Valami Elliott Wave International meglepetés

2016. április 20., szerda

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - III. RÉSZ

Egy tipp több részben, amivel megérthetjük a népszerű "csodát"

Ma egy kedvencet mutatok. Úgy tűnhet mintha a dupla csúcs alakzatot nem szeretném, pedig az egyik kedvenc kereskedési setup lehetőségem épp a dupla tetőhöz kapcsolódik. Ebben a sorozatban azért szedem ízekre a dupla tetőket, hogy valóban használhatóvá váljanak a számunkra, amikor technikai elemzés tárházából épp ilyen alakzatokat veszünk célba. Hogy valóban értsük őket. Ehhez pedig ma látni fogjuk, kontextus kell.

A dupla csúcs, vagy dupla alj legtöbbször nem a trend fordulását jelző alakzat. Ezt tisztáztuk az I. részben [link]. A II. részben [link] az első csúcstól elmaradó jobb oldali tető és kereskedési célok összefüggéseiről volt szó. Ma pedig a kontextusról. Mert minden hullám, és minden alakzat elhelyezkedik egy befoglaló környezetben, amely bizonyos sorsra predesztinálja a jelenséget.

Megmutatom azt a helyzetet, amelyben tipikusan a dupla tető shortolását választom. Vegyük majd észre, hogy nem csak magát a dupla tetőt veszem figyelembe, hanem a befoglaló trendet is. A konkrét GBPJPY helyzetre egy privát coaching órát követően mentünk rá egy kliensemmel. Itt a levél, amelyben felhívtam a figyelmét a készülő letörésre:


"...naposon, miután kivette az eggyel alacsonyabb [rendű] negyedik hullám alját, alacsonyabb tető dupla tetőt bear trendben formázott (valószínűleg flat korrekció). Egyik kedvencem, jöhet egy nagy letörés benne, ha nem marad sávban." Vagyis a keresett konstelláció a lefelé tartó trendben kialakuló alacsonyabb dupla tető. Az már valami!

A levélben foglaltakból előtűnik a jó kereskedés ellentmondó tanulsága: nem előrejelezni kell, sem pedig utólag okosnak lenni, hanem a friss tényeket és a historikus adatokat összefésülni. Az elemzők általában a múltban élnek és messze előre tekintenek, álláspontjukat pedig rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem változtatják meg. A kereskedők a jelent látják és azt értékelik kontextusba helyezve, és később is alkalmazkodnak a történésekhez. A levélírás pillanatában a napos GBPJPY grafikon így nézett ki:


Mindjárt látjuk, milyen jól működik a dupla csúcs bear trendben. Épp olyan jól, mint a dupla alj szokott bull trendben, amikor magasabb aljat képez egy magasabb tető, magasabb alj sorozatban. Egyszerű józan paraszti logika? Eh, az kellene, hogy legyen, de utána lehet olvasni - Google rá, és a szakirodalom a dupla csúcsot majdnem mindig bull trendekben hozza elő, a dupla aljat pedig eső piacokon. Pont fordítva, mint ahogy működik is.

Hogy ne csak az én állításom álljon más szerzők állításával szemben, hívjuk segítségül Elliott hullámait. Elliott alakzataiból eggyel kisebb idősíkon, azaz a 4-órás nézetben összerakhatjuk, hogy milyen hullámok adják ki a GBPJPY dupla tetőt, amely a korábbi - március 11-i - lokális csúcs alatt (értsd. annál alacsonyabban) alakult ki. Az iménti napos grafikonon halvány téglalappal jelölt részbe nagyítok bele:


Szeretem az egyszerű megközelítéseket és nem jelölgetek így hullámokat. Hanem amint az a levélben állt, azt mondom, hogy ez egy alacsonyabb tető dupla tető bear trendben, ami mögött lehet egy flat 2-es hullám, vagy B. A flat (azaz lapos) korrekcióról azt tarja Elliott, hogy gyakran követi megnyúlás, vagy fogalmazzunk egyszerűbben: gyorsulás. Ha tehát ez a kép bemozdul délnek, akkor nagyot mehet.

