AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2010. január 29., péntek

Célár a háromszögből

Három hete a GBPJPY devizapár egy tisztán kivehető szűkülésbe, háromszögbe lépett be, amiből január 21-én csütörtökön le is tört. A neten mindenki, aki érzékelte, rajzolta és számította a célárat, de a számítási módszerük könnyen kudarcra ítélhette a kereskedési tervüket. Az egész annak köszönhető, hogy a számítás logikája vagy rosszul került át Elliott elméletéből a technikai elemzés (TA) mérési módszereibe, vagy a TA független alakított ki egy széles körben elterjedt, ám hibás metódust. Illetve többet is.

A szabály mindkét rendszerben kb. úgy szól, hogy a háromszögből a kitörés, vagy letörés hossza megegyezik a háromszög magasságával. Fibonacci relációban gondolkodva, a háromszög magassága (mint korrektív szakasz ártartománya) a viszonyítás alapja, ami után a következő trendszakasz 1:1 arányban lesz ezzel a magassággal. Úgy is mondhatnám, a cél a Fib. extension 100%. Most e kettő közül elegendő, ha mindenki csak az egyik Fibonacci megközelítést érti meg és viszi magával tovább, szerintem majd a két példa úgyis érthetővé teszi. A háromszögön belüli számozáson se akadjunk fel, mert ha oda jutunk, akkor egy külön az alakzatra szánt bejegyzésben részletesen kibeszéljük.

Előre mondom, a mérési módszer tisztázása nem jelenti, hogy alkalmanként a háromszögekből le-, kitörések nem fognak behalni. Ettől még gyakori jelenség a csonka rally, ami akár már kevéssel a kitörés után is visszakanyarodik és gyorsan megtalálja a stopunkat, ellenben soha a célt. Viszont az alábbiakban ajánlott módszerrel jelentősen javulhatnak a statisztikáink. Sőt, csodák csodája, néha pipre/pontra/centre pontosan teljesülnek végre a céláraink.

Itt az első áttekintő ábrán az alsó és felső határoló vonal Elliott-i kategória, az a és c lok. maximumok, valamint b és d lokális minimumok összekötéséből adódik. Mindjárt jelentősége lesz a háromszögbe való belépés időpontjának, amit a felfelé mutató piros nyíllal jelöltem. Ez a pont a háromszög 'a' hullámának kiindulási pillanata, amikor az árfolyam belép az alakzatba. Az e csúcsnál lévő piros jelölésnél pedig a háromszög, mint korrektív alakzat véget ér. Ami onnan elindul lefelé, az már a következő impulse első hulláma.
Végül van még egy sárga jelölésünk, amikor a letörés pillanatában a klasszikus TA érzékeli a háromszög végét, aki pedig Elliott-ban számol, megerősítést kap és a stopot állítja.

A szűkülés bal oldalán, az alakzat magasságának meghatározásával keressük a célárat. Sokfélét olvastam már, például van, aki ilyenkor egyszerűen az a hullám magasságát használja, azaz belépési pontnál lévő minimumot kivonja az a pontból. Nincs bajom vele. Más "konyhában" megkeresik a háromszög kezdete körül a legnagyobb forgalmú napot, illetve periódust és ott mérik le a határvonalak közötti távolságot. Ezzel már nem értek egyet. Eléggé légből kapott megoldás, hogy egy indikátor magas értékéből próbálunk következtetni egy alakzat kiindulási pontjára. Arról már nem is beszélve, hogy devizáknál nem alkalmazható, hiszen nem áll rendelkezésünkre forgalmi adat.

Elliott rendszere első látásra, mérés tekintetében elég bonyolult. A definíció szerint a háromszög legszélesebb pontjával megegyező méretű mozgás jön létre az alakzatból. Tehát először a háromszögbe való belépés időpontját határozzuk meg, mert ott lesz a legszélesebb az alakzat, azaz legnagyobb a távolság az alsó és a felső határoló vonalak között. Ehhez az a-c és b-d trendvonalakat az időben vissza meg kell hosszabbítanunk a háromszög kiindulási pontja a felé. Egy pillantás az ábrára és már mondom is tovább.

A háromszögbe történő belépés időpontjára állítottam a függőleges piros szaggatott egyenest, ami találkozik a háromszögünk alsó és felső határoló vonalainak meghosszabbításával. Ennek a szakasznak a hosszából, mint magasságból vezetjük le célárra vonatkozó számításunkat. 150,86 északon, 145,38 délen. A kettő különbsége, a háromszög magassága 548 pip.
A "mennyit" megvan. Következik a "hova". Hova, vagy honnan mérjük ezt az 548 pip magas szakaszt? Jóformán ahány ház, annyi szokás. Mérik a szimmetrikus háromszög csúcsából kiindulva, mérik a ki- vagy letörési pontból. Ezzel kapcsolatban a kisebb aggályom, hogy miként egyezünk meg a felső és alsó határoló trendvonal berajzolásában. Az igazán alapvető probléma, hogy ezzel a megközelítéssel így, vagy úgy egy fiktív értékről indítanánk a mérést, egy már folyamatban lévő árfolyammozgás közben. Azaz nem azt a két szakaszt hasonlítjuk össze (háromszög magassága vs. háromszög utáni lökés), amit definíció szerint kitűztünk.
A megoldást sugallja a két sárgával bekarikázott szám. Egy Elliott számozás. Épp csak az új impulse 1-es és 2-es hulláma szerepel rajta. A mérést az 1. trendszakasz kiindulási pontjából kell indítani, azaz itt az e pontból, mint lokális maximumból. Az e pont 149,47 volt, ha kivonjuk belőle az 5,48-as értéket, ami a háromszög magassága, akkor papíron előáll a 143.99-es célárunk.
Ezt a műveletet a gyakorlatban, a grafikonon dolgozva a háromszög magasságába állított Fibonacci ráccsal szoktam kezdeni, amit áthúzok az e pontba. Ezt jelenti a Fibonacci extension eszköz alkalmazása.

