A fej-váll és a kontextus - II. rész

The trend is your friend? Akár!

A tőzsdei grafikonok fej-váll formáiról és a kontextus kereséséről szóló sorozat alapgondolata tulajdonképpen egy szortírozás az alakzatot befoglaló tágabb trend vizsgálatára alapozva. Mintha az alakzat alatt és után következő elmozdulás(ok) értelmét keresnénk magánál a kereskedési helyzetnél nagyobb időintervallumra kitekintve. Korábbi árfolyammozgásokhoz kapcsolódó információkat igyekszünk összhangba állítani a jelenleg zajló elmozdulásokkal. Komolyan és bonyolultan hangzik, de valójában egyszerűen a le és fel közlekedő szakaszok trendmozgató vagy korrektív szerepének beazonosítását végezzük el. Főleg a hozadékát számításba véve éri meg bajlódni a kontextussal. Kevesebb meglepetést, jobban illeszkedő stratégiát és magasabb találati arányt adhat.

Ha még eddig elmaradt volna, akkor most érdemes elolvasni a bejegyzés indító részét: [link] vissza az I. részre >>

Az előző szituációban (ld. I. rész) a fej-váll alakzatunk - korántsem váratlanul - "fordítva" sült el. Mutatok egy olyan ténylegesen pozíciókkal lekövetett Nasdaq határidős példát, aminek épp a nyakvonal alatti lendületére lehetett számítani. Miből? Igen-igen, a kontextusból. Jól fejbe is sikerült teremteni.

Egy kissé laposra sikerült negyedik hullám zigzag korrekció majd az ötödik hullám elején
a Submicro (1)-(2) bázis is kiadhat egy fej-váll alakzatot.

Július 23-át erőteljes eső trenddel indította a Nasdaq. Igazi harmadik hullám karakterrel. Maga a nyitó trend harmadik is volt, méghozzá egy Subminuette szintű 'c' hullámon belül. Jött utána a nap derekára a pihenő, egy emelkedő-oldalazó, de alapvetően párhuzamos csatornában közlekedő korrekció formájában. Itt a fej-váll alakzat ténylegesen délnek sült el, azonban nem trendfordító, hanem trendet szüneteltető "folytatólagos" szerepben állt. Épp ez a lényeg! A fej-váll is csak a lefelé haladó, bear szakaszon belüli kontextusban működik megbízhatóan nem pedig a bull trend csúcsán. Tekintsünk ki a "tágabb környezetére", - vagy immár elhagyva a fogalom állandó körülírását - a kontextusára 30-percben:

A karikázott részen kis negyedik alhullám pozícióban jelent meg a fej-váll
és mivel a magasabb rendű trend délnek haladt, ezért "jól viselkedett", azaz lefelé tört.

A fej-vállra mentem? Nem. Záró előtt hiányzott még egy eső szakasz, ezért amint a felfelé [4]-es hullámot komplett zigzag korrekciónak véltem, kezdtem keresni a belépési lehetőséget. Később megjelent a jobb váll, ami csak segítette a tájékozódást, de nála sokkal fontosabb szerepet játszott a döntéseimben a nagyobb kép Elliott-i kontextus. A fej-váll láttán inkább igyekeztem elkerülni a nyakvonal környékén akciózást, mert ott sokan lehetnek a gyenge idegzetű, izgága, érzelmi alapon kereskedők.

Volt fent a bevezető gondolatok között egy állításom, miszerint a kontextus dolga "egyszerű". Már mitől? Egy egyszerűsítő fogástól. Legtöbbször kétféle elképzelésünk, vagy Elliott-i értelmezésünk lesz a piac rövid távú kilátásait illetően. Válasszuk azt, legyünk elfogultak abba az irányba, amerre előzőleg a nagyobb idősík trend közlekedett. Fellélegezhetnek Elliott hullámelméletét valahogy megkerülni igyekvő kereskedők, mert a trend irányának meghatározásáról beszélek, amihez nem kell tudnunk elnevezni minden egyes kis eső, vagy emelkedő szakaszt. A megoldást sugallom az egész bejegyzéssel: ha délnek halad a trend, akkor a fej-váll függetlenül attól, hogy a bullish megjelenés került elénk (alul a nyakvonallal), vagy a fejjel lefelé inverz forma (fordított fej-váll), az hajlamos lesz inkább délnek törni és belendülni. Azaz, ha shortolni szeretnénk, akkor olyat válasszunk, amikor a teljes alakzat a korábbi abszolút csúcshoz viszonyítva alacsonyabb tetőt képez.

A dolog természetesen fordítva is igaz. Csak úgy, vadul bele a nagyvilágba ne vadásszunk aljat fej-váll alakzatot felfedezve egy momentummal eső árfolyamgörbén. Nézzük meg a kontextust és ha nem értjük, akkor vételre (long pozícióra) egyszerűen válasszunk olyat, ahol magasabb aljat formáz az alakzat.

Vagy ha nem akarjuk így elnagyolni és mégis inkább az Elliott-i rendszerben szeretnénk látni, érteni a trendet és annak rétegeit, akkor nyitva a lehetőség a jelentkezésre a következő, 2013. szeptember 15-én induló "Kerülj Előnybe! Elliottal és RSI-vel" programra [link]. Elliott mellett egy másik kézzelfogható technikát is mutatok és alkalmazok a trend irányának és korának meghatározására, a kontextus feltárására.

Olyan ez, mint a fordulós japán gyertyák kérdése. Minden trend csúcsán, illetve alján ott díszeleg belőle egy, ám közben hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni, hogy előzőleg a trendmozgató szakaszok alatt hol itt, hol ott, hányszor fordult már elő belőle jó pár. Elégtelen kontextusban. A fej-váll tuti trendfordító szerepe is éppen ilyen figyelmetlen "félreértés". Kemény vagyok, ha egyenesen "tévhit"-nek nevezem? Mindegy is, a kontextus adja a belépési szituációhoz a bekövetkezés valószínűsége paramétert. Erről mond le az, aki nem figyel rá. Ha egy fordulatnak rossz a kontextusa, akkor talán csak 15-20% az esélye. Ha jól ágyazódik a korábbi árfolyammozgásba, akkor a valószínűség közelíthet az 50%-hoz. Kérdem én, minek játszani olyat, ahol nagyon kicsi az elképzelés esélye? A kérdést ma ennyiben is hagyjuk, másról szól a bejegyzés.

Van amivel még adós maradtam. Egyrészt nem mutattam még inverz fej-vállt, másrészt talán van, aki azt gondolja, hogy ó, hát az ábrák mindössze két kivételes és kiragadott esetet mutatnak. Aki tapasztaltabb, az tudja, hogy nem. Mert a piac lépten-nyomon ismételgeti ezeket a trend közepén, folytatólagos pozícióban hol jól, hol fordítva elsülő fej-váll képeket, mégis nagyon kevesen ismerik ki őket. Igazán nem kell sokat várni, hogy elénk kerüljön egy. Amikor sikerül fogást találnom egyik-másik kontextusán, akkor kifejezetten szeretek a fej-váll "rossz" oldalára állni. Ami persze másoknak meglepetés, de nekünk Elliott-tal élőknek a haszon. Íme egy vegyes csokor, amelynek összeállításakor szemtelen módon direkt nem mentem a fenti példáktól messzire. Maradtam ugyanígy a Nasdaq-nál, ugyanúgy csak a múlt hétre fókuszálva:

Egy nap ugrás és itt a következő csomag, van közte ilyen is, olyan is

A példa jobb oldalán megfigyelhető inverz, vagyis fordított fej váll alakzat egyben illusztrálja a feljebb elhangzott tippemet: "Nézzük meg a kontextust és [...] vételre (long pozícióra) egyszerűen válasszunk olyat, ahol magasabb aljat formáz az alakzat". Nem véletlenül ment utána akkorát a bull kitörés.

Egy tisztán bullish inverz "fazon"

Az amerikai piacokon a jelenlegi bull trend olyan fázisba ért, ahol egy következő fej-váll potenciálisan nagyot fordíthat az indexeken. Ha létrejön ilyen, akkor valóban a klasszikus trendfordító szerepet töltheti be a kontextus miatt. Az emelkedő szakasz pár nap múlva a trend több szintjét egyszerre zárhatja le. A fej nagyon fontos fej lehet, de egyelőre talán még a bal vállat sem látjuk:

Könnyen létrejöhet egy óráson megfigyelhető fej-váll augusztus derekára, amely a kontextus miatt
valóban fontos csúcs lehet, hiszen legalább a kék 4-es pont közelébe jönne rá esés.

A fej-váll és a kontextus - I. rész

Amikor fordítva sül el

Elliott hullámelméletét a kontextus megértésére használom. Igyekszem felmérni vele egy alakzat helyzetét a nagyobb képen belül, ugyanis ettől függ majd a kimenet "minősége" és az a stratégia, illetve agresszivitási szint, amivel a következő elmozdulásra lövök. Gyakorta emlegetem a kontextus dolgát, de talán sokak számára nem elég kézzelfogható, mit szeretnék mondani vele. A mostani, két részletre bontott bejegyzésben a kontextus nehezen megragadható fogalmáról rántom le a leplet.

