Építőelemek

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Mától a Cimballi oldalon bárki megrendelheti és egy nap alatt kézhez kaphatja a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning Építőelemek alapozó jegyzetét, amely sűrű 64 oldalon 27 ábra segítségével, magyar nyelven mutatja be azt a logikát, amellyel Elliott 80+ évvel ezelőtt nagyszerűen dekódolta a tőzsdei árfolyamgrafikonokat.

Az első rész (az első 27 oldal) tartalomjegyzéke, melyből a mai bejegyzésben leközölt részlet is való:
Filozófia és a tőzsdei valóság - Felfedezés az alapvető sémáról - Az impulzus öt hulláma - A ciklus két oldala - Fraktálszerkezet és logaritmikus spirál - Trendek, szintek, jelölések - Csordaszellem és a biológiai magyarázat - Társadalomtudományi hipotézis - Karakterjegyek

ELSŐ RÉSZ - SÉMA ÉS PSZICHOLÓGIA

Az Elliott-i hullámelmélet önmagában nem kereskedési módszer, hanem a természetben megfigyelhető növekedési modell, amely egyszerre alkalmazható a társadalmi folyamatok, a kultúra, a politika, és ami nekünk fontos, a tőzsdei árfolyamok értelmezésére és az értelmezésből levezethető várakozások megfogalmazására. Véges számú, ismétlődő alakzat és az összekapcsolódásuk definiálásával írja le a pénzügyi piacok viselkedését, végtelen fejlődését és fel-le ingadozását. Segítségével az aktuális árfolyamszint trenden belüli helyzetére, a következő elmozdulás irányára és nagyon gyakran a mértékére vonatkozóan is egészen specifikus szcenáriókat, vagyis forgatókönyveket állíthatunk fel. Fontos a többes szám, mert szinte sohasem egy, és csakis egy lehetséges kimenetel van, nemcsak egyféle előrejelzés készíthető. Elliott elmélete bizonyos szabályszerűségek mentén egyszerre többféle álláspont és szcenárió létjogosultságát is elismeri. Sok érdeklődőt elriaszt ez a tulajdonsága, pedig a tömegben cselekvés pszichológiai folyamatai által űzött árfolyamok világában nincs egyértelmű bizonyosság, mindig több kimenetel lehetséges.

Gyakran pálcát törnek a hullámok alapelve (Elliott Wave Principle - röv.: EWP) felett, mondván, hogy Elliott elméletét alkalmazó elemzők sokszor eltérő értelmezéssel állnak elő ugyanazon árfolyammozgás kapcsán. Ezért tévesen arra következtetnek, hogy szubjektív az alkalmazása. Máskor az EWP ellen érvelve hibának róják fel, ha több alternatíva marad az asztalon egy mozgás értelmezése kapcsán. Márpedig a piacok objektív valóságához épp a többféle alternatívában gondolkodás, sokszor a több irányra felkészülés áll közel. A legtöbb kereskedő gyenge pontja, hogy nem képesek a piac mindkét oldalát meglátni. Amint valamilyen módon véleményt alkottak az irányt illetően, azon nyomban egyben ragaszkodni, kötődni is kezdenek hozzá, így kizárólag a piac kiválasztott oldalát hajlandóak végiggondolni és kereskedni. A tőzsdén az objektivitás a többfelé gondolkodás képessége, amely a tőzsdei kereskedő legjobb érdekeit szolgálja. A kezdeti véleményünk sokszor, sőt akár az esetek több mint felében nem állja meg a helyét. Legjobb, ha ezt gyorsan felismerjük, és máris váltani tudunk az addig alternatív megoldás irányába. A legtöbben azért nem rendelkeznek a gyors váltás előnyével, mert noha az árfolyam mozgása nem erősítette meg az elképzelésüket, még mindig a kezdeti és egyben egyetlen lehetőségükre összpontosítanak.