Azért szeretem a grafikonon látni a létrát, mert a fehér vonalak mentén a hosszú menet közben is tudok tájékozódni. Tudom követni, hol tartunk.

Remélem átment, de ha nem, akkor itt van még egy második példa.
Délután hosszú idő óta először rápillantottam a BUX-ra és ott is láttam egy idevágó helyzetet. 4 órás bontású grafikon következik (Forrás: Stooq.com):


Minden ott van, sőt, a legvalószínűbb Elliott-jelöléseket is feltettem. Azért, mert újra hangsúlyozni szerettem volna, hogy egy alakzat végpontja és a következő kezdete nem feltétlenül a legmélyebb/ legmagasabb ponton van és nem is egy trendvonal mögül megvalósuló kitöréskor. Hanem ott, ahol az utolsó alakzaton belüli hullám, vagy ha úgy tetszik, trendszakasz véget ért. Ez a háromszög valószínűleg egy 4. hullám volt az emelkedésen belül, ezért felhelyeztem a grafikonra a 4-es számot. A pirossal áthúzott a hibás, az e-nél lévő a helyes.

Aki a kitörési pontra mérte a háromszög bármilyen módszerrel meghatározott magasságát, az azóta is a célár teljesülését várja. Pedig már bőven megvolt, túl is ment rajta. Távol álljon tőlem a gúnyolódás, mert nem feltétlenül tudhatja, mi a baj. Ugyanis még az angol nyelvű irodalom túlnyomó részében is tévesen találjuk a mérési módszert. Vagy az én logikám szerint tévesen.
Persze mégis lehet ebben a másfajta logikában valami, mert több szerzőnél látom, hogy amikor a háromszög célárát tárgyalja, akkor szemlátomást küzd a megbízhatóság növelése érdekében és például az alakzat magasságának 80%-át ajánlja. Elárulom, nem segít.

Lesz mit méregetni a hétvégén, mert 15 perces grafikonon több amerikai indexben lehet értelmezni háromszöget. Jelzik, hogy a ma újra megindult lejtmenet meddig (nem olyan messzire) juthat, mielőtt még egyszer számottevően felfelé korrigálnak az indexek a nagy esés előtt.
Gyorsan hozzá is teszem, ehhez hasonló, a piac rövid távú irányára vonatkozó megjegyzésem kevés lesz itt a blogomban, mert nem a tippek osztogatása a cél. Az elemzési módszerekről szóló írásaimmal egy összetett ismeretanyag rendszerezésére törekszem. Ennek jegyében sokszor le is mondok egy frissen feltűnő alakzat gyors, netán élő bemutatásától. Így volt ez a fenti GBPJPY példánkkal is, amit már jóval korábban "begyűjtöttem".
Bővül a blog olvasóközönsége, ezért legfőbb ideje egyszer felhívnom mindenki figyelmét az oldal alján látható, kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetésre.

2010. január 25., hétfő

Che Guevara és a második hullám

Elliott elmélete a globális pszichológiai folyamatokból kiindulva következtet, vagyis a arról beszél nekünk, hogy a társadalom életét, az emberek kapcsolatait kitöltő globális hangulatok rajzolják a grafikonokat. Hangulat és grafikon kéz a kézben járnak, azaz egyikből következik a másik.

Ebben a szellemben a hullámelmélet az egyes szakaszok személyiségjegyeiről is összegző leírást ad. A jellemzés az impulse (lökéshullám) mind az öt szakaszára ott van a könyvekben, de csak felfelé trendelő piacra.
Én az amerikai részvénypiacokat elemezve mindig arról beszélek, hogy a lefelé tartó elsődleges trend második hullámában járunk. Nem kell hozzá nagy kreativitás, hogy az érzelmeket és az irányokat ellenkező előjelűre cserélve előállítsuk egy ilyen lefelé tartó Elliott-ciklus felfelé korrigáló 2. hullámának személyiségjegyeit. Egy ilyen "átfordításnak" a trend alacsonyabb szintjén nyilván kevesebb jelentősége lenne, de ezen a szinten, amikor egy-egy szakaszban akár egy év is eltelik, akkor már megfelelően hosszú az időtáv a társadalmi folyamatok beazonosításához. Íme:

A befektetőknek meggyőződése, hogy a bull piac marad, vagy visszatér, csak épp kicsit pihent a bika. Ezt alátámasztja az is, hogy a céges fundamentális háttér sok esetben épp olyan jó tendenciákat mutat, mint a piac abszolút csúcsa körül. A makro adatok is javulnak. Új abszolút csúcs azért nem születik az indexekben. A piaci szereplők jellemzően reménykednek és ezért nem szórják tovább a korábban felhalmozott eszközöket. Annál is inkább, mert a korrekció olyan magas retrace szintekre ér fel, amivel a piac a fájdalmas veszteségek túlnyomó részét egyszer még utoljára visszaadja a kitartó befektetőknek. A második hullám leggyakrabban igen alacsony forgalom és volatilitás mellett ér véget. Ez jelzi, a vételi erő elhalását.

Eddig a részlet, eddig az elmélet. Nem tettem idézőjelbe, mert ez az inverze annak, ami valójában a könyvekben szerepel.

2008. tavaszára egy Shepard Fairley nevű művész kampányplakátot tervezett Barack Obamának. Azt a plakátot, ami pár hónappal később óriási mozgalommá nőtte ki magát és nyert. Láttam, ott voltam, nem lehetett nem észrevenni. Egyszerű, megrázó, magával ragadó volt a matrica az autókon, vagy a plakát a házak kertjeiben a pázsit közepébe kitűzött táblán. Ott volt a boltok kirakatában, meg a pólókra/pulóverekre nyomtatva. Kommunikációs szempontból pont fején találta a szöget. Az amerikai társadalom éppen pont ezt az egy szót várta. Remény (HOPE). Csak ez az egy szó tudta mozgósítani az USA-t. A növekvő munkanélküliség, a gazdaság zsugorodása, a jólét kártyavárként összeomló szimbóluma az ingatlanpiac ... Mondjam még?

