AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

2010. március 6., szombat

Collins ötlete - Alapok III.

Több helyen olvasom, hogy Leonardo Fibonacci da Pisa matematikai tanítása a természet működéséről eredeti forrása volt Elliott munkásságának. Pedig nem. A helyzet az, hogy a hullámelmélet kidolgozásakor Elliott nem volt tisztában Fibonacci elveivel, sőt egészen addig nem is hallotta még a nevet sem, amíg Charles J. Collins fel nem fedezte a döbbenetes hasonlóságot Fibonacci nyúlszaporulatos történetével (feltételeztem, hogy azt mindenki ismeri, bocs, ha nem).

Történt ugyanis, hogy Collins folyamatosan kapott olyan spekulánsoktól ajánlatokat kereskedési módszerekre, amelyek az indexeket voltak hivatottak felülteljesíteni. Természetesen ezek túlnyomó része kudarcot vallott az első kanyarban. Nem úgy Elliott módszere. 1934-ben lázas levelezés kezdődött közöttük, melyben Elliott bemutatta az akkorra kész felfedezését, vagyis kifejtette a fraktálszerkezet lényegét. Nevezetesen, hogy a bull piac legegyszerűbb leírása egy vonal felfelé, a bear piacé meg egy vonal lefelé. Az utóbbi eső piac három részre tagolódik, le-fel-le, az emelkedő piac pedig öt hullámra fel-le-fel-le-fel. Egy bull és egy bear együtt egy ciklus, azaz két szakasz. Ha már a közbeeső hullámokat is számoljuk, akkor 3+5, az összesen 8. Ha még egy szinttel lejjebb megyünk és az ötös és a hármas alhullámait is összeszámoljuk, akkor a maci oldalán 13, a bikáén meg 21 áll, ami így 34-et ad eredményül. Lehetne folytatni a végtelenségig. Ez az 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34… számsor pedig a Fibonacci által (a görögök és az egyiptomiak után újra) felfedezett sorozat. Collins így ír:

„Feltűnt, hogy amikor a hullámokat számolja, akkor az egyre alacsonyabb és alacsonyabb szintű trendek felé haladva végül a Fibonacci számsor áll elő.”

Azon túl, hogy Elliott elrohant a könyvtárba kivenni némi szakirodalmat, rájött, hogy megvan a nagy miértre a válasz. Mert eddig csak egy ismétlődést vett észre, meg a szabályokat, de azt nem tudta, hogy a természet diktálta rend az oka annak, ami megjelenik a tőzsdei grafikonokon. Ők ketten így jöttek rá, hogy ami az árfolyamgörbén Elliott rendszerének látszik, az valójában a tömegpszichológia struktúrája.

Innen már csak egy lépés volt Elliottnak kipróbálni Fibonacci Aranymetszésre vonatkozó elveit a hullámok arányainak meghatározásában. Nemsokára előállt az elmélet geometriája, ami az 0,618, és az inverz 1,618 szorzók alkalmazásán, valamint a Fibonacci számsoron alapul. Érdekesség: talán van akinek már fel is tűnt, a 0,618 az egyetlen szám, aminek a reciproka (értsd. 1/0,618) saját maga +1.
Minden Fib. arány, ami ma, vagy a későbbiekben szóba kerül, a vezérlőelv kategóriájába esik, azaz inkább működik, mint nem, de megjelenése nem 100% biztos esemény. Rengeteg ilyen aranymetszéses irányelv létezik, Elliott maga néhány példát/esetet állított csak elénk, elsősorban az impulse hullámokra vonatkozóan. A Fib. elemzés katalógusát Robert Prechter kiegészítette egy egész rakat megfigyeléssel és teszteredménnyel. A Fibonacci arányok vizsgálata majdnem egy olyan erős „tantárgy”, mint az elmélet egésze, ezért itt most csak az impulse hullámra vonatkozó részt mutatom be, a többi jobb helyen lesz máshol az alakzatok részletes bemutatásakor.


Az ábránk ugyanaz, mint az előző részben. Nézzük át együtt! Az 1 hullám után következő korrekció tipikus vége az 1 hullám 61,8 százalékánál van. Figyeljük meg, az árfolyam mozgását szándékosan egy kicsit túlhúztam a 61,8%-os értéken, mert ez nem egy kőbevésett szabály, csupán támpont ahhoz, hogy hová fókuszáljunk, hol keressünk fordulós jelzést. Nehogy valaki egy Fib. szinthez kössön stop megbízást, vagy vakon lépjen ott pozícióba!
Indexeknél elég gyakori a második hullámban a 78,6%-os érték, ezért nem örülök ezekben a napokban, hogy az amerikai piacok többsége nem tudta le a januári esés korrekcióját az 50-78,6% tartományon belül.

