Vélemény: Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel program

Már rég több, mint tanfolyam... Hanem vagy nyolc hét non-stop, vagy 85 nap önálló feldolgozásban, teljeskörű felkészítő a kereskedői pályafutásra. Egy új karrierút indítása, minden ízében kézzelfogható és professzionális építőelemekből. Bármilyen jelentős piacon, bármilyen időtávra így működik a kereskedés mint hivatás és üzlet.

✔ Kereskedési módszer a nagy kép megértésétől a konkrét szignálgyertya és belépési pont kijelöléséig.
✔ Rendszer a helyzetek megtalálásához, értékeléséhez, a munkafolyamatok kialakításához.
✔ A legmodernebb technológiai segítség, automatikus pozíció-kezelés. Adott a grafikonok megjelenítéséhez szükséges minden beállítás és formula. Állandó személyes támogatás.
✔ Látás- és gondolkodásmód, ami összeintegrálja mindezt és lehetővé teszi a teljesen önálló döntéshozatalt, a további egyéni hatékonyság-fejlesztést és leágazást.

Innováció első kézből, az eredeti szerzőtől, Cimballitól.
📍Röviden ez a Kerülj előnybe! program, 2023. január 29 - február 21. között rugalmasan bármelyik nap kezdéssel. Magad döntesz mikor vágsz bele a tanulási ciklusba, ami április 24-ig tart. Ha az első nap jössz 85, ha az utolsón, akkor 63 napod van a kurzus elvégzésére. Itt az oldal a feliratkozáshoz (hivatkozás a kereskedési tréningre).

Őszinte öröm látni, ahogy a program tréning-szakmai és kereskedői megalapozottságára így tekintenek a résztvevők, ahogy a befektetett energia eléri a célját - idézet végzett kollégák leveleiből:

✉

"Több mint 10 éve vagyok a piacon, a magyarul elérhető szakirodalom nagy részét tanulmányoztam, ez alatt az idő alatt kínált tréningekből is jó páron részt vettem. Külön-külön az Elliot hullámelmélet és az RSI is megvolt, de ilyen egyértelmű és jól kidolgozott közös stratégiába rakva még nem találkoztam vele. Ilyen egzakt módon használható szignálokat még nem kaptam, ilyen magabiztosan és eredményesen nem kereskedtem korábban.

A kereskedésben hatalmas segítség a Sierra Chart platform és az arra tervezett alkalmazások is. A pozíciók méretezése és menedzselése, a több céláras rendszer mind azt segítik, hogy csak a belépőkre és azok minél jobb minőségére kelljen koncentrálni, ezzel levéve az ember válláról azokat a feladatokat amik a ugyanannyira fontosak és megterhelőek lehetnek, mint magának a belépésnek a megtalálása. A rendszert az FXCM-nél vezetett élő számlán CFD-kre és devizapárokra alkalmazom. Az én kereskedési időm hétköznap délelőttökre esik, így a DAX a fő instrumentumom. Ez megfelelően likvid, hogy jól működjenek a tőled tanult szignálok [...], el tudtam kezdeni az élőben történő üzletkötést." K.M.

✉

Kerülj előnybe! program azoknak, akik kíváncsiak, készen állnak tanulni és belőle munkával pénzt keresni. És szeretnék, ha nem más embereken, vagy előrejelzéseken, vagy közösségi média okosságokon, vagy netán a szerencsén múlna a sorsuk. Akik használni, átlátni akarják a piaci folyamatokat, nem pedig elszenvedni a fluktuációt. Nekik szól a program és ez a tartalmi ajánló, tessék beletenni a 7 percet 😉:

✉

„A módszer, amit tőled tanulhattunk, zseniálisan működik. Számomra a legnehezebb azt volt elsajátítani, hogy ne legyen kereskedési kényszerem, csak az igazan jó helyzeteket, az ajtó-ablak helyzeteket kössem. Arra is rájöttem, hogy így ennyi idő után éri meg könyveket olvasni, ilyen szemlélet móddal, ahol most tartok. Most mondanak és adnak igazán hasznos megerősítéseket az olvasmányok.” J.M.