Obama az elnöki széket saját retorikai érzékén túl a plakát megalkotójának köszönheti és minden más, beleértve a támogatókat csak ezután jön. Szakértő ismerőseim a social média (MySpace, LinkedIn, Facebook, Twitter) lehetőségeinek kihasználását emelik ki és a fiatalok mozgósítása motívummal érvelnek állításom ellen. De ha jobban belegondolunk, akkor igazából mellett, hiszen épp ez a plakát kellett a megszólításukhoz. Ugye észrevettük a Che Guevara párhuzamot? Kik tisztelik ikonként őt? Na, ugye, hogy a forradalmi fiatalság.
Egyszerűen szuperman-né tette.

Szóval, kommunikációs szakemberként csodáltam a kampányfogást, de ugyanakkor közgazdászként csóváltam a fejem. Mire beiktatták már kényszerpályára állt minden, nem volt mozgástér. Konkrétan például a gazdaság élénkítése érdekében 0% környékére karcsúsított kamatokat írtunk és írunk azóta is. Intézményesítették a költségvetés mértéktelen túlköltekezését, ami már minden határon túl van. Folytatódott a bailout, sőt a kormányzat időközben garantálta, hogy bárkit megment. Pedig ez az eszköztár a történelemben eddig még egyszer sem működött.

Reménykedni ebben a stádiumban hozzávetőleg annyi, mint tovább ásni a gödröt, amibe beleestünk. Ragaszkodni a struktúrákhoz, amely már működésképtelen. Rombolni tovább, ahelyett, hogy a megújulással, az új lehetőségekkel foglalkoznánk. Mindezt csak azért, mert a társadalom és a politika nem tudja, miként kell a stop loss-t alkalmazni. Helyette inkább azt hajtogatja: „A legrosszabb úgysem történhet meg.” "Majd csak kihúzzuk valahogy."

Nem tudom, mit vártak ettől az egy embertől, még ha a világ legbefolyásosabb embere is. Persze, megrajzolták, itt a mozgóképes illusztráció hozzá.
(klikk a képre - nekünk csak az első 2 perc 05 másodperc érdekes a filmből)


Ahogy lenni szokott, egy ideje alakul már a népharag, ami előbb-utóbb óhatatlanul feléled a reményeket be nem váltó politikával szemben. A héten azután ki is borult a bili, ugyanis a választók „üzentek” a remény megszemélyesítőjének. A massachusetts-i választáson a demokraták és vele Obama elbuktak egy létfontosságú szenátusi helyet. Én tudom, hogy az elnökök és kormányok a kormányzás első évében a világon mindenütt veszítenek a népszerűségükből, de mégis, ez alkalommal egy kicsit más oldalról is szeretném a jelenséget értékelni. Elindult egy folyamat. A második hullámra jellemző remény korszakát hamarosan lezárja valami más. Ez a más a megosztottság, a bizonytalanság, a gyengeség, a türelmetlenség, a lázadás, az elfordulás, a feladás vagy bizonyos helyzetekben az apátia lehet.

Az Obama elnökség első éve. "Obama napirendje megosztja a nemzetet". Hope = remény, NOPE = Dehogy.

A tőzsdével kapcsolatban is tartogatott a hét meglepetést, amit csapásként éltek meg az ottani fronton reménykedők. Az elnök a tőkeáttétel nagyságát 10-szeres mértékre szeretné visszaszorítani, legyen szó az egyszerű devizakereskedőről, mint jómagam, vagy a Goldman Sachs (GS) gigantikus trading deskről. Maui találóan így summázta: "Gyakorlatilag kapott a piac Obamától egy margin call-t", azaz fedezethiány miatti felszólítást.
Pedig közben a világ már éppen hozzászokott, hogy a legnagyobb kereskedő, a GS, negyedévről negyedévre szállítja a csodás eredményeket, ami mögött óriási tőkeáttétel és számítógép-vezérelt HFT programok állnak, amelyek apró centekből csinálják a milliárdokat. A GS automatizált rendszeréhez rengeteg legenda fűződik, például hogy egymaga képes likviditást biztosítani a részvénypiacoknak. Mi lesz ha leáll(ítják)? - ijedezett és tiltakozott a szakma a CFDC felé. A média is rögtön megénekelte a reakciót: „Obamát üzletellenesnek tartja az amerikai befektetők többsége”. Nesze. Ez épp a Világgazdaság Online-ból való, de hozhatnám a külföldi média szalagcímeit is.

Összefoglalva: a múlt hét a reményre és egy tőzsdei mítoszra egyszerre mért csapást, ami hamarosan alapvetően megváltoztatja a piacokon az elmúlt 10 hónapra jellemző karaktert. Szerintem.


Ui: Apropó megosztottság. Mit hoz ki majd a megosztottság az Euro-zónából? Nem lesz vicces.
Ui2: Kíváncsi leszek, melyik politikai erő fogja idén Magyarországon megpróbálni másolni az Obama-kampányt. Ki igyekszik majd a remény motívumra építeni? Melyik párt fog az iWiW-en kampányolni?

2010. január 23., szombat

Az ék mechanikája II.

Itt az ideje megnéznünk, milyen a tőzsde egy ék, vagy Elliott-i nevén nevezve egy ending diagonal után. Akik olvasták Az ék mechanikája első részét, azoknak ez a kifejezés már tiszta. Aki lemaradt volna, az a linkre kattintva most pótolhatja.

