Tőzsdével való találkozásom első időszakában borzasztóan zavart, amikor egy mozgást az elemzők, vagy tréderek egy ideig korrekciónak tartottak, aztán meg kijelentették, hogy mégis ez a tuti új trend. Természetesen mindenki más ponton és más okból tette ezt, és ha el is árulták, mi volt számukra a jelzés, akkor is mindig kissé képlékeny maradt számomra a téma.
Egészen Elliottig, aki a ciklikus szemléletmódjával és a három szakaszból álló - általa A-B-C betűkkel jelölt - hullámsorozat kialakulásához fűzött magyarázatával végre tisztába tette a dolgot. Tudniillik, amennyiben az eggyel magasabb fokú (hosszabb távú) trend él, akkor ellenáll és nem engedi a vele szemben haladó ellentétes irányú, de nála rövidebb mozgást teljes, 5 hullámból álló alakzattá fejlődni. Olyan alakzat tehát korrekcióban nem alakul ki, amelyre igaz a három törvény, amit a sorozat I. részében "hirdettünk ki".Felgyulladt a fejemben a lámpás és megfogalmaztam az én jelzésemet, miszerint ott van trendforduló, amikor az addigi iránnyal ellentétesen egy új, teljes lökéshullám alakul ki, majd meglátásomat a piac egy, a régi trend irányába közlekedő hármas szerkezettel erősíti meg. Világos, nem? Az új irányban egyszer csak hopp, ki tud alakulni az ötös szerkezet, a régiben pedig már nem.
Gondolom, van aki már meg is fogalmazta a maga szabályát, miszerint ó, nekem elég az öt az új irányban, minek itt kivárni még a hármast is megerősítésnek!? Hamarosan meglátjuk, hogy a C hullám miatt nem működne, mert leggyakrabban maga is öt alhullámból álló impulse a szentem. Vagyis időről időre pont a legrosszabb helyen kapnánk felhívást a táncra: a korrekció végén, a poraiból újjáéledő régi trenddel szemben.
Sőt, még az én kezdeti, de megerősített jelzésem is kevés lehet, ezért ahogy ismereteim bővültek még gyártani kellett bele újabb szabályokat.
Úgyhogy bármennyire is szeretném a korrekciók témakörét a fenti receptemmel lezárni, nem tehetem, hanem bele kell vágnunk a Wave Principle (így nevezzük angolul Elliott elméletét) legbonyolultabb részébe. El tudjuk képzelni, sőt mindannyian megtapasztaltuk, hogy ha ellentétes irányú mozgások konfliktusa alakul ki egy piacon, akkor micsoda zűrzavar és káosz képes megjelenni a grafikonokon! Nos, ebben próbálunk rendet vágni R.N. Elliott korrektív alakzatainak beazonosításával.
A mai bejegyzés hátralévő részében tőlem szokatlan módon kevés szöveggel, sok ábrával mutatom be őket, mert szeretnék megmaradni a könnyen átlátható alapoknál, amúgy a felsorolás szintjén.
3-3-5
Ott fent, a bejegyzés elején látjuk azt a klasszikus tankönyvi esetet, amikor a piac az emelkedés végén A hullámban esik egyet, majd B-vel visszatér A kiindulási pontja környékére, végül ismét le, A végéhez (minimumához), vagy talán éppen valamivel alá.
Az ilyen oldalazást, amelyben – noha ez az ábrán nem látszik – A maga is három, B ugyancsak három, C pedig öt alhullámból áll, nevezi Elliott „regular flat”-nek, azaz szabályos lapos korrekciónak. A „flat” fordításaként még a „tompa” szót tartom jónak, mint a később tárgyalt éles alakzat ellentettjét. Akárcsak az impulse esetében, ismét fogom használni a magyar mellett az angol kifejezést is, mert jól jöhet, ha valaki angol nyelvű szakirodalmat olvas. Ott a „flat” elnevezés a 3-3-5-ös struktúrát jelöli a „regular” a korrekción belül közel egyenlő hosszúságú, egy szinten véget érő szakaszokra utal. Mondanom sem kell, az ilyen a szabályos alakzat a legritkább esetben fordul elő, de azért hétről-hétre belefutok valahol, ha elég sokat elemzek grafikonokat.