Segítségül a klasszikus technikai elemzés tárházából közismert és kedvelt fej-váll alakzatot hívom. Azért hozom be a klasszikus analízist, mert az nem foglalkozik az alakzatok kontextusával. Szeretném megmutatni ugyanazt a helyzetet kontextus vizsgálatával és befoglaló környezet értékelése nélkül. A klasszikus technika a fej-válltól egyszerűen azt várja, hogy valahol a magasban egy emelkedő trend végén kialakul és hosszú időre megfordítja az árfolyam mozgását. Elismeri ugyan a fordítva elsülő, "hibás" alakzat létezését, de kb. statisztikai hulladéknak tartja az olyan formákat, amikor az esést sejtető bearish fej-váll után mégis bull trend következik. Ha a fej-vállként azonosított alakzatok 70-80%-a jól tudná ezt a neki szánt trendfordító dolgát (nevezetesen az alábbi képen szereplő bearish változat bear trendet hozna, az inverze pedig bullt), akkor valóban csak statisztikai hiba lenne a várakozással ellentétes irányba elmozduló megjelenés. Azonban a fej-váll az esetek jóval több mint 50%-ban nem tudja befordítani a trendet! O.K. most szinte látom, ahogy néhány olvasónak újra kell indítania az agyát... Hajrá! Mert még jön a ráadás. Oda szeretnék kilyukadni, hogy a legtöbb esetben előre prognosztizálni lehet, amikor a fej-váll csupán szünetelteti a meglévő trendet. Úgy is mondhatnánk, hogy trenderősítő szerepben áll.

Amikor a fej-váll alakzatból a megelőző trend folytatódik, akkor a hullámok alapelve szerint egy vagy több korrektív szakasz adja ki a jellegzetes formát. Azaz az Elliott-i kontextus kihámozásával el lehet dönteni, hogy a fej-váll után mikor következik inkább a korábbi trend folytatása. Például mikor lesz a bull trendben kialakuló bal váll kupac-fej csúcs-jobb váll kupac után további felfelé folytatás, vagyis érdemi, kereskedhető kitörés északnak. Máris jön az első részlet a múlt hét Dow mozgásával:

Klasszikus fej-váll alakzat a Dow-ban, 15.509-es maximummal.
Egy ilyen helyzetben tényleg lefelé lenne az előny?

Íme, ha valaki csak az utolsó 5 kereskedési nap 15-perces bontású grafikonját követi, akkor mintegy kiszakítja a környezetéből a három csúcsot tartalmazó oldalazást és az egészet jól benézi bearish fej-vállnak. Az egyszeri kereskedő talán a jobb váll csúcsából lefelé jövet be is shortolja, mondván "eleget láttam, minek várni a nyakvonal letörésére - ha most lépek, többet nyerek".

Amit ellenben egy Elliott-os lát ebben a formában - persze hozzánézve a megelőző emelkedést - egy sekély oldalazó korrekció, amelyben a medvék három alkalommal is bepróbálkoznak. A harmadik lefelé kör után majd valószínűleg jól fel is adják. Olyan jófajta negyedik hullám karaktert érzünk mögötte. Talán vannak, akik már kitalálták mire ez a barkóba-szerű leírás: egy bullish tovahaladó háromszöget szeretnék vele mutatni á la Elliott. A trükk a háromszög 'b' csúcsában van, amely a korrektív alakzaton belül új csúcsot képes elérni, ezért kap az egyébként szimmetrikus háromszög egy "tovahaladó" jelzőt. Mintha a korrekció alatt is egy magasabb tető magasabb alj sorozattal haladna kicsit a trend. A tovahaladó háromszög sematikus ábrázolását az - erről a hivatkozásról beszerezhető - Építőelemek jegyzet 53. oldalán lehet tanulmányozni. Ez alkalommal a vizsgált helyzetre igazítottam kicsit a jelöléseket:

Ugye, hogy a tovahaladó háromszög, a létező legbiztosabb trenderősítő alakzat is fej-vállnak látszik? Igyekezzünk elnevezni a fej-váll csúcsait és csakhamar rájövünk, mit várhatunk tőle.

Nincs más dolgunk, mit ültessük át az elvi ábrát a konkrét Dow oldalazásos esetünkre. Most már a megelőző emelkedéssel együtt mutatom a helyzetet, Elliott-i jelölésekkel, amelyek egyértelműen állást foglalnak a kontextusról, hogy ez bizony egy kis negyedik hullám lehet, amely egy nagyobb harmadik hullámon belül alakult ki. A harmadik hullámok maguk is mindig öt hullámból álló impulzusok, és ezt már mindenkinek tudni illik.

Az ilyen csekély volatilitású oldalazás ritkán lesz tető - a klasszikus bull zászló elnevezés jobban illik
erre a fej-vállra, az Elliott-i kontextus pedig simán kis negyedik hullám háromszögként azonosítja.

A rajzon nem jelöltem, de az először még fej-vállnak feltüntetett háromszögünk 14,6%-ot korrigált, ami ugyanúgy Fibonacci szint, mint a 38,2, vagy a 61,8%. Ritkán emlegetjük, de egy momentumos harmadik hullám alatt az alacsonyabb rendű alhullámok bizony ennyire sekély szintekre, 15-25% közé korrigálnak. Ilyen alacsony retracementek harmadik hullám jelenlétére, azaz kontextusára utalnak. Harmadik hullám végén pedig ne várjunk giga trendfordulót.

Egyébként a példában szereplő háromszög az, amelyet múlt vasárnapi fórum hozzászólásomban emlegettem. Az alábbi megjegyzésről van szó. Figyeljünk a befoglaló hármas hullám kontextusából és az alakzat méretéből, vagyis az arányokból történő következtetésre:

Cimballi 2013. július 21., vasárnap 1:35:00 CEST ...errefelé még csak a [iii]-as lokális tetőt várom... ...[alternatívaként elképzelhető, hogy] a leginkább a Dow-ban szépen kivehető július 11-17-i oldalazás a várt [iv]-es háromszög, amiből itt még lesz 2-3 nap felfelé vitézkedés, de már az előttünk álló héten elérheti a végső csúcsát a piac. Azért csak második helyen álló alternatíva, mert szerintem az említett háromszög túl kicsi, inkább csak a [iii]-as hullám alatti még kisebb (iv)-es pullback és az újabb kitöréssel mostanára csak a [iii]-as végéhez jutottunk. Törlés

Akkor ezek szerint érdemes megjegyezni, hogy erős trendben a fej-vállnak látszó három csúcs nagyon gyakran egy tovahaladó háromszög belépési pontját, majd B, végül D csúcsát fedi le és az alakzat után momentumos felfelé kitörés következik. Akkor mindenképp jusson eszünkbe a lehetőség, ha a bull trend után emelkedő "nyakvonalat" látunk és az egész fej váll csak igen keveset vesz vissza a megelőző emelkedésből. Az ilyen körülmények folytatólagos alakzat funkciót sejtetnek az egyébként fordulósnak látszó fej-váll tető mögött. A momentum nagy valószínűséggel a bikákkal lesz, a klasszikus fej-váll letörésnek pedig szinte esélye sincs.

Tovább [link] a II. részre >>>

A korrekciós csatornában

Brikka rovata

Mostanában két terméket követek nagyobb figyelemmel, az egyik az EURUSD, a másik az arany. A mostani írás is nyugodtan kezdődhetne Jeffrey Kennedy lassabb forgatókönyves tanácsával, ugyanis mindkettő köré könnyen megtaláljuk a párhuzamos korrektív csatornát.

Július végén az EURUSD lejtmenete ideális szintnél ért véget, azonban az esés kezdetét nagyobb eséllyel gondolom egy 1-2-1-2 szerkezetnek. Ezért korrekicó után inkább számítok egy újabb aljra, egy minor ötödik hullámra.


Ez a várakozás egészen addig megállja a helyét, amíg az ármozgás a korrekciós csatornán belül történik, és valahol a megelőző hullám negyedik alhullám területén ér véget.


A következő napokban nagyjából ilyesmi mozgást tartok arányosnak (a célszintek idealizáltak):


Az egész Minor 4 alakzat tekintetében pedig ez az operatív várakozásom. Csomópontban vagyunk, itt a magasabb trend irányát és a kontextust a csatorna bármelyik irányú szignifikáns áttörése dönti majd el:


Egy gyors pillantásra szeretnék kitérni a hetes idősíkra is. Korábban már szóltam róla, hogy 1.1887 fölött nem lehet kizárni a nagy háromszög lehetőségét. Eddig a PA lefelé is egy korrekciós csatornában mozgott, és egy dupla-zigzag mintának tűnik. Ha dZZ lesz a kialakuló alakzat, nem tartom kizártnak, hogy akár az indexekkel ellentétes irányba mozogjon a pár, akár huzamosabb ideig is.


Az aranyban ideje próbálom megfejteni ezt az oldalazó alakzatot, eredetileg három lehetőséget láttam benne. 1624 kiszedésével a háromszög (X) hullámot a piac kizárta, majd idővel az (X) hullámon belüli Y változatot is újra kellett gondolni.


Így Y of (X) hullám vonatkozásában sanszosnak láttam egy diagonál verziót, ill. maradt még a fentebb nem említett harmadik szcenárió, egy brutális 1-2 sorozat is. Viszont jobb ha lelassulunk, az a változat szemre is jobban tetszett/tetszik.


A tegnapi emelkedés ereje, momentuma egy kicsit sok, valamelyest kilóg a képből, azonban ettől még megállja a helyét a diagonál verzió (és az 1-2 sorozat is). Bizonytalanság maradt bőven a zigzag közepének értelmezése körül, de talán az alábbi a számozás kiegyensúlyozottabb. Ha az árfolyam útja eszerint alakulna, akkor körülbelül a csatorna tetejéig és 1686-ig is eljöhet (C=A*1,618).

Alap korrektív formák: Zigzag és Flat

Flat 1x1 az Elliott Wave International szerkesztőségétől

Akinek esetleg Elliott tanulás szerepel a 2012-es fogadalmai között, már nem is kell tovább keresnie, íme egy post, amely alap szintű ismeretekkel foglalkozik. Továbbiak, saját szerzemények, pedig a blog Tudásbázis aloldalán.

