A fordulat közelében II.

Az első részben [link] ott hagytuk abba, hogy a részvényindexekkel ellentétben a devizapiacon több érvet sorakoztathatunk fel a hosszabb távú fordulat mellett. Ennek jegyében készítettem az alábbi videoelemzést, ami így egy aktuális mozgó, élő példán mutatja be egy sor vezérlőelv alkalmazását.



Mivel május 4-ét megelőzően a trend stabilnak és tartósnak mutatkozott, ezért a figyelmes hallgató azt látta tőlem, hogy újra és újra próbálom védeni a bullish verziót és nem kizárni a további EURUSD emelkedés lehetőségét, de lépten nyomon ellentétes, tehát az euro szempontjából bearish és a dollár szempontjából bullish konklúzióra jutok. Vagy minimum, amikor a valószínűség mérlegelésére kerül a sor, a dollárerősödés iránya kerül előbbre.

A fordulós jelzések margójára

BUX értelmezés

Ha már januárban "A tuti kulcsforduló" című bejegyzésben megfigyeltük az egyes trendszakaszok végét gyakran megmutató double key reversal outside day kombináció alakzatot (fordítás és bőséges magyarázat a linkelt cikkben), akkor miért ne nyerhetnénk ki még egy további tanulságot egy ilyen tartós fordulatot végül nem produkáló jelzésből. Mint tudjuk, a bearish kulcsfordulót követő esés csak a nagyobb valószínűséggel bekövetkező kimenetel, de korántsem biztos. Hasznosíthatjuk, értelmezhetjük-e azokat az eseteket, amikor a piac a ritkább kimenetelt, azaz példánknál a felfelé trend folytatását választja? Gondolatom szerint igen!

Az egyszeri szakirodalom, ha nincs követő (a BUX indexnél további lefelé) mozgás, és a piac kioldalaz a jelzés mögül, azt általában úgy nevezi, hogy "megerősítés nélküli szignál". Miért szorítkoznánk egy ilyen se hús, se hal magyarázatra, vagy nézőpontra?

Jómagam ezzel szemben egyszerűen átfordítom, és azt mondom, hogy amikor egy kulcsfordulós napot, vagy más erős bearish japángyertya formációt képes a piac újra "megmászni", az ellenkező irányú jelzés, tehát rövid távú bullish indikáció. Főleg akkor, ha sorozatban feltűnő bearish periódusok mellett történik mindez, mint itt a BUX példánkban.
Illusztráció: Cimballi



Gondoljunk bele: január 25-én a piac nagy része egyetértésben hozott egy eladási döntést, nem törődve a megelőző két nap záró értéke, mint megfontolandó támasz lehetőségével, sőt a nap eleji új lokális maximummal sem (ismét ld. az alakzat leírását a fent hivatkozott bejegyzésben). Helyesen tették, hiszen jól látható, markáns, nem feltétlenül spekulatív fordulós jelzés alakult ki, ám a piac mégis a bolondját járatja velük és visszaemelkedik az alakzat maximuma fölé. Lehet, hogy tényleg csak a körülmények áldozatai, talán egy kedvező hír okozta átmeneti fellendülés zárta rájuk a csapdát. A lényegen mindez nem változtat. Egy részük időben elmenekül, de egy másik részük sérül, beragad és jó ideig (potenciális) üzemanyagot nyújt az emelkedéshez. Sőt, lesznek olyanok, akik kistoppolódtak ugyan, de folyton visszaugrálnak az időközben folytatódó - eggyel magasabb rendű - trenddel szemben, mondván "Ott volt a jelzés, majd jön ma-holnap a megerősítés".

És itt volt ismét egy ritka szép esetünk, amikor pusztán az, hogy miként gondolkodunk a fals szignálokról, pénzben kifejezhető előnyt adhatott a kezünkbe, nem beszélve a megspórolt frusztrációról. Tényleg nagyszerű példa, hiszen 25-én a BUX-ban láttuk a 'hosszú nevű' dupla kulcsfordulónkat, majd ráadásnak 28-án közvetlenül mellette, ott figyelt készen egy ún. "evening star" nagyon bearish formáció is. A piac mégis felfelé indult el.

Nézetem szerint az ilyen jelzések ott vannak ugyan szinte minden trendfordulónál, de nem minden megjelenésük jelent trendfordulót. Sőt, továbbmegyek; én első körben arra számítok, hogy a piac karakterének és haladási irányának megváltozása követi őket, de csupán 3-8 periódus erejéig. Mindössze ennyire. Az Elliott-i kontextus, majd a követő mozgás/fejlemények tükrében mérlegelem, hogy jelenthetnek-e és ha igen, milyen nagyságrendű trendfordulót. Hopp, ismét egy helyzet, amikor Elliott segítségével jelzések között szelektálunk. A kontextus vizsgálata nélkül egy fordulós gyertyaalakzattal szemben a minimális elvárásom három periódus (nap/óra/5 perces bar) oldalazás. Ha ez megvolt, akkor már akár a legdurvább formáció is teljesítette a küldetését, pedig semmiféle drámát sem láttunk.

Esetünkhöz visszatérve, ott is teljesült a minimális elvárás, viszont az összességében oldalazó forgolódásból arra lehetett következtetni, hogy egy hullám, 5+ periódus erejéig még hiányzik felfelé; olyan Elliott-i értelmezést kell tehát találnunk a BUX-hoz, amely ezt megengedi. Akár egy renddel magasabb komplex négyes hullám gondolatával is kalkulálhatunk. Azaz február 1-2. magasságában felmerülhetett egy úgy csúcsra törő valamilyen szintű 'b', vagy egy ötös hullám lehetősége.

