Ezt ki kellett várni

SP500 frissítés háromszöggel és háromszög nélkül

Ma, csütörtökön egyenletes, pánik nélküli esést láttunk az USA-ban, ami percekre lement a kritikus trendvonal - ES határidő 1.209 és SP500 cash index 1.212 - alá vagyis majdnem kipottyant a korábban már sokat ábrázolt eső trend báziscsatornájából. Majdnem, mert zárásra éppen fölé tudott kapaszkodni. Vagyis, amit kritikus jelenségnek határoztunk meg, azaz amely a momentumos harmadik hullám elindulását igazolhatná még továbbra sem valósult meg. Még mindig igaz, hogy közel a csúcs. Arra vártunk, hogy a piac szignifikáns napi záróval töri le, majd "alulról tesztelgeti" az említett kritikus támaszt, azt követően begyorsul az esés, és ezzel lesz elegendő bizonyítékunk a harmadik hullám jelenlétére. Van rá esély, hogy mindez november végéig be is következhet, de ma azt vegyük végig, hogy a következtetéseinkhez időközben milyen információkat adott nekünk az árfolyam mozgása.

Volt egy háromszögnek látszó valami, amit rajzolt mindenki, várta a kitörést, sőt tegnapra már a Wall Street Journal is a háromszög technikai hátterével és az "evidens" felfelé folytatással volt elfoglalva - íme a cikk [link]. Így aztán a mai letörést látva sokan lesznek, akikben megfogalmazódik, lám-lám, ugye hogy nem működik a technikai elemzés. Viszont ők nem Elliott követői lesznek. Előttünk ugyanis egész más szempontok voltak.

Az elméleti "bemutató" és érvelés előtt azonban publikálom a magam elsődleges megfejtését, az operatív számozást. A bull/bear "game over" ábránkat frissítem tovább [link emlékeztetőül].

A háromszög valójában sokkal kisebb, mint azt a klasszikus TA
rajzolná, mert csak egyik alegysége a teljes korrekciónak - ha ez a bear
változat megállja a helyét, akkor SPX 1.260 kritikus ellenállás

Szóval Elliott-os szemmel nézve egész más a helyzet. Egyrészt alap, hogy a háromszögből a belépés irányával ellentétes oldalon lesz a kitörés. A belépés iránya nekem végig nem volt evidens, ezért nem talál senki a blogon az elmúlt hetekben háromszög értelmezésről szóló ábrát. Vonakodtam az egyébként igen impulzív, OKT 27-NOV 1 esést a háromszög indító hullámának, vagyis korrektív a-b-c szekezetnek elfogadni. Ezért kezdtem figyelni trendcsatornákat, támasz/ellenállás szinteket, és azokból következtetni. Csak Elliott hullámok és alakzatok tekintetében ugyanis kevés magabiztos fogódzó létezett.

Másrészt nem minden háromszög, ami annak látszik, hiszen sok esetben tűnik egy komplex korrekció, vagy egy 1-2-i-ii szituáció nagyon hasonlatosnak. Ez az utolsó mondatom kezdőknek túl sok lehetett, de ott van fent hozzá az egyik változat a komplex megfejtésről, illetve majd két éve egy egész bejegyzést szenteltem az alternatívák bemutatására "Két tipp, ami legalább három" [link] címmel. Tessék csak kibogozni, mit is jelent ez a mondat.

Harmadrészt, kettes hullám helyén önmagában nem állhat háromszög, ellenben bármikor lehet B, vagy X, vagy komplex korrekció utolsó eleme, tehát Y, vagy Z. Itt az Y-ban hinnénk, méghozzá egy Minuette szinten jelentkezőben, ha elfogadnánk ezt a bullish megoldást. Ehhez is van rajz; lejjebb következik az illusztráció.

A dióhéjban összefoglalt elmélet nekünk azt mondja, ha egyáltalán volt ott háromszög, akkor abból szerkeszthetünk bearish képet, vagy bullish variációt egyaránt, de segítek, ebből is abból is nagyon konkrétat. Ez jó hír, mert könnyebb lesz felismerni, melyik utat választja magának a piac.

Kerekítsünk a két szcenárióból egy mini elméleti leckét sematikus ábrákkal:

Impulzus, vagy zigzag, kis háromszög vagy nagy?
/érdemes nagyítva nézni/

Ha egy [b] hullám a háromszög változatot választjuk (jobbra), akkor bullish a helyzet, mivel a [b] hullám egy 5-3-5-ös szerkezetű zigzag korrekció közepén áll. Lemegy a piac 1.200-1.180 közé, elakad az esés és megy is fel egy utolsó körre az október 27-i maximum fölé kevéssel. Nem ezt várom, világossá is tettem az elmúlt három hétben számtalanszor és nem véletlen emeltem ki egy post főcímének a korábbi csúcs 1.292,66-ot.

Tehát a lefelé változatot (balra) részesítem előnyben miszerint (1)-(2)-[i]-[ii] jött létre eddig és a háromszöget csak azért látunk, mert a [ii]-es hullám dupla korrekció volt: egy zigzag és egy háromszög együtt összekötve egy (x) hullámmal. Emlékeztetőül, ez van a felső ábrán is.

A bear változat kritikus szintje ES 1.258,75, ezen szint felett semmi keresnivalója sincs az árfolyamnak, vagyis ha valaki shortol, legkésőbb oda kell stop loss megbízást elhelyeznie. Ugyanez az ellenállás szint a cash indexben 1.259,66. Felkerekíthetjük 1.260-ra, úgy könnyebb emlékezni rá.

Zárásul egy érdekes ábra Maui mestertől. FGBL = német Bund, ZB = USA 30 éves bond határidő.

Noha ma az EU kötvénypiacok valamelyest magukhoz tértek,
mi ez, hogy a német bund kezdi alulteljesíteni az USA kötvényeket?

Beszélgetések Elliottról - Április

Két elliottos beszélget...

Nem, nem fogok viccet mesélni. Az alábbi párbeszéd nem vicc, nagyon is a komoly valóság, most pénteken zajlott köztem és itt a blogban devizás hozzászólásaiból ismert Károly kolléga között. Károly azt kérte, mindent a nyers valójában tegyek közzé, mert az tükrözi reálisan, hogy milyen Elliott a gyakorlatban, amikor "emberek tényleges kereskedési szándékkal élő grafikonon űzik". Előre szólok, hogy a hitelesség érdekében még a szitkozódások is a szövegben maradtak, ha valakit zavar, akkor ezt most hagyja ki és várja meg a következő bejegyzést.

Egyébként olyan esetet mutatunk be, ahol meglehetősen komplikált értelmezéseket vetünk be, aminek végül nem lesz jelentősége, ezért kérem, hogy ha valaki nem érti a bajlódásunkat a kombinációkkal, akkor lépjen át azon a néhány mondaton. Nézetünk szerint abban is van tanulság, hogy nem egy nyerő trédet, hanem egy elszalasztott lehetőséget követhetünk nyomon; magam mindig hangsúlyozom, hogy a kereskedő karrierje a következetességen, a módszerességen múlik, valamint a kedvezőtlen odsszokat kínáló helyzetektől való tudatos távolmaradáson, a pozíció méretezésén és a veszteséges pozíciók kezelésén.

Innen a "narráló" kiegészítéseket kék színnel különböztetem meg.

Előzmény: Károly kedden este publikálta hozzászólás formájában azt az elsődleges értelmezését, mely szerint az EURUSD a trendforduló előtt később még magasabb szintekre érhet, ám most esedékes egy flat, vagy háromszög. Azaz a hét hátralévő részében a devizapár oldalazó mozgására számít. Emlékeztetőül a rajza (érdemes mellé tenni hasonló bontásban a grafikon jelenlegi állását!):

Az előzmény keddről: Oldalazás várható

Péntek, 16:39 CET:
Cimballi: Sikerült az új fórum működésében a hibák többségét kiküszöbölni, próbáld ki, csatolj valamit az E/U-ról.

Károly: Ah, elvesztem kicsit benne.
5-percesen értelmezve 1,4502-ről flat le, majd x fel, zigzag le, a második x (xx) fel, végül impulzus le, de túl mélynek tartom a retracementet. Kénytelen vagyok várni vele. Egy hármas hullámot szeretnék látni felfelé, de kell valami megerősítés, másképp rossz az egész.

Komplettnek tűnik triplának számozva, de nagyon aránytalan a második X hullám

Elliott rendszerében eredetileg nincs olyan jelölés, hogy xx, Károly praktikusan magának vezette be, hogy lássa, hányadik összekötő hullámnál tart. Ismét csak nem hiba, de kevesebb tapasztalattal rendelkező kereskedők kedvéért mondom, hogy Károly a rajzain nem írja végig az a-b-c sorozatot, hanem a c helyett, mivel ott egy trendszintnek vége, csupán az eggyel magasabb rendű jelzést tünteti fel (pl. 2, vagy x, vagy nagyobb B). Ezt vegyük figyelembe az értelmezéskor.

Károly folytatja: Valami nem OK vele. Itt most hiányzik még egy hullám lefelé, de ha az jön, akkor túl mélyen lenne a retrace.

Cimballi: Igen, a trend ennyire előrehaladott állapotában nem szokás 100% körül korrigálni.
...még gondolkodom, mitől lenne szebb. Úgy néz ki, mintha egy flat x dupla zigzag kombináció lenne, pedig olyan nincs. Felejtsük is el gyorsan, le sem rajzolom.

