A nap képe New York-ból

Az üzlet újra indult. Azért nem teljesen!

A NYSE-TICK egy olyan index, amelyet piaci mélység indikátorként lehet alkalmazni napon belüli kereskedésben. Egyszerű a számítása: az előző kötéshez képest magasabb áron forgó részvény szimbólumok száma és az épp alacsonyabb árra csúszott részvények száma közötti különbségről beszélünk.

Az ábrán két kék színű szintvonallal jelöltem a szerdai kereskedés legmagasabb és legalacsonyabb TICK értékét. A maximum olvasat 795-re sikeredett, ami az iménti definíció szerint annyit tesz, hogy magyar idő szerint este fél nyolc körül volt egy pillanat, amikor 795 részvénnyel több emelkedett mint amennyi esett. Ebben önmagában semmi érdekes sincs.

Az utóbbi években mindig egyre szélesebb sávban mozog az index, manapság már bőven 1200-on és -1200-on túlra is kijár. A jelenség magyarázata az automatizált HFT rendszerek térnyerésében keresendő. Szakértők úgy tartják, már a 800-900-as szintek eléréséhez, azaz ilyen mennyiségű részvény teljes szinkronban emelkedéshez vagy eséséhez is számítógépek ügyködése kell, hát még a bőven 1000 feletti, illetve alatti értékek megpingetéséhez. Érdekesség gyanánt hozom szóba, hogy 2010. május 6-án, a flash crash alatt döbbenetes -1810 volt a minimum értéke.

Sandy kibabrált a robotokkal - a NYSE-TICK képéből ítélve az automata rendszerek egy része nem indult el

A szerdai TICK-csúcsok, és -aljak feltűnően enyhére sikerültek. Meghosszabbítottam tehát a két napi szélsőérték szintjét időben vissza az elmúlt hetekre, hogy láthatóvá tegyem, amire gondolok. A kép önmagáért beszél. A szokásosnál sokkal kisebb amplitúdóval lengett a NYSE-TICK. Még a viszonylag csendes múlt héten is -1245 és +1156 között ingadozott. Most akkor mire ez az unalmas középszerűség? Úgy tűnik szerdán az algoritmusokat futtató gépek jelentős része üzemen kívül volt. Valószínűleg biztonságos áramellátás hiányában pihentették őket. Vannak ugyan saját generátoraik, de számos Wall street-i cég ilyen berendezése látta kárát a vihar pusztításának.

Birger Schäfermeier és május 6.

Előttünk az első évfordulója annak a napnak, amely "flash crash" néven vonult be a történelembe. Ebből az alkalomból az akkori bejegyzéseim közül a Zaj rádiója című írást és hangfelvételt szeretném felidézni, íme a [link] hozzá.

Viszont, hogy valami újat is mondjak, jöjjön Birger saját blog bejegyzése arról, miként látta az egy évvel ezelőtti eseményeket. Sokan szeretik, kevesebben értik az ő gondolkodásmódját és még kevesebben tudják róla, hogy hullámok elveiből indult ki, és a módszertana, szemléletmódja ma is visszatükrözi Elliott filozófiáját. Ez a most következő idézetből is világosan kitűnik:

"Számomra ez a nap ismét megerősítése volt azon állításomnak, miszerint a hírek csak a beindító eseményei, mintegy kioldó gombjai és semmiképp sem okai a jelentős árfolyammozgásoknak. A piaci résztvevők hangulata sokkal fontosabb tényező, mint az üzenet, ami a hírrel érkezik.

Az embereket akkor lehet legjobban rángatni, manipulálni, amikor egyébként is félnek. Nem valami konspirációról van szó. Inkább egy dinamikus folyamatról beszélek, amelyben a félelem a vezérlő erő.

Senki sem birtokolja az erőt, hogy befolyásolja a piacokat. Egyszerűen csak minél nagyobb a félelem, annál inkább elvakultan cselekszenek az emberek.
A mentőakciók sem megoldások, hanem csak a problémák egy jövőbeli időpontra való áttolását segítik.

Nyilatkozataimban számtalanszor kifejtettem, deflációs időszak elé nézünk, nem pedig inflációban lesz részünk."

S&P: Reményfutam

Pontosan egy hete Eggyel hátrébb címmel a Minor szintű 1-es hullám végét kerestem. Az akkor vázolt három lehetőségből egyet teljesen kizárt a piac, de a másik kettőt állva hagyta. Vagy talán még ennél is jobb a helyzet és nagyító alatt még tovább szűkíthetünk egyetlen értelmezésre?

Szeretnék először számozás nélkül mutatni egy ábrát, amin a dilemmák szerepelnek és az, hogy hol nem lehetett az imént emlegetett első hullám vége; a flash crash-ben. Kivételesen indulásnak a SPY-t választottam és nem az indexet, mivel így forgalmi csúcs helye hasznos információhoz juttat bennünket, meg egy kis plusz, hogy ez alkalommal a támasz/ellenállás mátrixomat is tanulmányozhatjátok:


A fekete négyszögben szereplő május 25 - június 8. szakasz lehet:
[iii]-as jelzéstől induló (a)-(b)-(c)-[v], ld. az 1-re végződő múlt heti [link] ábra,
vagy
Minor (kék) 1-[a]-[b], ami összességében egy flat korrekciót sejtet ha majd egyszer elkészül a felfelé tartó [c] hullám.
Az előbbi számozást teljesen jól mutatja a korábbi linkelt ábra, erre az utóbbira viszont a megértés könnyítése érdekében készítettem egy új rajzot:


