Valami Elliott Wave International meglepetés

2016. június 26., vasárnap

Figyelmet az árra, a Brexit nem érdekes!

Szóval jött a népszavazási eredmény, amin persze, magam is meglepődtem. Beszédtéma ismerősökkel a brit kilépés társadalmi, gazdasági, politikai kontextusa, de ugyanezen egy pillanatot sem lamentálok, ha a grafikonra nézek.

Ott egyszerűbb a helyzet. Volt pénteken egy szokásosnál nagyobb bearish SPX trend nap, aminek az ég egy adta világon semmi napon túlra mutató jelentősége sincs. Ennyi. Az árfolyam alakulásából kiindulva a különböző kisebb idősík shortokat végül zárni kellett. Kereskedési döntésünket egyedül a piac technikai állapota határozza meg, ami alapján most sáv van, tehát támaszon zárás. A hír pedig, amely sokkolta a piacot csak az érzelmi körítés, amiből nem lesz számszerűsíthető valószínűség, hozam, vagy kockázat.

A Brexit napunk technikai képe, Elliott-i kontextusa egyelőre így néz ki. Röviden ugyanaz, mint a június 12-i ábrám, csak a B hullám vált egy kicsit összetettebbé:


Aki a piacokkal kapcsolatban azon rágódik, hogy mi lesz az EU-val, milyen kiválási lavinát indíthat el az első kilépő, az olyan kérdéseket tesz fel, amire nincs válasz, nem lehet tudni. Ha lehetne tudni, akkor meg a "Mi lesz a hatása a piacokra?" kérdést tűnik lehetetlennek megválaszolni. Ha pedig nincs rá válasz, akkor az egyszeri speki szegény fejének nem marad más, mint a feltételezés, a bizonytalanság, a nagy fekete gyertyától való félelem és végül az érzelmi alapon döntés. Nagyon nem jó.

A helyes szemléletű, az árból következtető kereskedő az SPX-ben június elejére egy 2.110-2.120 ellenállástartományt látott. A támasz 2.026-2.034, amit az amerikai piac június 16-án újra megközelített, de végül tisztes távolságból elkerült. Majd fel az ellenállásra csütörtökön, majd onnan zutty le a hírekre. Igen ám, de ha az ellenállás és a támasz is ilyen jól tart, akkor sávval van dolgunk. Az is trend csak vízszintesen halad. Ugyanúgy nem megyünk ellene, mint annak, amikor felfelé, vagy lefelé tart egy tendencia. A sávhatárok közötti nagy trendgyertya, ami jól nekimegy a támasznak, vagy az ellenállásnak kis százalékban produkál kitörést. Amikor nyilvánvaló a többségnek a sáv, akkor azt abból érzékelhetjük, hogy a kereskedők teljesen fallabdára állnak be a támasz és ellenállás között. Mindenki a falaknál próbálkozik a köztük lévő légüres térben pedig az árfolyam gyorsan közlekedik, mert ott nincs jóformán senki, csak a nagy szél fúj. Ez a jelenség háttere, nem a Brexit.

Ha egy tréder most félelmében belead a pénteki nagy trendgyertya alatt, annak sikerült egy korlátozott hozam, nagy kockázat, kis találati arány összefüggést találnia. Valami olyasmit, ami nemcsak nem éri meg, de ráadásul épp az ellenkezőjére törekednénk, vagy mi.

Most két dolog érheti meg: ha az előttünk álló napokban csak nagyon keveset esik tovább a piac, akkor a medvék ismét megértik a sávhatár jelentőségét és szétszaladnak. Erre long, mert jön a C hullám északnak. Ha letörés következik, akkor megnyílik az út az idei minimumok felé. Ekkor majd egy a csütörtöki 2.113-as maximumnál alacsonyabb tetőt érdemes kereskedni eladásra.

Bónusz grafikonnak pedig itt a font - GBPUSD -, ami viszont átjutott a maga támaszain. Ott más a kontextus, de megint csak a grafikon és nem a hír alapján. Az igaz, hogy a hír és az árfolyam egy irányba mutat:

2016. június 12., vasárnap

Az SPX Elliott hullámai - júniusi frissítés

Legutóbb március utolsó napjaiban mutattam a nagyobb képet a még akár az év hátralévő részében is végig fennmaradó oldalazással. A dupla tető oldalazó korrektív formára utal megállapításomat támasztottam alá az S&P500 heti viselkedésével. Azóta nem volt sok tudósítani való, hiszen a piac tette a dolgát, felküzdötte magát a sáv tetejére. Változás majd ezután várható.

