Jelentős péntek

A Dow Jones minimális maximuma

Az év eddigi legalacsonyabb forgalmú napját láttuk, de nekünk, Elliott hullámokon lovaglóknak mégis üzentek az USA indexek. A kassza Dow ugyanis meghaladta a kiemelt jelentőségű október 27-i maximumot, sőt fölé is zárt. November utolsó kereskedési napjának hatalmas réssel emelkedése óta tudjuk, készülhettünk rá, hogy az október 27 - november 25. közötti 8%-os esés korrektív természetű és a következő hetekben valamikor egyszer bekövetkezik a megelőző lokális csúcs átlépése, hiszen a piac a korrektív alakzatok kiindulási pontját végül mindig meghaladja.

Az első ábra előtt egy javaslat: a Blogger új képnézegető funkciója kifejezetten hátrány, ha tőzsdei grafikonokról van szó, mert nem láthatóak velük a kisebb részletek, ezért érdemes egyszerűen itt a bejegyzésben jobb egérgombbal a képre kattintani és a "Megnyitás új ablakban" menüpontot választani.

Az október 27-i csúcs felett az áthúzott jelölés Elliott első szabályára
figyelmeztet, miszerint második hullám nem mehet az első kiindulási pontján túlra.

A legutóbbi rajzomon [ld. link] ezen tágabb összefüggések miatt a decemberben két héten át tartó lejtmenet aljának keresésekor az esés korrektív Minuette [b] hullám jelölését preferáltam, ami ráadásul karakterét tekintve szépen illeszkedett a nehezen jelölhető, kiszámíthatatlan, volatilis csapkodással. Amint a december 19-i záróban megvolt ez a [b]-vel jelölt hét hullám délnek, a piac határozottan igazolni kezdte az októberi maximum meghaladására vonatkozó várakozást. Elliott rendszerében a hét hullámból álló és átfedésekkel teli formációk jelentése azonos a három, szimpla a-b-c hullámból álló szerkezetek jelentésével; komplett, de korrektív szerkezet, nem az uralkodó trend irányában halad.

Nyilván nem lehetünk a hivatkozott bejegyzés ábráján szereplő DEC/13-i, vagy akár pl. a múlt hétfői (DEC/19-i) helyzetben biztosak a kimenetelt illetően - nem is lenne helyes. Teljesen természetes, hogy a másik oldal, tehát a "Mi van, ha elindult a nagy harmadik hullám?" kérdés is felmerül bennünk. Viszont azért látni kellett, az október 27-i csúcs kész, komplett (2)-es jelölése a határok és a vezérlőelvek nagyobb feszegetése lett volna, mint a [b] jelölés ezen a decemberi esésen.
(Ennek ellenére, még mindig van prominens Elliottos aki tovább "feszeget").

Ugyanakkor "utolsó felfelé kört" ígértem, amire majd valóban ki lehet tenni a (2)-es számot, akkor pedig nézzünk előre, határozzuk meg, meddig tart az emelkedés és honnan indul a nagy Intermediate (3)-as hullám délnek. Az új maximumra vonatkozó minimális elvárás az volt, hogy az indexek közül legalább egy érkezzen meg az október 27-i csúcs fölé, lehetőleg zárjon is ott. Azért elfogadható, ha "legalább" az egyik tesz így, mert ha valóban a pusztító lefelé hármas hullám elé nézünk, akkor a magasabb rendű, lefelé tartó trendből adódó mögöttes eladói nyomás miatt nem feltétlenül tudja majd minden index meghaladni a maga október 27-i maximumát.

Amúgy, ha választanom lehetett volna, akkor a távolabbi nagyon bearish kilátások szempontjából ideális, hogy épp a Dow (DJIA) ért egyelőre egy szál egymagában új csúcsra, lévén "ő" a legkevesebb komponenst - mindössze 30 részvényt - magába foglaló kosár. Vagyis nem reprezentálja a piac egészét. Az S&P500 2,1%-ra, a Russel 2000 2,8%-ra fejezte be a pénteki kereskedést az októberi maximumához képest. Vagyis a nagyobb részvénykosarak még nem értek fel az októberi csúcsokig. Vagyis nincs az emelkedés mögött piaci mélység, ami a nem fenntartható bear piaci rally-k jellegzetessége.

