Ha felmerül a kérdés, mit kereskedjünk, melyik instrumentum kínálja a legjobb lehetőséget a trendek kiaknázására, akkor számtalan különböző lehetőség közül választhatunk. Az Egyesült Államokban a részvények, befektetési jegyek, határidős kontraktusok kereskedése szigorúan szabályozott keretek között valósul meg. Az USA határain kívül viszont a brókercégek nem minden esetben tudják ügyfeleiknek biztosítani a közvetlen elérést az amerikai piacokhoz. Ennélfogva a direkt kereskedési lehetőség, illetve az eredeti tőzsdei termékek helyett CFD-ket, vagy más, az eredeti termék mozgását lehetőség szerint minél jobban lekövető instrumentumokat állítanak elő, hogy azokkal egészítsék ki a kínálatukat.
Természetesen, aki ezekből válogat, az nem az eredeti tőzsdei terméket (részvényt / határidős kontraktust) veszi, illetve adja. Ezért nem szabad azt várni, hogy az emulált CFD termék grafikonja minden apró részletében ugyanúgy fog viselkedni, mint ahogy azt a mögöttes (valódi) tőzsdei instrumentum árfolyamgörbéje teszi.
A valódi határidős termékekkel [link] ellentétben a CFD lot-ok, vagy egységek adás-vétele túlnyomó részt soha sem jut el a tőzsdékre, hanem a szabályozott piacokon kívül bonyolítják a tranzakciókat, méghozzá úgy, hogy a kötés másik oldalán maga a CFD-t "üzemeltető", az ügyletet levezénylő bróker áll. Vagyis a CFD-vel kereskedő ügyfél vesztesége, profit gyanánt a bróker zsebébe vándorol, illetve kvázi ő fizeti ki az ügyfél nyereségét is.
Esetükben ez azért lehetséges, mert a CFD árjegyzője megteheti, hogy hol szorosabban, hol pedig kissé eltávolodva követi le a mögöttes piac mozgásait. Az idő nagy részében versenyképes, a mögöttes piac ajánlati szintjéhez szorosan igazodó árakat igyekeznek kínálni, hiszen valahol meg kell küzdeniük az ügyfelekért, de nincs mögöttük a tőzsde szabályrendszere, amely előírja nekik, hogy ennek mindig így kell történnie. Amikor eltérnek, olyankor az árjegyzésük vételi és eladási oldalát húzzák szét a mögöttes piac valós árszintje körül. Nincs ugyanis az a központi intézmény, a tőzsde, ahová a kisbefektetők, ha úgy tetszik végfelhasználók ajánlatai összefutnának és találkoznának, ezzel zárva szorosra a két oldal különbségét, a spread-et.
| Cimballi széljegyzete: Magam mindig csak "rendes" direkt tőzsdei határidős kontraktusokkal kereskedtem, ezért egy ideig nem is tűnt fel, mennyire elterjedtek a mini lot-os, tőzsdén kívüli CFD-s, certifikátos szolgáltatások. Igazán akkor tudatosult bennem, amikor a Zaner aloldal táblázatát olvasói kérdések sokasága követte, amelyek mind a CFD-k feltételrendszerével kezdték hasonlítgatni a határidős kontraktusokat. Így született ez a cikk, amelyben az alábbi magánvéleményemet szeretném elmondani a tekintetben, hogy mit viseljünk el a CFD-s brókerünk esetében és mi az, amit már ne toleráljunk. Először is, teljesen legitim, hogy az ár az egyik szolgáltató platformján elér egy bizonyos szintet, a másikén pedig nem. Ha pl. devizáknál 1-2 pip az eltérés a lokális tetők (felszúrások) vagy az aljak (leszúrások) között, azon nem szabad fennakadni, felesleges vele foglalkozni. Ha azonban ennél lényegesen több, mondjuk akár 10+ pip, akkor már megvan az esélye, hogy az ilyen eltérésekben a bróker (itt delaer) is ludas, ő is benne van a dologban. Ilyen eltérésekből van a vita a fórumon, "Az én stopomat kiütötte, a tiédet hogy nem?" címmel. Ha az ilyen fel- és leszúrós anomáliák gyakran ismétlődnek, akkor az arra utal, hogy a dealer mögött nincs elegendő likviditás ahhoz, hogy a megbízásokat "normálisan" végrehajtsa, ezért időről-időre megborul. Steve a levelében, amelyben ezt az írást küldte, elmondta nekem, hogy nem rossz fiúk ezek a CFD dealerek, csak másképp működnek, mint egy tőzsde, illetve nincs mögöttük az a likviditás, mint ami ott van pl. a GLOBEX határidős piacán, ezért jelentkeznek néha anomáliák, amelyeket a legjobb szándék mellett sem tudnak kivédeni. Ha másképp nem, hát úgy lesznek úrrá a helyzeten, hogy nem hajtják végre az érkező megbízásokat, ugyanis nem kötelesek erre. Steve mindig nagyon diplomatikus, udvarias és megértő, de én nem. Így aztán nem bírom nem észrevenni az egymással szemben feszülő érdekeket egy CFD-s szolgáltató és az ügyfele között. Ezért is hívom az ilyen tőzsdén kívüli termékeket egyszerűen csak parazitáknak az eredeti termék piacán. Mert bennem radikálisabban merül fel a kérdés, kezdve az összeférhetetlenség problémájától, a mesterséges árjegyzésen át, a szabályozatlan körülményekig - de ezért írtam én csak ezt a széljegyzetet, ami után térjünk vissza még Steve gondolatmenetéhez. |
A CFD-k kétségtelen előnye, hogy értékben általában töredék kereskedési egységei a mögöttes piacok normál kontraktusméreteinek, így könnyebben elérhetőek a kevesebb tőkével rendelkező befektetők / tréderek számára. Mármint az óceán európai oldalán, ugyanis az Egyesült Államok illetékes szabályozó testületei nem engedélyezik amerikai rezidensek számára a CFD-k kereskedését. Nekik maradnak a hivatalos tőzsdéken jegyzett határidős termékek, amelyeknek előnye tehát, hogy a tőzsdén közvetlenül köthetnek a pozíció másik oldalán álló befektetőkkel egy olyan instrumentum piacán, amelynek árfolyama minden pillanatban hűen tükrözi a valós termék piaci erőviszonyait.
A határidős termékek és a CFD-k számos hasonlóságot hordoznak magukban, előszeretettel emlegetik egy lapon őket, de ennek ellenére fontos szem előtt tartanunk, hogy fundamentálisan eltérő termékek, alapvetően különböző karakterekkel, amitől bizonyos kereskedési célokra jobban, vagy kevésbé alkalmasak.
Ismerd meg, hogy mit és miként kereskednek. Mindig tedd fel a kérdésed.
---
Kapcsolódó link: Zaner határidős
Bejegyzések