Nem vagyok oda ezért a lapos korrekció értelmezésért. (A hivatkozott alakzatok leírása ezen a linken: Korrektív leltár) Egyrészt, mert nagyon nehezen lehet ebből a június 8-a óta tartó emelkedésből impulse számozást kanyarintani. Másodszor ha lapos korrekció = flat, akkor mivel [b] 98%-ot vett vissza [a]-ból, ezért ez a regular flat korrekció definíciójának felel meg, aminek csak marginálisan kellene meghaladni [a] pontot. Tehát nem teljesen tuti, hogy itt ilyen 1.131-es, vagy netán 1.143-as célárakról beszélgetünk, miközben [a] 1.103,65-nél volt. Az egyiket még elnézném neki, de a két "szépséghiba" engem további keresgélésre késztet.

Harmadszor egy 1-2, 1-2 sorozat egy magasabb rendű esés előtt a remény felfelé hullámairól szól, ami pedig éles, meredek zigzag korrekciókat hoz létre, nem pedig laposakat, tehát ha van lehetőségünk mindkét alakzattípust fellelni a grafikonon, akkor a meredekebb megfejtést érdemes erőltetni. Akkor döntünk többször jól. Majd meglátjuk, ha egyszer átszakad a gát, elesik az 1.040, akkor onnan a függőleges esések között a beletörődés háromszögeivel lesz tele minden.

Térjünk ezért vissza az egy hete vázolt, ma pedig már linkelt azon verzióhoz, miszerint az áprilisi csúcsról az esés egy leading diagonal* (ék), ami miatt június 8-ra pakoljuk ki a kék Minor 1-et! Ahelyett, hogy az egész struktúrát újra elemeznénk csak a várakozásunk szerint 2-es, vagy [a] hullám szakasz belső szerkezetét boncolgatjuk június 8-tól, a többi úgysem változott az elmúlt 5 kereskedési napon.


Óh igen, ez a tripla zigzag számozás már ismerős kell legyen. Ugyanaz a szerkezete, mint a 2009. március - 2010. április közötti emelkedő korrekcióé és éppen talán csak egy lökés - nagyjából egy kereskedési nap - hiányzik a végéig.

Ez zigzag mindaddig gyanús, hogy nem ért véget, amíg el nem érte az 50%-os Fibonacci retrace szintet. Ezért volt ott már a mai első ábrán is a sárga vonal nagyjából 1.131-nél. A poén az, hogy a zigzag belső szerkezetéből felfelé számolgatva és épp ez az érték jön ki.

A célszint az E-mini határidő (ES) megfelelője 1129.75 körül lehet. Ha a piac réssel felfelé nyit és azt viszonylag hamar betölti,
vagy
premarket időszakban számottevően a pénteki maximum felett jár és legalább percekre átlép az 50%-os Fib. szinten, de a 15:30-as nyitásra a negatív tartományban találja magát, akkor azonnal megnyitnám a short pozíció egy részét, és csak a maradékkal várnám ki a támaszok későbbi letörését. A "feltételek" teljesülése előtt viszont nem erőlködnék.


* apropó leading diagonal és a többiek: 7-8 olvasónak jelenleg is van aktív EWI előfizetése, amivel ingyen lapozgathatják Prechter The Elliott Wave Principle: 20th Anniversary Edition: Key to Market Behaviorcímű könyvét. Abban a 40. oldalon találjátok az alakzat leírását, a 87-en a vezérlőelveket és a 135. oldalon egy a Fibonacci retrace-re vonatkozó alábbi utalást:
"Az első hullám pozícióban megjelenő leading diagonal után tipikusnak tekinthető a 78,6%-os (négyzetgyök phi) zigzag korrekció."

S&P: Eggyel hátrébb

A néhány nappal ezelőttre ígért amerikai esés elmaradt, nem volt a piacon elég kétségbeesett játékos, aki a medve szorításában végül a mélybe vetette volna magát.

Ezzel persze csak átmeneti teret nyernek a bikák, a brutális végük nem marad el, mindössze kaptak egy kis halasztást.

Elliottos körökben sokat beszélgettünk a napi bontású grafikonokon jóformán minden indikátorral feltűnő bullish divergenciákról. (=Újabb alj az árban, de magasabb alj az indikátoron.) Azt kell, mondjam, jobban hinni kellett volna annak, amit az indikátorok matematikája súgott, annál is inkább, mert nem mondtak ellent Elliott elveinek. Egyrészt a mély és tartós túladottsággal azt sugallják, itt ez valóban már az elsődleges trend harmadik hulláma lefelé, tehát nem lesz új maximum az áprilisi csúcs felett. Másrészt a divergenciákkal azt, hogy a Minor 1-es hullám nem ért véget május 6-án a flash crash-ben. Valójában mi Elliott művelői azért voltunk bajban azzal az őrült nappal, mert az iszonyat meredek zuhanásban nem láthattuk a belső struktúrát, az alhullámokat, ennélfogva csak magából a méretből feltételeztük, ez megteszi a rövid távú trend komplett kék 1-es hullámának.

A piac egy ideig szépen igazolta is ezt a feltételezést, de jöttek a divergenciák, amelyeknek az azonos szintű harmadik és ötödik hullám között kell jelentkezni.