Egy bull trendben a trend maximumát tartalmazó dupla tető mögé nem tudok ilyen egyszerű, tipikus számozást rakni, mert olyan ritka jelenségeket kellene elővennem, mint pl. a csonka ötödik hullám. Ne is menjünk bele, hogy mit jelent. Inkább nézzük meg, hogy mi jött itt a GBPJPY "jófajta" dupla tető alakzata után:


- Egy jó menet délnek. Sokat nem fájt a feje a dupla tetőt shortoló kereskedőnek.

Van még egy IV. részre is mondandóm. Éppen ez a GBPJPY devizás példa visz át rá, amikor megírom. Aki most gyorsan a III. rész témájában szeretne kicsit jobban elmélyülni, az lépjen tovább a kétrészes "Fej-váll és a kontextus" bejegyzésre.

Köszönöm a jelentkezéseket, érdeklődéseket a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! programra. A csoport tele, a következő sorozat pedig decemberre várható.

2016. április 10., vasárnap

Cimballi

Annyian kérdezték már, honnan a Cimballi név. Nos, először is, nincs köze semmilyen kávéfőző márkához. Azt középen úgyis egy L-betűvel írják, nem pedig kettővel.

Lassan másfél évtizede, amikor még Horgász, Időjós, cszanto, oraculum, tboly,  Maui73 lakták a Chartcenter fórumait, szerettem volna magam is bekapcsolódni az amúgy nagyon kulturált beszélgetésbe. Ehhez pedig regisztrálni kellett az oldalon és hozzá valami jól csengő nevet találni. Mivel épp akkoriban olvastam Paul-Loup Sulitzer Money című pénzügyi kalandregényét, ezért kölcsönvettem a történet főhősének Franz Cimballinak a nevét.

Ahogy teltek az évek, szaporodtak a hozzászólások, majd elindítottam ezt a blogot, a Cimballi nick-ből "márkanév" lett, és rajtam ragadt. Ez akkor vált számomra nyilvánvalóvá, amikor egy összejövetelen ahol előadtam, a polgári nevemet használtam, ám az egyik résztvevő odajött hozzám: engedjem meg, hogy továbbra is Cimballi-nak szólítson, mert neki a László nem mond semmit. Hoppá.

Egyébként aki elolvassa az igazán egyedülállóan pörgős és egzotikus Sulitzer művet, az készüljön rá, hogy nem tudja majd egy percre sem letenni. Viszont amennyire nagy kedvencem a könyv, a regényből készült, azonos című film annyira nem jön be. Ezt a művet olvasni és nem pedig nézni érdemes.

A pénzügyi kalandregény, amelyben Cimballi a főhős. Megvan nekem angolul és magyarul is (illusztráció: Cimballi)

Lapozzunk tovább, mert nyilván oka van, amiért épp most került ide ez a közjáték a Cimballi név körül. A magyar bíróság munkáját megkönnyítendő tisztázom a Cimballi név dolgát. Történt ugyanis, hogy a Tőzsdebiblia könyv szerzője, Nyitrai Gergely változtatás nélkül, üzleti céllal átvette és saját szellemi tulajdonaként tüntette fel az "Alapok" sorozatban 2010. februárjától megjelent bejegyzéseim egy részét ábrástól, mindenestől. A szóban forgó cikksorozat első részének címe például "Dow-ból brokkoli - Alapok I." volt, és itt a hivatkozás hozzá: [LINK]. Minden rész végén van egy másik link ami lehetővé teszi az ugrást a következő részre.

Aki kíváncsi az egyezésre, lapozza fel Nyitrai Gergely Tőzsdebiblia könyvének Elliott hullámelméletéről szóló fejezetét a 195-221. oldakon, aki csak egy gyors betekintést szeretne, annak készítettem mintának egy fotót a 202-203 oldalpárról a Tőzsdebiblia második kiadásából. Amit ezen oldalpár mellé kell nézni, az Alapok sorozat "Többször így, mint másképp" része:


Fotó Nyitrai Gergely - Tőzsdebiblia c. könyvének egyik oldalpárjáról. A bekezdéscímeket és néhány mondatot törölt, de más változtatást nem tett a szerző a blogbejegyzésemhez képest.