K: Flat + zz + impulzus összekapcsolódva? Ennek nincs semmi értelme.
Tripla zigzag? Annak sem!

C: Mit keres ott a végén az impulzus? Ha az impulzus, akkor kell neki még egy további mélypont, ráadásul mielőtt 1.444x-ig emelkedne. Viszont, ha ez megvalósul, akkor túl lesz az ilyen trendfázisban elvárható korrekciós szinttől. Ha viszont elmarad az új minimum, akkor ami nálad 1-es, az nem lehet egyes, hanem valamilyen szintű 'a', vagy 'c'.

K: Flatxzigzagxzigzag?

C: Az a bajom az egésszel, hogy teljesen aránytalan a két 'x' hullám mérete, azoknak azonos nagyságrendűeknek kellene lenni, lévén a trend azonos szintjét képviselik. Ráadásul a három korrektív alakzat, ami általuk összekapcsolódik sem igazán tükröz Fibonacci arányokat.
Egyelőre feladtam, kivárok az állásfoglalással, illetve a setup meggondolásokkal legalább egy hullámot.

K: OK. Viszont akár jó is lehet a jelölés, ha kontextusba helyezzük. Talán ending diagonal "ékelődése" indul, ezért itt az esés nem kettes, hanem B, az emelkedés pedig azért gyengébb, mert nem hármas, hanem C.

Egy lassan elrugaszkodó diagonal legalább a hullámok karaktere vonatkozásában
jobban illeszkedik, viszont túl korai még erről beszélni.

Ha elakadtunk, akkor az első, amit meg kell tennünk, hogy nem teszünk semmit, nem kereskedünk. A másik, hogy azért nem ücsörgünk naphosszat, hanem akkor megnézzük a tágabb kontextust, azaz azt, hogy a messzebbre kitekintéssel felszedhetünk-e valami olyan információt, ami továbblendít.

C: A végzetes momentumcsökkenés, ez lehetne az ábrád címe.

K: A blogban a múltkor írtam is, hogy nyugodtabb lennék, ha az utolsó ending diagonal lenne.

C: Sok kis apró csúcs, száz tű shortosnak, valóra nem váló álom a profitról a longosnak.

K: Igen. Ha találok még rá igazolást, akkor felteszem.

C: Hogy unom már ezt az áprilisi telet! Ma reggel +1 fok volt, friss hó egész a város felső határáig...
...

A beszélgetés innen teljesen lekanyarodott az EURUSD helyzet értelmezéséről, mert nem lehet egy ilyen korrektív helyzet elemzésébe ennél több időt beletenni. Más téma és más kereskedési lehetőségek után néztem. Károly rövid távú várakozása alapján egy harmadik hullám nekilódulása volt soron, de ő maga is felismerte, hogy az árfolyammozgás személyiségjegyei egyelőre nem támogatják ezt a forgatókönyvet. Ezért kitekintett ugyan távolabbra és ötletként felmerült benne egy ékelődés kezdeti stádiuma, de bizonyíték nélkül egy feltételezésre pozíciót építeni túlontúl spekulatív húzás lett volna. Főleg így péntek délután.

19:00 óra elmúlt, nagy dolgokat már az indexekben sem várhatunk, és a devizáknál már végképp nagyon este van, amikor visszatérünk, ahogy Károly nevezi, az E/U-ra.

Károly: Továbbra is zavart a második 'x' sekély retracement szintje, ezért kivettem onnan.

Dupla értelmezés, de Elliott szerint ez nem zigzag az 'x' alatt

Cimballi: Nem lesz jó, mert ha ott van középen az x-től kiindulva egy 3-3-5-ös szerkezetű "zigzag", ami nem lehet, mert a zigzag 5-3-5. Akkor lehetne, ha az 'x' 1.4499-es csúcsától az első eső szakasz 1,4442-ig nem hármas szerkezetű lenne a-b-c jelöléssel, hanem impulzus. De ezt te is tudod, csak péntek esti van már :)
A 3-3-5 képlet egyenlő flat alakzat, aminek B hulláma az A kiindulási pontja [itt az x csúcspont] közelébe jut(na), ez pedig 1,4471-nél borzasztó messze volt attól. Elég unorthodox lenne, ha elsiklanánk felette.

K: Akkor visszatérve a tripla zigzag lehetőségre (?), lehet X hullámoknál ilyen sekély a korrekció?

C: Lehet, de vagy időben, vagy méretben emelkedjen ki a vele azonos irányban előtte és utána haladó kis 'b' hullámok közül, mert elvileg eggyel magasabb rendű náluk. Ezen kívül közelébe ne kerüljön a 100%-os korrekciós szintnek.

K: Flatxzigzgaxflat?

C: Az jó lenne, de már megint az arányok! Ráadásul semmi értelme; nincs a listában.

A "Horizontális kombinációk" című bejegyzésben szereplő listára utaltam, ahol a cikk második felében okkal nem szerepel ez a lehetőség a triplák felsorolásában. [link]
Azért nincs értelme, mert a piac előbb végigvisz egy oldalazó flat korrekciót, amivel eltelik az idő. A flat-hez az x hullámon át csatlakozó éles zigzag alakzatnak az a funkciója, hogy mivel mélységben nem teljesített eleget a korrekció, ezért ezt gyorsan kiigazítsa. Egy időben, majd mélységben is kiterjedt komplex alakzatnak nincs szüksége még egy további időkorrekcióra.

Nyilvánvaló volt már, hogy valami alapvetőt nem látok ezen az ábrán, ezért nem tudok egy az Elliott-i szabályoknak és vezérlőelveknek maradéktalanul megfelelő értelmezéssel előállni. És itt jön az egyik fő tanulság, nem nézegettem tovább Károly értelmezését, hanem elővettem egy teljesen üres grafikont és 10 mp sem telt bele amikor felkiáltottam:

Cimballi: Megvan!!! Nincs is itt semmilyen kombináció!
Átteszed a legutolsó ábrán az indító félkövér A pontot a halvány B (1,4503) helyére, azaz onnan indulunk lefelé egy egyszerű szimpla zigzag alakzattal, aminek a B pozíciójában egy tovahaladó háromszög van.
Ezzel azt is mondjuk, hogy a korrekció ezen szintje (mármint ez a zigzag) már ma komplett volt 1,4391-nél.
Va---, hogy eddig nem vettük észre a háromszöget! Már rég élőben is simán ki lehetett volna szúrni és akkor kikanyarintottunk volna belőle egy könnyed 55 pipes shortot.

Károly: Látom már. Ba-----!

C: Az a kérdés, hogy az indító A pontot át tudjuk-e helyezni.

K: Nem kell áthelyezni, mert egy nagy flat a teljes alakzat, amelyben három különböző korrekciós szint van jelen:

Nincs itt kombináció, csak egy nagy FLAT

C: Ja, tényleg az A hulláma is egy flat, azután a B egy háromszög, végül jön az impulzus.

K: Ezen nem kerestem, mert nem ismertem fel időben. Ebben fejlődni kell, mert utána kullogni az eseményeknek nem lehet.
K---- ------, ezt néztem egész délután és nem vettem észre.

C: LOL

Károly joggal volt dühös. Nem önmagában az a gond, hogy elszalasztott(unk) egy lehetőséget - bár én konkrétan még éppen átaludtam az ideális belépési pillanatot -, hanem a lehetőség minősége bosszantotta. A háromszög végén általában elég kis kockázattal lehet pozícióba lépni és a célárra is jó közelítő módszereket alkalmazhatunk. Ha még külön belevesszük, hogy a háromszöget általában könnyű menet közben felismerni, akkor az ismét egy ok, ami fájdalmassá teszi ezt az elmaradt hasznot. Ez a konkrét belépő ráadásul végül sima trade lett volna, ugyanis az általunk alkalmazott trailing stop technikák bármelyike könnyen képes volt végigkísérni a B-C szakasz (impulzus) nagy részét.

Mentségünkre szolgáljon, hogy 'b' hullámával új minimumra törő ún. tovahaladó alakzat volt, amelyik a kivételesen hosszú 'a' hulláma és az új mélyponton megálló 'b'-je miatt beleveszik a sűrűjébe.

Rendkívül fontos észrevenni, hogy nem beszéltünk pozícióról, mert nem jutottunk olyan iránymutatáshoz, nem vettük észre a lehetőséget, amely alapján kereskedhettünk volna. Vagyis Károly kellőképp elkötelezett a módszer iránt, ezért erre a gondolkodásmódra hagyatkozik és ha nem segít, nem súg neki, nem mutatja az előnyt, akkor bármennyit dolgozott is a helyzetértékeléssel, kihagyja akár az egész délutánt.

Egyébként a későbbiekben mégiscsak visszatértünk a létező legegyszerűbb értelmezésre, mely szerint ez csak egy szimpla 5-3-5-ös szerkezetű zigzag. Úgy válik láthatóvá, ha a kiindulási pontot egy csúccsal jobbra helyezzük át.

A grafikonok tökéletesen mutatják az értelmezésünk evolúcióját, de a rend kedvéért ezt a legutolsó módosítást magam rajzoltam meg sematikus ábrán, hogy jobban látszon, valójában milyen egyszerű helyzetet bonyolítottunk túl és így talán azt is sikerül szemléltetni, hogy mit jelent a tovahaladó háromszög:







Azóta elkészült a tágabb értelmezést, a kontextust is bemutató részletes rajz, amelyen pirossal bekereteztem azt a részletet, amelyről ez az egész bejegyzés eddig szólt:

...és a beszélgetés, a rejtvényfejtés nem áll meg, lejjebb a hozzászólások között folytatódik tovább.