Miért nem hittünk nekik? Az elsőn belül megnyúlt ötödik alhullámra gyanakodtunk, ami a május 6-i nap közben elért -9%-ával sok indikátort értelmezhetetlenné tett. Azokban a napokon az indexek grafikonja tulajdonképpen semmi más technikával csak Elliott módszerével volt értelmezhető, ezért egy időre félretettük az oszcillátorokat.

Így történt előreszaladásunk a számozásban, amikor már május 13-tól Minor 3 első hullámait véltük meglátni, noha talán még mindig Minor 1 végét tapostuk. Azaz a piac eggyel hátrébb tart, mint a korábban itt publikált számozások. Valószínűleg.

Ugyanis ez mindaddig nincs így, nem biztos, amíg a június 3-i 1105,68-as SPX és az azonos 10.315-ös Dow értéket át nem lépi legalább egy pillanatra a piac. A rend kedvéért legyen "Utolsó figyelmeztetés?" c. bejegyzésben szereplő változat frissítése a mai első grafikonunk, amelyben még mindig él a korábbi ultra bearish számozásom. Igen alacsony az esély arra, hogy ez a számozás megállja a helyét, mert ehhez hétfőn a nyitás után jóformán azonnal meredek esésnek kellene következnie. Az ábrán csak a lényeges "sarokpontokat" jelöltem ebben az 1-2, [1]-[2], (1)-(2) megközelítésben:


Térjünk vissza az indikátorokra. A Dow Jones index május 25-én és június 8-án két újabb minimumot ütött. Nyolc indikátort vizsgáltam meg, ebből négy már az előbbi lokális aljnál jelezte a gyengülő momentumot, míg az utóbbinál (kedden) 7 mutatott divergenciát és az S&P már nem is ért el új mélypontot. Akkor most hová tegyük a nagy kék 1-es jelzést, ha esetleg nem hagyhatjuk ott?

A végleges válasz a következő napok mozgása alapján derül majd ki. Viszont az igazság az, hogy majdnem mindegy is. Három eső szakaszunk volt, mindháromról tisztán el lehet dönteni, hogy ötös szerkezetű impulse:
április 26 - május 6 (bő 8 nap);
május 13 - május 25 (8 nap);
június 3 - június 8 (3 nap);

Tehetjük a kék 1-est a május 25-i minimumra, ami egy Minute szintű harmadik hullámnak értelmezné május hatodikát - figyeljük meg, hogyan vándorolt át a kék 1-es szám:


Belátható, hogy ezzel a megoldással sincs hely felfelé, de úgy nincs, hogy közben Minor 1 eséséből, csak Fib. 38,2%-ot vett vissza a felfelé korrekció. Ez nem lehetetlen, de szeretnék több helyet adni az emelkedésnek. Mondjuk 1114-ig, vagy esetleg még feljebb a Fibonacci 50%-ig. Ez pedig csak úgy elképzelhető, ha a június 8-i minimumra rakom a kék Minor 1 jelzést, azaz leading diagonal alakzatnak nyilvánítom a hullámsorozatot.

Így már van tér felfelé, hiszen elvileg akár az áprilisi csúcsot is visszatesztelhetné a piac, de ez azért egy elsődleges harmadik hullámban nem szokás. A bikáknak jó eséllyel be kell érniük valamivel 1.114 és 1.130 között:


Összefoglalva: a piac túlságosan sérülékeny ahhoz, hogy long pozíciókat próbáljunk átcipelni egyik napról a másikra. Ezt megerősíti a kedden indult legfrissebb emelkedés bizonytalankodása is.
A fenti három a legvalószínűbb értelmezés, azaz rövidtávon bármennyire is felfelé mutatnak a grafikonok, középtávon előretekintve bullish számozás egyelőre a fasorban sincs.

Beszélgetések Elliottról - Június

A téma, amit ez alkalommal kibeszélünk gyakorlatilag egy ideje már bennem érlelődő blogbejegyzés, amit egyáltalán nem bánok, hogy végül a "Beszélgetésekben" öltött formát. Érdekességként azért elárulom, ha nem így lenne, akkor "A tömeg erre tart" címet kapta volna. (Cimballi)


Kissherceg: Rendszeres Beszélgetések rovatunk a májusi száma után annyi kérdést kapott, hogy sokat nem kell gondolkoznom, mit kérdezzek. Főleg azt kell megbeszélnünk, mi a mozgatórugó Elliott elvei mögött? A társadalmi hangulat miként határozza meg a trendeket? Hogyan? Miért?

Cimballi: A csordaszellem adja a magyarázatot. Vagyis az, ahogyan tömegben vagy egy hálózat részeként működnek az emberek. Angolul herd behavior a kifejezés.

Kissherceg: Mi ez tulajdonképpen?

Cimballi: Tömegben együttes viselkedést mutatunk, nagyon gyorsan átvesszük a környezet impulzusait, véleményét, ahelyett, hogy egyénileg gondolkodnánk. Kötődni kezdünk a tömeghez, mert kényelmesebb, kevesebb energiát igényel a tömeggel tartani. Kevesebbet annál, mint kilógni belőle, vagy független álláspontra helyezkedni.

Kissherceg: Hogy néz ki ez a tömegben cselekvés a tőzsdén?

