Nasdaq és SPX Elliott képek

Az indexek a pénteki zárásra, a korábban megjelölt szintek felet sem mutatták a bear lefordulás jeleit, viszont a piac nem vetette el végérvényesen a keddi értelmezést, amelyből a pár óra emelkedés után bekövetkező bearish kimenetelre következtettem [link a korábbi grafikonhoz]. A változatot a megnyúlt (v)-ös hullám lehetősége hagyja életben, amelyben tehát az római v-ös trendmozgató alhullámai közel akkora méretűre nőnek, mint amekkora hossz akár az v-tel azonos szinten lévő i-es és iii-as hullámok nagyságrendjének is megfelelne. Másképp fogalmazva, amikor meglátjuk az öt hullámot fel, akkor a trend mégsem fejeződik be, hanem az addig egyetlen arányos hullámnak látszó, "normális" esetben órákban mérhető Subminuette v-ös maga is egy jól tagolható, komplett ötössé növi ki magát, természetesen több nap alatt.

Noha úgy hiszem, itt nem feltétlenül ez a helyzet, azért szeretném szemléltetni a jelenséget az SPX grafikonján, mert az ilyen ötödik hullám megnyúlás, ami miatt soha, de soha nem vadászunk csúcsot, hanem kivárjuk a kritikus szint letörését. Vagy ha agresszívek szeretnénk lenni, akkor minimum egy, az egész trendhez mérten arányos első, alacsonyabb csúcs kialakulásáig nem lépünk a vonat elé. Egy ilyen megnyúlás, ha nem is Subminuette szinten, de mondjuk kettővel feljebb, Minute szinten képes lehet tönkretenni egy év teljesítményét, de ha nyakas tréderrel esik meg a dolog, akkor akár egy komplett tőzsdei karriert is végérvényesen kettétörhet.

Ha öt hullámot tudunk számolni, az még nem jelenti feltétlenül
a trend végét - nagyításhoz jobb klikk a képre

Ha most ezek után, az élő bizonyíték hatására sem fogadja meg valaki a bearish szignál ill. trigger kivárásárára vonatkozó tanácsomat, akkor megérdemli a lúzer érdemrendet. Ugyanis a Micro [5]-ös jelölésű hullám maga is mutathatja a magasabb rendű, befoglaló v-ös személyiségjegyeit, és egy hasonló megnyúlással elkocoghat akár 1333-1334-ig. Mindig mérjük fel, hol van az elképezelésünk bear és bull határa! Amíg nincs átfedés a kassza [1]-es hullám 1304.71-es szintjével, de inkább az 1302 körüli lokális csúcsokkal, addig én még az 5-perces grafikonon is kihagynám a short belépőket és legfeljebb 1 percesen engedném meg magamnak a kontratrend kereskedés luxusát. Legalábbis így készülök hétfőre.

Tessék 1-perces bontásban ránézni, a megnyúlás nélkül mikor lett volna komplett a teljes alakzat. Szerdán, január 18-án, magyar idő szerint pontosan 18:48-kor kellett volna egy impulzív hullámnak délnek indulnia, hogy kivegye a nyitás utáni minimumot. Az lett volna az intraday short jelzés, amley a napon túli pozícióra még mindig kevés lett volna. Helyette viszont kaptuk ezt az [2]-[3]-[4]-[5] felfelé megnyúlást. A lefordulás helyett még inkább felfelé kezdett növekedni a momentum. Visított a grafikon, hogy valami nincs rendben.

Van azonban egy alternatíva, amire szívvel-lélekkel csak a hétfői kereskedés után készülök áttérni, ha még mindig nem jön legalább a nap végén fordulat, de már most is jobbnak tartom a fenti értelmezésnél. Nem hagy nyugodni, hogy december 19-ről, majd 28-ról egész egszerűen csatornába lehet helyezni az emelkedést, semmi sem lóg ki, mintha egyetlen hullám lenne konstans volatilitás mellett. Olyan mintha még mindig csak a harmadik hullám utolsó harmadában tartanánk.

Itt nincs megnyúlás, csak egyszerűen a (iii) hullám halad előre töretlenül
egy nagyobb korrektív szerkezethez tartozó [c]-n belül

Ha most valaki ezen rajz hatására sem fogadja, meg, hogy bármilyen közelinek tűnik is a trend vége, ki kell várni a valamilyen szintű támasz elestét (ld. a rajzon a három "erősség" és idősik szempontjából eltérő típust), az a néhány bekezdéssel feljebb említett érdemrend csillagokkal ékesített fokozatát is kiérdemli. Érdemes követni a pirossal jelölt zónákat, mert azok nem akármilyen támaszok, hanem Elliott-i szempontból lényeges szcenáriókat igazoló, vagy elvető szintek.

A Nasdaq alábbi rövid távú értelmezéséhez kellett egy beszélgetés Károllyal, meg egy emlékkép erről [link] a háromszögről ott középen, egy még szeptember közepén készült ábráról.

Előre-hátra iterálva 2000-ig visszatekintve haladunk a megfejtéssel, de még nincs kész a kirakósjáték minden része. Ma a heti és a napi bontást szeretném itt megosztani az érdeklődőkkel:

Ez most így nagyon erősnek tűnhet, de az elképzelésben szereplő [B] flat-nek azért még nem tisztázott (számomra) a kontextusa, másrészt pedig egy másik bejegyzésben majd megmutatom, hogy a Nasdaq 2000 márciusa óta egészen más utakon jár, így itt az ideje a többi amerikai indextől eltérő jelöléseket alkalmazni rá.

Később még visszatérünk rá, hogy a Nasdaq (a), vagy [c] hullámot készül felfelé befejezni, addig itt van az a rajz, amelyet a rövid táv értelmezéseként készített Károly:

Szélsőségek (Nasdaq)

Két erőteljes elmozdulást hozó értelmezésen gondolkodom, de egy kicsit messzebbre kitekintve a forgalom alakulására végül csak az egyiket rajzoltam. Azt, amelyiken a piac 1-2-[i]-[ii] mozgást mutat be egy lefelé tartó meredek harmadik hullám előtt. Kritikus ellenállás: SPX 1.332, DJIA 12.318, NDX 2.375, bár szerintem a feltüntetett trendcsatorna-rendszernek előbb meg kellene fognia az emelkedést.

A második ábrán megmutatom azokat a tényadatokat, amelyek miatt az elsődleges számozásként ezt az agresszív változatot alkalmazom. Ha valaki azt mondja, március 17-én véget ért egy lefelé tartó zigzag korrekció, és ez itt már az új csúcsra tartó következő emelkedés eleje, nos, nem mondhatom, hogy téves az elképzelése. Nem kizárható. Akkor viszont az emelkedés egy kisebb egy-kettő-egy-kettő és holnap, vagy legkésőbb péntek reggel jelentős elmozdulásnak kell következnie, csak éppen felfelé, azaz ellenkező irányban, mint az elsődleges értelmezés.

Itt a probléma! A két legjobb értelmezés homlokegyenest ellentmond egymásnak, ezért egy picit ki kell várni, legalább az első bizonyítéko(ka)t egyik, vagy másik irány mellett. Ha mindkét szcenárió egy irányba mutatna, csak éppen az elmozdulás mértéke lenne kérdéses, akkor lazábban lehetne venni a pozíció felvételét. Most nem a célárazás a probléma, hanem egyáltalán az irány megfejtése.

Amint utaltam rá, a második ábrán tehát az egyes szakaszokon belüli átlagos forgalmi adatok összehasonlítása látható. Ez körülbelül azt a történetet meséli, hogy az erő immár a shortosokkal van, de a fórumoldalakon hangos és a gazdasági médiában ismétlődő "vedd az esést" mozgalom még jelentős ellenállást képez. Magyarán van kinek adni. Folyik a disztribúció, de a piac még simán felszívja a felkínált növekvő mennyiséget is.