Elliott elméletében a legelső, amit megtanultunk, hogy az egész képet nézve, a momentumos öt hullámból álló impulzív mozgásokat három hullámból álló korrekciók követik. Vegyük nagyító alá, hogy a kétféle alapvető korrektív forma tulajdonképpen miben is tér el egymástól. Miben különbözik a zigzag és a flat alakzat? Az EWI az alábbi cikkben [eredeti link] taglalta, milyen alapvető ismeretekkel érdemes rendelkeznünk az úgynevezett flat (=lapos) és zigzag (=cikkcakk) korrekciók felismerése érdekében.

Részlet az EWI Basic Tutorial 3. leckéjéből

A zigzag korrekció felfelé tartó bull piac idején a legyegyszerűbb lefelé irányuló A-B-C betűjelzéssel ellátott korrektív alakzat. Képlete, azaz az alhullámok száma az egyes szakaszokon belül 5-3-5. A 'B' hullám legmagasabb pontja ebben a szituációban szignifikánsan elmarad az 'A' hullám kiindulási pontjától, akár csak itt ezen a szerkezeti ábrán:

Zigzag korrekció szerkezeti ábrája bull piacon

Bear piacon a zigzag korrekció az ellenkező irányba, felfelé halad. Alkalmanként ezért a szakirodalom fordított zigzag korrekciónak is nevezi az ilyen előfordulást.

Zigzag korrekció szerkezeti ábrája bear piacon

[Kiegészítés Cimballitól]: Mielőtt továbblépünk az 5-3-5-ös tagolású korrekció típusunkról, egy magyarázat az alakzat elnevezéséhez. Egy a trenddel élesen szemben, cikk-cakk formában haladó hullámmozgásról van szó, innen ered a nagyon hasonló angol kifejezés a zigzag, vagy rövidítve ZZ. Magam soha nem fordítom, mert leírni és kiejteni is könnyű az eredeti angol elnevezést. Sőt, úgy gondolom a hasonló hangzású magyar megfelelője miatt emlékezetben tartani sem nehéz, de az eredeti kifejezést használva legalább mindannyian tudjuk, ez nem egy "akármilyen" cikk-cakk, hanem R.N. Elliott zigzag alakzata.

Részlet az EWI Basic Tutorial 4. leckéjéből

A flat, magyarul lapos vagy tompa korrekció 3-3-5-ös belső szerkezeti képlete tekintetében (is) különbözik a zigzag alakzattól. Mivel a korrekció első, fő trenddel szemben haladó szakasza - 'A' hulláma - nélkülözi azt az erőt, amely teljes öt hullámot tudna kialakítani, mint a zigzag esetében azt láttuk, ezért a 'B' hullám már-már szinte teljesen trendelő mozgásnak tűnik és eljut az 'A' hullám kiindulási pontjának közvetlen közelébe. Cserébe azután a már valóban öt hullámból álló 'C' szakasz épp csak kevéssel haladja meg az 'A' pontot, ellentétben a szignifikásan 'A' hullámon túlra jutó zigzag formációval.

Flat korrekció szerkezeti rajza bull piac idején - a "szabályos" változat

Lefelé trendelő, bear piac idején a fordított flat kép így tárul elénk:

A flat alakzat általában kisebb részét (százalékát) korrigálja a megelőző impulzusnak / trendszakasznak, mint amennyit a zigzag visszavesz. Jellemzően hosszabb és erőteljesebb trendek idéjén tűnik fel, amikor is szinte mindig megnyúlás követi, vagy előzi meg. Minél erősebb az uralkodó trend, annál rövidebb lesz a flat korrekció. Impulzuson belül leggyakrabban a negyedik hullámok veszik fel a flat formát, lényegesen többször, mint a kettes korrekciók.

A flat, vagy "lapos" megjelölés tulajdonképpen egy gyűjtő elnevezése minden 3-3-5 alhullámra tagolódó A-B-C korrekciónak. Elliott a flat alakja szerint három eltérő megjelenést azonosított. Egy úgynevezett "szabályos" (regular) flat korrekcióban a 'B' hullám az 'A' kiindulási pontjával hozzávetőleg azonos szinten ér véget, majd a 'C' éppen csak túlhalad az 'A' hullámon, ahogyan az a fenti sematikus ábrákon látható. Sokkal gyakoribb azonban az expanded, azaz megnyúlt lapos korrekció változat, amely során az alakzat a 'B' hullám alatt létrehoz egy új extrém értéket, a megelőző impulzus végén túl. Maga Elliott "irregular", azaz szabálytalan flat korrekciónak hívta az ilyen megjelenést, ami egy elég szerencsétlen elnevezés, hiszen sokkal gyakrabban fordul elő, mint a szabályos változat.

---

Az Elliott Wave International (EWI) angol nyelvű alap tananyagát úgy állították össze, hogy mindenről tartalmazzon annyi ismeretet, amennyi az önálló elemzői munka megkezdéséhez szükséges. A hozzáféréshez előbb ingyenes Club EWI regisztráció szükséges itt: FREE Elliott Wave Tutorial - Get 10 Lessons [link]

Végig az S&P rally (video) I.

Az amerikai index elmúlt éveit - beleértve a jelen eseményeit árfolyamostól és pszichológiai hátterestől - foglalom össze egy hosszabb videóval. Ha így együtt rágjuk át magunkat a grafikonokról leolvasható rengeteg információn, akkor könnyebben lehet, hogy egy nyelvet beszélünk az aktuális helyzet értékelésekor.

Három részre vágtam a bejegyzést, az első rész a bear piacok idején jellegzetesen megnövekvő volatilitás okát fejtegeti és 2007-től egészen 2011 júniusáig jut el az elemzésben. Innen jön majd a folytatás, az ötödik hullám értékelésével és az azt követő esés részleteivel, noha a felvételen szereplő ábrákon már ez alkalommal is egyértelművé teszem, hogy szerintem 2011. augusztus 9-én véget ért egy Minor szintű 1-es hullám a régi-új lefelé tartó trendből.



Amiről nem esik szó, de a heti ábra alapján valószínűsíthetjük, hogy a trend igen magas szintjén 2000-ben indult a bear piac és még ákár évtizedekig is kitarthat. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik egy kis extra, ami a napokban megjelent ügyes Bloomberg összehasonlítás, amely az analógiát keresi a japán defláció és depresszió, valamint a nagy amerikai bear piac között. Az ábra az MSCI USA Index 11 évvel késleltetett grafikonját mutatja a dollárban denominált MSCI Japán indexre helyezve. Íme az kép, ami még akkor is beszédes, ha azért a történelem általabán nem ismétli ennyire pontosan önmagát:

Lecke a korrektív trendcsatornákról

Four-chart lesson in Spotting Trade Setups

Eredeti változat: Elliott Wave International
2011. június 29.

Az alcsony kockázatú, jó találati aránnyal működő kereskedési lehetőségeket a trend irányában találjuk. "Csupán" a korrekciók végét szükséges időben felismernünk, hogy a visszatérő trend irányába pozícionáljuk magunkat.

Cimballi széljegyzete: Elliott egy a legtöbb esetre kiválóan használható segédeszközt adott a kezünkbe azon megállapításával, miszerint a korrekciók sajátossága, a kontratrend mozgás kezdetéből kiinduló két párhuzamos egyenesből álló határoló trendcsatorna. Számtalanszor előfordul, hogy egy mozgáson első látásra nem találok fogást, nincs ötletem a hullámok jelölésére. Ilyenkor a korrektív trendcsatornák felrajzolása az első amivel tájékozódni tudok.

Az alábbi részlet Jeffrey Kennedy most ingyenesen letölthető 47 oldalas tanulmányából való, amelyben arról ír, hogy miként tájoljuk be magunknak akár hossz, akár bessz környezetben az optimális belépési pontokat elsősorban a korrekciók végét kijelölő csatorna elvének alkalmazásával. Ha itt tetszik a részlet a négy ábrával, akkor a teljes, 47 oldalas e-könyv július 6-ig ingyen elérhető innen [link].

Az ábra bal oldalán két vételi belépési lehetőséget találunk. Kereskedőként a (2)-es korrekció végét szeretnénk elkapni, hogy a (3)-as hullámból profitáljunk. A másik hasonló bullish belépési pont a (4)-es hullám vége.

A pullback-re várunk tehát, hogy a visszaszelídülő piacon az uralkodó trend irányába vétellel pozícionáljuk magunkat. Elliott elméletéből tudjuk, a három hullámból álló mozgások mind korrekciók, ugyanakkor az öt hullámból álló mozgások definiálják a nagyobb, uralkodó trendet. Kereskedőként semmi mást nem teszünk, mint megállapítjuk a trendet és annak irányában nyitunk pozíciót. Akkor tudunk csatlakozni a mozgáshoz, amikor a trend megpihen, korrekciót formáz.

Nézzük akkor az ábra jobb oldalát, ahol két bearish (bessz) belépési lehetőséget látunk. Amikor öt hullám véget ér, akkor egy arányos, három hullámból álló korrekció követi. Az öt hullám vége az első lehetőség, hogy short (eladási) oldalon profitáljunk, rögtön, amint kezdetét veszi az (A) hullám.

Később a másik short belépést a (B) hullám tetőzése adja.

Ezek szerint a hullámok klasszikus öt hullám előre, három hátra ciklusában négy jó találati aránnyal kecsegtető kereskedési lehetőségünk van, amelyekkel vagy az uralkodó trend irányába pozícionáljuk magunkat, vagy épp a trend végpontját igyekszünk meghatározni. Szeretnék megosztani néhány olyan trükköt, amelyet az évek során korrektív hullámok elemzése és végpontjainak felkutatása közben fedeztem fel. A legfontosabb elv, amit alkalmazok, hogy a korrektív mozgásokat párhuzamos egyenesek határolják.

