AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tréningprogram. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tréningprogram. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 28., hétfő

A sikeres tőzsdei kereskedő útja podcast

Ma mint rádió jelentkezem - ilyen sem volt még.

Egy ideje már mindig csak a long és short helyzetek kereséséről és a taktikai lépésekről volt üzenetváltás közöttünk Bandival (hasonlóan, mint ebben a bejegyzésben... november elején). Ott volt az első Kerülj előnybe! tréningek egyikén, később privát órákon is együtt dolgoztunk, de már jó ideje magát edzette a kitanult módszertan és kereskedési rendszer alapján. Úgy gondoltam, üljünk a mikrofon elé, és hozzunk össze a blog olvasóknak egy podcast beszélgetést arról, hogy mi kell a jó trade-hez, és főleg mit fontos megtanulni a kereskedői szakmában. Záróra utáni Skype találkozónk célja az volt, hogy címszó-lajstromba gyűjtsük a tapasztalatainkat, amiről majdan beszélni érdemes. A hangrögzítést bekapcsoltuk, hogy ne kelljen jegyzetelni, ám a kötetlen gondolatmenet annyira tanulságosra sikeredett, hogy végül mégis ezt az eredeti, csak a háttértárnak készített spontán változatot teszem közre 8 percbe tömörítve. (Elnézést a hangminőségért, a profi mikrofonos szett nem volt rajtam).

A kontextus-momentum-szignál módszerem három stációját mindig együtt emlegetem egy negyedik fogalommal, a szemléletmóddal. A legnehezebb átadni, a legnagyobb kihívás befogadni. A módszerem bármelyik elemére lehet találni helyettesítő eszközt, de ha valaki a szemléletmódot nem veszi át, akkor irtózatosan nehezen jut egyről a kettőre. A hangfelvétel szól ezért mindazoknak, akik a kereskedés mint szakma sajátos gondolkodásmódjára kíváncsiak és hamarosan a tudás útjára lépnek, vagy már akár egy ideje azon haladnak. Mire összpontosítsunk kereskedés közben, mit érdemes egyáltalán megtanulni? Meglepően hangzik, ha azt mondom, hogy nem előrejelzést készíteni? ...Hanem inkább alkalmazkodni ahhoz, ami van. Tudatosság, reális elvárások, könnyedség, küzdés, a kereskedő hétköznapjai mind szóba kerültek. Ja, és mindeközben nem hangzik el egyetlen fura, rejtélyes szakkifejezés sem :)

Szemléletmód-fröccsnek, motivációnak itt van akkor podcast, és nemsokára jön a teljes körű tanulnivaló is, hiszen kihirdettem a 2017-es Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel programomat itt ezen a hivatkozáson: [link].
A tréning hét éve ad választ arra, hogy módszerestől, szemléletmódostól hogyan lehet ide elérni:


2012. november 27., kedd

Játék a valószínűséggel II. rész

A kereskedő szemlélete (folytatás)

Egy lottó telitalálat lehetséges, de nem valószínű. Ez az elvonatkoztatott és kissé görbetükör összefoglalása a témánknak, amelynek kitárgyalásába a cikk első részében belevágtunk. A lottózástól az embereket nem tartja távol az esélytelenség. Mi több, a kis invesztícióval (egy szelvény ára kockázattal) szemben a gigantikus nyereség (milliárdos hozam) óriási vonzerőt jelent, ezért nem tűnik fel, hogy vesztes kimenetelű játékban vesznek részt.

Aki lemaradt a bejegyzés első részéről, annak íme hozzá a -- link --.

A barátságos lottó és a kegyetlen tőzsde
A tőzsde sokkal reálisabb feltételeket kínál, hiszen minden jól kitöltött "szelvényre" 35-65%-os nyerési esélyt ad. Ettől még rendkívül barátságtalan, sőt kegyetlen játék. Nem rendelkezik ugyanis a lottó beépített kockázatplafonjával. Mi tőzsdések úgy mondanánk, hogy a szelvény ára, vagyis a pozícióban rejlő lehetőség ára a stop loss kockázat. Ez viszont annyit tesz, az árfolyamok világában nem kevés önkontrollt gyakorolva nekünk magunknak kell meghatároznunk a fogadás árát. Nincs időnk, vagy egyáltalán módunk reménykedni és álmodozni a nyereményünk elköltéséről, hanem épp ellenkezőleg, arra kell jól kalkulálnunk, hogy mennyit veszítsünk. Szándékosan használom kockáztat helyett a veszíteni igét. Mert a kockáztatás valahogy behívja az izgalom aspektust, pedig arra itt nincs szükség. A jó kereskedők higgadtan, szenvtelenül veszítenek, amit egyetlen magára valamit is adó (átlag)ember sem szeret. Önbecsülés, egó, én-kép meg hasonlók miatt. Ezért nem készül rá, nem a veszteségre tervez, innentől pedig figyelmen kívül hagyja a kereskedés alaptételét a valószínűségről: Nem számít mennyire tuti a tervezett vagy megnyitott pozíció, a piac elég gyakran homlokegyenest az ellenkezőjét teszi meg annak, amit várunk tőle. Sőt, ezen még 100 év kereskedői gyakorlat sem változtat!

Mindig készen állunk az elsődleges feltételezésünk ellenkezőjét, mint legalább lehetőséget elfogadni.

Ebből a szemszögből érdekes és sokszor mulatságos olvasmány a világ bármelyik fórumoldala, ahol a hozzászólók hajba kapnak a piac következő elmozdulását illetően.

Hozam:kockázat
Mintha "a veszteség mindenek előtt" paradigmaváltás nem lenne elegendő kihívás, akkor még hozzájön a másik oldal, a hozam dinamikája. Olyan hozamot kell választanunk, amiért az adott gyakoriságú találat, azaz nyereséges kimenetel mellett megéri az ugyancsak gyakori veszteséget bevállalni.

Definíció szerint a potenciális hozam a távolság a pozíció célban zárásáig. Ugyanígy, a kockázat a táv a stop megbízásig. (Szokás a kockázat pénzben kifejezett értékét az angol "risk" szó kezdőbetűje után R-nek is nevezni. A felnőttek az értéket, a hasznosságot egy nominális pénzösszegben, a fiú gyerekek Matchboxban, a leányok Barbie-ban, a tréderek pedig az R változóban határozzák meg).

A klasszikus technikai elemzés tankönyvek úgy kezdik a receptet, hogy végy egy a kockázathoz mérten legalább háromszoros hozammal kecsegtető szituációt. Sokszor nem állnak meg itt, hanem négy-ötszörös szorzót emlegetnek.
4R-5R. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mintha előre tudhatnánk, hogy ilyen mozgások mikor következnek be! Félreértés ne essék, egy daytrader - hacsak nem töltjük a teljes kereskedési időt egy szűkülő háromszögben - majd mindennap összehoz egy-egy szép, a vállalt kockázat 4-5-szörösével egyenértékű hazafutást, sőt havonta akad 10-es feletti is. Azonban minél magasabb ilyen R számot határozunk meg, minél magasabb a hozam-távolság a kockázathoz mérten, annál kisebb lesz a bekövetkezés valószínűsége. 5 egység távolság igen hosszú út, ritkán fordul elő, hogy az árfolyam 1 egységnyi ellenirányú mozgás nélkül teszi meg. Ilyen hosszú út alatt annyi minden történhet és általában történik is, ha máshol nem, hát a kereskedő lelkében, amitől ő hibás döntést hoz.

Az ellen protestálok, hogy 4, 5, vagy több R-es kereskedési helyzeteket általános, konzisztens módon "hozható" paraméternek tekintsünk és főleg úgy beszéljünk róla, hogy közben nem vesszük számításba a bekövetkezés valószínűségét. Ezek a paraméterek nem választhatók el egymástól.

Oda-visszahatás
Igaz, fordítva sem egészséges a valószínűséget hozam:kockázat nélkül emlegetni. Csak egy kisarkított számtanpélda erejéig tételezzük fel, hogy valaki Dow Jones határidővel kereskedik kizárólag 5-perces idősíkon. Egyszerű a rendszere, ha a Dow 68 feletti RSI indikátor értéknél 5 pontot visszaesik, akkor így a csúcstól 5 pontra limit megbízással vesz. Célára 3 pont, azaz az iménti csúcs alatt két ponttal van. Stop loss megbízása a belépés helye alatt 99 pontra. A nyitás és zárás költsége összesen 1 pont, ezért ha talál, akkor nettó 2 pontot nyer, ha nem, akkor 100 pontot veszít. Milyen gyakran záródik a pozíció nyereségesen? 97%-ban, mégsem termel profitot a rendszer. 100-ból 97 alkalommal nyer 2 pontot, azaz összesen 194-et, viszont a mindössze három bukónál összesen 300-at bukik. Dollárban kifejezve a 100 pozíció várható eredménye -530 dollár. Nagyon jó volt a találati arány, de hasznavehetetlenül rossz a hozam:kockázat. Ha valaki előállítja az ilyen elven működő automata kereskedési rendszert, közismert nevén robotot, akkor a marketinget a 97%-os találati arányra fogja építeni, és így a hozam:kockázatról mélyen hallgatva kommunikálja az egyébként beteg rendszert.