+ Hely, hely, hely
Akkor december első napjaiban abban maradtunk, az ending diagonal után gyakran meredek és igen jövedelmező árfolyamváltozás következik az ékelődéssel ellentétes irányban. Ha nagy biztonsággal szeretnénk kiválasztani az ilyen mozgásokat megelőző alakzatokat, akkor négy jellemző tulajdonságára kell szűrnünk. Ebből az első az alakzat struktúrájának felismerése, vagyis a 3-3-3-3-3-as hullámszerkezet, ami alapvető különbség a számunkra most kevésbé értékes leading diagonal 5-3-5-3-5-ös szerkezetével szemben. A következő bekezdés alá egymás mellé helyeztem mindkét sematikus ábrát, hogy egyszer vizuálisan is megjelenjenek együtt.
A következő három :) kritérium, az ingatlanok világában az érték meghatározásának legfontosabb tényezője: a hely, a hely és a hely. Az alakzat nevében is ott van, "végződés", tehát valamilyen korrektív szakasz C hullámának helyén, vagy valamilyen trend végén az 5. hullám pozíciójában keressük. Ott lesz belőle jókora fordulat, de csak az esetek 85%-ában. (Később elmondom, mi van úgy tizenöt százalékban.)
Mindig tegyük fel a kérdést. Jó helyen látjuk az alakzatot? Megtaláljuk-e az alakzat belsejében a 3-3-3-3-3 felépítést? Ne felejtsük ezt a hely és szerkezet dolgot: a piros a "miénk"!


Célár
Az alakzat logikája alapján a fordulat után hosszabb trend következhet, vagyis megpróbálkozhatunk annak teljes kiülésével. Ez napos trendet figyelembe véve pozíciónk több hetes megtartását is jelentheti főleg, ha részvényindex vagy ETF árfolyamgörbéjén találunk rá. Viszont a célárazásra vonatkozó Elliott-i szabály szó szerint így szól: "Az árfolyam legtöbbször drámai fordulat után meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit".
A kiindulási pont az ending diagonal alakzaton belüli 1. hullám kezdőpontja. A fenti, példaként szolgáló sematikus ábrán az a (B) pont.
A "még valamennyi" elég megfoghatatlan, de nem is a diagonal innenső oldaláról kell értelmezni. Majd csak a ki-, letörés után lesz lehetőségünk a pontosítására, az alakzat vége után következő hullámszerkezet alapján. Tervezéskor és belépéskor a célárunk - így a lehetséges haszon meghatározásának alapja, - egyszerűen az alakzat kiindulási pontja. Kevéssel előtte mindenképpen érdemes a profit harmadát, vagy felét zsebre tenni a felszabaduló tőkének pedig más helyet keresni.
A "még valamennyi" pedig legyen figyelmeztetés, ha zárunk is, véletlen se fordítsunk a célárunknál, mert még előttünk áll "valamennyi", sőt jó esetben az új trend legjava.

Mielőtt megmutatom a fórumon a minap éjszaka élőben "közvetített" példámat, röviden egy érdekesség. Talán sokan láttak már ilyet, de hátha valaki még felkiált, "Aha, tényleg!".
Hihetetlen megbízhatósággal működnek az alakzatban mini alakzat belépők. Én még talán nem is találkoztam olyannal, ami ne hozta volna a tőle elvárt teljesítményt. Olyan alakzatokra gondoljunk, amikor egy háromszögön belül a vége felé az egyik trendvonalhoz tapadva megjelenik egy kisebb háromszög, vagy egy négyszögön belül egy kisebb négyszög. Ugyanígy, ha nem is Elliott rendszeréből való, de működik a a kitörés előtti füles csésze (cup with handle) füles csészén belül. Legtöbbször a befoglalt minik csak eggyel kisebb intervallumra váltva jelennek meg. A szóban forgó ilyen élő példa a Dow Jones ECBOT E-mini (itt a mini a kontraktus nagyságára utal) határidő - YM MAR10 szimbólum - ék az ékben alakzata.


Már hónapok óta a piac korrektív állapotára utaló átfedésben volt jóformán minden hullám, amikor Elliott szempontból fontos támponthoz jutottunk újra. December 18-án indult a 30 perces, órás grafikonon beazonosítható nagy ending diagonal (később még azt is kielemzzük). Január közepére már olyan szinten kialakult az alakzat, hogy érdemes volt óráról órára követni, hátha meglátunk valamit, amiből az alakzat és vele a 10 hónapja tartó emelkedés végére tudunk következtetni. Január 14-én csütörtökre 15 perces timeframen (mint az ábra fent) egyértelműen be lehetett azonosítani az ending diagonal alakzaton belüli kisebb diagonalt, ami jó eséllyel a nagyobb 5. hulláma lehet és megerősíti a január 12-i minimumra kitűzött iv. (minuette szintű) számozást. De még mindig emelkedett a piac a zárásáig, sőt kijött az Intel (INTC) vártnál jobb gyorsjelentése, amire ugrott egy rést az YM. Már éppen lemondtam arról, hogy a piac valaha is megfordul, amikor egy bő óra múlva hirtelen a 22:00 órás normál kereskedési záró alatt találta magát a tőzsdei árfolyam. Nálam három percesen lefelé is van rés, ami lehet adathiba, de ha nem az, akkor egy apró szigetet alkotott, ami fordulós jelzésnek megteszi. Másnap dél körül végül letöri az ék alsó határoló vonalát és megmutatja magát a beígért "drámai fordulat" első lökete, hiszen a célárat, a diagonal kiindulási pontját innen már kevesebb, mint hét óra alatt eléri. Vegyük észre, hogy ezen 7 óra alatt egy felfelé több, mint egy napon át tartó utat tesz meg szinte nyílegyenesen. Egy ending diagonal ki/letörése után a piac két-háromszor akkora sebességgel halad, mint az azt megelőző korrektív szakaszban. Akárcsak egy lendületes 3. hullámban egy 2. után. Vajon kitehetjük-e a C betűt a csúcsra az elsődleges 2-es számmal együtt és elkezdthetünk-e lefelé számolni?

