AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2010. szeptember 11., szombat

Az adósság hálójában

A magyar gyökerekkel rendelkező Jason Farkastól, az EWI kamat-, és kötvénypiaci szakértőjétől jelent meg a héten egy videó "Debt Man's Curve", azaz az "Adós görbéje" címmel. A cím egy szójáték, ugyanis a 60-as években egy népszerű sláger címe mindössze két betű különbséggel ugyanez volt, csakhogy az akkori "Dead Man's Curve" jelentése tükörfordításban "Halott ember kanyarja". Ráadásul a két kifejezés angol kiejtése közel azonos, úgyhogy ha az adós ember változatot kimondjuk, akkor valószínűleg egy amerikai tüstént visszakérdez, hogy jól értette-e.

Az alábbiakban ajánlom figyelmetekbe a 10 perces anyagot, amelyet az EWI oldalán megjelent
Video: Bond Issuers Aiming Toward Debt Man's Curve
cikkből érhettek el. Tartalmilag foglalom össze Jason meglátásait, kiegészítve néhány más forrásból vett adattal.

A görbe azt szemlélteti, hogy az egyes kötvénykibocsátóknak milyen esélyeik vannak a kötelezettségük teljesítésére. Evidens, hogy minél több adóssága van egy kibocsátónak (országnak), annál nehezebb visszafizetnie azt. Ráadásul az esélyeit tovább rontja, ha magasabb kamatot kell fizetnie az adóssága után; a magasabb kamat exponenciálisan nehezíti az adósság visszafizetését. Ezt jelképezi a videón kommentált parabola.

Tegnap kérésemre Jason összefoglalta, hogyan tekintsünk általánosságban a "Debt Man's Curve"-re. A magyar hallgatóságnak szóló exkluzív magyarázatát idézem:
"Ez egy elvi megközelítés, ami az adósságra, mint egy síkos lejtőre tekint. Nyilvánvalóan a '80-as években, a nagy bond bull kezdetén is meg lehetett rajzolni egy ilyen görbét, csak éppen semmi haszna sem lett volna. Azonban most egész más a helyzet. Manapság, amikor az adósság jelentős részének csődjére számítunk a 'Debt Man's Curve' arról az ingatag, veszélyes helyzetről szól, amelyben számos hitelfelvevő találja majd magát."

Hogy kire, mekkora kamatot mérnek ki, az nem feltétlenül az eladósodottság mértékétől függ, hanem a piac értékítéletétől. Attól, hogy a kötvénytvásárlók milyen esélyt látnak arra, hogy a kibocsátó képes lesz visszafizetni az adósságát. Így a kamatszintet (akárcsak az összes többi piacot) valójában egy pszichológiai tényező vezérli - egy "veszélyérzet" függvénye és kevésbé egy objektív kalkuláció eredménye.

A görbe felső végén Venezuelának 14,71% kamatot kell megfizetnie, mert a piac megítélése szerint ott akár 80% is lehet egy államcsőd valószínűsége. Ugyanakkor a lista biztonságosnak tűnő alján Japántól 1,1%-ot kérnek, ha 10 éves futamidőre államkötvényt bocsát ki, mert a piac rendkívül biztos a japán adósság visszafizetésében. Pedig ők ott keleten a hosszú időn át kényelmes helyzetükben, az olcsó finanszírozás miatt a fejlett országok között messze-messze a legmagasabb GDP arányos adósságot halmozták fel. Japán ebben az összehasonlításban 190-200% között jár, míg mondjuk a sokszor biztos csődként emlegetett görögök 110-115%-nál tartanak, mégis 10,48% kamatot fizetnek. Csupán érdekességként teszem hozzá gyorsan: az USA a maga GDP-je 53 százalékával, labdába sem rúg, bár ezt az alacsony számot egyes szakértő elemzők egy ügyes "könyvelési" húzásnak tulajdonítják.

Ahonnan ide kanyarodtunk: Az alacsony kamatszint tehát egy pszichológiai tényező eredménye és nem jelent garanciát, arra hogy az adott ország már akár középtávon ne kerülhetne szembe egészen extrém fizetési / finanszírozási nehézségekkel. Japán esetében a parabola mentén történő felfelé elmozdulás rendkívül veszélyes. Pl. egy 2%-os szintre növekvő kamatszint a hatalmas mértékű eladósodás miatt az államkassza bevételi oldalának közel 25%-val egyező költségvetési többletkiadást jelentene.

Jason felhívja a figyelmet, hogy a görbe tetején négy dél-amerikai országot találunk, 10% feletti 10-éves kamatszinttel. Venezuelának, Brazíliának, Ecuadornak és Argentínának nyilvánvalóan nehezen sikerül a finanszírozáshoz szükséges forrásokhoz hozzájutnia, miközben a szuverén államadósságról érkező hírek és elemzések nagy része nem róluk, hanem Európáról, vagy Kelet-Európáról szól. Pedig érdemes lenne a fülünket Dél-Amerikára is hegyezni, mivel a parabola felső zónájában egy újabb kamatemelkedés már könnyen végzetes lehet.