Nekem, akárcsak a legtöbb diszkrecionális, robotok nélkül dolgozó, napon belüli kereskedőnek a 35-65%-os találati arány a világom. Ebben a tartományban lehet "egészséges" hozam:kockázat várakozásokat megfogalmazni. Tisztában vagyok vele, hogy a 65%-os találati arányt produkáló lehetőségek hozam:kockázat aránya általában alacsony lesz. Mégis, ha az arány eléri, vagy inkább kicsit meghaladja az 1-et - vagyis a cél távolsága egyenlő, vagy nagyobb a stop loss megbízás távolságánál - akkor már bőven nyereséges a játék. Egy 35%-os valószínűségre pedig csak akkor érdemes fogadnom, ha van merszem és stratégiám, amivel több mint háromszor akkora távolságra tudom terelni a pozíciót, mint amennyi hely a stop loss megbízásomig a rendelkezésre áll. Itt 3,5R vagy több hozam kell az 1R kockázattal szemben.

Ha a 35-65%-os valószínűségi skálán egyensúlyozunk, akkor egy magas hozam:kockázat hányadosnak inkább a tartomány alsó felében lesz a találati aránya, míg a kockázattal megegyező, vagy annál alig nagyobb értékű hozamhoz tartozik majd magas találati érték.
Sokakban leesett talán a tantusz a fordított arányosságról. Minél nagyobb mértékben szeretnénk nyereségünkkel meghaladni a vállalt kockázatot, elvileg annál kisebb lesz a siker valószínűsége. Valójában azonban még ennél is árnyaltabb a helyzet.

A Bermuda-háromszög, ami elnyeli (vagy nem) a kereskedőt
Sokan kergetik az illúziót a kis kockázatú, magas hozamú, nagy valószínűséggel működő módszerről, vagy kereskedési helyzetről, pedig ilyen nincs. Ismerjük az iparos mondást, három paraméterből csak kettőt lehet választani: olcsót, jó minőségűt, gyorsan. A három soha nincs együtt. Na, erre analóg a piac világa. A tőzsdén a három kívánságunkból legfeljebb kettő teljesülhet. Kérhetünk valószínűt nagy hozammal, de nagy lesz a kockázata. Elénk kerülhet egy nagy hozamú, kis kockázatú setup, de kevés alkalommal jön majd be. Végül vadászhatunk kis kockázatú, magas találati aránnyal működő szituációkra, de ott a hozam oldalon kell áldoznunk. Utóbbi eset speciális műfaja 1 körüli hozam:kockázattal az un. skalpolás.

Ebben a hozam-kockázat-valószínűség háromszögben mozognak komfortosan a sikeres kereskedők és tűnnek el benne a .... többiek. Tudatosan választjuk-e ki és kötjük meg a piaci ciklus aktuális helyzetéhez illeszkedő kompromisszumot? Vagy úgy járunk, mint az egyszeri speki, aki meglátja az egyik paraméter kedvező állását és annak ellenére adja kötélnek a fejét, hogy a másik kettő ellene dolgozik? Hányan vannak, akik pl. kis kockázatú, de kis valószínűségű és hozamú kereskedési szituációkban véreznek el lassan! Mert tipikusan ilyenek az átgondolatlan kontratrend helyzetek. Vagy ott van a fenti Dow "eset", amikor alacsony hozamért túl magas kockázattal fizet valaki, mert ráharapott a 97%-os találati lehetőségre. A három lehetőség bármelyike a kereskedő matematikai halála.

Az Elliott-i kontextus feltárásával felmérjük, éppen melyik fázisban vagyunk, milyen tekintetben jók egy adott irányú pozíció paraméterei és miben érdemes kompromisszumot kötni. A momentum rámutat a pillanatra, amikor a helyzet megérett a konkrét cselekvésre. Végül a szignál kiválasztásával hozzáadhatunk pár százalékot a találati arányunkhoz, vagy éppen kicsit lophatjuk vele a távolságot egy kedvezőbb kockázati szint felé. Dióhéjban erről szól a kereskedési módszerem, amelyet a Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! című program márciusi online kiadásában magyarázok végig. Saját monitorfelületemet teszem láthatóvá pontosan abban a nézetben, ahogyan kereskedésre magamnak beállítottam.

A hét végéig nyitva áll a jelentkezés azok előtt, akik belevágnak az egy hónap módszeres tanulásba, amellyel több év egyéni kísérletezést lehet átugrani. -- link -- a részletes tájékoztató oldalra.

A kötéltánc
Nézetem szerint az Elliott-ciklus eltérő pontjain eltérő kompromisszumra és stratégiára van szükség. Ha valaki a három jó párosítás közül az egyiket műveli jól, az vagy ritkán tud piacra lépni vagy szenved, amikor a cikluson belüli helyzetünk épp egy másikat favorizálna.

Elliott ötös szerkezetű impulzusán belül számos nevezetes pontról esett már szó. Az alábbi ábrán feltüntettem hármat, amely eltérő hozam:kockázat és valószínűség potenciállal rendelkezik.

Példa az egyensúlyozásra és a szükséges kompromisszumra egy trend népszerű pontjain.
A piac nem Elliott-os fele is nagyjából így éli meg.

A) Egy trend elején az 1-es és a 2-es hullámról szinte semmit sem tudunk. Azok ketten a sor elején majdnem azt tesznek, amit akarnak. Kevés a vezérlőelv, amely segítene az előrejelzésükben, egyáltalán azt sem tudjuk, hogy 1-2 bázist látunk. Erősen találgatni kényszerülünk, magas a lehetséges szcenáriók száma. Alacsony lesz a találati arányunk (még a 35-40% is bravúr), de ha ügyesen kontrolláljuk a kockázatot, akkor annak nagyon sokszorosa a hozamlehetőség.
B) A vihar szeme az impulzus közepe: Sokan tartják alacsony kockázatúnak, pedig ez tévedés. A magas volatilitás miatt itt kell a legtávolabbi stop loss megbízással dolgozni, de a hozam oldal is erős. A trend folytatódására pedig nagyon komoly esélyünk van - háááát, még akár 65% fölé is mehet.
C) 4-es hullám végét tucatnyi vezérlőelv és rengeteg információ segít eltalálni, alig néhány forgatókönyv lehetséges. Kellemes stop távolságok adódnak, nagyon magas a találati arány, de a hozam oldal a gyengülőben lévő trend miatt limitált. Az új maximumok felett már hamar beindul a profitrealizálás.

2012. november 10., szombat

Játék a valószínűséggel I. rész

A kereskedő szemlélete

"A valószínűség mint piaci realitás megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját" - említem az Építőelemek című Elliott alapozó könyvem első oldalain valahol. Hogy el ne csússzon a figyelmünk a talán jelentéktelennek tűnő mondat felett, meg is ismételtem a füzet oldalsávos kiemelésében. Mert egy tőzsdés élete teljes egészében a valószínűség körül forog. Triviális a megállapítás? Mai cikkemben szeretném a valószínűség néhány olyan aspektusát körüljárni, ami első pillanatban talán nem is merül fel bennünk.

Lehetséges? Az ide kevés!
A köznyelvi szótár szerint a valószínű szó egyaránt jelentheti, hogy igaznak látszó, lehetséges, várható. Amikor kereskedési időn kívül a grafikonokon elénk táruló "lehetőségeket" fürkésszük, vagyis összefüggések, szcenáriók után kutatunk és elemzőként tekintünk egy árfolyamgörbére, akkor ez a definíció még hozzávetőleg lefedi a ténykedésünk lényegét. Azonban az aktív kereskedőnek többre van szüksége. A megbízást elhelyező, kockázatot vállaló kereskedőnek a 'valószínű' matematika definíciója kell: egy eredmény, vagy kimenetel bekövetkezése, vagy a cél eltalálása %-ban kifejezve. Érezni a különbséget? Szétválik a "Mi lehetséges?" és a "Mi a kellő gyakorisággal, vagy leggyakrabban előforduló esemény?" kérdéskör. Az első az elemző szemléletét tükrözi, a második a tréder nézőpontját. Lehetőség, ötlet, teória, anticipáció az egyik fázisban. Rangsor, találati arány, a bekövetkezés gyakorisága és - mindjárt látni fogjuk - tények gyűjtögetése a másik oldalon.

Egy intraday háromszögnek tűnő szituációban beindul az elemző:

Az Elliott-os elemző megfigyelései egy épülő SPY háromszögről és annak kontextusáról.
Még szó sincs belépésről, még csak ötlet szintjén formálódik a lehetőség.
Várakozások, feltételek és talán 30% esély, hogy ez így be is következik.

A [B]-[D] határolóvonal letörése, amely ráadásul a [D] hullám alját is kiveszi. Példánkban ez a közepesen agresszív pillanat, amikor a háromszög meglátás alapján az első short tervet érdemes formálni:

A piac kezdi igazolni a meglátást, belép a kereskedői szempont, amely kivárta az első bizonyítékokat.
Azt a konkrét pontot időben és árban, ahonnan a délnek tartó trend folytatása már elég gyakori lesz.

Egy konzervatív szemléletű kereskedő kivárja, amíg a háromszög befejeződése a [B] kritikus pont átlépésével biztos:

21:40-re a konzervatív tréder is mindent együtt lát, más kérdés, hogy ilyen közel a záráshoz
rámegy-e a 137.98-as teljes célra, vagy csak 138.37 környékére skalpolja az igen valószínű folytatást.