Térjünk át egy részletesen alábontott rajzon a leggyakoribb megjelenési formájára a megnyúlt lapos korrekcióra, amelyet az „expanded flat” kifejezésből magyarítottam! Ilyenkor a B pont számottevően túl van A kiindulási szintjén, vagyis bull piacon új maximum, bear piacon új minimum keletkezik, majd B-C szakasz olyan hosszú lesz, hogy jelentősen benyúlik A ponton túlra. A belső szerkezete alapján gyorsan kibukik, hogy korrektív alakzatról van szó, hiszen először csak mindössze három hullámra futja lefelé a medve erejéből, ám a C hullámban mégiscsak képes lesz átvenni az irányítást és végül kitombolja magát.
Jó nagy szívatás, nem? Előbb beugrik mindenki, hogy ó, folytatódik a trend, utána meg hogy megfordult a trend(!) és egyiknek sem lesz igaza. Szerintem ebből mindenki zsigereiben érzi, hogy tényleg ez a galád a leggyakoribb fajta a lapos korrekciónak nevezett szörnyűségek közül.Készült egy irányszám, miszerint az B hullám akkor haladja meg számottevően A hullám kiindulási pontját, ha hossza 5%-kal nagyobb, mint az 5-A szakasz hossza. Ez nem szabály, csak a
számottevő szó mögötti minimum elvárás. Közben itt mutatom a megnyúlt lapos korrekció ábra inverzét, tehát azt az esetet, amikor a medve piacán az eső trendet korrigálja egy ilyen alakzat. Feltettem az alhullámok számozását is. Igen, az ott a végén eggyel alacsonyabb fokú trendben egy komplett impulse, vagy lehetne egy ék is. Lényeg a megtévesztés, a C hullám ötös szerkezete.Ritkán fordul elő a jelenség, amikor az A és B még ugyanúgy alakul, mint az imént kitárgyalt expanded flat esetében, de végül az öt alhullámból álló C szakasz nem jut el A alá.
Önmagában egy flat korrekció is már az erős eggyel magasabb fokú trendről árulkodik, ebben az esetben pedig, amit egyébként "running flat" névvel illetünk, olyan erők hatnak, amelyek miatt az árfolyam a korrekció alatt is rézsút tovább halad a nagyobb trend irányában. Így aztán csak egyre magasabb minimumok alakulnak ki. Elliott elnevezését én leginkább tovahaladó lapos korrekcióként ültetném át a magyar nyelvbe, de sokat nem fogjuk emlegetni, úgyhogy nem fontos. Ráadásul leginkább csak akkor jelenthetjük ki, hogy ilyet láttunk, ha már jócskán túl vagyunk rajta. Ha egy mód van rá, menet közben kerüljük, hogy tovahaladó lapos korrekciónak számozunk egy alakzatot, mert több, nála sokkal gyakoribb kezdeményt benézhetünk vele. Például, már rég visszatérhetett a magasabb fokú trend, vagy C nem ért még véget, vagy valamilyen háromszög készül. Maradjunk annyiban, létezik az alakzat, de ritka és könnyű vele téves következtetésekre jutni.Bármelyik 3-3-5-ös szerkezetű lapos korrekció állhat akár a 2-es, akár a 4-es hullám helyén, de előfordulásuk gyakoribb a negyedik pozícióban. Sekély Fibonacci szintekig jutó gyors korrekciók is lehetnek ilyen szerkezetűek, míg egy "expanded flat" hosszú C hulláma akár mélyre, egészen 78,6% közelébe is eljuthat.
A következő alakzat már tényleg kevesebb szöveg kiséretében jön :)
5-3-5
A legegyszerűbb korrektív alakzat a "zigzag", azaz cikkcakk, amikor a piac élesen szembefordul a fennálló magasabb szintű trenddel. Ilyenkor rögtön öt hullámmal köszön be a korrekció, majd a gyenge B hullám számottevően elmarad A kiindulási pontjától.
Gyakoribb a 2. pozícióban, amikor a mélyebb 50-100% közötti retrace esedékes, de a 4. hullámban sem lehetetlen a feltűnése. Ide most lefelé tartó uralkodó trend alatt, felfelé mozgó zigzag ábrát készítettem, mert a sorozat második részében már szerepelt egy bullish változat (emlékeztetőül: ott a második ábrán "kinagyítottam" egy 2-es jelzésű hullámot).
