AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

2010. január 29., péntek

Célár a háromszögből

Három hete a GBPJPY devizapár egy tisztán kivehető szűkülésbe, háromszögbe lépett be, amiből január 21-én csütörtökön le is tört. A neten mindenki, aki érzékelte, rajzolta és számította a célárat, de a számítási módszerük könnyen kudarcra ítélhette a kereskedési tervüket. Az egész annak köszönhető, hogy a számítás logikája vagy rosszul került át Elliott elméletéből a technikai elemzés (TA) mérési módszereibe, vagy a TA független alakított ki egy széles körben elterjedt, ám hibás metódust. Illetve többet is.

A szabály mindkét rendszerben kb. úgy szól, hogy a háromszögből a kitörés, vagy letörés hossza megegyezik a háromszög magasságával. Fibonacci relációban gondolkodva, a háromszög magassága (mint korrektív szakasz ártartománya) a viszonyítás alapja, ami után a következő trendszakasz 1:1 arányban lesz ezzel a magassággal. Úgy is mondhatnám, a cél a Fib. extension 100%. Most e kettő közül elegendő, ha mindenki csak az egyik Fibonacci megközelítést érti meg és viszi magával tovább, szerintem majd a két példa úgyis érthetővé teszi. A háromszögön belüli számozáson se akadjunk fel, mert ha oda jutunk, akkor egy külön az alakzatra szánt bejegyzésben részletesen kibeszéljük.

Előre mondom, a mérési módszer tisztázása nem jelenti, hogy alkalmanként a háromszögekből le-, kitörések nem fognak behalni. Ettől még gyakori jelenség a csonka rally, ami akár már kevéssel a kitörés után is visszakanyarodik és gyorsan megtalálja a stopunkat, ellenben soha a célt. Viszont az alábbiakban ajánlott módszerrel jelentősen javulhatnak a statisztikáink. Sőt, csodák csodája, néha pipre/pontra/centre pontosan teljesülnek végre a céláraink.

Itt az első áttekintő ábrán az alsó és felső határoló vonal Elliott-i kategória, az a és c lok. maximumok, valamint b és d lokális minimumok összekötéséből adódik. Mindjárt jelentősége lesz a háromszögbe való belépés időpontjának, amit a felfelé mutató piros nyíllal jelöltem. Ez a pont a háromszög 'a' hullámának kiindulási pillanata, amikor az árfolyam belép az alakzatba. Az e csúcsnál lévő piros jelölésnél pedig a háromszög, mint korrektív alakzat véget ér. Ami onnan elindul lefelé, az már a következő impulse első hulláma.
Végül van még egy sárga jelölésünk, amikor a letörés pillanatában a klasszikus TA érzékeli a háromszög végét, aki pedig Elliott-ban számol, megerősítést kap és a stopot állítja.

A szűkülés bal oldalán, az alakzat magasságának meghatározásával keressük a célárat. Sokfélét olvastam már, például van, aki ilyenkor egyszerűen az a hullám magasságát használja, azaz belépési pontnál lévő minimumot kivonja az a pontból. Nincs bajom vele. Más "konyhában" megkeresik a háromszög kezdete körül a legnagyobb forgalmú napot, illetve periódust és ott mérik le a határvonalak közötti távolságot. Ezzel már nem értek egyet. Eléggé légből kapott megoldás, hogy egy indikátor magas értékéből próbálunk következtetni egy alakzat kiindulási pontjára. Arról már nem is beszélve, hogy devizáknál nem alkalmazható, hiszen nem áll rendelkezésünkre forgalmi adat.

Elliott rendszere első látásra, mérés tekintetében elég bonyolult. A definíció szerint a háromszög legszélesebb pontjával megegyező méretű mozgás jön létre az alakzatból. Tehát először a háromszögbe való belépés időpontját határozzuk meg, mert ott lesz a legszélesebb az alakzat, azaz legnagyobb a távolság az alsó és a felső határoló vonalak között. Ehhez az a-c és b-d trendvonalakat az időben vissza meg kell hosszabbítanunk a háromszög kiindulási pontja a felé. Egy pillantás az ábrára és már mondom is tovább.