Cimballi: Sokkal jobb érzés olyan részvényt vásárolni, aminek az emelkedésében mindenki egyetért. Sokkal nehezebb azt mondani, ellentétesen látom. Iszonyat erőfeszítés, sőt egyenesen ijesztő egy olyan pozícióról dönteni, ami szembe helyezkedik az újságok címlapjáról ránk ordító okosságokkal, a brókercégek elemzőivel, a politikusok nyilatkozataival. „Most komolyan, menjek szembe a haverom, munkatársam véleményével, esetleg azzal, amit fórumoldalakon ír a többi ’csordatag’?”

Aha. Egyre jobban értem, miért kerülöd a híreket, miért kezded kizárni a politikát. Ám azt is látom, közben intenzíven fórumozol. Nem lenne jobb az internetet, illetve az egész social media-t is elkerülni?

Egyrészt jóval kevesebbet fórumozom, mint pár ével ezelőtt, másrészt megtanultam hová tenni a hozzászólásokat. Rengeteg mindent ki lehet szűrni belőlük a tömeg kollektív hangulatára vonatkozóan.

Azt mondod, Elliott elmélete 100+ évvel ezelőtti grafikonokon is működik. Ezek szerint akkor is, amikor még nem volt internet. Van valami hatása a világhálónak a csordaszellem alakulására?

Sokszor eltöprengek ezen és arra jutok magamban, hogy igen, méghozzá komoly hatása. Ma azokon a csatornákon, ahol a fontos adatok, hírek, információk pillanatok alatt eljutnak a világ legtávolabbi szegletébe, a hangulathullámok is gyorsabban és intenzívebben képesek terjedni. Lényegesen gyorsabban, mint ahogyan például az 1800-as években ez lóháton valósult meg a legegyszerűbben.
Következésképp egy pánik nem tud lokális jelenség maradni, pillanatok alatt globális kiterjedésűvé válik. Ez a gondolatsor abba az irányba mutat, hogy a mostani válság rendkívül mély, de a mértékéhez képest esetleg gyors lefutású lehet.

Ki/mi irányítja a tömegek viselkedését?

Épp ez az, hogy senki.
Februárban az egyik bejegyzésemben lefordítottam pár gondolatot Robert Prechtertől, de link helyett inkább felidézem neked:
A tőzsdei játékosok „a társaikat figyelik, éberen, hátha iránymutatást kapnak arra vonatkozóan, hogy mi lesz a következő lépésük.” Ebben a viszonyrendszerben viszont nincs vezér. „Valójában a tömeg egészére tekintenek vezetőként, miközben az csak követőkből áll. Amikor nincs vezér, aki kijelölné az irányt, akkor a csorda hangulata az egyetlen tényező, ami a cselekvést irányítja, azaz a csorda sajátmagát vezeti."

Vagyis minél bizonytalanabb a tőzsde közönsége az iránnyal kapcsolatban, annál inkább egymást figyeli, és annál könnyebben hajtja bele magát valami szélsőségbe?

Valahogy úgy. És ezt nap mint nap tetten érhetjük, elsősorban persze a tőzsdei grafikonokon, de gyakran más, egészen hétköznapi területeken is. Van egy fantasztikus ábrám, amit nem én rajzoltam, hanem az Elliott és a többiek blog látogatói. Május 6-án este volt az amerikai piacokon a flash-crash, az a bizonyos napon belüli 10%-os esés. Elég rendkívüli piaci szituáció, érdemes megnézni mit tett a látogatószámmal.
Egy csökkenő háromszögből új csúcsra tört, mert mindenki próbált kapaszkodót találni. A tömegben az orientálódás egymás figyelésén keresztül történik, aminek ma már legegyszerűbb módja az internet böngészése, a hír-, fórum és blogoldalak fokozott látogatása. Nyilván nem az én oldalam látogatói statisztikája a legjobb indikátor a jelenség követésére, de elgondolkodtató, hogy még egy ilyen ismeretterjesztő oldalon is meglátszik a jelenség.

Mi mindent lehet elemezni technikailag! Amikor pár hete mutattad az ábrát, már akkor is lenyűgözött az üzenete. Van valami más példád is, ahol tetten érhető a „láthatatlan hálózat”?

A napokban volt egy írás az Elliott Wave International oldalán „Dobd el a jelzálogot! Élj szabadon!” címmel a szándékos csődről. Arról szól, amiről én már a Defláció c. bejegyzésemben is írtam, hogy egyre több amerikai család, akik egyébként ki tudnák fizetni a havi törlesztő részletet, inkább elhagyják az otthonukat. „Kisétálnak” a jelzálogból, mert az ingatlant terhelő jelzálog jóval magasabb a ház/lakás valós piaci értékénél. Egyszerűen otthagyják a banknak, kezdjen vele, amit akar. Lassan egy éve tart a folyamat, de csak most kezd begyorsulni. Miért? Mert ez a kisétálás a csorda normái szerint eddig nem volt „sportszerű”. Csakhogy az Economist-ból idézett statisztika szerint az, akinek az ismeretségi körében előfordult már legalább egy szándékos csőd, az 82%-kal valószínűbb, hogy elfogadhatónak tartja ezt a megoldást és maga is élne vele.

Vagyis az amerikai háztulajdonosok még a tőkeáttétes ingatlan long pozíciójukkal kapcsolatban is egymást figyelik?

