Elliott trendcsatornája I.

Elméleti mondanivaló van bőven azon túl is, amit a blog indulása óta egy tucatnyi „leckében” összegyűjtöttem. Rögtön mindjárt például Elliott azon megfigyelése, miszerint egy ötös szerkezetű lökéshullámot (impulzust) gyakran két párhuzamos trendvonal, azaz egy trendcsatorna fog közre. Ha pedig így van, akkor ezt a vezérlőelvet felhasználhatjuk az előrejelzésünk elkészítése során.

Az ideiglenes és a végleges csatorna

A csatorna megrajzolásához akkor foghatunk hozzá, amikor már előttünk van a grafikonon három pont, az 1-es, a 2-es és a 3-as hullám vége. Első lépésként az 1-3 trendvonalat elcsúsztatjuk az elemzésünk alapján 2-essel jelölt pontba, hogy megbecsüljük vele a majdani 4-es végét. Ez az ún. ideiglenes trendcsatorna, amelynek mentén valahol később a negyedik hullám támaszra talál. Ha a 4-es pozícióban egy idegőrlő háromszöget látunk, akkor az, jó eséllyel erre a mesterségesen előállított trendvonalra vár és ha a vezérlőelvünk érvényesülni tud, az érintést követően, elrugaszkodik róla az ötödik hullám.



Negyedik hullám végének behatárolása az ideiglenes trendcsatornával



A két piros szaggatott nyíllal mutatom, hogy akár egy oldalazó, akár egy éles negyedik hullámot látunk, az gyakran ennek a jóval korábban - már a harmadik hullám tetőzése után - megrajzolható trendvonal közelében fejeződik be. Ettől lesz a vezérlőelvnek jelentősége a negyedik hullám hosszának megbecsülésekor.
Másrészt az ideiglenes csatorna segít megérteni az Elliott-i elvet, miszerint, amit a negyedik hullám korrigál árban, azt nem fogja időben, és amit idő korrekcióval old meg, azt nem fogja pontban. Azaz, vagy viszonylag éles, de akkor időben rövid egy negyedik hullám, vagy ami gyakoribb, sekély, de rengeteg időt felemésztő oldalazás. Ha a negyediknek jelölt hullámunk retrace tekintetében és időben is kiterjedt, akkor az gyanús, hogy nem negyedik hullám.

Ahhoz, hogy megtaláljuk az Elliott-i értelemben vett trendcsatornát, egy kicsit el kell felejtenünk, amit a klasszikus TA szerinti trendvonalak rajzolásáról tanultunk, nevezetesen, hogy az a jó trendcsatorna, vagy trendvonal, ami minden információt, tehát az összes kötést a határain belül tudja. Ebben a rendszerben ez nem szükséges feltétel, mert csupán az impulzus megfelelő pontjainak összekötésére figyelünk, így hosszabb-rövidebb időre gyakorta szorul az árfolyammozgás egy része a csatorna határain túlra.
Akik régebben tanulmányozzák Elliott elemzési módszerét, azok a háromszögeknél, vagy a záró ékek (ending diagonal) esetében már többször láthattak olyan trendvonalat, amikor néhány periódus az alakzat határoló vonalain túlra téved. Mondom, csak a kellő körültekintéssel kiválasztott hullámok végpontjainak összekötése a szempont, e tekintetben kell következetesnek lennünk az előrejelzésünk elkészítéséhez.

Viszont álljunk meg egy szóra az impulzus azon korábbról ismert tulajdonságánál, miszerint leggyakrabban a harmadik hullám a leghosszabb, de egész kevés kivételtől eltekintve mindig hosszabb, mint az egyes. Ennélfogva, ha magunk elé képzeljük a szerkezetet, könnyű belátni, a készülő, illetve a majdani kész trendcsatornánk alsó trendvonala ritkán találkozhat az első hullám és vele az egész trend kiindulási pontjával. Mi ugyanis az 1-3, és 2-4 szakaszokat rajzolgatjuk, és nem érdekel, hol van a lökéshullám kiindulási pontja.
Egyszer hallottam is ilyet klasszikus TA elemzőtől, hogy "általában nem az abszolút mélypontból kell indítani a jófajta emelkedő trendvonalat, hanem az azt követő első, jelentősebb magasabb szving aljból". Megkérdeztem, miért. Ám annál több magyarázatot, miszerint megfigyelése szerint ez így megbízhatóbban működik, nem kaptam. Nos, a fentiek, nevezetesen a 2-4-es hullámok végpontjai által határolt Elliott-i csatorna logikája adja a megfigyelésére a magyarázatot.

