Az árfolyam jelentősége és a kereskedési módszer alapjai
Következik a Kerülj előnybe! Elliott hullámaival és RSI-vel tréning (link) 10 éves, jubileumi kiadása - egész januárban nyitva a lehetőség a jelentkezésre. Aki már korábban is látta valamelyik kiírást (legutóbb 2018-ban), annak most hiányozhat a program elejéről a "Formák, funkciók, elvek" nap. Jó hírem van! Az évforduló alkalmából az első este még alapozó anyagát mától egy kattintás közelségbe teszem két YouTube videó formájában.
Réges-régen az induláskor volt egy alap szintű teljes tréningnap, amelynek Elliott felfedezésére vonatkozó része 2012. óta beszerezhető az Építőelemek c. kiadvány formájában. Teljesen logikus az általánosabb, kevésbé Elliott-specifikus tartalom hozzáadása az Építőelemek füzethez, hogy a most következő videóval, majd a januárban érkező párjával a teljes alapozó tematika hozzáférhető legyen és egy erős szintről indulhasson a Kerülj előnybe! program 2020-as sorozata február 7-én este.
Másrészt a videóban arról a módszertani és szemléletbeli keretrendszerről beszélek, amelyik "bármilyen kereskedési módszer szükséges és szilárd háttéralapja" kellene legyen. Mint ilyen, annak is szüksége van a benne szereplő szempontrendszerre, aki majd nem az én kontextus-momentum-szignál elnevezésű módszeremben és folyamatomban szeretne utazni. Azaz szóljon mindenkinek...
Az előadás csak egy problémafelvetés, ami alapján kiderül, rendszerbe áll, hogy mit, milyen céllal építettem a módszerembe és a tréningprogramba.
A két részből álló sorozat első fele a kereskedési helyzet definiálásával kapcsolatos koncepcionális szintű kritériumokkal foglalkozik 45 percben, januárban pedig ugyanitt egy blogbejegyzésben jön majd a második...
Közvetlen YouTube link:
https://youtu.be/5RmzpKhCQ-s
Ha valaki megkérdezné, hogy 2-2.5 percben, mi a legfontosabb a kereskedéssel kapcsolatban, akkor az épp ebben a videóban szerepel 15:35-től 17:55-ig...
2019. december 31., kedd
2019. december 23., hétfő
A kereskedés technológia eszközei - Monitor
Grafikonokon kereskedni azt feltételezi, hogy látom a grafikont, a gyertyákat, a hullámokat és az indikátor panelem 😊. Nálam az indikátor panelen az RSI-t szerepel. Akkor tudom olvasni, ha az RSI-nek rendelkezésre álló tartomány nem csupán 1-2 cm magas, hanem ténylegesen, fizikálisan 4-5 cm. Ebben az esetben az RSI pivotok összehasonlíthatók, vagy az emelkedés szöge is jól kivehető.
Következő igényünk, hogy legalább 3-4 idősíkot szeretnénk együtt látni. Kapcsolgatás az idősíkok között – amikor azok koordinálása a cél – nem ugyanaz, mint ténylegesen együtt látni őket, megfigyelni, hogy a célkereszt mit mutat egyszerre a kisebb-nagyobb idősíkokon. Magam minden instrumentumot 8-9 idősíkon figyelek egymás mellett párhuzamosan.
Sokszor látom, hogy kezdő kereskedők mindaddig nem hisznek nekem, amíg rendszeresen nem tudják megmondani, milyen kontextus összefüggést, vagy konfigurációt kötöttek – mert a forma rejtélyesen eltűnt a grafikonokról. Valójában az ide-oda kapcsolgatással elvesztették a fonalat, vagy a túlságosan lapos RSI panel miatt nem láttak meg egy kritikus információt.
Full HD paraméterek
Minimum 1920x1080 "Full HD" monitor felbontással dolgozzunk. Minden alaplapi grafikus kártya lekezeli akár Windows, akár Mac környezetben. Minimális monitor méret 21’ - és ebből kell legalább kettő! Ha ez lenne a választás, árban minimum 26.000 forintot kérnek majd érte, de azt is mondom, hogy 40.000 / db-nál feljebb nem szabad költeni, mindjárt látjuk, miért.
Ha laptop a kereskedő gépünk, akkor vegyük számba a csatlakozási kimeneteket. Két monitort nem mindig lehetséges egy laptophoz kötni egyszerre, márpedig a notebook beépített képernyői kereskedéshez nehezen jönnek számításba. Ám erre is van kiváló megoldás, amióta léteznek a gaming monitorok. Nézzük!