Így történik, hogy amit lehetségesnek találunk, ami teóriát felállítunk az ráközelít, majd megüti a valószínű "mércét". Fogadj arra, ami valószínű, ne arra, ami lehetséges! Ez a világ egyetlen olyan kaszinója, ahol ezt megtehetjük. Aki a puszta lehetőséget kereskedi, az nagyon könnyen esik hibába, mert előre igyekszik "eldönteni", mi fog történni. Kizárólag előrejelzésből dolgozik és könnyen megeshet vele, hogy azt látja majd a grafikonon, amit látni akar. Észre sem veszi, amint az események előrehaladtával eltávolodik a valószínűbb kimeneteltől. Tulajdonképpen elmulasztja előnyére használni a rendelkezésére álló a tényinformációkat. Ha nincs árfolyammozgás, ami növeli a valószínűséget, akkor az elképzelt szcenárió bármilyen szép és arányos is, csak lehetőség marad.

3-perces SPY példánknak ezzel nincs vége. A folytatására a sorozat végén még visszatérünk.

Reálisan 35-65% között
Mi a valószínűsége egy technikai módszerekkel definiált pozíciónk sikeres zárásának? A belépéssel egy trend folytatódására, vagy megszűnésére fogadunk, ezért a kérdést akár így is feltehetjük: Mi a valószínűsége egy trend folytatásának, vagy megszakadásának? Nyilván helyzete válogatja. Igen kevés számú teljesen azonos "helyzetet" tudnánk definiálni, amire tökéletesen pontos mérést végezhetnénk. Éppen ezért ne kezdjünk mindennek fiókot kialakítani. Nem lenne vele könnyebb a számtanpélda és egyébként is tömegjelenségek (értsd. nagy számban előforduló események) vizsgálatával foglalkozunk. Egyszerűsítsünk és tekintsünk a kérdésre "nagyjából" ezért.

Közel járunk a valósághoz, ha úgy becsüljük, hogy az idő 95 százalékában egy trend folytatása, vagy a megszakadása (=törés) 35 és 65% között valószínű. Legtöbbször ennyi az esélyünk arra is, hogy a piac a belépés pillanatában (az induló stop megbízásban) vállalt egységnyi kockázattal megegyező mértéket mozdul el a nekünk kedvező irányba (mielőtt a stop loss megbízás szintjét elérné). Például ha daytrader szemmel az USA kereskedési nap 130 db 3-perces gyertyájára tekintünk, akkor a kereskedési idő 124 gyertyája alatt egy bármilyen szempont alapján definiált legalább 1-es hozam:kockázatú pozíció sikere a 35-65% tartományban van.

Mit tud a maradék 6 gyertya? Általában olyan pillanatokról szól, amikor medvék és bikák között szinte teljes a konszenzus a rövid táv irányát illetően. Viszont itt sincsenek csodák. Legjobb, ha eszünkbe sem jutnak a 90%-os, vagy hasonló valószínűségek. Szinte biztos, hogy a 6 gyertyából egyik sem haladja meg jelentősen a 70%-ot, vagy marad el a 30%-tól. Miért? Mert minden piaci szereplő nyerni megy a tőzsdére, ezért igyekszik a maga legjobb érdeke szerint cselekedni. Ha lenne pl. 90%-os esély az olyan bizonyosságot jelentene, aminek nem állna oda a másik oldalára senki. Még nagyon tévedésből sem, tudatlanságból talán egyszer-egyszer. Ellenben egyre több algoritmust állítanának rá, ezért a 90%-os oldalon állók száma óriásira duzzadna, végül az "ajtó" már milliszekundumokra sem állna nyitva.

Ha már itt tartunk, ezért szélmalomharc a Szent Grál keresése.

Ebben a szemléletben már érthető, miért ritkák és tartanak rendkívül rövid ideig még a 70-75%-os szituációk is. Nem tervezünk ezért rájuk, elfogadjuk, hogy bármit találjunk is ki stratégiának, az reálisan 35-65% közötti találati gyakoriságot nyújthat a számunkra. Ne küzdjünk ez ellen! Cserébe kapunk valami mást. A napi mindössze 6 alkalommal pár másodpercre (netán a másodperc töredékére) elénk kerülő egyoldalú oddszok helyett, legalább kéttucatnyi, éppen eléggé valószínű elvi belépési lehetőségünk van egy 3-perces idősíkon. Sőt, legtöbbször még egy 10-perces bontás is ad naponta 5-8 kecsegtető helyzetet. Természetesen valós időben nem mindet vesszük észre. Ráadásul nem szeretnénk csak 1-es hozam:kockázat skalpokra hajtani, hanem jó lenne 1 egységnél többet látni a hozam oldalon. Tehát amit időben észlelünk, abból is tovább szelektálunk. A cikk második részében vissza is térünk rá hogyan.

35-65% között fogunk kereskedőként dolgozni. A piac legfontosabb jellegzetessége, hogy ezzel tartja bizonytalanságban a piaci résztvevőket, akik pedig 90-100%-os rátákat szeretnének és abszolút kategóriákban gondolkodnak. Nem lenne természetes, ha ilyen valószínűségekkel számolhatnánk. Vegyük észre azt is, hogy a valószínűség egy olyan tényező, amit ellentétben a kockázattal, nem mi határozunk meg, de módunkban áll olyan pillanatot választani, amikor az oddszok számunkra kedvezőek.

Ezúton ajánlom a technikai eszköztár alkalmazására fogékony olvasóimnak a Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! című tőzsdei tanfolyam következő online kiadását. Nemcsak kontextusról, momentumról és szignálról szól a hét hosszú estére ütemezett tréning, hanem a kereskedői hivatásra vonatkozó reális elvárásokról is.

Legyen szó személyes kockázatvállalásról, találati gyakoriságról, hozam:kockázat arányokról, kereskedési gyakoriságról, csődkockázatról, a tréningprogram végére a hallgatók két lábbal állnak a földön. Ha tőzsdéről van szó, fontos hogy megőrizzük a higgadt önálló ítélőképességünket és ne essünk abba a hiába, hogy reményteljes képzelgés, vagy félelem által vezérelt impulzív cselekvéssel hidaljuk át a piac természetéből eredő bizonytalanságot. Vagy ha néha bele is csúszunk, legalább akkor se a kompetenciahiány miatt és egyébként könnyen kivédhető hibák formájában következzen ez be.

Újra és újra
Aki valószínűségben gondolkodik, az nem egyetlen trade-ben gondolkodik. Vagyis tudja jól, hogy neki nem pont a következő pozícióval kell profitot termelnie, hanem pl. 20 kereskedési szituációból, mondjuk 11 alkalommal, vagy 8 alkalommal és így együtt a 20 szituáció egyenlegével. Hogy épp most lesz-e a 11, vagy 8 nyereséges alkalom egyike, azt nem tudhatja és nincs is ráhatása.

A bevezetőben említettem, nálam minden a valószínűség, mint mottó körül forog. Tételezzük fel, hogy egyik nap valamiért mindössze fél órám van kereskedni. Nos, akkor meg sem próbálkozom beülni a gép elé. Igaz, cca. fél óránként van egy belépésem, tehát beleférne, hogy találok valamit, de akkor azzal az egy pozícióval kellene a napomat nyerővé tenni. Ez pedig nem reális vállalás. Kerülöm, hogy egy pozíciónak túl sok jelentőséget kelljen tulajdonítanom. Egyetlen kiragadott pozíció kimenetele óriási szórást mutat és nagy %-os esélye van, hogy vesztő lesz, ha úgy önmagában hagyjuk. Ezért ha nincs legalább 2,5 órám legalább 2-3 kötésre, akkor hagyom az egészet, mert olyan személyes napirend (értsd. motiváció) mentén kereskednék, ami nem felel meg a valószínűség által vezérelt tőzsdei realitásának.

Tovább a II. részre: -- link --

2012. augusztus 24., péntek

Fordítva a lovon

Day trader realitás egy élő határidős kereskedési szituációban

Gyakran forog nálam a kamera, mert a kereskedői hatékonyság fejlesztéséhez hallatlan tanulsággal szolgál a szituációk visszanézése. Választottam egyet a közelmúlt ilyen éles kereskedési helyzetei közül, amely alatt minél többet igyekeztem kommentálni, minél többet elmondani abból, ami a gondolataimban felmerült. A választásom azért esett épp erre a június 7-i Nasdaq kötés-sorozatra, mert szándékom szerint reális képet tudok vele mutatni a kereskedői szakmáról. Reális, mert mutatja a kivárás jelentőségét, és mert 6 olyan döntést találtam benne, ami így utólag okoskodva elmaradt az optimumtól. Csiszolni mindig van mit, mindig lehet jobban (ki)olvasni a grafikont, de épp ettől szép ez a hivatás. Mindig van hová fejlődni. Először még csak utólag vesszük észre a hibákat, de azután valósidejű helyzetekben is képesek vagyunk meglátni és alkalmazni, amit magunkról tanultunk. Tanuljunk ezért türelmet, fegyelmet, nyitottságot, a változtatás képességét és összpontosítást. Tanuljunk meg hinni a módszerünkben és bízni a piac visszacsatoló szavában. Tanuljunk meg a felőrlő elbizonytalanodás helyett lényeglátással utat találni az ellenmondások között.