Amint az ábrán látható, egyenest rajzolunk az 'A' hullám kiindulási pontjából a B csúcson át, majd párhuzamost állítunk, amely áthalad az 'A' végpontján. Ez annyit tesz, hogy előáll egy kisebb, alacsony szögben haladó árcsatornánk, amely kijelöli azt a tartományt, ahová majd a teljes korrekció vége, a C pont esik. Vagyis egy olyan területre mutat, itt épp az alsó trendvonal mentén, ahol majd várhatóan megjelenik a belépés végett keresett fordulós jelzés.

Íme egy másik példa. Ismét csak párhuzamos egyeneseket rajzolunk felhasználva az 'A' hullám kiindulási pontját, az 'A' végpontot és a B csúcsot. Egy ilyen emelkedő korrekció esetén a felső trendvonal mentén általában bekövetkezik a fordulat.

Itt azt figyelhetjük meg, ahogy az angol font 60-perces grafikonján párhuzamos trendcsatorna fogja közre a trendet megszakító korrekciót. Miért fontos tudni, hogy a párhuzamos trendvonalak így határolják a korrektív mozgásokat? Először is, mert ezzel erősíthetjük meg a korrekciót értelmező számozásunkat. Másodszor, mert definiáljuk vele azt a célzónát, ahol a fordulat valószínűleg bekövetkezik. Például a font grafikonján, ahol azt látjuk, hogy a piac a csatornatető magasságában áll újra az uralkodó (eső) trend irányába.

A fenti, rövid lecke csak egy ízelítő azokból a lehetőségekből, amelyekre Elliott hullámai és speciálisan a korrektív trendcsatorna segítségével találhatunk rá. A folytatás a 47 oldalon, 76 ábrával illusztrált How to Spot Trading Opportunities kiadványban olvasható, amely noha eredetileg 79 dollárba kerül, most július 6-ig ingyenesen letölthető. Tovább a letöltéshez: Miként találjunk belépési lehetőségeket Elliott elvei alapján [link].

Zárásul egy utalás egy korábbi olvasmányra: Vigyázat, nem keverendő össze a korrektív csatornák dolga a trendelő impulzus célterületeinek meghatározásakor alkalmazott párhuzamos Elliott-i csatornával, de álljon itt a hivatkozás egy kapcsolódó íráshoz innen a blogból:
Elliott trendcsatornája I.

Horizontális kombinációk

Trendelő piacon állandó jelenség a korábban már sokat emlegetett megnyúlás (extension). Ahogy az egyik impulzusokra vonatkozó vezérlőelv kimondja, az 1, 3, 5-ös hullámok közül valamelyik szinte mindig megnyúlt. Hogy jön ez ide? Magam a megnyúlás korrektív analógiájának tartom a kombinációk létrejöttét, vagyis azt, amikor a három egyszerű korrektív alakzat - zigzag, flat, háromszög - közül kettő, vagy három azonos szintű egymás után összekapcsolódik.

-- [link] a három egyszerű alakzat, mint építőelem rövid átismétléséhez --

Az analógia mellett, azért hiba lenne megfeledkeznem az alapvető különbségek hangsúlyozásáról. Elsősorban arról, hogy a kombináció vízszintes irányultságú, tehát időben "nyúlik". Másrészt pedig a szerkezetbeli eltérésről, hiszen amíg egy megnyúlásban tulajdonképpen egyetlen egységről (alakzatról), egy impulzusról van szó, amelynek alhullámai nagyra nőttek, addig a kombinációknál kettő, vagy három komplett hármas szerkezetű egység követi egymást, elsősorban azért, hogy - ismétlem - húzzák az időt. Erre a szerkezetbeli jellegzetességre utal az eredeti Elliott-i elnevezésük, "dupla hármas", illetve "tripla hármas".
(Megjegyzés: a hármas, az EWP terminológiában három hullámból álló a-b-c felépítésű korrektív alakzatot jelent, a tripla pedig, hogy ezekből három összeál egymás után, miközben csupán egy ugyancsak korrektív X választja el őket - ld. később).

Fent a címben horizontális kombinációkat ígérek, azaz kizárom a dupla zigzag és a tripla zigzag alakzatokat. Vagyis ez alkalommal azokra a korrekciókra szorítkozom, ahol nem csak kizárólag egymást követő 5-3-5-ös zigzag formációkból áll a kombináció.

Ha pedig az éles zigzag nem ismétlődik, akkor általában pontban/százalékban már a tripla, vagy dupla hármas első eleme is megfelelő nagyságrendű trenddel szembeni mozgást produkált, ezért a korrekció ismételt folytatása elsősorban az időtartam elnyújtását szolgálja, miután a reálisan elvárható célárak már többé-kevésbé teljesültek.

Amennyiben így kettő, vagy három darab egymáshoz kapcsolódó korrektív alakzatot látunk felsorakozni, akkor az első a W, a második az Y, míg a harmadik a Z jelölést kapja, miközben az alhullámaik betűjelzése eggyel alacsonyabb rendű 'a', 'b' és 'c' marad. A kapcsolódás azonban nem közvetlen. Az első alakzat után, amikor tulajdonképpen a korrekció akár véget is érhetne, előbb elindulni látszik az új trend, ám nem képes ötös szerkezetű impulzussá fejlődni, hanem három hullám után megáll, és a piac belekezd egy újabb teljes flat, zigzag, vagy háromszög alakzatba. Amikor ez bekövetkezik, az első korrekció jelölése W-re vált, a rá következő hármas szerkezetű sikertelen kitörési kisérlet, amely a két alakzatot összeköti, X betűt kap és amint beszéltük, az új épülő elem az Y lesz.

Itt az ideje rajzolni, méghozzá egy klasszikus flatxflat kombinációt, amit a világ nem elliottos fele egyszerűen sávozásnak érzékel:

A piac a korrekcióba való belépés előtt felfelé halad (szaggatott vonal), majd kialakítja az első 3-3-5-ös szerkezetű flat alakzatot [a]-[b]-[c]. Ebben a pillanatban vége is lehetne a korrekciónak, lehetne ott egy (2)-es, vagy (4)-es, de a visszatérni látszó trend a korábbi csúcsnál kudarcot vall, csupán egy hármas szerkezetű zigzag-re futja az erejéből (kék vonal), ami az X jelzésű összekötő forma lesz a későbbi két flat között. A harmadik hozzávetőleg egyenlő csúcsból kiindulva újra 3-3-5 következik, amely már egyáltalán nem, vagy csak marginálisan hoz létre új mélypontot a megelőző [a] illetve [c] minimumok alatt. Ebből is látszik, hogy a duplázódás funkciója a korrekció időbeni kiterjesztése, nem pedig az alakzat mélységének növelése.

Ennél a sematikus példánál az Y-t követően visszatér a felfelé tartó uralkodó trend, azaz a kombinációnk itt egy "dupla hármas" marad. Természetesen, ha nem folytatódna a trend, hanem ismételten egy X hullám jönne csupán felfelé, majd egy újabb flat, vagy háromszög, netán zigzag lefelé, akkor a harmadik és egyben záró alakzat lenne a "Z".

Magáról az X összekötő hullámról annyit tudunk, hogy mindig hármas szerkezetű alakzat, horizontális kombinációk esetében az esetek túlnyomó többségében zigzag, de időnként előfordul flat, vagy háromszög is, ami két utóbbi szinte felismerhetetlenné torzítja a formációt. Az X-ek zigzag túlsúlya miatt sematikusan mindig az itt látható két ábrához hasonlóan rajzoljuk az összekötő hármast, de a való élet néha ennél bonyolultabb lehet.

Az Elliott Wave Principle című könyv ingyenes online kiadásában [link] az 53. oldalon megtalálható még a flatxtriangle és a flatxzigzag duplák sematikus ábrái.

Az egyik ábra az EWP könyv 53. oldaláról

Mielőtt továbblépnénk, tartozom egy magyarázattal, ugyanis ez a szóköz nélkül összeírt "korrekció1xkorrekció2" formátum a saját újításom, sem Elliott, sem pedig az EWI nem használja így. Az ötlet a botanikából jött ott ugyanis a növények keresztezésével létrehozott hibridek megnevezésébe, vagy neve elé tesznek egy x-et. Miért ne használhatnám így, hiszen a keresztezésből létrejövő új alakzat a "szülő" elemek személyiségjegyeit hordozza, a szülők vezérlőelvei vonatkoznak rájuk, de összességében mégis valami mások! Ráadásul maga Elliott X-nek nevezte el a középső összekötő hullámot, tehát ha a kifejezés közepébe 'ikszelek', akkor az elég logikusan kifejezi a mondandómat.

Talán van aki már belegondolt, hogy ha elindul egy korrekció, akkor milyen borzasztóan sokféle kombináció alakulhat ki a háromféle alapvető alakzat (zigzag, flat, háromszög) véletlenszerű kapcsolódásából, ha piac egészen a tripláig elhúzza a dolgot. Tény, hogy nem könnyíti meg az életünket a kombinációk jelenléte, de a helyzet mégsem reménytelen, mivel a kapcsolódás valójában nem teljesen véletlenszerű. Először is, általában a W, Y és Z hullámok közül csak az egyik lesz zigzag, máskülönben elveszítené az alakzat az oldalazó jellegét. Másodszor a háromszögekről azt tanultuk, hogy a végső lökéshullámot megelőző alakzatok; ezt a jó szokásukat a kombinációkon belül is megtartják nekünk, ezért mindig, mint a duplát, vagy triplát lezáró elemként számíthatunk rájuk. Más szavakkal dupla esetén csak Y, tripla hármasnál pedig csak Z lehet a háromszög.

Ebből a két információval mindössze(?) kilencre csökkenthetjük a lehetséges variációk számát. Név szerint:

- zigzag x flat
- zigzag x háromszög
- flat x flat
- flat x háromszög
- flat x zigzag
mint dupla hármasok, valamint

- zigzag x flat x flat
- zigzag x flat x háromszög
- flat x flat x flat
- flat x flat x háromszög
úgyis, mint tripla hármasok.

