AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2010. március 30., kedd

Arany, ezüst, mítosz

Két éve nagyjából így az év elejére erősen megszaporodtak a friss nyersanyag befektetési alapok. Amikor valamit, ami a szélesebb közönség számára azelőtt nem volt elérhető, pl. befektetési jegyek formájában fogyasztható méretűre "kiszerelnek”, nos, az könnyen az adott termék trendjének utolsó szakaszát jelentheti. Lehet, hogy viharosat, de utolsót.
Olyan pénz kerül ugyanis a parkettre, amelyik nem ért az adott termékhez, vagy annak a piacához, csak a hírek, meg ismerősök ajánlásai alapján hozza meg a döntést. Könnyen, még szélesebb körben van tehát esély a félelem terjedésére. Az olaj esetében láttuk milyen buborékárakat okozott a félelem, a hiedelem, miszerint már egészen rövid időn belül elfogynak a Föld tartalékai.

Mostanában az arany és az ezüst köré gyűltek össze a spekulánsok - újdonsültek is -, mondván a válságban, meg az onnan kivezető inflációban milyen jól megállják majd a helyüket a nemesfémek. Valóban így van?
Ha nem rendeződik a munkanélküliség kérdése, miközben mentőcsomagok és az ingyen pénz végére érünk, és újra súlyosbodik a recesszió, akkor a szorult helyzetükben lévő emberek első dolga lesz a megtakarításképp felhalmozott aranytól, ezüsttől megszabadulni. Egyszerűen, mert azt nem lehet megenni. Persze ez csak az én végtelenül lecsupaszított logikám. Nézzünk valami más véleményt!

Az alábbi angol nyelvű íráshoz tartozik egy ingyenes Elliott Wave International (EWI) klubtagsággal letölthető könyv, amelynek Gold & Silver eBook a címe. Ebben Robert Prechter helyére teszi az olyan aktuálisan felkapott kérdéseket, miszerint az arany ára mindig emelkedik-e recesszióban? Vagy, hogy válságok idején a nemesfémek valóban felülteljesítik-e a részvényeket? Viszont, hogy ne csak a tapasztalati adatokat vizsgáljuk, hanem foglalkozzunk a jelennel is: Az arany és az ezüst 2010-ben tényleg a nagy történelmi felfutása előtt állna?

Ha kell, információk az EWI klubtagságról magyarul itt a Változások, újdonságok c. bejegyzésemben.


Bob Prechter Reveals the Most Dangerous Gold & Silver Myths
A FREE report keeps you on the right side of precious metals
March 23, 2010
by Nico Isaac

Right now, the gold BULL-ion bandwagon is more crowded than a New York subway train during rush hour. But before you squeeze your way into the crowd of passengers, you should know one thing: Those steering the course are using outdated maps based on ill-conceived notions and illusory hopes.

Where can you get better information about gold and silver? Take a look at the latest FREE resource from Club EWI, the Gold & Silver eBook. This riveting, 40-page eBook pools the recent and archived writings on the precious metals by EWI president Bob Prechter himself. The result is a comprehensive collection that spans the last four decades of gold and silver history to expose the most dangerous market myths. Off the top is this familiar bit of "wisdom" from the school of Alan Greenspan:

It is impossible to foresee the end of major trends in precious metals

BEFORE they occur. Hindsight is foresight.

NOT SO, says Prechter. Since gold and silver established their all-time record peaks in 1979-80, he has stayed one step ahead of the metals' history-making turns. Here, Chapters 2 and 3 of the Gold & Silver eBook offer up the following excerpts from Bob's earliest writings:

Silver

- November 18, 1979, Elliott Wave Theorist (EWT): With silver prices hovering near $20/ounce, Bob wrote: “If my wave count is valid, silver can be expected to drop back down to between $4 and $6, $3.20-$3.49 some time in the next decade.”

What actually happened: From there, silver prices embarked on a 13-year bear market that saw prices plunge into the $3.50-per-ounce area.

- March 26, 1993, EWT: "Silver is approaching a major bottom" of its decades-plus long downtrend.

What actually happened: Silver found its low in 1993.

Gold

- December 9, 1979, EWT: "After 13 years of rise, Elliott counts now suggest an important top is near in gold. The downside target is at least $282.50."

What actually happened: While the price projection for gold's peak was far off the mark (the Theorist cited the upper $480/ounce range), the time target of early 1980 was met with accuracy. From its 1980 peak, gold prices plummeted nearly 70% before hitting bottom in 2001.

- At the Crest of the Tidal Wave, 1995: "One attractive termination date for the gold bottom is New Year’s Day of 2001 (plus/minus a month). That way, it will have lasted a ... a lean 21 years from the 1980 peak."

What actually happened: Gold registered its low at $255 on February 20, 2001.

Now that we can see that it is possible to benefit from foresight about the end of major trends in precious metals, what about these other popular notions --

- Gold always goes up in recession and depressions.
- Gold always performs better than stocks in economic downturns.
- Gold and Silver are just beginning (as in the year 2010) their biggest bull market runs ever.

Download Robert Prechter's FREE 40-Page Gold and Silver eBook. Is gold a simple buy-and-hold at today's prices? The independent insights in this valuable ebook deliver Prechter's complete analysis and help you decide how to – and how not to – incorporate gold and silver successfully into your own investment strategy. Learn more, and download your Gold and Silver eBook here.

-- Nico Isaac writes for Elliott Wave International, a market forecasting and technical analysis firm. --

2010. március 26., péntek

Medve a Bloomberg TV-n

"Azt gondolom, az évtized harmadik nagy eladási lehetősége előtt állunk". Robert Prechter így kezdte a kilátásokról mai televíziós interjúját a Bloomberg News adásában.
"Az első 2000-ben volt, a legutóbbi 2007 októberében és most jön a harmadik valamikor pár héten belül. Éppen annyira vagyok bearish, mint bullish voltam egy évvel ezelőtt".
A mostani részvénypiaci emelkedést, a "még utolsó álló dominó" hasonlattal jellemezte. Megjegyzésével arra utalt, hogy a kötvénypiac, az EURUSD, a nyersanyagok, elsősorban az arany és az ezüst már esnek, a közműcégek és a termények a közelmúltban tetőztek.

Tovább a videóra (2:51)>
Elliott Wave's Prechter Interview About Stocks - Bloomberg

2010. március 25., csütörtök

EURUSD trend: a célárak

(Az egy nappal korábbi ugyanezzel foglalkozó írás folytatása)

Közben a tegnapi bejegyzés címe, ez a "nálam már folytatódott" elég semmitmondóvá vált, hiszen kinél nem? Mindegy, azt ott már meghagyom, ma pedig végigvesszük a lehetséges célár-kalkulációkat.

Az ábra a tegnapi marad. Indítsunk az előző, 2009-ben meghatározó gyengülő USD trend oldaláról, a retracement számokkal. 61,8% támasztotta az elmúlt hetekben alulról. A soron következő három Fib. szint:
- 78,6% 1.3030-nál, amit nyilván a felfelé kialakított S/R szinteket figyelembe véve egy 1.2950-1.3030 zónának tekintenék leginkább
- 88,6% 1.2763-nál
- 100% 1.2457.

Igazolja-e valamelyiket a jelenlegi erősödő trendből következtethető célszint, amivel a minor 5. hullám hosszát igyekszünk meghatározni? A novemberben induló első hullám hosszából két lehetséges értéket kapunk (ti. ahol az első hullám hosszával, vagy annak 61,8%-val egyenlő az ötödik):
61,8% 1.3246
100% 1.2892, ami gyakorlatilag a kerek 1.2900 szinttel egyenértékű.
Nem sok egybeesés az eddig elénk került öt potenciális célár között, de ettől még valamelyiküknek jelentősége lehet.

