A sikeres tőzsdei kereskedő útja podcast

Ma mint rádió jelentkezem - ilyen sem volt még.

Egy ideje már mindig csak a long és short helyzetek kereséséről és a taktikai lépésekről volt üzenetváltás közöttünk Bandival (hasonlóan, mint ebben a bejegyzésben... november elején). Ott volt az első Kerülj előnybe! tréningek egyikén, később privát órákon is együtt dolgoztunk, de már jó ideje magát edzette a kitanult módszertan és kereskedési rendszer alapján. Úgy gondoltam, üljünk a mikrofon elé, és hozzunk össze a blog olvasóknak egy podcast beszélgetést arról, hogy mi kell a jó trade-hez, és főleg mit fontos megtanulni a kereskedői szakmában. Záróra utáni Skype találkozónk célja az volt, hogy címszó-lajstromba gyűjtsük a tapasztalatainkat, amiről majdan beszélni érdemes. A hangrögzítést bekapcsoltuk, hogy ne kelljen jegyzetelni, ám a kötetlen gondolatmenet annyira tanulságosra sikeredett, hogy végül mégis ezt az eredeti, csak a háttértárnak készített spontán változatot teszem közre 8 percbe tömörítve. (Elnézést a hangminőségért, a profi mikrofonos szett nem volt rajtam).

A kontextus-momentum-szignál módszerem három stációját mindig együtt emlegetem egy negyedik fogalommal, a szemléletmóddal. A legnehezebb átadni, a legnagyobb kihívás befogadni. A módszerem bármelyik elemére lehet találni helyettesítő eszközt, de ha valaki a szemléletmódot nem veszi át, akkor irtózatosan nehezen jut egyről a kettőre. A hangfelvétel szól ezért mindazoknak, akik a kereskedés mint szakma sajátos gondolkodásmódjára kíváncsiak és hamarosan a tudás útjára lépnek, vagy már akár egy ideje azon haladnak. Mire összpontosítsunk kereskedés közben, mit érdemes egyáltalán megtanulni? Meglepően hangzik, ha azt mondom, hogy nem előrejelzést készíteni? ...Hanem inkább alkalmazkodni ahhoz, ami van. Tudatosság, reális elvárások, könnyedség, küzdés, a kereskedő hétköznapjai mind szóba kerültek. Ja, és mindeközben nem hangzik el egyetlen fura, rejtélyes szakkifejezés sem :)

Szemléletmód-fröccsnek, motivációnak itt van akkor podcast, és nemsokára jön a teljes körű tanulnivaló is, hiszen kihirdettem a 2017-es Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel programomat itt ezen a hivatkozáson: [link].
A tréning hét éve ad választ arra, hogy módszerestől, szemléletmódostól hogyan lehet ide elérni:

A medveőrlő

Egy jó hosszú sorozatot láttunk olyan napos gyertyákból az S&P500 grafikonon, amelyek egyre-másra magasabb napi minimumokkal és maximumokkal rendelkeztek, de valahogy a napon belüli tiszta trendek elmaradtak. Napon belül vételi pozíció után kutakodva folyton az lehetett az érzésünk, hogy a piac épp most fog lefordulni mivel a kitörések nagy része azonnal megállt, amint új csúcsra ért az árfolyam. A felfelé momentumos folytatást nélkülöző környezetben a short kontrázás nem egyszerű, mert ugye mégis csak mindennek újabb csúcs a vége. A medvét, aki a short pozíció zárással hezitált, azt könnyen megtépázta az újra és újra visszatérő, magát egyre magasabbra vonszoló bull kör. A türelem és a magasabb rendű trend tisztelete ilyenkor, amikor egy 3-perces bontású grafikon 3-4 minőségi setupot bír produkálni naponta, aranyat ér. A nagyobb idősíkokról nem is beszélve, hiszen ott ugyanez az érték a 0 és 1 között mozog.

Megvolt az érzés úgy október 21. óta? Meg? Na, de hová tegyük ezt az egészet?

A válasz mindig "odaát" van, konkrétan egy nagyobb domináns idősíkon. A napos grafikon szereplői egyre inkább vonakodva vesznek, mert ilyen magasan - 2000-es indexérték felett - új longot nyitni túlságosan drága nekik. A "drága" szóhasználat arra utal, hogy bármilyen naposról leolvasható célár érdekében a jelenlegi árfolyamon túlságosan sok kockázatot kellene vállalni. Eladni? Azt meg minek? Ha ehhez hozzávesszük a heti nézet fehér bull testű gyertyáit az elmúlt négy hétben, akkor hamar belátjuk, ezt az S&P piacot a nehézfiúk nem állnak neki shortolni. Mondjuk, azért mellesleg egy dolog már nincs rendben teljesen. Az elmúlt hét túlságosan apró heti gyertyája némi árnyékot vet a boldog bull kilátásokra. Ennek ellenére még nincs ok az szving eladásra, legfeljebb arra érdemes készülni, hogy a piac egy fals letörés erejéig triggerelheti a múlt heti minimumot. Egyszerűen túl közel van ahhoz, hogy kihagyja a poént. Átmenetileg bevágódhat a heti minimum alá jó 20 pontot.

Az Építőelemek című magyar nyelvű Elliott jegyzetemben részletesen tárgyalom a hullámok karakterjegyeit, a "lágy vezérlőelveket", amelyeket Frost és Prechter munkássága alapján mindig is hangsúlyosnak tartottam. Most egy kicsit hasonló, amiről itt írok, de az Elliott-i rendszertől elvonatkoztatva. Kereskedési döntéseimben komoly szerep jut annak, hogy így unortodox módon végiggondolom, mi motiválja az egyes idősíkokat. Egyébként az említett kiadvány továbbra is megrendelhető itt - [link].