Egy nagyjából egy oldalnyi szakasztól eltekintve a teljes fejezet ugyanilyen szinten az Elliott és a többiek blogból van. Nyitrai Gergely felhasználási engedélyért nem keresett meg.

Nyitrai Gergely kételkedik abban, hogy Cimballi és az őt szerzői jog megsértése miatt perbe vonó Nagyferenci László ugyanaz a személy lenne. Mivel mással lehetne a kétségeket eloszlatni, mint ezzel a bejegyzéssel?

Kedves Elliott és a többiek blog olvasók, kéretik szurkolni! Ügyünk biztatóan alakul. Tiszta a tényállás, és az április 1-i első tárgyalás bírósági meghagyással zárult, amelyben a Törvényszék a keresetemnek igazat adott. Miért nevezem az "ügyünknek"? Mert a biztatáson túl már eddig is rengeteg tevőleges segítséget kaptam a blog közönségétől. Köszönet érte.

2016. március 27., vasárnap

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - II. RÉSZ

A “dupla csúcs alakzat gyakrabban oldalazó korrekció, mint fordulós alakzat” megállapítást jártuk körbe az első részben [link]. Az S&P500 2015 nyári és őszi csúcsait használtuk példának, amelyek mostanára már adják, amit szemléltetni szerettem volna. Hátha így, az élő helyzet kapcsán bemutatott elmélet könnyebben saját élménnyé hasznosul.

Vágjunk bele a téma “mi lehet jó egy fordulatra, ha a közel egyenlő csúcs nem” részébe! Elliott egyik vezérlőelve szerint a kettes hullámok mélyen korrigálnak. Tipikusan 62%-ot, vagyis kerekítve mondjuk azt, hogy az első eső szakasz 2/3-át veszik vissza. Akkor hát minek foglalkoznánk egy duplacsúcs közel 100% retrace szintje mellett a trendforduló gondolatával? Nem kell. Már eleve Elliott szerint is csak lehetséges, de nem valószínű, hogy az trendfordulót hozna. Nekünk nem a kivételek bravúros megjövendölésére van szükségünk a jó kereskedési helyzetek definiálásához, hanem csak a tipikus helyzeteket kell felismernünk és minél jobban kihasználnunk. Elliott természetben megfigyelhető arányokból kiinduló megfigyelése egyébként sem jár(t) messze a valóságtól, mert nagy számú statisztikai elemet figyelembe véve az átlagos 2-es hullám mindössze 57-58% mély. Magyarán Elliott ajánlása hozzávetőleg tényszerű.

Az eredeti vezérlőelv és a statisztika alapján sem valószínű, hogy egy duplacsúcs egyenlő, vagy enyhén alacsonyabb második tetővel kettes hullám lenne, de persze nem lehetetlen. Viszont könnyebb az életünk, ha oldalazó korreciónak gondoljuk, mert akár 75-80%-ban igazunk lehet és talán csak ötből egyszer lepődünk meg.

Nem győzöm hangsúlyozni, ami már-már a mottóm. A jövő kitalálása helyett inkáb a “Mi éri meg?” kérdésre fókuszálok. Egy közel egyenlő tetővel forduló piacot nem éri meg trendfordulóként kereskedni, legfeljebb a két csúcs között kialakult völgy közelébe célárazva lehet skalpolni mindvégig szem előtt tartva a pozíció kontratrend jellegét.


Ha a jobb oldali tető jelentősen alacsonyabb, akkor felmerül a tartósan, mélyen délnek forduló lejtmenet lehetősége, de ez nyilván a nagyobb kép kontextusától is függ. Ebben a leckében inkább arra fókuszálok, hogy milyen mély korrekció esetén vegyünk számításba az első eső szakasz minimuma alatti célárat. Már elhangzott, hogy Elliott többnyire mély korrekcióként definiálta a második hullámokat és ideálisnak a 62%-os retracement szintet tekintette. Felesleges ennyire egyetlen értékre rászívnunk magunkat; magam az 50-80%-os tartományban bekövetkező fordulatoknál és ezzel együtt alacsonyabb tetőnél teszem fel egy rajzra, hogy az talán 2-es hullám csúcsa lehet, de még ekkor is felrajzolom a korrektív csatornát, amely eredendően az A-B-C lehetőséget hivatott hozzávetőleges határokkal ellátni.