A tegnapi ábrán piros i. jelzéssel ellátott hullámból is következtethetünk, de leginkább csak a leendő piros iii. végére. Először is, nem hinném, hogy rövidebb lesz, mint piros i., tehát 1.3218-on - ahol épp egyenlő lenne - várhatóan legalább pár centtel túl fog jutni. Ennélfogva, valószínűleg levehetjük a listáról az imént említett 1.3246-os szintet. Tovább ebből a perspektívából, azaz a piros i. hosszából kiindulva, leggyakoribb a Fib. 161,8%, ami épp kereken 1.3000-at érne. Onnan logikus lehetne még az v./5 alhullámnak a minor 1-hez viszonyított 100 százaléka, az az 1.2892, amit már egy bekezdéssel korábban kiszámoltunk.
A rend kedvéért mondom, a piros i. 200%-a 1.2866, 261,8% pedig 1.2648-nál vár.

Még mindig nincs vége a variációknak. Megnézhetjük, hogy hol lenne minor 4. a teljes közép távú 38,2%-a. Ebben az esetben a 1.3005 körül kerülne ki az "intermediate" (1)-es jelzés. Ugye, mennyi minden mutat ide?

Intermezzo: Kaptam olyan visszajelzést, miszerint a korábbi paritásra vonatkozó előrejelzésem már kicsit túlzás. Azt kell látni, hogy a dollár mostani erősödő trendje elég hosszú ideig, akár 2-3 évig is eltarthat, az 1.000 szint pedig legkorábban 2011-ben lehetséges. Úgyhogy addig azért ne álljunk fél lábon, hanem figyeljünk arra, ami most előttünk áll.

Szeretnék még foglalkozni egy a „vad” kategóriába tartozó előrejelzéssel. Azon gondolkodtam, hogy a novemberből induló két eső szakasz majdnem teljesen egyforma hosszú. Konkrétan az 1-es hossza 926 pip, a 3. pedig 1.047 pip, azaz mindössze 13%-kal több. Hát-hát, olyan határeset, hogy nem kíván-e egy megnyúlást (extension) az ötödikben. Elliott impulse egyenlőségről szóló vezérlőelve azt mondja, hogy egy ötös sorozaton belül két hullám kiterjedése időben és pontértékben közel azonos. Azt már hozzásejthetjük, hogy legtöbbször a nem azonos a megnyúlt. Ha eljátszunk a megnyúló ötödik gondolatával, akkor 1.1685, vagy akár az 1.1070 is képbe kerül, mielőtt még napi grafikonon számottevő korrekciót látnánk.
Nem érdemes tovább érdemben foglalkoznunk az extension variációkkal, ebben a pillanatban magam sem érzem reálisnak őket. Megmondom miért! Mert összehasonlítva az elmúlt évek középtávú trendszakaszaival egy ilyen közel 4.000 pip hosszú hullám erős túlzás lenne. Inkább visszamegyek és kivastagítom, hogy én mely szinteket teszem fel feltétlenül a grafikonomra.

2010. március 24., szerda

EURUSD trend: nálam már folytatódott

Épp csütörtökön (18-án) írtam a deviza fórumban, hogy "Nekem hiányérzetem az ötödik hullám tekintetében van"... Az véletlen, hogy ennyire a lokális maximum közelében esett meg velem a beírás, mert akkor még nem lehetett kellő bizonyossággal megállapítani, amit már egy nappal később is igen.

Van itt nekünk órás grafikonon egy szép, leginkább kilences sorozatnak számolható impulse hullámunk a február közepe óta tartó rendetlenségből. Még a Fibonacci irányelveket is követi, különösen az a iii jelzésű hullám, ami mindössze 3 pippel hosszabb a megelőző i-es 161,8%-nál.

Az impulse előtt álló ending diagonal a c. helyén is akárcsak a "tankönyvből" mászott volna fel a korrekció végének. Az ék letörése óta már sejtenünk lehet a dollár visszatérését az erősödő trendbe.
Tudom, lehet olyan trendvonalat rajzolni, amiről most pattanni látszik, íme én is felvetek lejjebb egyet, amit még meg sem érintett. Ha ugyanis berajzoljuk az elliott-i értelemben vett korrektív trendcsatornát, akkor egy olyan csatorna aljat tudunk állítani az ék kiindulási pontjába (szaggatott vonal), ami szerdán cca. 1.3450 körül időlegesen útját állhatja az esésnek, vagyis nem biztos, hogy gyorsan jön a folytatás. Jönni fog, csak érdemes megnézni, mihez kezd ezzel a szinttel, nincs-e még neki valami rendezetlen ügye úgy 1.3620 közelében.


Egy szó, mint száz a minor 5. hullám útján járunk délnek. Előbb-utóbb tovább indul, hogy befejezze a középtáv szintjének első hullámát egy most már egész pontosan kalkulálható célszinten.

Innen folytatom holnap...
Tovább a célárakra >

2010. március 20., szombat

Két tipp, ami legalább három

A technikai analízis statisztikusa, Thomas Bulkowski szerint, érdekes módon az eső háromszög felfelé kitöréssel megbízhatóbban teljesít, mint a vízszintes alsó határoló vonal lefelé áttörése esetén. Előbbinél akár 84%-os is lehet a célba érés sikerrátája. Aki Elliott-elemzéssel foglalkozik, ezen nem lepődik meg, de tulajdonképpen olyan nagyon annak sem kellene, aki nem.

Lépjünk egy lépést vissza. A háromszögekről az „iskolában” azt tanítják, hogy megbízhatatlanok. Januárban a „Célár a háromszögből” című bejegyzésben azt már korábban kitárgyaltuk, hogy miért nem érnek el oda, ahová kellene, viszont van itt egy másik problémás adat is, miszerint 52%-ban trenddel megegyező irányban törnek ki, 48%-ban pedig fordítják a trendet. Ez így a klasszikus TA szerinti értelmezésben túlságosan közel van a pénzfeldobáshoz, de másképp nézne ki a statisztika, ha egyszer végigtesztelnénk a háromszögeket Elliott definíciója szerint.

Elliott definíciója komplikáltabb kitételeket tartalmaz. Ha valaki már jól átrágta magát a korrekciók elméleti alapjain, akkor legalább részben érteni fogja, amit itt dióhéjban, kérdésekbe szedve felsorolok:
- Melyik irányból lép be az árfolyam – ugye, ügyeltünk arra is, hogy tovahaladó (running), vagy szabályos (regular) a háromszögünk?
- Önmagában egy teljes korrektív alakzat, vagy valami nagyobb kombináció része csak?
- Tényleg Elliott-féle háromszög, 3-3-3-3-3 szerkezettel? Nem kell megpróbáljunk minden pontot két határoló vonalon belülre tudni, csak az A-C és B-D szakaszok számítanak, akkor is, ha A kiindulási pontja nem illeszkedik, illetve ha E, netán F, G, H, I sem.

Mert, ha lecseréljük magunkban a klasszikus háromszög definíciót és Elliott szemével tekintünk rájuk, akkor hirtelen kevesebb meglepetés ér bennünket. Készítettem egy ábrát, amin először egy olyan szituáció van, ami nem háromszög, nem felel meg a definíciónak, mellette meg egy olyan szerepel, ahol a regular/szabályos háromszög belépési iránya csak a megfelelő időtávból nézve állapítható meg helyesen. Gyakori hiba, hogy egy elemző az A hullámot nézi a háromszöget megelőző trendnek, holott az a háromszög első szakasza (ugyanakkor viszont a rajzolásához nem lenne szükség A kezdőpontjának illeszkedésére, amit ugyancsak bőszen keres).

A bal oldali sem a belső szerkezet, sem pedig a kevés, mindössze négy szemben mozgó szakasz miatt nem lehet háromszög. De valóban jobban hasonlít egy geometriai értelemben vett háromszögre, mint a tőle jobbra látható néhol zűrzavaros csapkodás. Gondolkodtam rajta, hogy levegyem a két határoló vonalat - el is készítettem nélkülük az ábrát -, de aztán mégis a tájékozódási segédeszközökkel felszerelt változatnál maradtam. A két vonal eltávolítását gondolatban is megteheti, aki a bejegyzést olvassa. Tanulság, nem mind háromszög, ami annak látszik, mint ahogy ez itt nem geometria, hanem "elliottológia".

