Újra itt a Kontextus-Momentum-Szignál módszer

2015. december 6., vasárnap

A tökéletlen dupla csúcs forma többet ér - I. RÉSZ

Egy tipp két részben, amivel megérthetjük a népszerű "csodát"

Amikor a népszerű dupla csúcs alakzatot képzeli maga elé, akkor a kereskedők többsége a majdnem tökéletesen egyenlő csúcsokat keresi. Ennek pedig én épp az ellenkezőjét szeretném javasolni, majd meglátjuk miért. A bizonyosság tévhitébe ringató tökéletesség helyett, inkább érezzünk rá az "elég jó alakzatok" ízére.

A trend felfelé halad és a csúcspontján ellenállásba ütközik. Visszahátrál, majd újra északnak fordul, de ismét kudarcot vall az előző csúcs magasságában. A második csúcs alakulása idejére pedig már könnyű egyszerű szemrevételezéssel beazonosítani az alakzatot. Innen a dupla tető népszerűsége, ami sokszor vetekszik a másik nagy klasszikus kedvenc, a fej-váll alakzat hírnevével.


Feltűnt már valakinek, hogy a dupla csúcsok nagyon ritkán egyenlőek? Sőt ami még fontosabb, amikor tényleg közel azonos szinten alakulnak ki, akkor valójában nagyobb a valószínűsége, hogy besülnek és a várakozásokkal ellentétes oldalon produkálnak kitörést? Az eleinte igazán nagykönyvbe illő módon induló, nyilvánvaló dupla csúcsok hajlamosak visszafordulni és veszteséget okozni a shortot vállaló kereskedőnek. Kellemetlen meglepetés...

Miért?

Amikor egy dupla csúcs tartalmazza a trend legmagassabb pontját ez általában azt jelenti, hogy valami komplex oldalazó korrekció van kialakulóban. Tipikusan Elliott flat, háromszög alakzatára, vagy valamilyen sávszerű dupla hárma kombinációjára érdemes következtetni. Az esetek közel 80%-ban ez a helyzet dupla csúcsoknál. Más szavakkal a második csúcs leginkább egy korrektív B csúcs, vagy egy összekötő X hullám vége, ahelyett, hogy ötödik lenne, ami után ténylegesen jelentős fordulat várható.

Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy egy felfelé mutató tendenciát lefelé korrigáló alakzat alatt, a piac nem éri el a short célárakat, ellenben meglepő felfelé megugrások követik egymást, amikor az a legjobban fáj (a korai maciknak). Miért fókszál(na) akkor bárki is az eladási oldalra egy átmeneti megtorpanás során, amikor meglát egy dupla tetőt? Leginkább a nagyobb kép kontextusának meg nem értése lehet az egyik ok.

Másrésztől pedig a kezdő kereskedők nagy csoportja táplálkozik a gyakran felületes, népszerű technikai elemzés szakirodalomból, akik így azután a két egyforma értéket keresik csak, amit nem tudnak a tágabb képbe bekapcsolni, vagy olyan szituációkat megérteni, amikor a két csúcs nem egyenlő egymással. Az újonc spekik valami olyasmit szeretnének megtanulni, amit 1) könnyű beazonosítani és ami 2) majdnem mindig működik. E tekintetben az ikerpár csúcsok elég jó eséllyel indulnak, különösen, mert ha valaki beírja a keresőbe, hogy "double top", akkor másodpercek alatt százával talál leírásokat hozzá. Ha a dupla csúcs valóban fordulós alakzat lenne, akkor minden kereskedő gyorsan meggazdagodna. De a dupla csúcs tipikusan nem fordulós alakzat.

Így történik, hogy minél inkább egyenlő a két csúcs, annál több gyenge kéz várja, hogy a nagyobb trenddel szembe short pozícióba és végső soron csapdába ugorhasson. A gyenge kezek fokozott jelenléte pontosan inverz módon befolyásolja az alakzat esélyeit. Mi a gyengeségük? Ismétlem, az hogy trendfordulónak tartják a dupla csúcsot, ami pedig legtöbbször nem az.