Menjünk tovább! Ha az 1 hullám hosszát 1,000-nak tekintjük, akkor a 3-ra vonatkozó célárunkat leggyakrabban ennek az elsőnek a 161,8 százalékánál keressük. Tehát a trend kiindulási értéke és az 1 hullám végének távolságát szorozzuk meg 1,618 Fib. számmal és az így kapott távolságot mérjük fel a 2 hullám végéből kiindulva. Azért így, mert az első hullám terjedelméből szeretnénk következtetni a harmadik terjedelmére. Ehhez az elemző/rajzoló szoftvereknél nem a „Fibonacci retracement” eszköz segítségével behúzott 161,8%-os vonal kell, hanem a „Fibonacci Projection”, vagy egyes platformoknál az "Extension" eszköz által kirajzolt ilyen érték. Az Projection/Extension eszköz használata három lépésből áll. 1) Kiindulok az első hullám kezdetéből, 2) felhúzom az első hullám végéig, majd 3) megmutatom neki a második végét. Meséltem én egyszer ennek a működéséről a „Célár a háromszögből” című bejegyzésemben, ha valaki vissza szeretne lapozni, akkor az ottani második ábra alatt, a „Hova, vagy honnan mérjük?” szövegrésznél van róla szó.
Ha a harmadik hullám megnyúlt, akkor főleg az elsődleges trend szintjén, vagy felette előfordul a 2,618-szoros, vagy a 4,236-szoros hossz is, míg rövidebb timeframen 200%-os viszonyra is figyeljünk. A fenti ábrán a 3-as hullám hosszát 261,8%-ra szerkesztettem.

Túl vagyunk a harmadikon, keressük a 4-es végét. Itt inkább sekélyebb 38,2%-os retrace-re számítunk, főleg akkor, ha előző korrekció mély volt (korrekciók váltakozása elv szerint). Sokan ilyenkor az első hullám kiindulási pontjából teszik fel a Fib. rácsot, pedig nem az 1 kezdete-3 szakasz 38,2%-át, hanem csak a 2-3 szakasz 3/8-át keressük. Ha ez egybeesik a 3-as hullámon belüli iv. számú alacsonyabb rendű hullámmal, az nagyon jó, mert két vezérlőelv ugyanoda mutat. Az ábránkon a trend igen erős volt, ezért csak 23,8% körüli visszatesztet láttunk. Az ilyen sekély retrace szint nem tipikus, leginkább a harmadik harmadikja körül fordul elő, ahol leggyorsabb a trend, ezért a játék kedvéért az egész hullámsorozat tetejéről lecseréltem a „műtrendemnél” eggyel magasabb rendű középtávú trend számozását piros (1)-ről (3)-ra.
Sokszor előfordul, hogy egy trenden belül kialakul egy tipikus és sajátságos korrekciós szint, amikor hullámok sorozatban egymás után például 50-53% körüli mélységekbe korrigálnak. A jelenség a hullámszerkezet fraktál jellegéből adódik és mivel egész hosszan fennmarad(hat), ezért olykor már sebészi pontosságú beszállási lehetőségeket ad.

Maradt még az 5. hullám, amelyre leginkább az első hullámmal való összevetéssel következtethetünk. Az 5-ös hossza leggyakrabban megegyezik az 1-es hosszával, vagy annak 61,8%-a.

A mostanára átrágott példánk, annak érdekében, hogy minél több vezérlőelvet megmutathassak rajta, tartalmazott megnyúlást, méghozzá a leggyakoribb helyen a harmadik hullámban. Elő kell ezért vennünk egy olyan esetet, amikor nincs extension az öt hullámon belül. Ilyenkor gyakran a 4-es hullám osztja 61,8:38,2 arányban a teljes lökéshullámot. Azaz az 5. hullám hossza 38,2%-a a teljes öt hullám hosszának. Íme jobbra ehhez is egy ábra.

December közepén, amikor az 5/5 című írásomban az EURUSD párossal foglalkoztam, beillesztettem egy ábrát a különböző extension-variációkhoz tartozó Fibonacci arányokról. Ha valaki az akkori bejegyzésem végén szereplő sémát hozzáteszi a ma tanultakhoz, akkor az összes gyakori, impulse hullámra vonatkozó Fib. relációt együtt látja.

Még egy részt töltünk majd a vezérlőelvekkel, sőt maradunk az ilyen kevésbé kézzelfogható, „lágyabb” fogódzóknál, de nem a következő, hanem később az ötödik részben. Addig is használjuk, keressük a Fibonacci viszonyításokat, mert az Aranymetszés szabályai kölcsönzik a hullámmozgás arányos kinézetét a grafikonjainkon. Viszont most már azt is tudjuk, nem szabad ész nélkül használni, mindig logikusan át kell gondolni, mit, mihez hasonlítunk. Annak ismerete, hogy mit keressünk, a sikeres alkalmazás kulcsa!