Horizontális kombinációk

Trendelő piacon állandó jelenség a korábban már sokat emlegetett megnyúlás (extension). Ahogy az egyik impulzusokra vonatkozó vezérlőelv kimondja, az 1, 3, 5-ös hullámok közül valamelyik szinte mindig megnyúlt. Hogy jön ez ide? Magam a megnyúlás korrektív analógiájának tartom a kombinációk létrejöttét, vagyis azt, amikor a három egyszerű korrektív alakzat - zigzag, flat, háromszög - közül kettő, vagy három azonos szintű egymás után összekapcsolódik.

-- [link] a három egyszerű alakzat, mint építőelem rövid átismétléséhez --

Az analógia mellett, azért hiba lenne megfeledkeznem az alapvető különbségek hangsúlyozásáról. Elsősorban arról, hogy a kombináció vízszintes irányultságú, tehát időben "nyúlik". Másrészt pedig a szerkezetbeli eltérésről, hiszen amíg egy megnyúlásban tulajdonképpen egyetlen egységről (alakzatról), egy impulzusról van szó, amelynek alhullámai nagyra nőttek, addig a kombinációknál kettő, vagy három komplett hármas szerkezetű egység követi egymást, elsősorban azért, hogy - ismétlem - húzzák az időt. Erre a szerkezetbeli jellegzetességre utal az eredeti Elliott-i elnevezésük, "dupla hármas", illetve "tripla hármas".
(Megjegyzés: a hármas, az EWP terminológiában három hullámból álló a-b-c felépítésű korrektív alakzatot jelent, a tripla pedig, hogy ezekből három összeál egymás után, miközben csupán egy ugyancsak korrektív X választja el őket - ld. később).

Fent a címben horizontális kombinációkat ígérek, azaz kizárom a dupla zigzag és a tripla zigzag alakzatokat. Vagyis ez alkalommal azokra a korrekciókra szorítkozom, ahol nem csak kizárólag egymást követő 5-3-5-ös zigzag formációkból áll a kombináció.

Ha pedig az éles zigzag nem ismétlődik, akkor általában pontban/százalékban már a tripla, vagy dupla hármas első eleme is megfelelő nagyságrendű trenddel szembeni mozgást produkált, ezért a korrekció ismételt folytatása elsősorban az időtartam elnyújtását szolgálja, miután a reálisan elvárható célárak már többé-kevésbé teljesültek.

Amennyiben így kettő, vagy három darab egymáshoz kapcsolódó korrektív alakzatot látunk felsorakozni, akkor az első a W, a második az Y, míg a harmadik a Z jelölést kapja, miközben az alhullámaik betűjelzése eggyel alacsonyabb rendű 'a', 'b' és 'c' marad. A kapcsolódás azonban nem közvetlen. Az első alakzat után, amikor tulajdonképpen a korrekció akár véget is érhetne, előbb elindulni látszik az új trend, ám nem képes ötös szerkezetű impulzussá fejlődni, hanem három hullám után megáll, és a piac belekezd egy újabb teljes flat, zigzag, vagy háromszög alakzatba. Amikor ez bekövetkezik, az első korrekció jelölése W-re vált, a rá következő hármas szerkezetű sikertelen kitörési kisérlet, amely a két alakzatot összeköti, X betűt kap és amint beszéltük, az új épülő elem az Y lesz.

Itt az ideje rajzolni, méghozzá egy klasszikus flatxflat kombinációt, amit a világ nem elliottos fele egyszerűen sávozásnak érzékel:

A piac a korrekcióba való belépés előtt felfelé halad (szaggatott vonal), majd kialakítja az első 3-3-5-ös szerkezetű flat alakzatot [a]-[b]-[c]. Ebben a pillanatban vége is lehetne a korrekciónak, lehetne ott egy (2)-es, vagy (4)-es, de a visszatérni látszó trend a korábbi csúcsnál kudarcot vall, csupán egy hármas szerkezetű zigzag-re futja az erejéből (kék vonal), ami az X jelzésű összekötő forma lesz a későbbi két flat között. A harmadik hozzávetőleg egyenlő csúcsból kiindulva újra 3-3-5 következik, amely már egyáltalán nem, vagy csak marginálisan hoz létre új mélypontot a megelőző [a] illetve [c] minimumok alatt. Ebből is látszik, hogy a duplázódás funkciója a korrekció időbeni kiterjesztése, nem pedig az alakzat mélységének növelése.

Ennél a sematikus példánál az Y-t követően visszatér a felfelé tartó uralkodó trend, azaz a kombinációnk itt egy "dupla hármas" marad. Természetesen, ha nem folytatódna a trend, hanem ismételten egy X hullám jönne csupán felfelé, majd egy újabb flat, vagy háromszög, netán zigzag lefelé, akkor a harmadik és egyben záró alakzat lenne a "Z".

Magáról az X összekötő hullámról annyit tudunk, hogy mindig hármas szerkezetű alakzat, horizontális kombinációk esetében az esetek túlnyomó többségében zigzag, de időnként előfordul flat, vagy háromszög is, ami két utóbbi szinte felismerhetetlenné torzítja a formációt. Az X-ek zigzag túlsúlya miatt sematikusan mindig az itt látható két ábrához hasonlóan rajzoljuk az összekötő hármast, de a való élet néha ennél bonyolultabb lehet.

Az Elliott Wave Principle című könyv ingyenes online kiadásában [link] az 53. oldalon megtalálható még a flatxtriangle és a flatxzigzag duplák sematikus ábrái.

Az egyik ábra az EWP könyv 53. oldaláról

Mielőtt továbblépnénk, tartozom egy magyarázattal, ugyanis ez a szóköz nélkül összeírt "korrekció1xkorrekció2" formátum a saját újításom, sem Elliott, sem pedig az EWI nem használja így. Az ötlet a botanikából jött ott ugyanis a növények keresztezésével létrehozott hibridek megnevezésébe, vagy neve elé tesznek egy x-et. Miért ne használhatnám így, hiszen a keresztezésből létrejövő új alakzat a "szülő" elemek személyiségjegyeit hordozza, a szülők vezérlőelvei vonatkoznak rájuk, de összességében mégis valami mások! Ráadásul maga Elliott X-nek nevezte el a középső összekötő hullámot, tehát ha a kifejezés közepébe 'ikszelek', akkor az elég logikusan kifejezi a mondandómat.

Talán van aki már belegondolt, hogy ha elindul egy korrekció, akkor milyen borzasztóan sokféle kombináció alakulhat ki a háromféle alapvető alakzat (zigzag, flat, háromszög) véletlenszerű kapcsolódásából, ha piac egészen a tripláig elhúzza a dolgot. Tény, hogy nem könnyíti meg az életünket a kombinációk jelenléte, de a helyzet mégsem reménytelen, mivel a kapcsolódás valójában nem teljesen véletlenszerű. Először is, általában a W, Y és Z hullámok közül csak az egyik lesz zigzag, máskülönben elveszítené az alakzat az oldalazó jellegét. Másodszor a háromszögekről azt tanultuk, hogy a végső lökéshullámot megelőző alakzatok; ezt a jó szokásukat a kombinációkon belül is megtartják nekünk, ezért mindig, mint a duplát, vagy triplát lezáró elemként számíthatunk rájuk. Más szavakkal dupla esetén csak Y, tripla hármasnál pedig csak Z lehet a háromszög.

Ebből a két információval mindössze(?) kilencre csökkenthetjük a lehetséges variációk számát. Név szerint:

- zigzag x flat
- zigzag x háromszög
- flat x flat
- flat x háromszög
- flat x zigzag
mint dupla hármasok, valamint

- zigzag x flat x flat
- zigzag x flat x háromszög
- flat x flat x flat
- flat x flat x háromszög
úgyis, mint tripla hármasok.

Figyelmes szemlélő talán észreveszi, hogy pár kombinációt még ezen kívül is össze lehetne állítani, de szándékosan kihagytam azokat, amelyek előfordulása statisztikailag igen ritka, így olyan kevés alkalommal találkozhatunk velük, hogy arra nem érdemes tanulni, készülni. Elliott elmélete iránt érdeklődőknek azt szoktam javasolni, hogy amikor a kombinációkról tanulnak, rajzolják fel maguknak ezt a kilenc variációt, hogy a szemüket szoktassák hozzá a korrekciók változatos megjelenéséhez. Akkor látják meg például, hogy egy
zigzagxflatxháromszög a maga
5-3-5-3-3-3-5-3-3-3-3-3-3 szerkezetével
könnyen úgy néz(het) ki, mint egy árbocszalag, amiből az árfolyam épp a klasszikus TA szerinti várakozás ellentétes oldalán tör ki; ha lefelé mutat, akkor felfelé, ha felfelé mutat, akkor pedig lefelé.

Bármi legyen is a kombináció két, illetve három alkotóeleme, közös, nagyon fontos tulajdonságuk, hogy a teljes alakzaton belül a forgalom balról jobbra folyamatosan csökken.

Hol bujkál a nagy medve?

Finálé

Századik hetébe lépett a 2009 tavasza óta tartó rally. Közben már hosszú hónapok óta foglalkoztat az emelkedés időtartama. Az emelkedésé, amelynek végére az elsődleges szintű (angolul Primary) [2]-es jelölést szeretnénk odabiggyeszteni.