Megjegyzés: Csütörtökön éjszaka publikáltam ezt az írásomat angol nyelven, ezért a most következő képek az akkori friss grafikonokat tartalmazzák.

A mostani két részesre tervezett bejegyzésben szeretnék mutatni egy mechanizmust, ami segít kiigazodni a dupla csúcs kérdésben és nem igényel különösebb Elliott-i tanulmányokat sem. Azonban mielőtt belekezdenék, itt van két tiszta dupla csúcsos grafikon, ami sem az idősíkot, sem pedig a piac nevét nem mutatja. Mely piacokat ábrázolja a grafikon?


Gondolom, az első józan logikán alapuló találgatás, hogy két részvény grafikonja ugyanabból az iparágból. De nem ez a helyzet. A bal oldali grafikon a napos S&P500 index a csütörtöki záróbán, amint épp bemozdítja short irányba a dupla tetőt. A másik jobbra is S&P 500, de órás bontásban ahogy hétfőn, november 30-án állt. A jobb oldal a kinagyított részletes kifejtése annak, amit a bal oldalon abban a kis halvány téglalapban kiemeltem.

Tekinthetjük úgy a két dupla csúcsos alakzatot, mint egymás fraktáljai, különösen ha még azt is figyelembe vesszük ahogy lent az RSI ugyanazt az utat járja be. Mindegy is minek nevezzük, még egy érdekességet felfedezhetünk. Van egy tényünk ugyanis. Az órás grafikon (jobbra) dupla csúcsa besült másnap (azaz kedden), amikor is a piac megugrott és kiszedte a legmagasabb pontot az órás tető csúcs bal oldalán. Az a keddi emelkedés kiszorította a korai shortosokat, akik minden bizonnyal az előző csúcs 2.096-os szintje közelébe helyezték el stop loss megbízásaikat. Dupla csúcs bukó nekik.

Ez a besült dupla csúcs alakzat azt jelenti, hogy a piac meglepetésre készül és kirázza az elmúlt napok eladóit és új csúcsra tör?

Jóllehet a fraktál logikája pontosan azt suggalja, hogy a piac hamarosan a keddi maximum 2.104-es szintje fölé emelkedik, tartózkodnék a kirázós mozgások megjövendölésétől. Más a fókuszom. És nem jövök úgy izgalomba, mint Jim Cramer, amikor egy az átlagosnál nagyobb gyertyát lát, annak irányától és a jelentőségétől függetlenül. Egy kereskedő nem próféciákat gyárt, inkább azonosít egy helyzetet, majd forgatókönyvet követ, amit az adott kontextus alapján előre optimalizált.

Meg akkor már még tovább kellene gondolnunk ezt a fraktálos történetet. Ha már lúd, akkor legyen kövér alapon. Nézzünk rá a hetire, ahol ennek az egész dupla tetős szerkezetnek egy nagyságrenddel nagyobb megjelenését látjuk! Ez a mai utolsó grafikonunk az S&P500 heti, amelyen a napos dupla csúcsos ábra ott foglaltatik benne a jobb oldalon pirossal jelölt leütésben.


De mondom, nem is annyira a fraktál a lényeg. Egy kereskedőnek bármelyik dupla csúcs csak egy tájékozódási pont az árfolyamgörbén. A normál ügymenet része, semmi izgalmas. Dupla csúcs valószínűleg = oldalazó korrekció.

A második részben jövök azzal a lépésről-lépésre forgatókönyvvel, ahogyan én döntök a hasonló szituációkról. Addig is a momentum legyen veletek...