Szumma szummárum a technikai elemzésben az alakzat definiálásával van a baj, nem a háromszögek rapszodikusságával. Nem az emelkedő, szimmetrikus, vagy csökkenő voltukra kell helyezni a hangsúlyt.

Persze az alakzat határoló vonalai által meghatározott irányultság jobban látható, érzékelhető, mint a belső szerkezet finomságai. Ezért azután, ha - amire a többség egyébként készül -, egy ereszkedő háromszög vízszintes határoló vonala szakad át, akkor az nem szól olyan nagyot, mint amikor az eső (ferde) trendvonal. Utóbbinál hirtelen nagy lesz a kapkodás és szebben húz az alakzat utáni löket (vagy huzat). Ezért mondtam az elején, hogy annak sem kellene meglepődnie, aki nem látott még háromszöget a' la Elliott.

Az egész egy élő kereskedési szituációról jutott eszembe, ami úgy két hete öltött alakot a S&P 500, valamint a SPY intraday grafikonján. Akkor ugyanis, amint az ott a konkrét szituációban várható volt, az ereszkedő háromszögünk felfelé tört ki.

Említettem már, hogy a háromszögek aranyat érnek, mert lökéshullámokkal trendelő piacon támpontot adnak a számozáshoz. Olyankor ugyanis csak a 4. hullám helyén állhatnak , azaz rámutatnak a negyedikre a trend egy adott szintjén. Szóval, jól jön, amikor egy alaposan kiterjedt/megnyúlt extension extension-jének az alhullámait igyekszünk helyre rakni.

Van viszont más olyan speciális helyzet, amikor szintén örülünk a felbukkanásuknak. Ilyenek az IPO-k, azaz a frissen, de legalábbis nem elég rég bevezetett részvények és instrumentumok. Velük elemzési és kereskedési szempontból az a probléma, hogy hiányzik az a historikus háttér, ami alapján a trendek különböző szintjeit és azon belül az aktuális helyzetünket beazonosíthatnánk. Sokszor az első, ami Elliott alakzatai közül fogódzót ad, az épp egy háromszög lesz.

Az Elliott Wave International (EWI) cikkei közül a héten az egyik a DBA (DB Agricultural ETF) heti bontású grafikonját dobta fel. Más miatt, de ez most nem fontos. A termék 2007 elején indult és mostanában egy háromszöget produkált nekünk. Azaz valószínűleg egy erőteljes, és talán utolsó(?) eső szakasz következhet benne. A cikk egyike azoknak, amelyekben elcsíphetünk egy számozást valamelyik élő grafikonon. Korábban már ajánlottam, hogy ezek miatt a hiteles forrásból származó számozások miatt lehet érdemes átböngészni a hírtartalmat azoknak is, akik nem beszélnek angolul.

A cikk címe "Amikor a termény ETF beszél, érdemes (meg)hallgatni".
When This Agriculture ETF Speaks, It Pays To Listen
A triangle Elliott wave pattern in charts of this ETF suggests dramatic move for commodities
By Nico Isaac
Tue, 16 Mar 2010 15:00:00 ET

2010. március 16., kedd

Változások, újdonságok

Fogadjunk, hogy van, akinek eszébe jutott a cím láttán, na, a jövő héttől ez az oldal is fizetős lesz! Nem lesz, viszont mától megpróbálkozom valamivel, ami elsősorban a több, gyakoribb, de mégis minőségi tartalomról szól, ugyanakkor esetleg bevételhez juttathatja az oldalt.

A történet onnan indult
Szerettem volna egy blogban rendszerezni, amit Elliott elméletéről tudok és rászorítani magam, hogy utánanézzek az apróbb, hiányzó mozaikdaraboknak. Mindehhez, az indítás előtt eredetileg havi 1-2 bejegyzés volt az irányszám. Gondoltam lesz 5-8 ember, akit érdekel a téma és majd beszélgetünk is róla. Helyette kaptam egy Elliottra kiéhezett komolyan elszánt sokaságot, amelyik hihetetlen sebességgel, kérések tömegével vetette rá magát a témára. Aminek én örülök és hálás vagyok érte, ugyanakkor viszont teljesen átírta az eredeti elképzeléseket, célokat – kezdhettem tehát részben az igények, részben a plusz terhelés miatt a „hogyan tovább” kapcsán vakarni a fejem.

EWI együttműködés
Mostantól nemcsak a saját bejegyzéseim lesznek a blogomban elérhetőek, hanem folyamatosan, jóformán naponta hírt adok arról, hogy mi foglalkoztatja Robert Prechter cégének elemzőit. Itt is tudjátok majd olvasni az Elliott Wave International (EWI) weboldalán megjelenő publikációkat és az angolul nem beszélők kedvéért rendszeresen igyekszem egyet-egyet kommentálni magyarul. De ha nem tenném, vagy nem pont a legérdekesebbet sikerül kiemelnem, akkor is van értelme belelapozni az új tartalomba, mert olykor leközölnek egy-egy régi, vagy friss, de tanulságos hullámszámozást, amiből nyelvtudás nélkül is lehet meríteni.

Oktatóanyagok, olvasnivaló
Egyelőre a blog oldalsávján szerepeltetek olyan EWI linkeket, amelyek ingyenesen, jogtisztán(!) letölthető, színvonalas oktatási anyagokra mutatnak. Mindig váltogatni fogom őket, így fokozatosan, szépen mindenki felépítheti belőle a könyvtárát. Ha valakinek nincs kedve kivárni egyesével az egészet, akkor maga is lekeresheti az összes ilyen anyagot az EWI oldaláról. A letöltéshez általában egyetlen feltételt állít a kiadó, mégpedig az ingyenes Club EWI regisztrációt.
Szóval először jönnek az ingyenes oktatók és későbbre hagyom a nagyobb lélegzetvételű anyagok, valamint a mini tanfolyamok bemutatását.

Club EWI regisztráció, hozzáférhetsz akár valós idejű elemzéshez
A klubtagság és a belépés tehát nem kerül pénzbe, sőt ami sokak számára legfontosabb, bankkártya számot sem kérnek a regisztrációhoz és nyilatkozatban vállalják, hogy a rendelkezésükre bocsátott adatokat harmadik félnek, tehát nekem sem adják ki. Csupán az e-mailcímünk, tetszőleges felhasználói név és jelszó megadása szükséges a tagság elindításához. Én is így kezdtem.
A megadott e-mail fiókra hetente háromszor küldenek hírlevelet, amelyben az ElliottWave.com oldalon megjelenő cikkek kivonata szerepel. Ezen felül fontos, bennünket érintő információkról kevesebb, mint havonta egyszer értesítenek. Az ilyen plusz levelek például arról szólnak, ha ingyenes hét van valamelyik szekcióban, vagyis egyébként komoly összegekért elérhető valós idejű hullámszámolgatós szolgáltatást próbálhatunk ki ingyenesen.

Megmondom őszintén eddig életemben összesen két helyen adtam meg a rendes e-mail elérhetőségemet tartalomszolgáltató szájtnak, ebből az egyik az EWI. Ők nem szórják tele szeméttel a fiókomat, nem adják tovább az elérhetőségemet és bármikor engedik törölni a regisztrációt. Viszont nyilván van, akinek a heti három levél sok, ezért hát szóltam. Egyébként, ha nem szeretnénk az ilyen hírleveleket, akkor megtehetjük, hogy regisztráció közben a „Choose your free newsletters” felirat alatt kivesszük az egyik, vagy mindkét pipát. Ha például a „The Weekly Select” kiadványnál hagyjuk csak ott a pipát, akkor hetente mindössze egy válogatás levelet kapunk szombatonként.
Szóval tessék nyugodtan regisztrálni az EWI oldalán, egy korrekt szolgáltatásokat nyújtó, barátságos és egyáltalán nem agresszív oldal. Jut eszembe, aranyos volt tőlük, amikor engem még arra is figyelmeztettek, ha csatlakozom a partneroldalak közé, akkor könnyen elveszíthetem az olvasóimat, mert sok esetben végleg áttérnek az EWI-re.