Ultrawide
Igazán jó szívvel egyetlen monitort ajánlok venni: egy UltraWide (UW) monitort. UltraWide annyit tesz ultra széles, vagyis 21:9 a képméretarány, 2560x1080-as felbontás mellett, azaz mintha másfél Full HD képernyőt ragasztanánk össze. Nekünk a grafikonokhoz inkább szélességre, mint magasságra van szükségünk, ezt tökéletesen jól adja egy ilyen eredetileg játékokhoz fejlesztett vas. Ebből egy is elegendő, de vigyázzunk, soha ne vegyünk meg belőle hajlítottat („íveltet”), az nem való grafikonok nézegetésére.
Az LG IPS gyártmányai 29 colos mérettől 72.000 forintos ártól indulnak, ezért nem éri meg 2x40K-nál többet adni a feljebb tárgyalt full HD monitorokért. 72-80K-ért miénk lehet a QHD felbontás és egy jelentősen nagyobb méret. Lehet, hogy az UltraWide megoldással két külön képernyőnél kevesebb képpontunk van, de kompaktabb így fejforgatás nélkül átlátjuk a teljes felületet. Kereskedő társaim sorra arról számolnak be, hogy ég és föld a különbség, hatalmasat nyernek vele.
Minden az utóbbi 7 évben gyártott számítógép, amelynek van HDMI, vagy fejlettebb csatlakozása lekezeli az UW QHD felbontását. Ha pedig elmúltál 40 és a rövidlátás első jelei jelentkeznek, ráadásul nem gond a magasabb költség, akkor egyből a 34 colosra hajtanék 130.000 forint körül. Ebből mutatok egyet - irodából dolgozom, de amikor szükség van rá, akkor ez a tartalék munkaállomásom otthon:
Egy vékony (kb. 15 dolláros) Vesa szabvány 100x100-as függesztéssel van a falon, ami rengeteg helyet takarít meg. Jelen konfigurációjában ez a monitor konzollal együtt 7 cm-t áll ki a fal síkjából, azaz egy kisebb asztal is megteszi előtte. Mindezt azért hozom fel, mert a monitor kiválasztásánál fontos előny, ha van ilyen Vesa csavarozási lehetőség a hátán, azaz nem kell a saját (egyébként is túl alacsony) állványán tartani.
4K (UHD)
Az állandó kereskedői munkaállomásomnak egy 4K-s felbontású TV képernyőt használok, és a laptop, amelyről csatlakoztatom 15 colos képernyője is 4K-s. Viszont nem lehet egy 4K vásárlásnak meggondolatlanul nekiszaladni. Beszerzéséről konzultálj valaki szakértővel, mert a teljes számítógép-konfigurációd lecserélését teheti szükségessé. Dedikált videokártya és kiváló hűtés kell az ilyen monitorok lekezelésére, amire a számítógépek többsége alaplapi integrált kártyával nem képes. Sőt, 4K-t már nem is feltétlenül HDMI, hanem Displayport, vagy usb-c közreműködéssel csatlakoztatjuk és még a kábel minősége is számít.
Ha van olyan laptop számítógéped, amely 4K-s videokártyával bír, akkor első lépésnek szerezz be hozzá egy kiváló minőségű HDMI 4K kábelt. Utána vágtass be gépeddel egy elektronikai szaküzletbe és ne a monitorokat nézd, hanem a TV-ket! Nem szabad ugyanis pl. 27 colos 4K felbontású monitort venni; nem vagy előbb vele, mert nem tudsz rá több grafikont kihelyezni. Ne csak képpontot nyerj, hanem felületed is! Hiába van több képpontod, ha a gyertyák túl kicsik lesznek. Ha a lenti képet nézed, akkor látod, hogy a 15 colos 4K-s laptopomon csak 3-4 grafikon lesz szépen olvasható, míg a nagy monitoron ugyanabból 14:
Méteres képátlótól felfelé nézelődj, egy 40, vagy 43-colos UHD TV többet tud és kevesebbe is kerül, mint egy 27 colos 4K monitor. Miért küldtelek a gépeddel a hónod alatt a boltba? Hogy ott kipróbáld, melyik UHD TV, amelyik szépen kalibrálható grafikonokra. Ha van "PC" profil a TV-n (a menü rendszerben), akkor jó esélyed van. Talán a Samsung UHD a legjobb ebben, azt szinte vakon megvásárolhatod, automatikusan felismeri, amikor számítógépet csatlakoztatsz hozzá.
A 4K-s laptop + azonos felbontású és képméretarányú UHD képernyő rendkívül kényelmes, mert bármit, bármikor átméretezés nélkül áthúzhatsz egyikről a másikra.
Árban 105-130.000 forint között szabad költeni (igen, esetleg olcsóbb, mint az UltraWide), mégsem kézenfekvő választás, mert nem a TV kerülhet sokba, hanem a számítógép, ami meghajtja anélkül, hogy leolvadna az asztalról.