3-3-3-3-3
Ez nem más, mint a piaci erők egyensúlyáról tanúskodó háromszögek képlete. Öt átfedésben lévő hullám, melyeket egyenként három alhullámból alkot. Elliott-i értelemben a háromszög határoló vonala az A és C, valamint a B és D pontok összekötéséből adódik, E pedig általában vagy nem éri el az A-C szakasz meghosszabbítását, vagy túllóg rajta. Az E hullám másképp is renitens, mert néha önmagában is egy mini háromszög, amivel a teljes alakzat már kilenc alhullámra bővül.
Csoportosítva az alábbi típusok léteznek:
- szűkülő, vagy összetartó oldalú háromszögek, amikor az egyik határoló vonal vízszintesen halad, a másik pedig feléje tart, vagy pedig az egyik oldal lefelé, másik felfelé tart - nem újdonság ez, TA tanulmányaink során nyilván találkoztunk a szimmetrikus, süllyedő, vagy emelkedő változatukkal;
- szélesedő háromszög, amikor az alsó és a felső határoló vonal egymástól távolodik.
De ezzel a csoportosításnak még nincs vége, hanem jön az új szempont. A szűkülő háromszögek vagy belül maradnak az előző, még trendelő hullám - tipikusan a 3. - szélső értékén, vagy létrehoznak még egy újabb csúcsot/mélypontot. Az előbbi esetben "regular", tehát szabályos, az utóbbi esetben "running", vagyis tovahaladó jelzőt akasztunk még rájuk. Nézzünk meg egy ábrát az emelkedő piacon új maximumot kialakító tovahaladó szimmetrikus háromszögről:
A többi típust és a bull / bear változatokat szerintem mindenki le tudja rajzolgatni magának, ami nem is rossz gyakorlófeladat.Egy 5 hullámból álló impulse mozgásban csak a 4. helyén fordul elő háromszög, ezért szoktunk mi, Elliott elméletét alkalmazó tőzsdések megörülni neki, mert tudni lehet belőle, hogy a trend adott szintjén már csak az utolsó lökés van hátra.
Sekély Fibonacci retrace, viszont időben igencsak elhúzódó megjelenés jellemző rájuk. Sokszor egy véget érni nem akaró oldalazásnak tűnnek, ami bevárja a trendcsatorna alját/tetejét és onnan tör ki/le.
Kombinációk
Hogy az élet ne legyen egyszerű, gyakran egyetlen az eddig tárgyalt három korrekciós alakzat közül, nem tudja önmagában beteljesíteni a küldetését, ezért hozzá kapcsolódik még egy másik, sőt esetenként egy harmadik is. A kapcsolódáshoz kell egy összekötő alakzat, amit X jelzéssel látunk el. A "közvetítő" X kizárólag három hullámból állhat (legalább ennyi fix).
A jelenség az ötös lökéshullámoknál megismert megnyúlás korrektív megfelelője, csak itt a "megnyúlás" oldalirányú és több alakzat egymáshoz kapcsolódásával jön létre.
A legegyszerűbb eset, amikor egy zigzag nem éri el a tőle elvárható célszinteket és dupla, vagy tripla zigzag fejlődik ki. Ezzel a dupla példaábrával le is zárom most a kombinációk témakörét, mert a komplikáltságuk komolyan alkalmas az Elliott elméletére vágyó olvasók lelki békéjének megzavarására.
Jó ez nekünk?
Amikor azt mondtam, az "Alapok" sorozat öt bejegyzése közül egyben fogok a korrekciókról írni, akkor bárki gondolhatta, bizonyára egyszerű őket lerendezni. Most már mondanom sem kell, nem így van. Korrekcióban a hullámok mozgása sokkal kiszámíthatatlanabb, mint egy impulse hullámban, azaz felmerül a kérdés, tanítanak-e nekünk ezek az alakzatok valami használhatót.
Természetesen igen, ha jobban elmélyedünk benne, de ha csak annyi elmélettel vagyunk tisztában, ami itt van róluk, már akkor is. Ha ugyanis képesek vagyunk megkülönböztetni egy korrekciót a trendszerű impulse mozgástól, akkor tudjuk, mikor hagyjuk ki más trendkövető módszerünk jelzését, azaz ha trendkövetésben gondolkodunk, akkor mikor tartózkodjunk a kereskedéstől.
