Ha már januárban "A tuti kulcsforduló" című bejegyzésben megfigyeltük az egyes trendszakaszok végét gyakran megmutató double key reversal outside day kombináció alakzatot (fordítás és bőséges magyarázat a linkelt cikkben), akkor miért ne nyerhetnénk ki még egy további tanulságot egy ilyen tartós fordulatot végül nem produkáló jelzésből. Mint tudjuk, a bearish kulcsfordulót követő esés csak a nagyobb valószínűséggel bekövetkező kimenetel, de korántsem biztos. Hasznosíthatjuk, értelmezhetjük-e azokat az eseteket, amikor a piac a ritkább kimenetelt, azaz példánknál a felfelé trend folytatását választja? Gondolatom szerint igen!
Az egyszeri szakirodalom, ha nincs követő (a BUX indexnél további lefelé) mozgás, és a piac kioldalaz a jelzés mögül, azt általában úgy nevezi, hogy "megerősítés nélküli szignál". Miért szorítkoznánk egy ilyen se hús, se hal magyarázatra, vagy nézőpontra?
Jómagam ezzel szemben egyszerűen átfordítom, és azt mondom, hogy amikor egy kulcsfordulós napot, vagy más erős bearish japángyertya formációt képes a piac újra "megmászni", az ellenkező irányú jelzés, tehát rövid távú bullish indikáció. Főleg akkor, ha sorozatban feltűnő bearish periódusok mellett történik mindez, mint itt a BUX példánkban.
Illusztráció: Cimballi
Gondoljunk bele: január 25-én a piac nagy része egyetértésben hozott egy eladási döntést, nem törődve a megelőző két nap záró értéke, mint megfontolandó támasz lehetőségével, sőt a nap eleji új lokális maximummal sem (ismét ld. az alakzat leírását a fent hivatkozott bejegyzésben). Helyesen tették, hiszen jól látható, markáns, nem feltétlenül spekulatív fordulós jelzés alakult ki, ám a piac mégis a bolondját járatja velük és visszaemelkedik az alakzat maximuma fölé. Lehet, hogy tényleg csak a körülmények áldozatai, talán egy kedvező hír okozta átmeneti fellendülés zárta rájuk a csapdát. A lényegen mindez nem változtat. Egy részük időben elmenekül, de egy másik részük sérül, beragad és jó ideig (potenciális) üzemanyagot nyújt az emelkedéshez. Sőt, lesznek olyanok, akik kistoppolódtak ugyan, de folyton visszaugrálnak az időközben folytatódó - eggyel magasabb rendű - trenddel szemben, mondván "Ott volt a jelzés, majd jön ma-holnap a megerősítés".
És itt volt ismét egy ritka szép esetünk, amikor pusztán az, hogy miként gondolkodunk a fals szignálokról, pénzben kifejezhető előnyt adhatott a kezünkbe, nem beszélve a megspórolt frusztrációról. Tényleg nagyszerű példa, hiszen 25-én a BUX-ban láttuk a 'hosszú nevű' dupla kulcsfordulónkat, majd ráadásnak 28-án közvetlenül mellette, ott figyelt készen egy ún. "evening star" nagyon bearish formáció is. A piac mégis felfelé indult el.
Nézetem szerint az ilyen jelzések ott vannak ugyan szinte minden trendfordulónál, de nem minden megjelenésük jelent trendfordulót. Sőt, továbbmegyek; én első körben arra számítok, hogy a piac karakterének és haladási irányának megváltozása követi őket, de csupán 3-8 periódus erejéig. Mindössze ennyire. Az Elliott-i kontextus, majd a követő mozgás/fejlemények tükrében mérlegelem, hogy jelenthetnek-e és ha igen, milyen nagyságrendű trendfordulót. Hopp, ismét egy helyzet, amikor Elliott segítségével jelzések között szelektálunk. A kontextus vizsgálata nélkül egy fordulós gyertyaalakzattal szemben a minimális elvárásom három periódus (nap/óra/5 perces bar) oldalazás. Ha ez megvolt, akkor már akár a legdurvább formáció is teljesítette a küldetését, pedig semmiféle drámát sem láttunk.
Esetünkhöz visszatérve, ott is teljesült a minimális elvárás, viszont az összességében oldalazó forgolódásból arra lehetett következtetni, hogy egy hullám, 5+ periódus erejéig még hiányzik felfelé; olyan Elliott-i értelmezést kell tehát találnunk a BUX-hoz, amely ezt megengedi. Akár egy renddel magasabb komplex négyes hullám gondolatával is kalkulálhatunk. Azaz február 1-2. magasságában felmerülhetett egy úgy csúcsra törő valamilyen szintű 'b', vagy egy ötös hullám lehetősége.
BUX június óta tartó zigzag korrekció értelmezése - a B hullám meglehetősen mélyre szaladt |
Az agresszívebb (1)-(2)-1-2 értelmezés, amihez már nem kell újabb csúcs |