A kereskedő monitorok kapcsán gondolom az a kép élt bennünk, hogy egy egész falnyi 4-6 képernyő egymáshoz "ragasztva". Az ma már a múlt. 4 db 21 colos full HD monitorra 12 grafikon fér, 6 db-ra 18, esetleg 20. Az UHD TV-re viszont 14 és sokkal kompaktabb, valamint nem kell neki sem speciális állványt, sem speciális számítógépet építeni, valamint szoftveresen lekezelni a kiterjesztést. A 2-4 GB dedikált videokártya kell csak és egyetlen csatlakozó.
Egy következő részben jövök még egy bónusz monitor-konfigurációval.... Záró tipp mára: A munkaállomásom mögé éjjel és pirkadatkor egy LED asztali lámpával világítok be (balra látszik), hogy a nagy képernyő fényereje ellenére is kényelmes kontrasztom legyen.
 |
| Illusztráció: Felül a helyes méretű, alul a túl alacsonyra vett indikátor tartomány |
Sokszor látom, hogy kezdő kereskedők mindaddig nem hisznek nekem, amíg rendszeresen nem tudják megmondani, milyen kontextus összefüggést, vagy konfigurációt kötöttek – mert a forma rejtélyesen eltűnt a grafikonokról. Valójában az ide-oda kapcsolgatással elvesztették a fonalat, vagy a túlságosan lapos RSI panel miatt nem láttak meg egy kritikus információt.
| A most következő monitor-ajánlóm és konfigurációm bemutatása azért duplán időszerű, mert elindult a jelentkezés a Kerülj Előnybe! Elliott hullámaival és RSI-vel program 2020. február-márciusi sorozatára. A tréningen mindig kérdés, de nem kötődik módszeremhez a helyes kereskedési monitorszett összeállítása - már miért ne tisztázzuk a programon kívül hogyan választok magamnak képernyőt, hátha addigra be sikerül szerezni valami praktikusat? A tréning kilenc estéje pedig szóljon egy komplett szemléletről, rendszerről és módszertanról. Másrészt azért épp most írok a képernyőkről, mert az ünnepek között és január első napjaiban lehet a legolcsóbban beszerezni a nekünk szükséges tudással bíró eszközöket. A monitorok 2019-es változatait jelentős kedvezménnyel, remélhetőleg kellemes áron kínálják pár nap múlva az üzletek. |
Full HD paraméterek
Minimum 1920x1080 "Full HD" monitor felbontással dolgozzunk. Minden alaplapi grafikus kártya lekezeli akár Windows, akár Mac környezetben. Minimális monitor méret 21’ - és ebből kell legalább kettő! Ha ez lenne a választás, árban minimum 26.000 forintot kérnek majd érte, de azt is mondom, hogy 40.000 / db-nál feljebb nem szabad költeni, mindjárt látjuk, miért.
Ha laptop a kereskedő gépünk, akkor vegyük számba a csatlakozási kimeneteket. Két monitort nem mindig lehetséges egy laptophoz kötni egyszerre, márpedig a notebook beépített képernyői kereskedéshez nehezen jönnek számításba. Ám erre is van kiváló megoldás, amióta léteznek a gaming monitorok. Nézzük!
Ultrawide
Igazán jó szívvel egyetlen monitort ajánlok venni: egy UltraWide (UW) monitort. UltraWide annyit tesz ultra széles, vagyis 21:9 a képméretarány, 2560x1080-as felbontás mellett, azaz mintha másfél Full HD képernyőt ragasztanánk össze. Nekünk a grafikonokhoz inkább szélességre, mint magasságra van szükségünk, ezt tökéletesen jól adja egy ilyen eredetileg játékokhoz fejlesztett vas. Ebből egy is elegendő, de vigyázzunk, soha ne vegyünk meg belőle hajlítottat („íveltet”), az nem való grafikonok nézegetésére.
Az LG IPS gyártmányai 29 colos mérettől 72.000 forintos ártól indulnak, ezért nem éri meg 2x40K-nál többet adni a feljebb tárgyalt full HD monitorokért. 72-80K-ért miénk lehet a QHD felbontás és egy jelentősen nagyobb méret. Lehet, hogy az UltraWide megoldással két külön képernyőnél kevesebb képpontunk van, de kompaktabb így fejforgatás nélkül átlátjuk a teljes felületet. Kereskedő társaim sorra arról számolnak be, hogy ég és föld a különbség, hatalmasat nyernek vele.