Figyelmes szemlélő talán észreveszi, hogy pár kombinációt még ezen kívül is össze lehetne állítani, de szándékosan kihagytam azokat, amelyek előfordulása statisztikailag igen ritka, így olyan kevés alkalommal találkozhatunk velük, hogy arra nem érdemes tanulni, készülni. Elliott elmélete iránt érdeklődőknek azt szoktam javasolni, hogy amikor a kombinációkról tanulnak, rajzolják fel maguknak ezt a kilenc variációt, hogy a szemüket szoktassák hozzá a korrekciók változatos megjelenéséhez. Akkor látják meg például, hogy egy
zigzagxflatxháromszög a maga
5-3-5-3-3-3-5-3-3-3-3-3-3 szerkezetével
könnyen úgy néz(het) ki, mint egy árbocszalag, amiből az árfolyam épp a klasszikus TA szerinti várakozás ellentétes oldalán tör ki; ha lefelé mutat, akkor felfelé, ha felfelé mutat, akkor pedig lefelé.

Bármi legyen is a kombináció két, illetve három alkotóeleme, közös, nagyon fontos tulajdonságuk, hogy a teljes alakzaton belül a forgalom balról jobbra folyamatosan csökken.

Beszélgetések Elliottról - December

A 100. posthoz értünk itt a blog részben. Ebből az alkalomból olvasói kérdések alapján készült az aktuális "Beszélgetések" bejegyzés. S mivel a kérdések közül több a Fibonacci matematikát érinti, ezért az alcíme:

Fibonacci logika

K: Elliott ideális növekedési modellje szerint az 5 hullám trend irányba és 3 vele szemben formula valósítja meg egyszerre az előrehaladást és a fluktuációt. Ezt a 3+1 hullám is tudja és az 5+3-as szerkezetnél egyszerűbb, akkor mégis, miért nem elegendő?

Cimballi: Bull piac idején tehát fel-le-fel-le-fel formát ölt a trendelő árfolyammozgás,

míg hármas szerkezetűek a korrekciók, a kinézetük pedig le-fel-le. A ciklus mindkét fázisában van fluktuáció, tehát az elmozdulás, legyen szó trendről, vagy korrekcióról nem egyetlen homogén, egyenes szakasz, hanem egy-egy dinamikusan változó hullámmozgásból áll elő. Ha 5 + 3 helyett 3 + 1-et alkalmaznánk, akkor a korrektív oldalon nem lenne fluktuáció, mert az említett bull piaci példánál a korrektív szakasz ennyi lenne: "le".

K: Nemrég megjelent egy EWI cikk, "Rövid magyarázat, a hullámok ötös - hármas szerkezetéhez" címmel. Az erről szól?

Cimballi: Igen. Mókás volt, hogy november 26-án kaptam a kérdést, közben meg december 3-án épp publikáltak egy cikket, ami tartalmazza a választ. A negyedik, ötödik bekezdésben szépen elmondja az 5+3 logikáját, érdemes ezt a részletesebb magyarázatot felidézni belőle:
Hamar rájöhetünk, "hogy ez [5 + 3] a szükségszerű minimum és egyben a leghatékonyabb út a fluktuáció és a fejlődés lineáris megvalósulásához. Egy hullám önmagában nem tenné lehetővé a fluktuációt. A legkevesebb alhullám, ami már ingadozást mutat, az három." Egy fel, egy le, végül egy fel. "Három hullám mindkét irányba nem hozna fejlődést, nem haladnánk vele sehova. Ahhoz, hogy a visszaesések ellenére is legyen fejlődés, a fő trend irányába haladó mozgásnak legalább öt hullámból kell állnia. Pusztán csak azért, hogy több utat legyen képes megtenni, mint a három hullámban haladó ellentrend, miközben az maga is fluktuál."
Részlet az EWI ingyenes kezdő oktatási anyag 9. leckéjéből / Excerpted from EWI's Basic Tutorial.

Mi köze ennek a természetben megfigyelhető növekedési formákhoz?

Elliott maga a koncepciójának kidolgozásának első éveiben nem is vette észre, hogy más tudományok erre az 5 + 3-ra, mint a természetben gyakran előforduló növekedési formára mutatnak rá. Írtam már róla a Collins ötlete című cikkemben, hogy Charles Collins hívta fel rá a figyelmét.
Fibonacci felfedezése egy a természetben rendkívül sok helyen és változatos formában felbukkanó számsor, az 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 35, 55, 89..., ahol a sorozat újabb eleme mindig a megelőző kettő összege. Elliott rendszerében ugyanakkor a ciklus sematikus ábrázolásakor az impulzív, illetve a korrektív oldal alhullámait vizsgálva, az egyszintű ábrázolástól a többszintű, egyre komplexebb ábrázolás felé haladva legenerálhatjuk ugyanezt a sorozatot. Nála így mutatja meg magát a Fibonacci számsor:

Melyek a Fibonacci szintek, amelyeket korrekciók várható mélységének előrejelzéséhez, vagy azonos irányban haladó hullámok összehasonlításához alkalmazhatunk?

Nem magát a Fibonacci számsort használjuk a piacok elemzéséhez, hanem azt az arányt, amit a közvetlenül, vagy távolabbról egymást követő elemek hányadosából képezhetünk, azaz a 0,618-at, 0,382-t stb. Viszont a nevezetes szintekhez pár kivétellel az imént idézett, összegekből képzett számsor logikája vezet el bennünket. Mindjárt világossá válik, mire gondolok, ha felsorolom a "hivatalos" szinteket:

• 1,00 azaz 100% (úgyis mint egy hullám teljes hossza);
• √0,618 = 0,786, azaz 78,6%;
• 0,618, ami 61,8%, vagyis maga az irracionális fí szám, (mellesleg az egymással szomszédos elemek hányadosa, pl. 34÷55 egy ehhez az értékhez közelítő szám);
• 1÷2 = 0,5 azaz 50%;
• 1-0,618 = 0,382, azaz 38,2%;

A 38,2%-nál érdemes picit időznünk. Ez utóbbi értékhez jutunk akkor is, ha a számsorban egymástól két pozícióra lévő elem hányadosát vesszük - természetesen nem az első elemek közül, hanem a számsor hatodik-nyolcadik elemétől felfelé. Így például
34÷89 = 0,382. Sőt, még másképp is lehet, mert a 0,618x0,618 szorzat ugyancsak 0,382. Csuda számok ezek!

A Fibonacci számsorban azon elemek hányadosa, amelyek között három a pozíciós távolság egy 23,6%-hoz közeli érték. Lásd 21÷89 = 23,6%, ahol a 21 és 89 között ott van a sorban a 34 és az 55. Az imént feljebb kiszámolt 38,2% alatt már kevesebbet használunk Fib. szinteket, de a 23,6%-ot, elsősorban a háromszögeknél előforduló sekély retrace miatt néha számításba kell vennünk. Ebben az esetben is van más "út", ami ugyanide vezet:

• 0,618-0,382 = 0,236, sőt 0,618x0,382 = 0,236, azaz 23,6%

Mit figyelünk 100% felett?

A 100% két nevezetes szint, 38,2% és 61,8% összege és ilyen összegekből is épül a sorozat tovább:

• 1+0,618 = 1,618, ami egyébként 0,618 reciproka, azaz 1÷0,618 = 1,618, vagyis 161,8%

Ezen a ponton viszont egy kicsit ismét okoskodnunk kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagy hasznát vesszük egy szintnek, ami a 161,8% és a 100% között van; gyakori az olyan helyzet, amikor egymással szemben haladó hullámok között az arány valahová a két szint közé mutat. Az igazi, a 'kiművelt' Fibonacci elemzők körében alkalmazott reláció a

• √1,618 = 1,272, azaz 127,2%.

Magam ezt a szintet kevésbé használom, hanem egy másik módszert alkalmazok, ami bizonyos szempontból talán kevésbé logikus. Ahogyan a 0-100%-ig terjedő tartományban a 38,2% és 61,8% jelenti a kiemelt támaszt, úgy ebből kiindulva, miért ne lehetne 100-200% között a szimmetria elvét figyelembe véve a 161,8% mellett a 138,2% a meghatározó ellenállás. Szóval, a négyzetgyök 1,618% hívőknek jár a pont, de én 138,2 százalékkal dolgozom.
Innen már egyszerű továbbhaladni felfelé:

• 1+1,618 = 2,618, azaz 261,8% és persze 1,618x1,618 ugyancsak = 2,618;
• 1,618+2,618 = 4,236, azaz 423,6% és miért ne lenne 2,618x1,618 = 4,236

A 685,4% dolgának kikövetkeztetése pedig már legyen a házi feladat. Szorgalmi pedig a 14,6%.

Valóban, mielőtt belefáradnánk a matematikába, lazítsunk egy teljesen más témával. Milyen számítógépes konfiguráción, milyen munkaállomáson dolgozol?

Két laptop gépem van (13'-as és '18-as) és egy plusz monitorom. Ha valami hasonlót szeretnél felépíteni, akkor hardver oldalon semmiképp sem kell nagyon mélyen a pénztárcádba nyúlni. Szerintem egy asztali és egy laptop gép bőven ideális és a konkrét konfiguráció megválasztásakor sem kell a legújabb high-tech erőgépek közül válogatni, lévén itt a grafikus megjelenítés a mai számítógépek számára borzasztóan egyszerű árfolyamgörbéket, vonalakat, számokat jelent.
Nekem az Amibrokerhez és a TWS-hez egy 2GB RAM-os, Windows XP-s, két-három éves, jól karban lévő, használt gép is megfelelne. Ennél az alábbi képen látható két masinám többet tud, de nincs is kihasználva a teljesítményük.
A képernyő felbontása lényeges kérdés, mert ha túl kicsi a felbontás, akkor nem tudunk egy monitoron két-három, vagy több különböző grafikont szépen megjeleníteni. Minimumnak 1.280x800 körüli értéket mondanék, de nem kell full HD, meg hasonló extrák, mert majdhogynem fekete-fehér monitorral is dolgozhatnánk.
A processzor kiválasztására akkor kell csak külön figyelmet fordítani, ha valaki automata kereskedési rendszert tervez és optimalizációs feladatokat szeretne a gépen futtatni. Ebben az esetben olyan processzort kell választani, ami rendkívül gyors és túlmelegedés nélkül bírja a milliárd matematikai műveletet. Bármelyik szaküzletben megmondják, hogy a kínálatukból melyik felel meg ezen kritériumoknak.

