AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2010. december 20., hétfő

Beszélgetések Elliottról - December




A 100. posthoz értünk itt a blog részben. Ebből az alkalomból olvasói kérdések alapján készült az aktuális "Beszélgetések" bejegyzés. S mivel a kérdések közül több a Fibonacci matematikát érinti, ezért az alcíme:

Fibonacci logika

K: Elliott ideális növekedési modellje szerint az 5 hullám trend irányba és 3 vele szemben formula valósítja meg egyszerre az előrehaladást és a fluktuációt. Ezt a 3+1 hullám is tudja és az 5+3-as szerkezetnél egyszerűbb, akkor mégis, miért nem elegendő?

Cimballi: Bull piac idején tehát fel-le-fel-le-fel formát ölt a trendelő árfolyammozgás,
míg hármas szerkezetűek a korrekciók, a kinézetük pedig le-fel-le. A ciklus mindkét fázisában van fluktuáció, tehát az elmozdulás, legyen szó trendről, vagy korrekcióról nem egyetlen homogén, egyenes szakasz, hanem egy-egy dinamikusan változó hullámmozgásból áll elő. Ha 5 + 3 helyett 3 + 1-et alkalmaznánk, akkor a korrektív oldalon nem lenne fluktuáció, mert az említett bull piaci példánál a korrektív szakasz ennyi lenne: "le".

K: Nemrég megjelent egy EWI cikk, "Rövid magyarázat, a hullámok ötös - hármas szerkezetéhez" címmel. Az erről szól?

Cimballi: Igen. Mókás volt, hogy november 26-án kaptam a kérdést, közben meg december 3-án épp publikáltak egy cikket, ami tartalmazza a választ. A negyedik, ötödik bekezdésben szépen elmondja az 5+3 logikáját, érdemes ezt a részletesebb magyarázatot felidézni belőle:
Hamar rájöhetünk, "hogy ez [5 + 3] a szükségszerű minimum és egyben a leghatékonyabb út a fluktuáció és a fejlődés lineáris megvalósulásához. Egy hullám önmagában nem tenné lehetővé a fluktuációt. A legkevesebb alhullám, ami már ingadozást mutat, az három." Egy fel, egy le, végül egy fel. "Három hullám mindkét irányba nem hozna fejlődést, nem haladnánk vele sehova. Ahhoz, hogy a visszaesések ellenére is legyen fejlődés, a fő trend irányába haladó mozgásnak legalább öt hullámból kell állnia. Pusztán csak azért, hogy több utat legyen képes megtenni, mint a három hullámban haladó ellentrend, miközben az maga is fluktuál."
Részlet az EWI ingyenes kezdő oktatási anyag 9. leckéjéből / Excerpted from EWI's Basic Tutorial.

Mi köze ennek a természetben megfigyelhető növekedési formákhoz?

Elliott maga a koncepciójának kidolgozásának első éveiben nem is vette észre, hogy más tudományok erre az 5 + 3-ra, mint a természetben gyakran előforduló növekedési formára mutatnak rá. Írtam már róla a Collins ötlete című cikkemben, hogy Charles Collins hívta fel rá a figyelmét.
Fibonacci felfedezése egy a természetben rendkívül sok helyen és változatos formában felbukkanó számsor, az 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 35, 55, 89..., ahol a sorozat újabb eleme mindig a megelőző kettő összege. Elliott rendszerében ugyanakkor a ciklus sematikus ábrázolásakor az impulzív, illetve a korrektív oldal alhullámait vizsgálva, az egyszintű ábrázolástól a többszintű, egyre komplexebb ábrázolás felé haladva legenerálhatjuk ugyanezt a sorozatot. Nála így mutatja meg magát a Fibonacci számsor:


Melyek a Fibonacci szintek, amelyeket korrekciók várható mélységének előrejelzéséhez, vagy azonos irányban haladó hullámok összehasonlításához alkalmazhatunk?