A nagy ending diagonal bemutatására visszaváltok magára az indexre. A határidő azért kellett, mert lényeges események voltak zárás után és nyitás előtt, ami a sima index grafikonon nem látszott volna. Ez a nagyobbik diagonal is meredeken zuttyant le a 10.264-es index értéknél lévő kiindulási pontjáig, azaz az első célárig.
Meg ahogy előírtuk neki, még valamennyit :).


Ha most valaki a nagy könyv szerint shortolta az esést és zárta a felét a diagonal célára körül, az milyen hosszabb távú célárakban gondolkodhat? A diagonal ki-, vagy letört, elérte a kiindulási pontját, akkor nagy valószínűséggel visszatért a diagonal irányával ellentétes, a letörés / kitörés irányával megegyező elsődleges, vagy mindenképpen magasabb fokú trend. Ha ez így van, akkor az ilyen távolabbi célzónák meghatározásához a Fibonacci szinteket hívhatjuk segítségül amint vége az első lefelé tartó impulse szakasznak. Ilyenkor az első szakasz 161,8, 261,8%-át keressük, de érdemes ránézni, mit ad a 423,6%-os szint.
Az első eső Elliott ötösfogat viszont még nem ért véget, ezért a viszonyítás alapja az új trenddel megegyező irányba haladó előző trend hossza. A Dow Jones esetében a hossz 14.280-6.440 = 7.840 pont. Ha ez a 7.840 pontos első hullám összetett volt, akkor már csak 61,8%-ot, azaz 4.845 pontot (-45%-ot) fog haladni. (Meg kell mondjam, a legritkább esetben). Vonjuk ki a bear rally 10.767 pontos csúcsából és 5.922-es értéket kapunk. A következő lehetséges kalkuláció a 100%-os Fib. szinthez kötödik. Ebben az esetben 10.767-7.840 = 2.927 a célár (-73%). Az igazi Fibonacci célszinteket, a 161,8 és a 261,8 százalékot itt már nem tudjuk használni. Azért nem működnek, mert negatív Dow értéket adnának. Más helyzetben természetesen elsősorban ezen célértéket vegyük számításba.
A szakma nagyjai, Bob Prechterék az óriás szuperciklus 4. hullámának területére várják a Dow-t, azaz 400 pont alá. Nem innen 400 pont, hanem a nulla fölött 400 pont.

Pozíció felvétele
Az indexekben az alakzatból való kilépés utáni első időszak elég zűrösre sikeredett, így legkevesebbet a konzervatív belépőt választó kereskedők idegeskedtek. Ők, a biztonságra törekvők az ending diagonal alakzat 4. hulláma mint vízszintes szint alá/fölé zárás esetén lépnek csak. Viszont ezért a biztonságért lemondtak a kiaknázható profit egy részéről.
Előbb kapunk jelzést, ha fel tudjuk ismerni a diagonal 2. és 4. hullámának végét, akkor ugyanis használhatjuk belépésre az összekötésükből létrejövő határoló trendvonal alá/fölé zárást. A rajzon szándékosan ez Elliott-i értelemben vett trendvonalat rajzoltam be, ugyanis logikailag nem az előző trend vége és a az új trend első lokális szélsőértéke jellemzi a trendet, hanem a az új trend első két szving minimuma, illetve maximuma.
Létezik a belépésnek még egy harmadik, (leg)agresszívebb formája is, de erről majd később, egy következő részben.

Stop loss
Amiért fontos a stop legkésőbb az ending diagonal csúcsán túl pár ponttal, az a már korábban emlegetett ritka eset, amikor a diagonal fordítva sül el. Az esetek mintegy 15%-ban a legnagyobb odafigyelésünk ellenére is a le-, vagy kitörést követően az árfolyam csak eloldalazgat, vagy ami veszélyesebb, visszafordul és az ending diagonaltól megszokott vehemenciával teljesíti a célárat csak épp az ellenkező irányban.

Már majdnem mindent végigbeszéltünk, de azért egyszer érdemes visszatérünk a témára "még valamennyit".

2010. január 11., hétfő

Vihar után, vihar előtt…

A hurrikán szeme. A csend, a korrekció. Meddig is tart?
Amikor egy új, frissen kialakuló ciklus elején járunk, akkor szinttől, vagy timeframe-től függetlenül az a várakozásunk, hogy a kezdeti impulse után a piac 50, vagy 61,8%-ot korigál vissza a megelőző trendszakaszból.


Elliott legelső megkötése csupán ennyi: az első esés, vagy emelkedés után a piac a megtett út legfeljebb 100%-át veszi vissza, azaz elvileg megközelíthető az előző mélypont / csúcs is. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy egy 1-es után a leggyakrabban előforduló korrekció (azaz 2-es hullám csúcsa / mélypontja) az 50-61,8%-os zónába esik. Konkrétan az esetek 73%-ban történik így, 12%-ban ettől sekélyebb, 15% ennél mélyebb a retracement. Az első trendelő hullám után tehát leggyakrabban éles fordulatot, magas Fibonacci értékeket látunk. A 3. után, vagyis az 5. előtt pedig inkább oldalazást és sekély, legtöbbször 38,2%-os retracement-et.
Biztosak persze nem lehetünk benne, de az esetek túlnyomó részében ez történik.
Ajánlom tanulmányozásra az EURUSD devizapárt ahol az elsődleges trend, illetve a rövid távú trend szintjén több élő példát láthatunk a jelenségre (itt, az Elliott és a többiek blogban is két írás Pozitív NFP jöhet?, 5/5).

Minden további részvénypiaci esésre utaló várakozásom a fenti elv alkalmazásán alapul. Ha ugyanis a 2007 októbere óta tartó esés az első hullám volt, akkor az első trendszakasz vége után egy élesen felfelé haladó korrektív hullám kialakulására van a legnagyobb esély, ami végül az 50 és 61,8%-os Fibonacci szintek közé érkezik, majd újra délnek veszi az irányt.