Az eddig még nem említett Nasdaq óriási távolságra, 5,1%-kal lejjebb kullog, ami valószínűsíti, hogy nem is hozza be az elmaradást. Azaz, később majd alacsonyabb tetővel fejezi be a rallyt, így nem igazolja a Dow új maximumát. Egyébként régi megfigyelésem, hogy a korrekciókat indító 'A' és 'W' hullámokban elöl fut a technológiai index, míg ugyanazon korrektív szerkezet záró 'C', vagy 'Y' hullámában inkább lemaradó.

Viszont ne örüljünk, nem olyan egyértelmű a helyzet! A többi index elmaradása és a Dow mindössze pár pontos új lokális maximuma egy 8% magas, több hetes alakzaton belül életben tart egy a fenti változatnál sokkal-sokkal lassabb szcenáriót. Ebben az esetben még mindig nem tartunk a "végső felfelé körnél", hanem egy nagyobb háromszög B, vagy (B) hullám közepén járunk. A határidős S&P, azaz az ESH2 grafikonján mutatom meg a lehetőséget, de bármelyik indexben benne lehet a forgatókönyv:

Kétségtelen, hogy felmerül a háromszög szcenárió, mint alternatív lehetőség.
Viszont kell ide, egy ekkora korrektív alakzat?

A kérdés ott van a grafikon alatt, kell ide ekkora háromszög? Nézetem szerint nem, de mégis ez lesz az elsődleges számozásunk legjobb alternatívája. Ha mégis ez van, akkor majd a 'C' pont környékén, január közepén lehet visszatérnünk a célárak és az időpontok pontosítására, esetleg új alternatíva rajzolására. A pontosításhoz nagyon kellene a potenciális Minor C hullám alakja és mérete. Egyébként a rajzon vegyünk észre egy fontos változtatást! Ha a piac ezt az utat választja, akkor trendszintet célszerű emelni hozzá, vagyis akkor már nem is csak az Intermediate (2)-es, hullám csúcsát, hanem Primary [2]-es végét keressük. Ami annyit tesz, a piac nagyobb esésnek "ágyaz", mint amekkorára eddig gondoltunk. E tekintetben a döntés azért még várat magára.

A háromszöges alternatíva tovahaladó háromszöget rajzolna a Dow Jones indexen, emelkedőt az SPX és a Russel grafikonján és szimmetrikust a Nasdaq-on.

Visszatérve az elsődleges, a legvalószínűbb előrejelzésre, a Dow pénteki zárójával - a bejegyzés címe is erre utal - teljesült a minimális elvárás, vagyis amint a szerkezet kész, innentől bármikor jöhet a nagy fordulat, de nem a jelenlegi 12.295 lenne az optimális végpont. Ez még csak arra bizonyíték, hogy a (2)-es jelölésnek valóban nincs helye az október 27-i 12.285-ös maximumon.

Az SPX / ES-ben az 1270-es szintet mindenképpen szükségesnek vélem elérni, ott lehet majd talán először komplett a formáció az operatív (elsődleges) számozás szerint, de optimális esetben még feljebb, 1.300 körül:

Az elsődleges és legegyszerűbb értelmezés így néz ki az S&P grafikonján.
Január 5-6 -ra véget érhet az Intermediate (2)-es.

10000 óra a szakmában

A sikeres trade valódi titka

Nálunk a könyvtárban találni néha egy-egy gyöngyszemet, amit már évek óta nem

kölcsönöztek ki. Úgy is mondhatnánk, régi sztártréderek munkái, akiknek ma, ugyan az elektronikus piacok megtanulása talán igényelne pár nap beleszokást, de azon túl képesek lennének ott folytatni a pénztermelést, ahol a maguk korában abbahagyták. Amit mondtak, ahogyan a döntéseiket hozták, az ma is tökéletesen megállja a helyét.

Így találtam rá a 141 éve született híres spekuláns, Bernard Baruch egyik könyvére. Baruch, aki egyébként Jesse Livermore kortársa és barátja volt, egy helyen néhány pontba tömörítve írja le kereskedési szabályait. Csak az első hármat idézem: "Akkor tőzsdézz, akkor spekulálj, ha ezt választod az életed hivatásának! Az amatőrök mindig tönkremennek." Ennyi.

Rendben, de ez csak egy szabály. Hol a második és a harmadik?
Pontosan ez az! Nála ez volt az első, a második és a harmadik szabály: Legyél profi!