2015. november 17., kedd

SPX fallabda: Mehet ez még... jobbra

Augusztusban az S&P500 amerikai index délnek közlekedett komoly momentummal, azután az októberi felfelé menetelés is elég simán haladt. Akkor most mi is a trend? Amikor az árak felfelé és lefelé is hirtelen váltásokkal momentummal haladnak, az bizony komoly zavart okozhat a kereskedő fejekben. A zavarodottság azután egyre inkább bizonytalanságot, kapkodást és félelmet szül. Amikor pedig az érzelmi oldal megerősödik, akkor az árfolyam volatiltása megnövekszik és az amplitudó csak lassan csendesedik. Egyik pillanatról a másikra jelennek meg trendek, de tartósság, megerősítő folytatás, a célár elérése az nincs meg belőlük. Az ilyen környezet a sávok kialakulásának melegágya.

Ideje felidéznünk a júliusi "S&P500 vevők köszönik, ők egyelőre nem" című bejegyzés havi ábráját, ahol a várható nagy karika 4-es korrekció nagyságrendjét tárgyaltuk. Egy pillanatra úgy tűnhet, annyi minden történt azóta, ami miatt talán új előrejelzést szükséges írni. Pedig nem. Ha az azóta eltelt idő árfolyamadataival (itt most a hetin) megnézzük az akkori ábrát, akkor látjuk, hogy az a téglalap, amely a korrekció optimális nagyságrendjét hivatott szemléltetni, milyen lassan töltődik. A kezdeti esés mérete vertikálisan elegendő is lehet, de még rengeteg idő hiányzik a megfelelő méret eléréséhez.


Az egyetlen rajzelem, amit alakítottam, hogy itt már folytonos vonallal jelöltem a sekélyebb, több időt felhasználó változatot. Teszem ezt azért, mert a júliusi ATH maximumok ilyen gyors visszatesztje oldalazó korrektív forma megjelenésére utal. Immáron az a valószínűbb útvonal.

Ezek után már adódik a rövidebb távú Elliott-i értelmezés a napi grafikonon:


Ezért írtam a címben, hogy fallabdások előnyben. A következő hónapok árfolyammozgása akár teljes egészében is a téglalalapon belül elakulhat, legfeljebb egy-két rövid kiszúrással. Vagyis a tartomány belseje felé érdemes gondolkodni a támaszról és az ellenállásról, vagy kevéssel azokon túlról. Ilyenkor a kitörésre játszó stratégiákat felejtsük el, mert nagyon kis esélyük van a profitra.

2015. július 31., péntek

OTP - nagy kép

Ad:) - BuxElliott tollából

Az OTP-vel kapcsolatban bearish érzéseim vannak, meglátásom szerint konzervatív verzióban is jöhet egy méretesebb esés.

A havi charton (az időtáv miatt logaritmikus chartot használok) látható, hogy egy impulse ment fel a 2009-es mélypontról, majd valamilyen korrekció indult, az ábrán szépen látszik egy hármas szerkezet a 2011-es mélypontig. A legnagyobb kérdés, hogy a 2011 szeptemberétől milyen alakzatot hoz a piac. Impulse + 3-as szerkezet utalhat egy kész korrekcióra, azaz 1-2, vagy A-B, ugyanakkor lehet egy félig elkészült korrekció, azaz 1-a of 2, vagy A-a of B. Egy nagyon fontos csatorna is szerepel a charton, melynek teteje fogta a 2015-ös emelkedést, a logaritmikus skálán 78%-as fibo környékén. Az emelkedés a fenntartható bull zónát nem érte el, az ellenállás megállította.

OTP havi chart:

Havi chartról szerintem a legfontosabb következtetés, hogy egy komoly lefordulás veszélyének lehetősége mutatkozik, erős ellenállásról lefordulni látszik a piac.

A hetes charton a 2015-ös emelkedésre fordítsunk figyelmet. A januári mélypontról erős, impulse emelkedés indult,  majd az április-májusi tető után lefordult. A legfontosabb információ ezen a charton, hogy az elmúlt hetekben történt mozgásnak nincs párja a mélypontot követő emelkedésben, azaz vagy egy nagyobb timeframe korrekciója zajlik, vagy fordulat.

