Játék a valószínűséggel II. rész

A kereskedő szemlélete (folytatás)

Egy lottó telitalálat lehetséges, de nem valószínű. Ez az elvonatkoztatott és kissé görbetükör összefoglalása a témánknak, amelynek kitárgyalásába a cikk első részében belevágtunk. A lottózástól az embereket nem tartja távol az esélytelenség. Mi több, a kis invesztícióval (egy szelvény ára kockázattal) szemben a gigantikus nyereség (milliárdos hozam) óriási vonzerőt jelent, ezért nem tűnik fel, hogy vesztes kimenetelű játékban vesznek részt.

Aki lemaradt a bejegyzés első részéről, annak íme hozzá a -- link --.

A barátságos lottó és a kegyetlen tőzsde
A tőzsde sokkal reálisabb feltételeket kínál, hiszen minden jól kitöltött "szelvényre" 35-65%-os nyerési esélyt ad. Ettől még rendkívül barátságtalan, sőt kegyetlen játék. Nem rendelkezik ugyanis a lottó beépített kockázatplafonjával. Mi tőzsdések úgy mondanánk, hogy a szelvény ára, vagyis a pozícióban rejlő lehetőség ára a stop loss kockázat. Ez viszont annyit tesz, az árfolyamok világában nem kevés önkontrollt gyakorolva nekünk magunknak kell meghatároznunk a fogadás árát. Nincs időnk, vagy egyáltalán módunk reménykedni és álmodozni a nyereményünk elköltéséről, hanem épp ellenkezőleg, arra kell jól kalkulálnunk, hogy mennyit veszítsünk. Szándékosan használom kockáztat helyett a veszíteni igét. Mert a kockáztatás valahogy behívja az izgalom aspektust, pedig arra itt nincs szükség. A jó kereskedők higgadtan, szenvtelenül veszítenek, amit egyetlen magára valamit is adó (átlag)ember sem szeret. Önbecsülés, egó, én-kép meg hasonlók miatt. Ezért nem készül rá, nem a veszteségre tervez, innentől pedig figyelmen kívül hagyja a kereskedés alaptételét a valószínűségről: Nem számít mennyire tuti a tervezett vagy megnyitott pozíció, a piac elég gyakran homlokegyenest az ellenkezőjét teszi meg annak, amit várunk tőle. Sőt, ezen még 100 év kereskedői gyakorlat sem változtat!

Mindig készen állunk az elsődleges feltételezésünk ellenkezőjét, mint legalább lehetőséget elfogadni.

Ebből a szemszögből érdekes és sokszor mulatságos olvasmány a világ bármelyik fórumoldala, ahol a hozzászólók hajba kapnak a piac következő elmozdulását illetően.

Hozam:kockázat
Mintha "a veszteség mindenek előtt" paradigmaváltás nem lenne elegendő kihívás, akkor még hozzájön a másik oldal, a hozam dinamikája. Olyan hozamot kell választanunk, amiért az adott gyakoriságú találat, azaz nyereséges kimenetel mellett megéri az ugyancsak gyakori veszteséget bevállalni.

Definíció szerint a potenciális hozam a távolság a pozíció célban zárásáig. Ugyanígy, a kockázat a táv a stop megbízásig. (Szokás a kockázat pénzben kifejezett értékét az angol "risk" szó kezdőbetűje után R-nek is nevezni. A felnőttek az értéket, a hasznosságot egy nominális pénzösszegben, a fiú gyerekek Matchboxban, a leányok Barbie-ban, a tréderek pedig az R változóban határozzák meg).

A klasszikus technikai elemzés tankönyvek úgy kezdik a receptet, hogy végy egy a kockázathoz mérten legalább háromszoros hozammal kecsegtető szituációt. Sokszor nem állnak meg itt, hanem négy-ötszörös szorzót emlegetnek.
4R-5R. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mintha előre tudhatnánk, hogy ilyen mozgások mikor következnek be! Félreértés ne essék, egy daytrader - hacsak nem töltjük a teljes kereskedési időt egy szűkülő háromszögben - majd mindennap összehoz egy-egy szép, a vállalt kockázat 4-5-szörösével egyenértékű hazafutást, sőt havonta akad 10-es feletti is. Azonban minél magasabb ilyen R számot határozunk meg, minél magasabb a hozam-távolság a kockázathoz mérten, annál kisebb lesz a bekövetkezés valószínűsége. 5 egység távolság igen hosszú út, ritkán fordul elő, hogy az árfolyam 1 egységnyi ellenirányú mozgás nélkül teszi meg. Ilyen hosszú út alatt annyi minden történhet és általában történik is, ha máshol nem, hát a kereskedő lelkében, amitől ő hibás döntést hoz.

Az ellen protestálok, hogy 4, 5, vagy több R-es kereskedési helyzeteket általános, konzisztens módon "hozható" paraméternek tekintsünk és főleg úgy beszéljünk róla, hogy közben nem vesszük számításba a bekövetkezés valószínűségét. Ezek a paraméterek nem választhatók el egymástól.

Oda-visszahatás
Igaz, fordítva sem egészséges a valószínűséget hozam:kockázat nélkül emlegetni. Csak egy kisarkított számtanpélda erejéig tételezzük fel, hogy valaki Dow Jones határidővel kereskedik kizárólag 5-perces idősíkon. Egyszerű a rendszere, ha a Dow 68 feletti RSI indikátor értéknél 5 pontot visszaesik, akkor így a csúcstól 5 pontra limit megbízással vesz. Célára 3 pont, azaz az iménti csúcs alatt két ponttal van. Stop loss megbízása a belépés helye alatt 99 pontra. A nyitás és zárás költsége összesen 1 pont, ezért ha talál, akkor nettó 2 pontot nyer, ha nem, akkor 100 pontot veszít. Milyen gyakran záródik a pozíció nyereségesen? 97%-ban, mégsem termel profitot a rendszer. 100-ból 97 alkalommal nyer 2 pontot, azaz összesen 194-et, viszont a mindössze három bukónál összesen 300-at bukik. Dollárban kifejezve a 100 pozíció várható eredménye -530 dollár. Nagyon jó volt a találati arány, de hasznavehetetlenül rossz a hozam:kockázat. Ha valaki előállítja az ilyen elven működő automata kereskedési rendszert, közismert nevén robotot, akkor a marketinget a 97%-os találati arányra fogja építeni, és így a hozam:kockázatról mélyen hallgatva kommunikálja az egyébként beteg rendszert.

Nekem, akárcsak a legtöbb diszkrecionális, robotok nélkül dolgozó, napon belüli kereskedőnek a 35-65%-os találati arány a világom. Ebben a tartományban lehet "egészséges" hozam:kockázat várakozásokat megfogalmazni. Tisztában vagyok vele, hogy a 65%-os találati arányt produkáló lehetőségek hozam:kockázat aránya általában alacsony lesz. Mégis, ha az arány eléri, vagy inkább kicsit meghaladja az 1-et - vagyis a cél távolsága egyenlő, vagy nagyobb a stop loss megbízás távolságánál - akkor már bőven nyereséges a játék. Egy 35%-os valószínűségre pedig csak akkor érdemes fogadnom, ha van merszem és stratégiám, amivel több mint háromszor akkora távolságra tudom terelni a pozíciót, mint amennyi hely a stop loss megbízásomig a rendelkezésre áll. Itt 3,5R vagy több hozam kell az 1R kockázattal szemben.

Ha a 35-65%-os valószínűségi skálán egyensúlyozunk, akkor egy magas hozam:kockázat hányadosnak inkább a tartomány alsó felében lesz a találati aránya, míg a kockázattal megegyező, vagy annál alig nagyobb értékű hozamhoz tartozik majd magas találati érték.
Sokakban leesett talán a tantusz a fordított arányosságról. Minél nagyobb mértékben szeretnénk nyereségünkkel meghaladni a vállalt kockázatot, elvileg annál kisebb lesz a siker valószínűsége. Valójában azonban még ennél is árnyaltabb a helyzet.

A Bermuda-háromszög, ami elnyeli (vagy nem) a kereskedőt
Sokan kergetik az illúziót a kis kockázatú, magas hozamú, nagy valószínűséggel működő módszerről, vagy kereskedési helyzetről, pedig ilyen nincs. Ismerjük az iparos mondást, három paraméterből csak kettőt lehet választani: olcsót, jó minőségűt, gyorsan. A három soha nincs együtt. Na, erre analóg a piac világa. A tőzsdén a három kívánságunkból legfeljebb kettő teljesülhet. Kérhetünk valószínűt nagy hozammal, de nagy lesz a kockázata. Elénk kerülhet egy nagy hozamú, kis kockázatú setup, de kevés alkalommal jön majd be. Végül vadászhatunk kis kockázatú, magas találati aránnyal működő szituációkra, de ott a hozam oldalon kell áldoznunk. Utóbbi eset speciális műfaja 1 körüli hozam:kockázattal az un. skalpolás.

Ebben a hozam-kockázat-valószínűség háromszögben mozognak komfortosan a sikeres kereskedők és tűnnek el benne a .... többiek. Tudatosan választjuk-e ki és kötjük meg a piaci ciklus aktuális helyzetéhez illeszkedő kompromisszumot? Vagy úgy járunk, mint az egyszeri speki, aki meglátja az egyik paraméter kedvező állását és annak ellenére adja kötélnek a fejét, hogy a másik kettő ellene dolgozik? Hányan vannak, akik pl. kis kockázatú, de kis valószínűségű és hozamú kereskedési szituációkban véreznek el lassan! Mert tipikusan ilyenek az átgondolatlan kontratrend helyzetek. Vagy ott van a fenti Dow "eset", amikor alacsony hozamért túl magas kockázattal fizet valaki, mert ráharapott a 97%-os találati lehetőségre. A három lehetőség bármelyike a kereskedő matematikai halála.