SPX: Ötösökkel lefelé

intraday bejegyzés, 19:18 CET / 13:18 ET

Szép tiszta, lendületes ötös szerkezetű alakzatokkal haladtunk délnek augusztus 9-10-e óta, igaz lassabban, mint ahogyan az várható volt. Indításnak a lassúság és az egyenlőség jegyében borzolom egy kicsit a medve kollégák idegeit a következő ábrával:


Egyelőre az jelent némi problémát, hogy az augusztus 9-16. és a 17-25. szakaszok hajszálra egyenlő hosszúak, de mindkettő impulzív. Ez kétféleképpen lehetséges: vagy 5-3-5-ös korrektív zigzag az esés, vagy egy lényegesen nagyobb befejezetlen lökéshullám eleje. Az indikátorok és az előzmények az utóbbi megoldást támasztják alá.

A bearish szcenárió(k) bemutatásával arra várok, hogy a következő 1-2 órában valamilyen számottevő elmozdulás kizár közülük legalább egyet, vagy ha nem, hát akkor választok én valamit publikálásra.

Zárás után:

A fentiekkel azt szerettem volna szemléltetni, hogy mennyivel messzebb van a medvékre veszélyes zóna, még így két oldalazó-emelkedő nap után is. Viszont térjünk át a bearish értelmezésekre.

Persze nem segített sokat a nap vége, maradtak az asztalon a lehetőségek. Ha már így vagyunk, akkor a két legvalószínűbb szcenáriót egy ábrába próbálom sűríteni.


Kezdem a piros számozással, amit alternatívnak (ALT.) jelöltem, de most így utólag végiggondolva nem vagyok benne biztos, nem inkább ez az értelmezés-e a valószínűbb. Ez az a számozás, amit Ad említett kereskedés közben és amely szerint szerdán a nyitóban a (iii)-as hullám végét láttuk és már csak egy Minuette (v)-ös van hátra Minute [i] végéig, azaz az augusztus 9. óta legnagyobb felfelé korrekció kezdetéig. Hogy hol érhet véget, azt azért nehéz megmondani, mert ha ez a helyes értelmezés, akkor (i) és (iii) megközelítőleg egyenlő, így az utolsó trend irányban haladó (v)-ös lehet igen hosszú, megnyúlt hullám is. Ezért inkább azt mondom, nem hinném, hogy 1.026-nál előbb véget érhet a következő lefelé tartó Minuette szintű lökéshullám.

A fekete jelzésekkel ellátott szcenárióm az (i)-(ii)-i-ii számozás egy igen nagy lefelé tartó (iii)-as, illetve végül [i]-es hullám kezdetét feltételezi. Csak (iii)-as célára 972-nél van, majd végül (v)-ös a 945-970 zónában zárhatná a Minuette [i]-est. Nekem ezen a szinten egy kicsit hosszúnak tűnik, de tudjuk, egy délnek több szinten harmadik hullámban haladó trendben a meglepetések és meglepődések lefelé következnek be.

intraday update, Aug 27. 16:14 CET / 10:14 ET

Az ahogyan megvették a szerdai mélypontot rendbetett néhány kérdést. Az ábrámat is módosítja egy kicsit: a tegnapi csúcs [A] jelzést kap, a mai mélypont [B]-t és egy szimpla impulse, vagy ék (diagonal) végén felfelé lesz majd a [C]. Ebben a pillanatban nem lehet megmondani [C] mekkora lesz, de felfelé kitolja a célzónát egészen 1.075-ig.

EURUSD: Akár a tankönyvben

Aki ránézett mostanában az EWI-s cikkekre, az nem panaszkodhat, sok tanmesével látják el az utóbbi hetekben. Úgy értem, sok a számozott, szépen levezetett grafikon, amin Elliott vezérlőelveinek meglehetősen tiszta, gyakorlati megvalósulását láthatjuk. Legnagyobb meglepetésemre augusztus 12-én Prechter pár mondatban még a Bloomberg TV közönségének is villantott egy kis elméleti háttérmagyarázatot. Mindig Elliott elméletétől mentesek a nyilatkozatai, ezért volt újdonság, hogy leállt egy vezérlőelvet kitárgyalni.

Bullish (on the Dollar) and Bearish (on Stocks) (by Susan C. Walker) a cikk címe, amelyből a szóban forgó Bloomberg video elérhető. Én most csak az abban megemlített vezérlőelvet ragozom tovább, mivel még nem szerepelt itt, az Elliott és a többiek oldalon.

Még májusban, amikor a devizapárban a megnyúlást kezdtem pedzegetni, akkor írtam egyszer az EURUSD-ről: "a következő korrekció 1,3500-nél kevesebbel valószínűleg nem fogja beérni". Akkor nem magyaráztam meg, miért mondtam. Gondolom, sokan Fibonacci-t gyanítottak a jóslat mögött, de be kell valljam, ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. Van ugyanis egy vezérlőelv, ami alapján a megnyúlás (extension) felismerésének pillanatában következtetni tudunk a soron következő korrekció mértékére (még akkor is, ha a trendnek nincs vége).

Mondja el Prechter a dollár index ábra kapcsán:
"Múlt pénteken a dollár index egész a 80-as szintig korrigált vissza, éppen a kettes alhullám területére, ami megnyúlt első hullám esetén az egyik tipikus vételi pont az Elliott-modell szerint".
Tőle balra pirossal bekarikáztam, amire hivatkozik:


Ha az EURUSD-ben keressük, hogy hol van a megnyúlást követő korrekció, aminek tartományába Elliott vezérlőelve szerint érkezik később az eggyel nagyobb szintű retrace, akkor elég tiszta a grafikon ahhoz, hogy megtaláljuk az 1,3268 (03.25) és az 1.3692 (04.12) közötti zónát. Általában az így meghatározható sáv távolabbi felén ér véget a korrekció, ezért mondtam annak idején az 1,3500-öt. Ma már tudjuk, augusztus 6-án 1,3333-nál fejezte be a középtávú (2)-es hullámot a devizapár. A dollárindex ezzel szemben eljutott a kettes hullám túlsó végéig, felülteljesítve az eurót.

A grafikon forrása a feljebb említett képes riportot is tartalmazó EWI-cikk.

Majd' 100 társával együtt természetesen ezt a vezérlőelvet is kitárgyaljuk az október 10-én induló Elliott tréningprogramon >.

Mondom, érdemes nézegetni a cikkeket, mert olykor nemcsak számozatlan ábrákat és homályos utalásokat, vagy elvont következtetéseket közölnek le. Itt volt például előzőleg augusztus 6-án az élő előrejelzésük a Currency Specialty Service szolgáltatásból, amibe rögtön a tetőzés napján engedtek betekintést:
Market Insight: EUR/USD At a 3-Month High
By Vadim Pokhlebkin
06 Aug 2010 16:45:00 ET


Majd a fordulat után két ábrával tovább folytatták az EURUSD számozását:
EUR/USD: A Rally You Could Have Seen Coming
By Vadim Pokhlebkin
Tue, 10 Aug 2010 15:45:00 ET

Háromszög, mint az aktuális alacsony szintű trend záró lökését megelőző alakzat, majd a kökés, ami beleérkezik a vezérlőelvek alapján várható célzónába, majd fordulat és tiszta, arányos impulzív (ötös) szerkezet az ellenkező irányba. Mint a tankönyvekben.

Óh, már hallom, "akkor ez biztosan nem igaz, a tőzsdén nincsenek ilyen nyilvánvaló, triviális grafikonok".
Dehogynem.
Ezért jó a harmadik hullám a trend több szintjén, mert abban kevés kérdőjellel találkozunk az elemzéseinkben. Miért? Mert ott érvényesül a tömeg cselekedeteiben leginkább a csordaszellem. Ha pedig érvényesül a csordaszellem, akkor Elliottnak könnyű dolga van.

USA: Hol is volt az alja?

Bután hangzik, de nehéz benne állást foglalni. Az "Egy kettes kell még" után biggyesztettem oda kedden délután a felvetést, miszerint
"Könnyen lehet, hogy a több európai tőzsde grafikonján hétfőn, valamint az amerikai határidős indexekben kedd hajnalban elért új mélypont az egyetlen még hiányzó kis hullám volt lefelé." Értsd. mielőtt megkezdődne az utolsó felfelé Minute [ii] korrekció közvetlenül a krach előtt.

Kusza dolog ez, kérem szépen, ezen a héten kellett lefelé még egy marginális alj, vagy át kell számoznom a legutolsó megnyúlt ötödik értelmezésemet. Azt történt, hogy hétfőn a világ nyitva tartó része összehozta a még hiányzó, záró ötödik hullámot és így tett az USA határidő is, de ez nem látható a cash index grafikonján. Pedig, ha az amerikaiak nem ünneplik még 5-én is július 4-ét, akkor ma olyan merész lettem volna, hogy talán csak egyetlen számozási lehetőséget mutatok.