Egy tipp erejéig vissza az ábránkhoz: Főleg meredek és hosszú harmadik hullámok után előfordul, hogy szűknek bizonyul a korábban az 1-2 bázistartomány által meghatározott csatorna szélessége, ezért a piac átviszi a 2-4-es trendvonalat. Ha ez nem mond ellent Elliott szabályrendszerének - ti. nem alakul ki átfedés az első hullámmal - és a vezérlőelvek többségét életben tartja, akkor még mindig számolhatunk a negyedik hullám szcenárióval. Ilyenkor a mélyebbre törő negyedik hullám végét a felső ábrán szaggatott vonallal jelölt ellenállásra várjuk. Jól látható, hogy a szaggatott trendvonal párhuzamos a trendcsatornával, és attól az ideiglenes csatorna szélességével megegyező távolságra vettem fel, így tulajdonképpen megdupláztam a csatornát.

Szimplán, vagy duplán, az élet általában nem ilyen egyszerű, hogy a negyedik éppen az általunk rajzolt ideiglenes trendcsatorna határán érjen véget. Ezért hacsak nem éppen mégis ez történt, akkor igazítanunk kell a párhuzamos vonalainkon az ötödik hullám végének előrejelzése érdekében.
Ha tehát egyértelműen megtalálta a negyedik a maga végpontját, akkor immár a tények alapján vegyük fel a 2-4 trendvonalat, majd az alábbi ábra szerint másoljuk azt a harmadik hullám végpontján keresztül. Az így kapott végleges trendcsatorna felső határa, mint ellenállás mentén várjuk az ötödik hullám végét.

Végleges csatorna - az ötödik hullám céltartománya



Tipp: Ha a fentiek szerint eltér egymástól az ideiglenes és a végleges csatorna, akkor nekem szokásom halványan megtartani a grafikonon a felülírt ideigleneset is, ugyanis néha jó szolgálatot tesz, mert végül mégiscsak hozzá tér vissza a piac.

Ha a harmadik hullám jelentősen megnyúlt és már-már exponenciálisan emelkedett, amíg a negyedik hullám oldalazva haladt, akkor elképzelhető, hogy túlságosan messzire vetítjük a végső csúcsot,  azaz az ötödik hullám végét, ha a 2-4 trendvonalunk mását a harmadik hullám maximumán vezetjük át. Ezért ilyenkor érdemes a széles csatornát egy az 1-es végpontján áthaladó párhuzamossal két részre bontani és figyelni, mit tapasztalunk a szűkebbre vett csatorna tetején, mint ellenállásnál.
Találtam ehhez egy valós példát a
How to Channel an Impulse Wave on a Price Chart
című, idén áprilisban megjelent EWI cikkben:

A grafikon alsó felében az középtávú (1)-es Minor 3-as alhulláma szinte függőleges, ezért a 2-4 trendvonal Minor 1 maximumába tolva jelöli ki végül a teljes impulzus végét; a hármason áthaladó párhuzamos itt túl "soknak" bizonyult volna.

...

Azok kedvéért, akik jártak a tréningprogramon, a kiadott anyag / munkafüzet 43. oldalát dolgozom fel ebben a cikkben, illetve majd a folytatásában (ld. még EWP könyv 71-74. old).

If you would like to learn more of the channeling technique and/or EWI tutorials read the rest of this 10-lesson Basic Elliott Wave Tutorial online now, free! Here's what you'll learn:

• What the basic Elliott wave progression looks like
• Difference between impulsive and corrective waves
• How to estimate the length of waves
• How Fibonacci numbers fit into wave analysis
• Practical application tips for the method
• More

Tovább a II. részre >