Az Elliott-i kontextus feltárásával felmérjük, éppen melyik fázisban vagyunk, milyen tekintetben jók egy adott irányú pozíció paraméterei és miben érdemes kompromisszumot kötni. A momentum rámutat a pillanatra, amikor a helyzet megérett a konkrét cselekvésre. Végül a szignál kiválasztásával hozzáadhatunk pár százalékot a találati arányunkhoz, vagy éppen kicsit lophatjuk vele a távolságot egy kedvezőbb kockázati szint felé. Dióhéjban erről szól a kereskedési módszerem, amelyet a Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! című program márciusi online kiadásában magyarázok végig. Saját monitorfelületemet teszem láthatóvá pontosan abban a nézetben, ahogyan kereskedésre magamnak beállítottam.

A hét végéig nyitva áll a jelentkezés azok előtt, akik belevágnak az egy hónap módszeres tanulásba, amellyel több év egyéni kísérletezést lehet átugrani. -- link -- a részletes tájékoztató oldalra.

A kötéltánc
Nézetem szerint az Elliott-ciklus eltérő pontjain eltérő kompromisszumra és stratégiára van szükség. Ha valaki a három jó párosítás közül az egyiket műveli jól, az vagy ritkán tud piacra lépni vagy szenved, amikor a cikluson belüli helyzetünk épp egy másikat favorizálna.

Elliott ötös szerkezetű impulzusán belül számos nevezetes pontról esett már szó. Az alábbi ábrán feltüntettem hármat, amely eltérő hozam:kockázat és valószínűség potenciállal rendelkezik.

Példa az egyensúlyozásra és a szükséges kompromisszumra egy trend népszerű pontjain.
A piac nem Elliott-os fele is nagyjából így éli meg.

A) Egy trend elején az 1-es és a 2-es hullámról szinte semmit sem tudunk. Azok ketten a sor elején majdnem azt tesznek, amit akarnak. Kevés a vezérlőelv, amely segítene az előrejelzésükben, egyáltalán azt sem tudjuk, hogy 1-2 bázist látunk. Erősen találgatni kényszerülünk, magas a lehetséges szcenáriók száma. Alacsony lesz a találati arányunk (még a 35-40% is bravúr), de ha ügyesen kontrolláljuk a kockázatot, akkor annak nagyon sokszorosa a hozamlehetőség.
B) A vihar szeme az impulzus közepe: Sokan tartják alacsony kockázatúnak, pedig ez tévedés. A magas volatilitás miatt itt kell a legtávolabbi stop loss megbízással dolgozni, de a hozam oldal is erős. A trend folytatódására pedig nagyon komoly esélyünk van - háááát, még akár 65% fölé is mehet.
C) 4-es hullám végét tucatnyi vezérlőelv és rengeteg információ segít eltalálni, alig néhány forgatókönyv lehetséges. Kellemes stop távolságok adódnak, nagyon magas a találati arány, de a hozam oldal a gyengülőben lévő trend miatt limitált. Az új maximumok felett már hamar beindul a profitrealizálás.

Hétfő: Egy szintet feljebb

Kiigazítás a mérték alapján

A hétvégi elemzés 60 perces ábrája alapján hétfőn fel, 1365-1370 környékére várhattuk a piacot. Az SPX viszont épp egy nagyságrenddel többet emelkedett, 1385-ig. Ez annyit tesz, hogy nem Minuette, hanem egy renddel nagyobb, Minute szintű az emelkedés. Nem szükséges miatta nagyon átrendezni az ábrát, csupán a sima zárójel (iii)-as pénteki alj szögletes zárójel [iii]-as minimumnak bizonyult. Nem (iv)-es, hanem a [iii]-[iv] szakasz halad északnak. Nemcsak órás zárások voltak, hanem nagyobb idősík shortok is jobbnak látták a profit egy részét zsebre tenni.

Amint előző írásomban utaltam rá, elképzelhető, hogy végül a várakozásomnál eggyel kevesebb újabb minimum következik be. Ez azonban nem feltétlen javítja a bika esélyeit. Szerintem az új fejleménnyel felkerült a térképre egy eddig elhanyagolható lehetőség, miszerint most már valóban 1-2 sorozat épül délnek (fehér alternatíva). Jelenleg nem érdemes vele foglalkozni, a sor végén kullog az esélye. Ha az előttünk álló néhány napban az október 23 - november 2-i három hullámhoz hasonló alakzatot hozunk össze, akkor érdemes komolyabban venni.

SP500 a hétfői kereskedés után

Ezek szerint a legvalószínűbb, hogy már csak egy további alj van hátra a [v], azaz C, azaz (B) pontig, ahonnan a 2009-ről utolsó felfelé kör elindulhat. Egyebekben minden változatlan.

Hely még van

...Viszont ritmusváltás következik

Működik a nagyobb kép operatív elképzelésünk. Esést vártunk két hete [link a NOV2_SPX_wforecast.JPG ábrához], az is következett. A közelebbi részletek kibontása előtt vessünk egy pillantást az eredeti ábrára. Segítségével egy elnagyolt első elképzelésünk lehet a meredek eső szakasz még ezután következő potenciális hosszáról. Amint látszik, a szép arányokhoz van még hely egy-két lefelé körnek:

Az SP500 heti grafikonon a rendelkezésre álló tér a komolyabb vételi erő várható belépéséig.
2009-ről ugyan már megvan a 7 hullám, de jobb az alakzat egyensúlya, ha itt bekalkulálunk
egy komplexebb (B) hullámot a 6. helyre.

Első célnak a kék [X] hullám utáni korrektív csatorna alját, annak ideiglenes letörését tekintettem. Optimálisnak azt, ha elérjük a 2009-es nagy naiv trendvonalat (lila tv.). A fekete korrektív csatorna alja már egész közel, 1330 körül lesz a jövő hét végére. Továbbra is mondom, tekintsünk a határvonalra mint minimum elvárásra, és egyelőre ne készüljünk húsos, sok napon át kitartó vételekre, hiszen a szeptemberi maximumról délnek tartó szerkezet nincs még készen. Az alj megtalálásához nem elég a célszint elérése. Kell a kész szerkezet és a momentum fordulós állapota is. A mai cikk arról szól, hogy ezek még nem álltak össze. A piac ebben a fázisban még a medve vadászterülete.

A Nasdaq-ról tudjuk, hogy önálló életet él és az S&P - Dow Jones páros csak a momentumos szakaszokra kerül szinkronba vele. A legjobb iránymutatást, akárcsak az elmúlt évek fordulópontjainál most is az NDX napos grafikonján találtam magamnak. Ott szépen beazonosítható a diagonál indítás, majd az esés begyorsulása:

Nasdaq napos minden részletében szépnek tűnik így. Már jóval közelebb jár a
2009 óta tartó emelkedő korrekció lila vonalához, így lassan ráfékezhet a találkozás előtt.

Miért nem fogadom már el, hogy ez egy új eső trend? Eszem ágában sincs, legfeljebb a fél szemmel figyelt lehetőségek szintjén tartom számon. Mit ragaszkodom ennyire a délnek tartó C elképzelésemhez? Csak ismételni tudom magam: mert ez így biztonságos és főképp kevésbé agresszív. A 2012. elején indult emelkedés kurta rövid maradt a megelőző szakaszok időtartamához és hosszához képest, így az aránytalanság miatt nem elegendő csak felfelé 7-ig elszámolni. [értsd: a dupla zigzag korrekció szemre jól elkülönülő szakaszainak száma hét] Ráadásul a heti és a havi RSI kívánja még az utolsó néhány hónapos felfelé kört. A számolásnál ebben a helyzetben egyébként is több bizonyíték kell, hiszen ne felejtsük, aki 1-es hullámnak látja az esést, az egyben azt is állítja, hogy meg sem állunk a 2009-es aljakig. Nálam ezen megfontolások miatt van elöl az eső C és alternatív megfejtés gyanánt háttérben a bear 1-es. Ha majd szignifikánsan letörjük az SPX 1200-at, akkor átállok én is a Ciklus szintű medve táborába és 666 alá lövök célárat.

Az NDX elemzésben szereplő tiszta diagonál fogódzó sehol sincs az S&P grafikonján, sőt ha a Dow-ra tekintünk, akkor annak egészen kései, október 5-i újabb maximuma egyenesen kizárja, hogy az esés szeptemberben kezdődött volna. Persze ez a divergencia ne hasson meg bennünket, az impulzus begyorsuló szakaszában már vállvetve haladtak az indexek. A [ii]-es pont végére ugyanis teljes szinkronba rázódtak. Hol volt a Minute [ii]-es a fenti Nasdaq ábrán? November 6-án. Ezért mutatom egy november 6-i [ii]-est feltételezve először október 18-ról az S&P500 részleteit. Azt hiszem, ebben a szakaszban minden a helyén:

Még a fő szint harmadik hullámának nincs vége - a [iii]-ast aljat még nem látjuk -, 
de már túl van a piac a délnek tartó szerkezet középpontján, a vihar szemén.
SPY index ETF, 15 perces grafikon az Elliott-i részletekről.

Mit jelent ez az ábra, amely szerdára teszi az eső trend szimmetria középpontját? Vége a medve tiszta, egyértelmű uralmának, innen sokkal kiegyenlítettebb lehet a kereskedés. További új aljakkal hetekig maradhat a bessz piac, de innen már lesznek komoly felfelé körök is. Ha jó a meglátás, akkor az új aljak nem jutnak messzire, hanem látszólag a semmiből, napon belülről nézve óriási rally-k formájában veszik meg őket. Ezeket a korai longokat még zárni kell, sőt érdemes visszafordítani egy-egy jó shortra a következő újabb minimumig. Összességében számottevő mértékben esik még a piac, több új mélypont alakul, de a játék képe sokkal inkább sávkereskedésre hasonlít majd.