Ha azt mondom az "Építőelemekben", hogy "kezdeti véleményünk sokszor, akár az esetek több mint felében nem állja meg a helyét", akkor azzal egyrészt utalok a szcenáriók rangsorolásának nehézségeire, másrészt arra, hogy még ha helyesen is rangsoroltunk, a piacnak nem kötelező éppen most a valószínűbb utat választania. Ha pedig ennyire sokszor nem a mi választásunk szerinti forgatókönyv valósul meg, akkor íme, legyek ebben is reális, mutassak olyan helyzetet, ahol fordítva sikerült megülni a lovat! Ennyi poént előre lelőttem a most következő 2,5 óra éles kereskedést feldolgozó 3x12 perc videó előtt. Akkor júniusban előre számításba vettem a felfelé és a lefelé folytatás lehetőségét is, de végül nem jött be a döntésem az irányt illetően - amit én ott-és-akkor nyilván jó ideig nem érzékeltem. Azonban nézzük, mi történik, ha nem csak úgy ötleteket kereskedünk, hanem igyekszünk objektív vezérlőelvek mentén időzíteni és finomítani a belépésünket az ötletünk irányába!


Érdemes teljes képernyős megjelenítésre és a Youtube HD, vagy 480p felbontására váltani.

Amikor úgy kezdem a videóbejegyzést, hogy az órás a fenntartható bull RSI szintekről korrigál, majd úgy folytatom, hogy a 3-perces épp csak visszatért a stabilan bear tartományból, akkor ez talán ellentmondásnak tűnhet. Szokjunk hozzá, hogy a kereskedési lehetőségeket valójában egymásnak ellentmondó információk rendszerzésével és súlyozásával kapjuk.



A belépést végül egy túlfeszített rövid távú eladói konszenzus szituációhoz kötöttem, amivel a (legkisebb) szignál idősíkon erősen aljat vadásztam, mert az órás bull állása ezt lehetővé tette a számomra. Semmiképp sem ajánlom az aljvadászatot "házilag" megpróbálni a nagyobb idősík támogatás és a hasonló belépőkben szerzett tapasztalat nélkül. Bear trendben egy ilyen húzás katasztrofális lehet.



Azok számára, akik ismerik a módszeremet egy tudást integráló, alkalmazást bemutató megtapasztalás lehet a videó megtekintése. A tőzsdével nemrég óta ismerkedők nyugalmát talán megzavarhatja, hogy nem feltétlen kezdő szintre szánt magyarázatokat, következtetéseket tartalmaz. Nem szabad ezektől elriadni, egyelőre az is szép, ha sikerül egy életszerűbb képet, vagy egy-egy általános elvet befogadni az igencsak pörgősre sikerült anyagból.

A könnyebb áttekintés és a viszonyítás érdekében íme a videóban feldolgozott időszak ábrája az utólag láthatóan [B] hullámmal és annak befoglaló környezetével:


Egyébként a film aktualitását az elmúlt három nap fejleményei adják, mert a keddi, szerdai és csütörtöki kereskedés együtt igencsak analógiája a június 7-i napnak, ám épp a trend eggyel nagyobb szintjén. A keddi esés után az a kérdés foglalkoztatott, hogy az a nap a teljes korrekció, vagy annak csupán az A hulláma. Ma már tudjuk a választ.

Közben aki nem látta volna, csütörtökön publikált Brikka EURUSD és arany értekezést 8 ábrával. Érdemes érte lejjebb lapozni!

2012. február 6., hétfő

SPX ábrák és Elliott-i filozófia

Az indexek emelkedése változatlanul egy alacsony volatilitású, meglehetősen szabályos csatornában halad. Ez még önmagában semmit nem változtatna a korábbi elképzeléseken, hiszen nagyjából annyit tesz, hogy a december 19-ről felfelé tartó emelkedés valóban egy impulzus és még egyelőre nem is aránytalan. Azonban mivel a mérete jelentősen meghaladja az eddig [a]-nak titulált november végi emelkedő szakasz hosszát, miközben a momentum továbbra is bullish területeken tartózkodik, ezért felmerül a kérdés, lehet-e ez a szerkezet már november 25-ről impulzív ötös. Vagy még távolabbról? Ezen kérdések jegyében készültek a mai rajzok.

Mivel azonban az emelkedés még mindig elmarad a 162%-os Fibonacci szinttől, még mindig belül van a [c] = [a]*1,618 arányon, ezért hiba lenne végérvényesen lesöpörni a múlt héten közölt változat távolabbi összefüggéseit. Olyannyira, hogy noha ma végigmegyünk a következő 1-1,5 hónapra bullish képet mutató lehetőségeken, a sorrendben első ábra, az első szcenárió erejéig még mindig azt vigyük tovább, amit az elmúlt két hét bejegyzései is tartalmaztak.

A "Végül is" [link] ábránál abban maradtunk, hogy ha a különböző trendszintek SPX 1303-1278-as kritikus szintjeit magába foglaló zónában elakad a múlt héten az esés, akkor bármilyen szép és merész is volt a rajz, nincs igazam vele, mert újabb csúcsok következnek. Elakadt 1.300-nál, és következett 1.345. Akkor tehát 1.300 lenne a hiányolt négyes hullám? (iv)-es valóban lehet, de legalább 1 trendszinttel alacsonyabb rendű, mint a decemberi esés, vagyis nem tartoznak össsze.

Készíthető azonnali bearish változat, amely sem időben nem visel már 2 napnál
többet északnak, sem pedig pontban nincs mozgástere 1351-1356 felett.

Elliott rendszere a gondolkodás rendszere és nekem filozófia nem kereskedési módszer és épp csak úgy nagyon módjával előrejelzési eszköz. A kereskedési setup-okat definiáló módszer az, amit japán gyertyákból, vagy indikátorokból, vagy támasz-ellenállások rajzolgatása alapján, vagy kitöréses technikákkal, vagy azt sem bánom, ha fekete doboz algoritmus alapján a kockázatkezelési módszeredet is mellé helyezve a kereskedési terved leírásában meghatároztál. Elliott hullámaival a kontextust és az arányokat derítjük fel, amire viszont a felsoroltak egyike sem képes. Vannak például objektív ismérvekkel fellelhető, kiváló triggerek, vagy szignálok amelyek alkalmazását egy-két nap alatt egész jól el lehet sajátítani. Viszont melyik irányba keresd őket, mit várj tőlük, egyáltalán milyen piaci karakter erősítheti meg a kereskedési setup-od helyességét, mi az az összefüggés, ami alapján eldöntheted, hová tedd a stop loss megbízást? Ez az, amit Elliott ad, ami nélkül nehéz a kereskedés.

A kontextus nem egy homályba vesző valami, akár a fenti ábráról is pontosan leolvasható és egész kézzelfogható információkat ad. Ha az SPX árfolyam 1.331 felett van, akkor még ez a bear változat is bullish, az intraday long jelzéseket veszed akár célár nélkül, mert nagyobb timeframe támogatásod van hozzá, ha 1.300-1.331 között van az árfolyam, akkor mindkét irányra gyúrsz, de csak célárazásos módszerrel. Ha 1.300 alatt járunk, akkor csak az intraday short jelzéseket adod, egyelőre inkább célárazva, mert a magasabb trendszintek csak 1.276-1.274 zárás alatt kezdenek medvére váltani, tehát totálisan hiányzik a nagyobb idősík támogatása. Amíg az utóbbi szint el nem esik, addig napon túlra nem cipelsz short pozíciót.

Az április-májusi tréningprogram címe Kerülj Előnybe!, ami a világ legnagyobb kaszinójában egy kereskedő céljának összefoglalása lehet két szóban. A megvalósításhoz az eszköz az alcím: Kontextus, momentum, szignál. Az iménti bekezdés azt szerette volna szemléltetni, hogy miért foglalkozom Elliott hullámaival és mit keres a kontextus a program alcímében. Szerdán estig lehet a korán jelentkezők akár 40%-os kedvezményt nyújtó időszakát kihasználni. Részletek [itt].

Az arányosság dolgát most nem fejtem ki, már az iménti kitérő nélkül is épp elég hosszú lenne a post.

A következő lépésben nézzünk bullish értelmezési lehetőségeket, amelyhez első körben mozdítsuk el a december 19-i mélypontról a [b] jelölést:

A novemberi minimumról induló impulzus problémája:
nem fér el ide

Azért érdemes ezt a húzást megpróbálnunk "beméretezni", mivel az RSI nem támogatja egy jelentős forduló 1-2 napon belüli bekövetkezését. Vannak ugyan divergenciák, de nem közeli fordulatot, hanem közeli pihenőt, korrekciót jeleznek. Az ES grafikonján például 73-as, az NQ-nál 76-os, a TF-nél 81-es szinteknél járunk, aminek egy szuszra letörése már túl nagy vállalás lenne a medvének. Nagyon elkel ide az a plusz egy [iv]-[v] szving, ami lassítja a trendet és eltart február végéig.