Egy csatornából kioldalazó törés a leginkább szembetűnő alakzat a napos bontású grafikonon. A piac egy feszes emelkedő csatornában haladt, amely nincs tele nagy momentumgyertyákkal, de ennek ellenére egy igen erőteljes és határozott mozgás. Az alakzat zártsága a magasabb árban egyetértést jeleníti meg: a bikák azonnal, még napon belül megvesznek minden kis pullback esést és ez ellen a medvék sem tiltakoznak különösebben. Nem érdemes a feszes csatorna ellen menni, mert olyan mintha egy harmadik hullámmal vitatkoznánk. Ilyenkor a csatorna vége fent a maximumon amúgy sem jelenti a magasabb rendű, uralkodó trend végét. A piac előbb-utóbb elhagyja a csatornát, ahogy tette ezt a hét közepén. Ilyenkor egyszer csak megnövekszik a volatilitás és a piac egy ostorcsapás szerű mozgással összezavarja és mintegy kirázza mindkét oldalt.

Az ilyen bull csatornák után az "ostoros" mozgás leginkább egy hirtelen, de gyorsan elhaló esésben jelentkezik, amely átcsap a korábbi csúcs fölé, igaz ott sem termelve zsíros profitot a bikáknak. A második fázis felfelé próbálkozása kísérlet visszatérni a korábbi csatorna nyomvonalába, ami általában a csatorna meghosszabbított trendvonalának érintéséig (sem) jut. Onnan már tényleges lefordulás jön, itt leginkább az októberi minimumokat vehetjük majd célba.

Elliott-i szemmel nézve a tanulság, hogy az ilyen tömör, vagy feszes csatornák tetejére ne tegyünk 5-ös, vagy C jelölést, mert az legtöbbször csak a 3-as hullám vége lehet, ami ugye azt jelenti, hogy még egy további le-fel szving elé nézünk mire az október 15-ről elindult emelkedés véget ér.

Nos, némi RSI elemzéssel finomítva ez volt a megfontolás az alábbi, rövid távra szóló S&P500 (SPX) értelmezésem mögött. Az "ostorcsapásnak" illene kitölteni a hónap még előttünk álló részét. Úgy gondolom a 2005 körüli indexérték elsőre kitarthat mint támasz:

A fej-váll és a kontextus - II. rész

The trend is your friend? Akár!

A tőzsdei grafikonok fej-váll formáiról és a kontextus kereséséről szóló sorozat alapgondolata tulajdonképpen egy szortírozás az alakzatot befoglaló tágabb trend vizsgálatára alapozva. Mintha az alakzat alatt és után következő elmozdulás(ok) értelmét keresnénk magánál a kereskedési helyzetnél nagyobb időintervallumra kitekintve. Korábbi árfolyammozgásokhoz kapcsolódó információkat igyekszünk összhangba állítani a jelenleg zajló elmozdulásokkal. Komolyan és bonyolultan hangzik, de valójában egyszerűen a le és fel közlekedő szakaszok trendmozgató vagy korrektív szerepének beazonosítását végezzük el. Főleg a hozadékát számításba véve éri meg bajlódni a kontextussal. Kevesebb meglepetést, jobban illeszkedő stratégiát és magasabb találati arányt adhat.

Ha még eddig elmaradt volna, akkor most érdemes elolvasni a bejegyzés indító részét: [link] vissza az I. részre >>

Az előző szituációban (ld. I. rész) a fej-váll alakzatunk - korántsem váratlanul - "fordítva" sült el. Mutatok egy olyan ténylegesen pozíciókkal lekövetett Nasdaq határidős példát, aminek épp a nyakvonal alatti lendületére lehetett számítani. Miből? Igen-igen, a kontextusból. Jól fejbe is sikerült teremteni.

Egy kissé laposra sikerült negyedik hullám zigzag korrekció majd az ötödik hullám elején
a Submicro (1)-(2) bázis is kiadhat egy fej-váll alakzatot.

Július 23-át erőteljes eső trenddel indította a Nasdaq. Igazi harmadik hullám karakterrel. Maga a nyitó trend harmadik is volt, méghozzá egy Subminuette szintű 'c' hullámon belül. Jött utána a nap derekára a pihenő, egy emelkedő-oldalazó, de alapvetően párhuzamos csatornában közlekedő korrekció formájában. Itt a fej-váll alakzat ténylegesen délnek sült el, azonban nem trendfordító, hanem trendet szüneteltető "folytatólagos" szerepben állt. Épp ez a lényeg! A fej-váll is csak a lefelé haladó, bear szakaszon belüli kontextusban működik megbízhatóan nem pedig a bull trend csúcsán. Tekintsünk ki a "tágabb környezetére", - vagy immár elhagyva a fogalom állandó körülírását - a kontextusára 30-percben:

A karikázott részen kis negyedik alhullám pozícióban jelent meg a fej-váll
és mivel a magasabb rendű trend délnek haladt, ezért "jól viselkedett", azaz lefelé tört.

A fej-vállra mentem? Nem. Záró előtt hiányzott még egy eső szakasz, ezért amint a felfelé [4]-es hullámot komplett zigzag korrekciónak véltem, kezdtem keresni a belépési lehetőséget. Később megjelent a jobb váll, ami csak segítette a tájékozódást, de nála sokkal fontosabb szerepet játszott a döntéseimben a nagyobb kép Elliott-i kontextus. A fej-váll láttán inkább igyekeztem elkerülni a nyakvonal környékén akciózást, mert ott sokan lehetnek a gyenge idegzetű, izgága, érzelmi alapon kereskedők.

Volt fent a bevezető gondolatok között egy állításom, miszerint a kontextus dolga "egyszerű". Már mitől? Egy egyszerűsítő fogástól. Legtöbbször kétféle elképzelésünk, vagy Elliott-i értelmezésünk lesz a piac rövid távú kilátásait illetően. Válasszuk azt, legyünk elfogultak abba az irányba, amerre előzőleg a nagyobb idősík trend közlekedett. Fellélegezhetnek Elliott hullámelméletét valahogy megkerülni igyekvő kereskedők, mert a trend irányának meghatározásáról beszélek, amihez nem kell tudnunk elnevezni minden egyes kis eső, vagy emelkedő szakaszt. A megoldást sugallom az egész bejegyzéssel: ha délnek halad a trend, akkor a fej-váll függetlenül attól, hogy a bullish megjelenés került elénk (alul a nyakvonallal), vagy a fejjel lefelé inverz forma (fordított fej-váll), az hajlamos lesz inkább délnek törni és belendülni. Azaz, ha shortolni szeretnénk, akkor olyat válasszunk, amikor a teljes alakzat a korábbi abszolút csúcshoz viszonyítva alacsonyabb tetőt képez.