A korrektív csatornát most az S&P500 példánkon tudom aktuálisan megmutatni. Az S&P késő őszi, az ábrán fekete B-vel jelölt kb. 92%-os retrace emelkedése miatt könnyű dolgunk volt a diagnózissal: sávozásban lehetünk. Ezt volt érdemes gondolni. És nem kellett csoda látnoknak lennem, hogy leírjam november 17-i bejegyzésemben: "a júliusi ATH (minden idők legmagasabb árfolyamértéke) maximumok ilyen gyors visszatesztje oldalazó korrektív forma megjelenésére utal."



Azaz, ha a két csúcs nagyon közel áll egymáshoz, akkor az esés tere a sáv tartományára korlátozódik és kevés sikere lehet egy a korábbi völgyön túlra tekintő short pozíciónak. Természetesen az inverz állítás is igaz: ha két alj áll közel egymáshoz, akkor a két alj közötti csúcs meghaladására felesleges játszani.

Azt vegyük figyelembe, hogy mivel a piac korrekció alatt törekszik a trenddel szemben haladó szakaszok egyenlőségére, ezért amit “sávnak” nevezek, az lehet egy alacsony szögben lefelé, illetve felfelé haladó csatorna. Ne mindig a szabályos oldalazó téglalapot keressük. Amire így rátalálunk az a klasszikus technikai elemzésben zászlónak nevezett alakzat, de a klasszikus megközelítésnél sokkal kifinomultabb paraméter segítségével specifikáltuk a helyzetet és egyben döntési fát is rajzoltunk.


Szeretnék még egy további aspektusra rávilágítani: a figyelmünk fókuszára. Ha ilyen egyszerű módon tudunk dönteni akkor nemcsak rögtön lefelé áll elő az elvárásunk, de tudjuk, hogy azért nem szabad túlzásba erőltetni a shortot, hanem végül idejében a felfelé kört kell majd célba venni. Ezzel szemben a klasszikus megközelítés csak akkor lép be északnak, ha a piac kitör a sávon kívülre, akkor van készen a “zászló”. Az a pillanat azért problémás, mert a tartós felfelé kitörés esélye annál alacsonyabb, minél szabályosabb az oldalazó alakzat. Veszélyesen késő egy kitörésben az egyébként lassuló trendbe belépni. Fallabdázzunk csak, amíg a piac jól pattog!

Hogy milyen kézzelfogható, többnyire egyszerűen leolvasható szempontok szerint lehet korrekciót és trended megkülönböztetni, arra számos objektív ellenőrzőlistát mutatok be Elliott rendszere és az RSI indikátor ötvözésével az április 24-én induló Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel [link] kereskedési programon. Az ideálisan alacsonyabb alj dolga például csak egy tétel a trendfordulós listáról.

Nyolc este, online kiadásban - egy komplett szemlélet, rendszer és módszertan.

 ...És még mindig van miről beszélni a dupla csúcs kapcsán, ezért lesz ebből a sorozatból egy harmadik rész is. Addig is tanuljuk meg a valószínűbb kimenetel mentén fűzni a gondolatainkat független attól, hogy például január első hetében mekkorát zúgott a piac. De minimum fogadjuk meg az előző rész alatt hozzászóló Fxtarget summázatát (tartalmilag idézem): a sikertelenül kereskedett dupla csúcs a fő trend elleni kereskedés miatt lesz bukó; a kereskedő nem veszi észre, hogy egy kezdődő oldalazással van dolga, mert az mindig dupla csúcsnak, vagy völgynek néz ki az elején.

2016. február 23., kedd

Élő kereskedési helyzet egy napon belüli trend késői fázisában

Ad barátunk rávett, hogy egyszer tegyek már ki a "nap trade helyzete" címmel olyan írást, vagy beszámolót, ami visszaadja, hogy milyen a kereskedés világa, mit jelent, hogy folyamatban gondolkozunk, alkalmazkodunk az árfolyam cikluson belüli helyzetéhez meg hasonlók.