Vasárnap esti folytatás:
Az iménti SPY ábra mutatja az október 7. óta tartó egyenletes eladói túlsúlyt, amely egy elég állandó karaktert kölcsönzött az kereskedés képének. Csak rövid távú shortzárásokat láttunk benne; mindig rögtön az első mini-duplacsúcsra begyűrték a bikákat. Ebben a kontextusban volt egy érdekes pénteki fejlemény, amely megerősíti a "túl vagyunk az esés középpontján" megállapításom. Maradok a SPY ábránál, de 5-perces felnagyításban:

SPY, 5-min Elliott és klasszikus technika:
Péntek egy napos kulcsfordulós alakzatot hozott, köszönhetően a hét legmarkánsabb kontratrend
5 percének 17:40-17:45 között (egy kisebb diagonál után).

Az első tömeges profit taking a nagyobb idősíkokon gondolkodó szving kereskedők részéről. Ők tolták meg ennyire azt a péntek délutáni 5-perces gyertyát. A rally hatására a hetes(!) RSI 3 pontot emelkedett pénteki zárásig. Nagyságrendileg az órás idősík short oldala mondhatta azt, hogy ennyi profit köszöni, elég is lesz.

Ettől, még - mondtam már az imént, tessék rá vigyázni - nem váltottunk long piacra! Aki most vesz és nem éri be egy rövid profittal, azt még rendre kistoppolják az újabb aljaknál. Aki innen tartósan vételi pozíciót létesít az a többször ismételt reentry próbálkozás miatt túl sok pénzt éget el az éretlen szituációban. Csupán az esés ritmusa és szöge kezd változni a jövő héten.

Már csak a szeptember 21. - október 18. szakaszról nem beszéltünk, amelyben teljesen szétvált az indexek mozgása. Az elágazás felveti az északnak tartó öreg, giga diagonál lehetőséget, amelyet a blog fórum részében többen emlegetnek mostanában - legutóbb a napokban talán Csaba hozta szóba. A mai utolsó, összefoglaló ábra ezt az alternatívát is tartalmazza. Akkor kerülhet előre a diagonál verzió, ha a jelenlegi esés nem egészül ki ötös szerkezetté, hanem végül a kelleténél (a várakozásomnál) eggyel kevesebb újabb minimum következik be. Ez a körítés része, de nézzük inkább az ábrán. Fehér folytonos az elsődleges C-hullámos lehetőség, és kék szaggatott a diagonál szcenárió:

Végül az két legfőbb várakozás az SP500 Elliott-i értelmezéséből - 60-perces grafikon

A kék alternatíva formájában most szóba hozott nagy diagonál (4)-es hullám változat egy szeptemberben felrajzolt sematikus ábrán volt téma: [link a diagonál képhez]
Azóta sem tudtuk kizárni. Ráadásul ha valaki összeveti a vastag szaggatott vonalat és a jelenlegi hetes képet, akkor a piac valóban kísértetiesen leköveti ezt a régi előrejelzést, amelyet a maga idején is alternatív szcenárióként publikáltam.

Játék a valószínűséggel I. rész

A kereskedő szemlélete

"A valószínűség mint piaci realitás megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját" - említem az Építőelemek című Elliott alapozó könyvem első oldalain valahol. Hogy el ne csússzon a figyelmünk a talán jelentéktelennek tűnő mondat felett, meg is ismételtem a füzet oldalsávos kiemelésében. Mert egy tőzsdés élete teljes egészében a valószínűség körül forog. Triviális a megállapítás? Mai cikkemben szeretném a valószínűség néhány olyan aspektusát körüljárni, ami első pillanatban talán nem is merül fel bennünk.

Lehetséges? Az ide kevés!
A köznyelvi szótár szerint a valószínű szó egyaránt jelentheti, hogy igaznak látszó, lehetséges, várható. Amikor kereskedési időn kívül a grafikonokon elénk táruló "lehetőségeket" fürkésszük, vagyis összefüggések, szcenáriók után kutatunk és elemzőként tekintünk egy árfolyamgörbére, akkor ez a definíció még hozzávetőleg lefedi a ténykedésünk lényegét. Azonban az aktív kereskedőnek többre van szüksége. A megbízást elhelyező, kockázatot vállaló kereskedőnek a 'valószínű' matematika definíciója kell: egy eredmény, vagy kimenetel bekövetkezése, vagy a cél eltalálása %-ban kifejezve. Érezni a különbséget? Szétválik a "Mi lehetséges?" és a "Mi a kellő gyakorisággal, vagy leggyakrabban előforduló esemény?" kérdéskör. Az első az elemző szemléletét tükrözi, a második a tréder nézőpontját. Lehetőség, ötlet, teória, anticipáció az egyik fázisban. Rangsor, találati arány, a bekövetkezés gyakorisága és - mindjárt látni fogjuk - tények gyűjtögetése a másik oldalon.

Egy intraday háromszögnek tűnő szituációban beindul az elemző:

Az Elliott-os elemző megfigyelései egy épülő SPY háromszögről és annak kontextusáról.
Még szó sincs belépésről, még csak ötlet szintjén formálódik a lehetőség.
Várakozások, feltételek és talán 30% esély, hogy ez így be is következik.

A [B]-[D] határolóvonal letörése, amely ráadásul a [D] hullám alját is kiveszi. Példánkban ez a közepesen agresszív pillanat, amikor a háromszög meglátás alapján az első short tervet érdemes formálni:

A piac kezdi igazolni a meglátást, belép a kereskedői szempont, amely kivárta az első bizonyítékokat.
Azt a konkrét pontot időben és árban, ahonnan a délnek tartó trend folytatása már elég gyakori lesz.

Egy konzervatív szemléletű kereskedő kivárja, amíg a háromszög befejeződése a [B] kritikus pont átlépésével biztos:

21:40-re a konzervatív tréder is mindent együtt lát, más kérdés, hogy ilyen közel a záráshoz
rámegy-e a 137.98-as teljes célra, vagy csak 138.37 környékére skalpolja az igen valószínű folytatást.

Így történik, hogy amit lehetségesnek találunk, ami teóriát felállítunk az ráközelít, majd megüti a valószínű "mércét". Fogadj arra, ami valószínű, ne arra, ami lehetséges! Ez a világ egyetlen olyan kaszinója, ahol ezt megtehetjük. Aki a puszta lehetőséget kereskedi, az nagyon könnyen esik hibába, mert előre igyekszik "eldönteni", mi fog történni. Kizárólag előrejelzésből dolgozik és könnyen megeshet vele, hogy azt látja majd a grafikonon, amit látni akar. Észre sem veszi, amint az események előrehaladtával eltávolodik a valószínűbb kimeneteltől. Tulajdonképpen elmulasztja előnyére használni a rendelkezésére álló a tényinformációkat. Ha nincs árfolyammozgás, ami növeli a valószínűséget, akkor az elképzelt szcenárió bármilyen szép és arányos is, csak lehetőség marad.

3-perces SPY példánknak ezzel nincs vége. A folytatására a sorozat végén még visszatérünk.

Reálisan 35-65% között
Mi a valószínűsége egy technikai módszerekkel definiált pozíciónk sikeres zárásának? A belépéssel egy trend folytatódására, vagy megszűnésére fogadunk, ezért a kérdést akár így is feltehetjük: Mi a valószínűsége egy trend folytatásának, vagy megszakadásának? Nyilván helyzete válogatja. Igen kevés számú teljesen azonos "helyzetet" tudnánk definiálni, amire tökéletesen pontos mérést végezhetnénk. Éppen ezért ne kezdjünk mindennek fiókot kialakítani. Nem lenne vele könnyebb a számtanpélda és egyébként is tömegjelenségek (értsd. nagy számban előforduló események) vizsgálatával foglalkozunk. Egyszerűsítsünk és tekintsünk a kérdésre "nagyjából" ezért.

Közel járunk a valósághoz, ha úgy becsüljük, hogy az idő 95 százalékában egy trend folytatása, vagy a megszakadása (=törés) 35 és 65% között valószínű. Legtöbbször ennyi az esélyünk arra is, hogy a piac a belépés pillanatában (az induló stop megbízásban) vállalt egységnyi kockázattal megegyező mértéket mozdul el a nekünk kedvező irányba (mielőtt a stop loss megbízás szintjét elérné). Például ha daytrader szemmel az USA kereskedési nap 130 db 3-perces gyertyájára tekintünk, akkor a kereskedési idő 124 gyertyája alatt egy bármilyen szempont alapján definiált legalább 1-es hozam:kockázatú pozíció sikere a 35-65% tartományban van.

Mit tud a maradék 6 gyertya? Általában olyan pillanatokról szól, amikor medvék és bikák között szinte teljes a konszenzus a rövid táv irányát illetően. Viszont itt sincsenek csodák. Legjobb, ha eszünkbe sem jutnak a 90%-os, vagy hasonló valószínűségek. Szinte biztos, hogy a 6 gyertyából egyik sem haladja meg jelentősen a 70%-ot, vagy marad el a 30%-tól. Miért? Mert minden piaci szereplő nyerni megy a tőzsdére, ezért igyekszik a maga legjobb érdeke szerint cselekedni. Ha lenne pl. 90%-os esély az olyan bizonyosságot jelentene, aminek nem állna oda a másik oldalára senki. Még nagyon tévedésből sem, tudatlanságból talán egyszer-egyszer. Ellenben egyre több algoritmust állítanának rá, ezért a 90%-os oldalon állók száma óriásira duzzadna, végül az "ajtó" már milliszekundumokra sem állna nyitva.

Ha már itt tartunk, ezért szélmalomharc a Szent Grál keresése.

Ebben a szemléletben már érthető, miért ritkák és tartanak rendkívül rövid ideig még a 70-75%-os szituációk is. Nem tervezünk ezért rájuk, elfogadjuk, hogy bármit találjunk is ki stratégiának, az reálisan 35-65% közötti találati gyakoriságot nyújthat a számunkra. Ne küzdjünk ez ellen! Cserébe kapunk valami mást. A napi mindössze 6 alkalommal pár másodpercre (netán a másodperc töredékére) elénk kerülő egyoldalú oddszok helyett, legalább kéttucatnyi, éppen eléggé valószínű elvi belépési lehetőségünk van egy 3-perces idősíkon. Sőt, legtöbbször még egy 10-perces bontás is ad naponta 5-8 kecsegtető helyzetet. Természetesen valós időben nem mindet vesszük észre. Ráadásul nem szeretnénk csak 1-es hozam:kockázat skalpokra hajtani, hanem jó lenne 1 egységnél többet látni a hozam oldalon. Tehát amit időben észlelünk, abból is tovább szelektálunk. A cikk második részében vissza is térünk rá hogyan.