Profitáljunk
Arra szeretnék kérni mindenkit, aki majd regisztrál, esetleg vásárol, hogy az „Elliott és a többiek” oldalon található valamelyik EWI linkről indítsa azt a böngészést, amivel először vásárol, vagy regisztrál, esetleg támogatásképp innen regisztráljon újra. (Lehet ilyen link az EWI hírek, vagy fent az ingyenesen letölthető anyagokat ajánló "hirdetés" az oldal címe alatt). Ettől semmilyen hátrány sem éri, tehát ha venni szeretne később valamit, akkor az nem lesz drágább, vagy nem fog kevesebb kedvezményben részesülni a promóciókból. A kérés nem annyira a jutalékbevételnek szól, mert az itt nem részletezett, EWI-vel kötött szerződésem alapján nagy dolgokra nem számíthatok. Inkább arra hajtok, hogy amíg ők azt látják, van forgalmuk a blogom irányából, addig az együttműködés fennmarad, amivel mi így együtt olyan anyagokhoz jutunk hozzá, amelyeket kifejezetten a partnerprogramban résztvevő szájtokra írtak.

Ha valami mégis összejön, abból szeretnék visszajuttatni az „Elliott és a többiek” közösségének. Elsőként egy Robert Prechter által személyesen dedikált Elliott Wave Principle: Key To Market Behaviorc. könyvet, amely tartalmazza a teljes elmélet leírását, beleértve az alakzatok rajzait rengeteg valós példával és a Dow Jones index értelmezését az 1800-as évektől kiindulva. Ha valaki magyarul elolvassa az én öt írásomat az alapokról (tegnapelőtt a negyediket tettem közzé), megismeri belőle a szakkifejezéseket, akkor már egy alapszintű nyelvtudással is tud profitálni a könyvből. Úgyhogy hajrá! Természetesen csak egy ilyen aláírt példányom van, ezért sorsolással fogjuk eldönteni, hogy kihez kerüljön.

Az kerül bele a kalapba, aki
- 2010. március 16 - május 16. között regisztrál az ingyenes Club EWI szolgáltatásra
és!
- Ez idő alatt azzal segíti a munkámat és vele a honi Elliott-közösséget, hogy egy alkalommal hozzászól bármit, bármelyik bejegyzésemhez itt az „Elliott és a többiek” blogban. A megjegyzés lehet kérdés, vagy pozitív, akár negatív visszacsatolás, amellyel adott esetben eldönthetem, milyen részletességgel írjak, mire van igény, mire kevésbé. Előre mondom, nyilván nem tudok majd megfelelni minden kérésnek, de amit lehet, igyekszem figyelembe venni.

A könyv az én hozzájárulásom, semmi köze hozzá az EWI ajánlataihoz, tehát ne tessék rajtuk/náluk keresni!

Honnan tudom, hogy valaki regisztrált? Csak magától az illetőtől. Tehát aki belépett az ingyenes EWI klubba és szeretne részt venni a sorsoláson az dobjon nekem egy e-mailt „EWP könyv” tárggyal, meg írja meg azt a nevet is, amin hozzászól(t) nálam a bejegyzésekhez. Jobbra, itt a blogom közepe táján van egy olyan, hogy KAPCSOLAT + MÉDIA, alatta Cimballi . Az utóbbira kattintva kinek-kinek megnyílik a saját alapértelmezett böngészője egy nekem címzett levéllel. Ennek segítségével priviben elküldhet nekem egy e-mail címet, de természetesen itt, bármelyik bejegyzésre küldött hozzászólással is meg lehet ezt tenni.

Mire a sorsolás meglesz, addigra a könyv az aláírással sokat fog érni ;)

Tovább a sorsolás eredményére és a könyvajánlóra >

Ui.: Angolul nem beszélő felhasználóknak mondom, ha elakadás esete forogna fent, szívesen segítek.

2010. március 15., hétfő

Korrektív leltár - Alapok IV.

Minden trendelő piac eljut ahhoz a ponthoz, amikor elfogy a lendület, nehézkessé válik a továbbhaladás, bekövetkezik a korrekció. Technikai analízisből tudjuk, vagy egyáltalán a grafikonokra nézve látjuk, ez jelenthet oldalazást, vagy az uralkodó (magasabb fokú) trenddel való szembefordulást.

Tőzsdével való találkozásom első időszakában borzasztóan zavart, amikor egy mozgást az elemzők, vagy tréderek egy ideig korrekciónak tartottak, aztán meg kijelentették, hogy mégis ez a tuti új trend. Természetesen mindenki más ponton és más okból tette ezt, és ha el is árulták, mi volt számukra a jelzés, akkor is mindig kissé képlékeny maradt számomra a téma. Egészen Elliottig, aki a ciklikus szemléletmódjával és a három szakaszból álló - általa A-B-C betűkkel jelölt - hullámsorozat kialakulásához fűzött magyarázatával végre tisztába tette a dolgot. Tudniillik, amennyiben az eggyel magasabb fokú (hosszabb távú) trend él, akkor ellenáll és nem engedi a vele szemben haladó ellentétes irányú, de nála rövidebb mozgást teljes, 5 hullámból álló alakzattá fejlődni. Olyan alakzat tehát korrekcióban nem alakul ki, amelyre igaz a három törvény, amit a sorozat I. részében "hirdettünk ki".

Felgyulladt a fejemben a lámpás és megfogalmaztam az én jelzésemet, miszerint ott van trendforduló, amikor az addigi iránnyal ellentétesen egy új, teljes lökéshullám alakul ki, majd meglátásomat a piac egy, a régi trend irányába közlekedő hármas szerkezettel erősíti meg. Világos, nem? Az új irányban egyszer csak hopp, ki tud alakulni az ötös szerkezet, a régiben pedig már nem.
Gondolom, van aki már meg is fogalmazta a maga szabályát, miszerint ó, nekem elég az öt az új irányban, minek itt kivárni még a hármast is megerősítésnek!? Hamarosan meglátjuk, hogy a C hullám miatt nem működne, mert leggyakrabban maga is öt alhullámból álló impulse a szentem. Vagyis időről időre pont a legrosszabb helyen kapnánk felhívást a táncra: a korrekció végén, a poraiból újjáéledő régi trenddel szemben.
Sőt, még az én kezdeti, de megerősített jelzésem is kevés lehet, ezért ahogy ismereteim bővültek még gyártani kellett bele újabb szabályokat.

Úgyhogy bármennyire is szeretném a korrekciók témakörét a fenti receptemmel lezárni, nem tehetem, hanem bele kell vágnunk a Wave Principle (így nevezzük angolul Elliott elméletét) legbonyolultabb részébe. El tudjuk képzelni, sőt mindannyian megtapasztaltuk, hogy ha ellentétes irányú mozgások konfliktusa alakul ki egy piacon, akkor micsoda zűrzavar és káosz képes megjelenni a grafikonokon! Nos, ebben próbálunk rendet vágni R.N. Elliott korrektív alakzatainak beazonosításával.

A mai bejegyzés hátralévő részében tőlem szokatlan módon kevés szöveggel, sok ábrával mutatom be őket, mert szeretnék megmaradni a könnyen átlátható alapoknál, amúgy a felsorolás szintjén.

3-3-5
Ott fent, a bejegyzés elején látjuk azt a klasszikus tankönyvi esetet, amikor a piac az emelkedés végén A hullámban esik egyet, majd B-vel visszatér A kiindulási pontja környékére, végül ismét le, A végéhez (minimumához), vagy talán éppen valamivel alá.
Az ilyen oldalazást, amelyben – noha ez az ábrán nem látszik – A maga is három, B ugyancsak három, C pedig öt alhullámból áll, nevezi Elliott „regular flat”-nek, azaz szabályos lapos korrekciónak. A „flat” fordításaként még a „tompa” szót tartom jónak, mint a később tárgyalt éles alakzat ellentettjét. Akárcsak az impulse esetében, ismét fogom használni a magyar mellett az angol kifejezést is, mert jól jöhet, ha valaki angol nyelvű szakirodalmat olvas. Ott a „flat” elnevezés a 3-3-5-ös struktúrát jelöli a „regular” a korrekción belül közel egyenlő hosszúságú, egy szinten véget érő szakaszokra utal. Mondanom sem kell, az ilyen a szabályos alakzat a legritkább esetben fordul elő, de azért hétről-hétre belefutok valahol, ha elég sokat elemzek grafikonokat.