✉

Most nyitva áll a lehetőség csatlakozni egy szakértő, támogató közösségben tanulni a piacokról és vele magunkról egy tizenharmadik éve egyedülállóan sikeres és 2020-ban teljesen felújított programhoz! Egyúttal köszönet minden résztvevőnek, akik kérdéseikkel, felvetéseikkel hozzájárultak a tréning evolúciójához.

Elliott hullámai és az emberi viselkedés

Kódfejtő a trendek közepéhez

Folytatom a korábbi vendégszerepléseim gyűjteménybe rendezését. Éppen ott, ahol abbahagytam az előző vlog bejegyzésben, a bázisépítés végén...

A piac szereplők szinkronitásba kerülő érzelmei hozzák létre a hirtelen emelkedéseket a grafikonon, de hogyan is, milyen érzések? Ennek felfedezésére invitáltam a hallgatóságomat a Kripto Akadémia vendégeként.
Második lépésben, ha az Elliott hullámait mozgató nyáj-szemléleten túljutottunk, akkor jöhet hozzá a kitörés utáni helyzetek felderítése és 💰 kiaknázási lehetőségei.

⏩ Előzménynek tekinthető előadás a bázisépítésről: Trendek kitörési előtti 1-2-1-2 sorozata Elliott fraktáljában

Trendek kitörés előtti 1-2-1-2 sorozata Elliott fraktáljában

A bázisépítés

Ma vendég-előadásaim katalogizálásához 📕 láttam. Összegyűjtöm ide mindazt, ami szerte-szanaszét bujkál a világhálón. A kurátori munka nyomán egyúttal kicsit kompaktabbra, 30-50 perc közé szabom őket.

A gyűjtemény első bejegyzésében induljunk ki az Elliott-ciklus kezdetétől, a bázisépítésből. Abból a trend fejlődési fázisból, ami azt megelőzően formálódik, hogy az árfolyam egy szép, majdnem függőleges vonalat húzna elénk a grafikonon. 2020 decemberében a ForexKlub vendégeként tettem fel a kérdést, hogy

• mi vezethet rá bennünket a közelgő kitörésre.
• Miért számolunk így: 1-2-1-2? Mikor az egy és a kettő után nem három - négy - öt következne...? Mi ez az újra 1-2? Mi a megnyúlás?
  
• Mitől lesz sokszor ellentmondásokkal teli, "zűrös" egy bázis belső szerkezete?
  
• Fordulat után legkorábban is hová időzítsük a belépésünket?
• Az általam leírt gyorsulás koncepcióját is ezen a felvételen mutatom be.

👉 Ajánlott olvasmány az „Építőelemek – Kerülj előnybe! Elliott hullámaival” PDF/EPUB formátum, 9. old. 1. ábra és 34-39. oldal a megnyúlásról. Így a videóval és az eredeti Elliott-i felfedezés leírásával együtt könnyebb megérteni, hogy miként ágyazódnak egymásba az induló trendszintek és sikerül kiszúrni a helyzetet mielőtt túl messzire vágtázna az árfolyam az orrunk elől.

A kereskedés technológia eszközei - SSD háttértár

Videóban offoljunk egyet! Ha egy számítógép lassul, akkor elsődleges okának talán a túl sok telepített program, vírus, vagy processzor teljesítményének csökkenése juthat a legelőször a felhasználó eszébe.

Pedig nyilvánvaló lehetőség a gép fizikai tisztítása, hogy a hűtést szolgáló levegőáramlásnak semmi por, vagy szennyeződés ne állhassa útját. Ezáltal a rendszer nem szabályoz le, azaz nem lassítja szándékosan a gépet a processzor túlmelegedése miatt.