35-65% között fogunk kereskedőként dolgozni. A piac legfontosabb jellegzetessége, hogy ezzel tartja bizonytalanságban a piaci résztvevőket, akik pedig 90-100%-os rátákat szeretnének és abszolút kategóriákban gondolkodnak. Nem lenne természetes, ha ilyen valószínűségekkel számolhatnánk. Vegyük észre azt is, hogy a valószínűség egy olyan tényező, amit ellentétben a kockázattal, nem mi határozunk meg, de módunkban áll olyan pillanatot választani, amikor az oddszok számunkra kedvezőek.

Ezúton ajánlom a technikai eszköztár alkalmazására fogékony olvasóimnak a Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! című tőzsdei tanfolyam következő online kiadását. Nemcsak kontextusról, momentumról és szignálról szól a hét hosszú estére ütemezett tréning, hanem a kereskedői hivatásra vonatkozó reális elvárásokról is. Legyen szó személyes kockázatvállalásról, találati gyakoriságról, hozam:kockázat arányokról, kereskedési gyakoriságról, csődkockázatról, a tréningprogram végére a hallgatók két lábbal állnak a földön. Ha tőzsdéről van szó, fontos hogy megőrizzük a higgadt önálló ítélőképességünket és ne essünk abba a hiába, hogy reményteljes képzelgés, vagy félelem által vezérelt impulzív cselekvéssel hidaljuk át a piac természetéből eredő bizonytalanságot. Vagy ha néha bele is csúszunk, legalább akkor se a kompetenciahiány miatt és egyébként könnyen kivédhető hibák formájában következzen ez be.

Újra és újra
Aki valószínűségben gondolkodik, az nem egyetlen trade-ben gondolkodik. Vagyis tudja jól, hogy neki nem pont a következő pozícióval kell profitot termelnie, hanem pl. 20 kereskedési szituációból, mondjuk 11 alkalommal, vagy 8 alkalommal és így együtt a 20 szituáció egyenlegével. Hogy épp most lesz-e a 11, vagy 8 nyereséges alkalom egyike, azt nem tudhatja és nincs is ráhatása.

A bevezetőben említettem, nálam minden a valószínűség, mint mottó körül forog. Tételezzük fel, hogy egyik nap valamiért mindössze fél órám van kereskedni. Nos, akkor meg sem próbálkozom beülni a gép elé. Igaz, cca. fél óránként van egy belépésem, tehát beleférne, hogy találok valamit, de akkor azzal az egy pozícióval kellene a napomat nyerővé tenni. Ez pedig nem reális vállalás. Kerülöm, hogy egy pozíciónak túl sok jelentőséget kelljen tulajdonítanom. Egyetlen kiragadott pozíció kimenetele óriási szórást mutat és nagy %-os esélye van, hogy vesztő lesz, ha úgy önmagában hagyjuk. Ezért ha nincs legalább 2,5 órám legalább 2-3 kötésre, akkor hagyom az egészet, mert olyan személyes napirend (értsd. motiváció) mentén kereskednék, ami nem felel meg a valószínűség által vezérelt tőzsdei realitásának.

Tovább a II. részre: -- link --

Vissza az s&p tágabb képre

Tényekből egy következtetés evolúciója

Korábbi két USA indexekkel foglalkozó bejegyzésben bemutatott korrektív vezérlőelvekre nemet mondott a piac. A Nasdaq esetében már kizárt a 4-es hullámban esés szcenárió, a többieknél pedig igen ingatag lábakon áll. Két üzenete van az optimális korrekciós mértéknél mélyebb és kitartóbb esésnek. Egyrészt emeljük előre a középtávon bearish szcenáriókat. Másrészt, ha ez alkalommal valóban elmarad a várt ötödik hullámom északnak, akkor a június-szeptember emelkedő szakasz hármas szerkezetű maradt.

Szeptemberben új csúcsra tört minden index, viszont ha az oda felvezető emelkedés hármas szerkezetű, akkor egy komplex korrekció B hulláma alatt létrejött köztes maximumnak, egy sikertelen kitörésnek érdemes tekinteni a szeptember 9-14-re datálható ortodox Elliott-i csúcsokat.

Az információ birtokában elsődlegesen úgy számolhatunk az eséssel, mint ami nem a 2009 márciusa óta tartó teljes Ciklus szintű felfelé korrekció vége, hanem azon belül az egyik korrekció korrekciója szakasz. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben még egy új csúcsra számítok, de csak hónapok múlva. Az azt követő fordulat már sokkal nagyobb eséllyel olyan medve piacot hoz, amely a 2009-es mélypont alá viheti az indexeket.

A B pont dolgában vegyük elő először a szeptember 16-án [> itt link] publikált heti bontású grafikont, amelyre azóta ráfolyt további 7 hét árfolyammozgása:

A heti s&p500 index a 2009-es mélypontról az [Y] hullám párhuzamos
csatornájával - a jelölések még szeptember közepéről maradtak a képen

A grafikon kapcsán az akkori bejegyzés két kérdéssel foglalkozott. Egyrészt a bull klimax dolgával, vagyis azzal a két nagy fehér gyertyával ott a csúcs közelében. Tanulságos, miként lehet következtetni néhány gyertyányi árfolyammozgásból és annak kontextusából. Idézem ezért: "nem kitörés, hanem egy olyan vételi izgalom, amely felemészti a bika erejének túlnyomó részét, hacsak nem a teljes energiáját. Nincs ugyanis jó helyen. [...] folyamatos emelkedés tetején ül, egy olyan trendben, amely 15 gyertyája tart. Az ilyen gyorsulásokból, főleg ha megnövekszik a forgalom, jó kis short szignálok alakulhatnak ki és [...] kereskedhető méretű eső szakaszok. Ezek azok a helyzetek, amikor a forgalom "megöli a trendet". Azonban a legtöbb esetben nem azonnal jön rá egy mindent beborító fekete gyertyaalakzat, hanem 3-4 periódus, vagyis itt akár 3-4 hét oldalazás követheti több kisebb új csúccsal. Amikor lefordul, akkor pedig legalább egy komoly visszateszt is bekövetkezik a volatilis tetőzés után".

Másik témának akkoriban már előkerült a jelenlegi szinteken talán tisztázódó dilemmánk. Korrekció, vagy új trend? Az esés 4-es hullám lesz-e és az egész struktúra ki tud egészülni ötös bontású szerkezetté, vagy egy magasabb rendű lejtmenet következik, ami célba veszi a júniusi mélypontokat? Nemsokára elsődleges következtetésként preferáltam, hogy kiegészülünk felfelé. Úgy véltem, jön még egy további új csúcs, mert a "klimax csúcs" csak a 3-as vége. Ennek szólt fent a zárójel nagy (C) jelölés. Valamint annak, hogy egy mozgásban lévő trend esetében mindig nagyobb a valószínűsége, hogy a trend mozgásban is marad. Mellette a 'B' jelölés zárójel nélkül viszont azon alternatíva miatt került a grafikonra, amely szerint az emelkedés mégsem egészül ki egy további 4-5 szving keretében és így hármas szerkezetként be is fejezte a pályafutását. Pontosan itt tartunk most. A 4-es hullám le értelmezés vezérlőelvei nagyrészt bebuktak. A piac azt súgja, vegyük csak előre felül a B jelölést. Az aktuális esést pedig várjuk úgy, mint egy majdani ötös szerkezetű C-t egy nagyobb Középtávú flat korrekción belül. Cél a 2012-es júniusi mélypont nagyságrendje.

Pozitív meglepetések még érhetnek, hiszen kiderülhet róla, hogy a júniusi mélyponton túlra is eljuthat a mostani medvénk. Viszont tessék ránézni erre a heti grafikonra: nincs ez annyira megtörve, hogy rögtön a nyári alj alá gondolkodjunk, esetleg a 2009-es mélypontot tűzzük ki következő célállomásnak! Haladjunk egy lépést csak előre.

Van itt egy változatlan tényező: a heti idősík játékosai a mai állást stabil longnak látják. Az ő perspektívájukból a medve még semmi kárt sem tett. Igencsak meglepő lenne, ha heti bear támogatás nélkül indulna el egy több éves lejtmenet. Közben a napos harcosok már nem annyira bullish képet látnak, de short lelkesedésük még enyhe. Egy részük ott tart, hogy "nagy tockost kapott ez a bika, érdemes pár napot kivárni, megnézni mit reagál rá. Ah, ez a medve erőlködés nem elég meggyőző. Épp elégszer derült ki az ilyen esésekről, hogy klasszikus bull flag egy újabb kitörés előtt."

Ha ezekre a képzelt értékelésekre alapozom a helyzetértékelésem, akkor azt kérdezem: Mi az a szint, ahol a heti idősík perspektívájából nézve venni érdemes, és ahol egy további esésben az ezután bekapcsolódó napos idősík shortok profitot realizálnának? Legközelebb hol jelentkeznek majd erős kezek a vételi oldalon?

Meddig folytatódhat egy további letörés, mekkora lehet a Minor A-B-C flat?

A flat alakzat arról szól, hogy valahol az A pont magasságában, de lehet a szint felett, vagy attól délre is. Ha felette, akkor az [X]-től jobbra épülő (A)-(B)-(C) szerkezet köré eléggé átmeneti jelleggel rajzolt (vékony fekete) korrektív trendcsatorna alját figyelhetjük. (Ott van a pakliban, hogy ezt a csatornát később még le kell váltanom egy kisebb meredekségűre). Van azonban egy olyan trendvonal, amire sokkal több tekintet szegeződik. A 2009-es mélypontról induló lila trendvonalra szeretnék rámutatni. Naivnak nevezem, mivel nincs Elliott-i jelentősége, nem is a hullámelmélet beavatottjai rajzolják. Ettől még szemre jó lenne C végpontnak. Sőt a legtöbb embert ennek az átmeneti, fals letörése ejtené csapdába - ismerjük Jeffrey (Kennedy) törvényét, hogy amelyik forgatókönyv a legtöbb embert tud hátrányosan érinteni, annak van legnagyobb esélye a tőzsdén.