A háromszögbe történő belépés időpontjára állítottam a függőleges piros szaggatott egyenest, ami találkozik a háromszögünk alsó és felső határoló vonalainak meghosszabbításával. Ennek a szakasznak a hosszából, mint magasságból vezetjük le célárra vonatkozó számításunkat. 150,86 északon, 145,38 délen. A kettő különbsége, a háromszög magassága 548 pip.
A "mennyit" megvan. Következik a "hova". Hova, vagy honnan mérjük ezt az 548 pip magas szakaszt? Jóformán ahány ház, annyi szokás. Mérik a szimmetrikus háromszög csúcsából kiindulva, mérik a ki- vagy letörési pontból. Ezzel kapcsolatban a kisebb aggályom, hogy miként egyezünk meg a felső és alsó határoló trendvonal berajzolásában. Az igazán alapvető probléma, hogy ezzel a megközelítéssel így, vagy úgy egy fiktív értékről indítanánk a mérést, egy már folyamatban lévő árfolyammozgás közben. Azaz nem azt a két szakaszt hasonlítjuk össze (háromszög magassága vs. háromszög utáni lökés), amit definíció szerint kitűztünk.
A megoldást sugallja a két sárgával bekarikázott szám. Egy Elliott számozás. Épp csak az új impulse 1-es és 2-es hulláma szerepel rajta. A mérést az 1. trendszakasz kiindulási pontjából kell indítani, azaz itt az e pontból, mint lokális maximumból. Az e pont 149,47 volt, ha kivonjuk belőle az 5,48-as értéket, ami a háromszög magassága, akkor papíron előáll a 143.99-es célárunk.
Ezt a műveletet a gyakorlatban, a grafikonon dolgozva a háromszög magasságába állított Fibonacci ráccsal szoktam kezdeni, amit áthúzok az e pontba. Ezt jelenti a Fibonacci extension eszköz alkalmazása.

Azért szeretem a grafikonon látni a létrát, mert a fehér vonalak mentén a hosszú menet közben is tudok tájékozódni. Tudom követni, hol tartunk.

Remélem átment, de ha nem, akkor itt van még egy második példa.
Délután hosszú idő óta először rápillantottam a BUX-ra és ott is láttam egy idevágó helyzetet. 4 órás bontású grafikon következik (Forrás: Stooq.com):


Minden ott van, sőt, a legvalószínűbb Elliott-jelöléseket is feltettem. Azért, mert újra hangsúlyozni szerettem volna, hogy egy alakzat végpontja és a következő kezdete nem feltétlenül a legmélyebb/ legmagasabb ponton van és nem is egy trendvonal mögül megvalósuló kitöréskor. Hanem ott, ahol az utolsó alakzaton belüli hullám, vagy ha úgy tetszik, trendszakasz véget ért. Ez a háromszög valószínűleg egy 4. hullám volt az emelkedésen belül, ezért felhelyeztem a grafikonra a 4-es számot. A pirossal áthúzott a hibás, az e-nél lévő a helyes.

Aki a kitörési pontra mérte a háromszög bármilyen módszerrel meghatározott magasságát, az azóta is a célár teljesülését várja. Pedig már bőven megvolt, túl is ment rajta. Távol álljon tőlem a gúnyolódás, mert nem feltétlenül tudhatja, mi a baj. Ugyanis még az angol nyelvű irodalom túlnyomó részében is tévesen találjuk a mérési módszert. Vagy az én logikám szerint tévesen.
Persze mégis lehet ebben a másfajta logikában valami, mert több szerzőnél látom, hogy amikor a háromszög célárát tárgyalja, akkor szemlátomást küzd a megbízhatóság növelése érdekében és például az alakzat magasságának 80%-át ajánlja. Elárulom, nem segít.

Lesz mit méregetni a hétvégén, mert 15 perces grafikonon több amerikai indexben lehet értelmezni háromszöget. Jelzik, hogy a ma újra megindult lejtmenet meddig (nem olyan messzire) juthat, mielőtt még egyszer számottevően felfelé korrigálnak az indexek a nagy esés előtt.
Gyorsan hozzá is teszem, ehhez hasonló, a piac rövid távú irányára vonatkozó megjegyzésem kevés lesz itt a blogomban, mert nem a tippek osztogatása a cél. Az elemzési módszerekről szóló írásaimmal egy összetett ismeretanyag rendszerezésére törekszem. Ennek jegyében sokszor le is mondok egy frissen feltűnő alakzat gyors, netán élő bemutatásától. Így volt ez a fenti GBPJPY példánkkal is, amit már jóval korábban "begyűjtöttem".
Bővül a blog olvasóközönsége, ezért legfőbb ideje egyszer felhívnom mindenki figyelmét az oldal alján látható, kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetésre.