Ritkán szoktam a határidős premarket grafikont figyelembe venni a számozáskor, de a mai értelmezésemhez kénytelen vagyok segítségül hívni. Jöjjön az szeptemberi lejáratú E-mini ES (S&P határidős index).


Nem hagy nyugodni a gondolat, miszerint annak a magyar idő szerint kedd hajnalra eső új minimumnak jelentősége van, ugyanis rendkívül szépen összejönnek vele a vezérlőelvek, beleértve az arányokat is. Sőt, azért sem hajánál fogva előcibált ötlet, mert a Russel index, vagy az IWM index alap, június 7-én, kedden rendes kereskedési időben ért el új minimumot.

Ha ez bizonyul helyes az értelmezésnek, akkor:
- az emelkedés aktuális szakaszából már csak pár óra van hátra, a célár az 1.071-1.076 zóna, ami nagyjából 1.076 és 1.081 közé esik a cash SPX-ben;
- valószínűleg nem az egész [ii]-es hullám ér véget a héten, hanem csak annak az (a) szakasza;
- még pénteken esés kezdődik, ami legalább két napot vesz igénybe és 1.035 környékére biztosan leviszi a cash indexet;
- ha a július 6-9. szakasz ekkora óriás létére csak valamilyen szintű "a", akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy nem áll-e össze jobban a kép, ha az április 26 - július 5. szakaszt egybe tekintjük, és a mögöttünk álló hét minimumpontja(i)ra tesszük ki a kék Minor 1-es jelzést (megjegyzem ez "szinteltolás" a DAX-ra nem működne);
- nem a nagy esés kezdődik még mindig, hacsak...

...Hacsak nem számozom kicsit másképp a rajzot, vagyis nem mondom azt, hogy ez egy majdnem kész zigzag, megnyúlt (c) hullámmal, ami általában épp közel Fibonacci 161,8% szokott lenni (a) méretéhez viszonyítva:


Ha ez van, akkor:
- a cash SPX nem zárhat 1.085 fölé, se holnap, sem máskor;
- az történik, amit legutóbb beígértem, mert a korrekció felfelé tényleg 4-6 nap lesz, ugyanis a piacok leginkább hétfőn meredek, kérlelhetetlen esésbe kezdenek. Más szóval, az esés karakterisztikája fogja kiválasztani ezt a megfejtést.
- Az EURUSD olyan, mintha egy ékelődéssel most készülne befejezni a maga hármas szerkezetű korrektív alakzatát. Úgy látszik, mintha szinkronban készülnének fordulni az indexek és a devizák.

Magát a plusz mélypont nélküli S&P500-at nem is mutatom, az is erre az utóbbi ábrára hajaz, de kicsit igazgatni kell a jelölést. Meg lehet próbálni egyénileg elkészíteni. Helyette inkább írom tovább a "Beszélgetések" júliusi kiadását.

S&P: egy kettes még kell

Talán feltűnt, hogy hiába tart már 10 kereskedési napja az esés, nem visítozom lelkesedésemben a Minor 3-as hullám miatt. Pedig a programjában egyértelműen a történelem egyik legnagyobb elmozdulást hozó eső napja szerepel. Majd. Türelmesen szemlélem a kereskedést, mert a felismerés pillanatához a [iii]/3-as hullámhoz, - bárhogyan is számoljam a június 8-i lokális minimumot és a 21-i csúcsot - hiányzik egy arányos méretű korrekció. A 06.21-i 1.131,23 óta nem volt olyan emelkedés, ami megközelítette volna az aktuális eső szakasz Fibonacci 50%-át. Nagyjából ez lenne az elvárásom egy a Minute [iii]-at megelőző, felfelé tartó [ii]-es hullámmal szemben.


Károly egy hete a hozzászólásában felsorolt számozási lehetőségeket, majd így folytatta: "Be kell vallanom, a négy közül egyik sem igazán tetszik, bár a fő szabályokat valamennyi betartja". Amit ő érzékelt, hogy egyrészt az indikátorok nem támogatják eléggé az akkor szóba került egyik számozást sem, másrészt az árfolyamgörbe nem elég tetszetős, hiányzik az igazi impulzív kinézet. Én is szoktam ilyeneket mondogatni magamban, vagy akár publikált elemzéseimben és azt figyeltem meg, hogy ha így kétkedéssel, elégedetlenül tekintek a összképre, akkor mindig valamilyen extension = megnyúlás van folyamatban. Azaz valamelyik szinten az alhullámok közel akkora nagyok, mint az eggyel magasabb rendű társaik. Csak ezt menet közben meglátni...

Kérdés, hogy Minute [i]-es melyik alhulláma tartalmaz megnyúlást. Előre mondom, nem lehet, vagy én nem tudom egyértelműen megállapítani, de a célár szempontjából sokat nem is számít.
Erről így ír a Frost-Prechter szerzőpáros az Elliott Wave Principle32. oldalán: "Egy kilenc hullámból álló sorozatban, esetenként igen nehéz megállapítani, melyik hullám nyúlt meg. Legtöbbször egyébként is irreleváns, mivel Elliott rendszerében az ötös és a kilences bontás ugyanazon technikai jelentőséggel bír".

Akkor tehát nincs más hátra, mint leközlök egy, vagy két értelmezést. Kezdjük azzal, amiről még nem esett szó. Megnyúlt Minuette (i) hullám a Minor 3-on belül:


(Ez a extended első hullám változat elméletileg hagy némi helyet annak, hogy az esés már csütörtökön véget ért, de szerintem nem ez a helyzet, még lesz valamennyi folytatás lefelé.)

Egy pillantás a megnyúlt (v) hullám változatra, amihez előveszem azt az ábrát, amivel június 28-án, hétfőn kiegészítettem a legutóbbi S&P500 elemzésemet: [link]. Gyakorlatilag a hétfői rajzot folytatom tovább:


Ebben az értelmezésben a legnagyobb forgalmú, momentumos eső napokat az ötödik (v) hullám területére "toltam át". Talán van akiben felmerült a kérdés, szabad ezt? Igen, alapvetően igyekszünk úgy jelölni, hogy a harmadik hullámban legyen a legnagyobb az árfolyam változási sebessége, és ott érje el a piac a forgalmi csúcsot, de egy megnyúlt ötödik hullámban az esetek többségében nagyobb a forgalom és gyakran a momentum is, mint előzőleg a harmadikban volt.

A két rajzon tehát 1.104-990 közötti célárakról beszélek, aminek eléréséhez 1-2 napra van még szükség. A felfelé korrigáló majdani [ii]-es hullám 4-6 kereskedési napot igényel majd. Ha mindezt összeadjuk, akkor úgy tűnik, a lavina épp július közepén indulhat meg lefelé.

S&P: Nocsak!

Az 1.131-es csúcsról egy Elliott-féle ötös lökéshullámot, vagy egy 5-3-5-ös szerkezető korrekciót vártunk lefelé. Többet beszéltem ugyan a folytatódó korrekcióról, de hétfőn a nagyobb esélyt - 60 százalékot - "odaadtam" az eső trend visszatértének, azaz a felfelé 1.131-nél tetőző Minor 2-es korrekció végének. Elegendő bizonyítékunk még mindig nincs, hogy kizárjuk a lefelé tartó [b] hullám lehetőségét, de a sok információ, ami hétfő óta összegyűlt, egyre jobban a Minor 3-as lefelé trend mellett szól; már legalább 85-90%-ot megszavazok neki. Ráadásul célárak tekintetében is lényegesen árnyaltabb a kép.
Előző S&P500 elemzés: [link]

Először beszéljük meg, miért csökkent a lefelé korrekció, majd fel 1.131 fölé alternatíva esélye. Egyrészt egy [b] hullámhoz képest szokatlanul meredek az esés szöge, másrészt impulzív a belső szerkezete kevés átfedéssel. Utóbbi még nem nagy ügy, hiszen egy 5-3-5-ös zigzag alakzatot vártunk leginkább ezekben a napokban, aminek két impulzív szakasza is lenne lefelé. Azonban ez úgy valahogy egyetlen méretes lökéshullámnak látszik. Márpedig ha így van, akkor egy olyan zigzag, aminek már az első ötöse, mint alacsonyabb rendű (a) hulláma ekkora, az nem fér be majd a neki szánt helyre. Ezért láttok ma tőlem olyan számozásokat, amelyek ott fent a június 21-i csúcsnál csak kék Minor 2-es jelzést mutatnak.

