A program változatlan I.

S&P indexről a heti és napi grafikon alapján

Minden annak megfelelően alakul, ahogy a korábbi előrejelzések következtetései szóltak, legfeljebb a júniusi mélypont lett kicsit kevésbé mély és az esés talán 2-3 nappal kurtább, mint amire optimális esetben számítottam. A távolabbi kép kontextusába helyezve vesszük végig, hogy hol tartunk.

Előbb azonban egy rövid hirdetmény: van egy Budapesten letett japán gyertyaalakzatokról szóló 900+ oldalas enciklopédiám (csak egy példány), ami 15.000 forintos kedvezményes áron megvásárolható. A könyv pontos címe és szerzője: Thomas Bulkowski / Encyclopedia of Candlestick Charts (Wiley). További adatok ezen az Amazon [linken]. Akit érdekel, azok számára az előttünk álló három hétben szerdánként egy zuglói címen elérhető és megvásárolható. Kérnék szépen egy rövid e-mailben jelentkezést és már küldöm is a pontos koordinátákat.

SPX heti nézet a célzónákkal - a képre kattintva új ablakban nagyítva jelenik meg

Legutóbb április 30-án mutattam be a Fibonacci célszinteket, viszont az azóta befejeződött mozgásokból tovább pontosítható az emelkedés optimális végállomása. Immár a heti grafikonon is két figyelemre méltóan szűk sávba rázódtak össze az egyes Fibonacci mérések, ezek szerint 1.376-1.385 között, vagy 1.423-1.432 közötti fordulat esetében kapnánk a legszebb arányokat. Mindkét zóna mindössze kilenc(!) pont széles, ahol tehát a teljes 2009 márciusa óta tartó emelkedés befejeződhet és jöhetnek a minimálisan 800 alatti S&P értékek.

Még mindig a heti bontásnál maradva, mi a "véleménye" a momentumnak a fenti (4)-(5) értelmezésemről?

Heti nézet RSI fókusszal

A februári csúcsot követő bearish RSI(14) divergenciára lent bullish csúzli (angolul slingshot) jött, ami a négyes-ötös hullámokra jellemző momentum-karakterjegy. Akkor pedig valóban az ötödik hullámot látjuk felfelé, de ahhoz, hogy RSI barátunk bejelezze a (5)-ös végét, ahhoz még kell minimálisan 3-5 heti gyertya (később, a második részben még hasznát vesszük ennek az olvasatnak).

Utaltam már rá a bejegyzés elején, hogy én még egy pár pontot vártam a piactól a június végi 1.258-as minimum alá, mivel nagyon benne volt a pakliban a 2009-es mélypontról induló korrektív trendcsatorna átmeneti (és fals) letörése és a márciusi minimumnál ülő stopok kiütése. E tekintetben tévedtem, a piac mérnöki pontossággal

Napi SPX a korrektív trendcsatornával és a (4)-es hullám kibontásával

tesztelte 1.267,87-nél az alsó határoló vonalat és belefogott a végső emelkedő (5)-ös hullámba. Ha viszont így tett, akkor ez alkalommal nem egy vízszintes vonallal határoznám meg a bika szempontjából létfontosságú támasz szintet, hanem egyelőre ezt az emelkedő trendvonalat használnám tovább; a piac maga döntött mellette. Felette nincs short játék, legalábbis napon túlra. (Épp az ezt megelőző bejegyzés szól részletesen a korrektív trendcsatornákról [link])

Pénteken a csatorna alja 1.275-nél volt és nagyjából heti 4,75 SPX pontot emelkedik, tehát az előttünk álló héten a bull trendet megkérdőjelező záró 1.280-nál alacsonyabb szinten lenne. Nem gondolom, hogy ennyire felgyorsulnának az események.

A rend kedvéért meg kell jegyezni a fenti számozásról, hogy a (4)-es korrektív hullám végének kijelölése során csonka záró alhullám értelmezést alkalmazni bizonyos mértékig erőltetett lehet, ezért íme az alternatíva, ami kombinációnak értelmezi a február 18-ról induló oldalazást. Hogy zárójel négy, azaz Intermediate (4) június 16-án, vagy csak később 23-án ért véget, az csak szemantikai kérdés, túl sok kihatása nem lesz a folyamatban lévő (5)-ös hullám értelmezésekor.