Nem magát a Fibonacci számsort használjuk a piacok elemzéséhez, hanem azt az arányt, amit a közvetlenül, vagy távolabbról egymást követő elemek hányadosából képezhetünk, azaz a 0,618-at, 0,382-t stb. Viszont a nevezetes szintekhez pár kivétellel az imént idézett, összegekből képzett számsor logikája vezet el bennünket. Mindjárt világossá válik, mire gondolok, ha felsorolom a "hivatalos" szinteket:
  • 1,00 azaz 100% (úgyis mint egy hullám teljes hossza);
  • √0,618 = 0,786, azaz 78,6%;
  • 0,618, ami 61,8%, vagyis maga az irracionális szám, (mellesleg az egymással szomszédos elemek hányadosa, pl. 34÷55 egy ehhez az értékhez közelítő szám);
  • 1÷2 = 0,5 azaz 50%;
  • 1-0,618 = 0,382, azaz 38,2%;
A 38,2%-nál érdemes picit időznünk. Ez utóbbi értékhez jutunk akkor is, ha a számsorban egymástól két pozícióra lévő elem hányadosát vesszük - természetesen nem az első elemek közül, hanem a számsor hatodik-nyolcadik elemétől felfelé. Így például
34÷89 = 0,382. Sőt, még másképp is lehet, mert a 0,618x0,618 szorzat ugyancsak 0,382. Csuda számok ezek!

A Fibonacci számsorban azon elemek hányadosa, amelyek között három a pozíciós távolság egy 23,6%-hoz közeli érték. Lásd 21÷89 = 23,6%, ahol a 21 és 89 között ott van a sorban a 34 és az 55. Az imént feljebb kiszámolt 38,2% alatt már kevesebbet használunk Fib. szinteket, de a 23,6%-ot, elsősorban a háromszögeknél előforduló sekély retrace miatt néha számításba kell vennünk. Ebben az esetben is van más "út", ami ugyanide vezet:
  • 0,618-0,382 = 0,236, sőt 0,618x0,382 = 0,236, azaz 23,6%
Mit figyelünk 100% felett?

A 100% két nevezetes szint, 38,2% és 61,8% összege és ilyen összegekből is épül a sorozat tovább:
  • 1+0,618 = 1,618, ami egyébként 0,618 reciproka, azaz 1÷0,618 = 1,618, vagyis 161,8%
Ezen a ponton viszont egy kicsit ismét okoskodnunk kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagy hasznát vesszük egy szintnek, ami a 161,8% és a 100% között van; gyakori az olyan helyzet, amikor egymással szemben haladó hullámok között az arány valahová a két szint közé mutat. Az igazi, a 'kiművelt' Fibonacci elemzők körében alkalmazott reláció a
  • √1,618 = 1,272, azaz 127,2%.
Magam ezt a szintet kevésbé használom, hanem egy másik módszert alkalmazok, ami bizonyos szempontból talán kevésbé logikus. Ahogyan a 0-100%-ig terjedő tartományban a 38,2% és 61,8% jelenti a kiemelt támaszt, úgy ebből kiindulva, miért ne lehetne 100-200% között a szimmetria elvét figyelembe véve a 161,8% mellett a 138,2% a meghatározó ellenállás. Szóval, a négyzetgyök 1,618% hívőknek jár a pont, de én 138,2 százalékkal dolgozom.
Innen már egyszerű továbbhaladni felfelé:
  • 1+1,618 = 2,618, azaz 261,8% és persze 1,618x1,618 ugyancsak = 2,618;
  • 1,618+2,618 = 4,236, azaz 423,6% és miért ne lenne 2,618x1,618 = 4,236
A 685,4% dolgának kikövetkeztetése pedig már legyen a házi feladat. Szorgalmi pedig a 14,6%.

Valóban, mielőtt belefáradnánk a matematikába, lazítsunk egy teljesen más témával. Milyen számítógépes konfiguráción, milyen munkaállomáson dolgozol?