Ez alkalommal nem szeretnék további, nagy ívű következtetéseket levonni. Mindenki tegye meg ezt maga a fenti grafikonok rövid áttanulmányozása után. Inkább játszunk egy kicsit! Levettem az ábrákról a skálát és az idősávot. Melyik kettő hasonlít legjobban egymásra?

…Igen, ők ketten ott az első sorban majdhogynem azonosak.
Olyannyira, hogy „ők ketten” ugyanazt azt indexet ábrázolják. Bizony, a történelem újra és újra ismétli önmagát. Egyelőre legalábbis úgy tűnik.

1. grafikon: Nasdaq 2000. március – szeptember. Jól nekiindul a csúcsról, így persze nyolc héttel később 40% esés után jó boltnak tűnik belevenni. Meg is történik, május 24-én kiugró forgalommal indul a korrekció. 14 hétig tart és épp csak egy napra dugja a fejét az ideális 61,8%-os retrace szint fölé. A grafikonon ábrázolt időszak után: akinek bevásárolnia épp a 2. hullám – korrekció – csúcsán, „sikerült”, az a következő 25 hónapban, a 2002-es igazi mélypontig a befektetése 81%-át bukja el.

2. grafikon: Dow Jones index 1929. szeptember – 1930. április előbb 49,5%-os esés 10 hét alatt, majd V-alakú fordulóval 53,4% retracement 21 hét alatt. Tudjuk, itt még 86% esés következik, és a végső mélypontig újabb 26 hónap telik el.

3. grafikon: Dow Jones 2007. október – 2010. január a chart időtávja. Ebben élünk. Láttunk a csúcsról egy 55%-os esést 73 hét alatt. Azóta emelkedés, ami múlt pénteken 44 hetes volt és még nincs vége, de egy különleges helyre ért. Január 4-én, hétfőn 10.627 pontnál elérte az (imént említett) 1930-as 53,4% retrace értéket és az azóta eltelt négy napban nem bírt fölé zárni.
Ezen a ponton átmentünk számmisztikusba, úgyhogy térjünk vissza a földhöz ragadt elemzéshez és ahhoz a szinthez, amit legelső beírásomban emlegettem, mint a Zig-zag alapján számított végső értéket. Érdekes módon az is ide, a közelbe mutat, mert 10.529-es célár adódik, ha a márciusi minimum-júniusi maximum szakasz hosszával egyenlő szakasszal számolunk a júliusi minimumból. A pontokban való számítás egyébként itt már necces, ugyanis 65%-os emelkedés van mögöttünk a mélypontról, aminél talán érdemes lenne a százalékban számolást elővenni. Csak a rend kedvéért nézzük meg, mit adna eredményül: (1 + (8.911-6.440) / 6440) x 8.058 = 11.149 pont.

4. grafikon: EURJPY 2008. július - 2010. Az EURJPY pár bekeverése a tőzsdei indexek közé némi magyarázatra szorul. A japán jen euróval szembeni kereslete erősen korrelál a S&P és a DAX indexekkel. A jelenség oda vezethető vissza, hogy amikor a befektetők biztosak a piacok emelkedésében, akkor előszeretettel vesznek fel olcsó jen hitelt, amiből finanszírozzák a német és amerikai részvényvásárlásaikat. A vásárlás előtt azonban először be kell szerezniük az említett országok devizáit, amihez eladják a hitelből szerzett jent. Ezért azután a jen gyengül, az euró erősödik az indexek meg emelkednek. Így lehet, hogy a devizások világa a magas korreláció miatt – 0,80 felett, gyakran 0,90 körül – a globális kockázatvállalási hajlandóság indikátorként tartja legalább a fél szeme előtt az EURJPY devizapárt. Ha emelkedik, azaz az EUR erősödik, akkor az esetek többségében a részvények is. Ha pedig esik, akkor az a kockázatkerülésre és részvénypiacokról való tőkekivonásra enged következtetni. Ezért van értelme mindig egy pillantást vetni a devizapárra, ami a 2009. júniusi maximumán a megelőző esés 46,8%-os szintjén járt és azóta csak oldalaz. 141-es értéknél érné el az 50%-os Fib. szintet.

5. grafikon: Kevesebb magyarázatot igényel az kőolaj-határidő beválogatása. A gazdasági növekedéshez nyersanyagokra és energiahordozókra van szükség, ezért az olaj iránti kereslet alakulását a globális gazdasági növekedés fokmérőjének tartják. Volt egy lefelé tartó trendszakaszunk eléggé egy szuszra 147 dollárról 33 közelébe. Retracement eddig 44,2%; valamivel 90 dollár felett érné el a Fib. 50%-ot.

Amúgy egyelőre semmi sem utal esésre. Majdnem képtelenség lenne találni olyan részvényt, amiben tisztán látszik a short lehetősége. Nincs mibe beleadni, mert amíg az esés nem mutatja magát, addig esztelenség a csúcsvadászat és nehéz kenyérkereset a kevés valóban gyengélkedő papír shortolása.
Még egy adalék a piac pillanatnyi erejéről: szűk egy éve, 2009 februárjában hetente végignéztem a cca. 200 iparág grafikonját. A long lehetőségét kerestem. Ahogy végiglapoztam 2, 3, vagy 4 iparágban volt benne, hogy esetleg alakulhat valami felfelé. Pár napja újra „vizualizáltam” a kétszázakat, csak ez alkalommal shortra kerestem. A listám 8 tételig jutott. A 200-nak mindössze a 4 százaléka.
Szóval, még mindig nem jött el a pillanat, amikor azonnal és sürgősen eladni kell. Egyszerűen csak időről-időre lépjünk hátra a rövid timeframektől és nézzünk rá távolabbról a "tájra". Ahogy mondani szokás, lássuk meg a fától az erdőt.

