Ezt ki kellett várni

SP500 frissítés háromszöggel és háromszög nélkül

Ma, csütörtökön egyenletes, pánik nélküli esést láttunk az USA-ban, ami percekre lement a kritikus trendvonal - ES határidő 1.209 és SP500 cash index 1.212 - alá vagyis majdnem kipottyant a korábban már sokat ábrázolt eső trend báziscsatornájából. Majdnem, mert zárásra éppen fölé tudott kapaszkodni. Vagyis, amit kritikus jelenségnek határoztunk meg, azaz amely a momentumos harmadik hullám elindulását igazolhatná még továbbra sem valósult meg. Még mindig igaz, hogy közel a csúcs. Arra vártunk, hogy a piac szignifikáns napi záróval töri le, majd "alulról tesztelgeti" az említett kritikus támaszt, azt követően begyorsul az esés, és ezzel lesz elegendő bizonyítékunk a harmadik hullám jelenlétére. Van rá esély, hogy mindez november végéig be is következhet, de ma azt vegyük végig, hogy a következtetéseinkhez időközben milyen információkat adott nekünk az árfolyam mozgása.

Volt egy háromszögnek látszó valami, amit rajzolt mindenki, várta a kitörést, sőt tegnapra már a Wall Street Journal is a háromszög technikai hátterével és az "evidens" felfelé folytatással volt elfoglalva - íme a cikk [link]. Így aztán a mai letörést látva sokan lesznek, akikben megfogalmazódik, lám-lám, ugye hogy nem működik a technikai elemzés. Viszont ők nem Elliott követői lesznek. Előttünk ugyanis egész más szempontok voltak.

Az elméleti "bemutató" és érvelés előtt azonban publikálom a magam elsődleges megfejtését, az operatív számozást. A bull/bear "game over" ábránkat frissítem tovább [link emlékeztetőül].

A háromszög valójában sokkal kisebb, mint azt a klasszikus TA
rajzolná, mert csak egyik alegysége a teljes korrekciónak - ha ez a bear
változat megállja a helyét, akkor SPX 1.260 kritikus ellenállás

Szóval Elliott-os szemmel nézve egész más a helyzet. Egyrészt alap, hogy a háromszögből a belépés irányával ellentétes oldalon lesz a kitörés. A belépés iránya nekem végig nem volt evidens, ezért nem talál senki a blogon az elmúlt hetekben háromszög értelmezésről szóló ábrát. Vonakodtam az egyébként igen impulzív, OKT 27-NOV 1 esést a háromszög indító hullámának, vagyis korrektív a-b-c szekezetnek elfogadni. Ezért kezdtem figyelni trendcsatornákat, támasz/ellenállás szinteket, és azokból következtetni. Csak Elliott hullámok és alakzatok tekintetében ugyanis kevés magabiztos fogódzó létezett.

Másrészt nem minden háromszög, ami annak látszik, hiszen sok esetben tűnik egy komplex korrekció, vagy egy 1-2-i-ii szituáció nagyon hasonlatosnak. Ez az utolsó mondatom kezdőknek túl sok lehetett, de ott van fent hozzá az egyik változat a komplex megfejtésről, illetve majd két éve egy egész bejegyzést szenteltem az alternatívák bemutatására "Két tipp, ami legalább három" [link] címmel. Tessék csak kibogozni, mit is jelent ez a mondat.

Harmadrészt, kettes hullám helyén önmagában nem állhat háromszög, ellenben bármikor lehet B, vagy X, vagy komplex korrekció utolsó eleme, tehát Y, vagy Z. Itt az Y-ban hinnénk, méghozzá egy Minuette szinten jelentkezőben, ha elfogadnánk ezt a bullish megoldást. Ehhez is van rajz; lejjebb következik az illusztráció.

A dióhéjban összefoglalt elmélet nekünk azt mondja, ha egyáltalán volt ott háromszög, akkor abból szerkeszthetünk bearish képet, vagy bullish variációt egyaránt, de segítek, ebből is abból is nagyon konkrétat. Ez jó hír, mert könnyebb lesz felismerni, melyik utat választja magának a piac.