Eddig a bikák tarthatták a pozíciójukat, mert a minimum cél a tető tesztelése volt a számukra, a medvék pedig jobban tették, ha spóroltak a puskaporral, mert február közepétől hat héten át, semmi szervezett ellenállást nem tudtak összehozni. Az előttünk álló hetekben mindkét tábor vélekedése elég markánsan átértékelődhet, ami előbb turbulenciát, majd fordulatot hozhat.

És ne feledkezzünk meg a sáv egyik legfontosabb kísérőjelenségéről a csak pillanatokra ijesztő, végül fals kitörési kísérletekről. Mindezt így lehet egy rajzba koreografálni:


Ezen a héten nagyjából a Minute (fekete karika) c hullámra lesz idő, de egyelőre a korábbi, alacsonyabb rendű négyes hullámok minimuma simán kitarthat. Amig a napos nem zárogat be alájuk, addig Elliott szerint ebben a szerkezetben a további emelkedés igencsak esélyes. Rajzoljunk valami bear változatot, ha a márciusi, áprilisi és májusi minimumokról nem vesz többé tudomást a piac!

Az RSI szerint inkább bull a helyzet, de a lassulás olyan kritikus mértéket öltött (kikeveredett a zöldes felső zónából), hogy a hétre három bear nap igazán kinéz. Júliusban ennek ellenére lehet új all-time-high megvalósítva egy fals kitörést, amiből újra a 2015 nyara óta tartó sáv alsó felében találhatunk majd célárat.

Természetesen (a mögöttünk hagyott hét szerdájával) esetleg bent lehet a zárójel B csúcs, de egyelőre erre nincs bizonyíték. Ismétlem, a támaszokat mostanában nagyon tisztelte a piac; kizárólag a 2025-ös támasz letörése után lehet a nagy sáv tartomány alját célba venni. Ezért a fenti rajz prezentálja az elsődleges várakozásom.



2016. április 20., szerda

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - III. RÉSZ

Egy tipp több részben, amivel megérthetjük a népszerű "csodát"

Ma egy kedvencet mutatok. Úgy tűnhet mintha a dupla csúcs alakzatot nem szeretném, pedig az egyik kedvenc kereskedési setup lehetőségem épp a dupla tetőhöz kapcsolódik. Ebben a sorozatban azért szedem ízekre a dupla tetőket, hogy valóban használhatóvá váljanak a számunkra, amikor technikai elemzés tárházából épp ilyen alakzatokat veszünk célba. Hogy valóban értsük őket. Ehhez pedig ma látni fogjuk, kontextus kell.

A dupla csúcs, vagy dupla alj legtöbbször nem a trend fordulását jelző alakzat. Ezt tisztáztuk az I. részben [link]. A II. részben [link] az első csúcstól elmaradó jobb oldali tető és kereskedési célok összefüggéseiről volt szó. Ma pedig a kontextusról. Mert minden hullám, és minden alakzat elhelyezkedik egy befoglaló környezetben, amely bizonyos sorsra predesztinálja a jelenséget.

Megmutatom azt a helyzetet, amelyben tipikusan a dupla tető shortolását választom. Vegyük majd észre, hogy nem csak magát a dupla tetőt veszem figyelembe, hanem a befoglaló trendet is. A konkrét GBPJPY helyzetre egy privát coaching órát követően mentünk rá egy kliensemmel. Itt a levél, amelyben felhívtam a figyelmét a készülő letörésre:


"...naposon, miután kivette az eggyel alacsonyabb [rendű] negyedik hullám alját, alacsonyabb tető dupla tetőt bear trendben formázott (valószínűleg flat korrekció). Egyik kedvencem, jöhet egy nagy letörés benne, ha nem marad sávban." Vagyis a keresett konstelláció a lefelé tartó trendben kialakuló alacsonyabb dupla tető. Az már valami!

A levélben foglaltakból előtűnik a jó kereskedés ellentmondó tanulsága: nem előrejelezni kell, sem pedig utólag okosnak lenni, hanem a friss tényeket és a historikus adatokat összefésülni. Az elemzők általában a múltban élnek és messze előre tekintenek, álláspontjukat pedig rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem változtatják meg. A kereskedők a jelent látják és azt értékelik kontextusba helyezve, és később is alkalmazkodnak a történésekhez. A levélírás pillanatában a napos GBPJPY grafikon így nézett ki:


Mindjárt látjuk, milyen jól működik a dupla csúcs bear trendben. Épp olyan jól, mint a dupla alj szokott bull trendben, amikor magasabb aljat képez egy magasabb tető, magasabb alj sorozatban. Egyszerű józan paraszti logika? Eh, az kellene, hogy legyen, de utána lehet olvasni - Google rá, és a szakirodalom a dupla csúcsot majdnem mindig bull trendekben hozza elő, a dupla aljat pedig eső piacokon. Pont fordítva, mint ahogy működik is.