Tovább az V. részre >
Bejegyzések
Impulzus vagy korrekció ez itt a nagy kérdés.
VálaszTörlésA "belső szerkezet alapján gyorsan kiderül" hogy mi. A Te sematikus ábrádon persze kiderül, de nekem a charton nem, hogy gyorsan ,de lassan is nehezen.
Néha azon kapom magam már,hogy egypercesen elemzek, hogy kiderüljön.
Bizony sokszor nehéz eldöntenem azt is ,hogy egy szakasz melyik idősíkhoz tartozik.
Akadozok, de küzdök. Most pl azzal, hogy E/U 9.-én induló 5 hullámos lökéshullám az trendfordító -e? a korrekciója meg volt.De a nagyobb idősíkon (4h) megvolt e a 4 pont és visszatér e az eső trend?
Ez a korrekciós írásod érthető, viszont a tényleges grafikonon a beazonosítás nekem még rögtön nem derül ki.
Valahol, valahogy el kell kezdeni. Beszerzünk még támogató anyagot hozzá, ez a mostani arról szólt, hogy mit keressünk.
VálaszTörlésMajd egyszer pontosan is idézem valamelyiküket, de Elliott és Collins is mindig azt javasolta, azt a timeframet nézzük, amin egyértelműen tárul elénk a számozás.
EURUSD-ben két nagy eső szakasz volt novembertől. A második esés óta sem pattan, tehát inkább korrekciónak néz ki. Március 2-től rajzolt egy háromszöget, ami a középső "b" hullám lehet valamilyen nagyobb alakzaton belül. Abból ami március 9-től(?) erősen a trenddel szemben ment, az a "c", viszont nem tudom megmondani neked 100%-os biztonsággal, hogy "c"-nek vége van-e (mondjuk inkább igen). A "c" hullámok nem bonyolultak, de pont az ellenkezőjének tűnnek, mint amik. Engem inkább az aggaszt, hogy nincs váltakozás a két nagy korrekció között, ezért kivárok egyértelmű megerősítésig.
Újraindítottam az eszközt.
VálaszTörlésAmúgy nem egyszerű dolog ez a korrekció.
VálaszTörlésMert az hogy valami 3 vagy 5 hullámos az nagyon becsapós.
Ahogy én értem az A hullám lehet 3 vagy 5 hullámos,a B hullám önmagában is egy a,b,c-ből áll aminek az a és c is 5 hullámos,még jó, hogy a c csak 5 hullámos lehet.
Szerintem az segít, hogy hol állnak ill. a fibo szintek nyújthatnak még segítséget.
Úgy tűnik az E/U trendet váltott és a long irány elsó 5-ösének most megy a korrekciója, én egy mély zig-zag ra számítok (M5-M15)
Teljesen jól látod, pl. lehet a következő: A = zigzag, B = expanded flat, C = zigzag, együtt az egész egy nagy zigzag.
VálaszTörlésA másik kérdésedre (euró) később még visszatérek.
Ja, egy nagy zigzag az egész.. : ) most olvasgatom a How to spot... első részét. Azt nem tudom, hogy pl. egy 3-3-5 vagy 5-3-5 korrekción belül az 5 hullámból álló szakaszoknál is ugyanúgy érvényesek az Elliott-i alaptételek? Tehát hiába egy korrekción belül van, akkor is a 3 szabálynak állni kell, mint egy rendes impulse hullámnál?
VálaszTörlésMellesleg most próbálok eligazodni a márc. 25. óta tartó EUR/USD korrekción, és baromira nem tudom eldönteni, ki kivel van. Első ránézésre az ápr. 12-i 1.3691-es csúcs egy C, ami után lefelé folytatódna a trend. De be se tudom igazán azonosítani, hogy melyik fajtája ezeknek a gazfickóknak... Egy kis számozás nagy segítség lenne. Köszi.
Igen a korrektív fázison belüli ötösök is szabályos impulse hullámok, vagy diagonal alakzatok (ékek).