Alternatíva a (4)-es hullám alhullámaira

Folytatás következik az órás grafikon vizsgálatával...

Lecke a korrektív trendcsatornákról

Four-chart lesson in Spotting Trade Setups

Eredeti változat: Elliott Wave International
2011. június 29.

Az alcsony kockázatú, jó találati aránnyal működő kereskedési lehetőségeket a trend irányában találjuk. "Csupán" a korrekciók végét szükséges időben felismernünk, hogy a visszatérő trend irányába pozícionáljuk magunkat.

Cimballi széljegyzete: Elliott egy a legtöbb esetre kiválóan használható segédeszközt adott a kezünkbe azon megállapításával, miszerint a korrekciók sajátossága, a kontratrend mozgás kezdetéből kiinduló két párhuzamos egyenesből álló határoló trendcsatorna. Számtalanszor előfordul, hogy egy mozgáson első látásra nem találok fogást, nincs ötletem a hullámok jelölésére. Ilyenkor a korrektív trendcsatornák felrajzolása az első amivel tájékozódni tudok.

Az alábbi részlet Jeffrey Kennedy most ingyenesen letölthető 47 oldalas tanulmányából való, amelyben arról ír, hogy miként tájoljuk be magunknak akár hossz, akár bessz környezetben az optimális belépési pontokat elsősorban a korrekciók végét kijelölő csatorna elvének alkalmazásával. Ha itt tetszik a részlet a négy ábrával, akkor a teljes, 47 oldalas e-könyv július 6-ig ingyen elérhető innen [link].

Az ábra bal oldalán két vételi belépési lehetőséget találunk. Kereskedőként a (2)-es korrekció végét szeretnénk elkapni, hogy a (3)-as hullámból profitáljunk. A másik hasonló bullish belépési pont a (4)-es hullám vége.

A pullback-re várunk tehát, hogy a visszaszelídülő piacon az uralkodó trend irányába vétellel pozícionáljuk magunkat. Elliott elméletéből tudjuk, a három hullámból álló mozgások mind korrekciók, ugyanakkor az öt hullámból álló mozgások definiálják a nagyobb, uralkodó trendet. Kereskedőként semmi mást nem teszünk, mint megállapítjuk a trendet és annak irányában nyitunk pozíciót. Akkor tudunk csatlakozni a mozgáshoz, amikor a trend megpihen, korrekciót formáz.

Nézzük akkor az ábra jobb oldalát, ahol két bearish (bessz) belépési lehetőséget látunk. Amikor öt hullám véget ér, akkor egy arányos, három hullámból álló korrekció követi. Az öt hullám vége az első lehetőség, hogy short (eladási) oldalon profitáljunk, rögtön, amint kezdetét veszi az (A) hullám.

Később a másik short belépést a (B) hullám tetőzése adja.

Ezek szerint a hullámok klasszikus öt hullám előre, három hátra ciklusában négy jó találati aránnyal kecsegtető kereskedési lehetőségünk van, amelyekkel vagy az uralkodó trend irányába pozícionáljuk magunkat, vagy épp a trend végpontját igyekszünk meghatározni. Szeretnék megosztani néhány olyan trükköt, amelyet az évek során korrektív hullámok elemzése és végpontjainak felkutatása közben fedeztem fel. A legfontosabb elv, amit alkalmazok, hogy a korrektív mozgásokat párhuzamos egyenesek határolják.

Amint az ábrán látható, egyenest rajzolunk az 'A' hullám kiindulási pontjából a B csúcson át, majd párhuzamost állítunk, amely áthalad az 'A' végpontján. Ez annyit tesz, hogy előáll egy kisebb, alacsony szögben haladó árcsatornánk, amely kijelöli azt a tartományt, ahová majd a teljes korrekció vége, a C pont esik. Vagyis egy olyan területre mutat, itt épp az alsó trendvonal mentén, ahol majd várhatóan megjelenik a belépés végett keresett fordulós jelzés.

Íme egy másik példa. Ismét csak párhuzamos egyeneseket rajzolunk felhasználva az 'A' hullám kiindulási pontját, az 'A' végpontot és a B csúcsot. Egy ilyen emelkedő korrekció esetén a felső trendvonal mentén általában bekövetkezik a fordulat.