A programok és adatfájlok betöltési sebessége is nagyot húzhat az élményben, főleg ha periodikus automatikus mentést állítottunk be egy alkalmazáson, vagy ha nagy adatfájlokat használunk. Egy tick alapú, azaz minden kötést tartalmazó EURUSD adatsor évente olyan 2-2.5 GB lehet. 2 GB-ot olvasni, visszaírni egy időigényes feladat. Ehhez jön hozzá, ha valakinek kevés RAM (memória) áll rendelkezésére, ezért a Windows un. virtuális memóriának kezdi használni az SSD háttértárat. Ezekért lesz érdemes hatékonyabb háttértár-megoldásra felléptetni az eszközt.

Mi most felcsapunk hardveresnek és megtesszük mindkettőt. Egy Dell XPS 15 típusú notebook számítógépet kapunk szét és tisztítunk ki, valamint kicseréljük a gyári háttértárat egy Samsung 970 Evo Plus jelzésűre, majd visszamérjük az új sebességet. Nézzük a folyamatot, az eredményt és a képernyőn itt először szereplő Tomaszt 😊:

Visszatérés Átlagisztánba - kockázatviszonyulásról Mérő László után

Régi követője vagyok Mérő László munkásságának, mert mély és játékos elhivatottsággal tárja fel a matematika és az emberi érzelmek, valamint viselkedés kétségtelen kapcsolatát. Nekünk is épp ezt a tapintható összekötést kell megvalósítanunk, amikor kereskedünk; erről szól a tudományunk, amikor kereskedési elveket fogalmazunk meg. Kiszakítjuk magunkat a konvencionális gondolkodásból és mintegy külső szemlélőként figyeljük a piacot, az arénát, sőt az egész társadalmat. És ezzel rendben is leszünk, ha tanulunk valamit a közösségről, elkerülünk talán egy fél tucat alapvető hibát, amit pedig a nyáj simán elkövet.

A professzorral a koronavírus pandémia tanulságai apropóján készült egy beszélgetés a hétköznapi és a krízis helyzetekben működés néhány sajátosságáról. Címe:
A járvány olyan, mint egy bombariadó (Index interjú, 2021. június 6.)

„…bizonyíthatóan más matek írja le a hétköznapi és az extrém dolgokat. Abban a matekban, amely az extrém dolgokat írja le, még szórás se létezik” (Mérő, Index).

Írásomban nyilván a tőzsdei árfolyamok világa felé szeretném terelni a Mérő-interjú meglátásait, ezért íme egy kis magyarázó átvezetés. Matematikusok már korán, az 1800-as évek végén felfigyeltek rá, hogy az árfolyamok változása nem követi a haranggörbe elveit. Különösen az eloszlásgörbe szélein (a harang lábánál) létrejövő, ritkának egyáltalán nem nevezhető extrém értékek zavarnak be a képbe. A szélsőségesnek, valószínűtlennek, matematikai alapon ritkának ígérkező, kezelhetetlen elmozdulások egyáltalán nem ritkák. Ahogy Mandelbrot tanulmányában írja: „1916 és 2003 között a Dow Jones ipari index elmozdulásai semmiképp sem követik a haranggörbét [...] A normál eloszlás elmélet szerint a 7%-os, vagy nagyobb elmozdulásokra minden 300000 évben egyszer kerülne sor, ezzel szemben csak a múlt évszázadban 48 ilyen nap volt.”
Erre mondom én, hogy ha árfolyamokkal foglalkozunk, akkor tekintsük a tőzsdei „Extrémisztánt” a’la Mérő természetesnek. Mindig, minden lehetséges. Aki ebben a szakmában dolgozik, az elfelejtheti azokat a modelleket, amelyek szögletes határok közé szorítják a piac viselkedését, netán előrejelzéssel próbálnak szolgálni.