Végezetül egy bónusz chart a kihagyhatatlan 1987-es Dow grafikonról. Ott éppen csak 10%-ot távolodott el a piac az augusztusi csúcstól, méghozzá 1 hónap alatt. 2 héttel a mélyponttól október elején már kétszer is volt nap közben a 61,8%-os korrekciós szint felett. Azokban a napokban a rekordmagasságban lévő határidős prémiumok óriási optimizmusról árulkodtak.
Két héttel később a piac meg is találja az alját...
...még 39 százalékkal lejjebb. (Hogy az esést megelőző bizakodó hangulatot átadjam, ez a -39 az ábrán már ismét nincs rajta. Gondolná a kedves olvasó, hogy ott az következik?)

2010. január 8., péntek

Pozitív NFP jöhet?

A kérdés a péntek 14:30-kor napvilágra kerülő amerikai foglalkoztatási adatra vonatkozik. Ez lehetne az első alkalom két hosszú éve, amikor pozitív értéket tesznek közzé. Elliott alapján belefér. Sőt, épp a hullámok számolgatása közben vettem magamnak a bátorságot, hogy egy fundamentumra következtessek.

Itt ez a kis piktogram a várakozó EURUSD párost mutatja így az éjszaka közepén. Technikai szempontból mire vár? Vagy mi előtt vár?
Az előző írásomban igyekeztük behatárolni a decemberi EURUSD lejtmenet 3. hullámának végét, ami el is jött és azóta valami ritka sekély retrace-t látunk egy klasszikus flat korrekció formájában (A-B-C mozgás, ahol 3-3-5 az alhullámok száma). Az előző trendszakasz, az általam (iii) jelzéssel ellátott hullám 25%-án is alig ér túl a dollárgyengülés, a 38,2 százaléktól meg messze elmarad. Tudom, a 25% nem Fibonacci szám, én a 23,6% helyett használom, mert az utóbbi felesleges finomkodás.
Szóval a (iii) utáni időszak szépen beszorítható egy trendcsatornába, úgyhogy aki ránéz az alábbi ábrára, az rögvest felkiált: Ez egy bearflag! Vagyis a trend folytatódását előrevetítő, a trenddel ellentétesen, de alacsony szögben mozgó trendcsatorna. Mivel lefelé tart az elsődleges trend, ezért a medve zászlójának hívják. Ezen a ponton tehát találkozik a klasszikus alakzatokat értelmező technikai analízis és az elliotti logika.

A számozás alapján már túl is vagyunk a negyedik, azaz (iv) hullámon és az (v)-ben járunk. Az EURUSD tömörülés pedig jó eséllyel arra vár, hogy átugorja a trendcsatorna alját, ezzel mutatva meg a beígért (v) hullámot.
Mielőtt viszont túlságosan megörülnénk, vegyük elő az egyik szabályt, ami pontos útmutatást ad a célárra. Ha egy hullámsorozaton belül a 3. összetett, akkor az ötödik általában egyenlő hosszú az elsővel.
(i) hossza 15145-14829 = 316 pip
(v) vége 14484-316 pip = 14168.
Azaz mindössze 1.4168-ig erősödik majd a dollár, mielőtt egy hosszabb időszakot átfogó újabb korrekció indul el benne.
Megjegyzés: Létezik az én számolgatásomnak egy alternatívája, amit egy másik blogger társam készített, de nekem nem jön be. Annak a célára az (v) végére 1.4023. Ha ez a változat működne, akkor majd bemutatom, addig maradok a közelebbi 1.4170 körüli céláramnál.

Annak idején decemberben többen emlegették az erősödő NFP-t, mint a dollárerősödés egyik kiváltó okát. Azaz a mozgást egy makrogazdasági adattal, mint fundamentummal próbálták magyarázni. Mi most az alakzatból próbáltunk a fundamentumra, vagy a fundamentummal kapcsolatos várakozásra következtetni.

2010. január 2., szombat

A szuperóriás medve listája

Robert Prechter, Elliott elméletének frontembere novemberben jelentette meg Conquer the Crash (You Can Survive and Prosper in Deflationary Depression), azaz cirka "Hódítsd meg az összeomlást" című könyvének második kiadását. Talán a marketingkampány része volt Prechter folyamatos médiaszereplése, meg az is, hogy tudatosan a kelleténél korábban kezdett károgni, még mielőtt a felső célszinteket a piacok elérték volna? Mindenképpen kellett időt hagyni, az üzenet közvetítésére. Jusson el elég fülbe, mert régóta vár(t) erre a pillanatra, arra, hogy jó előre bemondja, és azután igaza legyen. Ez a jövendölés lehet több generációnyi tudós munkásságának beteljesedése.


Nem tudom, mennyire fogy a könyv, mert a ráakasztott bestseller jelző önmagában nem sokat mond Amerikában, lévén annyiféle szempont szerint osztják ezt a címet, amit én már régen nem értek. Viszont az biztos, a jóslat megvalósulásával gondjai lehetnek a hallgatóságnak, mert ha valaki nagy igyekezetében túl korán kiált farkast, akkor amikor valóban menekülni kellene, már senki sem emlékszik az intő szóra. Legfeljebb, aki olvasta a könyvet. Szerintem tudja ezt Prechter is, de valami ebben az 1930-as pandantjához rendkívül hasonló tavalyi korrekcióban kissé megtréfálta. Pont ugyanaz, mint engem - egyszer elmondom, mi, de ma más a téma.

