Divergenciák nyomában videó

Pontosan mi történik egy trendben, amikor az árfolyam alatt elhelyezett momentum indikátorunk divergenciát jelez? Mikor hoz a divergencia fordulatot és mikor eredményez mindösszesen csak valamiféle ritmusváltást a trendben? Ahelyett hogy válogatás nélkül lőnénk, tegyük kontextusba a divergencia jelenségét különösen, ha az sorozatban ismétli magát. Lássunk a jelenség mögé és legyünk szelektívek, erről szól a mai oktató videó.



A VIDEÓ SZÖVEG KIVONATA:

Alig van úgy publikált technikai elemzés, amin ne látnánk egy momentum indikátoron jelölt divergenciát, vagy egész divergencia-sorokat. Elemzők általában a trendek végét vetítik előre vele, pedig amint azt ma látni fogjuk, a divergencia üzenete korántsem ilyen egyszerű. Látványos, könnyű ezért észrevenni a divergenciát a grafikonokon, azonban kereskedési szempontból az esetek túlnyomó részében nagy csalódások forrása. Ennek ellenére mondom, hogy kiváló tájékozódási pontot jelentenek, már ha tudjuk dekódolni azt, ahogy beszélnek hozzánk.

Mielőtt mélyebben belevágnánk gyorsan egy definíciószerű áttekintés azok kedvéért, akik még nem ismernék a momentum divergencia fogalmát. Tulajdonképpen az ár és a momentum egyet nem értéséről szól. Amint az árfolyam emelkedik, létrehoz egy új csúcsot, egy magasabb tetőt. Ha megjelenítünk egy momentum oszcillátort az árfolyam alatt – mint ahogy teszem én ezt az RSI indikátorral – , akkor azon éppen ellentétes trendet találok, mert az RSI értéke alacsonyabb tetőt formáz ott, ahol a magasabb árfolyamcsúcs van. Ezt hívja a szakirodalom egyszerű bearish divergenciának.

A jelenség bearish divergencia elnevezése minden gond forrása, mert trenddel szembeni kereskedésre biztat. A divergenciából ugyanis mindenki trendfordulóra szeretne következtetni, pedig az a legritkább esetben történik meg. Abban van igazság, hogy majdnem minden trendfordulót momentum divergencia előz meg. Azonban egy ténylegesen trendfordulós divergáló csúcspár előtt alkalmanként fél tucat vagy még több másik divergencia semmit sem fordít a trenden. Ettől lesz nagy szemfényvesztés, mert rendre ott van a jelentős csúcsoknál és aljaknál, miközben azt kevésbé vesszük észre, hogy hány társukat tűr el hátán a trend minden komolyabb megpróbáltatás nélkül. Megmondom, sokat. Lesznek, aki tapasztalatból azt mondják, nekik már túlságosan is sokat...

A divergenciák dolga tehát pontosításért kiált. Lehetséges-e megmondani, hogy hányadik a sorban hoz trendfordulót? Konkrét, minden helyzetre alkalmazható számmal nehéz előjönni, mert a válasz függ a trend nagyságrendjétől, szerkezetétől és az idősíktól, amin követjük. Viszont a jó hír, hogy Elliott elméletében ott rejtőzik a kulcs, amivel megérthetjük a divergenciák kontextusát. Ahhoz hogy szemléltetni tudjam a megfejtést, íme az Elliott-i fraktálszerkezet sematikus képe.

Csak a trend északi oldalán mutatom a lehetséges divergenciák helyszínét. Az első kis római hármas valószínűleg divergál a kis római ötössel, jelezve a szögletes zárójel eggyel magasabb rendű hármas végét. De ez a végződés többnyire csak egy mérsékelt oldalazást eredményez, semmi komolyabb esést. Ugyanez lehet a szituáció a következő hármas-ötös divergenciánál is, minthogy egy bármilyen szintű ötödik hullám általában kisebb momentumot mutat, mint az azonos rendű hármas társa. Vagyis ha így a hármas-ötös csúcs, illetve alj párokra gondolunk, akkor ténylegesen látjuk, hogy valaminek a végét jelöli ki a divergencia, de nem mindegy hogy minek a végét.

