A "hedgelt" pozíció rejtett buktatója - olasz módra

Jason Farkas írása

-- Az eredeti cikk arról, hogy az International Swaps Dealer Association miként lehetetlenítette el az államadósságok finanszírozásában alapvető funkciót betöltő CDS piacot: The Hidden Risk on a "Hedged Position" [link] --

A nagy múltú Jefferies (szimbólum: JEF) bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollár értékben csökkentette szuverén államadósság kitettségét az EUR övezetben. Csak a múlt héten, az azt megelőző hónapokról nem is beszélve, az európai adósságot finanszírozó intézmények egész sora deklarálta, ők bizony minden kockázatot kivédtek CDS (Credit Default Swap) "hedge" pozíciók létesítésével.

Mégis, ha az imént említett Jefferies csoport pozícióit ellentétes irányú ügylettel biztosították, akkor miért volt szükség a csökkentésükre? Most van hedge, vagy nincs hedge?

Íme a játék a színfalak mögött: A szuverén államadósság pozíciók birtokosai és egyben hedgelői ráébredhettek, hogy sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint voltak korábban. Miért?

Valószínűleg a múlt heti görög mentőcsomag "önkéntes" kötvényleírás része állhat a háttérben. Vagyis a megállapodás azon pontja, amely rendezi, hogy a kötvénytulajdonosok a követelésük mekkora részét látják majd viszont. Az ISDA az 50%-os leírást "önkéntesen" végrehajtható műveletként jelentette be, azaz technikailag ez nem minősül államcsődnek.

Tudniillik, ha Görögország nem fizeti vissza a kölcsönvett pénz 100%-át, az feketén fehéren csőd lenne. Viszont, mivel a görög kötvények tulajdonosai (nem kevés EU, ECB és IMF birkózás nyomán) elfogadták a rendezési tervet, miszerint minden dollár görög tartozás fejében 50 centet kapnak, anélkül, hogy a görögök hivatalosan bedobnák a törölközőt, ezért ez egy "önkéntes" lemondó nyilatkozat. Csak a csőd szót ki ne ejtse senki a száján!

Ha már viszont a görög vágás ilyen "önkéntes" alapon ment, akkor miért ne nyilváníthatnák a továbbiakban bármelyik másik EU tagállam adósságára vonatkozóan az enyhítési alkut "nem-csődnek"? Épp itt van az eb elhantolva. A CDS csak csőd bekövetkezése esetén védi a hedgelt pozíciót, ezért az ISDA döntés értelmetlenné tette a CDS intézményét, legalábbis 50% veszteség erejéig.

Mit foglalkozzunk ezzel? Íme, hogy miért érdemes:

Tegyük fel - csak feltételesen persze -, hogy számos európai bank tart szuverén kötvényeket a portfóliójában olasz és portugál adósságból. Az "önkéntes rendelkezést" megelőzően, [főleg, ha nőtt egy ország adósságához kötődő kockázat], akkor ahelyett, hogy megszabadultak volna a kötvényektől, védekezés gyanánt CDS kontraktusokat vásároltak, arra az esetre, ha a kötvényt kibocsátó ország becsődölne. Azonban ha az ISDA nem hajlandó az ilyen leírásokat csődnek nyilvánítani, akkor a CDS hedge pozíciók nem töltik be azt a funkciót, amiért létrehozták őket. Akkor pedig a csökkenő kötvényárak jelentősége abban áll, hogy az amúgy is feszült piacot egyenesen robbanékonnyá teszi.

Ez az ami ironikus; az ISDA, EU, ECB és az IMF nagy igyekezetében, hogy a görög leírás tovagyűrűző hatását kivédje, akaratlanul növelte annak esélyét, hogy a válság átlépje a határokat. Azzal, hogy a CDS védelmi funkciót nem hagyták működésbe lépni, beszűkítették az szuverén adósságot finanszírozók körét, a kötvényvásárlók ugyanis ezentúl kevésbé képesek fedezni a pozícióikat. Mi több, növelték a kötvénypiac potenciális eladóinak körét.

Zárásul érdekes lehet még a jelenség Elliott-i vonatkozása. A socionomics tudomány álláspontja szerint bear piacok idején a központi hatóságok, kormányok egyre többet avatkoznak be. Azonban az erőfeszítéseiket ritkán koronázza siker, mivel előre nem látható komplikációk lépnek fel, független attól, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak.

Ahogy Bob Prechter írta az Elliott Wave Theorist [link] 2011. júliusi számában:
"...ha bekövetkezik a deflációs összeomlás, akkor a CDS-ek nem működnek majd. A CDS-t kibocsátók is becsődölnek. Ebből nincs kiút."