Egy 200+ éves matuzsálem
2002-ben, a könyv első kiadásakor végül nem jött létre olyan mértékű összeomlás, ami az 1789 óta tartó „óriás szuperciklus” (Grand Supercycle) logikájából következne. Itt rögtön álljunk is meg egy pillanatra és helyezzünk fel legalább egy közelebbi támpontot erre az óriási világgazdasági fejlődési ciklusra: a IV. hullám volt az 1929-32-es korrekció. Azóta tart az V., végső emelkedő szakasz. A dotcom lufi kipukkanásakor 2000-ben úgy tűnt, véget is ér, ezért várta Prechter 2002-ben lefelé a folytatást. Mert ugye az jön, ha egy ötödik hullám vége utáni időszakban a piac úgy trendel lefelé, hogy a hullámokból három mutat le, köztük pedig kettő fel.
Azóta is többször emlegetik, mint legnagyobb tévedését, pedig egy több mint 200 évig tartó ciklus hosszának meghatározásakor 5-8 évet tévedni nem egy nagy pontatlanság. A tévedés egyébként nem volt tévedés, csak kezdetben rosszul tippelt a korrektív alakzat alakjára. Viszont azóta újra összeállt a kirakósjáték.
Innentől már mindenki képben van és tudja hová tenni az átdolgozott és kiegészített mostani kiadást. Mármint miről szól és miért épp most.

Nem a sötét középkor tér vissza
A könyv üzenete szembe helyezkedik a válság előtt/alatt általános „legrosszabb nem történhet meg” hangokkal és az elmúlt év emelkedése után most népszerű „a nehezén túl vagyunk” slágerrel. Amikor az óriás szuperciklus logikája azt diktálja, a java még hátravan és egy évtizedes visszaesés jön létre az emberiség gazdasági, politikai, technikai fejlődésében, akkor korántsem arra kell gondolni, hogy kidobhatjuk az i-Podjainakat és vegyük elő a régi kétkazettás magnókat, vagy poroljuk le a Commodore 64 számítógépünket. Ja, és akkor még nem beszéltünk azon véleményekről, miszerint vegyünk tanyát, meg lovat és kezdjük puszta kézzel és faekével a földet túrni.
Véletlenül sem erről van szó.
Elszaladt az emberiséggel a ló. Költekezővé, követelőzővé, kapzsivá vált olyan szinten, amivel a technológia és a hatékonyság már nem tudott lépést tartani. Viszont még mindig nem látja be, hanem erőszakosan, a 'status quo' fenntartása mellett igyekszik gyors megoldást találni. Erről szól a bailout, a mértéktelen hitelteremtés, a manipulált statisztikák, a torz energia lobbi, a valóságtól abszolút elrugaszkodott 2010-es előrejelzések, legyen szó munkanélküliségről, deficitről, GDP-ről, vagy újautó-értékesítésről.
Szóval előbb-utóbb szembe kell nézni a valósággal, önmérsékletet tanúsítani, kiszórni a csontvázakat, korrigálni a hibákat, változtatni a szemléleten és hagyni kifejlődni azt a technológiát, ami majd megugorja a most még leküzdeni vágyott, vagy figyelmen kívül hagyott korlátokat. Az ehhez vezető út kísérőjelensége, sőt előzménye lehet az évtizedes depresszív visszaesés az emberek hangulatában. Ez lehet pesszimizmus, apátia, félelem, agresszió. Olyan érzelmek, amik nem tesznek jót a tőzsde világának.

A túlélőlista
Ha komolyan hisszük, amit az elmélet mond az óriás szuperciklusokról, akkor már csak a 218 évig tartó emelkedés miatt is távolabbra kell tekintenünk, mint pár hónap, vagy akár 2010. Ennek jegyében érdemes felkészülnünk egy teljes átrendeződésre, egy egészen különleges, új helyzetre. A mikéntre, a teendőkre konkrét lista készült a könyvben. Íme rövidítve, arra az esetre ha tavaly március óta tartó emelkedés egy korrektív zig-zagnak bizonyul. Akkor ugyanis visszatér az eső trend új minimumokkal.
- Ne a részvények közül válogassunk,
- ha már kötvény, akkor csak a tradicionális, minőségi kibocsátókban bízzunk,
- messze kerüljük az ingatlanbefektetést,
- ne vegyünk nyersanyagokat!
Persze nem elég így passzív módon készülni, pár dologban aktívan lépnünk kell:
- Beszéljük le a részvénypiacon, vagy ingatlanba masszívan befektető családtagjainkat az eszközök további megtartásáról. Már ha nem akarjuk, hogy amit megtakarítottak, az elértéktelenedjen a kezükben.
- Döntéseink során ne csak a hazai helyzetet mérlegeljük, hanem globálisan gondolkodjunk.
- A világ különböző részein, de a legbiztosabb lábakon álló bankoknál vezessünk 2-3 számlát.
- Vásároljunk olyan rövidlejáratú pénzpiaci termékeket, amelyeket stabil kormányok garantálnak.
- Legyen (fizikálisan) a birtokunkban arany, ezüst, és platina.
- Tartsunk valamennyi készpénzt. Konkrétan amerikai dollárt. Mindenki inflációra készül, pedig óriási pénzhiány és deflációs időszak jön.
A bejegyzésem megírásával a fentiekért még nem töltöttem volna az időt, de van a listában egy olyan üzenet, amivel mélységesen egyetértek, mert olyasmit közvetít, ami abszolút pozitív, optimista és előremutató. Ezt ajánlom fogadkozásnak az új év elején:
- Foglalkozzunk már most a válság utáni időszakra való felkészüléssel. Például üljünk vissza az iskolapadba, amíg az esés tart. Tanuljunk valamit, aminek hasznát vesszük, ha majd újra talpra áll a világ. Vállaljunk akár kezdő állást alacsonyabb fizetésért, hogy közben olyat tanulhassunk meg az adott iparágról, amivel sikeresen indíthatjuk be saját vállalkozásunkat a mélypont közelében. Így használhatjuk majd ki legjobban az új konjunktúra emelő hatását. Folyamatosan figyeljük a vegetáló vállalkozásokat, hogy az első emelkedő hullámban a lehető legnagyobb diszkonttal szerezhessük meg őket.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)