Mitől lehetünk profik? Mitől tudunk kiemelkedni a tengernyi próbálkozó tömegből? Abból a tömegből, amelyik végül csak a megtakarításait darálja le a tőzsdén; ki impulzív, érzelmi alapon meghozott döntéseivel, ki intellektuális képességeire és elemző hátterére hagyatkozva, ki másoktól gyűjtögetve tippeket, ki a fundamentumból túlokoskodva a piacot, ki pedig a hírek minél gyorsabb lekövetésére fókuszálva.

A kitörés a tehetségen múlna? Minden kiemelkedő teljesítménynek, legyen szó sportról, művészetről, programozásról, retorikáról, vagy tőzsdei kereskedésről kiosztják a tehetség, vagy ami még rosszabb, a "született tehetség" már-már misztikus, de mindenképp az el-, és utolérhetetlenségre hajazó címkéjét. Ami amúgy a sikertelen, vagy el sem induló karrierek számára is a leggyakoribb kifogás, a legjobb mentség; "mert más tehetségesebb nálam".

Véletlenül sem állítom, hogy mondjuk, a sportban nincsenek, nem lehetnek bizonyos adottságok, például anatómiai korlátok, vagy előnyök. Tehát mondjuk, a kosárlabdában igenis előny, ha valaki magasabb a mezőnyben, de két közel azonos magasságú játékos között nem a "tehetség" dönt. Vagy nem abban az értelemben, ahogy sokan gondolják.

Egy kezdő tréder indulásának pillanatában nyilván létezhet olyan tényező, amely a karrier és a fejlődése szempontjából pozitívan hat, vagy valaminek a hiánya épp hátrányosan, de ez nem tehetség kérdése. Ez a háttér kérdése, és gondolom, ezen a ponton nincs vita közöttünk.
Ellenben, ha arról van szó, hogy milyen találati aránnyal tudunk kereskedési lehetőségeket beazonosítani és belépést ütemezni egy grafikonon, az már ugye igen? Nézetem szerint az sem, csak hajlamosak vagyunk azt mondani az illetőről "milyen nagyszerű megérzései vannak", a génjeiben hordozza ezen természetfeletti képességét.

Ezt a fajta kereskedési "tehetséget" nem a sors eleve elrendelése által kapjuk, hanem megszerezni tudjuk. Ezért vallom, a tehetség szót legjobb talán a 'tehetség kimunkálása' birtokos szerkezetben emlegetni. Magyarán a tőzsdei kereskedést is tanulni kell, beleértve több speciális készség (ki)fejlesztését.


Nézetemmel korántsem vagyok egyedül. Malcolm Gladwell a The New Yorker népszerű újságírója - nem tőzsdés - lassan négy éve publikálta Outliers c. könyvét, amelyben számokkal és konkrét kutatási eredményekkel érvel a kimagasló teljesítményre képes emberek közös karriertényezőivel kapcsolatban. Bármilyen szakmában keresték is a siker receptjét, végül úgy tűnt, a háttér, vagy nevezzük így, a "született tehetség", sokkal kevesebbet nyomott a latba, mint a szorgalom és a kitartó erőfeszítés.

A könyvben idézett Ericsson-i kutatások során először zeneakadémiai növendékek, konkrétan hegedűsök játéktudását vetették össze a tanulásba, gyakorlásba fektetett időtartammal. Azok, akik a kiemelkedő szintű besorolást kapták 20 éves korukra 10000 óra gyakorláson voltak túl és még mindig odaadó lelkesedéssel munkálkodtak azon, hogy technikájukat tökéletesítsék.

Rengeteg idő, borzasztó sok. A vizsgálódások azonban még ennél is döbbenetesebb tanulsággal szolgáltak: Ericsson és munkatársai nem találtak egyetlen olyan "őstehetséget" sem, aki az elit társaknál lényegesen kevesebb gyakorlással jutott volna a csúcsra. És most tessék figyelni! Olyan sem volt, aki feleslegesen gürcölt volna végig 10000 órát és ezzel a temérdek gyakorlással nem jutott volna be a klasszisok elit klubjába.