Hogy ne csak az én állításom álljon más szerzők állításával szemben, hívjuk segítségül Elliott hullámait. Elliott alakzataiból eggyel kisebb idősíkon, azaz a 4-órás nézetben összerakhatjuk, hogy milyen hullámok adják ki a GBPJPY dupla tetőt, amely a korábbi - március 11-i - lokális csúcs alatt (értsd. annál alacsonyabban) alakult ki. Az iménti napos grafikonon halvány téglalappal jelölt részbe nagyítok bele:


Szeretem az egyszerű megközelítéseket és nem jelölgetek így hullámokat. Hanem amint az a levélben állt, azt mondom, hogy ez egy alacsonyabb tető dupla tető bear trendben, ami mögött lehet egy flat 2-es hullám, vagy B. A flat (azaz lapos) korrekcióról azt tarja Elliott, hogy gyakran követi megnyúlás, vagy fogalmazzunk egyszerűbben: gyorsulás. Ha tehát ez a kép bemozdul délnek, akkor nagyot mehet.

Egy bull trendben a trend maximumát tartalmazó dupla tető mögé nem tudok ilyen egyszerű, tipikus számozást rakni, mert olyan ritka jelenségeket kellene elővennem, mint pl. a csonka ötödik hullám. Ne is menjünk bele, hogy mit jelent. Inkább nézzük meg, hogy mi jött itt a GBPJPY "jófajta" dupla tető alakzata után:


- Egy jó menet délnek. Sokat nem fájt a feje a dupla tetőt shortoló kereskedőnek.

Van még egy IV. részre is mondandóm. Éppen ez a GBPJPY devizás példa visz át rá, amikor megírom. Aki most gyorsan a III. rész témájában szeretne kicsit jobban elmélyülni, az lépjen tovább a kétrészes "Fej-váll és a kontextus" bejegyzésre.

Köszönöm a jelentkezéseket, érdeklődéseket a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! programra. A csoport tele, a következő sorozat pedig decemberre várható.

2016. április 10., vasárnap

Cimballi

Annyian kérdezték már, honnan a Cimballi név. Nos, először is, nincs köze semmilyen kávéfőző márkához. Azt középen úgyis egy L-betűvel írják, nem pedig kettővel.

Lassan másfél évtizede, amikor még Horgász, Időjós, cszanto, oraculum, tboly,  Maui73 lakták a Chartcenter fórumait, szerettem volna magam is bekapcsolódni az amúgy nagyon kulturált beszélgetésbe. Ehhez pedig regisztrálni kellett az oldalon és hozzá valami jól csengő nevet találni. Mivel épp akkoriban olvastam Paul-Loup Sulitzer Money című pénzügyi kalandregényét, ezért kölcsönvettem a történet főhősének Franz Cimballinak a nevét.

Ahogy teltek az évek, szaporodtak a hozzászólások, majd elindítottam ezt a blogot, a Cimballi nick-ből "márkanév" lett, és rajtam ragadt. Ez akkor vált számomra nyilvánvalóvá, amikor egy összejövetelen ahol előadtam, a polgári nevemet használtam, ám az egyik résztvevő odajött hozzám: engedjem meg, hogy továbbra is Cimballi-nak szólítson, mert neki a László nem mond semmit. Hoppá.

Egyébként aki elolvassa az igazán egyedülállóan pörgős és egzotikus Sulitzer művet, az készüljön rá, hogy nem tudja majd egy percre sem letenni. Viszont amennyire nagy kedvencem a könyv, a regényből készült, azonos című film annyira nem jön be. Ezt a művet olvasni és nem pedig nézni érdemes.

A pénzügyi kalandregény, amelyben Cimballi a főhős. Megvan nekem angolul és magyarul is (illusztráció: Cimballi)

Lapozzunk tovább, mert nyilván oka van, amiért épp most került ide ez a közjáték a Cimballi név körül. A magyar bíróság munkáját megkönnyítendő tisztázom a Cimballi név dolgát. Történt ugyanis, hogy a Tőzsdebiblia könyv szerzője, Nyitrai Gergely változtatás nélkül, üzleti céllal átvette és saját szellemi tulajdonaként tüntette fel az "Alapok" sorozatban 2010. februárjától megjelent bejegyzéseim egy részét ábrástól, mindenestől. A szóban forgó cikksorozat első részének címe például "Dow-ból brokkoli - Alapok I." volt, és itt a hivatkozás hozzá: [LINK]. Minden rész végén van egy másik link ami lehetővé teszi az ugrást a következő részre.