BUX június óta tartó zigzag korrekció értelmezése - a B hullám meglehetősen mélyre szaladt

A legjobb alternatíva gyanánt definiálható változat, arra az esetre, ha a fals jelzésekből kivezető emelkedés bizonyulna a végső lokális maximumnak:

Az agresszívebb (1)-(2)-1-2 értelmezés, amihez már nem kell újabb csúcs

Első megközelítésben mindig csak annyi jelentőséget tulajdonítsunk egy szignálnak amennyit ér, amennyi súlyt elbír. Viszont a kontextus feltárásával, valamint a további fejlemények alakulásából következtetve újra és újra vizsgáljuk felül ezt a súlyozást. Induljunk ki a minimális elvárásból és haladjunk az erőteljesebb értelmezés felé, de ha az kell, akkor hát ne legyünk restek akár az ellentétes előjelű konklúziót sem kimondani.

A "tuti" kulcsforduló

Vagy mégsem?

Amikor elénk tárul egy komplett öt hullámnak számozható, tagoltságában egyensúlyt és megfelelő arányokat tükröző trend, ami lassult már ugyan, de még egy centit sem haladt a korábbi iránnyal szemben, akkor az a feladatunk, hogy fordulós jelzést találjunk. A jelzések egyik típusa a bar, vagy gyertya alakzatok formájában jelentkezik és közülük is legmeggyőzőbb egy speciális dupla kulcsforduló, angolul a double key reversal outside day kombináció.

Kedvenc jelzéseim egyike, mert igen megbízható, legtöbbször tartós, kiválóan kereskedhető fordulat követi. Sőt, ki merem jelenteni, a legmegbízhatóbb eszköz, ami ráadásul közvetlenül az árból következtet, tehát nem valamilyen matematikai formulán alapszik. Ám az aktuális BUX példán keresztül épp azt szeretném szemléltetni, hogy a tőzsdén, bármilyen technikai módszert alkalmazzunk is, nincs 100% biztos kimenetel; állandó a bizonytalanság. Ezért rendhagyó módon, olyan eset kapcsán mutatok be egy fogást, ahol az nem működött, pedig minden a helyén volt.

A közismert kulcsfordulós nap első feltétele, hogy a piac legalább rövid távon, új csúcsot, vagy mélypontot érjen el. Ekkor a soron következő napon új maximum, ill. minimum szintre emelkedik, illetve süllyed az ár, de végül az előző napi záró, alá, ill. fölé zár. Ennél értelemszerűen erősebb a dupla kulcsforduló változat, aminek az emelkedő piacra vonatkozó receptje így hangzik:
Végy egy lokális maximum közelében új csúcsra törő gyertyát, ami végül a megelőző két nap záró értéke alá zár. Mindkettő zárónak alá zár, ez fontos!

A bearish dupla kulcsfordulóhoz ezek szerint három egymást követő napon hasonlítottuk össze az elért záró és a maximum értékeket. Már csak az "outside day" dolgát kell hozzáadnunk, ami pedig a napi minimum árak összevetését jelenti. Az outside day szó szerint "külső napot" jelent, amikor is mind a napi maximum, mind a napi minimum meghaladja a megelőző nap szélső értékeit. Vagyis egy külső napon, amely egyben dupla negatív kulcsforduló is egy új csúcsot látunk, majd a kereskedés minimuma a tegnapi minimum alá süllyed, végül a záró a közvetlen egymást követő három gyertya közül az aktuális esetében lesz a legalacsonyabb. Ez a szignál, amely jelzi, a trend véget ért:

A sárga gyertya nem hiányzott a tiszta alakzat után

A BUX a január 25-i, keddi kereskedés végére egy ritka szép, a leírásnak tökéletesen megfelelő kulcsfordulót produkált az "itt jó" felirattal jelölt három gyertyában. Valóban, ott még tényleg nagyon jó volt, hiszen a piac egy november 29-aljról számítva komplett hármas (A-B-C) zigzag alakzatnak lehetett értelmezni az emelkedést, amely A=C arányt mutatott az utolsó nagyobb eső szakasz 78,6%-os korrekciós szintjénél. Ezek után szerdán a sárgával kiemelt gyertya megsemmisítő csapást mért a tuti fordulós kombinációnkra. Vagyis nem működött. Illetve váratlanul nem működött annak, akinek nem volt helyén a stop loss megbízása.

Felrajzoltam a grafikonra pirossal az idealizált ábrát, hogy egyértelmű legyen, bar nézetben mi számít ilyen erős fordulós jelzésnek. Egyébként vannak szerzők, akik további kritériumokat rendelnek ehhez a komplex gyertyaformációhoz. Például:
- az 1-es gyertya zárjon a napi minimum és maximum által kijelölt zóna felső harmadában;
- a 2-es számú gyertya maximuma is legyen új rövid távú csúcs;
- és zárjon az 1-es zárója alatt.

Nekünk, akik Elliottal dolgozunk már nem szükséges ilyen további szempontokat figyelembe vennünk, mivel éppen elegendő előzetes szűrést hajtunk végre a kontextus feltárásával és a Fibonacci szintek alkalmazásával. Amire figyelnünk kell, az csupán a szignált követő entry (belépő) gyertya minősége, de ez már egy másik témára vezet át bennünket.