Kerekítsünk a két szcenárióból egy mini elméleti leckét sematikus ábrákkal:

Impulzus, vagy zigzag, kis háromszög vagy nagy?
/érdemes nagyítva nézni/

Ha egy [b] hullám a háromszög változatot választjuk (jobbra), akkor bullish a helyzet, mivel a [b] hullám egy 5-3-5-ös szerkezetű zigzag korrekció közepén áll. Lemegy a piac 1.200-1.180 közé, elakad az esés és megy is fel egy utolsó körre az október 27-i maximum fölé kevéssel. Nem ezt várom, világossá is tettem az elmúlt három hétben számtalanszor és nem véletlen emeltem ki egy post főcímének a korábbi csúcs 1.292,66-ot.

Tehát a lefelé változatot (balra) részesítem előnyben miszerint (1)-(2)-[i]-[ii] jött létre eddig és a háromszöget csak azért látunk, mert a [ii]-es hullám dupla korrekció volt: egy zigzag és egy háromszög együtt összekötve egy (x) hullámmal. Emlékeztetőül, ez van a felső ábrán is.

A bear változat kritikus szintje ES 1.258,75, ezen szint felett semmi keresnivalója sincs az árfolyamnak, vagyis ha valaki shortol, legkésőbb oda kell stop loss megbízást elhelyeznie. Ugyanez az ellenállás szint a cash indexben 1.259,66. Felkerekíthetjük 1.260-ra, úgy könnyebb emlékezni rá.

Zárásul egy érdekes ábra Maui mestertől. FGBL = német Bund, ZB = USA 30 éves bond határidő.

Noha ma az EU kötvénypiacok valamelyest magukhoz tértek,
mi ez, hogy a német bund kezdi alulteljesíteni az USA kötvényeket?

A "hedgelt" pozíció rejtett buktatója - olasz módra

Jason Farkas írása

-- Az eredeti cikk arról, hogy az International Swaps Dealer Association miként lehetetlenítette el az államadósságok finanszírozásában alapvető funkciót betöltő CDS piacot: The Hidden Risk on a "Hedged Position" [link] --

A nagy múltú Jefferies (szimbólum: JEF) bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollár értékben csökkentette szuverén államadósság kitettségét az EUR övezetben. Csak a múlt héten, az azt megelőző hónapokról nem is beszélve, az európai adósságot finanszírozó intézmények egész sora deklarálta, ők bizony minden kockázatot kivédtek CDS (Credit Default Swap) "hedge" pozíciók létesítésével.

Mégis, ha az imént említett Jefferies csoport pozícióit ellentétes irányú ügylettel biztosították, akkor miért volt szükség a csökkentésükre? Most van hedge, vagy nincs hedge?

Íme a játék a színfalak mögött: A szuverén államadósság pozíciók birtokosai és egyben hedgelői ráébredhettek, hogy sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint voltak korábban. Miért?

Valószínűleg a múlt heti görög mentőcsomag "önkéntes" kötvényleírás része állhat a háttérben. Vagyis a megállapodás azon pontja, amely rendezi, hogy a kötvénytulajdonosok a követelésük mekkora részét látják majd viszont. Az ISDA az 50%-os leírást "önkéntesen" végrehajtható műveletként jelentette be, azaz technikailag ez nem minősül államcsődnek.

Tudniillik, ha Görögország nem fizeti vissza a kölcsönvett pénz 100%-át, az feketén fehéren csőd lenne. Viszont, mivel a görög kötvények tulajdonosai (nem kevés EU, ECB és IMF birkózás nyomán) elfogadták a rendezési tervet, miszerint minden dollár görög tartozás fejében 50 centet kapnak, anélkül, hogy a görögök hivatalosan bedobnák a törölközőt, ezért ez egy "önkéntes" lemondó nyilatkozat. Csak a csőd szót ki ne ejtse senki a száján!