A kutatók bármerre is vizsgálódtak, azt találták, hogy egy komplex feladat elvégzésében a kiemelkedő szakértelemhez, a profizmushoz a bűvös 10000 óra gyakorláson keresztül vezet az út. Ennyi szükséges ahhoz, hogy valaki világklasszis szinten tudjon teljesíteni, legyen szó, zeneszerzőkről, kosarasokról, írókról, hoki játékosokról, műkorcsolyázókról, zongoristákról, sakkozókról, vagy akár profi bűnözőkről. Mindegy mi a szakma, kutatás kutatás után mind ezt a számot hozza ki végeredményként. Úgy tűnik, ennyi időbe telik az agynak, amíg készség szintre érleli mindazt, ami a mesteri teljesítményhez szükséges.

Választás kérdése. Mesteri szint, vagy örök beleolvadás a tömegbe?

Visszatérve a piacok világába, ha 10000 óra kell a spekuláns mesterséghez, akkor az megmagyarázza, hogy miért olyan kevés a sikeres tőzsdei kereskedő. Egyszerűen a jelöltek számlája, megtakarítása nem éli túl a 10000 óra gyakorlást, hiszen ebben a szakmában minden hibáért, szó szerint fizetni kell. Ezért az első és legfontosabb egy tőzsdés életében a kockázatkezelés technikai, és mentális oldalának kimunkálása már az egész kezdeti fázisban. A kiváló "védőmunka" jelenti a fő előfeltételét annak, hogy a tréderpalánta a profi szint eléréséig egyáltalán játékban maradhasson. Amíg a védelem nem állt fel, addig próbálkozni sem érdemes.

Becslésem szerint az elméleti ismeretek elsajátítása, a rendszer, a gondolkodásmód kialakítása a 10000-ből mindössze nagyjából 250-400 óra ráfordítást visz el. Még akkor sem többet, ha Elliott hullámaiban látjuk meg a fantáziát. Kétségtelen, nem a hullámok követése a legegyszerűbb módszer, de hallatlan hasznos perspektívát nyújt a piacok világában tájékozódáshoz; igazán megéri az 50-100 extra órát. Az első pár száz óra időtartamban amúgy megtörténik a kezdeti előnyök definiálása is. Előnyt keresünk a trend meghatározásában, a trendforduló valószínűségének becslésében, az időzítésben, a kezdeti kockázat felmérésében, a szignál kiválasztásában, a piaci helyzethez leginkább illeszkedő követő stop mechanika szelektálásában.

A fennmaradó cca. 9500 óra az előny éles helyzetben való felismeréséről, annak mind gyorsabb és kifinomultabb kiaknázásáról, a személyes hatékonyságunk fejlesztéséről szól. A valódi intuitív képesség megszerzéséről, ami - ismétlem magam - nem örökölt tehetség kérdése. Richard Dennis, a '70-es, '80-as évek egyik legnagyobb tréder legendájának szavai jutnak eszembe: "Nem ébredhetsz egyszer csak reggel az elhatározással ágyban: Azt akarom, hogy márpedig mától intuitív meglátásaim legyenek egy adott piaccal kapcsolatban". Miként van az agyunk e tekintetben bedrótozva? Miből áll az igazi tudás és következtetés? Egyetlen szó volt a válasza: "Tapasztalatból". Magam gyorsan hozzá is teszem, gyakorlással megszerzett tapasztalat nélkül a "megérzés" nem több mint reményteljes képzelgés, kevés köze van a jófajta, az igazi, tapasztalatból eredő intuícióhoz.

Erre kell hát a 10000 óra. Filozófiai túránk végén felteszem a kérdést, mikor vághatunk neki? A Kerülj Előnybe Elliott hullámaival 2012-es kiadásában többször téma lesz, hogy milyen és reálisan mekkora előnyök megszerzésére törekedjünk. Mit azonosítsunk, gyakoroljunk, mérjünk és értékeljünk mint fejlesztendő területet? Miként edzhetjük magunkat a teljesítményünk fokozása érdekében? Miközben beleássuk magunkat Elliott hullámai és az RSI indikátor változatos felhasználási lehetőségeibe, addig "mellesleg" némi egyéni tanulást és közvetlen utómunkát is bekalkulálva, már rögtön közel 50 minőségi órán lesznek túl a résztvevők a mesteri szint felé vezető úton. Ráadásul útmutatást kapnak a rákövetkező több ezer egyéni munkaóra hatékony kialakítására, ami felválthatja végre a meddő monitorbámulást.

Mert hiszem, egy tréningprogram akkor, és csakis akkor szolgálja maradéktalanul a résztvevők érdekét, ha elősegíti egyfajta önfejlesztési készség és igény kialakítását.