4,5 hónap emelkedés követhetné még egyszer utoljára. Erre vonatkozó ábra is volt már a nyár végén: [itt a hivatkozás].

Levezetésnek néhány grafikon a közelebbi képről. Az első a csütörtöki nagy emelkedés és a pénteki teli bear nap magyarázata (azért a SPY index ETF-en, mert az én platformomnál többiek képébe belezavar kicsit a kimaradt hétfő-kedd):

SPY 10-perces elbeszélése az elmúlt 2 hét történéseiről. Még egy ilyen középtávú bear piac
idején is együtt kell élni a hirtelen felrántásokkal, amikor átmeneti bear túllelkesedés alakul ki.

Nézzünk valamit a Dow Jones indexből is, a határidőt mutatom cash-only bontásban:

Az egyik kombinációs lehetőség a Dow e-mini határidő (YM) grafikonján

Ha ilyen mélységig igyekszünk mindent értelmezni, akkor messze nem ez az egyetlen lehetőség. Mutathatok másikat, amelynél például megvan a négyes hullám flat korrekcióm, de nem Minor 4-es, hanem eggyel kisebb, mindössze Minute [iv]-es trendszint jelentkezett. Ugyanoda lyukad ki:

Ugyanaz az YM grafikon, de az értelmezés itt másképp tekint az október 18-i csúcsra.
A jelen helyzet megítélése nem változik vele.

Most nem feltétlen az órás idősíktól leszünk okosabbak. Ebben a nézetben inkább a momentumkép alapján szelektálnék. Az RSI perspektívájából bear a kép.

A nap képe New York-ból

Az üzlet újra indult. Azért nem teljesen!

A NYSE-TICK egy olyan index, amelyet piaci mélység indikátorként lehet alkalmazni napon belüli kereskedésben. Egyszerű a számítása: az előző kötéshez képest magasabb áron forgó részvény szimbólumok száma és az épp alacsonyabb árra csúszott részvények száma közötti különbségről beszélünk.

Az ábrán két kék színű szintvonallal jelöltem a szerdai kereskedés legmagasabb és legalacsonyabb TICK értékét. A maximum olvasat 795-re sikeredett, ami az iménti definíció szerint annyit tesz, hogy magyar idő szerint este fél nyolc körül volt egy pillanat, amikor 795 részvénnyel több emelkedett mint amennyi esett. Ebben önmagában semmi érdekes sincs.

Az utóbbi években mindig egyre szélesebb sávban mozog az index, manapság már bőven 1200-on és -1200-on túlra is kijár. A jelenség magyarázata az automatizált HFT rendszerek térnyerésében keresendő. Szakértők úgy tartják, már a 800-900-as szintek eléréséhez, azaz ilyen mennyiségű részvény teljes szinkronban emelkedéshez vagy eséséhez is számítógépek ügyködése kell, hát még a bőven 1000 feletti, illetve alatti értékek megpingetéséhez. Érdekesség gyanánt hozom szóba, hogy 2010. május 6-án, a flash crash alatt döbbenetes -1810 volt a minimum értéke.

Sandy kibabrált a robotokkal - a NYSE-TICK képéből ítélve az automata rendszerek egy része nem indult el

A szerdai TICK-csúcsok, és -aljak feltűnően enyhére sikerültek. Meghosszabbítottam tehát a két napi szélsőérték szintjét időben vissza az elmúlt hetekre, hogy láthatóvá tegyem, amire gondolok. A kép önmagáért beszél. A szokásosnál sokkal kisebb amplitúdóval lengett a NYSE-TICK. Még a viszonylag csendes múlt héten is -1245 és +1156 között ingadozott. Most akkor mire ez az unalmas középszerűség? Úgy tűnik szerdán az algoritmusokat futtató gépek jelentős része üzemen kívül volt. Valószínűleg biztonságos áramellátás hiányában pihentették őket. Vannak ugyan saját generátoraik, de számos Wall street-i cég ilyen berendezése látta kárát a vihar pusztításának.

Türelemmel a csatornában

Korrekció, vagy új trend kérdéskörben frissítettem a három amerikai index - Dow Jones, S&P500, Nasdaq - grafikonján a bő egy hete bemutatott vezérlőelveket. Most így festenek az ábrák:

Dow, SP500, NDX összehasonlítás órás bontásban - még nem impulzív,
még mindig a korrektív 4-es a valószínűbb, de balra a Dow-n halványan (szürkén) utalok
egy eső alternatívára, illetve jobbra a Nasdaq (kék) diagonálja is bearish ötlet.

A Dow és az SP500 továbbra is a korrektív trendcsatornában maradt. Mivel továbbra sincs semmi bizonyíték a trendfordulóra ezért épp csak a Minute [b] hullám átdolgozása vált szükségessé, az ugyanis összetettebb alakzatot - tovahaladó flat korrekciót - formáz.

A Nasdaq már egyáltalán nem ennyire korrektív kinézetű. Az elmúlt héten nem tisztelte a támaszokat, hanem áthaladt rajtuk, azt követően pedig a fontos csomópontokat alulról tesztelte. Fel kellett, hogy merüljön bennem a trendmozgató alakzat és vele egy nagy ékelődő Minor 1-es indító diagonál lehetősége. A másik változat a hétfőn este komplett dupla zigzag korrekció, amelyről a mindenféle [w]-[x]-[y] jelölések szólnak. A két ellentétes következtetés miatt a Nasdaq grafikon majd minden jelöléséhez kérdőjel tartozik. Kellő magabiztossággal nem lehet kijelenteni egyikről sem, hogy az jobb a másiknál. Magam 52% korrekció 48% új trend állásponton vagyok, ez pedig nem elég határozott vélemény, hogy napon belüli kereskedési stratégiámat rá alapozzam. Minden irány kontratrend, amíg néhány napon belül több információhoz nem jutok.

Másrészt, ha már a Nasdaq-ban ott lóg az eső trend lehetősége - amely egyébként a június 4-i minimum nagyságrendjéig vinné az indexeket - akkor megnéztem, miként lehetne az SP500 és a Dow Jones eső trendben. Nekem jelenleg még mindkettő határozottan korrektívnek tűnik. Egy 4-es hullám időben akár több mint kétszerese is lehet az azonos rendű 2-es párjának. Időtartamban tehát van hely. Azért biztos ami biztos, a bal szélső grafikonra felhelyeztem halványan (szürkével) pár jelölést, amelyekkel egy 1-2-sorozat jöhetne számításba. Ha melléfogok a korrektív lejtmenetet illetően, akkor a szürke lehet a helyes megfejtés. Ha begyorsul az esés, - ami innen a korrektív elképzelésemet teljesen elvetné - akkor a most még halvány szürke változatra térek rá. Az elmúlt egy hétben a piac nem igazolta az alapértelmezett korrektív 4-es elképzelésemet, de abszolút nem is cáfolta meg.

Végül, arról egy grafikon, hogy addig is van mit kereskedni, amíg a piac eldönti mit akar. Hétfőn ez volt a kontextus a Nasdaq határidőben, amely segített a 3, és 5-perces szignálok között válogatni:

A hétfői Nasdaq rally értelmezése - nem kell tudni, hogy 'a vagy 1', majd a folytatás
megmutatja. Két trendmozgató szakasz közé ékelődve a flat korrekció (eddig).

A záró hullám első lépései

Ha 4-es hullámnak bizonyult a pénteki-hétfői alj, akkor 5-ös kezdett emelkedni, ami egy jelentős északnak haladó szerkezetet zár le még idén decemberben. Akár a teljes emelkedést 2009 márciusától. Csütörtökön megkezdődött a szögletes zárójelben kis római második hullám visszateszt, amelyről végtelenül korai lenne kijelenteni, hogy ennyi volt, jöhet a felfelé hármas. Ha így lenne akkor a pénteki nyitóban jönne a lokális mélypont és fordulat. Akkor végül jó éles tüskét (leszúrást) látnánk a Nasdaq-ban. Viszont nem szeretnék olyat előre bemondani, hogy a mai 40 pont NDX esés tüske lesz és már pénteken jön az újabb bull kitörés. A tüskét nem lehet előrejelezni, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy a konstelláció most éppen adott a kialakulásához. Van ennél jóval valószínűbb és józanabb forgatókönyv.

Mindig az "eggyel lassabb" változat híve vagyok, azaz inkább csak a délnek tartó [ii]-es hullám korrekció (a) hullámának belüli alkotóegységeknek tekintem a mai esésben formálódó szakaszokat. Eddig a Nasdaq-ról volt szó, de nézzük ugyanezt sekélyebb retrace formájában az S&P500 indexen és a határidőn.

Balra az SP500 cash 10-perces jelölésekkel, jobbra a határidős
E-mini a korrektív csatornával 240-percben

Közben hír, hogy az Elliott Wave International oldalán ingyenes FOREX hét kezdődött. Itt a [link] az előszobához >>>

Korrekció, vagy új trend?

Mindhárom USA indexet egymás mellé tesszük

-- Elliott elméletét ismerve lehet egy pimasz válaszunk: Mihez képest? --

Előzmény: A szeptember 23-i bejegyzésemben [link] ennél érdemibb és kellemesebb választ adtam. -- "...240-percesen indul egy megelőlegezhető, komoly letörés, ami szerintem jelentős, a napi idősíkot is megmozgató korrekció lesz. (Azaz a 240-perc szemszögéből bear trendnek tűnik majd) [...] Az ilyen trendszinten megvalósuló korrekciók szűk egy hónapig is eltarthatnak attól függően, hogy a napos milyen mértékben vonódik bele, illetve annak megfelelően, hogy oldalazó, vagy éles megjelenés formálódik." Eddig az idézet - innen nézve semmi váratlan nem történt. Péntekig legalábbis nem, mivel a napos megmaradt bull.