Elliott rendszere a többféle lehetséges kimenetel ellenére is képes a szabályaival meghatározni az egyes szcenáriók érvényességi határát. Az elméletet alkalmazó kereskedő egzakt módon, és objektív szempontok mentén tudja kijelölni azt a pontot, ameddig a piac igazolja az általa valószínűbbként preferált forgatókönyvet. Másrészt az ún. vezérlőelvek útmutatásával mindig lehetséges a különféle, ki nem zárható szcenáriók rangsorolása a bekövetkezés valószínűsége szerint. A rendszer objektivitása nem elsősorban a szcenáriók rangsorolása tekintetében biztosított, hanem abban, hogy minden egyes kiválasztott szcenárió mellé egyértelműen meghatározható az árfolyamszint, amelynek átlépésével a piac érvényteleníti az elképzelést. Az ilyen kritikus szint típusú határokat az egyes alakzatokra vonatkozó szabály szintű definíciók adják.

Valószínűbb esemény és a véletlenszerűség A sikeres tőzsdei karrier egyik sarokpontját egy szemléletbeli kérdésben találjuk meg. A hétköznapokban megszoktuk, hogy a jól elvégzett munka után jár a jutalom, legegyszerűbben a havi fizetés formájában. A tőzsdén ezzel szemben a jól elvégzett elemzés és körültekintő tervezés jutalma a megfelelő valószínűséggel, de korántsem mindig bekövetkező várt esemény. Vagyis a hozadék nem közvetlenül maga a profit, hanem mindössze a jobb esély a konzisztens profitra. A kollektív emberi viselkedés által létrehozott hullámok ott vannak a grafikonon. Amikor felismerjük a nyomokat, akkor meg tudjuk állapítani, melyik kimenetelt választja nagyobb valószínűséggel a piac, melyik szcenárióban van az előny. Azonban az esetek elég nagy részében mégis valamelyik kevésbé valószínű, alternatív útra tér az árfolyam. A példa kedvéért képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amit az esetek pl. 52 százalékában követ a piac. Amikor megjelenik az alakzat, amelyből következtetünk, akkor semmiféle fogódzónk nincs arra vonatkozóan, hogy az árfolyam éppen pont most választja a gyakoribb szcenáriót, vagy pedig az alternatív Elliott-i forgatókönyvekből látunk majd egyet kibontakozni. Mert véletlenszerűen következik be az egyik, vagy a másik. Az operatív jelölés elkészítése, majd az egyéb belépési kritériumaink körültekintő megkeresése után nincs értelme sokat foglalkozni a további szűréssel, ugyanis nem lehet a vesztes kereskedési szituációkat kikerülni, vagy megelőzni. Csak annyit tudunk, hogy a preferált szcenáriónk 100-ból 52 alkalommal bekövetkezik, és 48 alkalommal nem. Teljességgel esélytelen eltalálni a sorozatot, amely szerint a kiemelt, legvalószínűbb operatív változat és a 2-3, vagy több komoly alternatíva váltják egymást; csak azt tudhatjuk, százból melyik, hány alkalommal fordul elő. A valószínűség mint piaci valóság megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját. Ha ezt nem sikerül elfogadni és a biztos kimenetel gondolatától, és az arra rámutató Szent Grál keresésétől elszakadni, akkor annak küzdés, félelem, állandó bizonytalankodás, sőt egyes esetekben blokkolás és fájdalom lehet az eredménye.

Elliott modellje épp a fent említett két sajátossága, tehát a többféle lehetséges kimenetel elfogadása és a valószínűségekben gondolkodás miatt állja meg a helyét bármilyen likvid piacon, ahol a szereplők száma eléri azt a kritikus sokaságot, amelyben a tömegben cselekvés jellegzetességei érvényre jutnak.

A piaci realitás Elliott-i ábrázolása azért jelentős, mert a főleg pusztán matematikai formulákkal kereskedési szignálokat generáló módszerekkel szemben, az EWP kontextust ad az értékeléshez. Képes meghatározni egy szignál értékű piaci jelenség előzményét és feltételekhez köthető kilátásait. A kontextus beazonosítása által alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott összefüggésben mekkora a megbízhatósága, illetve egyáltalán mikor van értelme a jelzésnek, esetleg mikor jobb figyelmen kívül hagyni egy pusztán mechanikus be-, vagy kilépési szignált.

Minden jog fenntartva.