Minden az utóbbi 7 évben gyártott számítógép, amelynek van HDMI, vagy fejlettebb csatlakozása lekezeli az UW QHD felbontását. Ha pedig elmúltál 40 és a rövidlátás első jelei jelentkeznek, ráadásul nem gond a magasabb költség, akkor egyből a 34 colosra hajtanék 130.000 forint körül. Ebből mutatok egyet - irodából dolgozom, de amikor szükség van rá, akkor ez a tartalék munkaállomásom otthon:
 |
| Tartalék munkaállomásom az Ultrawide '34-es monitorral |
Egy vékony (kb. 15 dolláros) Vesa szabvány 100x100-as függesztéssel van a falon, ami rengeteg helyet takarít meg. Jelen konfigurációjában ez a monitor konzollal együtt 7 cm-t áll ki a fal síkjából, azaz egy kisebb asztal is megteszi előtte. Mindezt azért hozom fel, mert a monitor kiválasztásánál fontos előny, ha van ilyen Vesa csavarozási lehetőség a hátán, azaz nem kell a saját (egyébként is túl alacsony) állványán tartani.
4K (UHD)
Az állandó kereskedői munkaállomásomnak egy 4K-s felbontású TV képernyőt használok, és a laptop, amelyről csatlakoztatom 15 colos képernyője is 4K-s. Viszont nem lehet egy 4K vásárlásnak meggondolatlanul nekiszaladni. Beszerzéséről konzultálj valaki szakértővel, mert a teljes számítógép-konfigurációd lecserélését teheti szükségessé. Dedikált videokártya és kiváló hűtés kell az ilyen monitorok lekezelésére, amire a számítógépek többsége alaplapi integrált kártyával nem képes. Sőt, 4K-t már nem is feltétlenül HDMI, hanem Displayport, vagy usb-c közreműködéssel csatlakoztatjuk és még a kábel minősége is számít.
Ha van olyan laptop számítógéped, amely 4K-s videokártyával bír, akkor első lépésnek szerezz be hozzá egy kiváló minőségű HDMI 4K kábelt. Utána vágtass be gépeddel egy elektronikai szaküzletbe és ne a monitorokat nézd, hanem a TV-ket! Nem szabad ugyanis pl. 27 colos 4K felbontású monitort venni; nem vagy előbb vele, mert nem tudsz rá több grafikont kihelyezni. Ne csak képpontot nyerj, hanem felületed is! Hiába van több képpontod, ha a gyertyák túl kicsik lesznek. Ha a lenti képet nézed, akkor látod, hogy a 15 colos 4K-s laptopomon csak 3-4 grafikon lesz szépen olvasható, míg a nagy monitoron ugyanabból 14:
 |
| 4K (UHD) kereskedési felület a Nasdaq 14 metszetével egyszerre |
A 4K-s laptop + azonos felbontású és képméretarányú UHD képernyő rendkívül kényelmes, mert bármit, bármikor átméretezés nélkül áthúzhatsz egyikről a másikra.
Árban 105-130.000 forint között szabad költeni (igen, esetleg olcsóbb, mint az UltraWide), mégsem kézenfekvő választás, mert nem a TV kerülhet sokba, hanem a számítógép, ami meghajtja anélkül, hogy leolvadna az asztalról.
A kereskedő monitorok kapcsán gondolom az a kép élt bennünk, hogy egy egész falnyi 4-6 képernyő egymáshoz "ragasztva". Az ma már a múlt. 4 db 21 colos full HD monitorra 12 grafikon fér, 6 db-ra 18, esetleg 20. Az UHD TV-re viszont 14 és sokkal kompaktabb, valamint nem kell neki sem speciális állványt, sem speciális számítógépet építeni, valamint szoftveresen lekezelni a kiterjesztést. A 2-4 GB dedikált videokártya kell csak és egyetlen csatlakozó.
Egy következő részben jövök még egy bónusz monitor-konfigurációval.... Záró tipp mára: A munkaállomásom mögé éjjel és pirkadatkor egy LED asztali lámpával világítok be (balra látszik), hogy a nagy képernyő fényereje ellenére is kényelmes kontrasztom legyen.
2019. december 14., szombat
Most
A bizonytalanságtűrő kereskedő
A piacok mozgása sok véletlenszerű mozzanatot tartalmaz. Miként lehet a bizonytalanság ellenére is profitot termelni és magas szinten teljesíteni? Az emberi agy roppant nehezen tűri a bizonytalanságot, amikor a siker nem garantálható, de a kudarc ott van a pakliban.
Ne gondoljuk, hogy kizárólag mi, kereskedők vagyunk szorított helyzetben. Az egész élet a bizonytalanságról szól – mindenkié. Felsorolhatnám majdnem az összes foglalkozást és bemutathatnám, mennyi bizonytalanság van mindannyiunk professzionális életében. Minden kétséget kizáróan nem tudja, mit talál a szívsebész, amikor felnyitja a beteget. Az új termékbevezetésre készülő cégbevezető bármennyit piac-kutasson is, nem lehet biztos, mi lesz a vásárlók és mi a versenytársak reakciója...