Két laptop gépem van (13'-as és '18-as) és egy plusz monitorom. Ha valami hasonlót szeretnél felépíteni, akkor hardver oldalon semmiképp sem kell nagyon mélyen a pénztárcádba nyúlni. Szerintem egy asztali és egy laptop gép bőven ideális és a konkrét konfiguráció megválasztásakor sem kell a legújabb high-tech erőgépek közül válogatni, lévén itt a grafikus megjelenítés a mai számítógépek számára borzasztóan egyszerű árfolyamgörbéket, vonalakat, számokat jelent.
Nekem az Amibrokerhez és a TWS-hez egy 2GB RAM-os, Windows XP-s, két-három éves, jól karban lévő, használt gép is megfelelne. Ennél az alábbi képen látható két masinám többet tud, de nincs is kihasználva a teljesítményük.
A képernyő felbontása lényeges kérdés, mert ha túl kicsi a felbontás, akkor nem tudunk egy monitoron két-három, vagy több különböző grafikont szépen megjeleníteni. Minimumnak 1.280x800 körüli értéket mondanék, de nem kell full HD, meg hasonló extrák, mert majdhogynem fekete-fehér monitorral is dolgozhatnánk.
A processzor kiválasztására akkor kell csak külön figyelmet fordítani, ha valaki automata kereskedési rendszert tervez és optimalizációs feladatokat szeretne a gépen futtatni. Ebben az esetben olyan processzort kell választani, ami rendkívül gyors és túlmelegedés nélkül bírja a milliárd matematikai műveletet. Bármelyik szaküzletben megmondják, hogy a kínálatukból melyik felel meg ezen kritériumoknak.


Melyik képernyőt, mire használod?

A nagyobbik gép (1), amelyen semmi felesleges szoftver sincs, csak az Interactive cég TWS kereskedési platformja és az Amibroker elemzési felülete. Még internetezésre sem használom, nehogy valami vírus megtalálja, illetve nem telepítek rá más szoftvereket, mert véletlenül sem szeretném, ha azok kapacitást vonnának el, vagy netán egymással összeakadnának. Érdemes és biztonságosabb egy külön kereskedésre dedikált gépet tartani. Ezen futnak az intraday grafikonok, itt elemzek és innen indítom a megbízásokat. Viszont nem dolgozom rajta semmi mást. Hogy ez épp laptop csak annyi előnyt foglal magában, hogy van akkumulátora, ami szünetmentes tápként funkcionál áramkimaradás esetén.

A hozzá kapcsolt 'kiterjesztett' monitoron (2) a TWS grafikonjaira állítottam be két nézetet, az egyiken az indexek + TRIN és a TICK fut, a másikon a devizák. Amikor lent az index határidők valamelyikét kereskedem, akkor fent a devizákra állítom, amikor devizára hajtok lent, akkor az indexeket nézem fent. Így követem, hogy a különböző piacok hogyan reagálnak egymásra. Ezen felül, amíg nagyon belemélyedek egy instrumentum elemzésébe, addig azért a szemem sarkában szeretem látni, mit csinál a többi piac.

A kisebbik gépen (3) tartom a kapcsolatot a külvilággal, illetve azon elemzem a napos, hetes bontású, nap végi adatokat. A blogbejegyzéseimet is azon írom.
Ezen kívül (a képen balra) van egy kis spirálfüzetem (4), amiben jegyzetelek; ötleteket, megfigyeléseket, vagy számításokat körmölök, ahelyett, hogy már rég ezeket is gépesítettem volna. Hiába, a legjobb gondolatokhoz még sajtcédula, meg golyóstoll kell :)

Cimballi, neked milyen EWI előfizetésed van?