OTP heti chart:

A hetes chart alapján (right look) azt gondolom, hogy korrekció esetében is hiányzik a korrekció másik lába, azaz egy C hullám lefelé, melynek célára min. 5.000 felett lehet egy picivel.

Konzervatív várakozás szerint - kereskedési szempontból is jó eséllyel megjátszható - short szituáció van kibontakozóban, mely megfelelő jel esetén, jó várható eredménnyel és megfelelő kockázati szinttel párosulhat, a havi chart alapján kontra vagy hibrid stratégiával.

2015. július 26., vasárnap

Divergenciák nyomában videó

Pontosan mi történik egy trendben, amikor az árfolyam alatt elhelyezett momentum indikátorunk divergenciát jelez? Mikor hoz a divergencia fordulatot és mikor eredményez mindösszesen csak valamiféle ritmusváltást a trendben? Ahelyett hogy válogatás nélkül lőnénk, tegyük kontextusba a divergencia jelenségét különösen, ha az sorozatban ismétli magát. Lássunk a jelenség mögé és legyünk szelektívek, erről szól a mai oktató videó.



A VIDEÓ SZÖVEG KIVONATA:

Alig van úgy publikált technikai elemzés, amin ne látnánk egy momentum indikátoron jelölt divergenciát, vagy egész divergencia-sorokat. Elemzők általában a trendek végét vetítik előre vele, pedig amint azt ma látni fogjuk, a divergencia üzenete korántsem ilyen egyszerű. Látványos, könnyű ezért észrevenni a divergenciát a grafikonokon, azonban kereskedési szempontból az esetek túlnyomó részében nagy csalódások forrása. Ennek ellenére mondom, hogy kiváló tájékozódási pontot jelentenek, már ha tudjuk dekódolni azt, ahogy beszélnek hozzánk.

Mielőtt mélyebben belevágnánk gyorsan egy definíciószerű áttekintés azok kedvéért, akik még nem ismernék a momentum divergencia fogalmát. Tulajdonképpen az ár és a momentum egyet nem értéséről szól. Amint az árfolyam emelkedik, létrehoz egy új csúcsot, egy magasabb tetőt. Ha megjelenítünk egy momentum oszcillátort az árfolyam alatt – mint ahogy teszem én ezt az RSI indikátorral – , akkor azon éppen ellentétes trendet találok, mert az RSI értéke alacsonyabb tetőt formáz ott, ahol a magasabb árfolyamcsúcs van. Ezt hívja a szakirodalom egyszerű bearish divergenciának.

A jelenség bearish divergencia elnevezése minden gond forrása, mert trenddel szembeni kereskedésre biztat. A divergenciából ugyanis mindenki trendfordulóra szeretne következtetni, pedig az a legritkább esetben történik meg. Abban van igazság, hogy majdnem minden trendfordulót momentum divergencia előz meg. Azonban egy ténylegesen trendfordulós divergáló csúcspár előtt alkalmanként fél tucat vagy még több másik divergencia semmit sem fordít a trenden. Ettől lesz nagy szemfényvesztés, mert rendre ott van a jelentős csúcsoknál és aljaknál, miközben azt kevésbé vesszük észre, hogy hány társukat tűr el hátán a trend minden komolyabb megpróbáltatás nélkül. Megmondom, sokat. Lesznek, aki tapasztalatból azt mondják, nekik már túlságosan is sokat...

A divergenciák dolga tehát pontosításért kiált. Lehetséges-e megmondani, hogy hányadik a sorban hoz trendfordulót? Konkrét, minden helyzetre alkalmazható számmal nehéz előjönni, mert a válasz függ a trend nagyságrendjétől, szerkezetétől és az idősíktól, amin követjük. Viszont a jó hír, hogy Elliott elméletében ott rejtőzik a kulcs, amivel megérthetjük a divergenciák kontextusát. Ahhoz hogy szemléltetni tudjam a megfejtést, íme az Elliott-i fraktálszerkezet sematikus képe.