A dolog természetesen fordítva is igaz. Csak úgy, vadul bele a nagyvilágba ne vadásszunk aljat fej-váll alakzatot felfedezve egy momentummal eső árfolyamgörbén. Nézzük meg a kontextust és ha nem értjük, akkor vételre (long pozícióra) egyszerűen válasszunk olyat, ahol magasabb aljat formáz az alakzat.

Vagy ha nem akarjuk így elnagyolni és mégis inkább az Elliott-i rendszerben szeretnénk látni, érteni a trendet és annak rétegeit, akkor nyitva a lehetőség a jelentkezésre a következő, 2013. szeptember 15-én induló "Kerülj Előnybe! Elliottal és RSI-vel" programra [link]. Elliott mellett egy másik kézzelfogható technikát is mutatok és alkalmazok a trend irányának és korának meghatározására, a kontextus feltárására.

Olyan ez, mint a fordulós japán gyertyák kérdése. Minden trend csúcsán, illetve alján ott díszeleg belőle egy, ám közben hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni, hogy előzőleg a trendmozgató szakaszok alatt hol itt, hol ott, hányszor fordult már elő belőle jó pár. Elégtelen kontextusban. A fej-váll tuti trendfordító szerepe is éppen ilyen figyelmetlen "félreértés". Kemény vagyok, ha egyenesen "tévhit"-nek nevezem? Mindegy is, a kontextus adja a belépési szituációhoz a bekövetkezés valószínűsége paramétert. Erről mond le az, aki nem figyel rá. Ha egy fordulatnak rossz a kontextusa, akkor talán csak 15-20% az esélye. Ha jól ágyazódik a korábbi árfolyammozgásba, akkor a valószínűség közelíthet az 50%-hoz. Kérdem én, minek játszani olyat, ahol nagyon kicsi az elképzelés esélye? A kérdést ma ennyiben is hagyjuk, másról szól a bejegyzés.

Van amivel még adós maradtam. Egyrészt nem mutattam még inverz fej-vállt, másrészt talán van, aki azt gondolja, hogy ó, hát az ábrák mindössze két kivételes és kiragadott esetet mutatnak. Aki tapasztaltabb, az tudja, hogy nem. Mert a piac lépten-nyomon ismételgeti ezeket a trend közepén, folytatólagos pozícióban hol jól, hol fordítva elsülő fej-váll képeket, mégis nagyon kevesen ismerik ki őket. Igazán nem kell sokat várni, hogy elénk kerüljön egy. Amikor sikerül fogást találnom egyik-másik kontextusán, akkor kifejezetten szeretek a fej-váll "rossz" oldalára állni. Ami persze másoknak meglepetés, de nekünk Elliott-tal élőknek a haszon. Íme egy vegyes csokor, amelynek összeállításakor szemtelen módon direkt nem mentem a fenti példáktól messzire. Maradtam ugyanígy a Nasdaq-nál, ugyanúgy csak a múlt hétre fókuszálva:

Egy nap ugrás és itt a következő csomag, van közte ilyen is, olyan is

A példa jobb oldalán megfigyelhető inverz, vagyis fordított fej váll alakzat egyben illusztrálja a feljebb elhangzott tippemet: "Nézzük meg a kontextust és [...] vételre (long pozícióra) egyszerűen válasszunk olyat, ahol magasabb aljat formáz az alakzat". Nem véletlenül ment utána akkorát a bull kitörés.

Egy tisztán bullish inverz "fazon"

Az amerikai piacokon a jelenlegi bull trend olyan fázisba ért, ahol egy következő fej-váll potenciálisan nagyot fordíthat az indexeken. Ha létrejön ilyen, akkor valóban a klasszikus trendfordító szerepet töltheti be a kontextus miatt. Az emelkedő szakasz pár nap múlva a trend több szintjét egyszerre zárhatja le. A fej nagyon fontos fej lehet, de egyelőre talán még a bal vállat sem látjuk:

Könnyen létrejöhet egy óráson megfigyelhető fej-váll augusztus derekára, amely a kontextus miatt
valóban fontos csúcs lehet, hiszen legalább a kék 4-es pont közelébe jönne rá esés.

A fej-váll és a kontextus - I. rész

Amikor fordítva sül el

Elliott hullámelméletét a kontextus megértésére használom. Igyekszem felmérni vele egy alakzat helyzetét a nagyobb képen belül, ugyanis ettől függ majd a kimenet "minősége" és az a stratégia, illetve agresszivitási szint, amivel a következő elmozdulásra lövök. Gyakorta emlegetem a kontextus dolgát, de talán sokak számára nem elég kézzelfogható, mit szeretnék mondani vele. A mostani, két részletre bontott bejegyzésben a kontextus nehezen megragadható fogalmáról rántom le a leplet.

Segítségül a klasszikus technikai elemzés tárházából közismert és kedvelt fej-váll alakzatot hívom. Azért hozom be a klasszikus analízist, mert az nem foglalkozik az alakzatok kontextusával. Szeretném megmutatni ugyanazt a helyzetet kontextus vizsgálatával és befoglaló környezet értékelése nélkül. A klasszikus technika a fej-válltól egyszerűen azt várja, hogy valahol a magasban egy emelkedő trend végén kialakul és hosszú időre megfordítja az árfolyam mozgását. Elismeri ugyan a fordítva elsülő, "hibás" alakzat létezését, de kb. statisztikai hulladéknak tartja az olyan formákat, amikor az esést sejtető bearish fej-váll után mégis bull trend következik. Ha a fej-vállként azonosított alakzatok 70-80%-a jól tudná ezt a neki szánt trendfordító dolgát (nevezetesen az alábbi képen szereplő bearish változat bear trendet hozna, az inverze pedig bullt), akkor valóban csak statisztikai hiba lenne a várakozással ellentétes irányba elmozduló megjelenés. Azonban a fej-váll az esetek jóval több mint 50%-ban nem tudja befordítani a trendet! O.K. most szinte látom, ahogy néhány olvasónak újra kell indítania az agyát... Hajrá! Mert még jön a ráadás. Oda szeretnék kilyukadni, hogy a legtöbb esetben előre prognosztizálni lehet, amikor a fej-váll csupán szünetelteti a meglévő trendet. Úgy is mondhatnánk, hogy trenderősítő szerepben áll.