Ilyen a piac, nagyjából kiszorít egy lehetőséget, de természetesen nem úgy, hogy ne kelljen legalább másik kettővel foglalkozni. Bemutatom a két új számozást egymástól függetlenül. Szerencsére csak rövid távon (mondjuk hétfő tekintetében) mutatnak ellentétes irányba.


A képen látható szcenárió alapján a piacnak hétfőn, ha nem is nyitáskor, de kevéssel utána, egyértelmű emelkedésbe kell kezdenie és valamikor kedden a kerek 1.100-as S&P szint felett 1-2 ponttal határozottan lefordulnia. Érdemes ránézni, milyen sok vezérlőelv mutat erre az egyetlen területre. Igen, ott kezdődne a meredek esés a [iii]/3/(1)/[3], ami akár már csütörtökön könnyedén törné az 1040-et.

Kicsit kutakodtam az aktuális trendszakasz fraktálja után. A fraktálos változat nagyon hasonló mozgást feltételez, ezért az imént említett szcenárió alváltozataként kezelem, nem pedig külön alternatívaként. Abban különbözik, hogy mind időben, mind pontban valamivel hosszabb felfelé korrekciót vetít elénk. Nem rajzolom, csak elmondom: egészen csütörtök reggelig emelkednének a piacok, valamikor az európai tőzsdék nyitásakor következne be a fordulat. A célár ebben az esetben 1.114 lenne, vagy SPY 111,70-111,75. Elliott számozásban elmélyült olvasóknak mondom, az alváltozat bonyolultabb felfelé korrekciót feltételez, aminek keretében a pénteki intraday csúcsnál lévő (a) jelzést Subminuette i, vagy (w)-re kellene leváltanunk. (Előbbi egy szimpla, de erőteljesebb, utóbbi egy dupla zigzag esetén játszik).

Sajnos, a fenti ábrának van egy gyenge pontja, nevezetesen a nagyságrendileg ebben a pillanatban egyenlő hosszú (i), (iii) és (v) hullám. Ez a kérdőjel elvezet bennünket az alternatív számozáshoz, ami a dolgok mai állása szerint egy megnyúlt ötödik hullám változat - 5th wave extension - amelyben a hétfő (06.21) óta tartó esés még nem ért véget. Íme, csak szerdától mutatom, mert feljebb minden azonos:


Itt is hamar elkötelezi majd magát a piac csak éppen az előző változattal ellentétes irányban, délnek. Minimálisan két nap esést hoz és könnyen meglehet, hogy az 1.040-es szint fals letörését. Az általam ideálisnak tartott célár - [i] vége - ugyanis 1.036 körül van, de annak korrekciója - Minute [ii] - hamar visszaküzdené magát a letört szint fölé az 1.074-1.086 zóna területére. Igazán vagány játék lenne.
Ha ezt az utat választaná a piac, akkor majd menet közben pontosítunk.

Mindhárom változatot megöli a 1131.24 átlépése. Az a számozások szempontjából kritikus ellenállás (CR).

Bízom benne, hogy annál azért többet sikerül leszűrni ebből az elemzésből, hogy Cimballi már megint rajzolt és mesélt kettőt északnak, egyet meg délnek, hogy azután biztosan igaza legyen. Annál is inkább, mert mindkét alternatíva ugyanabba az irányba mutat. Az viszont kétségtelen, hogy a hét elejére vonatkozóan ellentétes a két felvázolt pálya. Csak azért, mert legjobb ráhagyni a piacra, válassza ki magának az utat.


Frissítés, június 28-án, hétfőn:
Miért választott volna magának utat a piac abból a kettőből, amit én preferáltam?! Így is jó, mert a mai háromszöggel kejtett pár eddig nem tárgyalt lehetőséget és "ranglistán" előre tolta ezt a változatot:

Hetedik vagy kilencedik?

Az EURUSD árfolyamát az elmúlt év decembere óta követem itt, viszont kizárólag a lényeges, legalább pár hétre meghatározó pillanatokat törekszem megragadni. Áprilist azzal indítottam, hogy március 25-én az 1,3268-as intraday mélyponton "minden bizonnyal" véget ért a középtávú trend első szakasza, de mivel az 5. minor szakasz (akkor az volt az utolsó) igen rövidke lett, ezért alternatív számozásként még éljünk a gyanúval, hogy csak az első hullámot láttuk az ötödiken belül. Ma már tudjuk, az utóbbi alternatív számozás működött, hiszen egy a teljes trendhez mérten jelentős korrekció helyett nemsokára újabb letörés következett.

Az alternatívák számát ez jelentősen megnövelte, ezért a jelenlegi helyzet értelmezésével induljunk ki onnan, ami még elég biztos támpont: március 17-én, 1,3717-nél láttuk a minor 4. hullám végét.


A rajzommal azt állítom, hogy a november végén indult trend minor szintű megnyúlt ötödik hullámával van dolgunk. Ha ez így van, akkor abban az esetben számíthatunk az első nagyobb felfelé korrekcióra, ha majd 9, egymáshoz képest arányos lefelé hullámból áll az EURUSD teljes eső trendje. A dilemma aktuálisan az, hogy mostanára a hetedik, vagy a kilencedik hullám vége felé tartunk? Egy-két napon belül indulhat benne a korrektív felfelé kör, de az a 8. hullám lesz, vagy már a komplett megnyúlt impulse utáni A hullám?

Az ábrám mindkét számozást tartalmazza elsődleges változatként azt, amely szerint a jelenlegi esés (akár már a hét elején) csapdába ejti a mostanában, későn érkező shortosokat és beindul az idei év eddigi legnagyobb korrekciója. De majdhogynem preferálhatnám az alternatív (ALT.) számozást is - az igazság, hogy a pénteki zárás pillanatában nehéz választani, még több információ kell.
Bármelyik utat is járja be a piac, napokra, hetekre már nem vennék fel új short pozíciót, mert mostanára erősen túladottá vált a devizapár és a mellékelt ábra szerint tudunk olyan számozást készíteni, amely alapján már az utolsó hullámokat tapossa egy Intermediate rendű trendfázis végén.
Longolni viszont rendkívül korai; hozzávetőleg annyit tesz, mint hulló kések alá állni egy tisztán lefelé trendelő piacon. A hét elején még korai lesz hősködni!

Látok az interneten, meg kapok is olyan számozásokra való utalásokat, miszerint a március 25. és április 12. közötti regular flat korrekció lehetett a komplett középtávú - Intermediate (2) hullám. Az elképzelés nem mond ellent Elliott egyetlen szabályának sem, de túl rövid (12 nap) és sekély (ret. 22%) volt ahhoz, hogy fenntartások nélkül kijelenthessük róla, ennyivel beérjük. Ráadásul előzőleg, sem a november végén induló első Minor, sem a január közepétől lefelé haladó harmadik nem volt megnyúlt (extended), ami erősen megnöveli egy megnyúlt ötödik előfordulásának esélyét.
Van ellenérvem minden érvemre: az április 30-tól május 6-ig délnek tartó hullám alatt az eddigi legnagyobb momentumot tapasztaltuk a trend során, amiről magasabb rendű harmadik hullámra is következtethetnénk, ami alátámasztja, hogy az imént, pár sorral feljebb általam rövid és sekély jelzővel illetett 12 nap funkcióját tekintve mégis betöltötte az Intermediate (2)-es szerepét.

De nem foglalkozom a lehetőséggel. Mert akár igen, akár nem most egy rövidebb távú dilemmára kell figyelnünk. Az egy-két napon belül következő felfelé kör minek a korrekciója lesz? Valami kereskedhető komolyabb darab, vagy még csak egy kis lassulás Minute szinten (azaz kék iv.)?