A kereskedési rendszeremnek vannak hagyományos, állandó támpontjai. Elég sok. Például az, ahogyan beazonosítok egy lassuló trendet. A lassuló trendeknek megvan a sajátos trendkövető stratégiája. Vagyis az ilyen helyzeteket, ha egyszer azonosítottam, ugyanazon sarokpontok, elvek mentén kezelem. Ugyanakkor, ahogy az egyik kontextus-momentum-szignál módszert elsajátító hallgató fogalmazott: Minden setup nagyon hasonló, a piac elképesztő módon másolja magát, de még sincsen két egyforma setup. Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba....

Jöjjön akkor a videóbeszámoló arról a kereskedési helyzetről, amely 2016. február 23-án talán legjobban adta magát. 30 percet rögzítettem a képernyőmön történtekből és egy kicsit több mint felére zsugorítottam össze az érdektelen részek gyorsított átpörgetésével:



2015. december 6., vasárnap

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - I. RÉSZ

Egy tipp több részben, amivel megérthetjük a népszerű "csodát"

Amikor a népszerű dupla csúcs alakzatot képzeli maga elé, akkor a kereskedők többsége a majdnem tökéletesen egyenlő csúcsokat keresi. Ennek pedig én épp az ellenkezőjét szeretném javasolni, majd meglátjuk miért. A bizonyosság tévhitébe ringató tökéletesség helyett, inkább érezzünk rá az "elég jó alakzatok" ízére.

A trend felfelé halad és a csúcspontján ellenállásba ütközik. Visszahátrál, majd újra északnak fordul, de ismét kudarcot vall az előző csúcs magasságában. A második csúcs alakulása idejére pedig már könnyű egyszerű szemrevételezéssel beazonosítani az alakzatot. Innen a dupla tető népszerűsége, ami sokszor vetekszik a másik nagy klasszikus kedvenc, a fej-váll alakzat hírnevével.


Feltűnt már valakinek, hogy a dupla csúcsok nagyon ritkán egyenlőek? Sőt ami még fontosabb, amikor tényleg közel azonos szinten alakulnak ki, akkor valójában nagyobb a valószínűsége, hogy besülnek és a várakozásokkal ellentétes oldalon produkálnak kitörést? Az eleinte igazán nagykönyvbe illő módon induló, nyilvánvaló dupla csúcsok hajlamosak visszafordulni és veszteséget okozni a shortot vállaló kereskedőnek. Kellemetlen meglepetés...

Miért?

Amikor egy dupla csúcs tartalmazza a trend legmagasabb pontját ez általában azt jelenti, hogy valami komplex oldalazó korrekció van kialakulóban. Tipikusan Elliott flat, háromszög alakzatára, vagy valamilyen sávszerű dupla hárma kombinációjára érdemes következtetni. Az esetek közel 80%-ban ez a helyzet dupla csúcsoknál. Más szavakkal a második csúcs leginkább egy korrektív B csúcs, vagy egy összekötő X hullám vége, ahelyett, hogy ötödik lenne, ami után ténylegesen jelentős fordulat várható.

Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy egy felfelé mutató tendenciát lefelé korrigáló alakzat alatt, a piac nem éri el a short célárakat, ellenben meglepő felfelé megugrások követik egymást, amikor az a legjobban fáj (a korai maciknak). Miért fókszál(na) akkor bárki is az eladási oldalra egy átmeneti megtorpanás során, amikor meglát egy dupla tetőt? Leginkább a nagyobb kép kontextusának meg nem értése lehet az egyik ok.

Másrésztől pedig a kezdő kereskedők nagy csoportja táplálkozik a gyakran felületes, népszerű technikai elemzés szakirodalomból, akik így azután a két egyforma értéket keresik csak, amit nem tudnak a tágabb képbe bekapcsolni, vagy olyan szituációkat megérteni, amikor a két csúcs nem egyenlő egymással. Az újonc spekik valami olyasmit szeretnének megtanulni, amit 1) könnyű beazonosítani és ami 2) majdnem mindig működik. E tekintetben az ikerpár csúcsok elég jó eséllyel indulnak, különösen, mert ha valaki beírja a keresőbe, hogy "double top", akkor másodpercek alatt százával talál leírásokat hozzá. Ha a dupla csúcs valóban fordulós alakzat lenne, akkor minden kereskedő gyorsan meggazdagodna. De a dupla csúcs tipikusan nem fordulós alakzat.