Helyesen tesszük?

Hogy korrekciónak igyekszünk jelölni - a kettes szám arra utal -, azzal nincs, és egy percig sem volt gondom, hiszen elegendő rápillantani a 2007-es csúcsról kiindulva a heti bontású grafikonra:

Melyik a meredekebb, erőteljesebb mozgás?
Hol van a 2009-es mélypontról induló trend bázisa egy-két mély korrekcióval? Nincs sehol.
Mindenképp mérlegeljük a fenti két kérdésre adott válaszainkat. Ha véletlenül az ábra ismerős, az azért van, mert 2010. áprilisában "Ránézésre" címmel már publikáltam hasonló perspektívából a Dow grafikont.

De mi van a [2]-es számmal? Nem fontos megválaszolni a kérdést, mert a helyes válasznak vajmi kevés kihatása van, mondjuk a 2011-es évre. Inkább távolabbra, akár egy szűk évtizedre előretekintve van jelentősége az efféle okoskodásnak. Ennek ellenére, elővettem történelmi mintákat, hogy megnézzem, ami a múltban biztosan, vita nélkül Primary kettes volt, az meddig tartott általában? Íme, néhány jellemző példa:

• Dow Jones 1932 szeptemberétől 26 héten át;
• majd 1984 elejétől 24 hét.
• Más területen is lehet keresgélni, mert például a nyersanyag és árupiaci index 2009 elején korrigált Primary [2]-est, akkor 9 hét alatt. A leghosszabb, amit találtam az 2003-ban a cukorban volt, amikor majdnem egész évben egy ilyen rendű korrekcióban haladt délnek.

Biztos nincs ennél hosszabb? Van. De azok nem élesen a trenddel szemben haladó hullámok, hanem oldalazók. Néha a kettes hullám is csinál ilyet. Elliottól úgy tudjuk, amit az ár megtesz pontban (függőlegesen), azt nem fogja időben (vízszintesen). Itt, '09 óta pedig egyértelműen élesen a trenddel szemben haladunk, ezért nem szeretném a két időben hosszú, de sekély (89 és 187 hetes index korrekciót '46-tól ill. '76-tól) a felsorolásban szerepeltetni.

Szóval ez a felfelé száguldás a maga éles (sokat haladó) és egyszerre tartós volta miatt nem hiszem, hogy [2]-es hullám. Ezért a fent pirossal áthúzott [2]-es szám, ami kiüti az 2009. márciusi [1]-es jelölést is.

Célozgattam már rá, de mostantól véglegesen módosítom a két jelölést. A [2]-es helyére ezentúl Ciklus szintű 'b', vagy 'a', vagy Szuperciklus szintű (b), vagy (x) kerül. Ettől ezek a korábbiakhoz hasonlóan bearish értelmezések, de nem beszélek tovább róla, hanem rajzolom az összes variációt. Az alábontás most nem téma, az átfogó képet szeretném csak megmutatni.

(b)
Ha 2009 márciusában véget ért egy kilenc éven át tartó 3-3-5-ös szerkezetű expanded flat (megnyúlt lapos) korrekció, akkor annak ciklus szintű 'a', 'b' és 'c'

hulláma együtt kiadja az eggyel magasabb rendű Szuperciklus (a) hullámát. Szenteljünk egy kis időt ennek az ábrának, mert segíthet megérteni az egész Elliott-i koncepció egyik legnehezebben felfogható részét, a különböző szintű korrektív alakzatok egymásba ágyazódását.

Mivel (a) hullám hármas szerkezetű és flat volt, ezért az egyszerű alakzatok közül csak egy még nagyobb flat jöhet szóba. Ez azt jelentené, hogy innen minimum három évre, legalább kevéssel a 2009-es alj alá várhatjuk a Szuperciklus komplett korrekcióját.
Ami trükkös benne a (b) hullám, mert ebben az esetben két ismérve van; karakterét tekintve a megtévesztés mestere (pipa), végpontját tekintve pedig innen, nagyjából a 2007-es csúcsig bezárólag bárhol befejeződhet. Felfelé a minimum célt, hogy az (a) kiindulási pontja, azaz a 2000-es csúcs közelébe érjen, már teljesítette.

(x)
Ugyancsak az ábra alján sematikusan is ábrázolt 2000-2009 közötti flat korrekcióból indulunk ki, de azt mondjuk az Óriás Szuperciklus [IV] nem egy egyszerű alakzat lesz, hanem kombináció. Két, önmagában is teljes, de összekapcsolódó korrektív alakzattal

van tehát dolgunk, amelyből az első már befejeződött a '09-es 6.440-nél. A két alakzat közé kell egy összekötő hullám, ami (x) jelölést kap. Szerkezetét tekintve az összekötő leggyakrabban egyszerű 5-3-5 felépítésű zigzag. A két éve tartó rally karakterét tekintve is szépen belefér ebbe a képbe.

Igen ám, de akkor alig tudunk valamit a jövőre nézve! Mivel a sorban az első formáció flat, ezért az bármilyen követő alakzatot megenged maga mögött, újabb flat, zigzag, vagy háromszög is jöhet. Annyit mégis tudunk, hogy az x hullámok maximális négyzetgyök 70,7%-os (84,1%) retracement szintje miatt a következő lefelé körnek 13.050 előtt el kell indulnia, továbbá nem valószínű, hogy 4.000 pontnál kevesebbet haladjon az esés az első fázisában, végül akkor van készen, ha nagyságrendjében összemérhető lesz a 2000-2009-es időszakkal.

Ha ezt az ábrát összevetjük az előző, (b) értelmezéssel, akkor az segíthet megérteni az értelmezési különbséget egy nagyobb, de szimpla alakzat komplex alhulláma és egy több alakzatból álló kombináció között.

a
Ugyanaz, mint az előző, csak még tovább bonyolítva. Itt arról van szó ugyanis, hogy az (x) összekötő hullám második leggyakoribb alakját a háromszöget alkalmazom. (Az

imént, eggyel feljebb a 2011-es csúcs = (x) értelmezésnél ugye zigzag volt az előrejelzés.)
Ha szűkülni kezdünk egy háromszögben, akkor a közeli csúcs csupán annak 'a' csúcsa lesz, jön még 'b', 'c', 'd', 'e'. Ebben az esetben mire eljutunk [IV]-hez, addigra egy flat + (x) háromszög + valami együttesnek kellene összeállni úgy a következő 15-20 év alatt. Vidám dolog lenne...

b és zigzag
Az előző háromtól alapjaiban eltérő értelmezés, amely abból indul ki, hogy a trend ezen szintjén 1932-től induló bull fázis csak az abszolút csúcsban, 2007-ben ért

véget. Felesleges nekiállni, végigszámolni a hullámokat ennek igazolására, vagy cáfolatára, magabiztosan úgysem tudnánk róla nyilatkozni. Szerintem a személyiségjegyek, a gazdasági kísérőjelenségek alapján a 2007-ig tartó emelkedés inkább 'b' hullám és sokkal kevésbé ötödik. Erre utal, hogy a Nasdaq 2007-ben messze-messze elmaradt a 2000-es csúcsától; ekkora eltérés nem lehetne a három nagy USA index között egy bull piacon. Végül és nem utolsó sorban, nagyon nehéz a 2000-2007 közötti rallyt ötös szerkezetűnek számozni. Viszont mivel legalább átfedés nincs túl sok benne, ezért tegyük meg egy alkalommal, és hozzuk vele létre a leggyengébb lábakon álló alternatívát. Mivel az első szakasz Ciklus szintű 'a'-ig ötös szerkezetű volt, ezért nem lehet maga a teljes korrekció. Mivel csak a zigzag rendelkezik ötös szerkezetű indító hullámmal, ezért ő az egyetlen megoldás. Itt is használhatjuk a 13.050-et plafonnak 'b' csúcsra vonatkozóan, míg a végső mélypont 6.400 - 4.400 közé tehető.

Egy következő alkalommal csak az utóbbi két évre tekintünk vissza, megnézzük újra az emelkedés belső szerkezetét. A mai nap célja az volt, hogy a "Nagy medve" sorozat zárásaként kiterítsem az összes kártyát, ami a pakliban van. Lassan már egy éve ezért vágtam bele. A gondolatmenet kevés iránymutatást ad a kereskedéshez, hiszen a vizsgált szakasz olyan időtávokat és elmozdulásokat ölel fel, amelyek kezelhetetlen kockázatokat tartalmaznak, de a nagy lépték ellenére a jelen helyzet és a távolabbi kilátások megértéséhez hasznosak.

Tanfolyam (helyett)

Amikor Elliott elméletének alapjait és az alakzatokra vonatkozó vezérlőelveket megtanultam, akkor magam is hamar számozgatni kezdtem a hullámokat, de még sokáig nem tudtam az elemzéseimet semmire sem használni. Azért nem, mert nem bíztam a saját számozásomban, ugyanis a többféleképpen értelmezhető alakzatokkal kapcsolatban sok kétség merült fel bennem, illetve néha sehogy sem tudtam megfejteni egy-egy ábrát. Ráadásul attól, hogy utólag felismerek valamit, az nem ugyanaz a nehézségi szint, mint menet közben, élőben rátalálni a megoldásra. Mit lehet akkor hát tenni a továbblépés érdekében?

Ma elmondom, én mit tettem. Annak idején milyen "speciális" tréninget találtam ki magamnak.