VálaszTörlésEURUSD-nél majdnem megvolt a kép, de tegnap és ma nem ment még egy újabb high-ra 1.3643 fölé, így most nem biztos, hogy jó amit eddig számoltam rá: impulse felfelé, ami az A hullám egy születőben lévő zigzag-en belül.
Várni kell, most nincs tiszta helyzet.
A módszerben kétkedőknek írom,hogy az általam eddig használt hagyományos TA-nál sokkal eredményesebben tudom használni az elliott módszert. Mai napot pl 120 pip nyereséggel zártam (E/U, G/U) Én egypercesen nézem mert itt gyorsabban történnek az események és még a tanulási fázisban vagyok. Szerintem törekedni kell rá hogy találj egy impulzust, ill egy C hullámot azonosítani tudj.Kereskedés közben még figyelem az SP- 500 hatit és azt is tudom nagyjából, hogy hol tart (M15). Több hónap kellett, hogy ráálljon a szemem, de már nagyon élvezem.Amire nagyon figyelek azon kívül, hogy adott idősíkon kor. ill imp. van, az A hullám vagy 5 hullámos vagy a+b+c amelyek szintén a megfelelő belső hullámszerkezetek (becsapós kicsit).A hullámok mérete néha a chartokon extrém, de a szabályoknak megfelelő. Csak akkor nyitok, ha szinte biztosan tudom, "hogy hol" vagyok, persze SL. Híreket nem szeretem kereskedni.
VálaszTörlésNo szóval egy kezdő első tapasztalatai hirtelen és nagyjából ezek.
Nagyon jó érzés ha megtudom mondani mi hol fordul.Az ötös kicsit bizonytalan nekem, de 61,8-ig ált. ok. A hármas ha elveszett 1 hull.*1,618 legtöbbször.Megnyúlás fontos.
A klasszikus TA-ból csak a trendcsatorna érdekel esetleg fontosabb (H4) horizontális T/E.
Bocsi a sok dumáért,de azért írom, hogy kitartás és gyakorlás kell és fog menni.Sokat kételkedtem és hibáztam én is de az első sikerek kárpótolnak Köszi Cimballi!!
Örülök neki:))
VálaszTörlésAmúgy ha egyszer elmesélem Elliott trendcsatornáját, az még érdekes lesz neked.
Károly bácsi, bár a felét sem értem, amit írtál, jó tudni, hogy nem reménytelen a dolog, és nem feltétlen kell Cimballi-agyszerkezet hozzá.
VálaszTörlésNekem olyan alapvető kérdésem van, hogy egy 5 hullámos trend (impulse) más szinten korrekciós hullám (pl. A vagy C)? És igazából soha nincs trendforduló, csak korrekció? Vagy korrekciós trendből átfordulás impulse-trendbe? Egyáltalán mit nevezünk trendnek? Mert azt se olyan könnyű behatárolni nekem, pedig én is hónapok óta bújom a grafikont... Ez a fraktálcucc elég őrjítő tud lenni. Jó lenne, ha nekem is ráállna lassan a szemem. A korrekciókra nem vonatkoznak szigorú szabályok? Vagy csak nem voltam figyelmes?
Igen. Az örök long trendről szól Elliott elmélete, csak a korrekciók nagyságrendje változik. Ha egy szuperciklus korrekciós fázisában vagyunk, akkor az egy A-B-C három hullám, de a ciklus annyira nagy, hogy közben például a C hullám - amiről tudjuk, hogy 5 hullámból áll - egyetlen alhulláma simán tarthat egy-két évig, amíg a trend minden alacsonyabb szintje végig kifut.
VálaszTörlésA korrekciók attól korrekciók, hogy a teljes alakzatra nem vonatkozik a három szigorú szabály, de a korrekción belüli alegységekre már igen.
Vigyázz, hogy Károlynak ne szólj be, mert nagyon éles eszű és kiváló következtetései vannak. Akár még abban is tévedhetsz, hogy Cimballi agyszerkezete csavarosabb nála.
Úgy érzem, ha ezekre a korrekciókra egyszer ráérzek, az áttörés lesz. Amit Károly ír, hogy a hullámok mérete néha extrém, az mit jelent. Egy 5-ös impulse korrekciója hová fajulhat méretben? Milyen arányokban lehet gondolkodni? Hol sejthetjük a korrekció végét? Pl. egy 5-ös bullish impulse korrekciója visszamehet majdnem az egész impulse kiindulásához? A nagyságrendekkel nem vagyok tisztában. Köszi.