A professzionális sport területén sem jobb a helyzet. Egy profi maratonfutó felkészülése során valójában sohasem futja a maratoni 42.2 km-es távot a tervezett versenytempóban. Kivétel a verseny, de egy olyan pályán, ahol valószínűleg nem gyakorolhatott. 42 km helyett hosszabb-rövidebb iramfutásokat, vagy még hosszabb lassú futásokat teljesít, aminek a végén, miután kifárasztotta magát, azután tekeri fel a sebességet versenytempóra, de az átlagsebessége messze elmarad a tervezett célértéktől. Intervallum edzésen 400, 600, 800, 1000 métereket vagy 1 mérföldeket fut jelentősen versenytempó felett és az ismétlések között 60-180 másodperceket, vagy 200 m könnyűt pihen. Azaz vagy hosszan fut, de lassan, vagy rövidet, de gyorsan, viszont edzésen soha nem teljesítheti a tényleges maraton tervét. Ez a fajta "mindent-bele" gyakorlás akkora terhelést jelentene, ami biztos sérüléshez vezetne és teljesen kiégetné magát, ráadásul fiziológiailag is hatástalan. Professzionális szinten 12-20 maraton lehet egy futóban; azt jól ki kell választani, nem lehet csak elpazarolni. Ehhez jön hozzá, hogy milyen formában, milyen versenytársak, milyen stratégiával érkeznek és milyen lesz az időjárás. Összességében ennél nagyobb bizonytalanságot elképzelni is nehéz: nyomás alatt világklasszis szinten teljesíteni valami olyasmiben, amit konkrétan sohasem gyakorolt a futó. Mégis sokan konzisztens módon megteszik... Mi van az ő fejükben?
Evidens lenne felhozni a Bécsben 2 óra alá jutó Eliud Kipchoge-t, aki sok más eredménye mellett a 12 maratonjából, 11-et megnyert. Hogy lehet ilyen konzisztensen nyerni? Ám könnyű lenne legyinteni: belőle egy született.
Bármennyire is bámulatos Eliud konzisztenciája, a két órás maraton kivételével nincs egyedül. Reuben Kerio Kiprop-ra lassan két éve figyeltem fel. 1994-es születésű, így a nagy eredményei még ezután jöhetnek. Rendre megfutja a 2:07 -2:09-es maratont, az időeredményei hasonló karakterű, fontos versenyeken 2%-ot sem szóródnak és az elmúlt években több alkalommal szórakoztatóan taktikus versenyzéssel első, vagy második lett, azaz a versenytársak sem zökkentik ki igazán. 2017-ben köszönt be az élvonalba Kassa maraton győzelmével, 2018-ban második Honoluluban, idén pedig Madrid bajnoka és második Eindhoven-ben. Van ilyen jó pár a kenyai felhozatalban, lehetne még egy tucat nevet felsorolni.
Megjegyzés: A képen nem ér röhögni. Egy kenyai futó mellett a 59 kg-om ellenére is dagi srácnak nézek ki. Optikailag egy elit modell sem járna jobban…
Egy maratonfutó magabiztosan áll a rajthoz, mert a strukturált edzésmunkát elvégezte, a folyamatban bízik, ami a felkészülés első napjától a versenystratégián át a célba érkezésig kíséri. Sőt még a célvonalon túl, a regenerálódásra is van protokoll. Azaz nem egyszerűen edzés módszere, hanem egy folyamata van. Reméli, hogy a folyamattal jó helyzetbe hozta magát. A felkészülés viszont a folyamattól még nem feltétlen menne át magas teljesítménybe, ha nincs hozzá az erős jelenlét.
Jelenlét, mint jelenben élés, a jelen helyzetre összpontosítás. A felkészülés bármelyik napján az éppen előtte álló terv az adott napra, a versenyen az adott kilométer, vagy csak az, hogy rakja a lábát előre egymás után a lényeg. Mindig csak egy lépés, vagy egy kilométer, amit jól szeretne csinálni. Saját tapasztalatból mondom, hogy egy nehéz edzésen, vagy versenyzés közben a mentális mélyponton kiválóan működik, ha fejben 500, vagy akár 250 méterekre bontjuk a távot – könnyen emészthető porciókra. A bizonytalanság kezelésére ez a legjobb: válaszolni a „Most mi a dolgom?” kérdésre. Mert ezt az edzésnapot vagy ezt a konkrét lépést szükséges Most jól végrehajtanom.