Van egy Tom Prindaville nevű elemző az Elliott Wave International-nél, akinek 2003 óta az a dolga, hogy folyamatosan 5-15 perces grafikonon intraday elemezze a három amerikai indexet a Dow Jones-t, az S&P 500-at és a Nasdaq-ot.
Egészen különleges élmény egy ilyen szolgáltatás követése, hiszen a létező leglehetetlenebb kombinációkat is kénytelen beszámozni. Nem teheti meg azt, amit mi bármikor kényelmesen; ha zavaros a helyzet, otthagyjuk az instrumentumot, keresünk valami mást és majd visszatérünk, ha tisztulni látszik a kép.


Neki reggel, nekünk délután, pár perccel a nyitás (15:30) előtt ír egy rövid bejelentkezést, amelyben áttekinti, mi történt a premarket időszakban, majd nyitás után hamarosan kezdi ontani az elemzéseket. Az elemzések sűrűsége függ a volatilitástól. Ha sok mozgás van, akkor akár 15-20 perc alatt is képes körbeérni a három indexen, ha lassú a kereskedés, következésképp nincs mit elemezni, akkor akár több, mint egy óra is eltelhet két frissítés között. A lényeg, hogy zárásig (22:00-ig) naponta legalább 7 alkalommal ír mindhárom indexről, ami a nyitó gondolatokat is beleszámolva 22 elemzés publikálását jelenti. Abszolút élőben.

A fentihez hasonló rengeteg minta grafikont találunk az alábbi elérési úton:
EWI link > Store > Specialty Services > Meet Your Analyst, ahol a képek közül kiválasztjuk, kinek a terméke érdekel és az így megnyíló ablak aljában ott lesz a kék "Click to View Sample Forecast" gomb.


Egyébként így néz ki a teljes képernyő, a grafikonnal, rajta a számozással, a támasz-ellenállás szintekkel, mellette a kis piktogrammal és a rövid szöveges magyarázattal. Most szándékosan egy olyat mutatok, ahol nem volt annyira nyilvánvaló a számozás, mint az imént:
A soknak látszó szöveg miatt nem kell aggódni, nem frissítésenként, hanem úgy fél nap alatt gyűlik össze ennyi. Minden jelentkezés alkalmával csak 1-2 mondatot tesz hozzá a korábbi magyarázatokhoz.
A 15 perces grafikonokhoz egyébként mindig tartozik egy 30 perces bontású, az RSI indikátort is alkalmazó áttekintő ábra, ami itt már nem fért bele az illusztrációba.

Gondolom, sokakban felmerül a szolgáltatás 199 USD / hó induló árát látva, hogy Cimballinak elgurult a gyógyszere. Tisztában vagyok vele, hogy van, akinek ez a tőkéjének a fele, harmada, szóval nyilván nem fog mindenki most azonnal Intraday Stocks Specialty Service-ért rohanni az "EWI boltba". De álljunk meg egy pillanatra és számoljunk kicsit utána! Ha jobban belegondolunk ez az összeg kevesebb, mint egy ki-tudja-milyen technikai elemzés tanfolyam díja. Ezért az összegért egy garantáltan tapasztalt senior elemzőt bámulhatunk, amint élő grafikont elemez egy hónapon keresztül nap, mint nap. Megláthatjuk, milyen feltételezésekkel él, milyen alternatívákat tart számon, miből ismeri fel a lehető legkorábban az alakzatokat, miből következtet, miként zár ki bizonyos lehetőségeket. Milyen dilemmák elé állítja a piac, mikor téved, hogyan javítja ki. Igen hasznos azt látni, hogy más is kerül nehéz helyzetbe, vagyis ha nekem nem egyértelmű valami, az talán másnak sem az.

Mindig mondom a tanfolyamválasztással kapcsolatban, csak olyanra szánjunk pénzt, ami élőben mutatja, a kereskedési pozíció megtalálásának véres-verítékes valóságát! Kizárólag hétvégi PowerPoint prezentációkból álló előadásokból, netán tankönyvekből 0% az esélyünk a mesterség elsajátítására.

Meg még egy dolog. Egy Dow E-Mini határidős kontraktusból nettó 40 pont hozza be a szolgáltatás egy havi díját. Ha sikerül egy trendelő időszakot kifogni, amikor vannak jó kis impulse hullámok, akkor nem lehet probléma elérni ekkora nyereséget, vagy hatékonyságjavulást.
Viszont arra vigyázzunk, ne a Specialty Service ábrák lekereskedése legyen az első perctől a célunk, hanem kezdetben legalább egy-két hétig csak figyeljünk! Használjuk tovább azt a technikai elemzést, amit eddig is alkalmaztunk, de már összevethetjük korábbi módszerünk eredményét azzal, amit Elliott logikája sugall. Eleinte használjuk úgy, mintha egy indikátor lenne, azaz a megszokott munkafolyamatunk nyomán elénk táruló alakzatok / lehetőségek közül válasszuk azt a belépési pontot, amit a Tom Prindaville által készített aktuális elemzés alátámaszt. Egy kicsit olyan ez, mint az indulás óta fent olvasható jelmondat a blogoldal tetején: "...a ciklus logikája ellen menni mindig badarság".

A szolgáltatás természetesen az európai, ázsiai piacokra, devizákra, árupiaci termékekre, nyersanyagokra is elérhető. Az első kiválasztott termékcsoport ára mindig 199 USD / hó, a másodiké 99, a harmadiktól pedig 49 USD. Viszont azt tudni kell, hogy csak az amerikai indexcsomagnál találunk ennyire rövid timeframen, ennyire sűrű frissítési gyakoriságot. Mutatok egy német DAX index példát, ahol órás a periódus:


Úgyis itt a nyári vakációk ideje, talán érdemes lehet meggondolni a szabadság időtartamára egy ilyen szolgáltatás elindítását és követését. Vagy nem is az én szabadságom idejére kellene? Hanem addig beszervezni egy ilyen "tanfolyamot", amíg a munkahelyen a kollégák / főnökök többsége szabadságon van, így azután amúgy is megáll az élet, vagyis a monitorom mögött nyugodtan elmélyülhetek Tom grafikonjaiban? :) Döntse el mindenki, mikor vág bele, ezt bármelyik nap el lehet kezdeni.

Ha valaki már előfizetett bármilyen EWI szolgáltatásra, szívesen veszem, ha megosztja velem privátban, vagy az olvasókkal nyilvánosan a tapasztalatait.

Legutóbb itt írtam lényegesen alacsonyabb árfekvésű EWI szolgáltatásokról:
>Induló csomag

EURUSD: még mindig nyúlik

A devizapár számozásakor még mindig a megnyúlt rövidtávú ötödik hullámmal számolok a következő 180 perces áttekintő ábrán:


Egy jó előrejelzéshez azt kellene tudnunk, hogy a május 19-ről megindult emelkedés (a), vagy kék iv. hullám. Az biztos, hogy korrektív, hiszen az 1,2672-es csúcsnál tisztán kivehető a zigzag szerkezet.

Kinagyítva a szaggatott téglalapban történteket és összevetve azzal, ami a dollár index grafikonján látható, inkább arra hajlok, hogy a kék iv. nem ért véget május 21-én, hanem csak jóval később, múlt csütörtökön, 1,2327-nél. Ezzel egyébként az első ábra (a) jelzése sem lesz jó, hanem (w)-t kell használni, mivel az egész alakzat egy zigzag-háromszög dupla kombináció.


Több nap lehet még hátra az esésből, semmiképp sem longolnám az EURUSD párt. Egyelőre addig nem, amíg tisztán kivehető(!) impulzív szerkezettel 1,2350 fölé nem emelkedik.
Nagyító nélkül látható megálló az 1,1810-1,1835 zóna előtt szerintem még átmenetileg sem lesz, de végül még ennél is lejjebb juthat. Ha a múltkor tárgyalt egyenlőség elvében gondolkodik valaki, akkor az 1,1776-os célértéket adna, de ez az érték támasz/ellenállás szintek tekintetében nagyon légüres térben van. Lejjebb 1,1630 körül vannak Fibonacci csomópontok.

Képtelenség pontosabbat mondani, az utóbbi 10 nap egy káosz benne, én másutt sokkal tisztább lehetőségeket látni. A short sem opció szerintem, mert nagyon későn van már a trendben; az előbb-utóbb bekövetkező felfelé korrekció sokkal nagyobb lehet, mint a fordulópontig előttünk álló, még értelmesen megjátszható távolság pipben.

A napokban az EWI-n közreadták azt a videót, amelyben Jim Martens az EURUSD trend elindulását valószínűsítette az előfizetőknek tavaly december 11-én. Mellékletként itt a link a cikkhez és a videóhoz >

Video: EUR/USD Below $1.20 -- What Happened? What's Next?

"Create your free Club EWI profile now to watch a free video from EWI's Senior Currency Strategist Jim Martens. The video, released to subscribers on Dec. 11, 2009, shares a crystal-clear forecast for the U.S. dollar, Swiss franc and euro."

Hol bujkál a Nagy Medve? - II. rész

Az első részben áttekintettük, hogy a bear / bessz piac kezdete egészen 2000-ig nyúlik vissza és elvileg lehetne egy komplett alakzatunk a 2009. márciusi minimummal. Azonban a mélypontról való emelkedés másról árulkodik nekünk. Már ha hallgatunk rá.