VálaszTörlésAlapvető gondom van: nem tudok rájönni, hogyan fordul át az 5. hullám nagy A-hullámba. Tehát van egy hosszú távú impulse, aminek az 5. hulláma ugye szintén 5-ös impulse. Ennek az 5.-nek kell egy a-b-c korrekció elvileg, de ez egyben el kell hogy indítsa a hosszú távú impulse A-hullámát, ami elvileg csak ez után jöhetne. Egyszóval nem találom az 5. hullám saját külön korrekcióját. Ennyire vaksi lennék?
VálaszTörlésÚgy fordul, hogy felfelé véget ér a legalacsonyabb szintű ötös, majd elindul lefelé egy legalacsonyabb szintű ugyancsak impulse szerkezet. Tehát teljes nagyításban nincs tetőzés, meg kínlódás, éles fordulat van. Minél több felfelé tartó szintnek kell korrigálnia, annál bonyolultabb és mélyebb, vagy időben hosszabb, vagy mindkettő lesz korrekció.
VálaszTörlésEz válasz a kérdésedre?
A korrekciók méretére, amit előzőleg kérdeztél Elliott irányelvei adnak választ. A Többször így, mint másképp c. bejegyzésben megtalálod, meg vedd hozzá a három alaptörvényt is.
Nagyjából értem a választ, köszi. Én valahogy hibásan alapnak gondoltam, hogy minden impulse-nak kell egy a-b-c korrekció. De ez koránt sincs így. Pl. egy c-hullám (impulse) után is egy rendes impulse (1-es hullám) jön.
VálaszTörlésViszont Bulkowski megzavart. Rátévedtem az oldalára, és ő azt írja, hogy egy c-hullám 5 alhulláma átfedheti egymást, tehát egy 4-es alhullám belelóghat az 1-es alhullámba. Meg hogy egy 5-ös impulse helyett lehet egy ék. És ez a truncation is elég nagy arculcsapás szerény kis életemben (bár te is említetted az egyik kommentedben). Most mi az igazság? És milyen fincsi meglepetések érhetnek még? : )
Létezik az ötösök között a diagonal, vagyis ék. Egész sűrűn fordul elő 5. és C pozícióban. Ott van átfedés. Még az elején írtam róla két bejegyzést "Az ék mechnaikája I-II." címmel. Trendelő (motive) üzemmódban csak két alakzat fordul elő a sima impulse és az diagonal háromszög.
VálaszTörlésPedig olvastam azokat is, de mán régebben, és jól elfelejtettem ezek szerint, na ismétlés lesz, köszi.
VálaszTörlésA How to spot... című anyag 1. "kötete" egész szemléletes. De a 4. fejezet direkt ilyen ködös? Én sajnos nem tudok belőle úgymond profitálni. Nem írja le, hogy milyen swingek után várható az a bizonyos forduló, amit szépen le lehet kereskedni. Néha korrekciónak tűnik a swing, néha meg impulse-nak vagy egy impulse-részletnek. Ráadásul azt írja, nem feltétlenül kell ezekhez a kereskedésekhez ismerni az Elliott-i hullámelméletet. Ez így számomra nem tiszta. Köszi.
A major devizapárokat figyelve, kezdetben csak eu/us, majd elmélyedve a hullámelméletben (gondoltam amíg a korrekciók nem mennek jobban, csak arra figyelek, hogy próbáljam észrevenni, ha korrekció van és elkerülni. Helyette impulzusokat keresni.) elővettem a többi nagyobb devizát azt tapasztaltam nagyjából mindenhol egyszerre vannak az imulzusok és a korrekciók :D ezt magamban azzal próbáltam magyarázni hogy tényleg globális a csorda :D Szerintetek: a. igazam lehet b. pont kifogtam egy ilyet c. kezd előröl az egészet ;) ???
VálaszTörlésMajdnem mindig együtt indulnak be a devizák. A megelőző mozgás eltéréseiből, finomságaiból lehet következtetni, hogy melyik lesz a legjobb bolt.
VálaszTörlésÚgyhogy leginkább a), de figyelj a különbségekre, sokat elárulnak.