Mindeközben mit várhatok a Most-tól? Semmit.
A kereskedői szakma talán legnagyobb ellentmondása a következő: mindig az adott kereskedési gyakorlat végrehajtására fókuszálunk, itt a jelenben, de a piac véletlenszerű húzásai miatt nem egy trade eredményére vonatkozóan van igazi ráhatásunk és módszerünkben rejlő előny biztosan nem jelenik meg egy trade helyzetben. Vagy nyerő, vagy vesztő. Ahogy Hosszú Katinka (2017) sokszor mondogatja, "vagy nyerünk, vagy tanulunk".
Számítógépes modellező laborom adatai alapján nyilvánvaló, hogy a stratégiák többségének 200 körüli kereskedési helyzet lejátszása kell, hogy ugyanazt a profit / dollár kockázatvállalás eredményt hozza bármelyik trade-csomag. Azaz nemhogy egyetlen kereskedési szituáció, de még 25-50 konzisztensen végrehajtott ki- és belépés után sem várhatjuk el ugyanazt az dollár eredményt. A módszerben és pontos végrehajtásban rejlő előny többnyire csak 200< kereskedésből vett mintanagyság esetén lesz szinte teljesen azonos. Ott már nem marad hely a bizonytalanságnak, vagy a véletlennek, ott már semmi nem múlhatott a szerencsén.
200 ki- és belépést végrehajtani pedig már inkább egy maraton. Egyáltalán nem úgy állok oda kereskedésre készülve, hogy na akkor most toljunk kétszáz trade-et. Arra rá sem bírnám venni magam. Pedig a módszertani előny, üzleti terv szintjén megragadható előny ekkora volumenben mérhető, kimutatható. Mindig egy helyzetre hajtok, az egyetlen helyzetet kezelem, ami épp előttem áll. Semmi többet. Ha kimegy, akkor egyike volt a 200-nak, semmi ok, hogy rosszul érezzem magam. Ha jó lesz, akkor nincs miért örülni – ismét csak egy a sok közül, statisztikai elem.
...És ugye a másik hasonlóság a maratonfutással: Mivel nincs két tökéletesen egyforma kereskedési helyzet, ezért pont azt, ami elém kerül nem gyakorolhattam.
Mi a dolgom ezzel az egy pozícióval, vagy helyzettel itt és most? Konzisztensen nyúlok-e bele? Mindig ez a kérdés. Mindig a jelenbe az aktuális helyzetbe fektetjük az energiánk, de a piac véletlenszerű megmozdulásai miatt valójában nem vagyunk felelősek egyetlen kötés eredményéért. Aki ezt a gondolkodást nem teszi magáévá, az időről-időre vesztő szériák örvényébe kerül. Azért mert az előző kötésben elkövetett hibájában él, vagy attól fél, hogy a piaci erők a jövőben összefognak ellene - pedig a jelen, aktuális kereskedési helyzettel lenne dolga.
Amihez célt rendelünk, ami eredményt jegyzünk az egy jóval nagyobb kötés-pakk, amelyben úgy lehet, 200-nál több helyzet együttes eredménye van. Erre érdemes értékelni a mutatószámokat, profitot számolni, mert ekkora tételek összehasonlíthatók, sőt ha jól csináljuk, akkor szinte teljesen egyformák. A konzisztencia és a minden körülmény között megismételhetőség többet ér, mint egy egyszeri kiugró profit. Távol tartja tőlünk a túl sok gondolkozást (vagy a dupla-gondolt) és inkább magabiztossá tesz.
Készpénzes pókerjátékosként is minimum hat óra időtartamra ültem le játszani, mert a szerencsés és a rossz lapjárás eloszlása ennyi idő alatt többnyire kisimítja a matekot és a döntéseimben rejlő előny érvényesül.
Hiába a mindennapjaink része, a bizonytalanságot annyira nem szeretjük, hogy a társadalom, vagy inkább a munkaerőpiac többnyire annál magasabbra értékel (javadalmazásban) egy szakmát minél nagyobb a bizonytalanság a döntések számosságát és kimenetelét tekintve. A kereskedői szakma talán csak annyiban más egy kicsit, hogy az egyike az olyan hivatásoknak, amelyek kifejezetten büntetik azt, aki bizonytalanságot rosszul tűri. A bizonytalankodónak a piac nem hogy nem fizet, hanem épp elvesz tőle pénzt.
Ezért aztán a jelenlét legyen veletek!
A piacok mozgása sok véletlenszerű mozzanatot tartalmaz. Miként lehet a bizonytalanság ellenére is profitot termelni és magas szinten teljesíteni? Az emberi agy roppant nehezen tűri a bizonytalanságot, amikor a siker nem garantálható, de a kudarc ott van a pakliban.