Igen ám, de milyen célszintek vannak ebből második változatból?! Az igazán jó Fibonacci tömörülés 1.376-1.378-nál van, sőt még magasabb szintek jönnek képbe, bőven a nyári és a májusi csúcsok felett. Ha pedig 1371 fölé kerül az S&P500 cash index, akkor azzal lőttek a Minor szintű Y, vagy C és az Intermediate (2)-es jelölésünknek, mert kettes hullám nem korrigálhat 100% felett. Az ábrán ezért húztam át pirossal ezeket a lehetőségeket. Vagyis nem elegendő csak ennyire belenyúlnunk az értelmezésbe. Lehet azért jó ez a második ábra, de nagyon kicsi az esélye, most előre mondom, nálam az utolsó helyen van a rangsorolásra érdemes szcenáriók között.

Tovább kell ezért lépnünk. Hogy időben meddig módosítsunk, az már a közös munkánk Károllyal. Az egyik, ami felmerült egy 1-2-[i]-[ii] az októberi mélypontról, ami azért nem eredményez évekig tartó bika piacot,sőt a 2007-es csúcsokat sem veszélyezteti, de egy jó darabig még kitart a Primary [C]-n belül. Íme az első vázlat róla:

Akkor már jobb ha messzebbről gondoljuk újra és akár a tipikus
flat 'b', vagy mély 'x' hullámokra jellemző korrekciós szintekre is számítunk.
2009 márciusáról naposon a dupla zigzag változat

Lehet még ezt a változatot tovább finomítani, mert a négy trendmozgató Intermediate szintű (A) és (C) hullám közül egyik sem diagonál, ami elég ritka egy dupla zigzag előfordulásban. Ettől független nem kizárt, mert gondolatom szerint akár ciklus szintű b hullám is lehet a 2009 óta tartó rally, az pedig 'b' hullám sajátosság, hogy nem tiszteli a vezérlőelveket. Mégis egészségesebb lenne egy ending diagonál végződés, ezért az októberi minimumról adjunk komoly hitelt Károly alábbi változatának az iménti dupla zigzag alakzatról:


Ez a változat akár márciusban is véget érhet, ugyanis sokat spórol nekünk az idővel, lévén nem kell bele annyi 4-5, illetve ami 4-es szükséges az nem kell hogy oldalazó legyen, jó lesz egy gyors zigzag is, még az eggyel korábbi változatnál időigényes háromszögekkel, flat korrekciókkal kell számolni a trend alacsonyabb szintjein. Ehhez kapcsolódik egy fontos kitétel, ugyanis az ékelődő ending diagonál esetén a 4-es hullám nem lehet hosszabb a 2-es hullámnál, vagyis itt 133 SPX pontnál, viszont lehet mély és éles, ami átfedésbe kerül az október 27-i csúccsal. Egyelőre nem tartunk még itt, most csak rögzítjük ezt az információt a későbbiekre.

2012. január 13., péntek

Túlcsordulva és újratöltve

A Kerülj előnybe Elliott hullámaival! tréningprogram áprilisi haladó csoportja a korai jelentkezők kedvezményes időszakában betelt. Ebben a 2,5 napos fázisban a résztvevők létszámát alacsony, maximum 15 fő szinten igértük tartani, ezért azok számára, akik az 'early bird' hetek végén gondolták a kedvezményt kihasználni, kizárólag egy új csoport beindításával tudjuk ezt lehetővé tenni. Így megnyitottuk a 2012. május 4-5-6-i időpontokra a jelentkezési lehetőséget. Az új időponthoz új 'early bird' kedvezményes időszak tartozik, amely február 8-án jár le.

Emlékeztetőül a program beharangozója itt: 10000 óra a szakmában
A részletes tájékoztató frissített aloldala itt: Kerülj Előnybe! Tréning 2012

2011. december 17., szombat

10000 óra a szakmában

A sikeres trade valódi titka

Nálunk a könyvtárban találni néha egy-egy gyöngyszemet, amit már évek óta nem
kölcsönöztek ki. Úgy is mondhatnánk, régi sztártréderek munkái, akiknek ma, ugyan az elektronikus piacok megtanulása talán igényelne pár nap beleszokást, de azon túl képesek lennének ott folytatni a pénztermelést, ahol a maguk korában abbahagyták. Amit mondtak, ahogyan a döntéseiket hozták, az ma is tökéletesen megállja a helyét.

Így találtam rá a 141 éve született híres spekuláns, Bernard Baruch egyik könyvére. Baruch, aki egyébként Jesse Livermore kortársa és barátja volt, egy helyen néhány pontba tömörítve írja le kereskedési szabályait. Csak az első hármat idézem: "Akkor tőzsdézz, akkor spekulálj, ha ezt választod az életed hivatásának! Az amatőrök mindig tönkremennek." Ennyi.

Rendben, de ez csak egy szabály. Hol a második és a harmadik?
Pontosan ez az! Nála ez volt az első, a második és a harmadik szabály: Legyél profi!

Mitől lehetünk profik? Mitől tudunk kiemelkedni a tengernyi próbálkozó tömegből? Abból a tömegből, amelyik végül csak a megtakarításait darálja le a tőzsdén; ki impulzív, érzelmi alapon meghozott döntéseivel, ki intellektuális képességeire és elemző hátterére hagyatkozva, ki másoktól gyűjtögetve tippeket, ki a fundamentumból túlokoskodva a piacot, ki pedig a hírek minél gyorsabb lekövetésére fókuszálva.

A kitörés a tehetségen múlna? Minden kiemelkedő teljesítménynek, legyen szó sportról, művészetről, programozásról, retorikáról, vagy tőzsdei kereskedésről kiosztják a tehetség, vagy ami még rosszabb, a "született tehetség" már-már misztikus, de mindenképp az el-, és utolérhetetlenségre hajazó címkéjét. Ami amúgy a sikertelen, vagy el sem induló karrierek számára is a leggyakoribb kifogás, a legjobb mentség; "mert más tehetségesebb nálam".

Véletlenül sem állítom, hogy mondjuk, a sportban nincsenek, nem lehetnek bizonyos adottságok, például anatómiai korlátok, vagy előnyök. Tehát mondjuk, a kosárlabdában igenis előny, ha valaki magasabb a mezőnyben, de két közel azonos magasságú játékos között nem a "tehetség" dönt. Vagy nem abban az értelemben, ahogy sokan gondolják.

Egy kezdő tréder indulásának pillanatában nyilván létezhet olyan tényező, amely a karrier és a fejlődése szempontjából pozitívan hat, vagy valaminek a hiánya épp hátrányosan, de ez nem tehetség kérdése. Ez a háttér kérdése, és gondolom, ezen a ponton nincs vita közöttünk.
Ellenben, ha arról van szó, hogy milyen találati aránnyal tudunk kereskedési lehetőségeket beazonosítani és belépést ütemezni egy grafikonon, az már ugye igen? Nézetem szerint az sem, csak hajlamosak vagyunk azt mondani az illetőről "milyen nagyszerű megérzései vannak", a génjeiben hordozza ezen természetfeletti képességét.

Ezt a fajta kereskedési "tehetséget" nem a sors eleve elrendelése által kapjuk, hanem megszerezni tudjuk. Ezért vallom, a tehetség szót legjobb talán a 'tehetség kimunkálása' birtokos szerkezetben emlegetni. Magyarán a tőzsdei kereskedést is tanulni kell, beleértve több speciális készség (ki)fejlesztését.


Nézetemmel korántsem vagyok egyedül. Malcolm Gladwell a The New Yorker népszerű újságírója - nem tőzsdés - lassan négy éve publikálta Outliers c. könyvét, amelyben számokkal és konkrét kutatási eredményekkel érvel a kimagasló teljesítményre képes emberek közös karriertényezőivel kapcsolatban. Bármilyen szakmában keresték is a siker receptjét, végül úgy tűnt, a háttér, vagy nevezzük így, a "született tehetség", sokkal kevesebbet nyomott a latba, mint a szorgalom és a kitartó erőfeszítés.

A könyvben idézett Ericsson-i kutatások során először zeneakadémiai növendékek, konkrétan hegedűsök játéktudását vetették össze a tanulásba, gyakorlásba fektetett időtartammal. Azok, akik a kiemelkedő szintű besorolást kapták 20 éves korukra 10000 óra gyakorláson voltak túl és még mindig odaadó lelkesedéssel munkálkodtak azon, hogy technikájukat tökéletesítsék.

Rengeteg idő, borzasztó sok. A vizsgálódások azonban még ennél is döbbenetesebb tanulsággal szolgáltak: Ericsson és munkatársai nem találtak egyetlen olyan "őstehetséget" sem, aki az elit társaknál lényegesen kevesebb gyakorlással jutott volna a csúcsra. És most tessék figyelni! Olyan sem volt, aki feleslegesen gürcölt volna végig 10000 órát és ezzel a temérdek gyakorlással nem jutott volna be a klasszisok elit klubjába.

A kutatók bármerre is vizsgálódtak, azt találták, hogy egy komplex feladat elvégzésében a kiemelkedő szakértelemhez, a profizmushoz a bűvös 10000 óra gyakorláson keresztül vezet az út. Ennyi szükséges ahhoz, hogy valaki világklasszis szinten tudjon teljesíteni, legyen szó, zeneszerzőkről, kosarasokról, írókról, hoki játékosokról, műkorcsolyázókról, zongoristákról, sakkozókról, vagy akár profi bűnözőkről. Mindegy mi a szakma, kutatás kutatás után mind ezt a számot hozza ki végeredményként. Úgy tűnik, ennyi időbe telik az agynak, amíg készség szintre érleli mindazt, ami a mesteri teljesítményhez szükséges.