A „rendetlen” viselkedés miatt nehéz modellezni a piacok mozgását – márpedig a tőzsde profizmusra törő publikuma megszállottan igyekszik megtenni ezt. Így történhet, hogy modellek, vagy guruk jönnek és azután mennek, amikor csalódottan veszik tudomásul, hogy a piac újból és újból fittyet hány a formulákra. Az árfolyam nem minden nap, de azért elégszer áll elő valami "váratlan" húzással, ami előtt érthetetlenül áll a szakma. Meglepődünk, amikor egy “fekete-hattyú” eset áthág minden szabályt, mint ahogyan például 2020-ban a negatív olaj-ár tette meg azt. Erre nem volt modell, vagy legalábbis olyan, amit Átlagisztánban alkothattak volna.

A tőzsdei szereplők Mérő által „Átlagisztánnak” nevezett világában kis túlzással körzővel, vonalzóval megszerkeszthető trendeket keresnek, ezért a Gauss-görbe tulajdonságai köré tervezett kockázatkezelési modelleket építenek. Majd jön a döbbent jajveszékelés, amikor a piac átrohan a védelmükön.

A piac állapotához nem adaptáló, statikus, klasszikus matek stratégia eleinte kiválóan működik. Azután pedig, egyszer csak nem. A tőzsde tipikusan a minden csoda három napig tart világa. Először rózsás a hangulat, szól a zene, de amikor jön az a fránya ritka bull, vagy bear esemény, akkor mindent visz. Pedig menetrend szerint jön.

Történik valami, amitől az emberek viselkedése társadalmi szinten megváltozik. Ez érinthet egy adott ágazatot, tevékenységet, vagy globálisan mindent. Elliott felfedezésének egyik fő érdeme, hogy egy robosztus, folyton növekvő modellt állított elénk, amelyben az előrehaladás és a visszaesés mértéke is egyre nagyobb kilengést mutat. Azaz egyetlen dolog biztos a tőzsdén, hogy – most figyeljünk(!) – minden rekord megdől, legyen szó emelkedésről vagy esésről. Nincsenek határok. Ha valami váratlan veszély üti fel a fejét, az még fentebbről még nagyobb mélységbe taszít – de ez a normális, kacskaringós útja a végül örök fejlődésnek. A válság nemcsak rombolást hoz azért, hanem kollektíven „olyan tudásra teszünk szert, amely később még nagyon hasznos lehet” (Mérő, Index) – erre majd a bejegyzés végén vissza is térünk.

„Átlagisztánban a dolgok kiszámíthatók és a kockázatok kézben tarthatók. Mindig mindent megteszünk azért, hogy Átlagisztánban élhessünk.” (Mérő, Index)
25 éve figyelem az árfolyamok mellett, ahogy az emberek egy külön cirkuszt üzemeltetnek, amelynek feladata az események racionalizálása, vele pedig Átlagisztán képzetének fenntartása. A cirkusz neve hír-média, új megjelenési formája a közösségi média. Azért van rá szükség, mert azt nem tudjuk feldolgozni, ha valami nem fér a keretek közé. Ahelyett, hogy beismernénk, semmit sem tudhatunk, a piaci résztvevők többsége meglát egy elmozdulást és racionalizálja, azaz hozzákölt valami logikus indokot. Ezt a logikus magyarázkodást kínálja tálcán a média.

Pedig mit kellene? Árfolyamgrafikonról megtalálni azon tájékozódási pontokat, amelyek elárulják, épp hol járunk a ciklusban és az ahhoz igazodó stratégiát elővenni, a kockázatvállalást pedig a pillanatnyi volatilitáshoz (rövid távú ingadozáshoz) igazítani. Ebből is csak egy hullámra előre következtetni, nem pedig egy egész trendre, vagy vadul egy tőzsdei termék egész életciklusára.