Igen :) és ezért nem ért semmit a kormány beavatkozása. Arra gondolok, hogy a jelzáloghitel kamatának 2%-os csökkentésével akartak olyan házakban tartani családokat, amelyek értéke többszázezer dollárral van a jelzálog értéke alatt. Amíg a közösség nem tartja elfogadhatónak a bankokkal kötött szerződés felrúgását, addig maradnak 2% kedvezmény nélkül is (vagyis az akcióra költött pénz teljesen felesleges pocsékolás), ha viszont azt látják, a környezetükben vannak, akik bevállalják a szándékos csődöt, akkor a kormány a feje tetejére áll, akkor sem tudja megakadályozni a „elsétálást” és vele az újabb lavina elindulását.

Azért még mindig kérdezem, miért van csordaszellem? Hajlok rá, hogy így van, de nekem teljesen irracionálisnak tűnik a kialakulása.

Az is, de azért van ennek egy biológiai-pszichológiai magyarázata. Valószínűleg ösztönös reakcióról van szó, aminek kiindulási pontja az agyunk egy primitív területe. Anatómiailag a limbikus rendszer befolyásolja az érzelmeket, illetve ott találjuk azokat a funkciókat, amelyek a létfenntartáshoz szükségesek. Ilyen például a légzés, vagy a szívverés irányítása, de ide tartozhat a tömegekkel való cselekvés is. Minden itt van, aminek a célja a túlélés biztosítása; a menekülés, harcba bocsátkozás vezérlése is. Ezek az agyfunkciók érthető módon gyorsabbak, mint a racionális gondolkodás, illetve olyan intenzív érzelmeket – ha úgy tetszik impulzusokat – képesek generálni, amelyek időlegesen teljesen blokkolják, kiiktatják a racionális gondolkodást. Erre a beépített automatizmusra azért van szükség, mert néha kifejezetten hasznos a futás, vagyis az, amikor az illető nem áll meg gondolkodni a veszélyről, hanem azonnal cselekszik.

Ez történik a pánik pillanatában? Mondjuk, amikor rátámad valakire egy vadállat az erdőben?

Igen és mindegy, hogy bika, vagy medve. :) A limbikus agy átveszi az irányítást, az emberek kizárólag érzelmi alapon hoznak döntést és cselekedetüknek semmi köze sem lesz a racionális mérlegeléshez. Van erről a Socionomics Institute-nak egy ingyenesen megtekinthető 57 perces dokumentumfilmje. Abban részletesen kifejtik mindazt, amiről itt beszélek > History’s Hidden Engine c. film linkje.

Ezzel válik egyértelművé, hogy a kormányok, politikusok, bankárok, miért nem tudják befolyásolni a társadalmi folyamatokat és a tőzsdei trendeket. Nekem ezzel a megközelítéssel, amióta hallottam tőled, egyszerűbb az életem; kevesebbet gyártok összeesküvés-elméleteket és jobban a helyes kereskedési szituáció kiválasztására tudok fókuszálni. Szóval, még ha nem így lenne, akkor is érdemes volt belegondolni.

Valóban, az emberek többsége hihetetlen energiát veszteget el a manipulátorok keresésével. Azt fogadjuk el, hogy az ember nem egy számítógép! Egyrészt tényleg képes racionálisan gondolkodni és a maga jól behatárolt érdekei szerint cselekedni, de másrészt egy irracionális ösztönlény.

Hogyan keletkeznek a trendek a társadalmi hangulatban?

A hangulat valószínűleg egy a természetben hatékony növekedési formát / alakzatot / ritmust követ: hármat előre, kettőt hátra. A hangulat rajzolja a grafikonokat és létrehozza a társadalom szempontjából hírértékű eseményeket. Az emberek, - élükön a hírszerkesztőkkel - pedig kiválasztják azt a hírt, ami leginkább alátámasztja a piaci mozgásokat, majd a hír, vagy esemény újbóli felbukkanásától várják az ismételt, hasonló elmozdulást az árfolyamokban.

Ezek szerint amit kiváltó okoknak, magyarázatnak tartunk, azok valójában az eredmények?

Szerinted pénteken a Cisco azért esett 3%-ot, vagy a Nikkei hétfőn reggel 3,8%-at, vagy az EUR azért ment új minimumra a dollárral szemben, mert Magyarországon egy önálló devizával rendelkező országban néhány vezető politikus ostobaságokat beszélt? Nem inkább arról van szó, hogy, a szerkesztők azért emelték előre, mert ez volt leginkább összhangban az aktuális árfolyammozgással és a csorda pillanatnyi hangulatával? Ők ennek a specialistái, tudják, melyik téma vonzza oda a legtöbb látogatót, melyik hír váltja ki a legtöbb érzelmet. Ezért fizetik őket, hogy megmondják, mire fogékony a tömeg.
Persze, ha most a napokban tényleg bekövetkezik a közepes krach, amit várunk, akkor globálisan az emberek Magyarországot okolják majd az eséssel, mindaddig, amíg nem lesz egy másik nagyobb esés.

Gondolom, akkor ezek az események / hírek visszahatnak a hangulatra és tovább gerjesztik?