Csak a trend északi oldalán mutatom a lehetséges divergenciák helyszínét. Az első kis római hármas valószínűleg divergál a kis római ötössel, jelezve a szögletes zárójel eggyel magasabb rendű hármas végét. De ez a végződés többnyire csak egy mérsékelt oldalazást eredményez, semmi komolyabb esést. Ugyanez lehet a szituáció a következő hármas-ötös divergenciánál is, minthogy egy bármilyen szintű ötödik hullám általában kisebb momentumot mutat, mint az azonos rendű hármas társa. Vagyis ha így a hármas-ötös csúcs, illetve alj párokra gondolunk, akkor ténylegesen látjuk, hogy valaminek a végét jelöli ki a divergencia, de nem mindegy hogy minek a végét.

Ha a nagy arab négyes hullám szélesedő alakzatot formáz, ezért annak [b]csúcsa magasabbra kerül, mint a nagy 3-as végpont, akkor ott is lesz egy divergencia az RSI indikátoron. Ez alkalommal a jelölésre elhelyeztem egy nyíl végződést, mert ez a helyzet ismét csak nem trendforduló ugyan, de potenciálisan egy olyan hullám követi délnek, amely legalább kereskedhető rövid távú skalp.

Bonyolítsuk egy kicsit és tegyük fel, hogy a nagy arab ötös hullám egy záró diagonál (ending diagonal), akkor annak felfelé ékelődése alatt mind az egyes-hármas csúcspár mind pedig a hármas-ötös reláció divergenciát mutat és természetesen reménytelen lenne délnek lekereskedni az előbbit. Közben, ha az ék hármasa új csúcsot ért el, akkor annak momentuma legtöbbször elmarad a nagy arab hármasnál leolvasható RSI értéktől. Ez nem feltétlen törvényszerű, ezért inkább szaggatottal kötöttem össze a két csúcsot.

És akkor természetesen a nagy hármas-ötös csúcsok is divergálnak elég távolról, de annál jelentőségteljesebben, hiszen mindkét csúcspont a domináns trendszinthez tartozik, ezért divergenciájukat valóban trendforduló követi. Amit ugye minden divergencia-búvár üldöz.

Rengeteg tanulságot rejt Elliott gondolkodási rendszere, amire első pillanatban nem is gondolnánk. Mindig csak a problémát látjuk pl. a divergenciákból kiinduló hamar behaló fordítási kísérleteket, pedig mindennek megvan az oka és a helye a piacok viselkedésében. Hogy jobban hasznosuljon a mai lecke szűrjük le a tanulságokat az eddigiek alapján:

  • Egyrészt fogadjuk el, teljesen rendben van, hogy a divergenciák kevesebb mint fele vezet kereskedhető belépési setuphoz és rendkívül kis részük trendfordulóhoz.
  • Legtöbbször egy kisebb korrekció kezdetét jelzik, de ez ismét nem meglepő, ha belegondolunk hogy egy momentum indikátor mozgását hasonlítjuk össze az árral. Azaz egy sebességmérőt rendelünk az árhoz, vagyis ha a sebességmérőn kisebb kilengést tapasztalunk, akkor az csak annyit tesz, hogy az új tetőt, vagy bear trendben az új aljat a piac alacsonyabb sebességgel érte el. Attól, hogy egy jármű lassul, még nem biztos, hogy kanyarodik.
  • Nálam a divergencia annyit jelent, hogy lassuló fázisba lépett a trend, azaz a piac túl van az Elliott-ciklus trendmozgató oldalának gyorsuló felén. Azaz ennek a leggyorsabb hullámnak a végpontján és vele az Elliott-i a felismerés pillanatán...
  • ...vagy másképp fogalmazva a bear divergenciák tipikusan a még jó ideig fenntartható, de öregedő trendek jobb oldalát uralják.
  • Ezért említettem, hogy tájékozódási pontok és nem elsősorban fordulós jelzések. Tájékozódási pontnak viszont nélkülözhetetlenek, mert sokkal nehezebb lenne nélkülük megválaszolni a hol járunk a trendben kérdést.
Befejezésül levetítem az S&P500 heti grafikonjának hiperűr sebességű elemzését divergenciák szempontjából. Tessék összevetni a sematikus kép alapján elmondottakkal.