A különbség érzékeltetése véget helyeztem el itt ezt az ábrát.
Május 12-én este a Bitcoin (BTCUSD) árfolyamán egy tipikusan olyan kép nézett vissza rám, amit begyorsulások előtt látni. Ebben az esetben a forma bear irányú változata állt elő. A napos és hetes idősíkok vonatkozásában ilyen addigra már egy éve nem volt a láthatáron, azaz mindig az újra fel, tovább és tovább volt a valószínűbb kimenetel – abban volt az előny. A váltást látva nem is bírtam ki, hogy a belső használatú Slack kommunikációs csatornánkban magyar idő szerint este 8:21-kor kirakjam egy kollégának a fenti üzenetet. (Megj.: ott Laszlo néven futok és csendes-óceáni időzónában dolgozom)

A többi már történelem. 4 órával később Tweet-elt egyet Elon Musk és az árfolyam összeomlott… …Mármint mindenki úgy gondolja, hogy a megszólalása miatt. Nem ismerem személyesen Elon Musk-ot, nem beszéltem össze vele, szóval nem mi rendeztük az 55.000-ről 30.000-re esést 😉 Vegyük észre a lefelé begyorsulás előtti alakzat már jóval Tweet előtt ott volt, lazán le lehetett olvasni Elliott elvei alapján. Rávilágított egy esélyre, nem kellett más információ, mint az árfolyamgrafikon birtokában lenni és szálakat sem kellett mozgatni Elon Musk közvetítésével. És ne is tekintsük az ő érdemének, egyszerűen a média kapcsolta össze az esést Musk nevével. Az Elliott hullámaiban utazók egy C hullám kis 1-2 helyzetét azonosíthatták akár már május 11-én, de legkésőbb 12-én. Ez lett belőle:

A függőleges jelölő 19-én a célárra érkezés szintjét mutatja. Az arányosító mérések határozott egybeesést mutattak 31700 körül.

Matematikai összefüggést persze lehetne keresni az Elon Musk kijelentések és a Bitcoin árfolyamának alakulása között, de nem áll rendelkezésre hozzá a megfelelő nagyságú minta. Így nézne ki a recept: végy 20000-25000 Musk-nyilatkozatot a Bitcoinra vonatkozóan negatív tartalommal bíró megszólalásokból, majd az időpontokban keresd meg a statisztikailag szignifikáns összefüggéseket az árfolyam elmozdulásában, hogy megválaszold a kérdést, mit éri meg tenni, feltéve, hogy előre tudod, hogy megszólal. Áh, nem bonyolult! Ha évente 3 ilyen Tweet-et ír, akkor akár már röpke 8000 év is elég lehet az adatgyűjtéshez. Sok sikert!

Most, amikor visszakanyarodom az index cikkéhez, akkor az már tiszta, hogy a tőzsde folyamatos mozgása az állandó bizonytalanság, valamint a nehezen kiszámítható kockázatok világa. Amikor a társadalom nagy része elhiszi a válsághelyzetet, – itt Mérő kifejezetten a járvány létezésének elfogadásására utal - akkor elkezd alkalmazkodni. Az alkalmazkodás kapcsán említi, hogy „ebben az [extrém] világban sok kis kockázatot kell elvállalni, és egy-két nagyon nagyot.”

Krízis helyzetben ráérzünk, hogy amit eddig csináltunk, az nem működhet tovább, ezért sarokba szorítva végül kilépünk a komfortzónánkból. Ez pedig kockázatvállalást jelent teljesen független attól, hogy az élet mely területéről legyen szó. Vagy kereskedőknél a kockázat-menedzselés teljes elhagyását 🤦‍♂️! Egy pszichológiai all-in, mert talán a ránk nehezedő nyomás miatt nem is igazán érzékeljük a kockázatot.

Azaz a Covid-krízisben lévő társadalom kockázatvágyóvá válhat. Ez magyarázza, hogy mit történt az elmúlt bő egy évben a tőzsdén, amit a Nasdaq heti grafikonján tudok szemléltetni. 2020. februárjában egy stabil tapasztalattal rendelkező, „Átlagisztánban” szocializálódott tőzsdei környezetre jött a sokk, hogy leállunk és hazavágjuk vele a reálgazdaságot. Pánik.