Röviden, a számok nyelvén: a pénteki zárás környéke 1,24++ az egyik támasz szint. Ha attól eltávolodna, akkor legközelebb Fibonacci csomópontokat 1,2220 környékén találunk. Ha ezek közül valmelyik megállítja, akkor a következő korrekció 1,3500-nél kevesebbel valószínűleg nem fogja beérni, de a pontosításhoz látni kell, hogy honnan jön a (várhatóan éles) fordulat.

SPY update: A bullish is bearish

Két jubileum is van ezekben a napokban: három hónapot élt meg eddig az Elliott és a többiek és most éppen egy éves az emelkedés (szerintem bear piaci rally) a 2009-es mélypontról. Az alkalomnak szólnak a sűrűbb bejegyzések, most éppen a dolgok pénteki állásáról.

A SPY elemzését ott hagytuk abba, hogy az (v) végét keressük. Ki is raktam már a számot 111.60 környékén, de azért „egy kérdőjel társaságában”, mert nem találtam arányosnak a (iv) hullámot, tehát fennállt az esélye egy megnyúlásnak, vagy annak, hogy az egész, amit alábontani próbálok, egyetlen hullám. Nem is lett jó és azóta is így megy – nevezetesen vagy nem arányos a végén a potenciális negyedik és ötödik, vagy ha esés jön, akkor nem jut elég messzire, át azokon a támaszokon, amitől ki lehetne jelenteni, nem lesz már feljebb. Fogócska, bújócska. Lassan megtanulom magamról, hogy ha kérdőjelet teszek egy jelölés mellé, akkor az nem is lesz jó.

Miért ez a hosszú tetőzés, a 100%-hoz közelítő visszateszt? Tulajdonképpen mindig így van, a tetőzésekhez mindig jóval több idő kell, mint az aljak kialakításához. A jelenség technikai magyarázata igazán megérne egy külön bejegyzést valamikor máskor, most inkább csak a lehetséges fundamentális okokból dobok fel kettőt. Egyrészt – többnyire alaptalanul – olyan inflációs félelmek gerjedtek, amelyek miatt a befektetők mindenképp szabadulni akarnak a készpénzüktől és költik mindenre, többek között részvényekre. Másrészt nemcsak az árfolyamokat, de a mélypontról pattanó vállalati eredményeket is a jövőbe vetítik, azaz valószínűsítik a növekedés hasonló tempóban való folytatódását.

Mielőtt még mutatnám, az aktuális számolást, tekintsünk egy pillanatra úgy a helyzetre, hogy félretesszük a 2009. márciusától 2010. januárjáig tartó emelkedés belső struktúráját, részletes elemzését és az „egyszeri befektető” módján csak annyit mondunk róla, bullish. Sőt legyen az a várakozásunk, hogy még sokáig tart majd az emelkedés. Továbbra sem gondolom így, de most ez a perspektíva kell a következtetéshez, vagy matematika nyelvén az indirekt bizonyításhoz.

Idén januárban volt egy esés, ami a csúcsról (órás bontásban nézve) 5 hullámban jött el, azaz impulse jellege van, tehát az esés februári végére hivatalból egy 1-es számot kell kitenni és legfeljebb alternatív, de kicsit kevésbé valószínű lehetőségként úgy is figyelni rá, mint korrekcióra, tehát valamilyen „a” hullámra. Az 1-es szám lefelé (bear piac kezdete) mindaddig él, amíg az esés kiindulási pontját, a januári maximumot a piac meg nem haladja, mert Elliott törvénye szerint az első hullám után az esés/emelkedés legfeljebb az 1-es számmal jelölt mozgás 100%-át adja vissza, vagyis csak alacsonyabb, esetleg éppen egyenlő csúcs keletkezik. Egyszer csak a piac meghaladja a 100% retrace mértékét, azaz a Dow Jones 10.712 fölé megy, akkor le kell vennünk az 1-es számot a februári minimumról és elővenni a korábban második legvalószínűbbnek tartott „a” jelzést, amellyel egyébként még további információkhoz is jutunk, a piac közeli jövőjére vonatkozóan. Egyrészt Cimballinak nem volt igaza, hogy egy brutális esés időben közeli bekövetkezésére számított, másrészt arra, hogy keressük a valamilyen szintű „b” pontot, ahonnan Elliott elvei szerint a piac több mint 100%-át visszaveszi az „a”-„b” emelkedésnek. Tehát mégiscsak jelentős esés jön, vagy olyan sávozás, amiben lesz legalább marginális új low a februári minimum alatt és majd csak akkor folytatódik az emelkedés, ha a lefelé irányuló „c” hullám is elkészült. Vagyis középtávon a bullish is bearish, bármilyen perspektívából nézze is az ember.

Több olyan gazdasági adatot láttunk a héten, amire igen pozitívan reagált a piac, legerősebben talán pénteken. Arra számítottam, hogy egy jó NFP-re elkészül a hullámszerkezet vége, mert az utolsó bikák csatlakoznak a rövidtávon emelkedő trendhez és rögtön napon belüli markáns fordulatot látunk majd. Nem így történt, pedig az AAII egyéni befektetők friss szentiment mutatója azóta alátámasztja, amit mondok a medvék igen alacsony, mindössze 26%-os arányával. Vagyis a piacon szélsőségesen alacsony szinten van az esésben gondolkodók aránya, sokan nincsenek már, akik áttérhetnének a „sötét oldalról”, ezért a meglévő bikáknak kell kibulizni egymás között a további emelkedést.

A legfrissebb számozáson most tetszenek az arányok minden szinten, minden hullámban és reményeim szerint a következő kereskedési nap első órájában - a szokásos hétfő reggeli hobbitőzsdések bevásárlós fél órája után - gyorsan eldől, megállja-e a helyét a rajz így kérdőjelek nélkül.

Az ábra (30 perces bontásban) a pénteki záró állapotot tükrözi, amelyen az (i)-(iii) szakaszok együttes hosszával éppen egyenlő az ötödik hullám. Ami nincs a rajzon: ha a b. pontból húzok egy Fib. rácsot a pénteki csúcsba, akkor a (iv) hullám 38,2:61,8 arányban osztja az emelkedést, azaz extension és retracement arányokat figyelembe véve is egy logikus csomópontban vagyunk.

A piacnak az itt szereplő elemzést eséssel kell megerősítenie. Ami számomra ebben a pillanatban a legaggasztóbb, vagy a másik oldalról nézve leginkább bullish, az a Nasdaq komoly ráközelítése a januári csúcsra.


Frissítés, 2010. március 9. kedd, New York-i zárás után:

Félelmetes, ahogy alacsonyabb rendű korrekciók (retrace) nélkül emelkedtek a piacok két és fél napon át. Az alhullámok számozása így igen lassan halad, a távolság a januári csúcsig pedig egyre csökken. A nap végi esés, ugyan végre kellőképpen markáns volt, de nem haladt át sem az emelkedő trendvonalon, sem az első támaszon. Ne felejtsük, Elliott elméletében nem a fordulópontok pontos előrejelzése az előny, hanem, hogy ha vége egy trendnek, akkor tudjuk, minek van vége és mi van a sarkon túl. Ez az, ami a klasszikus TA-hoz képest előny.
Ebben a pillanatban még mindig nincs elég bizonyítékunk az esésre, további megerősítés kell.

Bónusznak itt egy video Robert Prechter egy múlt heti nyilatkozatáról:
Bloomberg


2010. március 10. szerda, piac után

Úgy látszik erre vártunk, mármint, ismét egy ékelődés kialakulására (pontosabban ending diagonalra, akik már régóta olvasnak). A Nasdaq és S&P grafikonján egyértelmű, a Dow-ról pedig ebben a pillanatban nem tudon eldönteni, hogy miben sántikál. Az ékelődőknél egy nyitó rés az alsó határoló trendvonal alá stílusos lenne, de ha nincs, akkor még egy új kilövési próbálkozás kell a bika kifáradásához. Ez utóbbi gyanítom, az S&P esetében marginális új csúcsot jelentene a januári maximum felett.

Többször így, mint másképp - Alapok II.