Cimballi széljegyzete: Jason barátom épp egy hete írta ezt a cikket, ami akkor még alig volt több mint teória és feltételezés. Az EWI csütörtökön közölte le a gondolatmenetet, annak hatására, hogy a világ harmadik legnagyobb adósságpiaca, az olasz kötvénypiac a hét közepén kis híján végzetesen megborult. Mutatom lejjebb a 10 éves kötvény határidős grafikonját. A tanulság nem más, mint amit Jason is elmond. Egy túlfeszített piacon a beavatkozási kísérlet hozhat átmeneti enyhülést a tünetek tekintetében, de a következő pillanatban máshol, még kritikusabb helyen dugja elő a fejét a probléma, amit nem sikerült alapjaiban orvosolni. Az olasz költségvetés élet-halál harcot vív a maga adósságával, ezen jogi kategóriákkal történt kavarás nyomán pedig elveszítheti a finanszírozási forrását, mivel azok az intézmények, amelyek az ügyes hedge manővereknek köszönhetően szinte végtelen mennyiségben hajlandóak lennének vásárolni az adósságból, nem tehetik meg, mert nem tudják magukat bebiztosítani csőd esetére. Amíg a görögök problémája nem ügy, akár a hajuknál fogva is ki lehet őket rángatni, addig az olasz kötvénypiac nagyságrendje miatt nincs az a kormány, vagy európai hatóság, amely elegendő pénzt tudna biztosítani egy mentőakcióhoz.

Vészjósló pánik az olasz határidős kötvénypiacon november 9-én,
szerdán és az azóta bekövetkező enyhülés

Hasonlatos

S&P500 és ezüst medve négy grafikonon

Noha magam az azonnali bear változat és az erőteljes letörés pártját fogom és majd mellette érvelek ebben a mai bejegyzésben is, de ettől még el kell ismernem, sok igazsága van azon kollégáknak, akik 1-2 hetes időtávon még felfelé korrigáló forgatókönyvet preferálják. Emlékeztetőül erről az elképzelésről, vagy valami hasonlóról van szó: komplex értelmezés jelölése SEP/23 [link]
Örülök is neki, hogy mellette vitatkoznak velem, mert annyiszor mondom, hogy ha agresszív bull, vagy nagyon bear az értelmezésünk, akkor mindig vezessünk mellé egy eggyel lassabb változatot. Szóval tartsuk csak meg, ne tegyük el túl messzire ezt a szcenáriót.

Pro

Sokat látom az alábbi analógiát emlegetni az elmúlt napokban, ami 2008. márciusi helyzethez hasonlítja a mostani index-állást. Valahogy így:

Heti S&P500: 2008-ra is volt fej-váll, akkor is tagadták a problémát,
most sem fél senki komplett európai államok csődjétől

Megjegyzem, még a mögöttes fundamentális háttér és a kommunikációs körítés is azonos; 2008-ban már mindenki tisztában volt a másodlagos jelzálogpiac nehéz helyzetével, az USA-ban sorra dőltek az ilyen típusú szolgáltatók, ám valahogyan mégis létrejött a problémák tagadása, a piac mégis visszatáncolt a szakadék széléről. Pontosan onnan, ahová most, a mögöttünk hagyott héten került. Így jött létre a 2008. március 17. - május 19. rally, egy az addigi esés cca. 57%-os korrekciója (ld. a retracement jelölést az első ábrán).
Most is tényként kezeli a világ Görögország csődhelyzetét, a finanszírozáshoz egyre nehezebben jutó, kimentésre szoruló európai bankok talán még nagyobb problémáját, de senki nem is próbálja felbecsülni pl. egy országcsőd tovagyűrűző hatását, ami szerintem nemcsak a teljes eurózónát kényszeríti térdre, de a Földgolyó ellentétes oldalán még az ausztrál bankrendszert is megrázza majd.

Kontra

Lesz-e akkor rally északnak? A gondolatom az, hogy nem. Sőt talán csak egy kereskedési nap haladéka van a piacnak az összeomlásig, de erre természetesen nem a hírekből, hanem a grafikonokból következtetek. Kétféle grafikont mutatok be a szemléltetéshez, egy indikátorosat és egy analógiát. Nem a fenti index analógiát, hanem egy másikat, egészen a közelmúltból, idén szeptemberből.