Ha már viszont a görög vágás ilyen "önkéntes" alapon ment, akkor miért ne nyilváníthatnák a továbbiakban bármelyik másik EU tagállam adósságára vonatkozóan az enyhítési alkut "nem-csődnek"? Épp itt van az eb elhantolva. A CDS csak csőd bekövetkezése esetén védi a hedgelt pozíciót, ezért az ISDA döntés értelmetlenné tette a CDS intézményét, legalábbis 50% veszteség erejéig.

Mit foglalkozzunk ezzel? Íme, hogy miért érdemes:

Tegyük fel - csak feltételesen persze -, hogy számos európai bank tart szuverén kötvényeket a portfóliójában olasz és portugál adósságból. Az "önkéntes rendelkezést" megelőzően, [főleg, ha nőtt egy ország adósságához kötődő kockázat], akkor ahelyett, hogy megszabadultak volna a kötvényektől, védekezés gyanánt CDS kontraktusokat vásároltak, arra az esetre, ha a kötvényt kibocsátó ország becsődölne. Azonban ha az ISDA nem hajlandó az ilyen leírásokat csődnek nyilvánítani, akkor a CDS hedge pozíciók nem töltik be azt a funkciót, amiért létrehozták őket. Akkor pedig a csökkenő kötvényárak jelentősége abban áll, hogy az amúgy is feszült piacot egyenesen robbanékonnyá teszi.

Ez az ami ironikus; az ISDA, EU, ECB és az IMF nagy igyekezetében, hogy a görög leírás tovagyűrűző hatását kivédje, akaratlanul növelte annak esélyét, hogy a válság átlépje a határokat. Azzal, hogy a CDS védelmi funkciót nem hagyták működésbe lépni, beszűkítették az szuverén adósságot finanszírozók körét, a kötvényvásárlók ugyanis ezentúl kevésbé képesek fedezni a pozícióikat. Mi több, növelték a kötvénypiac potenciális eladóinak körét.

Zárásul érdekes lehet még a jelenség Elliott-i vonatkozása. A socionomics tudomány álláspontja szerint bear piacok idején a központi hatóságok, kormányok egyre többet avatkoznak be. Azonban az erőfeszítéseiket ritkán koronázza siker, mivel előre nem látható komplikációk lépnek fel, független attól, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak.

Ahogy Bob Prechter írta az Elliott Wave Theorist [link] 2011. júliusi számában:
"...ha bekövetkezik a deflációs összeomlás, akkor a CDS-ek nem működnek majd. A CDS-t kibocsátók is becsődölnek. Ebből nincs kiút."

Cimballi széljegyzete: Jason barátom épp egy hete írta ezt a cikket, ami akkor még alig volt több mint teória és feltételezés. Az EWI csütörtökön közölte le a gondolatmenetet, annak hatására, hogy a világ harmadik legnagyobb adósságpiaca, az olasz kötvénypiac a hét közepén kis híján végzetesen megborult. Mutatom lejjebb a 10 éves kötvény határidős grafikonját. A tanulság nem más, mint amit Jason is elmond. Egy túlfeszített piacon a beavatkozási kísérlet hozhat átmeneti enyhülést a tünetek tekintetében, de a következő pillanatban máshol, még kritikusabb helyen dugja elő a fejét a probléma, amit nem sikerült alapjaiban orvosolni. Az olasz költségvetés élet-halál harcot vív a maga adósságával, ezen jogi kategóriákkal történt kavarás nyomán pedig elveszítheti a finanszírozási forrását, mivel azok az intézmények, amelyek az ügyes hedge manővereknek köszönhetően szinte végtelen mennyiségben hajlandóak lennének vásárolni az adósságból, nem tehetik meg, mert nem tudják magukat bebiztosítani csőd esetére. Amíg a görögök problémája nem ügy, akár a hajuknál fogva is ki lehet őket rángatni, addig az olasz kötvénypiac nagyságrendje miatt nincs az a kormány, vagy európai hatóság, amely elegendő pénzt tudna biztosítani egy mentőakcióhoz.

Vészjósló pánik az olasz határidős kötvénypiacon november 9-én,
szerdán és az azóta bekövetkező enyhülés