Aki kíváncsi az egyezésre, lapozza fel Nyitrai Gergely Tőzsdebiblia könyvének Elliott hullámelméletéről szóló fejezetét a 195-221. oldakon, aki csak egy gyors betekintést szeretne, annak készítettem mintának egy fotót a 202-203 oldalpárról a Tőzsdebiblia második kiadásából. Amit ezen oldalpár mellé kell nézni, az Alapok sorozat "Többször így, mint másképp" része:


Fotó Nyitrai Gergely - Tőzsdebiblia c. könyvének egyik oldalpárjáról. A bekezdéscímeket és néhány mondatot törölt, de más változtatást nem tett a szerző a blogbejegyzésemhez képest.

Egy nagyjából egy oldalnyi szakasztól eltekintve a teljes fejezet ugyanilyen szinten az Elliott és a többiek blogból van. Nyitrai Gergely felhasználási engedélyért nem keresett meg.

Nyitrai Gergely kételkedik abban, hogy Cimballi és az őt szerzői jog megsértése miatt perbe vonó Nagyferenci László ugyanaz a személy lenne. Mivel mással lehetne a kétségeket eloszlatni, mint ezzel a bejegyzéssel?

Kedves Elliott és a többiek blog olvasók, kéretik szurkolni! Ügyünk biztatóan alakul. Tiszta a tényállás, és az április 1-i első tárgyalás bírósági meghagyással zárult, amelyben a Törvényszék a keresetemnek igazat adott. Miért nevezem az "ügyünknek"? Mert a biztatáson túl már eddig is rengeteg tevőleges segítséget kaptam a blog közönségétől. Köszönet érte.

2016. március 27., vasárnap

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - II. RÉSZ

A “dupla csúcs alakzat gyakrabban oldalazó korrekció, mint fordulós alakzat” megállapítást jártuk körbe az első részben [link]. Az S&P500 2015 nyári és őszi csúcsait használtuk példának, amelyek mostanára már adják, amit szemléltetni szerettem volna. Hátha így, az élő helyzet kapcsán bemutatott elmélet könnyebben saját élménnyé hasznosul.

Vágjunk bele a téma “mi lehet jó egy fordulatra, ha a közel egyenlő csúcs nem” részébe! Elliott egyik vezérlőelve szerint a kettes hullámok mélyen korrigálnak. Tipikusan 62%-ot, vagyis kerekítve mondjuk azt, hogy az első eső szakasz 2/3-át veszik vissza. Akkor hát minek foglalkoznánk egy duplacsúcs közel 100% retrace szintje mellett a trendforduló gondolatával? Nem kell. Már eleve Elliott szerint is csak lehetséges, de nem valószínű, hogy az trendfordulót hozna. Nekünk nem a kivételek bravúros megjövendölésére van szükségünk a jó kereskedési helyzetek definiálásához, hanem csak a tipikus helyzeteket kell felismernünk és minél jobban kihasználnunk. Elliott természetben megfigyelhető arányokból kiinduló megfigyelése egyébként sem jár(t) messze a valóságtól, mert nagy számú statisztikai elemet figyelembe véve az átlagos 2-es hullám mindössze 57-58% mély. Magyarán Elliott ajánlása hozzávetőleg tényszerű.

Az eredeti vezérlőelv és a statisztika alapján sem valószínű, hogy egy duplacsúcs egyenlő, vagy enyhén alacsonyabb második tetővel kettes hullám lenne, de persze nem lehetetlen. Viszont könnyebb az életünk, ha oldalazó korreciónak gondoljuk, mert akár 75-80%-ban igazunk lehet és talán csak ötből egyszer lepődünk meg.

Nem győzöm hangsúlyozni, ami már-már a mottóm. A jövő kitalálása helyett inkáb a “Mi éri meg?” kérdésre fókuszálok. Egy közel egyenlő tetővel forduló piacot nem éri meg trendfordulóként kereskedni, legfeljebb a két csúcs között kialakult völgy közelébe célárazva lehet skalpolni mindvégig szem előtt tartva a pozíció kontratrend jellegét.