Rövid távon, elsősorban az intraday szinteken operáló közönség számára egy komoly medve trend kerekedett. A napos és hetes idősíkon gondolkodó szereplők viszont mostanában kezdenek beizgulni, hiszen ők ide egy napos és talán a hetes idősíkon is szemrevételezhető két eső szakaszt - mi úgy mondanánk A-B-C szerkezetet - vártak, amely nem bántja a nagyobb idősíkok támaszait. Ők csak emelkedést látnak 2011 októbere óta és igazán veszélytelennek élik meg az elmúlt négy kereskedési hét történéseit. Csak a szokványos, rutin pullback - vélekedhetnek. Valószínűleg a következő bearish napos gyertya, vagy hosszú kanócot képező gyertya zárója által kijelölt szinten aktivizálják magukat. Hamarosan ott bocsátkoznak majd harcba a vételi oldalon.

Mi Elliott hullámaiban gondolkodva közelről és távolról is megvizsgáljuk a helyzetet és Minor 4. hullámot gyanítunk. A 4-es egy korrektív eső szakasz. Minden mozgást érdemesebb korrekciónak tekinteni, amíg a piac a kevés Elliott-i szabály közül az éppen odavágót nem sérti. Önmagában ezzel az egy fogással is elérjük, hogy többször bejöjjön a következtetésünk.

A következtetés szabályok szerinti érvényességi határa most épp nagyon messze van, hiszen a júniusról induló emelkedésnek csak a mai első ábrán látható piros vonal letörése vetne véget. Ott van az 1-2 bázis legmagasabb zárója, ami alatt a bikáknak semmi keresnivalójuk sincs. Ha a pirosat egy percre is átlépik az indexek, akkor az esésünk 100% biztosan nem a nyári mélypontról indult lökéshullám emelkedés 4-es hulláma.

Az S&P, a Dow és a Nasdaq egymás mellett - ha a lejtmenet korrekció akkor a bordó szintről
bekövetkező emelkedést korrigáljuk. Képre kattintva felnagyítható!

Viszont addig nem ülhetünk ölbe tett kézzel, kivárva a szeptemberi csúcstól röpke 8%-os esést. Nyilván nem is kell. Addig használjuk a vezérlőelveket, amelyek alapján nem 100% biztosan, de azért rá tudunk mutatni a valószínűbb kimenetelre. Vigyázzunk, ne keverjük a vezérlőelveket a szabályokkal! A szabályokat a piac 100%-ban betartja a vezérlőelvek pedig csupán ajánlások, amelyekhez az esetek jóval több mint 50 százalékában, nagyságrendileg igazodik az árfolyam. Velük kapcsolatban a mindig szót egyszerűen felejtsük el.

Egy csomó vezérlőelvünk van, amiből egy negyedik hullám várható méretére, arányaira következtethetünk. A legtöbb információnk itt van a teljes Elliott-cikluson belül. Az ellenőrző procedúra listámban egy tucat négyes hullámokra vonatkozó kérdés szerepel, amire mindre objektív választ lehet adni. Azonban a válaszok egészen kevés esettől eltekintve nem állnak be kizárólag a korrekció, vagy csak az új trend oldalára. Most az előttünk heverő konkrét szituációban legrelevánsabb kérdéseket teszem fel, mert ha nem szelektálok, akkor olyan hosszú lesz a cikk, hogy senki nem olvassa el.

- Mi korrigál? Az én értelmezésemben a 07/12-09/21 Minor (piros) 2-3 trendszakasz korrekciója zajlik (még egyelőre a fenti ábrán magyarázok). Vagyis ehhez mérten lesz arányos az esés. 2,5 hónapot emelkedtünk. Igazán rendben van egy hónap lejtmenet.

- Akkor pedig az első kérdésünk, hogy Fibonacci szinteket alapul véve nagyságrendileg mekkora egy 4-es hullám korrekció? Ha háromszög formát ölt, akkor a piros 3-as hullám 15-23,6%-át veszi vissza. Ez itt nem játszik. Ha oldalazó (flat) formát, akkor ennél többet, ideális esetben 38,2%-ot. Ha éles zigzag alakul, akkor minimum a 38,2%, viszont inkább 50% körül várjuk. Két index korrigál flat-ben, ami köztes új csúccsal, vagy dupla tetővel járt. Jelenleg mindkettő messze elmarad a 38,2%-os optimális szinttől. Az S&P-nél az ideális korrekciós nagyságrend 1414, a Dow Jones esetében 13210. A Nasdaq élesen halad, és október 5-i lokális csúcspontja messze elmaradt a korrekció kiindulási pontjától. Ilyen esetben a 38,2% ritkán állja útját az esésnek, az bizony mehet le Fibonacci 50%-ra, itt 2702 pontra.

- Hol tartunk az Elliott-i ideiglenes csatorna aljához képest? (Még mindig a felső ábra mutatja.) Elvileg annak közelében, vagy kevéssel rajta túl kellene a 4-es hullámunknak befejeződni. Az SP500 pénteken már járt alatta is, de végül fölé zárt, a Dow épp csak megérintette az eddigi minimumán. A két indexnél ebből a szempontból mostanában lenne ideális a fordulat. A Nasdaq esetében viszont már rég túl vagyunk rajta, kezdünk szignifikánsan elesni tőle. Aggályos. Főleg ha innen még gyorsulni tud.

Korrektív 4-es hullám csatornák az S&P, a Dow Jones és a Nasdaq intraday grafikonján.

- A korrektív csatornák elve szerint - most váltottunk ábrát - a kontratrendeket a korrekció start pontjából induló párhuzamos csatorna határolja. A negyedik hullámok esetében ezt ún. lassító csatornaként is emlegetjük. A csatornát másképp tesszük fel zigzag hullámra és flat-re, ezért kicsit különböző a képen látható kétféle konstrukció. Egyik index sem törte le szignifikánsan a csatorna alját, tehát az esés korrekciónak tekinthető. Flat esetében nagyon gyakori az átmeneti túllendülés - általában hasonló mértékű lesz, mint a csatorna tetején a [b] pont környékén. Gyanítom, a Dow-nál még tovább bővül a túllendülés, az S&P500 pedig éppen csak megteszteli az alsó határvonalat.

- Milyen a meredekség? Egyedül a Nasdaq zigzag esetében releváns megkérdezni, hogy az első [a]-val jelölt, vagy a második [c]-nek tartott szakasz a meredekebb. Azt kell mondjam, hogy jelenleg az első, vagyis [a] esik nagyobb dőlésszögben, de a különbség nem jelentős. Szóval inkább [a]-[b]-[c]-nek tűnik, mint [i]-[ii]-[iii]-nak, de a különbség nem elég markáns ahhoz, hogy komolyan besúlyozzuk. Ez az információ itt nem segít nekünk.

- [a]-[c] arányok? Ugyancsak a zigzag esetében releváns, hogy [c] meghaladja-e az [a] hullám Fibonacci többszörösét, azaz legelőször a 161,8%-át. Épp csak a 100%-on van túl. 161,8% 2668-nál lenne, ami pénteken elég messze volt. Onnan már "inkább 1-2-3"-nak számoznám a Nasdaq indexet.

Vagyis az előttünk álló két kereskedési napban, hétfőn és kedden eldől a kérdés, hogy korrekció, vagy új trend az esés. És nem is kell hozzá kivárni a mai első ábrán feltüntetett piros szinteket. Távol a kritikus támaszoktól, azok megközelítése előtt is tudtunk mérlegelni. A pénteki zárótól nem is olyan messze délnek már nem maradna vezérlőelv, amely a 4-es hullám korrekciót támogatná.

Kivételes bónusz index grafikonom a DAX, ahol egyszerre mutatom két idősík vezérlőelveit. Itt is bőven megállja a helyét a 4-es hullám következtetés:

Szerintem mára ennyi legyen elég a technikából, annál is inkább mert érdemes kicsit szót ejtenünk a kérdés mentális oldaláról.

Bárkinek lehet álláspontja, hogy eső trendet látunk, amely tartósan megmarad. Ha ez a véleménye csupán "megérzés", és nem rendel hozzá konkrét adatot valamint időtávot, akkor annak randa következményei lehetnek a számlája egyenlegében. Főleg egy ilyen rövid távon túlfeszített és támaszok közelében lassuló fázisban végrehajtott belépő nyomán. Ha a következtetése nem csupán egy pillanatnyi impulzív ötlet, hanem tapasztalaton alapuló, kézzelfogható, a grafikonokról leolvasható objektív paraméterekből ered, akkor igaza van! Akkor nem tudom megcáfolni, vagy vitatkozni sincs értelme róla, legfeljebb mellé tehetem az én vizsgálódásom eredményeit ld. itt fent. Ami akkor ugyanannyit ér mint az övé.

Miért is nem söpörhetem le, tudom is én pl. az előző előrejelzésem helyességére, vagy a 17 év tőzsdei kereskedési tapasztalatomra hivatkozva mások meglátását?

Egyrészt, mert tekintélyelvű lépés lenne, amivel egyúttal kijelenteném, hogy ÉN tudom mit csinál a piac. Pedig nem "tudhatom". Ráadásul bármilyen kategorikus kijelentéssel azt a rossz üzenetet továbbítanám, hogy átvállalom a döntés felelősségét másoktól: "Vegyétek csak nyugodtan a következő gyenge lefelé kört!" Erről szó sincs. Mindenki csak a saját vizsgálódásának eredményéből tud jó döntéseket hozni és főleg pozíciót hatékonyan menedzselni.