Amikor a fej-váll alakzatból a megelőző trend folytatódik, akkor a hullámok alapelve szerint egy vagy több korrektív szakasz adja ki a jellegzetes formát. Azaz az Elliott-i kontextus kihámozásával el lehet dönteni, hogy a fej-váll után mikor következik inkább a korábbi trend folytatása. Például mikor lesz a bull trendben kialakuló bal váll kupac-fej csúcs-jobb váll kupac után további felfelé folytatás, vagyis érdemi, kereskedhető kitörés északnak. Máris jön az első részlet a múlt hét Dow mozgásával:

Klasszikus fej-váll alakzat a Dow-ban, 15.509-es maximummal.
Egy ilyen helyzetben tényleg lefelé lenne az előny?

Íme, ha valaki csak az utolsó 5 kereskedési nap 15-perces bontású grafikonját követi, akkor mintegy kiszakítja a környezetéből a három csúcsot tartalmazó oldalazást és az egészet jól benézi bearish fej-vállnak. Az egyszeri kereskedő talán a jobb váll csúcsából lefelé jövet be is shortolja, mondván "eleget láttam, minek várni a nyakvonal letörésére - ha most lépek, többet nyerek".

Amit ellenben egy Elliott-os lát ebben a formában - persze hozzánézve a megelőző emelkedést - egy sekély oldalazó korrekció, amelyben a medvék három alkalommal is bepróbálkoznak. A harmadik lefelé kör után majd valószínűleg jól fel is adják. Olyan jófajta negyedik hullám karaktert érzünk mögötte. Talán vannak, akik már kitalálták mire ez a barkóba-szerű leírás: egy bullish tovahaladó háromszöget szeretnék vele mutatni á la Elliott. A trükk a háromszög 'b' csúcsában van, amely a korrektív alakzaton belül új csúcsot képes elérni, ezért kap az egyébként szimmetrikus háromszög egy "tovahaladó" jelzőt. Mintha a korrekció alatt is egy magasabb tető magasabb alj sorozattal haladna kicsit a trend. A tovahaladó háromszög sematikus ábrázolását az - erről a hivatkozásról beszerezhető - Építőelemek jegyzet 53. oldalán lehet tanulmányozni. Ez alkalommal a vizsgált helyzetre igazítottam kicsit a jelöléseket:

Ugye, hogy a tovahaladó háromszög, a létező legbiztosabb trenderősítő alakzat is fej-vállnak látszik? Igyekezzünk elnevezni a fej-váll csúcsait és csakhamar rájövünk, mit várhatunk tőle.

Nincs más dolgunk, mit ültessük át az elvi ábrát a konkrét Dow oldalazásos esetünkre. Most már a megelőző emelkedéssel együtt mutatom a helyzetet, Elliott-i jelölésekkel, amelyek egyértelműen állást foglalnak a kontextusról, hogy ez bizony egy kis negyedik hullám lehet, amely egy nagyobb harmadik hullámon belül alakult ki. A harmadik hullámok maguk is mindig öt hullámból álló impulzusok, és ezt már mindenkinek tudni illik.

Az ilyen csekély volatilitású oldalazás ritkán lesz tető - a klasszikus bull zászló elnevezés jobban illik
erre a fej-vállra, az Elliott-i kontextus pedig simán kis negyedik hullám háromszögként azonosítja.

A rajzon nem jelöltem, de az először még fej-vállnak feltüntetett háromszögünk 14,6%-ot korrigált, ami ugyanúgy Fibonacci szint, mint a 38,2, vagy a 61,8%. Ritkán emlegetjük, de egy momentumos harmadik hullám alatt az alacsonyabb rendű alhullámok bizony ennyire sekély szintekre, 15-25% közé korrigálnak. Ilyen alacsony retracementek harmadik hullám jelenlétére, azaz kontextusára utalnak. Harmadik hullám végén pedig ne várjunk giga trendfordulót.

Egyébként a példában szereplő háromszög az, amelyet múlt vasárnapi fórum hozzászólásomban emlegettem. Az alábbi megjegyzésről van szó. Figyeljünk a befoglaló hármas hullám kontextusából és az alakzat méretéből, vagyis az arányokból történő következtetésre:

Cimballi 2013. július 21., vasárnap 1:35:00 CEST ...errefelé még csak a [iii]-as lokális tetőt várom... ...[alternatívaként elképzelhető, hogy] a leginkább a Dow-ban szépen kivehető július 11-17-i oldalazás a várt [iv]-es háromszög, amiből itt még lesz 2-3 nap felfelé vitézkedés, de már az előttünk álló héten elérheti a végső csúcsát a piac. Azért csak második helyen álló alternatíva, mert szerintem az említett háromszög túl kicsi, inkább csak a [iii]-as hullám alatti még kisebb (iv)-es pullback és az újabb kitöréssel mostanára csak a [iii]-as végéhez jutottunk. Törlés

Akkor ezek szerint érdemes megjegyezni, hogy erős trendben a fej-vállnak látszó három csúcs nagyon gyakran egy tovahaladó háromszög belépési pontját, majd B, végül D csúcsát fedi le és az alakzat után momentumos felfelé kitörés következik. Akkor mindenképp jusson eszünkbe a lehetőség, ha a bull trend után emelkedő "nyakvonalat" látunk és az egész fej váll csak igen keveset vesz vissza a megelőző emelkedésből. Az ilyen körülmények folytatólagos alakzat funkciót sejtetnek az egyébként fordulósnak látszó fej-váll tető mögött. A momentum nagy valószínűséggel a bikákkal lesz, a klasszikus fej-váll letörésnek pedig szinte esélye sincs.