Így az blog negyedik évfolyamához közeledve itt az idő megújítani az oldal mottóját. Ezért a bejegyzés elején szereplő idézet Baruch-tól mától nyugdíjazza az indulás óta ott szereplő sorokat.

Nagy és nagyobb - [b]

Az előző post két rajzából az alsó játszik, a felső nem; ez az esés ugyanis időtartamát, kiterjedését tekintve már egyértelműen aránytalan négyes hullámnak.

Persze az én [b] hullám változatomat is tovább csavarta a piac, jóval komplexebbé téve a formát. Meglepetés? Nem igazán, mert igenis van mögötte ráció.

Miben látom én a "rációt"? Noha az elmúlt két nap forgatókönyve nem szerepelt az Elliott hullámos előrejelzésemben, azért ha előbb el tudom dönteni, hogy ez az oldalazó, marginális új csúcsokat létrehozó mozgás nem [iv]-es, hanem [b], akkor egy nagyobb, a mai értelmezéshez hasonló nagyságú Minuette [b]-t rajzolok alternatívának. Méghozzá azért, mert a piac (w) pontnál épp csak ráközelített a tipikusan arányos [b] célzónára. Elliott elméletéből tudjuk, ha nincs meg a mérték, az arányosság, akkor a piac megtoldja a szerkezetet egy újabb három hullámból álló egységgel.

A mértékét igen, az alakját képtelenség lett volna előre megjósolni
ennek a dupla [b] hullámnak 

Az ábrán szereplő jelölésben a szokásosnál bizonytalanabb vagyok, ami ezen a ponton tipikus. A B hullámok jellegzetessége, hogy nagyobbak mint egy négyes, de kisebbek mint egy kettes, azon belül pedig legalább kiszámíthatatlanok. Se hús, se hal; UFO. Ami legkönnybben leráz bennünket a nyomról, az a B hullám.

Ennek a grafikonnak nagy szüksége van arra, hogy heti záróra bőven visszakeveredjen valahogy 1.230 fölé. Az első lépés az 1209, vagy 1206-nál bekövetkező határozott fordulat lehet holnap.

SPX megfontolások

még egy körre

Egyelőre az esés mértéke az 1.231-es napi minimumig egy Minuette (c) hullám nagyságrendjét éri el, így továbbra is kérdés, hogy egy Minute, tehát eggyel magasabb rendű [iv]-es, vagy inkább [b] hullámon belül. A még eggyel magasabb szintű trend egy felfelé tartó korrektív Minor Y hullám, esetleg C.

Lényeg: az összes említett jelölési variáció arról szól, hogy amennyiben a piac a csütörtöki minimumon, vagy kevéssel lejjebb megtámaszkodik, akkor egy felfelé kör, méghozzá egy utolsó, több napon át tartó felfelé kör következik vékonyan 1.290 fölé. Később majd pontosítható lesz, hogy hová. Sok az alternatíva, de kizárólag ennek az utolsó körnek az alakja (értsd.: szerkezeti képlete) és időtartama függ attól, hogy mi (volt) ez az egy hét oldalazás.

Alakját nézve komplex flat korrekció jut róla eszembe, amely itt medvecsapdaként funkcionálhat. Ha csapda, ha nem, semmi ok sincs hosszan dédelgetni a bullish álmokat, mert amint mondtam az utolsó felfelé kör előtt történik mindez. Akár már karácsonyra (bele)fordulhat a piac a trend egyszerre több magas szintjén a lefelé harmadik hullámba. Viszont adjuk meg az esélyét, hogy ehhez akár néhány héttel több időre lesz szükség. Időtartam vonatkozásában ugyanis rendszeresen alul lövök a várakozásaimamal; most is szerdára befejeződő oldalazást "ígértem" és íme, pénteken indulhatunk (?) csak tovább felfelé belőle.

Még mindig belefér, hogy a november 25-ről az emelkedés egy impulzus,
ami a [iv] hullámát fejezi be mostanában

Az azonos üzenetet hordozó alternatívája következik, amelyik megkapna tőlem 52%-ot, ha már ezen két verzió között kell kiosztanom a 100-at. Persze nem reális, hogy csak ez a két értelmezés rúgna labdába, de ők egész jók:

A lassabb változat, ami egy kis további esést is elbír, a [b] hullám le,
majd [c] fel SPX 1.306-ra értelmezés.