Nagyon logikusan hangzik, de mégsem így van. Épp ez az, hogy a társadalmi hangulat trendje magától változik meg, ha elér egy szélsőségesen optimista, vagy pesszimista állapotot és két pivotpont között csak nagyon rövid időszakokra, legfeljebb órákra, és/vagy az emberek egy kisebb csoportjánál térítheti ki a pályájáról egy-egy váratlan politikai, vagy gazdasági esemény. Ha az események képesek lennének alapvetően visszahatni a kollektív hangulatra, akkor a társadalmi trendek, vagy egyáltalán a trendek sohasem érnének véget. A hangulat eseményeket generálna, az események pedig még egy lapáttal rátennének a hangulatra.

Gondolj csak bele a háborúkba! Mindig a bear-piac végén, vagy az elinduló új emelkedés elején találunk rájuk. A fegyveres konfliktusok a hangulat által létrehozott legszélsőségesebb események, mégis a közelükben fordul a társadalmi trend. Épp kollektív hangulat extrém állapota váltja ki, amikor már inkább a fordulat valószínűbb a pesszimista tartományból. Át is fordul a "social mood" a holtponton, de a negatív események még egy ideig pörögnek tovább.

Kissherceg: Összefoglalom: Nem a hírekkel és az eseményekkel függ össze a hangulat, hanem egymás figyelésével.

Cimballi: És ami a gyakorlatban még ennél is fontosabb, a kollektív hangulat megelőzi a híreket és az eseményeket, ezért nem használható egy hír, vagy gazdasági esemény a hangulat, az árfolyamok és a gazdaság teljesítményének előrejelzésére.

Tovább a "Beszélgetések" júliusi kiadására >

Utolsó figyelmeztetés?

Kérdőjel nélkül, ha az elsődleges számozásomat, kérdőjellel, ha az alternatív (ALT.) változatot tekintjük.

Az egy héttel ezelőtti ábrám elsődleges számozását szépen követte a piac. Így ahhoz képest, amikor az S&P 500-as update bejegyzést írtam, annyi változott, hogy most egy új alternatív (ALT.) számozás készült. Ideje volt levennünk a napirendről az előzőt, miszerint a május 13-tól délnek tartó szakasz egy nagyobb korrekció hármas szerkezetű [b] hulláma lenne, ugyanis minden elemében impulzív (ötös szerkezetű) az esés belseje. Helyette inkább egy másik lehetőség kezd nagyon foglalkoztatni, nevezetesen, mi van, ha kék Minor 1 csak a múlt keddi új minimumnál ért véget (vagyis a május 6-i "flash crash" csak egy Minute szintű harmadik hullám volt). A két változat között kimenetel tekintetében a jelenleg zajló felfelé korrekció mértékében és időtartamában van a különbség. Ha nem Minute szintű a mostani emelkedés, hanem az eggyel nagyobb Minor, akkor korai még az "utolsó figyelmeztetés", mert jóval magasabb szintre, S&P-ben például 117x környékére is feljuthat a piac.

A továbbiakban - miután jól megmagyaráztam a címben szereplő kérdőjelet - már csak az elsődleges számozásról lesz szó. Azért csak arról, mert sokkal több vezérlőelvnek felel meg, mint a rövid távon bullish, alternatív változat. Ezért követem elsődleges számozásként; több mint két hete nem mutat semmi olyat a piac, ami miatt kételkednem kellene a helyességében. Ha a következő napokban továbbmegy ezen az úton, akkor a címbe nem kell a kérdőjel, ugyanis egyetlen emelkedő nap lehet hátra, mielőtt elindul az első súlyos pusztítást okozó eső szakasz.

Egy nap kell hozzá, vagy esetleg szerdán az első kereskedési óra, hogy befejezze az emelkedő-korrigáló alakzat megrajzolását a piac. Nagyon logikus várakozás az 1114-15 elérése S&P 500-ban, illetve a 10350-360 megérintése a Dow Jones indexben. Majd a bukóforduló. A helyzet az, hogy mind időben, mind pedig pontban teljesítette már a piac a korrekcióval szemben támasztott minimális elvárásainkat, azaz azonnal - akár holnap is - folytatódhatna lefelé a játék, viszont az alakzatot a csütörtöki csúcsnál nagyon nehéz befejezettnek számolni.

Ha valóban az következik, amire számítok, akkor a 3/(1)/[3]-as jelzésű eső hullám nem áll meg előbb, mint a 925-933-as zóna S&P-ben, illetve a 8.480-8.560 a Dow-ban. Ismét mondom, ezek az optimista kalkulációk.

Viszont ne csak én beszéljek erről, hanem itt van Robert Prechter május 20-i nyilatkozata a Yahoo! Finance Tech Ticker adásából. Véleménye szerint a jelenlegi hangulat lassan a felismerés hullámát tükrözi, amikor a fundamentum kezdi alátámasztani a technikát, úgyhogy legfőbb ideje felkészülni a hosszú lefelé tartó útra.

"On Schedule for a Very, Very Long Bear Market"

Szokásosan néhány mondat, amit kiemelek az interjúból: "Harmadik hullámban járunk, a harmadik szinte mindig gyorsabb és erősebb, mint az első, ezért egy-két hét meglehetősen komoly eladási hullám elé nézünk."
...
"Amire számíthatunk még, az a volatilitás drámai mértékű megnövekedése. Számos éles/meredek felpattanás kíséri a hosszúra nyúló esést, ami fenntartja az emberek érdeklődését, hiszen minden alkalommal úgy érezhetik majd, hogy megtalálta a piac az alját. Nagyjából ez történt 1930 és 1932 között is."
...
"Az esés ezután gyorsul be, igen sok van még belőle hátra. Jelszó a biztonság!
A '90-es évektől az emberek olyan mértékben rákaptak a tőzsdei kereskedésre, amire a történelem során még nem volt példa. Ez a fajta optimizmus és az ennyire széleskörű részvétel a 'Mánia' klasszikus megjelenése, aminek vissza kell billennie egy kiegyensúlyozottabb szintre.