Tovább [link] a II. részre >>>

Valami van, de még nem az igazi

Szerda esti lecke a tények feldolgozásáról

A szerdán nap közben bekövetkezett lefordulással kapcsolatban szeretném megragadni az alkalmat, hogy csak az előrejelzésből és nem a kontextus alapján kereskedők tipikus elvi problémájára hívjam fel a figyelmet. E hét közepére és 1524-1525-re mutattak a különböző trend rétegek alhullámai alapján elvégzett arányosításaim. Mivel igen kicsi volt a célértékek szórása, ezért vettem a bátorságot és felírtam a számszerűsített várakozást a publikált grafikonjaimra, sőt még a legutóbbi bejegyzésem címébe is belefoglaltam. Azonban egyelőre semmi más nem történt, mint hogy a 2013. február 13-i kereskedés napi SP500 maximuma 1524,69 lett. Pont.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy Cimballi biztosan megtalálta a Szent Grált és innentől minden úgy lesz, ahogy megrajzolja, inkább vegyünk vissza a lelkesedésből és tegyük kontextusba az információt, ami a rendelkezésünkre áll. Elliott-i elemzés alapján várhatunk ide egy Minor szintű fordulatot, ami 2-3 hét megtorpanást hoz és a mélypontján 35-45 SPX ponttal távolodik el a csúcstól. Vegyük észre, hogy jelen időben beszélek: a célárat pontosan elérte a piac, de más nem történt. A csúcsról nem tudjuk, hogy bent van-e. A szerda esti záróig az S&P500 nem válaszolta meg nekünk egy letöréssel. A február 7-én 1.498-ról indult emelkedő szakasz kulcs szintje előtt megállt az egyébként impulzívnak tűnő esés.

Mi az a kulcs szint? Az a támasz, amitől már erősen megcsappan az olyan értelmezési lehetőségek odssza, amelyek alapján a piac tovább folytathatná az útját felfelé. Olyan pont, amelynek átlépésével egész valószínű, hogy megállja a helyét az előzetes várakozásom. A kulcs szint alatt még ugyan nem lehetetlen a bika dolga, de már nem valószínű a sikere. A rövid távú összefüggéseket (kontextust) tekintve ez az érték SPX cash 1.513. Mivel a napi minimum 1.516 lett, ezért ebben a pillanatban sajnos azt kell mondanom, hogy még csak olyan 40% körül lehet a kereskedhető fordulat esélye. 1.513 elérése a kulcsa a várt eső szakasz beindulásának. Figyeljünk az érdemi tényinformációkra. Egyben ez a szint jelentené azt, hogy a kék Minor 3-as bőven több mint 50% valószínűséggel a helyére került. Itt az idő lerajzolni, miért.

Kezdjük elvi alapon. Van az Építőelemek alapozó jegyzet 39. oldalán egy végtelenül egyszerű ábra "Bizonyíték a lökéshullám végére" címmel. Másképp fogalmazva egy impulzus lezárásának elégséges feltétele:

A probléma elvi kulcsa a négyes alhullám minimuma.

Így szól mellette a magyarázó szöveg: "Egy trendmozgató alakzat végére vonatkozóan akkor áll elő a "perdöntő" bizonyíték, ha a piac letöri, meghaladja a [...] negyedik alhullám végpontját. Ekkor ugyanis már nem jöhet létre ötödik hullám megnyúlás. Elliott alapvető szabálya szerint kettes hullám nem mehet az egyes kiindulási pontján túlra, ezért ettől a ponttól kezdve már semmiképp sem lehetséges az ábra tetején az 5-ös jelölést később egyel alacsonyabb rendű [i]-re váltani. A szögletes zárójel kis római [i]-es az 5. hullámon belüli első alhullám értelmezés lenne. A negyedik hullám végpontjának átlépése korántsem jelenti az ideális beszállási pontot, de egy trendfordulós elképzelés és főleg az elképzeléshez igazított pozíció megerősítésében kardinális jelentőségű információ."

Eddig az idézet. A hivatkozott, Elliott elméletét tartalmazó Építőelemek kiadvány PDF és EPUB formátumban 3000 forinttól továbbra is beszerezhető itt: [link]. Az aktuális élő grafikonon konkrétan így néz ki, amiről beszélek:

Az esés egyelőre még nem elegendő, hogy elzárja halvány szürke utat a további emelkedés elől (nagyításért klikk a képre).

Félreértés ne essék, ez nem új előrejelzés! (A szürke "Alt:" rövidített jelölés jelentése alternatív.) Maradok a korábbi rajzaimnál, nincs okom változtatni. Csupán azt szerettem volna az élő példán szemléltetni, hogy miként értékeljük ezt a kis napon belüli esést, jelenleg mennyit ér a szerdai kereskedés elakadása 1.524,69-nél. Innen további megerősítésnek lefelé folytatás kell, amit csütörtökön meg is kaphatunk. Összhangban a fenti logikával szerdán a gyors egymásutánban háromszori elakadást látva, de a kulcs szint átvágása nélkül, még csak sávkereskedési stratégiával dolgoztam végig a napot 1525 alatt. Trendet akkor kereskednék, ha az árfolyam az 1.513-1.515 zónát már alulról tesztelné.

Végül hab a tortán a napi gyertya nem különösen nagy méretű 'majdnem doji' jellege. Sajnos nagyon közel zárt a nyitójához. Azért sajnos, mert az ilyen test nélküli doji és hasonló gyertyaalakzatok közhiedelemmel ellentétben nem fordulós jelzések, hanem folytatólagos (trenderősítő) jelenségek. Egy mini sávot, egy kis konszolidációt képzeljünk a helyükbe. Mondom, ide megerősítés kell.