Térjünk át egy részletesen alábontott rajzon a leggyakoribb megjelenési formájára a megnyúlt lapos korrekcióra, amelyet az „expanded flat” kifejezésből magyarítottam! Ilyenkor a B pont számottevően túl van A kiindulási szintjén, vagyis bull piacon új maximum, bear piacon új minimum keletkezik, majd B-C szakasz olyan hosszú lesz, hogy jelentősen benyúlik A ponton túlra. A belső szerkezete alapján gyorsan kibukik, hogy korrektív alakzatról van szó, hiszen először csak mindössze három hullámra futja lefelé a medve erejéből, ám a C hullámban mégiscsak képes lesz átvenni az irányítást és végül kitombolja magát.

Jó nagy szívatás, nem? Előbb beugrik mindenki, hogy ó, folytatódik a trend, utána meg hogy megfordult a trend(!) és egyiknek sem lesz igaza. Szerintem ebből mindenki zsigereiben érzi, hogy tényleg ez a galád a leggyakoribb fajta a lapos korrekciónak nevezett szörnyűségek közül.

Készült egy irányszám, miszerint az B hullám akkor haladja meg számottevően A hullám kiindulási pontját, ha hossza 5%-kal nagyobb, mint az 5-A szakasz hossza. Ez nem szabály, csak aszámottevő szó mögötti minimum elvárás. Közben itt mutatom a megnyúlt lapos korrekció ábra inverzét, tehát azt az esetet, amikor a medve piacán az eső trendet korrigálja egy ilyen alakzat. Feltettem az alhullámok számozását is. Igen, az ott a végén eggyel alacsonyabb fokú trendben egy komplett impulse, vagy lehetne egy ék is. Lényeg a megtévesztés, a C hullám ötös szerkezete.

Ritkán fordul elő a jelenség, amikor az A és B még ugyanúgy alakul, mint az imént kitárgyalt expanded flat esetében, de végül az öt alhullámból álló C szakasz nem jut el A alá. Önmagában egy flat korrekció is már az erős eggyel magasabb fokú trendről árulkodik, ebben az esetben pedig, amit egyébként "running flat" névvel illetünk, olyan erők hatnak, amelyek miatt az árfolyam a korrekció alatt is rézsút tovább halad a nagyobb trend irányában. Így aztán csak egyre magasabb minimumok alakulnak ki. Elliott elnevezését én leginkább tovahaladó lapos korrekcióként ültetném át a magyar nyelvbe, de sokat nem fogjuk emlegetni, úgyhogy nem fontos. Ráadásul leginkább csak akkor jelenthetjük ki, hogy ilyet láttunk, ha már jócskán túl vagyunk rajta. Ha egy mód van rá, menet közben kerüljük, hogy tovahaladó lapos korrekciónak számozunk egy alakzatot, mert több, nála sokkal gyakoribb kezdeményt benézhetünk vele. Például, már rég visszatérhetett a magasabb fokú trend, vagy C nem ért még véget, vagy valamilyen háromszög készül. Maradjunk annyiban, létezik az alakzat, de ritka és könnyű vele téves következtetésekre jutni.

Bármelyik 3-3-5-ös szerkezetű lapos korrekció állhat akár a 2-es, akár a 4-es hullám helyén, de előfordulásuk gyakoribb a negyedik pozícióban. Sekély Fibonacci szintekig jutó gyors korrekciók is lehetnek ilyen szerkezetűek, míg egy "expanded flat" hosszú C hulláma akár mélyre, egészen 78,6% közelébe is eljuthat.

A következő alakzat már tényleg kevesebb szöveg kiséretében jön :)

5-3-5
A legegyszerűbb korrektív alakzat a "zigzag", azaz cikkcakk, amikor a piac élesen szembefordul a fennálló magasabb szintű trenddel. Ilyenkor rögtön öt hullámmal köszön be a korrekció, majd a gyenge B hullám számottevően elmarad A kiindulási pontjától.
Gyakoribb a 2. pozícióban, amikor a mélyebb 50-100% közötti retrace esedékes, de a 4. hullámban sem lehetetlen a feltűnése. Ide most lefelé tartó uralkodó trend alatt, felfelé mozgó zigzag ábrát készítettem, mert a sorozat második részében már szerepelt egy bullish változat (emlékeztetőül: ott a második ábrán "kinagyítottam" egy 2-es jelzésű hullámot).


3-3-3-3-3
Ez nem más, mint a piaci erők egyensúlyáról tanúskodó háromszögek képlete. Öt átfedésben lévő hullám, melyeket egyenként három alhullámból alkot. Elliott-i értelemben a háromszög határoló vonala az A és C, valamint a B és D pontok összekötéséből adódik, E pedig általában vagy nem éri el az A-C szakasz meghosszabbítását, vagy túllóg rajta. Az E hullám másképp is renitens, mert néha önmagában is egy mini háromszög, amivel a teljes alakzat már kilenc alhullámra bővül.

Csoportosítva az alábbi típusok léteznek:
- szűkülő, vagy összetartó oldalú háromszögek, amikor az egyik határoló vonal vízszintesen halad, a másik pedig feléje tart, vagy pedig az egyik oldal lefelé, másik felfelé tart - nem újdonság ez, TA tanulmányaink során nyilván találkoztunk a szimmetrikus, süllyedő, vagy emelkedő változatukkal;
- szélesedő háromszög, amikor az alsó és a felső határoló vonal egymástól távolodik.
De ezzel a csoportosításnak még nincs vége, hanem jön az új szempont. A szűkülő háromszögek vagy belül maradnak az előző, még trendelő hullám - tipikusan a 3. - szélső értékén, vagy létrehoznak még egy újabb csúcsot/mélypontot. Az előbbi esetben "regular", tehát szabályos, az utóbbi esetben "running", vagyis tovahaladó jelzőt akasztunk még rájuk. Nézzünk meg egy ábrát az emelkedő piacon új maximumot kialakító tovahaladó szimmetrikus háromszögről:

A többi típust és a bull / bear változatokat szerintem mindenki le tudja rajzolgatni magának, ami nem is rossz gyakorlófeladat.

Egy 5 hullámból álló impulse mozgásban csak a 4. helyén fordul elő háromszög, ezért szoktunk mi, Elliott elméletét alkalmazó tőzsdések megörülni neki, mert tudni lehet belőle, hogy a trend adott szintjén már csak az utolsó lökés van hátra.
Sekély Fibonacci retrace, viszont időben igencsak elhúzódó megjelenés jellemző rájuk. Sokszor egy véget érni nem akaró oldalazásnak tűnnek, ami bevárja a trendcsatorna alját/tetejét és onnan tör ki/le.

Kombinációk
Hogy az élet ne legyen egyszerű, gyakran egyetlen az eddig tárgyalt három korrekciós alakzat közül, nem tudja önmagában beteljesíteni a küldetését, ezért hozzá kapcsolódik még egy másik, sőt esetenként egy harmadik is. A kapcsolódáshoz kell egy összekötő alakzat, amit X jelzéssel látunk el. A "közvetítő" X kizárólag három hullámból állhat (legalább ennyi fix).

A jelenség az ötös lökéshullámoknál megismert megnyúlás korrektív megfelelője, csak itt a "megnyúlás" oldalirányú és több alakzat egymáshoz kapcsolódásával jön létre.

A legegyszerűbb eset, amikor egy zigzag nem éri el a tőle elvárható célszinteket és dupla, vagy tripla zigzag fejlődik ki. Ezzel a dupla példaábrával le is zárom most a kombinációk témakörét, mert a komplikáltságuk komolyan alkalmas az Elliott elméletére vágyó olvasók lelki békéjének megzavarására.