Melyik képernyőt, mire használod?

A nagyobbik gép (1), amelyen semmi felesleges szoftver sincs, csak az Interactive cég TWS kereskedési platformja és az Amibroker elemzési felülete. Még internetezésre sem használom, nehogy valami vírus megtalálja, illetve nem telepítek rá más szoftvereket, mert véletlenül sem szeretném, ha azok kapacitást vonnának el, vagy netán egymással összeakadnának. Érdemes és biztonságosabb egy külön kereskedésre dedikált gépet tartani. Ezen futnak az intraday grafikonok, itt elemzek és innen indítom a megbízásokat. Viszont nem dolgozom rajta semmi mást. Hogy ez épp laptop csak annyi előnyt foglal magában, hogy van akkumulátora, ami szünetmentes tápként funkcionál áramkimaradás esetén.

A hozzá kapcsolt 'kiterjesztett' monitoron (2) a TWS grafikonjaira állítottam be két nézetet, az egyiken az indexek + TRIN és a TICK fut, a másikon a devizák. Amikor lent az index határidők valamelyikét kereskedem, akkor fent a devizákra állítom, amikor devizára hajtok lent, akkor az indexeket nézem fent. Így követem, hogy a különböző piacok hogyan reagálnak egymásra. Ezen felül, amíg nagyon belemélyedek egy instrumentum elemzésébe, addig azért a szemem sarkában szeretem látni, mit csinál a többi piac.

A kisebbik gépen (3) tartom a kapcsolatot a külvilággal, illetve azon elemzem a napos, hetes bontású, nap végi adatokat. A blogbejegyzéseimet is azon írom.
Ezen kívül (a képen balra) van egy kis spirálfüzetem (4), amiben jegyzetelek; ötleteket, megfigyeléseket, vagy számításokat körmölök, ahelyett, hogy már rég ezeket is gépesítettem volna. Hiába, a legjobb gondolatokhoz még sajtcédula, meg golyóstoll kell :)

Cimballi, neked milyen EWI előfizetésed van?

Az elemzéseimet magamnak elkészítem, ezért nem előrejelzést, hanem két más szempontból jelentős terméket vásárolok tőlük. Az egyik a személyesen Prechter által írt havi gyakoriságú Theorist, amit mint egy témába vágó szakmagazint olvasok, amelyben gyakran találni olyan elemzési szempontot, fundamentális következtetést - vagy, hogy témánál legyünk - Fibonacci összefüggést, ami elkerülte a figyelmemet, vagy magam nem is gondoltam volna rá.
A másik ilyen az árupiacról, tehát a terményekről (búzáról, kukoricáról, gyapotról, kávéról, cukorról) szóló napi Futures Junctures. Nincs rá előfizetésem folyamatosan egész évre, de amikor kedvem tartja, veszek belőle 2-3 hónapot és akkor minden nap követem a videó elemzéseket. Ezzel edzem, fejlesztem magam, mert a kiadvány szerkesztője, Jeffrey Kennedy lenyűgözően ötvözi Elliott hullámait és a többi technikai módszert. Rengeteget lehet tőle tanulni és érdemes is, mert a sajátos módszerességével, reménytelenül bonyolult hullámkombinációkat is képes átlátni és kibogozni. Gyakran tesz kis kitérőket, amiben elmondja az éppen irányt mutató fogás elméleti hátterét, ami nem sok hasonló szolgáltatásra jellemző. Számomra nála kezdődik a jól hasznosítható elemzés.

Célárak ZIGZAG korrekciókban

Elliott terminológiájában élesen a trenddel szemben haladó korrekciónak az 5-3-5-ös szerkezetű zigzag számít. Mielőtt a célárral foglalkoznék, kezdek egy sematikus ábrával, hogy tiszta elméleti formában tudjam megmutatni rajta, elvileg hol tart az S&P-ben általam értelmezett alakzat. A piros kezet tessék nézni, amely szerint valahol a második ötös hullámsorozat negyedik alhullámának derekán:

Vegyük észre, a korrektív alakzatom felfelé halad, tehát azt állítom, az eggyel magasabb szintű (itt éppen az elsődleges) trend továbbra is lefelé áll, függetlenül az április maximum meghaladásától. Ami változott, az a naposon kiemelkedő maximumokhoz, ill. minimumokhoz rendelt jelölés. Annyiban volt hibás a korábbi értelmezésem, hogy eggyel alacsonyabb trendszintet (degree) kellett volna alkalmaznom, hiszen amikor április 26-án befejezett Primary [2]-est jelöltem, valójában csak a [2]-es hullámon belüli egyik szakasz, az eggyel alacsonyabb, középtávú (A) hullám ért véget.

Az áprilisi csúcs meghaladása nem érvénytelenítette a hosszú távú bearish várakozásomat; a magasabb rendű trend délnek áll, de mielőtt ismét mutatná magát, a jelenlegi, emelkedő struktúrának kell elkészülnie. Ha egyszer elérjük a (C) pontot, akkor a 2009. márciusi aljat meghaladó esés lesz a következő trend.

Hol lesz a (C) pont?

A célárak vonatkozásában két irányból következtethetünk. Egyrészt a 2007-es őszi csúcsról indult esés korrekciós szintjeit kereshetjük, másrészt a korrekció előrehaladott állapotából adódóan következtethetünk a közel két éve tartó korrekció szakaszainak méretéből is.

Ha második hullám helyén élesen a trenddel szemben haladó zigzag-et vélünk felfedezni, akkor minimális elvárásunk az 50%-os korrekciós szint elérése. Viszont - különösen indexeknél - nem ez a tipikus, hanem az ennél mélyebb Fibonacci értékekig behatoló ellenirányú mozgás. Azaz

• a 61,8%-as, vagy
• a 78,6%-as szint a cél.

Ez a mi aktuális S&P alakzatunknál 1.229-es, illetve 1.382 pontos értéket jelent. Az 50%-ot most nem követem, lévén már jócskán meghaladtuk, csupán ezt a két szintet vezetem fel az alábbi heti bontású grafikonra.

(A képre kattintva új ablakban nagyítva nyílik)

Áprilisban Károly meg is jegyezte: neki egy részvényindex második hulláma legkorábban akkor kész második hullám, ha legalább pár ponttal átlépi 61,8%-os ideális korrekciós szintet és figyelmeztetett, hogy a fordulat (saját elvei mentén) könnyen átmeneti lehet. Igaza lett.
Természetesen léteznek ennél jóval rövidebb, akár 38%-on belüli zigzag alakzatok is, de azok vagy háromszögekhez tartoznak, vagy megnyúlásokon belül alakulnak ki, vagy flat korrekciók 'a' hullámai, vagy ami igen gyakori, önálló 'b' hullámok, amikor tehát nem kettes pozícióban állnak.

Vigyük tovább a két szintet és vessük össze azokkal az információkkal, amelyeket az (A) és a (B) hullámok hosszából nyerhetünk ki! Elliott vezérlőelvei szerint egy C hullám hossza megbecsülhető az A hullám hosszából. E tekintetben egy minimum elvárás és négyféle Fibonacci reláció létezik:

• (C) minimum marginálisan meghaladja (A)-t, vagy
• tipikusan (C) = 100% x (A), vagy
• gyakran (C) = 61,8% x (A), vagy
• ritkábban eléri a maximális arányt (C) = 161,8% x (A), vagy
• esetleg (C) vége 61,8% x (A) hossznyival (A) ponton túl.

Az utóbbira a könnyebb megértés érdekében kitérek egy sematikus ábra erejéig, annál is inkább, mert itt az SPX példánkra nem tudom majd alkalmazni:

Az Elliott és a többiek tréning munkafüzet 26. oldaláról

Lényege, hogy vesszük az (A) hosszának 62%-át és az így kapott szakaszt (magasságot) felmérjük az (A) végpontból. Ritkán alkalmazott célárszámítási módszer, ami esetünkben 1.562 pontot adna eredményül, így nem foglalkozom vele tovább, mert majdnem megegyezik a 2007-es csúccsal. Én Minor szinttől felfelé olyan kettesnek látszó hullámokat nem játszom meg, amelyek a 78,6%-os retrace szintet jelentősen meghaladták. Mit jelent a jelentősen? Mondjuk, átlépték a 85%-ot is. Ez egyike a maszek szabályaimnak, mint ahogy Károlynak a zigzag minimum 62%. Ha valaki emlékszik, vagy a NYSE 4X rovatban visszakeresi, amikor az áprilisi esés 78,6%-át úgy lépte át a piac, hogy nem tudtam komplettnek számozni az emelkedést, akkor kezdtem kételkedni a sokat ragozott Minor 2-es értelmezésben. Hát ezért.