Az elemzéseimet magamnak elkészítem, ezért nem előrejelzést, hanem két más szempontból jelentős terméket vásárolok tőlük. Az egyik a személyesen Prechter által írt havi gyakoriságú Theorist, amit mint egy témába vágó szakmagazint olvasok, amelyben gyakran találni olyan elemzési szempontot, fundamentális következtetést - vagy, hogy témánál legyünk - Fibonacci összefüggést, ami elkerülte a figyelmemet, vagy magam nem is gondoltam volna rá.
A másik ilyen az árupiacról, tehát a terményekről (búzáról, kukoricáról, gyapotról, kávéról, cukorról) szóló napi Futures Junctures. Nincs rá előfizetésem folyamatosan egész évre, de amikor kedvem tartja, veszek belőle 2-3 hónapot és akkor minden nap követem a videó elemzéseket. Ezzel edzem, fejlesztem magam, mert a kiadvány szerkesztője, Jeffrey Kennedy lenyűgözően ötvözi Elliott hullámait és a többi technikai módszert. Rengeteget lehet tőle tanulni és érdemes is, mert a sajátos módszerességével, reménytelenül bonyolult hullámkombinációkat is képes átlátni és kibogozni. Gyakran tesz kis kitérőket, amiben elmondja az éppen irányt mutató fogás elméleti hátterét, ami nem sok hasonló szolgáltatásra jellemző. Számomra nála kezdődik a jól hasznosítható elemzés.

2010. december 12., vasárnap

Mi lesz már, EURUSD?

Csütörtökig jó érvelésem volt az EURUSD bearish megközelítése mellett, de akkor estére felmerült bennem, hogy a short oldal rövid távon csapdába sétál. Az 1.3440 körüli szintről induló aktuális eséssel van problémám, ami most már öt napja tart, de egyelőre nem tűnik impulzívnak. Tudom, kézenfekvő magyarázat, hogy egy megnyúló harmadik hullám következik, amit egy sorozat 1-2-1-2 vezet fel. Mutatom is ezt a jelen pillanatban elsődleges, és legtöbb elemző által preferált értelmezést:


Egyrészt csütörtök délután óta nem mutatja azokat a személyiségjegyeket, amelyet egy a trend három szintjén harmadik hullámnak kellene, másrészt egyértelműen megfogta az előző 1.2972-1.3440-es emelkedő szakasz 50%-os korrekciós szintje. Utóbbit abból látni, hogy ezen az idősíkon - noha háromszor nekiugrott a piac - egyetlen Fibonacci ret. 50% alá záró gyertyát sem láttunk eddig. Ha pedig egy ilyen tipikus korrekciós szint jelent problémát az esésnek, akkor talán az is, ahogyan viselkedik, azaz korrekció?

Távolabbra kitekintve nem rögtön bullish értelmezéssel érdemes előállni, hanem valójában létezik a fentinél két kevésbé agresszív számozási lehetőségünk, amelyek kritikus szintje a december 7-i 1.3401-es lokális csúcsnál van. A két értelmezés közül az első, hirtelen öt hullámban dollárgyengülést vetít előre a hét elején, akár hétfői nyitó réssel fűszerezve.


A második lehetőség egy leading diagonal (bevezető ék) az [i]-es pozícióban, ami három hullámban, ideális esetben, a teljes alakzat 78,6%-ig emelkedést hozna. Ehhez is megtarthatjuk kritikus szintnek az 1.3401-et.


Ha a piac hétfőn a Tokió-Frankfurt átfedés idején nem töri szignifikánsan a csütörtöki 1.3166-os minimumot, akkor hajlok arra, hogy a két utóbbi forgatókönyv valamelyikét látjuk megvalósulni. Ha van letörés, akkor az első ábra, az "elsődleges, de gyanús" értelmezés maradhat. Ha pedig 1.3401-fölé gyengülne a dollár, akkor teljesen eltérő bullish értelmezés kell(het), ami miatt akár két évnél is többet kell visszanyúlni a számozásban.