Emlékeztetőül mondom, hogy mindkét számozás ezt a korábbi ábrát [link] viszi tovább, csupán az elmúlt hat kereskedési nap mozgásaival tovább árnyaltam és két alternatívára bontottam a képet.

Az érem másik oldala, hogy csütörtökön a Dow, az SP500 és a Russel is új lokális maximumot ért el, majd a megelőző hét kereskedési nap legalacsonyabb záróértékét produkálta. Ez a csomag így fordulós jelzés lehet(ne), viszont nekem hiányzik hozzá a kontextus. Mi van, ha mégis folytatja lefelé, sőt begyorsulna? A fenti szcenáriókat az buktatná meg, ha a piac 1.206 alá zárna. Ha [iv]-es, akkor az átfedés miatt, ha [b] akkor az 50%-nál mélyebb korrekció miatt érvelnék az "utolsó felfelé kör" elmaradása mellett. Erre is van megfejtés, de egyelőre nem szeretnék zavart kelteni a lerajzolásával. Várjuk meg a fenti operatív ábrák alkalmazása mellett, hogy mi a piac következő lépése.

Az ábrákon még az ESZ1 szerepel, vagyis az idén decemberi kontraktus, amitől a mai nappal elbúcsúzunk; mostantól a március, tehát az ESH2 az aktív lejárat.

A végtelen kredit II.

(Fel)veszi, vagy nem veszi?

Az első rész [link] a szerdai 4+%-os SP500 emelkedés Elliott-i összefüggéseit és kontextusát taglalta, ma tegyünk egy kitérőt a megelőző hírre és annak társadalmi hangulat vetületére. Az ötletet egy EWI cikk adja, Központi bankok összefogása a válság megállítása érdekében?...[link] címmel.

A cikk november 30-án, szerdán az alábbi idézetből indul ki:
"A világ giga jegybanki ötösfogata, nevezetesen a Fed (USA), Kanada, Anglia, Svájc és a közös Európai Köponti Bank fennállásuk óta a legnagyobb bejelentésüket tették. Nyilvánvalóan végigdolgozva a keddről szerdára virradó éjszakát a Fed együttműködésbe tömörítette a nagy játékosokat, hogy előálljon egy olyan cselekvési terv, amely megerősíti a hitelezők és a hitelből finanszírozók közötti bizalmat. Ahogy The Wall Street Journal fogalmaz, ez a legnagyobb szabású nemzetközileg összehangolt pénzügyi akció 2001. szeptember 11 óta."

De figyeljünk oda! Ebben az a szép, hogy az idézet forrása nem szerdán készült, hanem 2007-ben, és nem a múlt szerdai mentőakcióról szól, hanem egy négy évvel ezelőtt, december 12-én, szerdán tett bejelentésről. A cikk szerzője, V. Pokhlebkin felfedezte a döbbenetes párhuzamot a 2007. decemberi Prechter-féle Theorist komment és a mögöttünk hagyott hét eseményei között. És még a szerdai nap is egyezik.

Tudjuk mennyire sikerült akkor megállítani a válságot. A rákövetkező 15 hónapban 50-60%-ot estek az indexek.

Szerkezetileg, a hullámok nyelvén is igen hasonló a helyzet ma. A piac épp egy lokális maximumát találta meg akkor, méghozzá a Minor szintű felfelé irányuló 2-es hullám korrekció végét. Most is egy második hullám végét várjuk hamarosan...

Előkerestem az eredeti 2007-es Theorist-ot és egy másik bekezdés ragadta meg a figyelmemet, ézért váltok és inkább azt idézem tovább a fenti cikk helyett. A pár mondat Robert Prechtertől, segít megérteni a hírek és a tőzsde kapcsolatát Elliott elmélete szerint, illetve bemutatja a kollektív hangulat - gazdaság - adósság - politika négyszög összefüggéseit:

Theorist 2007. december / "Meglepő lenne-e azzal szembenézni, hogy a szerdai hírek és a vad árfolyammozgás már csak ismétlése a történelemnek? Mert, hogy így van. Az 1929. szeptember-novemberi összeomlás idején a bankok szövetségbe tömörülve több alkalommal bejelentették erejük egyesítését a részvényárak alátámasztása érdekében. Belebuktak. Viszont a mai jegybankok / központi bankok sokszor nagyobbak, erősebbek, mint bármelyik intézmény a legnagyobbak közül 1929-ben. Végtelen kredit (hitel) áll rendelkezésükre, míg a valós pénzen (aranyon) alapuló rendszer nem köti gúzsba őket. Nem mások ezek, mint szuperbankok, amelyeknek hatalmukban áll hitelt létrehozni a semmiből; az ügyfélnek, a fogyasztónak csak az a dolga, hogy kérje ezt tőlük.