A könyv ára PDF formátumban: 3.000 forint
vagy PDF és EPUB együtt: 4.000 forint.
Tovább a megrendeléshez (link)
vagy cimballitrading@gmail.com

Szeretnék még belenézni egy Elliott-i alakzat leírásába - [link] egy további részlethez >>>

A kiadványt 4 MB méretű PDF formátumban forgalmazzuk, vagy PDF+EPUB csomagot is lehet rendelni Az elektronikus formátum miatt nincs postaköltség és a vételár megfizetése után 24 órán belül megküldöm a letöltési linket.
Részletes fizetési majd a letöltési instrukciók a visszaigazolásban érkeznek.

Új olvasmányok

Az utóbbi hetekben négy olyan ingyenes Club EWI tagsággal letölthető anyag került fel az Elliott Wave International weboldalára, amiről nálam még nem esett szó. Végigszaladok rajtuk, mert bizonyára van, akit érintenek a témák.

Elliottról, mozgóátlagról és fej-vállról németeseknek
Bizonyára a többség, és talán németül beszélő olvasók figyelmét is elkerülte, a „Die Kurventechnik” című PDF formátumban letölthető tartalom, amely a Take it from the (Double) Top in European Markets cikkből érhető el, ha valaki az első bekezdésben az „article” szóra kattint.
A riport – ha jól értem, mert németül meg én nem vagyok tiszta – a hosszú távú európai környezettel foglalkozik és az alakzatok közül a fej-váll, az indikátorok közül pedig a 200 napos kapcsolatát taglalja Elliott módszerével.

A legfrissebb „Special Report” újoncoknak
Prechter tegnap azok számára állított össze egy kivonatot az idén megjelent három Theorist havilapjából, akik mostanában találkoztak először az előrejelzéseivel és szeretnék megérteni, a Dow április 26-i csúcs óta bekövetkezett hat, 900 pontnál hosszabb le-föl nekiiramodását. Ezalatt a Dow több, mint 7.000 pontot utazott egészen egyenes szakaszokban egy 1.600 pontos sávban!
Akik legalább április óta követik az Elliott és a többiek blogot és letöltögetik, ami adódik, azoknak nem sok újdonság van benne.
Theorist Special >

Kína és Japán
Úti beszámoló, ami nemcsak az íróasztal mögül jelölgetett grafikonokat, hanem igazi életképet tár elénk, a hétköznapokon keresztül láttatva a Elliott ciklusait. A kínai fejezet a hirtelen változás furcsaságairól, az ellentmondásokról szól, míg a japán rész betekintést enged egy évtizedes depresszióba süllyedt ország valóságába. Természetesen a társadalmi és gazdasági folyamatokat végig számozott ábrák kísérik. Eredetileg előfizetői tartalom 2009 októberéből és idén áprilisból: The East Asian Travel Logs - Insights into the Markets and Culture of China and Japan

Concquer the Crash fejezetek
Ha valaki nagyobb lélegzetvételű olvasmányt keres, mondjuk, a vakáció idejére, akkor innen letölthet 8 fejezetet az elhíresült Prechter-könyvből:
Concquer the Crash, Collection
Az egyik fontos üzenetre rögtön a könyv előszavában bukkantam rá:
..."Elzárkózom attól, hogy én legyek a kibúvód a teljes felelősség alól. Ha elveszíted a pénzed, a házad, a jövedelmed és a nyugdíjad egy defláció által kisért gazdasági depresszióban, akkor legalább okolhatod a szakértőket. Lehet sírdogálni: 'Pedig azt tettem, amit ők mondtak!' Ha annak hatására cselekszel (másképp), hogy elolvastad ezt a könyvet, akkor ragaszkodom hozzá, hogy azért tedd, mert egyetértesz az álláspontommal, ne azért, mert vakon követed a következtetéseimet. Az életben a sikerhez, vagy legalábbis a tanuláshoz, a magad eszével kell gondolkodnod."

Ha lehet ilyet mondani, ez az Elliott és a többiek blog ’ars poeticája’, amit örülök, hogy a többség nemcsak megértett, de el is fogadott.