Jó ez nekünk?
Amikor azt mondtam, az "Alapok" sorozat öt bejegyzése közül egyben fogok a korrekciókról írni, akkor bárki gondolhatta, bizonyára egyszerű őket lerendezni. Most már mondanom sem kell, nem így van. Korrekcióban a hullámok mozgása sokkal kiszámíthatatlanabb, mint egy impulse hullámban, azaz felmerül a kérdés, tanítanak-e nekünk ezek az alakzatok valami használhatót.
Természetesen igen, ha jobban elmélyedünk benne, de ha csak annyi elmélettel vagyunk tisztában, ami itt van róluk, már akkor is. Ha ugyanis képesek vagyunk megkülönböztetni egy korrekciót a trendszerű impulse mozgástól, akkor tudjuk, mikor hagyjuk ki más trendkövető módszerünk jelzését, azaz ha trendkövetésben gondolkodunk, akkor mikor tartózkodjunk a kereskedéstől.

Tovább az V. részre >

2010. március 8., hétfő

SPY update: A bullish is bearish

Két jubileum is van ezekben a napokban: három hónapot élt meg eddig az Elliott és a többiek és most éppen egy éves az emelkedés (szerintem bear piaci rally) a 2009-es mélypontról. Az alkalomnak szólnak a sűrűbb bejegyzések, most éppen a dolgok pénteki állásáról.

A SPY elemzését ott hagytuk abba, hogy az (v) végét keressük. Ki is raktam már a számot 111.60 környékén, de azért „egy kérdőjel társaságában”, mert nem találtam arányosnak a (iv) hullámot, tehát fennállt az esélye egy megnyúlásnak, vagy annak, hogy az egész, amit alábontani próbálok, egyetlen hullám. Nem is lett jó és azóta is így megy – nevezetesen vagy nem arányos a végén a potenciális negyedik és ötödik, vagy ha esés jön, akkor nem jut elég messzire, át azokon a támaszokon, amitől ki lehetne jelenteni, nem lesz már feljebb. Fogócska, bújócska. Lassan megtanulom magamról, hogy ha kérdőjelet teszek egy jelölés mellé, akkor az nem is lesz jó.

Miért ez a hosszú tetőzés, a 100%-hoz közelítő visszateszt? Tulajdonképpen mindig így van, a tetőzésekhez mindig jóval több idő kell, mint az aljak kialakításához. A jelenség technikai magyarázata igazán megérne egy külön bejegyzést valamikor máskor, most inkább csak a lehetséges fundamentális okokból dobok fel kettőt. Egyrészt – többnyire alaptalanul – olyan inflációs félelmek gerjedtek, amelyek miatt a befektetők mindenképp szabadulni akarnak a készpénzüktől és költik mindenre, többek között részvényekre. Másrészt nemcsak az árfolyamokat, de a mélypontról pattanó vállalati eredményeket is a jövőbe vetítik, azaz valószínűsítik a növekedés hasonló tempóban való folytatódását.

Mielőtt még mutatnám, az aktuális számolást, tekintsünk egy pillanatra úgy a helyzetre, hogy félretesszük a 2009. márciusától 2010. januárjáig tartó emelkedés belső struktúráját, részletes elemzését és az „egyszeri befektető” módján csak annyit mondunk róla, bullish. Sőt legyen az a várakozásunk, hogy még sokáig tart majd az emelkedés. Továbbra sem gondolom így, de most ez a perspektíva kell a következtetéshez, vagy matematika nyelvén az indirekt bizonyításhoz.

Idén januárban volt egy esés, ami a csúcsról (órás bontásban nézve) 5 hullámban jött el, azaz impulse jellege van, tehát az esés februári végére hivatalból egy 1-es számot kell kitenni és legfeljebb alternatív, de kicsit kevésbé valószínű lehetőségként úgy is figyelni rá, mint korrekcióra, tehát valamilyen „a” hullámra. Az 1-es szám lefelé (bear piac kezdete) mindaddig él, amíg az esés kiindulási pontját, a januári maximumot a piac meg nem haladja, mert Elliott törvénye szerint az első hullám után az esés/emelkedés legfeljebb az 1-es számmal jelölt mozgás 100%-át adja vissza, vagyis csak alacsonyabb, esetleg éppen egyenlő csúcs keletkezik. Egyszer csak a piac meghaladja a 100% retrace mértékét, azaz a Dow Jones 10.712 fölé megy, akkor le kell vennünk az 1-es számot a februári minimumról és elővenni a korábban második legvalószínűbbnek tartott „a” jelzést, amellyel egyébként még további információkhoz is jutunk, a piac közeli jövőjére vonatkozóan. Egyrészt Cimballinak nem volt igaza, hogy egy brutális esés időben közeli bekövetkezésére számított, másrészt arra, hogy keressük a valamilyen szintű „b” pontot, ahonnan Elliott elvei szerint a piac több mint 100%-át visszaveszi az „a”-„b” emelkedésnek. Tehát mégiscsak jelentős esés jön, vagy olyan sávozás, amiben lesz legalább marginális új low a februári minimum alatt és majd csak akkor folytatódik az emelkedés, ha a lefelé irányuló „c” hullám is elkészült. Vagyis középtávon a bullish is bearish, bármilyen perspektívából nézze is az ember.

Több olyan gazdasági adatot láttunk a héten, amire igen pozitívan reagált a piac, legerősebben talán pénteken. Arra számítottam, hogy egy jó NFP-re elkészül a hullámszerkezet vége, mert az utolsó bikák csatlakoznak a rövidtávon emelkedő trendhez és rögtön napon belüli markáns fordulatot látunk majd. Nem így történt, pedig az AAII egyéni befektetők friss szentiment mutatója azóta alátámasztja, amit mondok a medvék igen alacsony, mindössze 26%-os arányával. Vagyis a piacon szélsőségesen alacsony szinten van az esésben gondolkodók aránya, sokan nincsenek már, akik áttérhetnének a „sötét oldalról”, ezért a meglévő bikáknak kell kibulizni egymás között a további emelkedést.

A legfrissebb számozáson most tetszenek az arányok minden szinten, minden hullámban és reményeim szerint a következő kereskedési nap első órájában - a szokásos hétfő reggeli hobbitőzsdések bevásárlós fél órája után - gyorsan eldől, megállja-e a helyét a rajz így kérdőjelek nélkül.

Az ábra (30 perces bontásban) a pénteki záró állapotot tükrözi, amelyen az (i)-(iii) szakaszok együttes hosszával éppen egyenlő az ötödik hullám. Ami nincs a rajzon: ha a b. pontból húzok egy Fib. rácsot a pénteki csúcsba, akkor a (iv) hullám 38,2:61,8 arányban osztja az emelkedést, azaz extension és retracement arányokat figyelembe véve is egy logikus csomópontban vagyunk.

A piacnak az itt szereplő elemzést eséssel kell megerősítenie. Ami számomra ebben a pillanatban a legaggasztóbb, vagy a másik oldalról nézve leginkább bullish, az a Nasdaq komoly ráközelítése a januári csúcsra.


Frissítés, 2010. március 9. kedd, New York-i zárás után:

Félelmetes, ahogy alacsonyabb rendű korrekciók (retrace) nélkül emelkedtek a piacok két és fél napon át. Az alhullámok számozása így igen lassan halad, a távolság a januári csúcsig pedig egyre csökken. A nap végi esés, ugyan végre kellőképpen markáns volt, de nem haladt át sem az emelkedő trendvonalon, sem az első támaszon. Ne felejtsük, Elliott elméletében nem a fordulópontok pontos előrejelzése az előny, hanem, hogy ha vége egy trendnek, akkor tudjuk, minek van vége és mi van a sarkon túl. Ez az, ami a klasszikus TA-hoz képest előny.
Ebben a pillanatban még mindig nincs elég bizonyítékunk az esésre, további megerősítés kell.