Ha a jobb oldali tető jelentősen alacsonyabb, akkor felmerül a tartósan, mélyen délnek forduló lejtmenet lehetősége, de ez nyilván a nagyobb kép kontextusától is függ. Ebben a leckében inkább arra fókuszálok, hogy milyen mély korrekció esetén vegyünk számításba az első eső szakasz minimuma alatti célárat. Már elhangzott, hogy Elliott többnyire mély korrekcióként definiálta a második hullámokat és ideálisnak a 62%-os retracement szintet tekintette. Felesleges ennyire egyetlen értékre rászívnunk magunkat; magam az 50-80%-os tartományban bekövetkező fordulatoknál és ezzel együtt alacsonyabb tetőnél teszem fel egy rajzra, hogy az talán 2-es hullám csúcsa lehet, de még ekkor is felrajzolom a korrektív csatornát, amely eredendően az A-B-C lehetőséget hivatott hozzávetőleges határokkal ellátni.

A korrektív csatornát most az S&P500 példánkon tudom aktuálisan megmutatni. Az S&P késő őszi, az ábrán fekete B-vel jelölt kb. 92%-os retrace emelkedése miatt könnyű dolgunk volt a diagnózissal: sávozásban lehetünk. Ezt volt érdemes gondolni. És nem kellett csoda látnoknak lennem, hogy leírjam november 17-i bejegyzésemben: "a júliusi ATH (minden idők legmagasabb árfolyamértéke) maximumok ilyen gyors visszatesztje oldalazó korrektív forma megjelenésére utal."



Azaz, ha a két csúcs nagyon közel áll egymáshoz, akkor az esés tere a sáv tartományára korlátozódik és kevés sikere lehet egy a korábbi völgyön túlra tekintő short pozíciónak. Természetesen az inverz állítás is igaz: ha két alj áll közel egymáshoz, akkor a két alj közötti csúcs meghaladására felesleges játszani.

Azt vegyük figyelembe, hogy mivel a piac korrekció alatt törekszik a trenddel szemben haladó szakaszok egyenlőségére, ezért amit “sávnak” nevezek, az lehet egy alacsony szögben lefelé, illetve felfelé haladó csatorna. Ne mindig a szabályos oldalazó téglalapot keressük. Amire így rátalálunk az a klasszikus technikai elemzésben zászlónak nevezett alakzat, de a klasszikus megközelítésnél sokkal kifinomultabb paraméter segítségével specifikáltuk a helyzetet és egyben döntési fát is rajzoltunk.


Szeretnék még egy további aspektusra rávilágítani: a figyelmünk fókuszára. Ha ilyen egyszerű módon tudunk dönteni akkor nemcsak rögtön lefelé áll elő az elvárásunk, de tudjuk, hogy azért nem szabad túlzásba erőltetni a shortot, hanem végül idejében a felfelé kört kell majd célba venni. Ezzel szemben a klasszikus megközelítés csak akkor lép be északnak, ha a piac kitör a sávon kívülre, akkor van készen a “zászló”. Az a pillanat azért problémás, mert a tartós felfelé kitörés esélye annál alacsonyabb, minél szabályosabb az oldalazó alakzat. Veszélyesen késő egy kitörésben az egyébként lassuló trendbe belépni. Fallabdázzunk csak, amíg a piac jól pattog!

Hogy milyen kézzelfogható, többnyire egyszerűen leolvasható szempontok szerint lehet korrekciót és trended megkülönböztetni, arra számos objektív ellenőrzőlistát mutatok be Elliott rendszere és az RSI indikátor ötvözésével az április 24-én induló Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel [link] kereskedési programon. Az ideálisan alacsonyabb alj dolga például csak egy tétel a trendfordulós listáról.

Nyolc este, online kiadásban - egy komplett szemlélet, rendszer és módszertan.

 ...És még mindig van miről beszélni a dupla csúcs kapcsán, ezért lesz ebből a sorozatból egy harmadik rész is. Addig is tanuljuk meg a valószínűbb kimenetel mentén fűzni a gondolatainkat független attól, hogy például január első hetében mekkorát zúgott a piac. De minimum fogadjuk meg az előző rész alatt hozzászóló Fxtarget summázatát (tartalmilag idézem): a sikertelenül kereskedett dupla csúcs a fő trend elleni kereskedés miatt lesz bukó; a kereskedő nem veszi észre, hogy egy kezdődő oldalazással van dolga, mert az mindig dupla csúcsnak, vagy völgynek néz ki az elején.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (6) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (5) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (7) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (24) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (11) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)