Épp itt a probléma! Valakinek kérnie, igényelnie kell. A rendszerbe kerülő hitel mennyiségének növelése azon áll, vagy bukik, hogy van-e, aki hajlandó és képes felvenni. Az adósoknak eléggé bízniuk kell a saját jövőjükben ahhoz, hogy felvegyék ... a központi bankok által nyújtott hitelt. A jelenkor szűnni nem akaró dilemmájának gyökere így valójában nem mechanikus, mint ahogyan azt a 'monetáris mérnökök' hinni szeretnék, hanem pszichológiai. Bernanke azt gondolja, csak megnyom egy gombot és azzal elkerüli a deflációt. De nem lehet gombokat nyomogatni egy [globális] tömegen. Helyette inkább az nyomogat gombokat rajtad."

A végtelen kredit I.

aktuális SPX Elliott

Az első rész a grafikon értelmezésről, a számokról szól. Később a második, a háttérben megbúvó jegybanki összefogás társadalmi vonatkozásairól.

A mai napig is tartja magát a két hete készített sematikus ábrasor [link emlékeztetőül], a műsor azonban változott. Eddig úgy tűnt, a piac a medve útját választja végleg (balra), már rövid távon is. A mai emelkedéssel azonban nagy esélyt kapott az átmeneti, esetleg karácsonyig kitartó bull kör felfelé (jobbra).

Híreseményhez köthető, még mindig bear változat
Bear piaci korrekciók végén gyakoriak a pozitív hírre hirtelen bekövetkező megugrások, majd gyors kifulladások - c, illetve e hullámokra tessék gondolni. Noha itt is érdemes a perverz lehetőséget vízionálni, miszerint a piac egy agresszív bear szcenárió keretében 36 órán belül visszadja a teljes mai emelkedést, azért őszintén szólva nem szabad sokat ragaszkodni hozzá. Ugyanis az éjszakai 1183-ról emelkedés meredekebb szögű, mint a múlt pénteki 1148-ról indult 'a' jelzésű emelkedő szakasz, illetve a szerdai nyitó réstől nap közben szépen távol tudta magát tartani a piac. Ráadásul mindezt bőven a kulcs (de nem kritikus!) szintnek számító SPX 1206-1208 felett. Rajzoljuk le, de csak mint bear alternatívát. Tudjuk, nem ez lesz az operatív (elsődleges) megfejtés mára, azonban mindaddig nem zárható ki teljesen, amíg az E-mini SP500 határidő el nem éri az 1.260-as kritikus szintet:

A kevésbé valószínű agresszív bear verzió, arra az esetre,
ha "esetleg" az 1250-1252 útját állná végleg az emelkedésnek

Még további érvem ellene, hogy (1)-(2)-[i]-[ii]-(i)-(ii)-ben messze nem ideális a (ii)-es hullám 90%-os retrace szintje, inkább valami 50% körülit szerettünk volna látni, ráadásul az (i)-es jelölésű utolsó eső szakasz minek ment olyan távolra az előző [i]-es minimumtól?

Még folytatódik az október 4-ről induló emelkedés változat
Ez az aktuális elsődleges változat (nálam); csak bejött a piac ebbe az utcába. Egész jó ránézni, nincsenek feszültségek az arányokban.

Ha pedig nem kimerülési nap a tegnapi mozgás, akkor jóval később
látjuk a tetejét, talán karácsony előtt - ja, és régen nem volt már diagonálunk

Ebben nagyon benne van az is, hogy az indexeknek egy jelentős korrekcióra lesz szüksége 2-3 kereskedési napon belül, akár 1200-1206-ig is leérhet egy ilyen, a rajz szerint fehér [b] jelölésű hullám. Ennek ellenére végül meghaladjuk az én kedvenc október 27-i maximumomat, de már alacsony momentum mellett szinte csak pontokkal. Szerintem a rajzon szereplő 1306 is túl optimista lehet: noha ez a mai rohanás most rettenetesen veszélyesnek tűnik, felemészti az energiát egy fenntartható igazi bika növekedés elől.