Elliott záró diagonálja

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Amikor két éve a Tudásbázis cikkek között Elliott alakzatairól szóló sorozatomat írtam, akkor nem volt külön fejezete a záró diagonálnak. Ezt bőven pótoltam a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning 64 oldal terjedelmű "Építőelemek" alapozó jegyzet kiadványomban. A mai bejegyzésben szinte szó szerint leközlöm a záró diagonál (ending diagonal) leírását.

A második rész, a kiadvány 28-64. oldala, melynek tartalomjegyzéke a következő:
Záró diagonál - Indító diagonál - Megnyúlás - Csonka impulzus - Zigzag és dupla zigzag - Flat - Háromszögek - A váltakozás vezérlőelve - Korrekciók mélysége vezérlőelv - Vezérlőelvek a DJIA történelmi grafikonján - Fibonacci matematika - Fibonacci retracement - Trendirányú Fibonacci kivetítés

A DIAGONÁL - ZÁRÓ VÁLTOZAT

A trendmozgató, tehát az eggyel magasabb rendű, uralkodó trenddel megegyező irányú, mindig ötös szerkezetű alakzatoknak két típusa van: az impulzus és a diagonál. Trendelő mozgásban a piac ezen két sematikus forma egyikének szabályszerűségeit követi.

Az impulzus szabályok tárgyalásakor már tisztáztuk, hogy a lökéshullám 1-es, 3-as és 5-ös alhulláma maga is minden esetben ötös szerkezetű trendmozgató alakzat, de közülük az 1-es és az 5-ös nem minden esetben impulzus (lökéshullám). Ebben a két pozícióban állhat ugyanis a konvergáló trendvonalak által határolt, ék formára emlékeztető diagonál elnevezésű alakzat is. Noha az impulzus párhuzamos csatornájával szemben a két konvergáló határoló trendvonal a diagonál legelső szembetűnő ismertetőjegye, ennek ellenére nem kötelező kelléke. Sőt, esetenként az alsó és felső határoló vonal teljesen párhuzamos. Két változata létezik, a „záró” és az „indító” megjelenési forma.

Az ending diagonal (rövidítve: ED), vagyis záró diagonál a trendmozgató alakzatok közül az a típus, amely elnevezéséhez híven trendet záró 5-ös és korrekciót befejező C hullámok pozíciójában tűnik fel, azaz kizárólag egy lökéshullám, vagy korrekció utolsó egysége lehet. Az alakzat megjelenése a meglévő árfolyammozgás kifulladására utal, ami egy, vagy két, a korrekciókra jellemző tulajdonság megjelenésében jelentkezik. Olyan, mintha a ciklus jobb (impulzív) és bal (korrektív) oldalának szabályszerűségei keverednének benne. Elliott szavai szerint akkor tűnik fel, amikor a megelőző hullám(ok) „túl messzire, túl gyorsan” haladt(ak). Az alábbi ábra sematikus példája azt a kontextust mutatja, amelyben a záró diagonál egy Elsődleges rendű lökéshullám végén a Középtávú (5)-ös jelölésű hullám pozícióját foglalja el.

8. ábra: Záró diagonál (5) hullám pozícióban.
(Nem az egész alakzat az ED, hanem csak az (4)-(5)-ös jelölésű szakasz)

A legfontosabb eltérést az impulzushoz képest az ED 1-es, 3-as és 5-ös alhullámaiban találjuk, ugyanis azok nem ötös, hanem hármas szerkezetűek, mindannyian a korrektív alakzatok között később tárgyalt zigzag formációk. Élő grafikonon a diagonál kialakulásának folyamatát követve ne fektessünk túl sok energiát az zigzag alhullámainak minden áron való beazonosítására. Azt vegyük csak észre, hogy a trendirányú szakaszok, noha viszik előre a piacot, sehogyan sem látszanak ötös tagolású egységnek. Nincs meg bennük az impulzusok tiszta képe.

A szakirodalom szerint a közbeeső 2-es és 4-es korrekciók ugyancsak zigzag szerkezetek, bár véleményem szerint a négyes alhullám pozíciójában ritkán feltűnhet éles ’a’ szakasszal induló háromszög is. A záró diagonál szerkezeti képlete így 3-3-3-3-3 lesz, szemben az impulzus közismert 5-3-5-3-5-ös tagolásával.

A másik korrektív alakzatoktól kölcsönzött ED sajátosság, hogy 1-4 alhullámai hajlamosak átfedésbe kerülni egymással. Ez ismét csak nem kötelező kellék, de ritka az olyan előfordulás, amikor a negyedik hullám nem az egyes területén végződik. Azaz a diagonálra nem érvényes az impulzusokat definiáló, átfedésektől mentes szerkezetet előíró kardinális szabály. Ettől még 3-as alhullám a diagonálban sem lehet a legrövidebb, és sem a 2-es, sem pedig a 4-es alhullám nem korrigálhat 100%-nál többet.

A záró diagonál trend irányában haladó alhullámai tehát már egyáltalán nem tudnak teljes öt hullámból álló alakzattá fejlődni, ráadásul szinte mindig 1-4 átfedés alakul ki - mindez Elliott olvasatában az eggyel magasabb trendszint közelgő végére utal. Az egész struktúra arról tanúskodik, hogy a piacnak már nincs elegendő ereje minden részletében szabályos lökéshullámot létrehozni. Az alakzat végén bekövetkező le-, illetve kitörésben a piac kétszer-háromszor akkora sebességgel halad, mint a megelőző időszakban, a záró diagonál kialakulása idején. Ha például 20 periódusra (pl. órára) volt szükség a diagonál öt hullámának kialakulásához, akkor a piac 7-10 periódus alatt eléri az ED kiindulási pontját. Elliott így fogalmaz: „A [záró] diagonál végén drámai fordulat következik be, amely nyomán az árfolyam igen meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit.”