Bónusznak itt egy video Robert Prechter egy múlt heti nyilatkozatáról:
Bloomberg



2010. március 10. szerda, piac után

Úgy látszik erre vártunk, mármint, ismét egy ékelődés kialakulására (pontosabban ending diagonalra, akik már régóta olvasnak). A Nasdaq és S&P grafikonján egyértelmű, a Dow-ról pedig ebben a pillanatban nem tudon eldönteni, hogy miben sántikál. Az ékelődőknél egy nyitó rés az alsó határoló trendvonal alá stílusos lenne, de ha nincs, akkor még egy új kilövési próbálkozás kell a bika kifáradásához. Ez utóbbi gyanítom, az S&P esetében marginális új csúcsot jelentene a januári maximum felett.

2010. március 6., szombat

Collins ötlete - Alapok III.

Több helyen olvasom, hogy Leonardo Fibonacci da Pisa matematikai tanítása a természet működéséről eredeti forrása volt Elliott munkásságának. Pedig nem. A helyzet az, hogy a hullámelmélet kidolgozásakor Elliott nem volt tisztában Fibonacci elveivel, sőt egészen addig nem is hallotta még a nevet sem, amíg Charles J. Collins fel nem fedezte a döbbenetes hasonlóságot Fibonacci nyúlszaporulatos történetével (feltételeztem, hogy azt mindenki ismeri, bocs, ha nem).

Történt ugyanis, hogy Collins folyamatosan kapott olyan spekulánsoktól ajánlatokat kereskedési módszerekre, amelyek az indexeket voltak hivatottak felülteljesíteni. Természetesen ezek túlnyomó része kudarcot vallott az első kanyarban. Nem úgy Elliott módszere. 1934-ben lázas levelezés kezdődött közöttük, melyben Elliott bemutatta az akkorra kész felfedezését, vagyis kifejtette a fraktálszerkezet lényegét. Nevezetesen, hogy a bull piac legegyszerűbb leírása egy vonal felfelé, a bear piacé meg egy vonal lefelé. Az utóbbi eső piac három részre tagolódik, le-fel-le, az emelkedő piac pedig öt hullámra fel-le-fel-le-fel. Egy bull és egy bear együtt egy ciklus, azaz két szakasz. Ha már a közbeeső hullámokat is számoljuk, akkor 3+5, az összesen 8. Ha még egy szinttel lejjebb megyünk és az ötös és a hármas alhullámait is összeszámoljuk, akkor a maci oldalán 13, a bikáén meg 21 áll, ami így 34-et ad eredményül. Lehetne folytatni a végtelenségig. Ez az 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34… számsor pedig a Fibonacci által (a görögök és az egyiptomiak után újra) felfedezett sorozat. Collins így ír:

„Feltűnt, hogy amikor a hullámokat számolja, akkor az egyre alacsonyabb és alacsonyabb szintű trendek felé haladva végül a Fibonacci számsor áll elő.”

Azon túl, hogy Elliott elrohant a könyvtárba kivenni némi szakirodalmat, rájött, hogy megvan a nagy miértre a válasz. Mert eddig csak egy ismétlődést vett észre, meg a szabályokat, de azt nem tudta, hogy a természet diktálta rend az oka annak, ami megjelenik a tőzsdei grafikonokon. Ők ketten így jöttek rá, hogy ami az árfolyamgörbén Elliott rendszerének látszik, az valójában a tömegpszichológia struktúrája.

Innen már csak egy lépés volt Elliottnak kipróbálni Fibonacci Aranymetszésre vonatkozó elveit a hullámok arányainak meghatározásában. Nemsokára előállt az elmélet geometriája, ami az 0,618, és az inverz 1,618 szorzók alkalmazásán, valamint a Fibonacci számsoron alapul. Érdekesség: talán van akinek már fel is tűnt, a 0,618 az egyetlen szám, aminek a reciproka (értsd. 1/0,618) saját maga +1.
Minden Fib. arány, ami ma, vagy a későbbiekben szóba kerül, a vezérlőelv kategóriájába esik, azaz inkább működik, mint nem, de megjelenése nem 100% biztos esemény. Rengeteg ilyen aranymetszéses irányelv létezik, Elliott maga néhány példát/esetet állított csak elénk, elsősorban az impulse hullámokra vonatkozóan. A Fib. elemzés katalógusát Robert Prechter kiegészítette egy egész rakat megfigyeléssel és teszteredménnyel. A Fibonacci arányok vizsgálata majdnem egy olyan erős „tantárgy”, mint az elmélet egésze, ezért itt most csak az impulse hullámra vonatkozó részt mutatom be, a többi jobb helyen lesz máshol az alakzatok részletes bemutatásakor.


Az ábránk ugyanaz, mint az előző részben. Nézzük át együtt! Az 1 hullám után következő korrekció tipikus vége az 1 hullám 61,8 százalékánál van. Figyeljük meg, az árfolyam mozgását szándékosan egy kicsit túlhúztam a 61,8%-os értéken, mert ez nem egy kőbevésett szabály, csupán támpont ahhoz, hogy hová fókuszáljunk, hol keressünk fordulós jelzést. Nehogy valaki egy Fib. szinthez kössön stop megbízást, vagy vakon lépjen ott pozícióba!
Indexeknél elég gyakori a második hullámban a 78,6%-os érték, ezért nem örülök ezekben a napokban, hogy az amerikai piacok többsége nem tudta le a januári esés korrekcióját az 50-78,6% tartományon belül.

Menjünk tovább! Ha az 1 hullám hosszát 1,000-nak tekintjük, akkor a 3-ra vonatkozó célárunkat leggyakrabban ennek az elsőnek a 161,8 százalékánál keressük. Tehát a trend kiindulási értéke és az 1 hullám végének távolságát szorozzuk meg 1,618 Fib. számmal és az így kapott távolságot mérjük fel a 2 hullám végéből kiindulva. Azért így, mert az első hullám terjedelméből szeretnénk következtetni a harmadik terjedelmére. Ehhez az elemző/rajzoló szoftvereknél nem a „Fibonacci retracement” eszköz segítségével behúzott 161,8%-os vonal kell, hanem a „Fibonacci Projection”, vagy egyes platformoknál az "Extension" eszköz által kirajzolt ilyen érték. Az Projection/Extension eszköz használata három lépésből áll. 1) Kiindulok az első hullám kezdetéből, 2) felhúzom az első hullám végéig, majd 3) megmutatom neki a második végét. Meséltem én egyszer ennek a működéséről a „Célár a háromszögből” című bejegyzésemben, ha valaki vissza szeretne lapozni, akkor az ottani második ábra alatt, a „Hova, vagy honnan mérjük?” szövegrésznél van róla szó.
Ha a harmadik hullám megnyúlt, akkor főleg az elsődleges trend szintjén, vagy felette előfordul a 2,618-szoros, vagy a 4,236-szoros hossz is, míg rövidebb timeframen 200%-os viszonyra is figyeljünk. A fenti ábrán a 3-as hullám hosszát 261,8%-ra szerkesztettem.

Túl vagyunk a harmadikon, keressük a 4-es végét. Itt inkább sekélyebb 38,2%-os retrace-re számítunk, főleg akkor, ha előző korrekció mély volt (korrekciók váltakozása elv szerint). Sokan ilyenkor az első hullám kiindulási pontjából teszik fel a Fib. rácsot, pedig nem az 1 kezdete-3 szakasz 38,2%-át, hanem csak a 2-3 szakasz 3/8-át keressük. Ha ez egybeesik a 3-as hullámon belüli iv. számú alacsonyabb rendű hullámmal, az nagyon jó, mert két vezérlőelv ugyanoda mutat. Az ábránkon a trend igen erős volt, ezért csak 23,8% körüli visszatesztet láttunk. Az ilyen sekély retrace szint nem tipikus, leginkább a harmadik harmadikja körül fordul elő, ahol leggyorsabb a trend, ezért a játék kedvéért az egész hullámsorozat tetejéről lecseréltem a „műtrendemnél” eggyel magasabb rendű középtávú trend számozását piros (1)-ről (3)-ra.
Sokszor előfordul, hogy egy trenden belül kialakul egy tipikus és sajátságos korrekciós szint, amikor hullámok sorozatban egymás után például 50-53% körüli mélységekbe korrigálnak. A jelenség a hullámszerkezet fraktál jellegéből adódik és mivel egész hosszan fennmarad(hat), ezért olykor már sebészi pontosságú beszállási lehetőségeket ad.