Így történik, hogy minél inkább egyenlő a két csúcs, annál több gyenge kéz várja, hogy a nagyobb trenddel szembe short pozícióba és végső soron csapdába ugorhasson. A gyenge kezek fokozott jelenléte pontosan inverz módon befolyásolja az alakzat esélyeit. Mi a gyengeségük? Ismétlem, az hogy trendfordulónak tartják a dupla csúcsot, ami pedig legtöbbször nem az.

Megjegyzés: Csütörtökön éjszaka publikáltam ezt az írásomat angol nyelven, ezért a most következő képek az akkori friss grafikonokat tartalmazzák.

A mostani két részesre tervezett bejegyzésben szeretnék mutatni egy mechanizmust, ami segít kiigazodni a dupla csúcs kérdésben és nem igényel különösebb Elliott-i tanulmányokat sem. Azonban mielőtt belekezdenék, itt van két tiszta dupla csúcsos grafikon, ami sem az idősíkot, sem pedig a piac nevét nem mutatja. Mely piacokat ábrázolja a grafikon?


Gondolom, az első józan logikán alapuló találgatás, hogy két részvény grafikonja ugyanabból az iparágból. De nem ez a helyzet. A bal oldali grafikon a napos S&P500 index a csütörtöki záróbán, amint épp bemozdítja short irányba a dupla tetőt. A másik jobbra is S&P 500, de órás bontásban ahogy hétfőn, november 30-án állt. A jobb oldal a kinagyított részletes kifejtése annak, amit a bal oldalon abban a kis halvány téglalapban kiemeltem.

Tekinthetjük úgy a két dupla csúcsos alakzatot, mint egymás fraktáljai, különösen ha még azt is figyelembe vesszük ahogy lent az RSI ugyanazt az utat járja be. Mindegy is minek nevezzük, még egy érdekességet felfedezhetünk. Van egy tényünk ugyanis. Az órás grafikon (jobbra) dupla csúcsa besült másnap (azaz kedden), amikor is a piac megugrott és kiszedte a legmagasabb pontot az órás tető csúcs bal oldalán. Az a keddi emelkedés kiszorította a korai shortosokat, akik minden bizonnyal az előző csúcs 2.096-os szintje közelébe helyezték el stop loss megbízásaikat. Dupla csúcs bukó nekik.

Ez a besült dupla csúcs alakzat azt jelenti, hogy a piac meglepetésre készül és kirázza az elmúlt napok eladóit és új csúcsra tör?

Jóllehet a fraktál logikája pontosan azt suggalja, hogy a piac hamarosan a keddi maximum 2.104-es szintje fölé emelkedik, tartózkodnék a kirázós mozgások megjövendölésétől. Más a fókuszom. És nem jövök úgy izgalomba, mint Jim Cramer, amikor egy az átlagosnál nagyobb gyertyát lát, annak irányától és a jelentőségétől függetlenül. Egy kereskedő nem próféciákat gyárt, inkább azonosít egy helyzetet, majd forgatókönyvet követ, amit az adott kontextus alapján előre optimalizált.

Meg akkor már még tovább kellene gondolnunk ezt a fraktálos történetet. Ha már lúd, akkor legyen kövér alapon. Nézzünk rá a hetire, ahol ennek az egész dupla tetős szerkezetnek egy nagyságrenddel nagyobb megjelenését látjuk! Ez a mai utolsó grafikonunk az S&P500 heti, amelyen a napos dupla csúcsos ábra ott foglaltatik benne a jobb oldalon pirossal jelölt leütésben.


De mondom, nem is annyira a fraktál a lényeg. Egy kereskedőnek bármelyik dupla csúcs csak egy tájékozódási pont az árfolyamgörbén. A normál ügymenet része, semmi izgalmas. Dupla csúcs valószínűleg = oldalazó korrekció.

A második részben jövök azzal a lépésről-lépésre forgatókönyvvel, ahogyan én döntök a hasonló szituációkról. Addig is a momentum legyen veletek...

--- Tovább a II. részre >>>

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (45) ék (8) Elliott magyarul (6) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (5) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (7) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (2) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (105) spirál (2) SPY (53) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (24) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (11) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)