Másrészt, mert vezérlőelvekből következtettem. Vezérlőelvekkel nem lehet egy másik szcenáriót kizárni. Csak azért, mert (nekem) jelenleg a korrekció változat tűnik sokkal valószínűbbnek, még simán előfordulhat, hogy a piac ez alkalommal egy kevésbé valószínű utat választ. Valamikor a másik útra is kell lépnie, különben a vezérlőelveket átemelhetnénk a tuti kategóriába. Akkor mindenki ronggyá keresné magát, mert a tőzsdén nem kellene az emberi agy számára szinte feldolgozhatatlan valószínűségekben léteznünk. Akkor viszont ki veszítene, ki lenne a befizetője ennek a játéknak? Nem lennének váratlan helyzetek és az ilyen helyzetekre felkészületlenségük miatt, edzettségük hiányában rosszul reagáló szereplők. Csupán egészen elenyésző arányban akadnának lúzerek a rendszerben. Nem ragozom tovább, amúgy is eleget emlegettem én már a valószínűség dolgát a kis Építőelemek kötetemben, sőt még itt [link] a blogban is publikáltam pár oldalt belőle.

Vegyük komolyan a másik oldalt, a trendfordulót lehetőségét, de részemről csak akkor indul az átpártolás, ha azt látom, hogy a piac bebukja az Elliott-i vezérlőelvek szerint ideálisnak tekinthető ajánlásokat.

Ha ez bekövetkezne, vagyis az esés trendnek bizonyulna, akkor mi lesz az én értelmezésem? Visszatérek ahhoz a változathoz, amit augusztus vége óta egészen a mögöttünk hagyott hét elejéig operatív szcenáriónak tartottam. Leközlöm a régi (most nem frissített) ábra hivatkozását róla: AUG31_SPX_weekly.JPG [link] Egy ilyen változatban a szeptemberi csúcs B hullám és lemegyünk a júniusi minimum (SPX 1267) közelébe, mielőtt még egy utolsó 4-4,5 hónapos bull kör kerekedne. Egészen 2009-ről felfelé az utolsó.

Egyszerű kép a Dow Jones indexről

Kommentár nélkül

Még túlságosan kicsi az esés ahhoz, hogy egy Minute szintű [iv]-esnél többet lássunk bele.

Leckesorozat kereskedőknek

Mától október 3-án szerdáig minden hétköznap Jeffrey Kennedy publikál egy-egy bármilyen piacon azonnal alkalmazható kereskedési praktikát videó formában. Az Elliott és a többiek blog itt kezdetektől az önfejlesztés jelentőségét és a piaci valóságot reálisan tükröző ismeretek fontosságát hangsúlyozza. Most is ennek jegyében ajánlja az előttünk álló héten ingyenesen igénybe vehető tanulási lehetőséget.

A regisztrációval ingyenes esemény házigazdája Elliott hullámelméletét alkalmazza elsősorban. Azonban az ő kezében a módszer nem száraz teória, hanem praktikusan a klasszikus technikai tárház eszköztárával kiegészített élő, működő, lényeglátó ötvözet. Ráadásul soha nem mulasztja el az útmutatást a mentális felkészülés területén sem, hiszen épp ez az aspektus teszi egyedülálló kihívássá a kereskedői karriert.

Jeffrey mögött komoly oktatói pályafutása áll. Most egy hétre, legalább néhány óra erejéig ingyen kötelezettségvállalás nélkül csatlakozhatunk a virtuális tanterméhez. Aktuális kereskedési helyzeteken bemutatott stratégiát, pszichológiát és technikát látunk tőle majd. Kiforrott módszerének elvitathatatlan érdeme, hogy még egy olyan komplex módszert, mint amelyet Elliott hullámai jelentenek is képes fogyasztható, könnyen alkalmazható egységekben tálalni.

Regisztráció a teljesen ingyenes Jeffrey Kennedy leckesorozathoz >
Technikák, amelyek a kereskedésről és a belépési lehetőségek hatékony feltárásáról szólnak, Elliott látásmódjával, de korántsem minden áron csupán a jelölések elhelyezésével.

A szerdai videó négy grafikonnal már elérhető, minden nap követi egy újabb lecke a kereskedéshez.

Az első videó ma megnyílt. Címe: Trendirányú kereskedés az RSI segítségével [link]. Arról beszél, ahogyan a Relative Strength Index segítségével megkülönböztetjük a korrekciót a trendtől. Az Alcoa (AA) Bank of America (BAC), Halliburton (HAL) és az EURUSD grafikonján mutat rá azon pontokra, ahol kereskedési setup lehetőség után volt érdemes kutatnunk pusztán az RSI sávok elve alapján.

Nem beszéltünk össze Jeffrey kollégával, de a hétvégén készült és vasárnap publikált bejegyzésemben épp ezen fogást alkalmazva hívtam fel a figyelmet a hétre várható eséssel kapcsolatos várakozásomra, sőt annak tartósságára és becsült mértékére, valamint arra, hogy a továbbiakban a napos bontás alapján még felállhat belőle a piac. Vasárnapi RSI grafikon.

A nekiiramodás közelről

Minden perspektívából körbejárjuk és keressük azt a diagonált

Amikor a mai illusztrációk összeállításába kezdtem, rajzok nélküli, üres grafikonfelület után kutatva elém került a júniusi záró diagonál ábrám. A sematikus szerkezet részletei változatlanok, de az árfolyamgörbe adatai folyamatosan "ráfolytak", így egyértelműen látszik a várt és a végül valóságban megjelent hullám-karakterjegyek közötti eltérés. Őszig felfelé menet következett az akkori várakozásból is, de a diagonál vezérlőelveit egyáltalán nem látjuk megjelenni, hanem inkább egy élesebb, meredekebb szögű mozgás zajlik.

Nyári terv és tény az S&P 500 napi grafikonján - nem lassult eléggé.

Összehasonlítod amit gondoltál, sematikusan terveztél azzal, amit utóbb viszontlátsz a grafikonon? Vagy elmulasztasz profitálni a visszacsatolás tanulságaiból? Örülünk, hogy emelkedés jött, de ez nem eléggé az a karakter, amit júniusban vártunk, ezért már korábban újra kellett gondolni a diagonál dolgát. Persze nem csak a kérdés formájában megfogalmazott "praktikus tipp" végett publikálom újra ezt a rajzot, hanem mert szeretnék szót ejteni egy nagyon hasonló esetről, egy másik diagonál apropóján.

Elliott-os körökben erős a diagonál várakozás, hiszen szinte elképzelhetetlen, hogy egy 2009-ből induló Ciklus szinten 2,5 év óta tartó emelkedő korrekció egyetlen szakasza se legyen ékelődés. A közismert blogger kollégák 2010. nyaráról induló záró diagonál alakzatot vélnek felfedezni nem is alaptalanul. Nézetem szerint azonban a mostanára befejezettnek jelölt (szürke) változat túl meredeken halad, a szűkülés üteme sem az igazi, vagyis az alakzat nem felel meg "helyes megjelenés" vezérlőelvének. Ha már diagonál, akkor magam a kék változatot javaslom. Hozzá kell tennem, hogy én ezt egy vezérlőelv alapján mondom, miközben az ő agresszív (szürke) változatuk nem sért semmilyen záró diagonálra vonatkozó szabályt, tehát egyáltalán nem kizárható.

A mostanában népszerű ending diagonal lehetőség szürkével
+ az általam szelídített változat kékkel a heti S&P indexen

Amint a múlt heti írásomban elmondtam, a hirtelen hosszúra nyúlt 14. és 15. heti gyertya kimerülést vetít előre. Harmadik hullám végét, vagy megnyúlt ötödiket, nagyjából Minuette szinten. Ennyit súgott magáról a piac, viszont a pontos belső szerkezetről és a pillanatnyi helyzetünkről merész vállalkozás olyat mondani, amibe ne lehetne alaposan belekötni. Mármint június 4-i minimumtól északnak, ahonnan a gyertyákat számoltam. Azóta van egy belső gyertyánk, illetve a Nasdaq esetében egy marginális csúcsra érő doji, ami heti szinten az előző elmozdulás konszolidálódására, vagy egy új korrekció kezdetére utal. Mindenképp korai lenne trendfordulóra következtetni a hetin és bemondani a Ciklus szintű csúcsot, annál is inkább, mert a heti doji (vagy hasonló gyertya) önmagában nem fordulós jelzés.

Van azonban trendforduló, méghozzá a 240-percesen indult egy megelőlegezhető, komoly letörés pénteken, ami szerintem egy jelentős, a napi idősíkot is megmozgató korrekció lesz. (Azaz a 240-perc szemszögéből bear trendnek tűnik majd). Mivel a kezdetén vagyunk, ezért egyelőre az esés még megerősítés nélküli 240-perces bear fejlemény, csupán anticipálható letörés, amelyet azért várok, mert minden feltétele adott a jelentős folytatásnak. Az ilyen trendszinten megvalósuló korrekciók szűk egy hónapig is eltarthatnak attól függően, hogy a napos milyen mértékben vonódik bele, illetve annak megfelelően, hogy oldalazó, vagy éles megjelenés formálódik.

Egészen rövid távon: legutóbb egy komplett lökés fel, majd pénteken nyitás után
már délnek láttuk az impulzust haladni. A 240-perces perspektívájából az RSI szerint
(itt épp a Nasdaq indexen balra) trendforduló lehet.

Az a jó benne, hogy az előttünk álló hétre már van útmutatás, érdemes adni az emelkedések alatt kialakuló 15-,30-perces bearish szignálokat, de nagy dolgokra még nem kell számítani. Egy bő hétig úgyis kitart a medve piaca, addigra jobb elképzelésünk lehet hullám alakjára és nagyságrendjére vonatkozóan. Viszont nem győzöm ismételni, hogy kizárólag a 240-perces és alacsonyabb idősíkok szempontjából nekilóduló bear trendről beszélek. Feljebbről nézve a lejtmenet csak kontratrend, vagyis pl. egy napos szignál valószínűleg nem fogja kitermelni a hozzá kapcsolódó kockázat 2-3-szorosát. Magasabb idősíkon legfeljebb 1R hozamra és néhány periódus időtartamú skalpra lehet képes egy szignál, a trendkövető gondolatokat ott elő se vegyük.

Ennyit a klasszikus technikai analízis szerinti olvasatról és máris visszatérünk az Elliott-i hullámelmélet alapján valószínűsíthető fejleményekre.