Jöjjön indításnak egy sematikus ábra, amit reményeim szerint a bejegyzés végére mindenki értelmezni tud majd! "Vegytiszta” példa lesz, hiszen most az alapokról beszélünk, az pedig más lapra tartozik, hogy miként lehet mindezt élőben felismerni. Először üresen mutatom, minden jelzés nélkül, tanulságos lehet ugyanis kipróbálni egyénileg a számozást, még mielőtt a kép alatt következő megfejtéseket valaki elolvasná. Javaslom, akinek van kedve, tegye meg. (A vastaggal kiemelt szakasz senkit ne zavarjon, az csak az első olyan egységet jelöli, amihez majd magyarázatot fűzök).


Merre az arra?
Szándékosan mostanára, egy bejegyzés elejére hagytam valamit, amit szerettem volna, ha nem sikkad el máshol a sűrűjében, ellenben kellő hangsúlyt kap. Elliott elmélete nem azt mondja, hogy a piacok öt hullámban emelkednek, és három hullámban esnek. Ez így nem korrekt. Az uralkodó trend irányában folyik öt hullámban a mozgás és azzal szemben három hullámban. Azaz, ha órás grafikonon egy 5 hullámból álló felfelé tartó impulse rajzolódik, akkor azt az órás grafikonon jól látható, arányos, A-B-C betűkkel jelölt három hullámból álló korrekció követi, amelyen belül viszont 5, vagy 10 perces nagyításban/bontásban előbújik a lefelé tartó A és C hullámok 5-ös tagolása. Miért? Mert az egy szinttel magasabb, esetünkben órás időtávon lévő trend éppen korrigál, az A-B-C – egyébként az órás trendhez tartozó – hármas lefelé irányul, így a kisebb, pl. 10 perces grafikon időtávjából nézve egyel nagyobb, uralkodó trend, korrektív üzemmódban éppen lefelé tart. Huh... Szerintem ezt a legnehezebb megérteni: trend irányba 5, trenddel szemben 3 hullám, amikor pedig az ötösök és a hármasok iránya felcserélődik, akkor visszatért a még egy szinttel magasabb trend. A trend lelke a fraktálszerkezet, ezért beszéltem múltkor olyan sokat róla.
A fenti ábrán kiemelt rész "10 perces" bontásban való kinagyításával segítek ennek megértésében. Mindjárt látni fogjuk, az 1-es hullám után bekövetkező korrekciót, alias 2. hullámot és a korrekció után visszatérő trend első alhullámát vastagítottam ki.


Megjegyzés: ez az "órás", meg "10 perces" bontás csak illusztráció, ilyen összefüggés, vagy utalás nincs Elliott elméletében, csak azok számára mutatom, akik több timeframet egyidejűleg használnak az elemzéseikben. A technikai elemzésben bevett gyakorlat, hogy az alkalmazott időtávok közötti arány 3-6x legyen. Ezt megerősíthetem, hogy a hullámok számolása közben is így van.

Vezérlőelvek
Ha jól belegondolok, még bele sem kezdtem az vezérlőelvekbe, amiről pedig a mai bejegyzés szól. Ajaj.
Az impulse három szabálya – a 2. hullámban legfeljebb az 1. 100%-át veszi vissza a piac, a 3. nem lehet a legrövidebb, a 4. nem lehet átfedésben az elsővel – azért egyedülálló, mert más technikai módszerekkel ellentétben ezek nem a magasabb valószínűséggel bekövetkező kimenetelt jelzik, hanem olyan kitételek, amelyek minden esetben igazak. Máskülönben nem jól számoztunk. Vannak azonban a hagyományos technikai elemzésre (TA) jellemző, a valószínűbb, de nem 100% biztos kimenetelt előre jelző Elliott-i vezérlőelvek is, azaz olyan tendenciák, amelyekre jobb, ha rálelünk a grafikonon, viszont nem feltétlenül jelennek meg minden alkalommal.

Felváltva
A leggyakrabban alkalmazott ilyen vezérlőelv a korrekciók váltakozása. Előkerült már decemberben az 5/5 című bejegyzésben, de íme a definíciója: Ha egy lökéshullámon belül a második hullám éles és mély, akkor a negyedik hullámban sekély oldalazó korrekció várható és megfordítva. Míg oldalazásban gyakori a korrektív alakzaton belüli az előző emelkedő szakasz végénél magasabb csúcs, vagy az eső szakasz végénél alacsonyabb mélypont, addig egy meredek korrekcióban nincs ilyen. Ezt jó, ha megjegyezzük, mert sokszor csak ez segít beazonosítani a korrektív alakzatot. Van új max./min., vagy nincs?

Angolul néha tudatosan használják erre az amúgy „guideline”-ra a „rule of alternation” kifejezést, mintha egy az előző részben ismertetett szabályokkal megegyező keménységű törvényszerűség lenne. Pedig nem az, de olyan ritkán van alóla kivétel, hogy szinte már kiérdemli a „törvény” rangot.

És itt álljunk is meg megint egy kérdésre. Miként használjunk egy vezérlőelvet? Nos, egy biztos, nélkülük, - mármint kizárólag a három "alaptörvény" alkalmazásával - olyan későn lennének felismerhetőek az Elliott-i alakzatok, hogy addigra már rég túl lennénk minden értelmes belépési ponton.

Egyébként lesz belőlük egy zsákra való, így szerintem idővel kialakul mindenkinek, hogy mi az a néhány, ami a stílusának, módszereinek és technikai eszközeinek leginkább megfelel. Van tréder aki arra használja, hogy ha a 2. hullámban egy 61,8%-os korrekciót talál, akkor a következő trendszakasz után már 32,8 százaléknál agresszíven keresi az újabb belépési pontot a trend irányában. Másnak csak annyit tesz, hogy ha a 2. hullámban látott egy éles Zig-zag-et (mint itt eggyel feljebb az a bizonyos "kinagyított, 10 perces" ábra), akkor a negyedikben valamelyik másik alakzatra, például háromszögre számít. Az ízig-vérig Elliott rajongók természetesen nemcsak a korekciók váltakozására figyelnek, hanem igyekeznek mindent, minden ezután következő vezérlőelv szerint követni.

Amint látjuk, ez az irányelv nem ad pontos előrejelzést az előttünk álló időszakra, viszont ne becsüljük le annak jelentőségét, amit mégis ad. Megsúgja ugyanis, mit ne várjunk. Az előző korrekcióban volt új maximum? Igen? Na, akkor most nem lesz. Azaz ha új maximumra tör a piac, akkor jó lesz a kitörés.

Megnyúlás elve (Extension)
Majdnem minden impulse első, harmadik, vagy ötödik hulláma közül az egyik önmagában is 5, az egész szerkezethez képest arányos hullámból áll. Ezt hívom én néha összetettségnek, de maradjunk inkább a megnyúlás elnevezésnél. Mindenképpen használni fogom viszont továbbra is az angol "extension" kifejezést. Ha az elv megvalósul, akkor a felfelé, vagy lefelé tartó lökéshullám az adott timeframen nem 5, hanem szemlátomást 9 hullámból áll. Leggyakrabban a 3. hullám nyúlik meg, legalábbis indexeknél, részvényeknél és devizáknál. Kivételt jelentenek a nyersanyagok bull piacai, ahol szinte mindig az 5. hullám a megnyúlt. Ráadásul logikus, hogy miért: amikor egy nyersanyag ára az emelkedés végső szakaszába ér, akkor nem a mohóság hajtja az árakat, hanem a félelem, hogy elfogy, nem lesz elegendő belőle. A tőzsdén pedig a félelem mindig a legnagyobb erő.


Meddig jut el egy medve?
Az esetek túlnyomó részében a korrektív alakzatok végső pontja az eggyel alacsonyabb szintű/fokozatú trend 4. hullámának tartományába esik. Igen gyakori éppen a 4. végpontja körül befejeződő korrekció, amiben benne van az is, hogy kevéssel rajta túl. Az elv alkalmazására láttunk élő példát, amikor a „Már a hír előtt készen állt a szerkezet” című írásomban fordulatot vártam a lefelé tartó 1. hullám iv. jelzésű alhullámánál (azon az ábrán piros, vízszintes egyenes). Ott, ugye a korrekció nem állt meg, így az eset figyelmeztet arra, amiről beszéltünk, hogy ez már nem szabály, hanem csak vezérlőelv. Ezt a konkrét irányelvet sikeresebben használhatjuk 3. hullám utáni korrekcióban, ahol a harmadikon belüli negyedikre az esetek nagy részében működni fog, ott lesz a támasz szint. Egy második utáni mély korrekció hajlamos inkább átlépni rajta.