20 megjegyzés:

  1. Nem értem mi alapozza meg azt a feltételezést, hogy a legnagyobb alakzat impulzusnál (ez ugye az a-b magasság) nagyobb is lehet vagy valószínű a kilépés utáni mozgás ?
    A 3szög-et felfoghatjuk egyszerűen egy dinamikusan változó range-nek, melynek határai (R/S) a trenddel ellentétben nem egy irányba mozdulnak, hanem ellentétesen, távolodnak vagy közelednek, mint jelen példában is. Pontosan ez jelzi a trendnélküliséget és iránytalanságot, emiatt célszerű az alakzatból kilépést megvárni. Ez az utolsó legszűkebb range-ből történő kitörést jelenti, ami az irányt megadja, már csak a várható távolságot ill célárat kéne meghatározni. Ez pedig, minimum az utolsó range (1-2) magassága, maximum az a-b távolság mint az alakzatban fellelhető maximális range szélesség. A távolság mérése a ki/letörési pont, tehát az 1 vagy 2.
    A cikkben vázolt, „visszafelé kitágítjuk a 3szöget” a valóságban nem bejárt ármozgás távolságra (548 pip), együtt az ellentétes oldalról való felméréssel adhatja nagyjából ugyanazt a távolságot, hisz a 3szög szélesítés elérheti az utolsó hullám vagy range szélességét és ugyanott vagyunk, csak számomra kissé nyakatekerten :)

    tboy

    VálaszTörlés
  2. Szeva Tboly, szándékosan nem vitatkoztam azokkal, akik az a-b magasságot használják. Írtam, "nincs bajom vele". Ez egy logikus eljárás (sőt bizonyos szempontból még logikusabb is, épp a valóban bejárt ártartomány miatt). Amikor először olvastam a visszafelé hosszabításról, akkor én is meglepődtem. Ettől még ez a hivatalos EWI állásfoglalás.
    Az már a háromszög kereskedésének taktikai része, hogy az alakzat minimuma előtt, vagy az utolsó trendszakasz hosszának megfelelő távolságra valamennyi profitot szerintem, azaz mindkettőnk szerint érdemes zsebre tenni.
    A fő mondanivaló, amit neked is javaslok megfontolni a mérés kiindulási pontjára vonatkozik. Az így-vagy úgy helyesen meghatározott várható utat ne a letörési pontból indítsuk, hanem a mozgás - új trend - tényleges kiindulási pontjából.
    Hej, köszönöm a hozzászólást, de neked nem is ide kellene írnod ;)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó,hogy ezt megcsináltad,remélem hosszú időn keresztül laikusként továbbra is sok érdekeset találhatok a blogodban! Arról kérdeznélek,hogy a hullámok időtartamára van-e valamilyen szabály,azon túlmenően,hogy lefele gyorsabb,mint fel. Tavaly nyáron,amikor elmélyedtem a DAX analógiában az volt a feltűnő , hogy a 2009-es hullámok időtartama és természetesen az iránya napra egyezett a 2001 augusztusában kezdődött emelkedéssel. Természetesen az értékek eltérőek voltak. Mivel csak későn tűnt fel, hogy ott a 3. hullám megszakadt,az 5. el sem indult,jól belefutottam a bozótba,de most ismét kezd előjönni valami….de nem akarlak ezzel fárasztani, viszont,ha öt nap múlva ,febr. 5.-én éri el a hullám „A” pontját, 11-12.-én a „B”-t , akkor az több ,mint érdekes….

    VálaszTörlés
  4. Olyat kérdeztél, aminek a megválaszolásához egy cikksorozatra lesz szükség. Vissza kell térni rá. Az elméletnek része a Fibonacci aránypárok felállítása idő vonatkozásában is. Pl. egy korrektív zig-zag A és C hulláma gyakran nemcsak árfolyamváltozás, de eltelt idő szempontjából is azonos lehet. Ennél sokkal összetettebb játékok vannak Fib. számokkal, de hozzá kell tennem, egy-egy kivételtől eltekintve nem használom, vagy keresem őket. Írni fogok róla, de mindig fontosabb marad az ár, mint az idő faktor.
    Ezzel a "3. hullám megszakadt..." dologgal pont rátapintottál a lényegére - ha ilyet látunk, mármint hogy az általunk felfedezni VÉLT trenddel megegyező irányban 3 hullámból és nem 5 hullámból álló struktúra "közlekedik", akkor rosszul mértük fel és a trend eggyel magasabb szinten szemben van velünk. Főleg, ha a hármas vége épp egy fontos Fib. szintig ér. Ha már DAX, nézd meg az index 2003. elején elindult emelkedésének hullámszerkezetét.
    Köszönöm a biztatást, és elnézést a keveset mondó válaszért. Szerettem volna ideiglenesen legalább egy linket ajánlani a témában, de kevesen foglalkoznak vele. Szóval, ínyenc vagy.