Választás kérdése. Mesteri szint, vagy örök beleolvadás a tömegbe?

Visszatérve a piacok világába, ha 10000 óra kell a spekuláns mesterséghez, akkor az megmagyarázza, hogy miért olyan kevés a sikeres tőzsdei kereskedő. Egyszerűen a jelöltek számlája, megtakarítása nem éli túl a 10000 óra gyakorlást, hiszen ebben a szakmában minden hibáért, szó szerint fizetni kell. Ezért az első és legfontosabb egy tőzsdés életében a kockázatkezelés technikai, és mentális oldalának kimunkálása már az egész kezdeti fázisban. A kiváló "védőmunka" jelenti a fő előfeltételét annak, hogy a tréderpalánta a profi szint eléréséig egyáltalán játékban maradhasson. Amíg a védelem nem állt fel, addig próbálkozni sem érdemes.

Becslésem szerint az elméleti ismeretek elsajátítása, a rendszer, a gondolkodásmód kialakítása a 10000-ből mindössze nagyjából 250-400 óra ráfordítást visz el. Még akkor sem többet, ha Elliott hullámaiban látjuk meg a fantáziát. Kétségtelen, nem a hullámok követése a legegyszerűbb módszer, de hallatlan hasznos perspektívát nyújt a piacok világában tájékozódáshoz; igazán megéri az 50-100 extra órát. Az első pár száz óra időtartamban amúgy megtörténik a kezdeti előnyök definiálása is. Előnyt keresünk a trend meghatározásában, a trendforduló valószínűségének becslésében, az időzítésben, a kezdeti kockázat felmérésében, a szignál kiválasztásában, a piaci helyzethez leginkább illeszkedő követő stop mechanika szelektálásában.

A fennmaradó cca. 9500 óra az előny éles helyzetben való felismeréséről, annak mind gyorsabb és kifinomultabb kiaknázásáról, a személyes hatékonyságunk fejlesztéséről szól. A valódi intuitív képesség megszerzéséről, ami - ismétlem magam - nem örökölt tehetség kérdése. Richard Dennis, a '70-es, '80-as évek egyik legnagyobb tréder legendájának szavai jutnak eszembe: "Nem ébredhetsz egyszer csak reggel az elhatározással ágyban: Azt akarom, hogy márpedig mától intuitív meglátásaim legyenek egy adott piaccal kapcsolatban". Miként van az agyunk e tekintetben bedrótozva? Miből áll az igazi tudás és következtetés? Egyetlen szó volt a válasza: "Tapasztalatból". Magam gyorsan hozzá is teszem, gyakorlással megszerzett tapasztalat nélkül a "megérzés" nem több mint reményteljes képzelgés, kevés köze van a jófajta, az igazi, tapasztalatból eredő intuícióhoz.

Erre kell hát a 10000 óra. Filozófiai túránk végén felteszem a kérdést, mikor vághatunk neki? A Kerülj Előnybe Elliott hullámaival 2012-es kiadásában többször téma lesz, hogy milyen és reálisan mekkora előnyök megszerzésére törekedjünk. Mit azonosítsunk, gyakoroljunk, mérjünk és értékeljünk mint fejlesztendő területet? Miként edzhetjük magunkat a teljesítményünk fokozása érdekében? Miközben beleássuk magunkat Elliott hullámai és az RSI indikátor változatos felhasználási lehetőségeibe, addig "mellesleg" némi egyéni tanulást és közvetlen utómunkát is bekalkulálva, már rögtön közel 50 minőségi órán lesznek túl a résztvevők a mesteri szint felé vezető úton. Ráadásul útmutatást kapnak a rákövetkező több ezer egyéni munkaóra hatékony kialakítására, ami felválthatja végre a meddő monitorbámulást.

Mert hiszem, egy tréningprogram akkor, és csakis akkor szolgálja maradéktalanul a résztvevők érdekét, ha elősegíti egyfajta önfejlesztési készség és igény kialakítását.

Így az blog negyedik évfolyamához közeledve itt az idő megújítani az oldal mottóját. Ezért a bejegyzés elején szereplő idézet Baruch-tól mától nyugdíjazza az indulás óta ott szereplő sorokat.

2011. március 27., vasárnap

Előnyben vagy?

A profi sport és a kereskedés

A cikk végére kiderül, miért ez az illusztráció
A tőzsdén elvileg akkor lépünk pozícióba, ha legalább egy kicsit jobbak az esélyeink a velünk szemben, a pozíció ellentétes oldalán álló másik tréderrel / befektetővel szemben. Vagy szándékunk szerint így lenne jó.



A határidős és az opciós piac kimondottam, de az idő nagy részében, rövid távon bármelyik azonnali piac egy majdnem pontosan zéró összegű játék. Miként lehet, hogy az emberek túlnyomó többsége kisebb megszakításokkal mégis folyamatosan veszít egy zéró összegű partiban? Nézetem szerint azért történik így, mert nem gondolnak bele, hogy olyasvalakivel játszanak, akinek ott a pozíció túlsó oldalán előnye van velük szemben. És itt ne bennfentes információkra gondoljunk, mert az igazán nagy és likvid piacokon a "jól informáltság" sokszor inkább hátrány, mint előny!

Egyáltalán, miben kell előnybe kerülni a tőzsdén? Az iménti állításom alapján ezek szerint az is elég lenne, ha emberünk a vesztes többségből épp mindig az ellenkezőjét tenné annak, amit valójában tesz. Vétel helyett eladna, short pozíció helyett longot nyitna.

Azért mégsem ilyen egyszerű, mert egy idő után "elfelejtené", mi az eredeti, a tömegben cselekvés mint pszichológiai hatás nyomán született kereskedési ötlete és mi az inverz másik oldal. Más szavakkal, eleinte az lenne a gond, hogy irányát tekintve annyira kontraintuitív amit lépnie kellene, hogy azt nem venné be a gyomra, ha pedig végül mégis képes lenne cselekedni, akkor nyerne, ezért múlna a félelme és a félelem mint irányító motívum hiányában immár nem tudna többé tájékozódni, tehát ismét veszítene. A leghelyesebb, ha nem játszunk ilyen kegyetlen pszicho-játszmákat magunkkal. Annál is inkább, mert szélmalomharc. Vegyük tudomásul, hogy vannak érzéseink, mindig is lesznek, ezért a döntéseinket olyan objektív tájékozódási pontokra és reális elvárásokra kell alapoznunk, amivel egyrészt semlegesítjük az érzelmi hatást, másrészt ténylegesen, tartósan, ismételten előnybe kerülünk.

A 2011. júniusi "Kerülj előnybe Elliott hullámaival!" tréningprogram első napját azzal kezdtük, hogy felmértük, mi jelent előnyt a tőzsdei kereskedés igencsak kiélezett versenyében. Így lehet megérteni, hogy hol segít nekünk Elliott felfedezése a mentális, a filozófia és a matematikai előnyünk megszerzésében és megtartásában. Erre irányul több játékos gyakorlat és a money menedzsmentről szóló blokk is, amikor a helyes pozícióméretezés és a tudatos kockázatvállalás lesz a téma. Talán feltűnt, hogy következetesen a tréningprogram kifejezést használom a tanfolyam helyett, mert fejlődésünk érdekében nemcsak egy elméleti anyag "felmondása" az előttünk álló feladat, hanem a mentális felkészülés, azaz tréningezés.

Az elméleti háttér teljes rendszerezésén kívül saját, első kézből szerzett tapasztalatainkra alapozva szeretnénk elmondani, hogy szerintünk egyáltalán, mi a "reális" előny. Sokak számára meglepő, milyen apróságok választják el a sikert a kudarctól.

Vonatkoztassunk el egy pillanatra és nézzük az előny dolgát a profi sport példáján keresztül, hogy végre értelmet kapjon a post indító illusztrációja. Mit jelent az előny az észak-amerikai profi jégkorong liga (NHL) csapatai között?

Az számítana, hogy ki tud ilyen, vagy ennél furfangosabb, trükkösebb gólt szerezni, azaz nagyobbat villantani? (érdemes a lassítást alaposan szemügyre venni)



Megmondom, NEM. Sőt, szerintem egyáltalán nem. Mint ahogy a kereskedésben sem az számít, hogy a múlt héten ki tudta a legnagyobb nyerő instrumentumot felpiramisozva aljtól a tetőig "koppanásig" letrédelni.

A legendás indikátor tréder, Dick Diamond receptje úgy kezdődik, hogy mindenek előtt, állandóan legyen tökéletes a védekezésed! Ha a profi sport analógiát hoztam fel, akkor hát nézzük, melyik két csapat költ legtöbbet az NHL-ben védőjátékosokra? A Philadelphia Flyers és a Vancouver Canuncks. Hogyan áll a tabella?

03.27-én vezet a Canucks, második a Flyers, forrás: nhl.com

Vagyis a legfontosabb képesség és kontroll a kezünkben a tőkénk aktív védelme a következeteség jegyében. A jó védekezés (kockázatkezelés) hatékonysága az eredményességünkre legerőssebb kihatással bíró tényező.