Ha a nagy arab négyes hullám szélesedő alakzatot formáz, ezért annak [b]csúcsa magasabbra kerül, mint a nagy 3-as végpont, akkor ott is lesz egy divergencia az RSI indikátoron. Ez alkalommal a jelölésre elhelyeztem egy nyíl végződést, mert ez a helyzet ismét csak nem trendforduló ugyan, de potenciálisan egy olyan hullám követi délnek, amely legalább kereskedhető rövid távú skalp.

Bonyolítsuk egy kicsit és tegyük fel, hogy a nagy arab ötös hullám egy záró diagonál (ending diagonal), akkor annak felfelé ékelődése alatt mind az egyes-hármas csúcspár mind pedig a hármas-ötös reláció divergenciát mutat és természetesen reménytelen lenne délnek lekereskedni az előbbit. Közben, ha az ék hármasa új csúcsot ért el, akkor annak momentuma legtöbbször elmarad a nagy arab hármasnál leolvasható RSI értéktől. Ez nem feltétlen törvényszerű, ezért inkább szaggatottal kötöttem össze a két csúcsot.

És akkor természetesen a nagy hármas-ötös csúcsok is divergálnak elég távolról, de annál jelentőségteljesebben, hiszen mindkét csúcspont a domináns trendszinthez tartozik, ezért divergenciájukat valóban trendforduló követi. Amit ugye minden divergencia-búvár üldöz.

Rengeteg tanulságot rejt Elliott gondolkodási rendszere, amire első pillanatban nem is gondolnánk. Mindig csak a problémát látjuk pl. a divergenciákból kiinduló hamar behaló fordítási kísérleteket, pedig mindennek megvan az oka és a helye a piacok viselkedésében. Hogy jobban hasznosuljon a mai lecke szűrjük le a tanulságokat az eddigiek alapján:

• Egyrészt fogadjuk el, teljesen rendben van, hogy a divergenciák kevesebb mint fele vezet kereskedhető belépési setuphoz és rendkívül kis részük trendfordulóhoz.

• Legtöbbször egy kisebb korrekció kezdetét jelzik, de ez ismét nem meglepő, ha belegondolunk hogy egy momentum indikátor mozgását hasonlítjuk össze az árral. Azaz egy sebességmérőt rendelünk az árhoz, vagyis ha a sebességmérőn kisebb kilengést tapasztalunk, akkor az csak annyit tesz, hogy az új tetőt, vagy bear trendben az új aljat a piac alacsonyabb sebességgel érte el. Attól, hogy egy jármű lassul, még nem biztos, hogy kanyarodik.

• Nálam a divergencia annyit jelent, hogy lassuló fázisba lépett a trend, azaz a piac túl van az Elliott-ciklus trendmozgató oldalának gyorsuló felén. Azaz ennek a leggyorsabb hullámnak a végpontján és vele az Elliott-i a felismerés pillanatán...

• ...vagy másképp fogalmazva a bear divergenciák tipikusan a még jó ideig fenntartható, de öregedő trendek jobb oldalát uralják.

• Ezért említettem, hogy tájékozódási pontok és nem elsősorban fordulós jelzések. Tájékozódási pontnak viszont nélkülözhetetlenek, mert sokkal nehezebb lenne nélkülük megválaszolni a hol járunk a trendben kérdést.

Befejezésül levetítem az S&P500 heti grafikonjának hiperűr sebességű elemzését divergenciák szempontjából. Tessék összevetni a sematikus kép alapján elmondottakkal.

Ugye kicsit barátságosabb a kép és talán rögtön türelmesebbek tudunk lenni az egyszerű oszcillátor divergenciákkal. Még akkor is, ha nyilván ebben a pár percben csak szőr mentén tárgyaltuk a témát. Szeptemberben jön az új Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel! 7 estés online program, aminek részletes tájékoztató oldala elérhető itt a linken. Ott bőven lesz még a momentum konfigurációk cikluson belüli helyzetéről szó.

Addig is a momentum legyen mindenkivel!