Két tipp, ami legalább három

A technikai analízis statisztikusa, Thomas Bulkowski szerint, érdekes módon az eső háromszög felfelé kitöréssel megbízhatóbban teljesít, mint a vízszintes alsó határoló vonal lefelé áttörése esetén. Előbbinél akár 84%-os is lehet a célba érés sikerrátája. Aki Elliott-elemzéssel foglalkozik, ezen nem lepődik meg, de tulajdonképpen olyan nagyon annak sem kellene, aki nem.

Lépjünk egy lépést vissza. A háromszögekről az „iskolában” azt tanítják, hogy megbízhatatlanok. Januárban a „Célár a háromszögből” című bejegyzésben azt már korábban kitárgyaltuk, hogy miért nem érnek el oda, ahová kellene, viszont van itt egy másik problémás adat is, miszerint 52%-ban trenddel megegyező irányban törnek ki, 48%-ban pedig fordítják a trendet. Ez így a klasszikus TA szerinti értelmezésben túlságosan közel van a pénzfeldobáshoz, de másképp nézne ki a statisztika, ha egyszer végigtesztelnénk a háromszögeket Elliott definíciója szerint.

Elliott definíciója komplikáltabb kitételeket tartalmaz. Ha valaki már jól átrágta magát a korrekciók elméleti alapjain, akkor legalább részben érteni fogja, amit itt dióhéjban, kérdésekbe szedve felsorolok:
- Melyik irányból lép be az árfolyam – ugye, ügyeltünk arra is, hogy tovahaladó (running), vagy szabályos (regular) a háromszögünk?
- Önmagában egy teljes korrektív alakzat, vagy valami nagyobb kombináció része csak?
- Tényleg Elliott-féle háromszög, 3-3-3-3-3 szerkezettel? Nem kell megpróbáljunk minden pontot két határoló vonalon belülre tudni, csak az A-C és B-D szakaszok számítanak, akkor is, ha A kiindulási pontja nem illeszkedik, illetve ha E, netán F, G, H, I sem.

Mert, ha lecseréljük magunkban a klasszikus háromszög definíciót és Elliott szemével tekintünk rájuk, akkor hirtelen kevesebb meglepetés ér bennünket. Készítettem egy ábrát, amin először egy olyan szituáció van, ami nem háromszög, nem felel meg a definíciónak, mellette meg egy olyan szerepel, ahol a regular/szabályos háromszög belépési iránya csak a megfelelő időtávból nézve állapítható meg helyesen. Gyakori hiba, hogy egy elemző az A hullámot nézi a háromszöget megelőző trendnek, holott az a háromszög első szakasza (ugyanakkor viszont a rajzolásához nem lenne szükség A kezdőpontjának illeszkedésére, amit ugyancsak bőszen keres).

A bal oldali sem a belső szerkezet, sem pedig a kevés, mindössze négy szemben mozgó szakasz miatt nem lehet háromszög. De valóban jobban hasonlít egy geometriai értelemben vett háromszögre, mint a tőle jobbra látható néhol zűrzavaros csapkodás. Gondolkodtam rajta, hogy levegyem a két határoló vonalat - el is készítettem nélkülük az ábrát -, de aztán mégis a tájékozódási segédeszközökkel felszerelt változatnál maradtam. A két vonal eltávolítását gondolatban is megteheti, aki a bejegyzést olvassa. Tanulság, nem mind háromszög, ami annak látszik, mint ahogy ez itt nem geometria, hanem "elliottológia".

Szumma szummárum a technikai elemzésben az alakzat definiálásával van a baj, nem a háromszögek rapszodikusságával. Nem az emelkedő, szimmetrikus, vagy csökkenő voltukra kell helyezni a hangsúlyt.

Persze az alakzat határoló vonalai által meghatározott irányultság jobban látható, érzékelhető, mint a belső szerkezet finomságai. Ezért azután, ha - amire a többség egyébként készül -, egy ereszkedő háromszög vízszintes határoló vonala szakad át, akkor az nem szól olyan nagyot, mint amikor az eső (ferde) trendvonal. Utóbbinál hirtelen nagy lesz a kapkodás és szebben húz az alakzat utáni löket (vagy huzat). Ezért mondtam az elején, hogy annak sem kellene meglepődnie, aki nem látott még háromszöget a' la Elliott.

Az egész egy élő kereskedési szituációról jutott eszembe, ami úgy két hete öltött alakot a S&P 500, valamint a SPY intraday grafikonján. Akkor ugyanis, amint az ott a konkrét szituációban várható volt, az ereszkedő háromszögünk felfelé tört ki.

Említettem már, hogy a háromszögek aranyat érnek, mert lökéshullámokkal trendelő piacon támpontot adnak a számozáshoz. Olyankor ugyanis csak a 4. hullám helyén állhatnak , azaz rámutatnak a negyedikre a trend egy adott szintjén. Szóval, jól jön, amikor egy alaposan kiterjedt/megnyúlt extension extension-jének az alhullámait igyekszünk helyre rakni.

Van viszont más olyan speciális helyzet, amikor szintén örülünk a felbukkanásuknak. Ilyenek az IPO-k, azaz a frissen, de legalábbis nem elég rég bevezetett részvények és instrumentumok. Velük elemzési és kereskedési szempontból az a probléma, hogy hiányzik az a historikus háttér, ami alapján a trendek különböző szintjeit és azon belül az aktuális helyzetünket beazonosíthatnánk. Sokszor az első, ami Elliott alakzatai közül fogódzót ad, az épp egy háromszög lesz.

Az Elliott Wave International (EWI) cikkei közül a héten az egyik a DBA (DB Agricultural ETF) heti bontású grafikonját dobta fel. Más miatt, de ez most nem fontos. A termék 2007 elején indult és mostanában egy háromszöget produkált nekünk. Azaz valószínűleg egy erőteljes, és talán utolsó(?) eső szakasz következhet benne. A cikk egyike azoknak, amelyekben elcsíphetünk egy számozást valamelyik élő grafikonon. Korábban már ajánlottam, hogy ezek miatt a hiteles forrásból származó számozások miatt lehet érdemes átböngészni a hírtartalmat azoknak is, akik nem beszélnek angolul.

A cikk címe "Amikor a termény ETF beszél, érdemes (meg)hallgatni".
When This Agriculture ETF Speaks, It Pays To Listen
A triangle Elliott wave pattern in charts of this ETF suggests dramatic move for commodities
By Nico Isaac
Tue, 16 Mar 2010 15:00:00 ET