elliott elméletében még talán annak is van hely, hogy egy úgynevezett "throw-over" jelenséggel kitartson a bika az év végéig. A throw-over hirtelen megnövekvő forgalmú néhány periódusú (mondjuk 2-3 napos) markáns átlépést, túllendülést jelent az emelkedő ending diagonal felső határoló trendvonalán, mielőtt az alakzat végül összeomlik. (Írok majd róla egyet, ha bekövetkezik.)
Gyakorlatilag 11-12 értelmes kereskedési nap van még hátra az évből, amit az intézményi alapkezelők a jutalékbónuszok, és a jövő éves marketingkampány miatt nyilván szeretnének kihúzni nagyobb esés nélkül. Talán egy pár napos throw-overrel sikerülhet nekik.

A 13 Elliott-hullám közül az ending diagonal az egyik legkönnyebben megkülönböztethető, ugyanakkor kereskedése legjobban tervezhető. Visszatérünk még erre, de nem lehet mindent egyszerre :)