Nézzük tovább, mit tud az éllovas Vancouver? Miben leg-leg? Találtam egy érdekességet, nevezetesen, hogy esetükben minden csapattal szemben 50% felett van a bulikból (játékvezetői bedobásokból) elhozott korongok aránya. Szép számmal vannak olyan mérkőzéseik, ahol meghaladják a 75% is. Van egy Ryan Kesler nevű specialistájuk, aki az egész mezőny leghatékonyabb játékosa, ha bulikról van szó. Láttam olyan meccset, ahol 28-ból 26 alkalmommal hozta el a korongot, a kommentátor már nem hitt a szemének. El lehet képzelni, hogy azon a meccsen a buli szinte egyenlő volt azzal, mintha a játékvezető odaadná a pakkot a Canucks csapatának.

Vegyük észre, fontos tanulság, hogy a profi sportban mindent visszamérnek, statisztikáznak, ezért figyelünk fel az ilyen erősségekre ill. gyengeségekre. A másik, hogy nem kell mindenhez értenünk, de amilyen módszert használunk, azaz például amilyen indikátort figyelünk, annak valóban a mestere legyünk; legyen egy sajátos, egyéni előnyünk benne! Kesler nem a legnagyobb gólvágó, mégis meghatározó előnye van, amiért az első sorban játszik.
Mi a Kerülj előnybe! haladó program RSI-vel foglalkozó napján olyan előnyöket is megmutatunk, amelyek nemcsak az un. túlvett, vagy túladott indikátorértékekhez köthetőek, hanem az indikátorpanel közepén keletkeznek és olyanokat, amelyekre a többség még csak nem is gondol.

Mi van még a csapat statisztikái között? Ők szerzik a 30 csapatból álló mezőnyben a legtöbb gólt a harmadik harmadban. Ezek szerint szívósak, kitartóak, úgy képesek végig összpontosítani, ahogyan más nem és ha kell, kivárják a meccs kétharmadát, amíg elő nem áll az igazi lehetőség. Hányszor van, hogy már nem vagyunk ott lélekben, precizitásban, vagy akár fizikálisan, mikorra végre elénk ugrik a grafikonról a jó belépési szituáció?

Az előző gondolatom alátámasztására végül az emberelőnyös statisztikákra néztem rá. A Canucks váltja gólra legnagyobb százalékban, ha az ellenfél csapatából kiállítanak valakit. Vagyis, amikor két perce megnyílik a lehetőség, akkor agresszív módon lecsapnak rá.

Akit érdekel, mivel kerülhetne előnybe a tőzsdei kereskedésben, szeretne Elliott hullámairól, ÉS a Relative Strength Index indikátorról még többet, intenzívebben tanulni, az a következő néhány hétben használja ki a gyors jelentkezőknek járó kedvezményeket.

2010. augusztus 11., szerda

Októberi tréning

Hétfőn átléptem a kritikus pontot, ahonnan nem fordulhatok vissza: Megvettem a repülőjegyem Budapestre, hogy októberben megvalósítsuk az első magyar nyelven tartott átfogó Elliott-tréningprogramot. Komolyan gondoltam, hát most itt van.

Egy kicsit visszafogtam a megalomán elképzeléseimet és végül egy kompaktabb, 2-napos, de annál keményebb és összességében húzósabb forgatókönyvvel állok elő. Visszafogtam magam abban a tekintetben is, hogy nem nagy, 50 fős tréninget hirdetek meg, hanem egyetlen, maximum 14 fős csoportot.

Ez az alacsony létszám lehetővé teszi, hogy ütemesen haladjunk, de azért ott lassítsunk le és időzzünk, ahol nekünk érdekes, vagy fontos. Olyan, mintha egy hárombuszos egy-két idegenvezetős túra helyett, mondjuk, csak pár kollégával, vagy egy baráti házaspárral mennénk kirándulni.

Köszönöm a szavazatokat, amelyek nyomán, július elején elmondtátok, mit tartotok kihagyhatatlan tartalomnak. Az eredmény:
Elliott, Elliott, Elliott 33%;
Elliott módszere és hagyományos TA ötvözete 48%;
pszichológia 19%.
Én ezzel a súlyozással nagyon együtt tudok élni, sőt majdnem tökéletesen ez volt a fejemben. A programnak szentelt külön oldalon megtaláljátok a részletes leírást, benne a tematikára és a módszerekre vonatkozó terveket. Remélem, találkozik benne az elképzelésünk.

Előzőleg, még július 21-én említettem nektek Brian Whitmer vendégszereplését az akkor még három napra tervezett programon. Fontos, hogy Brian nem része a most meghirdetett kétnapos tréningnek. Aki vásárol, az egy általam és csakis általam vezetett tréningre ül be!
Brian és vele az EWI abban az esetben csatlakozik a programhoz, amennyiben a jelentkezők száma biztosítja azt a bevételt, amelyből az ő utaztatása és költsége fedezhető. Végleges döntést erről szeptember 1-én hozok, a döntés nem változtat a részvételi feltételeken (főleg nem az áron).

Link: Tovább a program részletes leírására és a jelentkezésre >

2010. július 27., kedd

Csőre töltve

Távol vagyok a Dick Diamond kurzuson, ezért nincsenek a szokásos bejegyzések. Ma csupán azért jelentkezem, hogy figyelmeztessem a társaságot, közel lehet a fordulat, amit a trend több szintjén várunk. Ezért mondom, a shortok legyenek csőre töltve.

Ha a feltételezés, miszerint az aktuális trend felfelé Dow 9.596, illetve 1.011-ről Minor 2, akkor annak egy masszív emelkedést kell(ett) mutatnia, ami akár még a 06.21-i 1.131-es lokális csúcsot is meghaladhatja. Bárhogyan is, elég jelentősnek és erőteljesnek kell lennie ahhoz, hogy mindenki bevegye, elmúlt a veszély és már csak idő kérdése, mikor megy a piac új, közel kétéves maximumra. A Minor 3-as összeomlásához kell a hajtóerő, töltse fel hát a csorda a szentiment tankokat üzemanyaggal! Elvégre utána évekig nem lesz senki optimista.

Július 13-án írtam egy hozzászólásban: "Idő kell majd neki, amíg kiforrja magát [értsd: az emelkedés], sokkal több short nyílt, mint gondoltam, kell még innen vagy 10-12 kereskedési nap, amíg minden későn érkezőt kiráznak és a vállalati eredmények átmentileg feledtetik a kilátástalan helyzetet".

Ma az S&P 500 cash index megtámaszkodott azon az 1.100-as szinten, ami előzőleg 5-6 alkalommal ellenállt, így most elvileg szabad az út felfelé. Az 1.100 pedig még fontosabb szintté lépett elő: ebben a pillanatban, ha visszatérnénk alá, az elzárná a további emelkedés útját és nagyon bearish üzenetet hordozna.

Balolah-nak írtam 20-án: "...felfelé az 1.111-nél kezdődik a célzóna, de nem tudom elképzelni 1.142-43 fölé. Ha meghaladjuk a július 13-i maximumot, az sok lehetőséget kiejtene, bár már most is ki merem mondani, hogy elérjük". Azért idézgetem magam, mert végre sikerült olyan előrejelzést készíteni, ami ezek szerint hetekig megállja / megállta a helyét. Minek mondjak mást, ha ez jött be.

Ma némi küzdelem árán, de meghaladta a piac a korábban megjelölt 1.111-es első célárat is, ahol [c]=0,618 x [a] minimális cél megvalósult. Felfelé az utolsó alhullámokat teljesíti a piac, innen már bármikor bekövetkezhet a fordulat, amit én 1.143 elérése előtt várok.

A kurzuson rengeteg indikátort vizsgáltunk meg és a piac állapotát közelről, nem Elliott hullámait, hanem jórészt túlvettséget és divergenciákat vizsgálva arra jutottunk, hogy kedd és csütörtök között meglesz a fordulat. Immár Elliott típusú üzenetre átfordítva, a piac megkezdi az ereszekést a mai bejegyzés elején említett 1.011-es szint letörése felé. Az esés a trend több szintjén harmadik hullám lesz, ezért egy komoly krach-ot is látunk majd valószínűleg benne. Nincs értelme kapkodni, találgatni; mondom, én ebben a pillanatban napon túlra nem shortolnék, amíg vissza nem térünk 1.100 alá. Azonban mindenféle longot zárnék, ahogy Dick mondja: "Addig használd ki a pillanatnyi hangulat által felkínált lehetőségét [a zárásra], amíg az nem fordul ellened".

Lesz alkalmam még mesélni a tréningről. Most csak annyit, hogy van itt minden(ki): a privát hedge fund tulajdonostól, a trombitaművészen át, a szaudi milliárdosig (utóbbi hátul ücsörög és 150 kontraktusos amerikai határidős index tételekkel "játszogat"). Sőt, meglepetésemre még egy másik magyar résztvevő is akadt. A fő attrakció persze a nem kevesebb, mint 74 éves vezetőnk, aki hihetetlen módon műveli a pár perces skalpokat. Szorítsatok, hogy legalább még egy napig ne omoljon be a piac, mert ha begyorsulnánk, akkor a rendszerét látva semmit sem fog trédelni.