Ha a záró diagonált követő elmozdulás nem hozza ezt a „drámai” karaktert, akkor vagy nem fejeződött még be az alakzat, vagy pedig az alakzat kontextusa körül nincs minden rendben. Ha a trend valóban vezető szintjén találunk rá, akkor ritkán marad el a hirtelen elmozdulás. Bármilyen szintű 5-ös vagy C hullám lehet ED. Például egy impulzus harmadik hullámának ötödik alhulláma is. Az utóbbi eset az Építőelemek könyv 5. ábráján szemléltethető. A konkrét helyzetben a diagonálunk a (3)-as jelölésű hullám Minor 5-ös alhullám szakaszában jelentkezik, akkor az ugyan véget vet az Intermediate (3)-as emelkedésnek, de amint az uralkodó trendszint logikájából következik, a piac a (4)-es oldalazást hajtja végre, és legfeljebb a (4)-es A szakaszában tapasztalunk valamennyi „drámát”. Jóllehet az sem éri el a diagonál kiindulási pontját. A záró diagonál a legpontosabban időzíthető, ezért viszonylag könnyen kereskedhető alakzat, ennek ellenére mindig figyelmet szükséges fordítani a kontextus körültekintő definiálására.

9. ábra: Minor szintű bearish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

Az emelkedő záró diagonál mindent összevetve bearish, a délnek haladó előfordulása pedig bullish. A bekezdés felett és után látható két ábra útmutatást ad a belső szerkezet megértéséhez és a jelölések helyes alkalmazásához. Amíg az ED öt fő hullámát számokkal, addig az eggyel alacsonyabb rendű zigzag alkotóelemeit betűjelölésekkel látjuk el még a trend irányába is. Az utolsó [v]-ös végpont ritkán igazodik az [i]-[iii]-as határoló vonal meghosszabbításához, hanem az esetek nagy részében túllendül rajta.

10. ábra: Bullish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

A záró diagonálra vonatkozó kötelező érvényű szabályok gyűjteménye:

- Öt hullámból álló, befejező alakzat kizárólag 5, vagy C hullám pozíciójában;
- Minden hulláma három alhullámra tagolódik, így a képlete 3-3-3-3-3;
- A 3. hullám nem lehet az 1-es, 3-as, 5-ös hullámok közül a legrövidebb;
- A 2-es hullám nem mehet az 1-es kiindulási pontján túlra, valamint a 4-es mindig kevesebb mint 100%-ot korrigál a 3-as hullámból.

A szabályok, mint objektív érvényességi határok megsértése a diagonál esetén is az értelmezés hibáját bizonyítja, ezért az ily módon tévesnek bizonyuló szcenáriót elveti.

Kiadó: Nagyferenczi László, (c) 2012 Minden jog fenntartva
A könyv ára PDF formátumban 3.000 forint, vagy PDF és EPUB együtt 4.000 forint. Megrendelhető: az Cimballi weboldalon.
További info: cimballitrading@gmail.com

A könyvet bárki megvásárolhatja, nem szükséges hozzá tréningen részt vennie.
Tovább a megrendeléshez - Építőelemek könyv

A kiadványt 4 MB méretű PDF formátumban forgalmazzuk, de epub-ot is tudunk biztosítani Az elektronikus formátum miatt nincs postaköltség és a vételár megfizetése után 24 órán belül megküldöm a letöltési linket.
Részletes instrukciókért a fenti email címre kérek megrendelést.

Építőelemek

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Mától a Cimballi oldalon bárki megrendelheti és egy nap alatt kézhez kaphatja a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning Építőelemek alapozó jegyzetét, amely sűrű 64 oldalon 27 ábra segítségével, magyar nyelven mutatja be azt a logikát, amellyel Elliott 80+ évvel ezelőtt nagyszerűen dekódolta a tőzsdei árfolyamgrafikonokat.

Az első rész (az első 27 oldal) tartalomjegyzéke, melyből a mai bejegyzésben leközölt részlet is való:
Filozófia és a tőzsdei valóság - Felfedezés az alapvető sémáról - Az impulzus öt hulláma - A ciklus két oldala - Fraktálszerkezet és logaritmikus spirál - Trendek, szintek, jelölések - Csordaszellem és a biológiai magyarázat - Társadalomtudományi hipotézis - Karakterjegyek

ELSŐ RÉSZ - SÉMA ÉS PSZICHOLÓGIA

Az Elliott-i hullámelmélet önmagában nem kereskedési módszer, hanem a természetben megfigyelhető növekedési modell, amely egyszerre alkalmazható a társadalmi folyamatok, a kultúra, a politika, és ami nekünk fontos, a tőzsdei árfolyamok értelmezésére és az értelmezésből levezethető várakozások megfogalmazására. Véges számú, ismétlődő alakzat és az összekapcsolódásuk definiálásával írja le a pénzügyi piacok viselkedését, végtelen fejlődését és fel-le ingadozását. Segítségével az aktuális árfolyamszint trenden belüli helyzetére, a következő elmozdulás irányára és nagyon gyakran a mértékére vonatkozóan is egészen specifikus szcenáriókat, vagyis forgatókönyveket állíthatunk fel. Fontos a többes szám, mert szinte sohasem egy, és csakis egy lehetséges kimenetel van, nemcsak egyféle előrejelzés készíthető. Elliott elmélete bizonyos szabályszerűségek mentén egyszerre többféle álláspont és szcenárió létjogosultságát is elismeri. Sok érdeklődőt elriaszt ez a tulajdonsága, pedig a tömegben cselekvés pszichológiai folyamatai által űzött árfolyamok világában nincs egyértelmű bizonyosság, mindig több kimenetel lehetséges.