A felsorolás alapján végzett arányosításokból ezek szerint a minimális célár az (A) hullámot éppen csak meghaladó szint, aminek itt teljesen megfelel a post első felében tárgyalt 61,8%-os, retrace, azaz 1.229+ (ld. a kék folytonos vonalat.
A következő az igen gyakori (C) = 61,8% *(A), ami 1.351-re mutat és majd piros lesz a következő ábrán. Október 17-i írásomban kezdtem emlegetni ezt a szintet épp ezen vezérlőelv mentén.
A 100% tipikus és a 161,8%-os maximális extension szintet ugyanazért nem tudjuk használni, mint azt, amit a "maszek" szabályom miatt kizártunk, azaz a bullish területekhez túl közelre, vagy már konkrétan rájuk mutatnak, tehát ebben a számozásban alacsony valószínűséggel számíthatunk rájuk, vagy értelmezhetetlenek. Azért azt megjegyzem, hogy a 100%-os extension 1.565-re céloz, ami kísértetiesen egybecseng a korábban elvetett 1.562-vel. Viszont ismétlem, nem foglalkozom velük.

Mielőtt még mindenki elveszítené a fonalat, közbeékelek egy ábrát:

Ezen a rajzon előhúztam a kalapból valamit, amiről még nem beszéltem; a (B) hullám hosszából is lehet következtetni a (C) végpontra. Ezt nevezzük 'reverse', azaz fordított Fibonacci technikának, amikor az eggyel alacsonyabb rendű korrektív hullámra, itt a korrekció korrekciójára, a (B)-re fordítva vesszük fel a Fibonacci rácsot és a szakasz kiindulás pontján túl célárazásra használjuk a 138,2, a 161,8 és a 200%-os szinteket. A módszert majd egy másik alkalommal kifejtem, most azért hoztam fel, mert az így kalkulált 161,8% fordított Fib. (zöld folytonos) szint 1.349-es értéke, majdnem teljes átfedésben van az (A) hullám hosszából kalkulált 1.351 céllal.

Akkor ezek szerint két olyan zóna van, ahol Minor 5, vele Intermediate (C) és a Primary (elsődleges) [2]-es hullám végét várhatjuk:

• 1.229-től, vagy annál valamivel feljebb. Ha valaki számol fej-váll célárat, akkor a klasszikus TA ismérvek szerint a 2009-es mélypont körüli alakzat célára valahol 1.244-nél van. Legyen akkor az első célzóna 1.229-1.244 (amit kicsit rövidnek érzek).
• A másik, a pusztán Fibonacci csomópontok segítségével behatárolt 1.349-1.351.

Közel egy éve szinte mindig az alapok szintjén tartottam az elemzéseket és a tananyagokat. Itt az ideje továbblépni és néha legalább kóstolgatni a haladó szintet. Remélem, sikerül / sikerült lépést tartani.

S&P: Nocsak!

Az 1.131-es csúcsról egy Elliott-féle ötös lökéshullámot, vagy egy 5-3-5-ös szerkezető korrekciót vártunk lefelé. Többet beszéltem ugyan a folytatódó korrekcióról, de hétfőn a nagyobb esélyt - 60 százalékot - "odaadtam" az eső trend visszatértének, azaz a felfelé 1.131-nél tetőző Minor 2-es korrekció végének. Elegendő bizonyítékunk még mindig nincs, hogy kizárjuk a lefelé tartó [b] hullám lehetőségét, de a sok információ, ami hétfő óta összegyűlt, egyre jobban a Minor 3-as lefelé trend mellett szól; már legalább 85-90%-ot megszavazok neki. Ráadásul célárak tekintetében is lényegesen árnyaltabb a kép.
Előző S&P500 elemzés: [link]

Először beszéljük meg, miért csökkent a lefelé korrekció, majd fel 1.131 fölé alternatíva esélye. Egyrészt egy [b] hullámhoz képest szokatlanul meredek az esés szöge, másrészt impulzív a belső szerkezete kevés átfedéssel. Utóbbi még nem nagy ügy, hiszen egy 5-3-5-ös zigzag alakzatot vártunk leginkább ezekben a napokban, aminek két impulzív szakasza is lenne lefelé. Azonban ez úgy valahogy egyetlen méretes lökéshullámnak látszik. Márpedig ha így van, akkor egy olyan zigzag, aminek már az első ötöse, mint alacsonyabb rendű (a) hulláma ekkora, az nem fér be majd a neki szánt helyre. Ezért láttok ma tőlem olyan számozásokat, amelyek ott fent a június 21-i csúcsnál csak kék Minor 2-es jelzést mutatnak.

Ilyen a piac, nagyjából kiszorít egy lehetőséget, de természetesen nem úgy, hogy ne kelljen legalább másik kettővel foglalkozni. Bemutatom a két új számozást egymástól függetlenül. Szerencsére csak rövid távon (mondjuk hétfő tekintetében) mutatnak ellentétes irányba.


A képen látható szcenárió alapján a piacnak hétfőn, ha nem is nyitáskor, de kevéssel utána, egyértelmű emelkedésbe kell kezdenie és valamikor kedden a kerek 1.100-as S&P szint felett 1-2 ponttal határozottan lefordulnia. Érdemes ránézni, milyen sok vezérlőelv mutat erre az egyetlen területre. Igen, ott kezdődne a meredek esés a [iii]/3/(1)/[3], ami akár már csütörtökön könnyedén törné az 1040-et.

Kicsit kutakodtam az aktuális trendszakasz fraktálja után. A fraktálos változat nagyon hasonló mozgást feltételez, ezért az imént említett szcenárió alváltozataként kezelem, nem pedig külön alternatívaként. Abban különbözik, hogy mind időben, mind pontban valamivel hosszabb felfelé korrekciót vetít elénk. Nem rajzolom, csak elmondom: egészen csütörtök reggelig emelkednének a piacok, valamikor az európai tőzsdék nyitásakor következne be a fordulat. A célár ebben az esetben 1.114 lenne, vagy SPY 111,70-111,75. Elliott számozásban elmélyült olvasóknak mondom, az alváltozat bonyolultabb felfelé korrekciót feltételez, aminek keretében a pénteki intraday csúcsnál lévő (a) jelzést Subminuette i, vagy (w)-re kellene leváltanunk. (Előbbi egy szimpla, de erőteljesebb, utóbbi egy dupla zigzag esetén játszik).

Sajnos, a fenti ábrának van egy gyenge pontja, nevezetesen a nagyságrendileg ebben a pillanatban egyenlő hosszú (i), (iii) és (v) hullám. Ez a kérdőjel elvezet bennünket az alternatív számozáshoz, ami a dolgok mai állása szerint egy megnyúlt ötödik hullám változat - 5th wave extension - amelyben a hétfő (06.21) óta tartó esés még nem ért véget. Íme, csak szerdától mutatom, mert feljebb minden azonos:


Itt is hamar elkötelezi majd magát a piac csak éppen az előző változattal ellentétes irányban, délnek. Minimálisan két nap esést hoz és könnyen meglehet, hogy az 1.040-es szint fals letörését. Az általam ideálisnak tartott célár - [i] vége - ugyanis 1.036 körül van, de annak korrekciója - Minute [ii] - hamar visszaküzdené magát a letört szint fölé az 1.074-1.086 zóna területére. Igazán vagány játék lenne.
Ha ezt az utat választaná a piac, akkor majd menet közben pontosítunk.

Mindhárom változatot megöli a 1131.24 átlépése. Az a számozások szempontjából kritikus ellenállás (CR).

Bízom benne, hogy annál azért többet sikerül leszűrni ebből az elemzésből, hogy Cimballi már megint rajzolt és mesélt kettőt északnak, egyet meg délnek, hogy azután biztosan igaza legyen. Annál is inkább, mert mindkét alternatíva ugyanabba az irányba mutat. Az viszont kétségtelen, hogy a hét elejére vonatkozóan ellentétes a két felvázolt pálya. Csak azért, mert legjobb ráhagyni a piacra, válassza ki magának az utat.


Frissítés, június 28-án, hétfőn:
Miért választott volna magának utat a piac abból a kettőből, amit én preferáltam?! Így is jó, mert a mai háromszöggel kejtett pár eddig nem tárgyalt lehetőséget és "ranglistán" előre tolta ezt a változatot:

Bónusz az Elliott-alapokhoz 4/5

A március közepi Korrektív leltár című bejegyzésemnek lehetséges egy hallatlan tömör összefoglalása. Mindössze ennyi:

BÓNUSZ TÁBLÁZAT A KORREKTÍV ALAKZATOKRÓL

(a képre kattintva felnagyítható)

Csak hogy ne tudjam le ilyen gyorsan ezt a részt, egy találós kérdés: Miért ennyire sokfélék, komplexek és nehezen felismerhetők a korrektív alakzatok?

Válasz: Mert ebben is tükrözik az időtartamuk alatt fennálló konfliktust az eggyel magasabb szintű, uralkodó trenddel szemben. Tiszta küzdelem az élet, amíg tartanak és nem feltétlen bennünk van a hiba, ha egyet-egyet csak utólag, miután befejeződik, ismerünk fel közülük. Ha egy "trendről" nem tudjuk eldönteni, hogy minek számoljuk, akkor legyünk extra türelmesek és éljünk a gyanúval, hogy korrekcióval van dolgunk.

Tovább a befejező részre >

Személyiségjegyek - Alapok V.

Elliott hullámait a tömegek hangulata vezérli, így minden szakasz egy pszichológiai állapotot jelenít meg. Sok olyan esettel találkozunk, amikor egy nagyobb, összetett hullámmozgás értelmezésére különféle és egymástól lényegesen eltérő lehetőségünk is van. Ilyenkor a helyes változat kiválasztásában döntő érv lehet az időszakra jellemző globális hangulatkarakter felismerése. Ennek jegyében ma a hullámok, úgynevezett személyiségjegyeit vesszük végig. Meglátjuk, egy-egy fázisban milyen hírek, milyen fundamentális háttér, milyen érzések és még milyen egyéb jelzések uralják az étert.

Vizsgálódásunk során a mélypontból indulunk ki, egy új felfelé tartó trendben. Természetesen egy hosszú távú csúcsból is tehetnénk ezt, ahol is egy lefelé startoló lökéshullám az itt következő "történet" inverzét mondaná el.