Örömmel látom, hogy írogattok egymásnak, tegyétek, hajrá. Most kevesebbet szólok hozzá, mert botrányosan gyenge az internet-kapcsolatom. Mindig elcsodálkozom, ezzel az infrastrukával miként tudnak az amerikaiak együtt élni.
Nézzétek az ingyenes EWI Energia hetet is, ami még két napig tart.

2010. július 22., csütörtök

ingyenes ewi-hét | Elliott TRÉNING

Ingyenes real-time olaj és gáz elemzés az EWI-től
Magyar idő szerint jövő szerda este 18:00 óráig ingyenes Club EWI profiljával bárki hozzáférhet az Elliott Wave International által a határidős nyersolajról, földgázról publikált havi, heti, napi, illetve 180 perces grafikonokhoz és a kapcsolódó előrejelzésekhez. Az ETFs fül alatt ott bújnak a talán többek által hajkurászott USO és UNG grafikonok, valamint az egész szektort reprezentáló XLE szimbólum. A szolgáltatás havi díja 347 dollár / hó, most ingyen használható, tesztelhető egy héten át. Ráadásul olyan pillanatra időzítették ezt a promóciót, amikor éppen jelentős elmozdulást előtt állnak a bemutatásra kerülő piacok. Ezt a lehetőséget semmiképp se hagyjátok ki.
Link: Ingyenes EWI Energia hét >
Learn more and get instant access to EWI's FreeWeek of Energy analysis and forecasts now -- before the opportunity ends for good.


Őszi tréningprogram - első részletek

Akik nem rohantak el olajtípusokat és földgázt nézegetni, azoknak még egy további érdekességem van. Ma kaptam az értesítést, hogy az EWI az eddig elkészült terveket látva szó szerint kiveszi a részét az őszi tréningprogramból és aktív résztvevőnek ideküldi európai szakértőjét, Brian Whitmer-t, akitől első kézből láthatjuk az elmélet alkalmazását a DAX-on, vagy akár a BUX indexen. Épp tegnapelőtt linkeltem be egy a nevéhez fűződő német nyelvű cikket az Új olvasmányok című bejegyzésemben.

Ebben a pillanatban nem állok olyan szinten készen a szervezéssel, hogy kihirdethessem, így még nem lehet rá jelentkezni. Viszont már meg tudom adni, hogy mikorra tegyétek magatokat szabaddá. Október 9-én lesz az elméleti nap, 10-én kerül sor a gyakorlati műhelymunkára, végül 12-én az élő elemzésre és kereskedésre.

Október 9-én A-Z-ig bemutatjuk a teljes elméletet, így mivel az első nap önmagában is megállja majd a helyét, külön is megvásárolhatják azok, akik egy másik alkalommal (leginkább 2011-ben) szeretnék a teljes kurzust elvégezni.

Pár napon belül eldől, aminek még kell, úgyhogy augusztus első hetében jövök a tartalmi felépítéssel, árakkal, feltételekkel és minden egyéb részlettel.

2010. július 1., csütörtök

Tréningtervező

Akkor hát egyelőre négy rövid kérdés erejéig a segítségeteket kérném annak érdekében, hogy nagy vonalakban megismerjem az elképzeléseteket és egy programtervet tudjak letenni elétek az asztalra.

A középső sávban fent látjátok a kérdéseket, gyorsan fűzök hozzájuk magyarázatot.

1) Milyen típusú tréningen vennél részt szívesen?
A legfontosabb kérdés. Mi legyen a "műfaj"?
Mindig mondom, amikor szóba kerül, hogy csak olyan tréninget javaslok, ami abszolút gyakorlat centrikus, van benne élő kereskedés is. Viszont egy részletekbe menő többnapos, a finomságokat is bemutató program, exkluzív tananyagokkal nagyobb teher a pénztárcának, mint az egynapos röpke tanfolyam/előadás, amit szándékosan nem hívok tréningnek. Az előbbi a kis 10-12 fős csoportlétszám mellett lehetővé teszi, hogy mindenki személyes figyelmet kapjon, utóbbi viszont 40-50 fővel legfeljebb a végén egy 30 perces kérdezz-felelek (Q&A) erejéig tud interaktív lenni. Ez persze nem rossz annak, aki azt mondja, csak egy kezdőlökést szeretne kapni és később visszatérni a folytatásra, vagy meglépni a nagyobb befektetést.

Ha már itt tartunk, pár héten belül ellátogatok ahhoz a legendás Dick Diamond-hoz, aki a 1984-es bajnokság idején Prechtert készítette fel. Magam mellé vettem két teljesen kezdőt, akik valóban 0-ról indulnak neki. Kíváncsi vagyok, ő miként képes sikeres kereskedőket faragni belőlük mindössze négy nap alatt. Mert ez a legenda egyik része!

2) Mikor lehet az időpontja?
Tudom, a legjobb a hétvége, de olyankor nem lehet élő kereskedést tartani, legfeljebb visszajátszással (Bar Replay) mutatni pár fogást. Nyilván az elméleti rész, a felkészítés az meglehet szombat-vasárnap, de a piacok nyitvatartási ideje miatt kérdezek rá a keddre. Azért nem a hétfőre, mert hétfő a leggyakoribb olyan nap, amikor nem találok lehetőséget és végül ütközet nélkül, döntetlenben fújja le a bíró a meccset.
Július 6: lezártam ezt a 2-es pontot, mert úgy látom, egy élő kereskedés kedvéért sokan tudják vállalni a keddet és talán még a 9 fő hétvégét preferáló válaszadónak is segít, ha az amerikai nyitva tartáshoz, 15:30 és 22:00 közé ütemezzük a program ezen részét. Ha nem, akkor majd próbálkozunk másképp alkalmazkodni. Az eredmény 38 szavazat után: 24% "mindenképp csak hétvégén", 29% a "keddet még be tudja vállalni", ill. 47%-nak "mindegy mikor".

3) Fókusz
Négy választási lehetőségből a számodra legfontosabbat jelöld, ami nélkül neked érdektelen lenne a program. Nézzük meg, a többség valóban a hullámtant szeretné-e megérteni a segítségemmel. Nincs harag, ha valaki technikai elemzést szeretne tőlem látni, ami "Elliott nélkül is megáll a lábán". Nem biztos ugyanis, hogy mindenkinek ez a módszer hozza meg a sikert. Dick Diamond például egyáltalán nem használ semmit Elliott elveiből.
A kérdés után írtam, mind a négy téma benne lesz, de a súlyozásukhoz szeretnék itt segítséget kapni.

4) Milyen kereskedési tapasztalatod van már?
Sok magyarázat nem kell hozzá. Azért érdekel, mert figyelnem kell arra, hogy honnan indítsam a tananyagot, vagy a programra való felkészítést. Ha például két ember van, akit be kell vezetni az amerikai határidős piac rejtelmeibe, akkor őket előzetesen külön felkészítem, ne töltsük vele az időt a programon.
Július 4: levettem a kérdést 53% "csak magyar piac", 23% "USA határidő is", 20% "USA nem, csak egyéb külföld" és 4% "még nem tőzsdéztem" állásnál.

Privátban bármilyen egyéb további kéréssel, ötlettel elértek. Írjatok bátran. Mindent elolvasok, de kérem, senki se haragudjon meg, ha egy levelére nem reagálok, mentsetek fel a kötelező válaszadás alól, mert az utóbbi időben már nem győzöm.

Köszönöm a válaszokat.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) Amibroker (2) André Kostolany (1) BUX (6) Barack Obama (2) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) DAX (6) DIX (1) Dick Diamond (2) Dow Jones (36) E-mini future (46) EURHUF (1) EURJPY (1) EURUSD (30) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott magyarul (7) Elliott-ciklus (18) FED (8) FTSE (1) Fibonacci (33) Forex (6) Fotex (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) Kína (3) MACD (5) Mandelbrot (1) Minyanville (1) Morgan Stanley (1) NFP (4) NYSE (4) Nasdaq (28) Newsweek (1) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) OTP (3) RSI (11) Ralph Nelson Elliott (8) Robert Prechter (28) Russel (3) SP500 (107) SPY (55) Short Term Update (3) Socionomics (6) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) TWS (1) Thomas Bulkowski (1) USD (14) USDCHF (1) Vancouver (3) Venezuela (1) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) adósság (5) arany (4) aritmetikus (1) belső nap (1) báziscsatorna (4) carry-trade (1) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) divergencia (4) dollárerősödés (12) double key reversal (2) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) elsődleges trend (12) előfizetés (8) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) eurozóna (3) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) fej-váll alakzat (8) flash crash (8) flat (17) fraktál (11) földgáz (1) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) háromszög (20) infláció (1) inside day (1) jelzálog (2) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kötvény (1) külső nap (1) kőolaj (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) megnyúlt hullám (2) momentum (8) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) mérés (6) nyersolaj (2) opció (1) outside day (4) pit noise (1) pánik (6) regular flat (3) remény (4) short (3) slingshot (4) social mood (5) spirál (2) stop loss (2) szentiment (1) szignálvonal (1) szándékos csőd (1) szójabab (2) tananyag (25) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) valószínűség a tőzsdén (3) vertical spread (1) vezérlőelv (8) zigzag (35) ék (8) óriás szuperciklus (14)