Maradt még az 5. hullám, amelyre leginkább az első hullámmal való összevetéssel következtethetünk. Az 5-ös hossza leggyakrabban megegyezik az 1-es hosszával, vagy annak 61,8%-a.

A mostanára átrágott példánk, annak érdekében, hogy minél több vezérlőelvet megmutathassak rajta, tartalmazott megnyúlást, méghozzá a leggyakoribb helyen a harmadik hullámban. Elő kell ezért vennünk egy olyan esetet, amikor nincs extension az öt hullámon belül. Ilyenkor gyakran a 4-es hullám osztja 61,8:38,2 arányban a teljes lökéshullámot. Azaz az 5. hullám hossza 38,2%-a a teljes öt hullám hosszának. Íme jobbra ehhez is egy ábra.

December közepén, amikor az 5/5 című írásomban az EURUSD párossal foglalkoztam, beillesztettem egy ábrát a különböző extension-variációkhoz tartozó Fibonacci arányokról. Ha valaki az akkori bejegyzésem végén szereplő sémát hozzáteszi a ma tanultakhoz, akkor az összes gyakori, impulse hullámra vonatkozó Fib. relációt együtt látja.

Még egy részt töltünk majd a vezérlőelvekkel, sőt maradunk az ilyen kevésbé kézzelfogható, „lágyabb” fogódzóknál, de nem a következő, hanem később az ötödik részben. Addig is használjuk, keressük a Fibonacci viszonyításokat, mert az Aranymetszés szabályai kölcsönzik a hullámmozgás arányos kinézetét a grafikonjainkon. Viszont most már azt is tudjuk, nem szabad ész nélkül használni, mindig logikusan át kell gondolni, mit, mihez hasonlítunk. Annak ismerete, hogy mit keressünk, a sikeres alkalmazás kulcsa!

Tovább a IV. részre >

2010. március 2., kedd

A legtöbb ember ott hibázza el...

Ahogyan a nóta sugallja, az álmodozással. Vagyis inkább a vetítéssel. Mi emberek természetünknél fogva hajlamosak vagyunk lineárisan, nem pedig ciklikusan gondolkodni. Pedig a fejlődés, és vele a trendek ciklikusan, vagy ahogy Elliott leírta, hármat előre kettőt hátra lépésekkel haladnak.
A technikai elemzés eszköztárából nem hiányzik azért a ciklusok logikája sem, hiszen ezt kínálják az oszcillátor típusú indikátorok. Viszont róluk ennyit, mert a felvezetésemmel inkább csak a két eltérő megközelítés létezésére, sőt együttélésére szeretném röviden ráirányítani a figyelmet.

Minden trendkövető módszerben ott bujkál a kisördög: a trendvonalak, a mozgóátlagok az értelmezéshez keveset értők, vagy a távolabbi képpel nem foglalkozók kezében a megtévesztés eszközei és a legnagyobb tévedések okozói. Aki nem tudja, mit nézzen a trendvonal, vagy a mozgóátlag felett, illetve a trend kiindulási pontja előtti időszakban, annak – hacsak nem a legerősebb bullmarket idején próbálkozik – csupán idő kérdése, hogy mikor darálja be magát a folyton fel-le ugrándozó piacon. Egész egyszerűen azért, mert a lineáris gondolkodással, túlzott lelkesedésünkben az elmúlt időszak történéseit a végtelenbe vetítjük. Így született például a csúcs környékén, de már 2006-2007-ben is az ötvenezres BUX-ról szóló számtalan előrejelzés és a többi finomság.
Egy trendvonal csak addig működik, amíg az uralkodó ciklus helyét át nem veszi egy másik, hosszabb távú ciklus. Pont addig. Gyanítom, ma sokan indulnak ki abból, hogy a piac az elmúlt évben ötven akárhány százalékot emelkedett a mélypontról, akkor biztosan van benne még annyi, ami az idén legalább a banki kamatnál többet hoz.

Egy frissen készített felmérésben a professzionális résztvevők szerint semmi gond, éled a gazdaság és ennek megfelelően 2011 végére további 23%-ot fog még az S&P 500 emelkedni. Legalábbis ez a becslése az átlag hedge fund menedzsernek. Ilyen hangulatban nem is csoda, hogy a decemberi készpénz mennyisége az alapjaikban mindössze 3,6% volt a teljes állományra vetítve. Utoljára 2007 nyarán, a piac tetőzésekor volt ilyen szinten ez a mutató, ami gyakorlatilag egy intézményi "all-in" helyzetről árulkodik.

Sokan a jó vállalati eredményekkel, az alacsony kamatokra való hivatkozással, azaz fundamentális indokokkal is alátámasztják az érvelésüket. Kellenek a fundamentumok mikro és makro szinten egyaránt, mert kell valami kézzelfogható, ami mégiscsak elfogadhatóbb, logikusabb magyarázat, mint „a globális hangulaton alapuló ciklusok meghatározó szerepe” maszlag(om). Az a gond a fundamentumokkal, hogy a legvadabb konjunktúra kivételével mindig lehet belőlük egyidejűleg csodás, és letaglózó képet festeni.
Túlságosan nem is szabad bennük elmélyedni, de a poén kedvéért, íme a sötét oldal fundamentális érveinek aktuális felsorolása (az optimista változatért forduljon mindenki a befektetési tanácsadójához, vagy a politikusokhoz):
- Háztatásoknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, államoknak és világ egészének nincs elég jövedelme, vagy legalább növekedési potenciálja ahhoz, hogy a begyűjtött adósságot ki tudja szolgálni. Tbk. a befektetési alapok ezért nem tudnak elég friss tőkét felhajtani.
- 28 év óta először a maginfláció negatív az USA-ban. Állandó napirenden van, hogy a jegybankok, élükön az amerikai FED-del mennyire nyomják a gazdaságba a pénzt, ezerrel működik a bankóprés. Pedig ez egyszerűen nem igaz. Hitelt/tartozást generálnak nem pedig pénzt. Rettegnek a stagflációtól (gazdasági visszaesés és infláció egyszerre), ezért amíg nem biztosak a fenntartható növekedés beindulásában, addig nem növelik a pénz mennyiségét a gazdaságban. A szakértőbbek örömmel, kicsit talán a homlokukat törölve nyugtázzák, sikerül az inflációt elkerülni. Ellenben nem veszik észre, amint a gazdaság szépen lassan belesodródik egy deflációs spirálba.
- A FED ennek jegyében például a jelzáloghitelezéshez kapcsolódó garanciákkal van elfoglalva, de a múlt heti friss lakásadatokra pillantva látszik, hogy nem bír a piaccal megbirkózni. Ismét morzsolódnak az ingatlanárak és 11,3 millió olyan jelzálog van már az USA-ban, ami meghaladja az ingatlan értékét. Továbbá új lakások értékesítése (hónap-hónap) -11,2%, decemberi lakásárak -1,6%, használt lakások értékesítése januárban -7,2%.
- "Először a történelemben" típusú mikro hír volt a múlt héten az angol Premier Ligában szereplő Portsmouth csődje
(itt írt róla az Index). Rendben, ez egy kiragadott példa. Maradjunk annyiban, egy példa. Szerintem szépen lassan fel lehet készülni az újabb „ilyen sem volt még” csődökre és rácsodálkozásokra az élet/gazdaság minden területen.

Ráadásul egyre nagyobb mindenütt a társadalmi nyomás, ami a politikától kikényszeríti a költekezés és a mentőakciók feladását, ezért ahogy kell, rendre kihátrálnak majd az amerikai ingatlanpiac, meg Görögország, meg bármi mögül, ami ezután jön.

Ui.: Egy magyarázó ábrával megtoldottam az alapokról szóló bejegyzés II. részét.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)