Gyakran pálcát törnek a hullámok alapelve (Elliott Wave Principle - röv.: EWP) felett, mondván, hogy Elliott elméletét alkalmazó elemzők sokszor eltérő értelmezéssel állnak elő ugyanazon árfolyammozgás kapcsán. Ezért tévesen arra következtetnek, hogy szubjektív az alkalmazása. Máskor az EWP ellen érvelve hibának róják fel, ha több alternatíva marad az asztalon egy mozgás értelmezése kapcsán. Márpedig a piacok objektív valóságához épp a többféle alternatívában gondolkodás, sokszor a több irányra felkészülés áll közel. A legtöbb kereskedő gyenge pontja, hogy nem képesek a piac mindkét oldalát meglátni. Amint valamilyen módon véleményt alkottak az irányt illetően, azon nyomban egyben ragaszkodni, kötődni is kezdenek hozzá, így kizárólag a piac kiválasztott oldalát hajlandóak végiggondolni és kereskedni. A tőzsdén az objektivitás a többfelé gondolkodás képessége, amely a tőzsdei kereskedő legjobb érdekeit szolgálja. A kezdeti véleményünk sokszor, sőt akár az esetek több mint felében nem állja meg a helyét. Legjobb, ha ezt gyorsan felismerjük, és máris váltani tudunk az addig alternatív megoldás irányába. A legtöbben azért nem rendelkeznek a gyors váltás előnyével, mert noha az árfolyam mozgása nem erősítette meg az elképzelésüket, még mindig a kezdeti és egyben egyetlen lehetőségükre összpontosítanak.

Elliott rendszere a többféle lehetséges kimenetel ellenére is képes a szabályaival meghatározni az egyes szcenáriók érvényességi határát. Az elméletet alkalmazó kereskedő egzakt módon, és objektív szempontok mentén tudja kijelölni azt a pontot, ameddig a piac igazolja az általa valószínűbbként preferált forgatókönyvet. Másrészt az ún. vezérlőelvek útmutatásával mindig lehetséges a különféle, ki nem zárható szcenáriók rangsorolása a bekövetkezés valószínűsége szerint. A rendszer objektivitása nem elsősorban a szcenáriók rangsorolása tekintetében biztosított, hanem abban, hogy minden egyes kiválasztott szcenárió mellé egyértelműen meghatározható az árfolyamszint, amelynek átlépésével a piac érvényteleníti az elképzelést. Az ilyen kritikus szint típusú határokat az egyes alakzatokra vonatkozó szabály szintű definíciók adják.

Valószínűbb esemény és a véletlenszerűség A sikeres tőzsdei karrier egyik sarokpontját egy szemléletbeli kérdésben találjuk meg. A hétköznapokban megszoktuk, hogy a jól elvégzett munka után jár a jutalom, legegyszerűbben a havi fizetés formájában. A tőzsdén ezzel szemben a jól elvégzett elemzés és körültekintő tervezés jutalma a megfelelő valószínűséggel, de korántsem mindig bekövetkező várt esemény. Vagyis a hozadék nem közvetlenül maga a profit, hanem mindössze a jobb esély a konzisztens profitra. A kollektív emberi viselkedés által létrehozott hullámok ott vannak a grafikonon. Amikor felismerjük a nyomokat, akkor meg tudjuk állapítani, melyik kimenetelt választja nagyobb valószínűséggel a piac, melyik szcenárióban van az előny. Azonban az esetek elég nagy részében mégis valamelyik kevésbé valószínű, alternatív útra tér az árfolyam. A példa kedvéért képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amit az esetek pl. 52 százalékában követ a piac. Amikor megjelenik az alakzat, amelyből következtetünk, akkor semmiféle fogódzónk nincs arra vonatkozóan, hogy az árfolyam éppen pont most választja a gyakoribb szcenáriót, vagy pedig az alternatív Elliott-i forgatókönyvekből látunk majd egyet kibontakozni. Mert véletlenszerűen következik be az egyik, vagy a másik. Az operatív jelölés elkészítése, majd az egyéb belépési kritériumaink körültekintő megkeresése után nincs értelme sokat foglalkozni a további szűréssel, ugyanis nem lehet a vesztes kereskedési szituációkat kikerülni, vagy megelőzni. Csak annyit tudunk, hogy a preferált szcenáriónk 100-ból 52 alkalommal bekövetkezik, és 48 alkalommal nem. Teljességgel esélytelen eltalálni a sorozatot, amely szerint a kiemelt, legvalószínűbb operatív változat és a 2-3, vagy több komoly alternatíva váltják egymást; csak azt tudhatjuk, százból melyik, hány alkalommal fordul elő. A valószínűség mint piaci valóság megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját. Ha ezt nem sikerül elfogadni és a biztos kimenetel gondolatától, és az arra rámutató Szent Grál keresésétől elszakadni, akkor annak küzdés, félelem, állandó bizonytalankodás, sőt egyes esetekben blokkolás és fájdalom lehet az eredménye.

Elliott modellje épp a fent említett két sajátossága, tehát a többféle lehetséges kimenetel elfogadása és a valószínűségekben gondolkodás miatt állja meg a helyét bármilyen likvid piacon, ahol a szereplők száma eléri azt a kritikus sokaságot, amelyben a tömegben cselekvés jellegzetességei érvényre jutnak.

A piaci realitás Elliott-i ábrázolása azért jelentős, mert a főleg pusztán matematikai formulákkal kereskedési szignálokat generáló módszerekkel szemben, az EWP kontextust ad az értékeléshez. Képes meghatározni egy szignál értékű piaci jelenség előzményét és feltételekhez köthető kilátásait. A kontextus beazonosítása által alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott összefüggésben mekkora a megbízhatósága, illetve egyáltalán mikor van értelme a jelzésnek, esetleg mikor jobb figyelmen kívül hagyni egy pusztán mechanikus be-, vagy kilépési szignált.

Minden jog fenntartva.

A könyv ára PDF formátumban: 3.000 forint
vagy PDF és EPUB együtt: 4.000 forint.
Tovább a megrendeléshez (link)
vagy cimballitrading@gmail.com

Szeretnék még belenézni egy Elliott-i alakzat leírásába - [link] egy további részlethez >>>

A kiadványt 4 MB méretű PDF formátumban forgalmazzuk, vagy PDF+EPUB csomagot is lehet rendelni Az elektronikus formátum miatt nincs postaköltség és a vételár megfizetése után 24 órán belül megküldöm a letöltési linket.
Részletes fizetési majd a letöltési instrukciók a visszaigazolásban érkeznek.