Aki pedig Jason Farkas ábrája helyett, mellett a nem túl szofisztikált 1964-es dalra is kíváncsi, annak itt van egy feldolgozás:

6 megjegyzés:

  1. Valamit nem értek, segítsetek!

    Ha az említett országok államadóságát a GDP 100%-ra veszem (nem találtam korrekt számot a neten, de tudtommal Japán és Görögország kivételével nem igen van 100% felett), akkor 200 pont (2%) emelkedés a CDS-ben (kockázati felaárban)évi 2% GDP arányos adósságteher növekedést eredményez. Ha a GDP 25%-nak megfelelő törlesztés növekedés keletkezne az 2500 pont CDS növekedés jelentené (azaz a 10 éves hozamra közel 40%-os kamatot kellene fizetni. Van erre példa Mo-n is, de szerintem állam nem vesz fel ennyiért hitelt.
    Ha a 10 éves papírokra számítanánk egy összegben (hitelezési és kamatszámítási szempontból ez hibás megközelítés és nem közgazdasági!), azaz 2*10, akkor az említett szám reális lenne, azonban nem egyszerre merülne fel a fizetési kötelezettség, hanem 10 év alatt vica versa nem okozna akkora traumát, bár kétségtelen komoly gazdaság visszatartó hatása lenne.

    üdv.:

    Feri

    VálaszTörlés
  2. Kimaradt.

    Venezueela esetében lenne 40%
    Japán esetében 2% emelkedés (100%-os bázisszámítás miatt) 4% emelkedést jelentene évente

    Hol tévedek?

    VálaszTörlés
  3. Feri, köszönöm az észrevételt, jogos, egy szót elírtam, mert most látom, (adó)bevétel helyett GDP-t írtam. Javítom.

    Az adat forrása egyébként a Kyle Bass interjú, nem Jason anyaga:
    http://www.cnbc.com/id/15840232/?video=1568296901&play=1
    Egyszer érdemes lenne lefordítanom ezt a nyolc percet, mert ritka tanulságos.

    VálaszTörlés
  4. szvsz ez így nem ok , mert az állampapírokat javarészt fix hozam mellett adják el ( 2010re tervezett magyar kötvény aukcióknál az 1300 mrdből alig 60mrd a változó kamatú kötvény ) . a kamat szintjének emelkedése csak az új kibocsátások esetén jelent többletkiadást . ezt meg elég egyszerűen lehet orvosolni : költségvetési többlet kell és akkor nem kell új hiteleket felvenni ...... ( ide most jöhet egy smájli :)) )
    a kamatszint emelkedése a "lakossági és vállalati" ( public debt ) hiteleknél jelentene szerintem azonnali költségnövekedést a hitelfelvevők szempontjából .

    nagyon "szép és jó" ez az ewi-s elemzés csak amit mond az nem befektetési kategória . egy olyan dolgot vár ami lehet , hogy majd egyszer bekövetkezik . 10év vagy 20év múlva vagy soha. ez meg olyan időtáv amivel átlag befektető/spekuláns nem számol .


    amúgy azt az 53%os debt to gdp arányt sem értem ( lehet , hogy a public debt-re gondol ? ) .ez hivatalosan is egy kicsivel több mint 90% .

    tudnék még vitázni mind ezzel mind a múlt heti prechteres arany elemzéssel..csak most nincs rá időm . egy dolog : mind a kettő ( a kötvény és az arany is ) egy kereslet-kínálat alapon működő piac. az aranyban is csak azt "elemzik" , hogy különböző gazdasági helyzetekben ( recesszió vs konjunktúra / infláció vs defláció ) miképpen viselkedett az arany . azzal nem nagyon foglalkoznak , hogy miért és hogyan változott meg a kereslet/kínálati oldal ...

    maui

    VálaszTörlés
  5. Ühüm, nem kérdés, Maui, szinte lehetetlen megmondani, hogy a görbén milyen átrendeződés lesz és milyen időtávon. Ez egy szemléltetése a pillanatnyi helyzetnek és egy figyelmeztetés, hogy ha a kötvénypiaccal szemben változik a hangulat, akkor könnyen és többen olyan meredek és síkos lejtőn találhatják magukat, amiről nincs igazán visszaút.
    Jason annyit mond, időről-időre követni fogja a változásokat.

    Lehet, talán nem kellett volna a két anyagot elegyítenem, úgy értem, EWI és Kyle Bass-t, mert a milyen gyorsan gyűrűzik be egy kamatváltozás és az USA adatok hitelessége kérdés abban szerepel. Viszont ettől függetlenül elgondolkodtató, hogy a gazdasági növekedéshez a hitelpiac pörgése kell, növekvő kamatokkal (statisztikailag), ami pl. Japán esetében halálos pirula lehet. Itt meg még az is bekövetkezhet, hogy úgy emelkednek a bizalmatlanság miatt a kamatok, hogy közben lassulás van, vagy nagyon csekély gazdasági növekedés, meg még kilátásba helyezett defláció. Róka fogta csuka...

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok!

    Való igaz amit leírtatok, de a másodlagos piacon a spekulánsok kereskednek vele .o)
    A kérdés az, hogy mennyi új kibocsátásra van szüksége az államnak a hiány fedezetére, illetve a lejáró papírok törlesztésére, ez nem mindegy. Mo-n az átlag futamidő 2,5 év. Valóban nem up-to-day a probléma, de könnyen azzá válhat! Ami komoly hosszútávú problémákat fog okozni a gazdasági növekedés potenciáljában, ergo, nem lesz gyors a mélypont (talán 2012-re várjuk?) után a felépülés.

    Kicsit olyan az érzésem, mint a jelzálogpiaci válság kapcsán, a 20 éves jelzáloghitelekben lévő problémák, azonnal súlyos gondokat okoztak, ez a fajta "csorda" félelem hamar eljöhet. Elég csak arra gondolni, hogy a korábban likvid jelegű bef alapok rengeteg államkötvényt vásároltak, aminek a másodlagos piaci forgalomképessége jelentősen csökkeni fog (árban is), bár nyilván ez nem az nemzetállamoknak fog problémát okozni (hacsak nem gondolunk a nyugdíjalapokra.., de ez már messzire vezet)

    Feri

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)