AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

2010. december 5., vasárnap

Elliott trendcsatornája II.

A második részben a 'Logaritmikus, vagy aritmetikus skálát használjunk a grafikonjainkon?' kérdést járom körbe. Mielőtt belekezdenék, emlékeztetőül itt a [link] az októberi első részhez.

A poént előre lelövöm; nem lesz a feltett kérdésre általános, minden körülmények között alkalmazható döntési mechanizmusunk, ami mindig előcsalja a grafikonról a trendcsatornát, helyesebben a negyedik ill. az ötödik hullám végét.

A klasszikus technikai elemzés úgy tartja, hogy a rövidebb, napon belüli, illetve napos grafikonokon, különösen a lassan mozgó piacokon aritmetikus skála szükséges a trendvonalak megrajzolásához és az elemzésekhez, míg a 12-18 hónapon túlra kitekintő heti, havi bontásban, valamint a nagyon gyorsan mozgó tőzsdei termékeknél a log. értelmezés a jó választás.

Elliottnál ezt inkább úgy mondanánk, hogy a trend alacsonyabb szintjein inkább aritmetikus, magasabb szinteken - elsősorban elsődleges és ciklus szinttől felfelé - inkább logaritmikus ábrázolásból indítsuk a vizsgálódásunkat. A megfogalmazásban ott van benne, hogy inkább, mert konkrétan az Elliott-i csatornáknak célszerű mindkettőn utánanézni.

Kedvenc példám erre a történelmi Dow Jones grafikon 1932-1937 közötti bullish ötöse, amelyben az I. részben részletesen definiált ideiglenes trendcsatorna alsó határát épp egy hajszálnyira lépi át az elsődleges szintű [4]-es hullám vége. Már ha az ábrázolásunkhoz logaritmikus skálát választunk.


Igen ám, de az 1937. márciusi Primary [5] csúcs keresésekor szemlátomást meg sem érdemes próbálkozni az ötödik hullámok végét meghatározó végleges trendcsatorna megrajzolásával, mert nemhogy annak a tetejét nem találná el a hullám vége, hanem még a piros vonal képzeletbeli meghosszabbítása is elhúzna felette!
Logaritmikus skálán.

Viszont mi történik, ha váltunk és a [2]-[4] trendvonalat aritmetikus (arányos) nézetben csúsztatjuk el a Primary [3]-as hullám végpontjába?


Éppen pontosan kijelöli az összesen 380%-os, megnyúlt ötös hullámot tartalmazó ciklus szintű emelkedés végét. Elméletileg a nagyobb időtávok és a hosszabb trendek vizsgálatához a fejlődési folyamat gyorsulása miatt [ld. az exponenciálisan nyíló spirál ideát] egyre inkább a logaritmikus skála tűnik ésszerű választásnak, de nem így van. A Primary szint [4]-es hullámának meghatározásához, a hosszú időtartam miatt, várakozásunknak megfelelően, teljesen jól működött a log. ábrázolás, ám az egész trend végére, vele a [5] és Ciklus I-es csúcsra már az arányos skála mutatott rá. Teszem hozzá, ebben a megtévesztés érdekében ;) szándékosan kiválasztott példában.

Mindezek ellenére, egy meglehetősen egyszerűen alkalmazható módszerről van szó, amit mégsem emeltem bele az Alapok sorozat témakörei közé. Azért nem, mert a játékban előbb helyesen kell tudni meghatározni a mindenkori 1, 2, 3, majd később a végleges csatornához a 4-es hullám végét. Azaz a sikeres alkalmazáshoz az alakzatok és más vezérlőelvek ismerete elengedhetetlen. Szóval az Elliott-i csatornák világa valahol átmenet az alap és a haladó szint között.

1 megjegyzés:

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (18) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)