Baljós árnyak
Amikor 2009 júliusában újra belendült az emelkedés, akkor kezdtem elhinni, tartósan visszatér az emelkedő trend és március 9-én lezárult a gigantikus méretű expanded flat korrekció (2000-2009). Novemberre egyértelművé vált, hogy mégsem. Hogy szóvá tegyem a meglátásomat, elindítottam ezt a blogot. Feltűnt ugyanis, hogy a "potenciális" harmadik hullámban, ott ahol legjobban kellene hasítania a trendnek egy olyan csökkenő momentumú, csapkodó árfolyammozgás van, amelyben az egyes szakaszok sorra átfedésbe kerülnek (ld. ide kattintva az illusztrációt) egymással. Akkor egy zigzag végén alakuló ékelődést / ending diagonal alakzatot gyanítottam, ami nem állhat harmadik pozícióban egy ötös impulse sorozaton belül, ám annál inkább szerepelhet egy korrektív alakzat zárásaként.
A rend kedvéért a link a teljes akkori íráshoz: Az ék mechanikája I.

A lopakodó
Elliott elméletén kívül más technikai módszerek nem látják a problémát. A vicc az, hogy azért nem, mert annyira nagy. A technikai elemzés (TA) eszköztára olyan finom mozgásokra van kihegyezve, aminek a hatókörén ez az átfedés dolog kívül esik. Mostanában nincs az a TA módszer, ami ne dühöngő, legfeljebb hol jobban, hol kevésbé túlvett bull trendet jelezne. A nagy emelkedés és Elliott módszerének találkozása olyan, mint a lopakodó esete a délszláv válságban, amit szerbek elavult, kevésbé érzékeny technológiája felderített a radarképernyőn.
A döbbenet az, hogy a témába vágó, vezető havilap is teljesen tévúton jár, főleg azért, mert egyik vezércikkében Elliott hullámait hozta fel az emelkedés védelmében, pedig a hullámelmélet - szakértő elemző kezében - pont az ellenkezőjét mondja. Íme, az ábra a megjegyzéseimmel. Az eredeti rajz, amit összefirkáltam a Source: Stocks&Commodities magazin - Kondratieff Wave Comeback, p.20, April 2010 számából való:

Majd a bejegyzés végére töröljük is a memóriánkból a szerző, koos van der merwe grafikonját. Direkt, így kisbetűvel írva a nevét, mint annak idején Nemecsekét.

Ami biztos nincs a piros karikában
Egy karakteres harmadik hullámtól lesz egy hullámsorozat lökéshullám (impulse), vagyis az emelkedés bullish. De itt ugyan nem lesz, mert középen, a sűrűjében a belső szerkezete, a forgalom alakulása és számos vezérlőelv miatt nem lehet harmadik hullám. A hullámok személyiségjegyeiről szóló bejegyzésből idézek:
"A harmadik hullám, ami a részvénypiacon az emelkedés időben leghosszabb, legerősebb és legszélesebb szakasza. Leghosszabb időben és ármozgásban. Legerősebb, mert itt a legnagyobb az árfolyam változásának sebessége. Legszélesebb abban az értelemben, hogy ebben emelkedik a legtöbb iparág és lényegesen több részvény tart felfelé, mint lefelé. És még egy további leg: szemre ez a legkönnyebben felismerhető hullám.
...a harmadikban réssel, vagy rések sorozatával emelkedik a piac, nagyjából az egész trend derekán."
Ráillik ez a leírás erre a középső szakaszra? Nem! Rések helyett komoly átfedéseket látunk, egyáltalán nem könnyű a belső szerkezetet értelmezni. Egy harmadik hullám kiveri a szemünket a grafikonon, ha gondolkodnunk kell róla, hogy minek jelöljük, akkor az jó eséllyel nem az.

Megfejtés
Minek van ötösnek látszó szerkezete, mint egy lökéshullámnak? Három egymáshoz kapcsolódó korrektív zigzag-nek. Ezt az alakzatot nevezzük tripla zigzag-nek. Korábban már szerepelt egy sematikus ábra egy dupláról, igaz bull piacon, tehát az egészet fordítsuk meg és egy X-en keresztül toldjunk hozzá még egy A-B-C hármast. Ez az egyetlen olyan kombináció, ami totál bull piacnak látszik, de mindaddig nem bújik ki a szög a zsákból, amíg mindenki el nem hitte róla. Kivéve természetesen azokat, akik tüzetesen megvizsgálták a belső szerkezetét.
Mutatom, mennyire közel áll a "tankönyvi" példához:


Én hibázom, te hibázol, az EWI meg kapkod(ott)
Az ábra nemcsak az én brummogásomra ad magyarázatot, hanem arra is, hogy mi vezette téves következtetésre, a bessz piac túlságosan korai bemondására Robert Prechtert.
Bob eredetileg 2009. február végén, 8 nappal a mélypont előtt átállt a bika oldalára 9.000-11.600 közötti célárat és éles fordulatot előre jelezve. Hozzátette, később igyekeznek majd szűkíteni ezt a meglehetősen széles céltartományt. Akkor már a 9.000-ért is őrült optimistának tartották őket. A fotó forrása: Bloomberg TV, 2009. február 24-i ominózus "zárjuk a shortjainkat" adás.

Május végén - még mindig 2009-ben - kilencezerhez közeledett a Dow és éppen bármelyik pillanatban véget érhetett az első zigzag (A-B-C). Noha nem voltak még céltartományon belül, szerintem kapkodva, kiadták a short jelzést. Aki követte őket, annak stop loss lett a vége. Októberben megint volt egy olyan pillanat, amikor komplett dupla zigzag alakzatnak lehetett számolni az indexek emelkedését, tehát jött az újabb jelzés, és árnyékra vetődés. Majd természetesen a januári esés, ahol megint talán két nappal a csúcs előtt kiáltottak farkast, akkor már tripla formációban gondolkodva. Ez a baj a korrekciókkal, amikor elindul egy, nem tudni, szimpla, dupla, vagy tripla lesz belőle.

Hol tart a rally?
Most már tudjuk, tripla alakzatot hozott össze a globális reménykedés és április 26-án egy jelentős fordulóponthoz értünk. Biztos, hogy az utolsó zigzag sorozaton belül, de az A, vagy a C hullám ért véget? Ez a millió dolláros kérdés. Nem tudom megmondani, de mindkét számozást el tudnám készíteni. Nagyobb, hosszabb távra szóló pozíciók kiépítésével még ki kell várni, hogy az első magasabb rendű hullám hármas (korrektív), vagy ötös (impulse) szerkezetű lesz.

Mindezek tükrében, remélem, most már értelmet nyert, amit tegnap az OTP-ről rajzoltam. Egyszercsak megbizonyosodunk majd róla, hogy hová tehetjük ki a közép távú (Z) jelzést, akkor pedig "játszik" az Elliott-elemzők körében ismert mondás; ha egyszer vége, akkor vége.


Ui.: Talán van, akinek feltűnt, hogy a bejegyzést teleraktam linkekkel. Ezt olvasói visszajelzések miatt teszem, mert többek szerint nehezen kereshető a blog. Jogos, hiszen ha egy alakzat nem ugrik be a nevéről, akkor nehéz követni, amit mondok. Ezért hivatkoztam meg többnyire sematikus ábrákat ott, ahol Elliott rendszerében használatos szakkifejezéseket használok.

OTP 1.232-ről

Az OTP-t már 2007-ben, valahol 8.000+ környékén magára hagytam és semmilyen formában sem követtem. Mostanában olvasói levelek kapcsán pillantottam rá egyszer-egyszer és első pillantásra jobban nézett ki, mint mondjuk az amerikai indexek. Belenéztem hát jobban, impulzív ötös szerkezet után kutatva, de hol itt, hol ott botlik meg az árfolyam és sérti meg a három Elliott-i törvény valamelyikét.

Nem maradt más, korrektív számozást kanyarítottam neki, aminek a végén az a következtetés áll, hogy egy kisebb ötödik hullám egy 7.400 feletti új maximummal még hiányzik, de azt követően letérdel az árfolyama. És ennél optimistább képet nem tudok rajzolni, mert a grafikonon szereplő alternatív számozás (ALT.:) annyival rosszabb, hogy abban már véget is ért az emelkedés és épp visszatérőben van a medve elsődleges trendje.


Nehéz ábra, a kombináció (zigzag+zigzag+flat) miatt, de a Hol bújkál a medve? második része pontosan ehhez a kitartó medvepiaci rally megértéséhez ad segítséget holnap. A fő üzenet, hogy ha igaz, amit állítok - mármint, hogy a szerkezet korrektív - akkor lefelé a minimális célár egy új minimum, azaz 1.231, valamikor 2011-ben.

Két tipp, ami legalább három

A technikai analízis statisztikusa, Thomas Bulkowski szerint, érdekes módon az eső háromszög felfelé kitöréssel megbízhatóbban teljesít, mint a vízszintes alsó határoló vonal lefelé áttörése esetén. Előbbinél akár 84%-os is lehet a célba érés sikerrátája. Aki Elliott-elemzéssel foglalkozik, ezen nem lepődik meg, de tulajdonképpen olyan nagyon annak sem kellene, aki nem.