Riadóra nincs elég ok, de ezt a két alternatív (kevésbé) bearish értelmezést feltétlenül érdemes számításba venni és 1.34 felett nem szabad a short oldalon csapdába szorulni.

2010. december 5., vasárnap

Elliott trendcsatornája II.

A második részben a 'Logaritmikus, vagy aritmetikus skálát használjunk a grafikonjainkon?' kérdést járom körbe. Mielőtt belekezdenék, emlékeztetőül itt a [link] az októberi első részhez.

A poént előre lelövöm; nem lesz a feltett kérdésre általános, minden körülmények között alkalmazható döntési mechanizmusunk, ami mindig előcsalja a grafikonról a trendcsatornát, helyesebben a negyedik ill. az ötödik hullám végét.

A klasszikus technikai elemzés úgy tartja, hogy a rövidebb, napon belüli, illetve napos grafikonokon, különösen a lassan mozgó piacokon aritmetikus skála szükséges a trendvonalak megrajzolásához és az elemzésekhez, míg a 12-18 hónapon túlra kitekintő heti, havi bontásban, valamint a nagyon gyorsan mozgó tőzsdei termékeknél a log. értelmezés a jó választás.

Elliottnál ezt inkább úgy mondanánk, hogy a trend alacsonyabb szintjein inkább aritmetikus, magasabb szinteken - elsősorban elsődleges és ciklus szinttől felfelé - inkább logaritmikus ábrázolásból indítsuk a vizsgálódásunkat. A megfogalmazásban ott van benne, hogy inkább, mert konkrétan az Elliott-i csatornáknak célszerű mindkettőn utánanézni.

Kedvenc példám erre a történelmi Dow Jones grafikon 1932-1937 közötti bullish ötöse, amelyben az I. részben részletesen definiált ideiglenes trendcsatorna alsó határát épp egy hajszálnyira lépi át az elsődleges szintű [4]-es hullám vége. Már ha az ábrázolásunkhoz logaritmikus skálát választunk.


Igen ám, de az 1937. márciusi Primary [5] csúcs keresésekor szemlátomást meg sem érdemes próbálkozni az ötödik hullámok végét meghatározó végleges trendcsatorna megrajzolásával, mert nemhogy annak a tetejét nem találná el a hullám vége, hanem még a piros vonal képzeletbeli meghosszabbítása is elhúzna felette!
Logaritmikus skálán.

Viszont mi történik, ha váltunk és a [2]-[4] trendvonalat aritmetikus (arányos) nézetben csúsztatjuk el a Primary [3]-as hullám végpontjába?


Éppen pontosan kijelöli az összesen 380%-os, megnyúlt ötös hullámot tartalmazó ciklus szintű emelkedés végét. Elméletileg a nagyobb időtávok és a hosszabb trendek vizsgálatához a fejlődési folyamat gyorsulása miatt [ld. az exponenciálisan nyíló spirál ideát] egyre inkább a logaritmikus skála tűnik ésszerű választásnak, de nem így van. A Primary szint [4]-es hullámának meghatározásához, a hosszú időtartam miatt, várakozásunknak megfelelően, teljesen jól működött a log. ábrázolás, ám az egész trend végére, vele a [5] és Ciklus I-es csúcsra már az arányos skála mutatott rá. Teszem hozzá, ebben a megtévesztés érdekében ;) szándékosan kiválasztott példában.

Mindezek ellenére, egy meglehetősen egyszerűen alkalmazható módszerről van szó, amit mégsem emeltem bele az Alapok sorozat témakörei közé. Azért nem, mert a játékban előbb helyesen kell tudni meghatározni a mindenkori 1, 2, 3, majd később a végleges csatornához a 4-es hullám végét. Azaz a sikeres alkalmazáshoz az alakzatok és más vezérlőelvek ismerete elengedhetetlen. Szóval az Elliott-i csatornák világa valahol átmenet az alap és a haladó szint között.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)