    VálaszTörlés
  5. Még: az időtartamra vonatkozóan Elliott rendszerében nem szabályok vannak, hanem csak irányelveket találunk.

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Nagyon jó az oldalad. Szeretnék megismerkedni mélyebben ezzel az elmélettel és kérnélek, hogy adj iránymutatást milyen anyagokat kellene elolvasnom, hogy a hullámelméleti alapokkal tisztában legyek? Privátban is jöhet gabor74@vipmail.hu Köszönöm

    VálaszTörlés
  7. Mielőtt válaszolnék, kérdezek. Angol, vagy magyar irodalmat szeretnél?

    VálaszTörlés
  8. Szia Cimballi!

    Nekem is jöhet angol és magyar irodalom is!
    bolah@freemail.hu

    Nagyon köszönöm!!

    VálaszTörlés
  9. esetleg nem lehetne feltölteni vhova neten és akkor közzé tenni a linket?

    VálaszTörlés
  10. a 2004-es párhuzam kezd kibontakozni a ködböl...

    VálaszTörlés
  11. Szakirodalom: reméltem, hogy csak megtalálom az alapokat magyarul és ide tudom linkelni, de nincs. Egy oldalt találtam, amelyik egész ügyesen elindul, de azután félresiklik. Azért fontos a biztos forrás, mert a legnehezebb elemzési módszerről van szó, márpedig ha a lépéseket nem mutatják meg valakinek a sakkban, akkor elég frusztráló tud lenni a játék.
    Végül is két dolgot tudok tenni. Egyrészt kicsit letérek az eddig járt útról és megírom az alapokat már a jövő héttől egy várhatóan 3 részes bejegyzés sorozatban, majd pedig készítek egy katalógust az angol nyelvű forrásokról.

    VálaszTörlés
  12. Inkább magyar, de gondolom nem sok minden lesz, így jöhet az anglus. Köszönöm előre is.

    VálaszTörlés
  13. elég nehéz a megérzést érvekkel alátámasztani,de két dolog motoszkál bennem: az eddigi korrekciók mértéke sosem haladta meg a 10%-ot, a likviditás bősége töretlen....

    VálaszTörlés
  14. Talasz, teljesen érthető a bizonytalanság - kétszer még Prectert is beugratta a piac. Az első hullám az új trendben a hitetlenkedésről szól. Pénteken láttunk egy (bullish) fordulós dojit, ami ebben a pillanatban csak egy szóló gyertya. Vagy lesz belőle korrekció, vagy nem. De, ha egyszer letöri a piac azt a szintet, ahol a dojiban támaszra talált, arra hirtelen mindenkinek leesik majd a tantusz.
    Valamilyen szinten inokolt az ovatosság, én még pl. nem vagyok teljes shortban.

    VálaszTörlés
  15. Szia!

    Elolvastam, amit írtál, bevallom más, mint amit eddig tanultam.
    Megtennéd a kedvemért és a többiek okulására, hogy a május 6-án 14:00-tól, GBP/JPY egy óráson kialakult szimmetrikus háromszöget is elemzed? Nem muszáj ábrát feltenni, elég, ha megnevezed a belépési-, és nevezetes pontokat, célárat. Próbáltam az írásod alapján megállapítani ezeket és szeretném leellenőrizni, hogy megértettem-e rendesen, amit leírtál ebben a cikkben.
    Előre is köszönöm!
    Péter

    VálaszTörlés
  16. Az ott nem háromszög, már ha csak május 6-7-ét vesszük bele. Ha a mai napig nézzük, akkor már esetleg lehet más a helyzet. Háromszög, ha a 10-i maximum az A (140,57), május 11-i low a B, május 12-én fel a C-be, majd még aznap megtalálja lent a D-t (137,62), végül a mai high az E és ezekben az órákban töri le az alakzatot.
    Erre gondoltál?
    Esetleg nézz még rá az alábbi bejegyzésre. Ez is a háromszögekről szól:
    http://myelliott.blogspot.com/2010/03/ket-tipp-ami-legalabb-harom.html

    VálaszTörlés
  17. Igen, erre gondoltam, köszönöm szépen!
    Péter

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (18) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)