Kezdjük az RSI (az ábrán balra) és MACD (jobbra) párossal! Az indikátorok letörést és néhány nap meredek esést jósolnak, de természetüknél fogva nem tudják megmondani, hogy a bekövetkező mozgás hármas hullám, vagy a nyárról induló első nagy impulzus végső, ötödik hulláma lesz-e. Kétségtelen, hogy lehet olyan számozást készíteni, amely szerint augusztus 9. óta a negyedik hullámban vagyunk. Viszont nem most kell eldöntenünk ezt a kérdést, érdemben ugyanis nincs több, vagy jobb információnk, mint korábban, amikor erről részletes fejtegetést publikáltam.

Következetes beszéd a szakadék széléről. Egy eső nappal több (jobbra)
már egyértelmű helyzetet teremtene. Létezik-e ehhez rövid távon bear számozás? 

Az ábra jobb oldali változatán az MACD grafikonon hozzáadtam egy nagyjából 2% esést hozó hétfő, vagy kedd hatását. Már a "képzelt" extra gyertya nélkül is szépen látszik a horog (hook), ami a szeptember 20-i indikátoros ábrán előrejelzett MACD keresztezés megerősítése lehet.

Akik voltak Kerülj előnybe indikátorokkal! tréningprogramon, azok értik a két indikátor bearish üzenetét, ami alapján komolyan meggondolandó, hogy ez alkalommal az agresszívebb Elliott-i jelölést keressük meg és emeljük ki operatív szcenáriónak. Hogyan állnak össze az Elliott hullámok az agresszívebb értelmezésben? Itt jön be az analógia:

Ha az SPX (balra) is impulzus + zigzag + indító diagonal formációban
halad, akkor jellemző lenne a folytatás, amit az ezüstnél láttunk (jobbra)

Egy olvasói kérdés hívta fel a figyelmemet pár hete az ezüst határidőre (SIZ1), ahol végül kialakult egy ötös szerkezetű első hullám, amelynek alhullámai átfedésben voltak. Indító ék (leading diagonal) tehát, amely után egy erőtlen, mindössze Fibonacci 38,2%-ot emelkedő flat alakzatra emlékeztető korrekció következett.

A trendnek eggyel alacsonyabb szintjén, de nagyon hasonlatos ehhez a S&P index legutolsó négy napja.

Ha az analógia mentén haladunk, akkor két nyitott kérdés van. A pénteki minimum után megkísérli-e a piac visszatesztelni az 1.155-1.160 zónát, vagyis a szeptember 19-i ezüst szituációnál tartunk (a kis piros karikánál), vagy már a szeptember 22-es állapotban, éppen csak egy lépésre a szakadék szélétől? Előre mondom, nem lesz minden kis apró szving 100%-ban azonos, ezért a részletek tekintetében legyünk rugalmasak.
Vagy egyáltalán, a kísértetiesen hasonló viselkedés és a teljesen azonos kontextus ellenére nem lehet-e az SPX lejtmenet 1196-ról egy hét hullámból álló korrektív dupla zigzag (barna/bordó sorszámok), ami éppen valahol a hétfői nyitás környékén készül véget érni? A válasz keresésekor érünk vissza a momentum szakértőihez (RSI, MACD), amelyek azt mondják, inkább nem.

Így már érthető a pénteki kereskedés végén megemlített "ultra bearish" hozzászólásom oka az előző bejegyzés alatt. [iii]/3/(3)-as hullámot várok két napon belül, de még csak az Elsődleges / Primary [1]-es hullámon belül. A rend kedvéért az ezüst grafikonja 09/22-ét követően:

Az ezüst a fenti szituációt követően az S&P-nél eggyel magasabb rendű 3/3 után
(az elmozdulás kb. 67.000 dollárt ért kontraktusonként, ha valaki megtalálta)

A kék szaggatott téglalap ugyanaz, mint ami eggyel feljebb halványan látható SPX-ezüst összehasonlító ábrán.

Az analógiát nem azért hoztam fel, mert valamiféle korreláció lenne a két instrumentum árfolyammozgásaiban, hanem a szemléltetés végett, annak érdekében, hogy kézzelfoghatóvá tegyem, milyen karakterjegyekre számítsunk, ha a fenti SPX értelmezés megállja a helyét.

Most mindegy melyik (EURUSD)

Az utóbbi hónapokban keveset szóltam az EURUSD dolgában, amiben előzőleg pedig sokáig erős fogást találtam. Eltűnt benne a fonál, amit az elmúlt év első felében követtem. Mostanára azonban az egymásnak ellentmondó bizonyítékokból mégiscsak kezd összeállni egy értelmezés, ami egy háromszög alakzatot valószínűsít. Akikkel beszéltünk, leveleztünk erről, tudják, hogy egy ideje már foglalkoztat egy méretes háromszög, de eddig túl képlékenynek tűnt az elképzelés.