Ugye kicsit barátságosabb a kép és talán rögtön türelmesebbek tudunk lenni az egyszerű oszcillátor divergenciákkal. Még akkor is, ha nyilván ebben a pár percben csak szőr mentén tárgyaltuk a témát. Szeptemberben jön az új Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! 7 estés online program, aminek részletes tájékoztató oldala elérhető itt a linken. Ott bőven lesz még a momentum konfigurációk cikluson belüli helyzetéről szó.

Addig is a momentum legyen mindenkivel!

2015. július 9., csütörtök

S&P500 vevők köszönik, ők egylőre nem

Ahogy a félkész hetünk a szerdai kereskedés után áll, lehet, hogy meglesz a harmadik heti bear trend gyertya közvetlen egymás után. Márpedig egy ismételt gyenge heti záróval a piac igazolná a hónapok óta felfelé vonagló záró diagonál alakzat végét. Nagy a szerkezet, hetin érdemes rá figyelni, ahol egyelőre nem is tűnik túl veszélyesnek az esés. Azonban azt ne felejtsük, hogy nem túl gyakori helyzetről van szó. Az elmúlt három évben összesen 3 olyan alkalom volt, amikor kettőnél több (fekete) bear testtel rendelkező heti gyertya követte egymást és az első olyan, ami itt a záró diagonál 2014 októberi elindulása óta látható. Arra akarok kilyukadni, hogy a bear erő és bull erő is egyre fogy egy diagonál vánszorgása során, akkor mire itt ez a nagy bear erősödés? Arra, hogy vége. Az esés már nem a diagonálhoz tartozik valószínűleg.

Egy június 22-én publikált havi elemzésben így fogalmaztam: "Hogy szemléltethessem a közelgő korrekció méretét, felmásoltam ide a grafikon tetejére a karika 2-es hullám által 2010-2011-ben lefedett területet. Egy ehhez igencsak hasonló méretű elmozdulásra számíthatunk... Tekintettel az ellentrend nagyságrendjére, a helyzet egy 'fogd a profitod és gyere vissza venni később' megoldást érdemel még erősen kockázatviselő befektetői szemlélettel is."

A június 22-én készített havi bontású grafikon: 240-360 pont esés lehet a nagyságrend
Mi zajlik még az elliott-i záró diagonálból való letörésen túl? A június 29-i nagy trend gyertyára a bikáknak nem volt válaszuk. Kétszer próbáltak északnak kitörni, de csak a 38,2%-os Fibonacci szintig és a 10-es mozgóátlagig jutottak, mintegy konszolidálva az esést. Mindkét próbálkozás erősnek látszódott, mégis mintha betonfalnak ütközött volna az SPX cash 2.085 szintje körül (ld. napos grafikon jobbra lent). A felfelé folytatás elmaradása a bika magabiztosság hiányára utal. Zárják a vételeket az ellenállásnál, ugyanis maguk is alacsonyabb árakat valószínűsítenek és ezért később jobb vételi lehetőségre számítanak.

Órás és napi helyzet a július 8-i zárás után
A bal oldalon pedig ott a rövid távú hullámos elemzés az órás grafikon alapján. Úgy tűnik, Elliott lapos korrekciója - római kettes karikában - írja le legjobban az elmúlt 6 nap gyorsan fel, majd élesen le ismétlődését. A napokban egy kisebb pánikolás több százalékos eséssel igencsak benne van így a pakliban.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (45) ék (8) Elliott magyarul (6) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (5) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (7) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (2) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (105) spirál (2) SPY (53) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (24) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (11) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)