Lépjünk egy lépést vissza. A háromszögekről az „iskolában” azt tanítják, hogy megbízhatatlanok. Januárban a „Célár a háromszögből” című bejegyzésben azt már korábban kitárgyaltuk, hogy miért nem érnek el oda, ahová kellene, viszont van itt egy másik problémás adat is, miszerint 52%-ban trenddel megegyező irányban törnek ki, 48%-ban pedig fordítják a trendet. Ez így a klasszikus TA szerinti értelmezésben túlságosan közel van a pénzfeldobáshoz, de másképp nézne ki a statisztika, ha egyszer végigtesztelnénk a háromszögeket Elliott definíciója szerint.

Elliott definíciója komplikáltabb kitételeket tartalmaz. Ha valaki már jól átrágta magát a korrekciók elméleti alapjain, akkor legalább részben érteni fogja, amit itt dióhéjban, kérdésekbe szedve felsorolok:
- Melyik irányból lép be az árfolyam – ugye, ügyeltünk arra is, hogy tovahaladó (running), vagy szabályos (regular) a háromszögünk?
- Önmagában egy teljes korrektív alakzat, vagy valami nagyobb kombináció része csak?
- Tényleg Elliott-féle háromszög, 3-3-3-3-3 szerkezettel? Nem kell megpróbáljunk minden pontot két határoló vonalon belülre tudni, csak az A-C és B-D szakaszok számítanak, akkor is, ha A kiindulási pontja nem illeszkedik, illetve ha E, netán F, G, H, I sem.

Mert, ha lecseréljük magunkban a klasszikus háromszög definíciót és Elliott szemével tekintünk rájuk, akkor hirtelen kevesebb meglepetés ér bennünket. Készítettem egy ábrát, amin először egy olyan szituáció van, ami nem háromszög, nem felel meg a definíciónak, mellette meg egy olyan szerepel, ahol a regular/szabályos háromszög belépési iránya csak a megfelelő időtávból nézve állapítható meg helyesen. Gyakori hiba, hogy egy elemző az A hullámot nézi a háromszöget megelőző trendnek, holott az a háromszög első szakasza (ugyanakkor viszont a rajzolásához nem lenne szükség A kezdőpontjának illeszkedésére, amit ugyancsak bőszen keres).

A bal oldali sem a belső szerkezet, sem pedig a kevés, mindössze négy szemben mozgó szakasz miatt nem lehet háromszög. De valóban jobban hasonlít egy geometriai értelemben vett háromszögre, mint a tőle jobbra látható néhol zűrzavaros csapkodás. Gondolkodtam rajta, hogy levegyem a két határoló vonalat - el is készítettem nélkülük az ábrát -, de aztán mégis a tájékozódási segédeszközökkel felszerelt változatnál maradtam. A két vonal eltávolítását gondolatban is megteheti, aki a bejegyzést olvassa. Tanulság, nem mind háromszög, ami annak látszik, mint ahogy ez itt nem geometria, hanem "elliottológia".

Szumma szummárum a technikai elemzésben az alakzat definiálásával van a baj, nem a háromszögek rapszodikusságával. Nem az emelkedő, szimmetrikus, vagy csökkenő voltukra kell helyezni a hangsúlyt.

Persze az alakzat határoló vonalai által meghatározott irányultság jobban látható, érzékelhető, mint a belső szerkezet finomságai. Ezért azután, ha - amire a többség egyébként készül -, egy ereszkedő háromszög vízszintes határoló vonala szakad át, akkor az nem szól olyan nagyot, mint amikor az eső (ferde) trendvonal. Utóbbinál hirtelen nagy lesz a kapkodás és szebben húz az alakzat utáni löket (vagy huzat). Ezért mondtam az elején, hogy annak sem kellene meglepődnie, aki nem látott még háromszöget a' la Elliott.

Az egész egy élő kereskedési szituációról jutott eszembe, ami úgy két hete öltött alakot a S&P 500, valamint a SPY intraday grafikonján. Akkor ugyanis, amint az ott a konkrét szituációban várható volt, az ereszkedő háromszögünk felfelé tört ki.

Említettem már, hogy a háromszögek aranyat érnek, mert lökéshullámokkal trendelő piacon támpontot adnak a számozáshoz. Olyankor ugyanis csak a 4. hullám helyén állhatnak , azaz rámutatnak a negyedikre a trend egy adott szintjén. Szóval, jól jön, amikor egy alaposan kiterjedt/megnyúlt extension extension-jének az alhullámait igyekszünk helyre rakni.

Van viszont más olyan speciális helyzet, amikor szintén örülünk a felbukkanásuknak. Ilyenek az IPO-k, azaz a frissen, de legalábbis nem elég rég bevezetett részvények és instrumentumok. Velük elemzési és kereskedési szempontból az a probléma, hogy hiányzik az a historikus háttér, ami alapján a trendek különböző szintjeit és azon belül az aktuális helyzetünket beazonosíthatnánk. Sokszor az első, ami Elliott alakzatai közül fogódzót ad, az épp egy háromszög lesz.

Az Elliott Wave International (EWI) cikkei közül a héten az egyik a DBA (DB Agricultural ETF) heti bontású grafikonját dobta fel. Más miatt, de ez most nem fontos. A termék 2007 elején indult és mostanában egy háromszöget produkált nekünk. Azaz valószínűleg egy erőteljes, és talán utolsó(?) eső szakasz következhet benne. A cikk egyike azoknak, amelyekben elcsíphetünk egy számozást valamelyik élő grafikonon. Korábban már ajánlottam, hogy ezek miatt a hiteles forrásból származó számozások miatt lehet érdemes átböngészni a hírtartalmat azoknak is, akik nem beszélnek angolul.

A cikk címe "Amikor a termény ETF beszél, érdemes (meg)hallgatni".
When This Agriculture ETF Speaks, It Pays To Listen
A triangle Elliott wave pattern in charts of this ETF suggests dramatic move for commodities
By Nico Isaac
Tue, 16 Mar 2010 15:00:00 ET

Korrektív leltár - Alapok IV.

Minden trendelő piac eljut ahhoz a ponthoz, amikor elfogy a lendület, nehézkessé válik a továbbhaladás, bekövetkezik a korrekció. Technikai analízisből tudjuk, vagy egyáltalán a grafikonokra nézve látjuk, ez jelenthet oldalazást, vagy az uralkodó (magasabb fokú) trenddel való szembefordulást.

Tőzsdével való találkozásom első időszakában borzasztóan zavart, amikor egy mozgást az elemzők, vagy tréderek egy ideig korrekciónak tartottak, aztán meg kijelentették, hogy mégis ez a tuti új trend. Természetesen mindenki más ponton és más okból tette ezt, és ha el is árulták, mi volt számukra a jelzés, akkor is mindig kissé képlékeny maradt számomra a téma. Egészen Elliottig, aki a ciklikus szemléletmódjával és a három szakaszból álló - általa A-B-C betűkkel jelölt - hullámsorozat kialakulásához fűzött magyarázatával végre tisztába tette a dolgot. Tudniillik, amennyiben az eggyel magasabb fokú (hosszabb távú) trend él, akkor ellenáll és nem engedi a vele szemben haladó ellentétes irányú, de nála rövidebb mozgást teljes, 5 hullámból álló alakzattá fejlődni. Olyan alakzat tehát korrekcióban nem alakul ki, amelyre igaz a három törvény, amit a sorozat I. részében "hirdettünk ki".

Felgyulladt a fejemben a lámpás és megfogalmaztam az én jelzésemet, miszerint ott van trendforduló, amikor az addigi iránnyal ellentétesen egy új, teljes lökéshullám alakul ki, majd meglátásomat a piac egy, a régi trend irányába közlekedő hármas szerkezettel erősíti meg. Világos, nem? Az új irányban egyszer csak hopp, ki tud alakulni az ötös szerkezet, a régiben pedig már nem.
Gondolom, van aki már meg is fogalmazta a maga szabályát, miszerint ó, nekem elég az öt az új irányban, minek itt kivárni még a hármast is megerősítésnek!? Hamarosan meglátjuk, hogy a C hullám miatt nem működne, mert leggyakrabban maga is öt alhullámból álló impulse a szentem. Vagyis időről időre pont a legrosszabb helyen kapnánk felhívást a táncra: a korrekció végén, a poraiból újjáéledő régi trenddel szemben.
Sőt, még az én kezdeti, de megerősített jelzésem is kevés lehet, ezért ahogy ismereteim bővültek még gyártani kellett bele újabb szabályokat.

Úgyhogy bármennyire is szeretném a korrekciók témakörét a fenti receptemmel lezárni, nem tehetem, hanem bele kell vágnunk a Wave Principle (így nevezzük angolul Elliott elméletét) legbonyolultabb részébe. El tudjuk képzelni, sőt mindannyian megtapasztaltuk, hogy ha ellentétes irányú mozgások konfliktusa alakul ki egy piacon, akkor micsoda zűrzavar és káosz képes megjelenni a grafikonokon! Nos, ebben próbálunk rendet vágni R.N. Elliott korrektív alakzatainak beazonosításával.

A mai bejegyzés hátralévő részében tőlem szokatlan módon kevés szöveggel, sok ábrával mutatom be őket, mert szeretnék megmaradni a könnyen átlátható alapoknál, amúgy a felsorolás szintjén.