Eredetiben angolul:
"...I refuse to offer you an excuse to disclaim all responsibility. If you lose your money, your house, your income and your pension in a deflation and depression, at least you can blame the experts for it. You can cry, "I did what they all told me to do!" If you take action after reading this book, I insist that you do so because you agree with my case, not because you are blindly following my conclusions. To be successful in life, or at least to learn something along the way, you have to think for yourself." Robert Prechter's foreword in CTC.

Learn more and get immediate access to the 8-lesson "Conquer the Crash Collection" here.

Ha valaki a teljes könyvet szeretné:
Amazon - UK: Conquer the Crash
Amazon - USA: Conquer the Crash: You Can Survive and Prosper in a Deflationary Depression

Beszélgetések Elliottról - Július

Fordítsd meg a monitort!
Azért választottam ezt felszólítást beharangozónak, mert a piaci folyamatok lekövetésére tényleg egy merőben új szemlélet kell majd, vagy legalábbis ellentétes azzal, amihez a szemünk az elmúlt évtizedekben hozzászokott. A mai beszélgetés végére kiderül, miért mondom.


Találtam egy interjút, még 2000 februárjából, aminek a címe csupán ennyi „Kérdezz-felelek Robert Prechterrel”. Nem derült ki számomra, ki kérdez tőle (nem én), viszont arra gondoltam, kiszemezgetem belőle azokat a részleteket, amelyek éppen most is aktuálisak és pár apró, megértést segítő megjegyzéssel tűzdelve ez lesz a rovat kiadása a nyári szünetben. Íme:

Kérdező: Essen szó először Elliott hullámelméletéről. Több kutató előállt már azzal, hogy a piacok mozgása leírható alakzatokkal, de senki sem magyarázta, miért van így. Összefoglalná pár szóban, miért jönnek létre az alakzatok?

RP: Azt mondhatom el, hogy én miként látom. Az emberek többsége igyekszik tartozni valahová, szeretné, ha a közösség elfogadná. Közülük sokak hajlamosak rá, hogy másokat hagyjanak gondolkodni minden olyan területen, amit intellektuális értelemben komplikáltnak tartanak. Ez beidegződés végül oda vezet, hogy rákényszeríti a nem tudatos gondolkodást a tudatos feletti dominanciára, különösen a magas érzelmi töltetű társas szituációkban. Például amikor a piacon eladási pánik alakul ki, akkor a legtöbb befektető nem csak úgy magában, izoláltan pánikol be, hanem mások pánikreakciójára válaszul. Ugyanez vonatkozik a vételi döntéseikre is, de mivel az lassabb folyamat, ezért kevésbé látványos és egyértelmű. A nem tudatos viselkedés dominanciája nem jelent véletlenszerű csapongást, még ha az avatatlan szemnek, annak is tűnhet. Alakzatokat alkot és ezek az alakzatok jelennek meg az árfolyammozgásokban Elliott hullámainak formájában. Számtalan bizonyítékot mutattam be erre a The Wave Principle of Human Social Behavior könyvemben.

K: Mit tanácsol az embereknek, akik szeretnék elsajátítani Elliott módszereit?

RP: Az első dolog, hogy figyelmesen vegyék szemügyre az árfolyamgörbéket. Élőben jelöljék (számozzák) a mozgásokat és igyekezzenek megtalálni Elliott trendcsatornáit. Ahogy a piac egy nagyobb impulse fázisba ér mindig abban a szent pillanatban letisztul a kép, (le)egyszerűsödik a számozás.
A korrekciók sokfélék és lényegesen bonyolultabbak. Viszont még a korrekciók is tartalmaznak ötös szerkezetű lökéshullámokat, amit ebben a fázisban is használhatunk a könnyebb tájékozódás érdekében.

K: Miként jutunk el a távolabbi értelmezéshez, a teljes nagy képhez?