Robert Prechter discussed the recent global sell-off that has sent all major
U.S. averages 10% below their 2010 highs with Yahoo! Finance Tech Ticker host
Aaron Task on May 20, 2010. Prechter says that the current climate shows that "we're
in a wave of recognition" where the fundamentals are catching up to the
technicals and that it's time to prepare for a "long way down."

For more information from Robert Prechter, download
a FREE 10-page issue of the Elliott Wave Theorist. It challenges current
recovery hype with hard facts, independent analysis, and insightful charts.
You'll find out why the worst is NOT over and what you can do to safeguard
your financial future.

Update: S&P 500

Kapásból ezen a grafikonon is meg lehet nézni, amiről tegnap a spirálról szóló bónusz bejegyzésemben írtam. Még csak a Subminuette, Minuette, Minute és Minor szintek játszanak, de mindegyik belépésével egyre határozottabban látszik a lefelé haladó ötös impulse szerkezet, az egyre hosszabb szakaszokkal. Tegnapi szóhasználatommal a "fejlődés", ahogy "nyílik a spirál".

Érdemes összehasonlítani pl. a különböző Minuette (1)-es hullámokat: Az első 14,87 pont hosszú, a második 22,91, a harmadikat nem látjuk, mert a május 6-i pánikban, vagy ahogy emlegetik, a flash crash-ben volt. A negyedik (1)-es ismét lefelé 58,76. Nem csodálkoznék, ha Fibonacci 161,8% körüli szorzatai lennének egymásnak ;)
Ugye-ugye!


A számozás alapján a péntek délutáni emelkedés hétfőn is folytatódni fog. Az ideális célszint S&P 500-ban 1108, Dow Jones indexben 10.351. Természetesen egészségesebb egy célzónát figyelni, aminek szépen megfelel a május 20-án, csütörtökön hagyott rés felső kétharmada.

Ha esetleg valakinek az jutna eszébe, a pénteki minimum egy (v), vagyis befejező hullám volt az én (iii)-asom helyett, az nézzen rá a kék Fibonacci extension rácsra. A (iii) hullám épp 1,618%-a az (i)-esnek, ami tipikus ebben a relációban, azaz az én hármas jelölésemet támasztja alá.

Ha a célszinten fordulat következik be, akkor az nehéz, csak utólag, a dél felé tartó mozgás szerkezete alapján megválaszolható kérdés elé állít bennünket:
- ha a komplett (iv) hullám ért véget, akkor nincs váltakozás (alternation) a (ii) hullámmal, ugyanis mindkettő zigzag, tehát nem örülünk neki, de jön egy újabb mélypont 5 hullámban a pénteki min. alá, majd egy nagyobb korrekció fel.
- ha csak az 'a' ért véget a (iv)-es hullámon belül, akkor indul lefelé a hármas szerkezetű b hullám, ami vagy flat korrekcióvá, vagy háromszöggé növi ki magát. Ebben az esetben megkapom a hiányolt váltakozást, viszont legalább péntekig oldalazást fogunk látni egy 70 pont széles sávban (ami a Dow-nál 600+ pont).

A kulcs ellenállási szint (KR) a 1114.89, ami felett nem jó a pénteki minimumnál lévő (iii)-as szám, ellenben erősen valószínűvé lép elő az ALT. felirat mögötti nagyobb regular flat-ről szóló számozás, ami még mindig a bearish fajtából való. Jelenleg a bessz piac kritikus határát (CR) a május 13-i napi maximumnál jelöltem. Utóbbi fölé zárás esetén kezdenék bikásat rajzolgatni.

Ha ennél is rövidebben kellene összefoglalnom: Arra van legnagyobb esélyünk, hogy egy sávban halálra unjuk magunkat a héten.

Holnap folytatom a bónusz mini-sorozatomat egy videóval.
Legalább lesz mit nézni.

Lefagysz, vagy cselekszel?!

- The Elliott Wave Theorist legfrissebb száma teljes terjedelemben letölthető (részletek lejjebb a cikkben) -

Ma este a hideg is kirázott, amikor begyorsult az esés, majd az általam használt kereskedési felületek, amelyekkel eddig soha nem volt problémám, teljesen belassultak, végül a legnagyobb volatiltás pillanatában kétszer, cca. egy percre meg is szakadt a kapcsolatom a tőzsdével, de volt olyan interfész, ami sokkal hosszabb időre leállt. Nem azért, mert károm lett volna belőle; a többszörös backupot tartalmazó rendszeremmel (még) biztonságban voltam.
Inkább az volt a döbbenet, hogy amikor először olvastam a válság előttünk álló szakaszának forgatókönyvéről, akkor az előrejelzésben találtam egy megmosolyogtató részletet. A jóslat szerint a shortosok sem fogják "élvezni" a drámát, ugyanis a túlterheléstől olyan tőzsdei rendszerproblémák lesznek, amelyek miatt akár napokra is állhat majd a kereskedés, lehetetlenné téve az időben történő zárást. Természetesen EWI forrásról van szó (egy 2004-es kiadású könyvből), amelyekről tudjuk, nemcsak célárakat tartalmaznak, hanem mindenféle háttérkörítést a társadalmi és gazdasági folyamatokról. Felrémlett előttem, hogy ez talán nem is puszta fantáziálás, hiszen egy évekig tartó esés előtt állunk és már az első napokban ilyen súlyos esetek fordulnak elő, mint ma.