Volumen
Trendelő, emelkedő piacon alapvetően ott a legnagyobb a volumen, ahol a legnagyobb sebességgel változik az ár (ld. az iménti ábrát). Ez pedig a harmadik hullámra jellemző, vagyis később az ötödikben az új csúcs ellenére a forgalom már elmarad a korábbi legmagasabb szintjétől.
Viszont vigyázzunk, ez csak az elsődleges trend szintjéig (Primary degree) van így, az annál hosszabb, több éven át tartó trendeknél (nagyobb fraktálszinten) előtérbe kerül a volumen évtizedek alatt lassan, folyamatosan emelkedő trendje.
Elliott nemcsak megerősítő irányelvként használta, de egy érdekes funkciót is rendelt a forgalom követéséhez. Felfedezte ugyanis, hogy amennyiben egy harmadiknak számozható hullám utáni újabb emelkedésben a volumen azonos szintű, vagy tovább növekszik, akkor a) vagy még mindig a harmadik hullámban vagyunk, amelyik éppen megnyúlik, vagy b) az ötödikben látunk extension-t. Az elsődleges trend szintjén, vagy onnan lejjebb a megnyúlt ötödik hullám tehát magasabb forgalmi adatokat mutat, mint az azt megelőző harmadik. Másképp is elmondom: ha hiányzik a forgalom és az árfolyam divergenciája, akkor az ötödik jó eséllyel extension lesz. Mondanom sem kell, hogy egy ilyen irányelv milyen jól jön, ha segítségével tovább maradhatunk az előzőleg jól elcsípett trendben.

Korrektív üzemmódban a forgalom az alakzat vége irányában folyamatosan csökken és általában a korrektív fázis legvégén a legalacsonyabb.
Ha az irányelv bear piacra vonatkozó részét az utóbbi egy év index ETF-jeire (pl. SPY) alkalmazzuk, akkor feltűnik, hogy a 2009. márciusi minimumon igen magas a forgalom, tehát az elv szerint inkább nem lehet a korrekció vége, míg az idén januárig tartó maximumig a forgalom folyamatosan, egyenletesen csökken, tehát inkább az emelkedésnek van korrektív jellege.

Tovább a III. részre >

EURUSD saga

Minden második bejegyzésem az EURUSD-vel kapcsolatos. Lesz majd más is, vagy átnevezem a blogot Ájrousdé és többiekre, legalább előbbre kerül, ha valaki abc sorrendben tartja nyilván a látogatott webhelyeit.

Itt a Portfolio.hu, december 17-i Meghökkentő jóslatok 2010-re cikkéből egy részlet:
"A Saxo Bank véleménye szerint valamikor 2010 folyamán az amerikai fizetőeszköz árfolyama visszapattanhat, mert a dollárban felvett hitelt magas kamatozású devizában elhelyezni túlságosan könnyű és nyilvánvaló ügylet ahhoz, hogy túl sokáig büntetlenül lehessen folytatni. Ráadásul a japán jen sem fejezi ki hűen a hatalmas adósság és az öregedő lakosság terhével küszködő japán gazdaság valóságos helyzetét, összességében tehát a jen gyengülhet a dollárral szemben a jelenlegi 90 körüli szintről 110-ig."
A technicista olvasónak ebből a félig-meddig fundamentális magyarázatból egy valamin meg kellett, hogy akadjon a szeme. "Túlságosan könnyű és nyilvánvaló ügylet". Erről szól a december! Meg a karácsonyról. Ending diagonal alakzatok (ékelődés) a részvénypiacon, többszörösen összetett 5. hullám az EURUSD devizapárnál. Túl egyértelmű trend, amikor a tömeg elfoglalja a helyét az egyik oldalon, miközben egyébként már lassú disztribúció folyik. Úgy értem, ekkor jelennek meg ezek az alakzatok.

Viszont ma nem filozofálgatni szeretnék, hanem egy rendhagyó Elliott-fogással következtetni a hullámok számozására és pár szóban kifejteni, hogy az elsődleges erősödő dollártrend milyen "meghökkentő" szinteken érhet véget.

Ha a mostani - napokra, egy-két hétre előremutató - helyzetet szeretnénk értékelni, ahhoz 60 perces grafikont kell elővenni és kb. "minuette" szinten számolgatni a hullámokat, ami azt jelenti, hogy az elsődleges trend szintjénél 3 (esetenként 4-5) szinttel lejjebb dolgozunk. Ezt csak azért mondom, mert a most következő ábrán a kék trendvonal mentén haladó a feltételezett "minute" v.-ig tartó óriásinak tűnő hullám valójában teljesen arányban van múltkori napi grafikonon zárójelben kis római számmal jelölt társaival. Ezen a szinten, - nem, másképp mondom ebben a "nagyításban" - borzalmas bonyolult számolgatások lehetségesek, ezért így könnyű hibát véteni. Elkészítettem ugyan a számozást, de azután mást gondoltam ki és inkább valami olyasmit mutatok, amit könnyebb követni, mintha kifejteném, hogy miért és milyen alhullámokra tagolódik a sorozat és miért épp a piros 11-es pontban lenne a helye a iii. számnak. Az egyszerűsítés során az imént említett iii. fel sem került csak a biztos C - i. - ii. hullámokat számoztam és előre jeleztem az v. lehetséges helyét. Közben egy piros tollat végigvezettem a grafikonon aszerint, hogy én mit láttam egy egységnek a trenden belül:

Ha bárki csak annyit tud, léteznek az megnyúlt (extended) hullámok, akkor annélkül, hogy évekig tanulná a számolgatásuk bonyolult tudományát simán következtethet arra, amit mondani szeretnék.

Nem törtünk lefelé tartó trendvonalat
Először is, többen rajzolták a fórumon azt a trendvonalat (például Lemir, Ha.), ami december 3-án indult és azóta töretlenül halad dél felé. Akkor ez nem lehet valamilyen szinten egyetlen Elliott-hullám, vagy csatorna? Az "eset" önmagáért beszél.

Mikor törik egy trendvonal?
Másodszor, akkor törik egy trendvonal, ha lefutott az összes alhullám. Ha nincs az impulse alegységeiben összetett szakasz, akkor - mindenki tudja - 5 hullám után, ha egy extension van, akkor újabb négy adódik hozzá, ezért tehát 9 után. Így lehet még 13, vagy 17, vagy 21. A lényeg, hogy közben kevés legyen az átfedés a hullámok között és szúrjuk ki a háromszögeket, az új extrém értékkel rendelkező megnyúlt lapos korekciókat és az ékeket, mert azok kibabrálnak velünk, ha úgy nekiállunk számolni, mint ahogy most tesszük. Mert most az következik, hogy megszámoljuk a piros szakaszokat. 19! Nem egy híjján húsz, hanem kettő híjján 21! A folyamatban lévő 20-as számú korrekció + egy új minimum kell és véget ér egy megnyúlásokat tartalmazó impulse hullám, ami leginkább az római v. lesz. Vagy esetleg még csak a iii. Egyet jegyezzünk meg: az összetett/megnyúlt impulse hullámok 9, 13, 17, 21 ... alhullám után érhetnek véget. Ennek a számozási metódusnak nagy tapasztalat nélkül is hamar hasznát vehetjük.

Mire készüljünk?
Harmadszor mi történik a trend törése után? Korrekció. Méghozzá, mivel tudjuk, hogy ez egy valamilyen szinten harmadik, vagy ötödik hullám volt, ezért vagy a teljes trend korrekciójára, vagy egy negyedik hullámra készülünk fel, ami utóbbi nem mehet az i.-es területére, azaz 1,4829 fölé.
Azért ha longolunk, a stop a 21. hullám után is legyen kéznél, mert ha újabb minimum jön, mielőtt még egy jelentős retrace kialakulna, akkor túlságosan messzire mentünk az egyszerűsítéssel. Jelentősnek tekinthető az 1,4600-ás szint megközelítése, ami Fib. 38,2%-nak felel(het) meg.

Mi a gyakorlati haszna a fenti okfejtésnek?
Ilyenkor feszesebbre húzom a stopot, ha még megvan a short, illetve agresszív fordítást is bevállalok, ha az ismert indikátorokon feltűnnek a divergenciák, amelyek a trend lassulására utalnak.