RP: Olyan messzire nézzük vissza az adatokat, amilyen messzire csak lehetséges. Minél több az információ, annál jobb. A távolabbi perspektíva sok esetben felbecsülhetetlenül hasznos lehet. A válság, amelyben most élünk kiváló példa erre. A fordulat, amit vártunk, a trend igen magas szintjén következett be, de nem lenne értelmezhető az elmúlt három évszázad adatsora nélkül.
(Cimballi: vagyis például 2002 ősze után már azt mondhatnánk, ennyi volt a bear piac, már csak felfelé visz az út, viszont Elliott fraktálelmélete alapján legalább az 1970-es évek minimum szintjeinek teljes korrekcióját várjuk.)

Kell-e egy elemzőnek más piaci indikátorokra is támaszkodnia annak érdekében, hogy a piacra vonatkozó következtetését megtegye?

Nincs olyan megközelítés, beleértve Elliott elméletét, ami a teljesen biztos forgatókönyvet adja. Mindazonáltal Elliott elemzésével nem kevesebbet kapunk, mint azon szcenáriók listáját, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek. El kell tudnunk fogadni, hogy néha a kevésbé valószínű számozás bizonyul korrektnek, elvégre ezt jelenti a „kevésbé valószínű”, tehát nem kizárt titulus. A szentiment és a momentum alakulása együtt a hullámok személyiségjegyeit meghatározó más vezérlőelvekkel segíthet a lehetséges kimenetelek helyes súlyozásában. Az Elliott Wave Principle című könyv leírja, hogy a hullámstruktúra egyes időszakaiban miként viselkedik a pszichológia, az árfolyam változási sebessége és a breadth, ami hasznos a piac teljes hullámsorozaton belül elfoglalt helyzetének meghatározásában. A legfontosabb, kerüljük el a legnagyobb hibát, amit el lehet követni (beleértve időnként magamat is): nehogy az indikátorok állása alapján számozzuk a grafikonjainkat!
(Cimballi: a hullámok személyiségjegyeiről, amire itt Prechter utal, korábban egy egész bejegyzést szántam. Aki többet szeretne megtudni, annak itt a [link] hozzá. Akkor a breadth kifejezést mint az emelkedő ill. eső részvények arányát már megmagyaráztam.)

Elliott módszere egyszerre közvetít információt a trend minden szintjéről. Előfordulhat, hogy például a Subminuette szint kihatással van az Elsődleges szintű (Cimballi: négy renddel magasabb) számozásra?

Minden szint fontos az egy-két szinttel nagyobb alakzatok megértéséhez. A példa kedvéért: Az a várakozásom, hogy a piac új csúcsra fog emelkedni egy harmadik hullám keretében, de az alacsonyabb szintű bontás az új csúcs ellenére is bizonytalan ide-oda táncoló, ráadásul a breadth alacsony és az emelkedés sebessége is lassú. Ilyen esetben fogom magam és módosítom az új csúcs jelölését B-re, mint ami még mindig a második hullámhoz tartozik, ami ezek szerint egy flat korrekció lesz (ld. az ábrát). A Subminuette rendű esemény persze kihatással van az Elsődleges számozásra, de csak annyiban, hogy milyen alkotóelemekből áll össze az eggyel alacsonyabb szintű Középtávú hullám szerkezete. Ebben az értelemben, ha csak érintőlegesen is, végül minden döntési pont visszavezethető a trend legalacsonyabb szintjére.

Magán az árfolyamon kívül a hullámok számozása közben mi a legfontosabb figyelnivaló?

A forgalom. Növekvő forgalom egy ötödik hullámban például azt jelenti, hogy megnyúlt ötödikkel lesz dolgunk. Alacsony forgalom egy harmadik hullámban arra utal, hogy végül nem a harmadik lesz a helyes számozás. Mindkét esetben felbecsülhetetlen értékű információhoz juttat bennünket. Ne feledjük, ez a trend minden szintjén így van, ezért igazán gyakran látjuk a hasznát a volumen adatoknak.

Váltsunk témát és beszéljünk a részvénypiacról. Miként lehet együtt élni a zord hosszú távú előrejelzéssel, miszerint bekövetkezik / bekövetkezett a fordulat az Óriás Szuperciklus szintjén?