Tovább a IV. részre >

6 megjegyzés:

  1. Köszönjük, hogy ilyen gyorsan kihoztad a 3.-részt.Lelkesedésem továbbra is töretlen. Bár volt mikor (2 hull) kezdtem mér föladni , de most megint bizakodó vagyok(3 hull).Biztos jön majd egy (4 hull), de az remélem sekélyesebb lesz és megérem, hogy eljutok a (5 hull) a végére. Trend A,B,C szakaszát hagyjuk későbbre ami Neked kb. fél év volt.
    Természetesen továbbra is vannak szakmai problémáim. Többek között az hogy a ciklusok hogyan kapcsolódnak egymáshoz (mondjuk 1H-tól lefelé).
    Más: az én olvasatomban van olyan scenárió is az amerikai indexeknek, hogy jelenleg (napos chart) a 3/V ös szakaszban vagyunk, és ugye ez azt jelentheti, hogy komoly emelkedés áll előttünk."Jóslataimat" természetesen maximális fenntartással kell kezelni.

    VálaszTörlés
  2. Károly, az rendben van, hogy Elliott elveivel társadalmi trendeket lehet modellezni, de egyéni szinten azért hiányzik a tömegek pszichológiája :).
    Minden timeframen ugyanúgy kapcsolódnak, de a ha zavaros valami, akkor egy hosszabb időtávú nézet tisztába teheti a képet.

    Úgy látom, - mások megjegyzéseiből (is) - hiányzik hogy beszéljünk végre az A-B-C dolgáról, azaz a korrekciókról, ezért nem az utolsó, hanem már a következő részben terítékre kerülnek. (Ennek jegyében át is írtam gyorsan a Fibonacciról szóló írás erre utaló mondatát a végén).

    VálaszTörlés
  3. szia!
    jók az írásaid, bár csak most kezdtem el fürkészni a blogodat. személyes tapasztalatra lennék kíváncsi főleg. szerinted le lehet kereskedni az általad felvázolt Elliott hullámokat? és ha igen, akkor profitábilis-e a kereskedésed. ha még mindig igen, akkor nagyjából milyen arányban:) számomra mindig ezek a kérdések, amik alapvetően megfogalmazódnak. én is használtam forex kereskedésben elliott-hullám elméletet, de számomra nem igazán jött be: nem tudtam lekereskedni. de megjegyzem azért, hogy ennyire részletesen abszolut nem folytam bele, szóval lehet, h a te szemléleted a témakörben már eredményes/hasznot hoz. mondjuk sztem devizákat lekereskedni alapvetően egy bonyolult dolog, nagyon egyszerű benne elveszni. át is tértem a részvényekre:)
    na de mégegyszer: nem kritika volt ez a bejegyzés, inkább csak pár észrevétel és egy-két kérdés:)
    amúgy fasza a blog!:)

    VálaszTörlés
  4. Üdv!

    Próbából Dow Futures napira ráraktam egy számozást. Ami szerint most tartunk az 5 hullámban. A célár 11285-12210 (1 hullám 61,8-100%-a). Bár ami igaz a 3. hullám alig haladta meg az elsőt és a 4. visszateszt is elég gyengus. Nézzétek meg, hogy mit rontottam el... :-)

    Ime a kép:
    http://kepfeltoltes.hu/view/100308/268908652Dow_Futures-Daily_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    VálaszTörlés
  5. Az 1 és 2 számokkal még nem lenne probléma, de nézd meg azt a 3. hullámot. Ha az valóban harmadik, akkor nagyobb kellene, hogy legyen a forgalma, mint 1-nek, erősebb momentumot látnánk benne, és a belső szerkezete nem tartalmazna átfedéseket, pláne nem épp középtájon, ahol inkább réseket kellene látnunk. Amit rajzoltál az alapvető szabályoknak nyilván nem mond ellent - bár a belső szerkezetre a harmadikat mondjuk órás bontásban vizsgálva, megbuknának a szabályok is. De rendben, nézzük naposon, szóval akkor nem a szabályok a legnagyobb problémái, hanem, hogy egyetlen vezérlőelv sem érvényesül a rajzon, amit az utóbbi két alapokról szóló részben felsoroltam. Ez ritkán bullish az álmoskönyv szerint.

    Az egész alakzat szerintem egy korrektív tripla Zig-zag. 10 napon belül írok majd a korrekciók típusairól, akkor még inkább érthetővé válik.

    Köszönöm a kérdést.

    VálaszTörlés
  6. A sikerül használni a Wave Principle-t kereskedésre, vagy nem kérdésköréhez: Kell hozzá egy megbízható TA alap vmint módszer és akkor Elliott elveivel 1) igazolhatod (megerősítheted) a belépőket, 2) objektív stop szinteket kapsz, 3) el tudod dönteni egy fordulatról, hogy annak mekkora a jelentősége, azaz a trend milyen szintjén jön/jött létre. Ez utóbbi más szempontból is kritikus, mert ha valakinek nem áll össze a rendszer, akkor tapasztalatom szerint az a gond, hogy a fraktál jelleget nem érti, vagy nem hallott még róla.

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (18) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)