Sokan kérdezik, hogy hol lesz az elsődleges trend vége. Arról az erősödő dollártrendről van szó, amelyiknek a 2. hulláma november 25-én ért véget. Igazán valószínű célárat nem lehet még mondani, hiszen nagyon az elején járunk még a 3. elsődleges hullámnak. Következtetni viszont bármikor lehet.
Egy 3. mindig meghaladja az 1. hullám végét. Az EURUSD esetében ez 1,2330, még 2008. végén. A 4. hullámban a korrekció nem érhet majd fel eddig a szintig, így egy 38,2-es Fibonacci retraceben gondolkodva 1,0550-es szint adódik. Onnan a Fib. 38,2% 1,233.
Elvileg lehetne egyenlő az 1. és 3., ezért 1,17 is szóba jöhet, de akkor nem lesz hely a 4. hullámnak. Akárhogy is, ezek nagyon távoli (innen kereskedhetetlen) dolgok pipben is, meg időben is. Később kell rá visszatérni.

A Saxo jóslatára visszatérve: nem szeretem, ha bennfentes, szakértő körök velem egy irányba nyilatkoznak. Amúgy is mindig tépelődöm magamban és vitatkozom másokkal rajta, hogy valóban létezik-e a gigantikus mértékű dollár carry-trade, azaz, hogy felveszem a majdnem-ingyen-dollárhitelt, eladom a felmarkolt dollárt és a másik devizában vásárolok valamiket, amiknek magasabb a hozama. Vagy egyáltalán van hozama. Igen. Elvileg még akár forintra is lehetett váltani és betenni magyar államkötvénybe. Amerikai állam ad 0,25% + közvetítői haszon költségszinten dollárt, átváltom forintra, odaadom a magyar államnak 6-10+% között. Közben a forint erősödik 10-20+%-ot, azaz annyival több dollárt ér. Király! Mi kell még?

Megmondom! Időben LElépni, mielőtt a dollár beerősödik.

Kellemes Ünnepeket!

5/5

Mindig halogatom, hogy végre bemutassam, mit mond Elliott elmélete az EURUSD törésről. Addig-addig, hogy már alig aktuális, hiszen már a vak is látja, itt valami fontos történik. Viszont úgy gondolom, ha valamiből tanulni lehet, akkor az sohasem késő.
A trendcsatornáról készített beírásom gyorsan kint volt, akkor ezzel mi tartott ilyen sokáig? Nos, el kellett dönteni, hogy a december első napjaiban elért csúcs az egy korrektív hullám B pontja, ami után a C-t majd 5 hullámmal később délre találjuk, de onnan visszatér az USD erősödése, vagy egy nagyobb hullámmozgás 5. hulláma, így trendforduló, vagyis maximum egy lower high-ra (alacsonyabb lokális maximumra) futja majd. Vagy valami más is szóba jöhet?

A számolgatást egészen 2008. július közepéig kellett visszavezetni, amikor is a dollár leggyengébb pillanatában 1,6038-en tetőzött. Innen indult az erősödés 1,2330-ig. Vagyis ez az óriási, de mindössze három és fél hónap út a ciklus első hulláma volt, majd erről a tavaly októberi szintről most december elejére fejeződött be a korrekció (A)-(B)-(C) hulláma, ami Fib. 78,6%-ot retracelt vissza. Ezzel azt állítom, hogy a több, mint egy éve tartó USD gyengülés ellenére a fennálló elsődleges trend a dollárerősödés. Hogyan lyukadtam ki ide? Bemutatom az utolsó gyengülő szakasz hullámainak számozását:

Ez nem más, mint egy korrekció 5 hullámból álló (B) - (C) szakasza az elsődleges trenddel szemben. Nem lehet másképp számozni, különben sérülnek az Elliott-törvények.
Az öt hullámon belül az 5. megnyúlt (összetett), önmagában is öt hullámból áll, ráadásul az megnyúlt ötödiken belül a 3. "Minute" szintű hullám ugyancsak megnyúlt. A megnyúlt jelzőt az "extended" kifejezést megfelelőjeként használom.
A megynyúlt (extended) 5. után mindig durva fordulat következik, főleg ha a C helyén van és főleg, ha eggyel magasabb számozási szinten a 3. (impulse) van utána.

Szóval ez volt az 5/5, a C vége, azaz egy szinttel feljebbről nézve az elsődleges (primary) 2. vége.

Mit jelent? A december 4-e óta tartó esés valószínűleg rövidesen korrigálni fog, de ezt a beleadásra kell majd kihasználni, ugyanis a dollárerősödés harmadik, legerősebb, leggyorsabb hullámába léptünk, ami jóval meghaladja majd az 1,2330-as szintet. Ez józan ésszel nehezen felfogható, tudom. Napok óta emésztem én is.


Folytatás (december 16, szerda):

Az extension - azaz megnyúlás - meglehetősen gyakori jelenség, szinte minden impulse tartalmaz ilyet. A számozásakor arra kell figyelni, hogy a 4. hullám nem zárhat az 1. területére, az azonos szintű hullámok közül a harmadik nem lehet a legrövidebb és az azonos alrészhez tartozó két korrekció különböző alakzat legyen.
Ez utóbbi szabály lényegi kifejtéséhez be kellene mutatnom az összes korrektív hullámtípust. Szép lenne még elolvasni is, ezért most csak maradjunk annyiban, hogy ha a 2. hullám élesen ellentétes irányban halad a trenddel, akkor a 4. oldalazva korrigál és megfordítva. Ez így nem 100%-ig pontos, de amíg össze nem ütök még vagy tizenöt beírást róla, addig a célnak megfelel.

Az extension beazonosítása számos előnyhöz juttathat bennünket, amelyek közül kettőt emelnék ki.
Az egyiket már el is mondtam feljebb: ha az 5. megnyúlt, akkor durva, meredek fordulatra kell készülni, amikor véget ér. Az EURUSD erre ékes bizonyíték, mert már napok óta nem győzzük benne kivárni a korrekciót. Pedig jó lenne eltalálni - lesz vagy 300-500 pip a felfelé kör. Egyelőre viszont lefelé potyognak a 100 pipek.
Ilyen helyzetekben szokott a piac V-alakú fordulót produkálni. A jelenség mögött sejtek egy egyszerű paraszti logikát, mégpedig azt, hogy a hosszú ötödik hullámra mindenkinek van ideje rákészülni, a sok kisebb-nagyobb kitörésével pedig újabb és újabb későn érkezőt szippant magába a folyamat. Vagyis a piac túlságosan nagy százalékban lesz bearish, vagy bullish érzelmű, így mivel majdnem mindenki az egyik oldalon áll, nincs kitől venni, vagy nincs kinek eladni. Ráadásul, mivel a táborból már rég leléptek a professzionális szereplők, ezért a pánikra hajlamos gyenge kezekben van a pozíciók nagyobb része.
A másik lehetséges haszon, hogy legtöbbször csak egy hullámszakasz megnyúlt az 5 hullámon belül. Azaz ha ez megvan, akkor feltételezve, hogy már több nem lesz, egész pontos célárakat tudunk mondani a még előttünk álló szakaszok, vagy a teljes ciklus hosszára. A közelmúltban fórumozás közben már mutattam az ehhez hasonló ábrát:


Nézzük a mi EURUSD példánkra:
Ebben a konkrét esetben két segítségben bízhattunk a számoláshoz, egyrészt, hogy az 1. és 5. egyenlő hosszú lesz, másrészt meg - mindjárt mutatom - némi fogódzót kaptunk a megnyúlt ötödiken belül is. Mivel hosszú a mozgás, ezért nem pipben, hanem százalékban kell a két szakaszt összemérni (mintha logaritmikus skálát használnánk).
1. 1,2457-ről 1,3735-re 10,19%
5. 1,3748-ról 1,5143-ra 10,15%
Elég jó, nem?

i hossza 1,3748-ról 1,4302-re 554 pip
v 1,4625-ról 1,5143-ra 518 pip
Ez a kevesebb, mint 0,5% különbség még elmegy.

Mi a tanulság? Nem elég a kirakósjáték, még sok a számolás is, szóval Elliott elveivel sem lehet könnyen, munka nélkül pénzt csinálni.