Nos, először is én nem rakom egymás mellé a zord és az előrejelzés szavakat. Amit várok, az nagyon is a valóság. Ami a felkészületlenek számára zord lesz és kegyetlen, de megerősödést hoz azok életében, akik előre jól pozícionálják magukat. Szóval ezen az alapon az 1982-es bullish jóslatom is kegyetlenség volt az akkori bessz-spekulánsok számára. Egy mindenkori előrejelzés lényege, hogy profithoz segítsen, vagy legalább biztonságos öbölbe tereljen.

Mindig arról beszélünk, mi a legvalószínűbb forgatókönyv. Mi a helyzet az „kevésbé valószínű” fogalmával? Arra gondolok, hogy a régóta beígért totális krach jövendölés még eddig nem valósult meg. Jelentheti ez azt, hogy valahol félreértelmezte a hosszú távú számozást?

Elliott rendszere rengeteg különféle értelmezésnek hagy helyet, de a piac állapota és az alakzatok, amelyeket ma látunk, elég egyértelműen csak egyféleképpen engednek következtetni és ezt a következtetést igazolja majd a piac. Nem a bekövetkezés a kérdés, hanem annak az időpontja.

Ha a társadalom és a vezetők óvatosan cselekszenek, kivédhetjük a bear piacot?

"Óvatossággal” nem lehet a közelgő társadalmi változásokat elhárítani. Az emberek óvatlanok voltak hosszú időn át és ennek meg lesz a következménye. Mégis, egyéni szinten bárki megteheti a szükséges lépéseket a saját és tőkéje jövőbeli biztonsága érdekében.

Mit gondol, a történelem jó indulattal, pozitívan tekint majd Robert Prechterre?

Az esést követően az emberek többsége nem fog sok figyelmet szentelni a tőzsdére. Így egy pár év múlva a ma aktív befektetőket nem érdekli majd ki, mit jósolt meg előre. Egész más dolgokra fognak fókuszálni.

Úgy tűnik, abban bízik, hogy a befektetők nagy része végig, egészen a medve piac aljáig pozícióban marad. Helytálló feltételezés, hogy ez azért lesz így, mert olyan rengetegen tartják a pénzüket befektetési alapokban?

Nem. Ez MINDIG így volt. Mármint megpróbálták "kiülni". De van azért ennek a befektetési alap őrületnek egy aspektusa, amiről érdemes pár szót szólni. Az 1987-es összeomlás után a befektetők nehezen bírtak szembesülni a tetemes veszteségek miatti önváddal. Ezért úgy mondtak le a felelősségről, hogy odaadták a pénzüket alapkezelőknek. Így áll elő a mai ironikus helyzet, melyben sokkal nagyobb veszteséget is képesek pszichológiailag elviselni, mivel azt mondhatják, nem az ő hibájuk volt. Saját naivitásuk helyett szidhatják az alapkezelők ostobaságát.
Így vagy úgy, végül minden tapasztalatlan kezdő alacsony szinten fog kiszállni; általában amúgy is a mélypont környékén adják fel. Olyat is sokat látni, aki kevéssel a mélypont után száll ki, mert úgy gondolja, elcsíphet egy rally-t, amibe érdemes volt beleadni.

Értem már, de milyen lesz megtapasztalni a bear piac mélységét? Milyen lesz benne élni?

Még az Óriás Szuperciklus medvéje sem lesz a világvége. Ezek a bear piacok csak társadalmi trendek. Egyéni szinten el lehet kerülni a nehézségeket. Az 1930 környéke fantasztikus időszak volt azok számára, akiknek stabil jövedelmük, vagy nagy megtakarításuk volt. Minden olcsó volt. Csak arra kell figyelni, nehogy egy olyan országban érjen a válság, ahol az diktatúrához, vagy háborúhoz vezet.

Kérdező: Mit tegyenek a kevésbé tapasztalt befektetők, vagy azok, akik nem akarják a shortolást megtanulni?

RP: Deflációban és gazdasági depresszióban a készpénz a király. Javaslom, fordítsák meg a részvények és a kötvények árfolyamgörbéit és nézegessék, ahogy a készpénzük értéke növekszik, mintha csak egy hosszú távú bull piacot figyelnének.