Tehát a piac a mélypontját, a lefelé tartó alakzat végét olyankor éri el, amikor mindenhonnan rossz hírek érkeznek, legyen szó a politikáról, vagy a vállalati szféráról.
Noha évekig, vagy évtizedekig tartó emelkedés áll az árfolyamok előtt, az elemzők és a szakértők arról vitatkoznak, vajon képes lesz-e egyáltalán a piac túlélni a gazdasági recessziót, esetleg depressziót.
Természetesen a pesszimizmus csak a magasabb rendű trendek korrekcióiban csúcsosodik ki ennyire, míg egy középtávú (intermediate) trendben egy átmeneti recessziós időszak során nyilván kevésbé durvul el a hangulat.
Sok esetben a nagyobb trendek alja, kiindulási pontja egybeesik valamilyen komolyabb háborús konfliktussal, esetleg zendülésekkel, zavargásokkal.
Az alábbi ábrán színes nyilakkal jelöltem azokat a csomópontokat, ahol a személyiségjegyek felismerésével lényeges információhoz juthatunk. Eddig a piros nyílról volt szó.


Kék nyíl: Az első hullám a túlélés felismerése, a felismeréshez kapcsolódó megkönnyebbülés. Természetesen még vita folyik arról, hogy a nehezén túl sikerült-e már lépni, de az első hullám felfelé arról tanúskodik, hogy a többség szerint igen.
A korábbi – bear piaci rally típusú – emelkedésekkel ellentétben az új trend meglehetősen tiszta belső szerkezetet mutat, a technikai eszköztárral jól követhető. A forgalom és a breadth (emelkedő részvények aránya) is növekszik valamelyest.

Magenta nyíl: A második hullám az első erőteljes korrekciója. Ebben a hullámban visszaköszön még egyszer mindaz a félelem és pesszimizmus, ami a piac mélypontján volt tapasztalható. Sőt néha a szentiment indikátorok itt árulkodnak a legnagyobb pesszimizmusról. Ennek meg is van az objektív oka, ugyanis a fundamentumok több ponton még rosszabbak, mint az első hullám elindulásának pillanatában, de a piacok már ennek ellenére sem esnek új mélypontra. Viszont azért elég sokat esnek ahhoz, hogy az első hullámban megszerzett profit nagy részét visszavegyék, sőt meggyőzzék a befektetőket, hogy a Nagy Medve tért vissza hozzájuk.
Forgalom és volatilitás tekintetében a második hullám, különösen a szakasz vége felé csökkenő tendenciát mutat.
Aki olvasta, talán felismeri, hogy ezt a „definíciót” fordítottam át annak idején az "Che Guevara és a második hullám" c. cikkemben. Máig tartom, teljesen ráillik az inverz leírás a 2009 márciusában elindult emelkedésre.

Az első és a második hullám együtt jelenti azt a bázist, mint ugródeszkát, amiről a legdinamikusabb harmadik hullám elrugaszkodik.
Zöld nyíl: A harmadik hullám, ami a részvénypiacon az emelkedés időben leghosszabb, legerősebb és legszélesebb szakasza. Leghosszabb időben és ármozgásban. Legerősebb, mert itt a legnagyobb az árfolyam változásának sebessége. Legszélesebb abban az értelemben, hogy ebben emelkedik a legtöbb iparág és lényegesen több részvény tart felfelé, mint lefelé. És még egy további leg: szemre ez a legkönnyebben felismerhető hullám.
A trend egyértelművé válik minden kétkedő számára. Ilyenkor igaz a mondás: nyereséges kereskedési módszer gyanánt az is bőven megteszi, ha egy majom dobál darts nyíllal a Financial Times-ra, hogy vásárolni való részvényt válasszon.

Egy pontot érdemes kiemelni (ahová egyébként a zöld nyíl konkrétan mutat), nevezetesen azt, amikor az utolsó kétkedő is belátja a trend megfordult és minden kétséget kizáróan felfelé tart. Ez a felismerés pillanata, amikor a megnyúlt harmadik hullámon belül a harmadikban réssel, vagy rések sorozatával emelkedik a piac, nagyjából az egész trend derekán. Azokban a napokban, hetekben extrém magasra és az egész trenden belül a legmagasabbra ugrik a forgalom.
A technikai elemzésben jártas olvasóknak mondom, hogy itt a legmagasabb az ROC és az Advance/Decline, itt találjuk a mérési réseket és ilyenkor van a legtöbb kitörés egyedi részvényben.
A felismerés pillanatától látják optimistán az emberek a jövőt, nem shortolják már a piacot, csak vesznek. Viszont a trend felén már túl vagyunk és csak most kerültek nettó longba. Ráadásul innen felfelé kezdik növelni a kitettségüket, egyre nagyobb tőkeáttétekkel, míg a harmadik hullám csúcsánál teljesen ki nem feszítik magukat. Ja, hogy fáziskésésben vannak? Igen. Ez a tömeg sorsa.

Sárga nyíl: Eljön a negatív meglepetések, az első negatív fundamentális hírek, csalódások ideje, a negyedik hullám. Kirázza, de minimum megizzasztja azokat, akik túl későn kapcsolódtak be a harmadik hullámba.
Méretét, alakját tekintve a legjobban előre jelezhető hullám a negyedik, már ha valaki ismeri Elliott három törvényét és a korrekciók váltakozása vezérlőelvet.

Narancs nyíl: A negyedik csalódása után a befektetők az ötödik hullámot látván visszanyerik a piacokba és a befektetéseikbe fektetett bizalmukat és megújult lelkesedéssel vásárolnak ismét.
Az ötödik hullám még ha nem is feltétlenül rövidebb, mint a harmadik, de technikailag minden szempontból gyengébb. Elmarad momentum tekintetében, tehát az emelkedés sebességében. Elmarad a tekintetben, hogy kevesebb részvény csatlakozik az emelkedéshez, mint korábban a harmadik hullám során, ugyanis a piac után kullogó papírok a negyedik hullám esését követően már nem tudnak talpra állni. Azt a részvényszemetet, amit egy harmadik hullám ereje meg tudott emelni az ötödik már állva hagyja.
De más oka is van annak, hogy kevesebb részvény emelkedik egyszerre, ez pedig a szektorok és iparágak között állandósuló rotáció. A befektetők egyik felkapott papírból a másikba ugranak át.
Így alakul a piaci szélesség (breadth) divergencia, ami nemcsak az évtizedes trendekre jellemző, de a pár órán át tartó trendek szintjén is általános. Technikai elemzésben jártas kollégáknak mondom, ezért érdemes figyelni nagyon az Advance/Decline, illetve a NYSE TICK indikátorokat, mert remekül segítenek kiszúrni/megerősíteni az ötödik hullámokat.
Azt pedig már korábban tisztáztuk, hogy középtávú trendtől lefelé az alacsonyabb szinteken a forgalom is kevesebb, mint a harmadikban volt. Ld. a „Többször így, mint másképp" c. bejegyzést.

Fundamentumok tekintetében az ötödikben már komoly és kézzelfogható gondok jelentkeznek, de kevesen veszik maguknak a fáradságot, hogy az adatokat összehasonlítsák a harmadik erős és egészséges növekedést tükröző vonatkozó számaival.
Az ötödik hullám tetején az űberoptimista hangulattól megrészegült befektetők nyugodt lélekkel, önelégült mosollyal ücsörögnek a babérjaikon és az árak tekintetében a végtelenbe, időben az örökkévalóságba vetítik a piac növekedési kilátásait. Jó hírek dőlnek mindenhonnan a médiából.

Viszont eljön az A hullám, ami a szürke nyíllal jelölt ponton töri az emelkedő trendet. Hosszú idő óta először a technikai indikátorok a legnagyobb túladottságot mutatják, sőt talán az egész trenden belül a legmélyebbet. Közben az egyedi részvények szintjén számos vezető papírban alapvető szintek esnek el. Ennek ellenére a piac úgy tekint a trend megtörésére, mint vételi lehetőségre.

Aqua nyílhoz és a B hullámhoz fűződő magyarázatot idézem Frost & Prechter: Elliott Wave Principle című könyvének 81. oldaláról:
„A -B- hullám egy hamis emelkedés. Balekok játéka, medvecsapda, spekulánsok paradicsoma, a kaszinó szemlélet orgiája, vagy az intézményi oldal ostobaságának gőgős megnyilvánulása, vagy mindezek együttese."
A lényeg, hogy az emelkedés a piac egy szűk szegmensére korlátozódik, technikailag igen gyenge, tulajdonképpen a lassan gyengülő fundamentális háttér tagadása, az agresszív eufória terméke. Elliott elmélete és a szuperciklus logikája szerint ilyen B hullámnak tartjuk a Dow 2002-2007. közötti emelkedését.

Fekete nyíl: A pusztító, gyilkos C hullám amely számos karakterében hozza, amit egy harmadik hullám tud, csak nyilván ellenkező előjellel. Nincs hová menekülni, csak a piacoktól való távolmaradás, a készpénz tartása a nyerő. Az A és B hullámok illúziója szertefoszlik, a félelem lesz úrrá. A fundamentális háttér teljesen összeomlik.
Bízhatunk a C hullámok tartósságában és szélességében, szóval abban, hogy legfeljebb egy-két iparág kivételével mindent magával rántanak.

Ennyi a személyiségjegyek összefoglalása, amiről ismét mondom, vezérlőelv kategóriába tartozik, tehát nem minden esetben jut tökéletesen érvényre. Viszont vegyük észre, hogy Elliott irányelvei milyen szépen együtt élnek a klasszikus technikai analízisből megismert elemekkel/fogalmakkal.

Ami kimaradt: bónusz az "Alapok" sorozathoz>