Ne gondoljuk, hogy kizárólag mi, kereskedők vagyunk szorított helyzetben. Az egész élet a bizonytalanságról szól – mindenkié. Felsorolhatnám majdnem az összes foglalkozást és bemutathatnám, mennyi bizonytalanság van mindannyiunk professzionális életében. Minden kétséget kizáróan nem tudja, mit talál a szívsebész, amikor felnyitja a beteget. Az új termékbevezetésre készülő cégbevezető bármennyit piac-kutasson is, nem lehet biztos, mi lesz a vásárlók és mi a versenytársak reakciója...
A professzionális sport területén sem jobb a helyzet. Egy profi maratonfutó felkészülése során valójában sohasem futja a maratoni 42.2 km-es távot a tervezett versenytempóban. Kivétel a verseny, de egy olyan pályán, ahol valószínűleg nem gyakorolhatott. 42 km helyett hosszabb-rövidebb iramfutásokat, vagy még hosszabb lassú futásokat teljesít, aminek a végén, miután kifárasztotta magát, azután tekeri fel a sebességet versenytempóra, de az átlagsebessége messze elmarad a tervezett célértéktől. Intervallum edzésen 400, 600, 800, 1000 métereket vagy 1 mérföldeket fut jelentősen versenytempó felett és az ismétlések között 60-180 másodperceket, vagy 200 m könnyűt pihen. Azaz vagy hosszan fut, de lassan, vagy rövidet, de gyorsan, viszont edzésen soha nem teljesítheti a tényleges maraton tervét. Ez a fajta "mindent-bele" gyakorlás akkora terhelést jelentene, ami biztos sérüléshez vezetne és teljesen kiégetné magát, ráadásul fiziológiailag is hatástalan. Professzionális szinten 12-20 maraton lehet egy futóban; azt jól ki kell választani, nem lehet csak elpazarolni. Ehhez jön hozzá, hogy milyen formában, milyen versenytársak, milyen stratégiával érkeznek és milyen lesz az időjárás. Összességében ennél nagyobb bizonytalanságot elképzelni is nehéz: nyomás alatt világklasszis szinten teljesíteni valami olyasmiben, amit konkrétan sohasem gyakorolt a futó. Mégis sokan konzisztens módon megteszik... Mi van az ő fejükben?
Evidens lenne felhozni a Bécsben 2 óra alá jutó Eliud Kipchoge-t, aki sok más eredménye mellett a 12 maratonjából, 11-et megnyert. Hogy lehet ilyen konzisztensen nyerni? Ám könnyű lenne legyinteni: belőle egy született.
Bármennyire is bámulatos Eliud konzisztenciája, a két órás maraton kivételével nincs egyedül. Reuben Kerio Kiprop-ra lassan két éve figyeltem fel. 1994-es születésű, így a nagy eredményei még ezután jöhetnek. Rendre megfutja a 2:07 -2:09-es maratont, az időeredményei hasonló karakterű, fontos versenyeken 2%-ot sem szóródnak és az elmúlt években több alkalommal szórakoztatóan taktikus versenyzéssel első, vagy második lett, azaz a versenytársak sem zökkentik ki igazán. 2017-ben köszönt be az élvonalba Kassa maraton győzelmével, 2018-ban második Honoluluban, idén pedig Madrid bajnoka és második Eindhoven-ben. Van ilyen jó pár a kenyai felhozatalban, lehetne még egy tucat nevet felsorolni.
 |
| Reuben Kerio és Cimballi reggeli futáson (Kapiolani Park, 2019) |
Egy maratonfutó magabiztosan áll a rajthoz, mert a strukturált edzésmunkát elvégezte, a folyamatban bízik, ami a felkészülés első napjától a versenystratégián át a célba érkezésig kíséri. Sőt még a célvonalon túl, a regenerálódásra is van protokoll. Azaz nem egyszerűen edzés módszere, hanem egy folyamata van. Reméli, hogy a folyamattal jó helyzetbe hozta magát. A felkészülés viszont a folyamattól még nem feltétlen menne át magas teljesítménybe, ha nincs hozzá az erős jelenlét.
Jelenlét, mint jelenben élés, a jelen helyzetre összpontosítás. A felkészülés bármelyik napján az éppen előtte álló terv az adott napra, a versenyen az adott kilométer, vagy csak az, hogy rakja a lábát előre egymás után a lényeg. Mindig csak egy lépés, vagy egy kilométer, amit jól szeretne csinálni. Saját tapasztalatból mondom, hogy egy nehéz edzésen, vagy versenyzés közben a mentális mélyponton kiválóan működik, ha fejben 500, vagy akár 250 méterekre bontjuk a távot – könnyen emészthető porciókra. A bizonytalanság kezelésére ez a legjobb: válaszolni a „Most mi a dolgom?” kérdésre. Mert ezt az edzésnapot vagy ezt a konkrét lépést szükséges Most jól végrehajtanom.