Vissza a "Beszélgetések" júniusi számára >

Szerencsés olvasó

Két hónappal ezelőtt meghirdettem, hogy van egy Robert Prechter által dedikált Elliott hullámos könyvem, május közepén kisorsolom a jelentkezők között. Ma megejtettük a sorsolást, az Elliott és a többiek Brando nevű olvasója volt a szerencse kegyeltje. Ezúton gratulálok.

Pár szóban bemutatom a könyv tartalmát és elmondom azt is, miként lehet akár ingyen is elolvasni.

A kiadvány az alapoktól kiindulva mutatja be az alakzatokat sematikus és élő példákon keresztül mindenféle tőzsdei termékre, tehát tőzsdeindexekre, nyersanyagokra, terményre, kamatra, részvényre vonatkoztatva.
Az első rész a teóriáé, tehát az elméleti alapoké, míg a második fele a gyakorlati alkalmazás rejtelmeibe vezeti el a tanulni vágyó olvasót. A könyv ennek jegyében 248 oldalon több mint 140 ábrát, illusztrációt tartalmaz. Máig az egyetlen, mással nem helyettesíthető, komplett rendszerezése Elliott elméletének. 1978 novemberében adták ki először, eddig összesen 14 alkalommal.
A könyv specialitása, hogy az első rész harmadik fejezetét teljes egészében Leonardo Fibonacci da Pisa munkásságának és a Fibonacci számok matematikájának szenteli. Sok szakértő ezt a bő 30 oldalt tartja a témában a legjobb összefoglalásnak.
Meg lehet-e a könyvből tanulni a hullámok számozását? Szerintem csak az élőben a grafikonok fejtegetésével, gyakorlással lehet, de ahhoz valahol el kell kezdeni. Ez a könyv az, amiből el lehet kezdeni.
Haladó technikai elemzők számára is óriási továbblépés lehet; a könyv elolvasása után, könnyen lehet, hogy egész más szemmel néznek majd a piaci folyamatokra.

Aki szeretne hozzájutni, az előtt három lehetőség áll:

Ha előfizet egy bármilyen Elliott Wave International előrejelzésre / szolgáltatásra (legyen az akár csak pl. a Theorist 20 USD értékű májusi száma), akkor az előfizetésének időtartama alatt egy ingyenes elektronikus példányt lapozgathat teljes terjedelemben. Az előfizetői fül tartalma ilyenkor megváltozik és az itt balra jelölt feliratra kattintva egy kényelmes és könnyen kezelhető felület nyílik meg. Az alkalmazás különféle megjelenítési módokat tesz lehetővé, segíti a keresést, kiemelést és ráadásul nyomtatás funkcióval is rendelkezik. Bővebben az előfizetési lehetőségekről az Induló csomag c. bejegyzésben írtam korábban.

A második mód receptje úgy kezdődik, mint az előbbié, csak ennek a vége egy fizikális valójában kézbevehető könyv. Végy egy ingyenes Club EWI regisztrációt, és erre a tagságra hivatkozva fizess elő legalább egy hónapra egy bármilyen EWI szolgáltatásra. Első alkalommal kapsz hozzá ajándékba egy "rendes" nyomdában készült példányt, ami eredetileg 29 USD az Amazonon. A könyv ingyen van, de a szállítási költséget ki kell fizetni, ami viszont rendkívül magas, akár 35-40 USD is lehet. Ezért nem éri meg, hacsak! valaki nem utazik véletlenül éppen az Egyesült Államokba. Mert akkor, ha kb. 3-4 munkanappal az érkezése előtt a kinti szálláshelyére címezve fizet elő valamire, akkor megússza ezt a súlyos költségtételt. Én annak idején így vettem fel az enyémet.

Végül maradt az Amazontól vásárlás lehetősége. A két vonatkozó link:
UK: The Elliott Wave Principle: 20th Anniversary Edition: Key to Market Behavior
USA: Elliott Wave Principle: Key To Market Behavior

Aki szeretne belelapozni a könyvbe, az első 58 oldalt megtalálja a Google oldalán, itt a blogban középen van hozzá a "Linkgyűjteményben" egy hivatkozás.

Úgy gondoltam, írok még egy hatodik részt az alapokhoz, az lesz a következő cikk.