Nasdaq-pánik, majd új momentum a kockázatvágyókkal (heti bontás)

Amint a társadalom jelentős része túl van az első sokkon, kockázatkeresővé válik elkezd brókereknél, pénzügyi szolgáltatóknál számlákat nyitni. Mire az év derekára érünk az elektronikus rendszerek túlterhelődnek, állandósulnak a technikai nehézségek, nem lehet ügyfélszolgálatot elérni, akkora az aktivitás. Egy új generáció érkezett, akik kezdők: azért vannak itt, mert kezdeniük kell valamit. Csak long pozíciót tudnak indítani, shortolni a többségüknek nincs lehetősége, vagy nem is érti, az hogyan működik. Minél kockázatosabb egy eszköz, annál jobban hajtanak rá. Nem az EURUSD-ben szeretnének 80-100 pipet keresni, hanem kripto-valutákra mennek rá, ahol gyakori a napon belüli 4-5% elmozdulás. A krízis az a helyzet, ahol tényleg vagyonok cserélnek gazdát nap mint nap, s ettől ragyog a tekintetük. Felkapnak mindent, ami kockázatos. Részvényből például Tesla-t, aminek következő 100 év profit-potenciálja beárazódott már, szóval a hagyományos modellek alapján értékelhetetlen az ára. Vagy ki ne ismerné a GameStop sztorit. Minden mindegy, csak nagyon mozogjon.

Igazuk van? Igen, abban az értelemben, hogy a felfelé tartó hullámokat vagy trendeket nem egy elemzési, értékelési módszer, vagy előrejelzés, vagy hír, vagy valamilyen hedge fund manipulációja hozza létre, hanem a folyamatos beáramlás egy ideába. Az ideák (ötletek) reprodukálásáról, terjedéséről épp Mérő László is megfogalmazott hasonló elveket Az élő pénz (2004) című kötetében.
Ha ma több a vevő szándék, mint tegnap és az idea még mindig terjed, akkor tessék félretenni a közgazdaságtant, vagy egyáltalán a racionális érvelést, emelkedni fogunk. Ráadásul ez az új szándék tényleg tisztán mind vételi volt a kezdő belépők miatt.
Meddig is működik ez? Elliott rendszerében addig, amíg van utánpótlása az áramlásnak, vagyis amíg van, aki eladásból vételre állhat át. Mivel a Covid-rohanás egy új réteg piaci szereplő által okozott extrém agyeldobás, ezért itt addig tart, amíg a fejlett országok vissza nem térnek a normál kerékvágásba. Ahogy a nyitások, lazítások haladnak augusztusra „Átlagisztán” visszatérhet, akkor elapad az új kockázatvágyók tömege, sőt a társadalom újra kockázatfélőbbé válhat. Visszatérhet oda, amit legtöbbször csinál: őrizni a status quo-t.

Ha az eddigi hol kettő, hol három hullámnak tartott koronavírus-járvány véletlen csak az első hullám volt és - ami simán benne van - nincs vége a pandémiának, akkor az nagy meglepetés lenne, de már korántsem akkora mint 2020-21-ben az első menet. Mindez azért, mert már nem igazi sokkoló krízis helyzettel lenne dolgunk, hiszen egy csomó mindent megtanultunk az alkalmazkodásról, azaz kevesebb fennakadást, zavart okozna egy második hullám újabb megszorítása. A tudás, a tapasztalat már megvan a járványról, ezért a pánik (és árfolyam-gödör) sem lenne akkora, mint fent a Nasdaq ábrán. Igaz a felfelé kör sem tudna annyi embert megmozgatni, hiszen kevesebben vágynának kockázatra. Vagyis kovidostul is közel úgy nézne ki a helyzet, mint Átlagisztánban.

Másképp fogalmazva a mókának épp az vethet véget, amikor az élet visszaáll a normális kerékvágásba és vele elapad az újonnan kockázatra éhes versenyzők mezőnye. De ez az egész csak okoskodás, mi itt köszönjük jól elvagyunk a grafikonokkal krízis nélkül és legtöbbször kicsit jobban krízisben.

Happy Trading…