3-3-5
Ott fent, a bejegyzés elején látjuk azt a klasszikus tankönyvi esetet, amikor a piac az emelkedés végén A hullámban esik egyet, majd B-vel visszatér A kiindulási pontja környékére, végül ismét le, A végéhez (minimumához), vagy talán éppen valamivel alá.
Az ilyen oldalazást, amelyben – noha ez az ábrán nem látszik – A maga is három, B ugyancsak három, C pedig öt alhullámból áll, nevezi Elliott „regular flat”-nek, azaz szabályos lapos korrekciónak. A „flat” fordításaként még a „tompa” szót tartom jónak, mint a később tárgyalt éles alakzat ellentettjét. Akárcsak az impulse esetében, ismét fogom használni a magyar mellett az angol kifejezést is, mert jól jöhet, ha valaki angol nyelvű szakirodalmat olvas. Ott a „flat” elnevezés a 3-3-5-ös struktúrát jelöli a „regular” a korrekción belül közel egyenlő hosszúságú, egy szinten véget érő szakaszokra utal. Mondanom sem kell, az ilyen a szabályos alakzat a legritkább esetben fordul elő, de azért hétről-hétre belefutok valahol, ha elég sokat elemzek grafikonokat.

Térjünk át egy részletesen alábontott rajzon a leggyakoribb megjelenési formájára a megnyúlt lapos korrekcióra, amelyet az „expanded flat” kifejezésből magyarítottam! Ilyenkor a B pont számottevően túl van A kiindulási szintjén, vagyis bull piacon új maximum, bear piacon új minimum keletkezik, majd B-C szakasz olyan hosszú lesz, hogy jelentősen benyúlik A ponton túlra. A belső szerkezete alapján gyorsan kibukik, hogy korrektív alakzatról van szó, hiszen először csak mindössze három hullámra futja lefelé a medve erejéből, ám a C hullámban mégiscsak képes lesz átvenni az irányítást és végül kitombolja magát.

Jó nagy szívatás, nem? Előbb beugrik mindenki, hogy ó, folytatódik a trend, utána meg hogy megfordult a trend(!) és egyiknek sem lesz igaza. Szerintem ebből mindenki zsigereiben érzi, hogy tényleg ez a galád a leggyakoribb fajta a lapos korrekciónak nevezett szörnyűségek közül.

Készült egy irányszám, miszerint az B hullám akkor haladja meg számottevően A hullám kiindulási pontját, ha hossza 5%-kal nagyobb, mint az 5-A szakasz hossza. Ez nem szabály, csak aszámottevő szó mögötti minimum elvárás. Közben itt mutatom a megnyúlt lapos korrekció ábra inverzét, tehát azt az esetet, amikor a medve piacán az eső trendet korrigálja egy ilyen alakzat. Feltettem az alhullámok számozását is. Igen, az ott a végén eggyel alacsonyabb fokú trendben egy komplett impulse, vagy lehetne egy ék is. Lényeg a megtévesztés, a C hullám ötös szerkezete.

Ritkán fordul elő a jelenség, amikor az A és B még ugyanúgy alakul, mint az imént kitárgyalt expanded flat esetében, de végül az öt alhullámból álló C szakasz nem jut el A alá. Önmagában egy flat korrekció is már az erős eggyel magasabb fokú trendről árulkodik, ebben az esetben pedig, amit egyébként "running flat" névvel illetünk, olyan erők hatnak, amelyek miatt az árfolyam a korrekció alatt is rézsút tovább halad a nagyobb trend irányában. Így aztán csak egyre magasabb minimumok alakulnak ki. Elliott elnevezését én leginkább tovahaladó lapos korrekcióként ültetném át a magyar nyelvbe, de sokat nem fogjuk emlegetni, úgyhogy nem fontos. Ráadásul leginkább csak akkor jelenthetjük ki, hogy ilyet láttunk, ha már jócskán túl vagyunk rajta. Ha egy mód van rá, menet közben kerüljük, hogy tovahaladó lapos korrekciónak számozunk egy alakzatot, mert több, nála sokkal gyakoribb kezdeményt benézhetünk vele. Például, már rég visszatérhetett a magasabb fokú trend, vagy C nem ért még véget, vagy valamilyen háromszög készül. Maradjunk annyiban, létezik az alakzat, de ritka és könnyű vele téves következtetésekre jutni.

Bármelyik 3-3-5-ös szerkezetű lapos korrekció állhat akár a 2-es, akár a 4-es hullám helyén, de előfordulásuk gyakoribb a negyedik pozícióban. Sekély Fibonacci szintekig jutó gyors korrekciók is lehetnek ilyen szerkezetűek, míg egy "expanded flat" hosszú C hulláma akár mélyre, egészen 78,6% közelébe is eljuthat.

A következő alakzat már tényleg kevesebb szöveg kiséretében jön :)

5-3-5
A legegyszerűbb korrektív alakzat a "zigzag", azaz cikkcakk, amikor a piac élesen szembefordul a fennálló magasabb szintű trenddel. Ilyenkor rögtön öt hullámmal köszön be a korrekció, majd a gyenge B hullám számottevően elmarad A kiindulási pontjától.
Gyakoribb a 2. pozícióban, amikor a mélyebb 50-100% közötti retrace esedékes, de a 4. hullámban sem lehetetlen a feltűnése. Ide most lefelé tartó uralkodó trend alatt, felfelé mozgó zigzag ábrát készítettem, mert a sorozat második részében már szerepelt egy bullish változat (emlékeztetőül: ott a második ábrán "kinagyítottam" egy 2-es jelzésű hullámot).


3-3-3-3-3
Ez nem más, mint a piaci erők egyensúlyáról tanúskodó háromszögek képlete. Öt átfedésben lévő hullám, melyeket egyenként három alhullámból alkot. Elliott-i értelemben a háromszög határoló vonala az A és C, valamint a B és D pontok összekötéséből adódik, E pedig általában vagy nem éri el az A-C szakasz meghosszabbítását, vagy túllóg rajta. Az E hullám másképp is renitens, mert néha önmagában is egy mini háromszög, amivel a teljes alakzat már kilenc alhullámra bővül.

Csoportosítva az alábbi típusok léteznek:
- szűkülő, vagy összetartó oldalú háromszögek, amikor az egyik határoló vonal vízszintesen halad, a másik pedig feléje tart, vagy pedig az egyik oldal lefelé, másik felfelé tart - nem újdonság ez, TA tanulmányaink során nyilván találkoztunk a szimmetrikus, süllyedő, vagy emelkedő változatukkal;
- szélesedő háromszög, amikor az alsó és a felső határoló vonal egymástól távolodik.
De ezzel a csoportosításnak még nincs vége, hanem jön az új szempont. A szűkülő háromszögek vagy belül maradnak az előző, még trendelő hullám - tipikusan a 3. - szélső értékén, vagy létrehoznak még egy újabb csúcsot/mélypontot. Az előbbi esetben "regular", tehát szabályos, az utóbbi esetben "running", vagyis tovahaladó jelzőt akasztunk még rájuk. Nézzünk meg egy ábrát az emelkedő piacon új maximumot kialakító tovahaladó szimmetrikus háromszögről:

A többi típust és a bull / bear változatokat szerintem mindenki le tudja rajzolgatni magának, ami nem is rossz gyakorlófeladat.

Egy 5 hullámból álló impulse mozgásban csak a 4. helyén fordul elő háromszög, ezért szoktunk mi, Elliott elméletét alkalmazó tőzsdések megörülni neki, mert tudni lehet belőle, hogy a trend adott szintjén már csak az utolsó lökés van hátra.
Sekély Fibonacci retrace, viszont időben igencsak elhúzódó megjelenés jellemző rájuk. Sokszor egy véget érni nem akaró oldalazásnak tűnnek, ami bevárja a trendcsatorna alját/tetejét és onnan tör ki/le.

Kombinációk
Hogy az élet ne legyen egyszerű, gyakran egyetlen az eddig tárgyalt három korrekciós alakzat közül, nem tudja önmagában beteljesíteni a küldetését, ezért hozzá kapcsolódik még egy másik, sőt esetenként egy harmadik is. A kapcsolódáshoz kell egy összekötő alakzat, amit X jelzéssel látunk el. A "közvetítő" X kizárólag három hullámból állhat (legalább ennyi fix).

A jelenség az ötös lökéshullámoknál megismert megnyúlás korrektív megfelelője, csak itt a "megnyúlás" oldalirányú és több alakzat egymáshoz kapcsolódásával jön létre.

A legegyszerűbb eset, amikor egy zigzag nem éri el a tőle elvárható célszinteket és dupla, vagy tripla zigzag fejlődik ki. Ezzel a dupla példaábrával le is zárom most a kombinációk témakörét, mert a komplikáltságuk komolyan alkalmas az Elliott elméletére vágyó olvasók lelki békéjének megzavarására.


Jó ez nekünk?
Amikor azt mondtam, az "Alapok" sorozat öt bejegyzése közül egyben fogok a korrekciókról írni, akkor bárki gondolhatta, bizonyára egyszerű őket lerendezni. Most már mondanom sem kell, nem így van. Korrekcióban a hullámok mozgása sokkal kiszámíthatatlanabb, mint egy impulse hullámban, azaz felmerül a kérdés, tanítanak-e nekünk ezek az alakzatok valami használhatót.
Természetesen igen, ha jobban elmélyedünk benne, de ha csak annyi elmélettel vagyunk tisztában, ami itt van róluk, már akkor is. Ha ugyanis képesek vagyunk megkülönböztetni egy korrekciót a trendszerű impulse mozgástól, akkor tudjuk, mikor hagyjuk ki más trendkövető módszerünk jelzését, azaz ha trendkövetésben gondolkodunk, akkor mikor tartózkodjunk a kereskedéstől.

Tovább az V. részre >