Amikor két hete "kereskedhető tetőről" írtam, akkor egy potenciálisan befejezettnek tűnő szerkezet mutatkozott, de semmilyen bearish fejlemény nem követte. Mostanára azonban ennél több van. Egy viszonylag jelentős idősíkon alakult ki bearish konfiguráció, ezért első körben az 1426-1397 SPX tartomány alsó felének megközelítését várom - akár egy köztes új maximumérték mellett -, ha ettől nagyobb esés következne, akkor majd olyan szcenáriókat veszünk elő, amelyek alapján a júniusi minimum környéke elérhető. Jelenleg azonban még nincs elegendő információnk egy ilyen 1270-es (-13%) következtetéshez.

Ha nagyon csak oldalazás alakulna ki, vagyis sekély, de időben elhúzódó korrekció, akkor egy nagyon mérsékelt arányosítást figyelembe véve is 1.438 a cél a héten. Ahogy kell, van tehát egy konzervatív (1.438) egy optimális (1.426-1.397) és egy agresszív (~1.270) várakozásunk.

Viszont még mindig nem adtam útmutatást a június 4-ről induló emelkedés megértéséhez. Mert a legjobb továbbra is az augusztus végi https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghTryWmT_XbHUfjoNrhB6WGJn0jNkvFZ-XmamYPvBCYqgAz7yuHZ0Hv45MVOa-AMDCfpZLTZZzy6TDd1cevlNbkKhqTpvtPY30hCkBMUVIcd2TPJFjtT1JIuBUoCQsSO-Pziy6vDfe5Ag/s1600/SEP1_SPX_90min.JPG bal oldalon tanulmányozható "lassú" változat. Mivel nincs okom átrajzolni, ezért most a Dow Jones ipari index grafikonján mutatom ugyanazt

Rövid távon nem változott az elképzelés, legfeljebb a megnyúlás kavart kicsit bele (napos DJIA).
Bal oldalon: a (b)-(c) szakasz a szeptember eleji minimumról 30-perces kibontásban.

A szeptember 4-én elrugaszkodó Minuette (c) Subminuette v-ös hulláma nyúlhatott meg. A megnyúlást tartalmazó (b)-(c) szakaszt láttam el 30-perces idősíkon jelölve a kép bal oldalán. Az S&P kapcsán említett említett minimum célár itt 13.340 körül van, onnan még vissza tudnánk kanyarodni egy újabb csúcsra akár rövid távon is. Ha azonban kitartónak mutatkoznak a medvék, akkor később lehet bizonyítékunk egy 12.000-es szintre közelítő C lehetőségre is.

A tágabb képet értékelve egészen a 2009-es minimumról én továbbra is abban a szcenárióban hiszek, amelyet augusztus utolsó napján elsődlegesnek készítettem. Azóta befejeződhetett a B hullám (ennek taglalásáról szólt a mai bejegyzés):

Egy ismételt ábra az SPX heti bontásáról: fogy a lendület, rövidülnek az emelkedő szakaszok,
egyre időigényesebbek a korrekciók, de ettől még a vége több hónapra is lehet

A mai második ábrán szereplő diagonál lehetőség egyelőre nálam ezen értelmezés mögött az alternatív helyen marad.

SPX - QE3-as őszi nekiiramodás

...Károly
Mindenek előtt szeretném megosztani a blog közösségével, azokkal, akik olvasták és tisztelték, tartották a kapcsolatot vele, hogy Károly barátunk hozzászólásaival, grafikonjaival nem jelentkezik többé. Teljesen váratlanul csütörtökön este a zárás előtt rosszul lett és pénteken távozott közülünk.

A blog fórumaiban ezzel egy korszak ért véget. Ő volt az első állandó olvasó, aki hallatlanul szerette, tanulta és kutatta Elliott hullámelméletét. Kedvenc vezérlőelve volt a váltakozásról szóló. Ehhez fűződött a felfedezése is, ami egy apró részlet ugyan, de tudomásunk szerint előzőleg a világon senki nem figyelt fel rá. Észrevette, hogy dupla és tripla zigzag korrekciókban a két, illetve három alacsonyabb rendű B hullám az esetek többségében váltakozik, vagyis eltérő alakban jelentkezik. Így egy triplánál létrehozza a piac a teljes kollekciót, vagyis a flat, a háromszög és a zigzag B-t is. Kevesen tudják, de az elmúlt két év majd minden kereskedési napját együtt töltöttük Skype kapcsolaton keresztül. Grafikonokat küldözgettünk egymásnak, együtt örültünk, amikor "mammutot fogott" valamelyikünk, vagy bosszankodtunk, ha elszúrtunk egy belépőt, esetleg nem vettünk észre időben valami fontosat a hullámok között.

Családja kérte, hogy tudassam a szomorú hírt Elliott-os ismerőseivel, mert tudják, ez a társaság milyen fontos volt a számára. Egyébként arra készült, hogy ősztől önálló bejegyzésekkel járuljon hozzá a tartalomhoz. Még egyszer szerepeljen itt az avatar-ja, amit annak idején a kérésére motorja fényszórójából készítettem neki.

...

Visszatérve a piachoz, ma csupán röviden, olyan "félárbocosan", a heti idősík segítségével szeretném elkezdeni az S&P500 frissítésről szóló bejegyzést.
Továbbra is jó magabiztossággal lehet fogást találni a nagyobb képen és nincs olyan adatunk az árfolyamgörbéken, ami alapján 2009-es mélypontról kiindulva drámaian új gondolatsort lenne szükséges levezetni.
Ami eddig is zavaros volt, annak megértésébe kavart bele az elmúlt néhány nap. Hol tarthatunk a június 4-ről indult emelkedő szakaszon belül? A szeptember 3-i bejegyzés rövid távra vonatkozó megállapításait kell csak félretenni és újra összerakni a 15 hete tartó emelkedő szakaszról kezünkbe kerülő mozaikdarabokat.

A közelmúlt kontextusa (beágyazása a nagyobb képbe) akárcsak a szeptember 3-i ábrán, így fest:

Két közeli célérték van előttünk. Ha a június 4-e óta tartó emelkedő hullám Minor B akkor annak ideális célára 1.479, ha Középtávú (C), akkor 1.486. Mindkét jelölés ott van az ábrán. Vagyis az 1.479-1.486 idealizált célzóna közvetlen környezetébe ért a piac, méghozzá két igen hosszú teli fehér heti gyertyával. Egy ilyen fejlemény a még nagyobb, évtizedes bear piac kontextusában egy három hónapja tartó emelkedés idején bull klimaxnak tűnik. Más szóval nem kitörés, hanem egy olyan vételi izgalom, amely felemészti a bika erejének túlnyomó részét, ha nem a teljes energiáját. Nincs ugyanis jó helyen. Heti bontáson egy június 4-től induló folyamatos emelkedés tetején ül, egy olyan trendben, amely 15 gyertyája tart. Az ilyen gyorsulásokból, főleg ha megnövekszik a forgalom, jó kis short szignálok alakulhatnak ki és - ismétlem önmagam - kereskedhető méretű eső szakaszok. Ezek azok a helyzetek, amikor a forgalom "megöli a trendet". Azonban a legtöbb esetben nem azonnal jön rá egy mindent beborító fekete gyertyaalakzat, hanem 3-4 periódus, vagyis itt akár 3-4 hét oldalazás követheti több kisebb új csúccsal. Amikor lefordul, akkor pedig legalább egy komoly visszateszt is bekövetkezik a volatilis tetőzés után. Egy ilyen forgatókönyv talán kialakítana egy bearish divergenciát, amelyre itt a formáció mérete és momentuma miatt leginkább a hetes grafikonon lenne szükség. Esetleg a naposon is lehet értelme egy ilyen divergenciát figyelembe venni, de kisebb idősíkon csak egy puszta divergenciára ugrani most tuti kontratrend kereskedés lenne. És van egy rossz hírem: ha megvan a divergencia és/vagy a short jelzés, nagy valószínűséggel még az is csak egy jókora korrekció lesz délnek.

Mi lehet ez az utóbbi két hét emelkedés? Kisebb idősíkon ilyenkor vagy alacsonyabb rendű harmadik hullám végét, vagy pedig megnyúlt (alacsony rendű) ötödik hullámot feltételezzünk és keressünk. Az utóbbi esetben Elliott iránymutatása szerint a megnyúlt ötödikben "a piac túl messzire, túl gyorsan haladt", ezért egy drámai fordulat után azonnal beborul az árfolyam, legalábbis rövid távon, a rövid idősíkokon.
Az előbbinél (megnyúlt harmadik, aminek a végén jelentkezik a momentumcsúcs) esetén elleszünk még itt egy trend nélküli, oldalazó, le-fel szurkálásban úgy két-három-négy hetet. A két szcenárió között ezen a ponton szándékosan nem szeretnék színt vallani, mert csupán az előttünk álló időszak karakterjegyeire igyekszem következtetni ebben a bekezdésben.

Amúgy bármelyik is történjen (ti. megnyúlt hármas, vagy ötös al-alhullám), ez megmagyarázza, hogy a belső szerkezetből, az alacsonyabb rendű alhullámok alapján számított múltkori 1440 körüli célár miért nem működött. Sokszor járunk így, hogy amikor szeretnénk befinomítani a becslésünket, akkor a piac ránk cáfol és kénytelenek leszünk visszatérni a nagyobb idősíkok által diktált mértékekhez. A kitörés, amely szeptember 6-án indult a most pénteki zárásig még nem ért véget. Egyszerűen a belső szerkezetre finomítással csínján kell bánni, mert ha a nagyobb struktúra kívánja ezeket a magasabb szinteket, akkor könnyen szem elől téveszthetjük a fától az erdőt.

Magam egyelőre csak a csatorna középvonala alatt adnék bele alacsonyabb idősík short szignálokba, annak szól a piros vastagítás. Ekkora heti, vagy napi momentummal előbb nem érdemes vitatkozni.