Távolabbról nézve
A helyzet megértéséhez előbb heti bontású grafikonon 2008. derekáig szükséges visszanyúlnunk.

Képre kattintva felnagyítható

Miért kezdtem kutakodni ebbe az irányba? A novemberi - most Primary szintű [C]-vel jelölt - csúcsról még az volt a várakozásom, hogy az EURUSD egy meredek impulzussal fog esni, viszont a várt sima ötös szerkezettel szemben egyre jobban hármas (korrektív) szerkezet formálódik. Nem lehetetlen ötösnek számozni az esést, de egyre nagyobb feszültségek jelentkeznek egy impulzív értelmezésben.

Ezzel szemben a fenti ábra segít megválaszolni a kérdőjelek nagy részét. Leginkább azt, hogy miként lehet, hogy a júniustól induló emelkedés és az aktuális esés is hármas szerkezetű? Miért nem töri már át az EUR az 1.26-os szintet, amivel Elliott-i szempontból végérvényesen lezárná a második félév novemberig tartó emelkedését?

Miért ilyen aránytalanul kicsi a november 30-án véget ért esés hármas szerkezete, az előző (A)-(B)-(C) alakzatokhoz viszonyítva? Utóbbira, ugye az a helyes válasz, hogy egy háromszög egyik hulláma általában komplex, tehát nem szimpla (5-3-5), hanem dupla zigzag (5-3-5-x-5-3-5).

Az pedig már csak 'gyanú a négyzeten', hogy a november 4-i 1,4282-es csúcs a 2010-es nagy Primary [B] esés 70,7%-át korrigálta. A 0,707 a Fibonacci 50% négyzetgyöke, egy háromszögeken belül jellemző speciális retrace szint.

Természetesen szokás szerint maradt még így is bizonytalanság a jelölésben, mert az emlékezetes 2009. novemberi csúcshoz vezető, a háromszög [A] hullámának jelölt emelkedés 78,6%-ot korrigált, ami nem jellemző a háromszögekre; túlságosan mély, de nem kizárt. Ugyancsak kérdéses az új 1,1876-os minimumra eső [B] belső szerkezete, mert nem feltétlenül impulzus, de könnyen annak számozható, márpedig a háromszög csak zigzag alakzatok sorozatából és részben kisebb háromszögekből állhat - az öt hullám (a, b, c, d, e) egyike sem lehet impulzus.

X végét kivárjuk
Ideje egy közelebbi pillantást vetnünk a napi grafikon részleteire:

A következő napokban erőteljes további emelkedést az (X) hullám (egyébként expanded flat) már kevésbé produkálhat. Fel kellene szenvednie azért magát 1,3500 fölé, leginkább 1,3550 közelébe. Ehhez 2-3 kereskedési nap lehet szükséges, majd indulhat az Intermediate (Y) esés három hullámban, ideális esetben 1,2240-1,2220-ig. Sorolom itt a számokat, de be ne aludjunk, hiszen unalmas oldalazó háromszög ide vagy oda, a hamarosan aktuális lokális maximumból közel 1300 pipes esés következhet a [D] pontig!

Ez a lokális mélypont hozzávetőleg 1 hónapra van innen, majd következik még egy jelentős felfelé kör, amelynek időtartamát nehéz meghatározni, mivel maga is lehet egy komplett, időigényes háromszög. Mindent egybevetve áprilisnál előbb nem várható az eurózóna brutális megborulása. Érdemes lesz figyelni, mert amennyiben tényleg háromszögünk van, akkor az alakzat [E] pontjára jellemző a nagy horderejű hír, vagy esemény hatására bekövetkező fordulat. Ismétlem, majd jócskán benne a tavaszban.

EWI értelmezés
A háromszög lehetőséggel azért is érdemes foglalkozni, mert (most még) kevesen látják. Erről tanúskodik, hogy ebben a pillanatban az EWI is más értelmezésben gondolkodik. Legalábbis ez vehető ki a január 11-én publikált, egy 30 perces bontású grafikont is tartalmazó
EURUSD: Up, But For How Long? [link] c. V. Pokhlebkin cikkből, amely alapján "rekonstruáltam" az alábbi elképzelésüket:

Egyébként erre a jelölésre utaltam, amikor feljebb így fogalmaztam: "egyre nagyobb feszültségek jelentkeznek egy impulzív értelmezésben".
A következő egy hónap távlatában mindegy kinek van igaza, mindegy melyik számozást preferáljuk, mert mindkét értelmezés lefelé mutat. A különbség majd időben egész sokára, a 1,2240-es szinthez közeledve jelentkezik.