Mindeközben mit várhatok a Most-tól? Semmit.
A kereskedői szakma talán legnagyobb ellentmondása a következő: mindig az adott kereskedési gyakorlat végrehajtására fókuszálunk, itt a jelenben, de a piac véletlenszerű húzásai miatt nem egy trade eredményére vonatkozóan van igazi ráhatásunk és módszerünkben rejlő előny biztosan nem jelenik meg egy trade helyzetben. Vagy nyerő, vagy vesztő. Ahogy Hosszú Katinka (2017) sokszor mondogatja, "vagy nyerünk, vagy tanulunk".
Számítógépes modellező laborom adatai alapján nyilvánvaló, hogy a stratégiák többségének 200 körüli kereskedési helyzet lejátszása kell, hogy ugyanazt a profit / dollár kockázatvállalás eredményt hozza bármelyik trade-csomag. Azaz nemhogy egyetlen kereskedési szituáció, de még 25-50 konzisztensen végrehajtott ki- és belépés után sem várhatjuk el ugyanazt az dollár eredményt. A módszerben és pontos végrehajtásban rejlő előny többnyire csak 200< kereskedésből vett mintanagyság esetén lesz szinte teljesen azonos. Ott már nem marad hely a bizonytalanságnak, vagy a véletlennek, ott már semmi nem múlhatott a szerencsén.
200 ki- és belépést végrehajtani pedig már inkább egy maraton. Egyáltalán nem úgy állok oda kereskedésre készülve, hogy na akkor most toljunk kétszáz trade-et. Arra rá sem bírnám venni magam. Pedig a módszertani előny, üzleti terv szintjén megragadható előny ekkora volumenben mérhető, kimutatható. Mindig egy helyzetre hajtok, az egyetlen helyzetet kezelem, ami épp előttem áll. Semmi többet. Ha kimegy, akkor egyike volt a 200-nak, semmi ok, hogy rosszul érezzem magam. Ha jó lesz, akkor nincs miért örülni – ismét csak egy a sok közül, statisztikai elem.
...És ugye a másik hasonlóság a maratonfutással: Mivel nincs két tökéletesen egyforma kereskedési helyzet, ezért pont azt, ami elém kerül nem gyakorolhattam.
Mi a dolgom ezzel az egy pozícióval, vagy helyzettel itt és most? Konzisztensen nyúlok-e bele? Mindig ez a kérdés. Mindig a jelenbe az aktuális helyzetbe fektetjük az energiánk, de a piac véletlenszerű megmozdulásai miatt valójában nem vagyunk felelősek egyetlen kötés eredményéért. Aki ezt a gondolkodást nem teszi magáévá, az időről-időre vesztő szériák örvényébe kerül. Azért mert az előző kötésben elkövetett hibájában él, vagy attól fél, hogy a piaci erők a jövőben összefognak ellene - pedig a jelen, aktuális kereskedési helyzettel lenne dolga.
Amihez célt rendelünk, ami eredményt jegyzünk az egy jóval nagyobb kötés-pakk, amelyben úgy lehet, 200-nál több helyzet együttes eredménye van. Erre érdemes értékelni a mutatószámokat, profitot számolni, mert ekkora tételek összehasonlíthatók, sőt ha jól csináljuk, akkor szinte teljesen egyformák. A konzisztencia és a minden körülmény között megismételhetőség többet ér, mint egy egyszeri kiugró profit. Távol tartja tőlünk a túl sok gondolkozást (vagy a dupla-gondolt) és inkább magabiztossá tesz.
Készpénzes pókerjátékosként is minimum hat óra időtartamra ültem le játszani, mert a szerencsés és a rossz lapjárás eloszlása ennyi idő alatt többnyire kisimítja a matekot és a döntéseimben rejlő előny érvényesül.
Hiába a mindennapjaink része, a bizonytalanságot annyira nem szeretjük, hogy a társadalom, vagy inkább a munkaerőpiac többnyire annál magasabbra értékel (javadalmazásban) egy szakmát minél nagyobb a bizonytalanság a döntések számosságát és kimenetelét tekintve. A kereskedői szakma talán csak annyiban más egy kicsit, hogy az egyike az olyan hivatásoknak, amelyek kifejezetten büntetik azt, aki bizonytalanságot rosszul tűri. A bizonytalankodónak a piac nem hogy nem fizet, hanem épp elvesz tőle pénzt.
Ezért aztán a jelenlét legyen veletek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