Percekkel ezelőtt jött az értesítés a brókercégemtől, hogy készüljek, több tőzsde - köztük a NYSE és a Nasdaq - "kilátásba helyezte, hogy töröl bizonyos irreális tranzakciókat, melyek 20:40:00 és 21:00:00 között születtek". Ez tulajdonképpen annak beismerése, hogy volt valami műszaki zűr, amiért felelősek. Rendben. De azért vegyük észre, addigra a határidős indexek a napi premarket maximumhoz képest 4,5% mínuszban voltak és ráadásul nem éppen fordulásra kész hangulatban! Szóval elég naiv dolog a teljes esést, egyszeri és megismételhetetlen, lehetetlen és véletlen műszaki hibának tartani. Meg az ok-okozati összefüggéseken is gondolkodóba esnék. Melyik volt előbb? Az esés, vagy a rendszerhiba?

Mindenki vérmérséklete szerint döntse el, hogy mikor kezdi el fontolóra venni a lehetőséget, hogy a válság még nem ért véget, sőt a legsúlyosabb szakasza következhet, amikor nem a pénzügyi szektor, hanem a mértéktelen magas adósságterheket vállaló kormányok, önkormányzatok és háztartások válnak fizetésképtelenné. Mikor kezd el magának forgatókönyvet / cselekvési tervet gyártani arra a lehetőségre, hogy az elmúlt év száguldása mégis medvepiaci rally-nak, ha úgy tetszik átmeneti emelkedésnek, illúziónak bizonyul. Épp három napja fejtettem ki itt, hogy technikailag miként lehetséges ez.
A "mikor kezd már hozzá?" itt költői kérdés, de azért én javaslom egyre nagyobb tempóban ízlelgetni a lehetőséget legkésőbb akkor, amikor némi észheztérés után a mai "rendszerhiba alj" elesik majd.

Utaltam rá, hogy a Theorist legfrissebb száma "A Deadly Bearish Big Picture", kb. "Végzetes bessz kilátások" címmel egy különlegesen részletes elemzést és egészen pontos előrejelzést tartalmaz konkrét dátumokkal egészen 2016-ig. Az eredetileg csak előfizetőknek szóló dokumentum mától ingyenes Club EWI tagsággal letölthető, ezért nem ragozom tovább a témát. Sokan kérték, itt van, kitűnő lehetőség a felkészülés megkezdésére. Link a Theorist ingyenes letöltéséhez.

A múlt hónapban rengetegen regisztráltak a kereskedési lehetőségekről szóló tananyag kapcsán - azt a regisztrációt lehet felhasználni ehhez is. Tudom, többen küldözgették egymásnak, hogy megkerüljék az EWI regisztrációt, mégis hamarosan itt lehet az ideje nekik is becsatlakozni, ugyanis körvonalazódik egy ingyenes EWI próbahét az egyik szekcióban. Remélem, néhány napon belül részletekkel tudok szolgálni arról, hogy pontosan mit is kapunk. Mivel ez nem "letöltős", hanem "nézős" játék lesz, ezért arra nem fog működni a mail-ben továbbítás.

A fentiekhez képest már igazán kevés izgalmat találunk abban a friss Robert Prechter interjúban, amelyik épp 24 órával az esés előtt készült a Bloomberg News csatornán. A közel 5 perces beszélgetés alatt többször hivatkozik a Theorist következtetéseire. "A ciklusok, és a hullámszerkezet is a végéhez ért, negatív technikai jelzéseket látunk, túl vagyunk egy fej-váll alakzat jobb vállán, a forgalom végig csökkent az emelkedésben, az optimizmus nem volt még ekkora a 2007-es csúcs óta egyszer sem. Ha összeadjuk mindezeket, akkor semmi okunk sincs a részvénypiacokon befektetni." Link a videó megtekintéséhez.

Get Bob Prechter's Latest Market Report, Free!

"A Deadly Bearish Big Picture"
That's the headline Robert Prechter gave to his just-published Elliott Wave Theorist. You can read that entire 10-page issue right now -- for FREE!

Continue reading to learn more or get it now.

Headlines are usually about what happened already, but Prechter's headline is about what happens next. It goes beyond providing information. Yes, he wants you to see what he sees -- but Prechter's purpose is to provide you with a forecast so that you'll be prepared.

So please consider the top headline once again.

If you've read any of Prechter's books or heard him in an interview, you know that overstatement is not his style. When he says the "Big Picture" is "Deadly Bearish," that is exactly what he means.

This issue of the Theorist shows the depth of Prechter's recent research into what that "Big Picture" includes. The array of time cycles he explains is nothing short of amazing; each one is relevant to the how and when of what stock market prices will do from now until the year 2016.

And make no mistake, this April issue of The Elliott Wave Theorist fully recognizes the extraordinarily optimistic sentiment that now blankets the financial world!

Get your FREE copy of Prechter's latest research -- Download the April Theorist now.