Itt azt figyelhetjük meg, ahogy az angol font 60-perces grafikonján párhuzamos trendcsatorna fogja közre a trendet megszakító korrekciót. Miért fontos tudni, hogy a párhuzamos trendvonalak így határolják a korrektív mozgásokat? Először is, mert ezzel erősíthetjük meg a korrekciót értelmező számozásunkat. Másodszor, mert definiáljuk vele azt a célzónát, ahol a fordulat valószínűleg bekövetkezik. Például a font grafikonján, ahol azt látjuk, hogy a piac a csatornatető magasságában áll újra az uralkodó (eső) trend irányába.

A fenti, rövid lecke csak egy ízelítő azokból a lehetőségekből, amelyekre Elliott hullámai és speciálisan a korrektív trendcsatorna segítségével találhatunk rá. A folytatás a 47 oldalon, 76 ábrával illusztrált How to Spot Trading Opportunities kiadványban olvasható, amely noha eredetileg 79 dollárba kerül, most július 6-ig ingyenesen letölthető. Tovább a letöltéshez: Miként találjunk belépési lehetőségeket Elliott elvei alapján [link].

Zárásul egy utalás egy korábbi olvasmányra: Vigyázat, nem keverendő össze a korrektív csatornák dolga a trendelő impulzus célterületeinek meghatározásakor alkalmazott párhuzamos Elliott-i csatornával, de álljon itt a hivatkozás egy kapcsolódó íráshoz innen a blogból:
Elliott trendcsatornája I.

Tudod-e mivel kereskedsz?

Steven Sweet írása

Ha felmerül a kérdés, mit kereskedjünk, melyik instrumentum kínálja a legjobb lehetőséget a trendek kiaknázására, akkor számtalan különböző lehetőség közül választhatunk. Az Egyesült Államokban a részvények, befektetési jegyek, határidős kontraktusok kereskedése szigorúan szabályozott keretek között valósul meg. Az USA határain kívül viszont a brókercégek nem minden esetben tudják ügyfeleiknek biztosítani a közvetlen elérést az amerikai piacokhoz. Ennélfogva a direkt kereskedési lehetőség, illetve az eredeti tőzsdei termékek helyett CFD-ket, vagy más, az eredeti termék mozgását lehetőség szerint minél jobban lekövető instrumentumokat állítanak elő, hogy azokkal egészítsék ki a kínálatukat.

Természetesen, aki ezekből válogat, az nem az eredeti tőzsdei terméket (részvényt / határidős kontraktust) veszi, illetve adja. Ezért nem szabad azt várni, hogy az emulált CFD termék grafikonja minden apró részletében ugyanúgy fog viselkedni, mint ahogy azt a mögöttes (valódi) tőzsdei instrumentum árfolyamgörbéje teszi.

A valódi határidős termékekkel [link] ellentétben a CFD lot-ok, vagy egységek adás-vétele túlnyomó részt soha sem jut el a tőzsdékre, hanem a szabályozott piacokon kívül bonyolítják a tranzakciókat, méghozzá úgy, hogy a kötés másik oldalán maga a CFD-t "üzemeltető", az ügyletet levezénylő bróker áll. Vagyis a CFD-vel kereskedő ügyfél vesztesége, profit gyanánt a bróker zsebébe vándorol, illetve kvázi ő fizeti ki az ügyfél nyereségét is.

Esetükben ez azért lehetséges, mert a CFD árjegyzője megteheti, hogy hol szorosabban, hol pedig kissé eltávolodva követi le a mögöttes piac mozgásait. Az idő nagy részében versenyképes, a mögöttes piac ajánlati szintjéhez szorosan igazodó árakat igyekeznek kínálni, hiszen valahol meg kell küzdeniük az ügyfelekért, de nincs mögöttük a tőzsde szabályrendszere, amely előírja nekik, hogy ennek mindig így kell történnie. Amikor eltérnek, olyankor az árjegyzésük vételi és eladási oldalát húzzák szét a mögöttes piac valós árszintje körül. Nincs ugyanis az a központi intézmény, a tőzsde, ahová a kisbefektetők, ha úgy tetszik végfelhasználók ajánlatai összefutnának és találkoznának, ezzel zárva szorosra a két oldal különbségét, a spread-et.

Cimballi széljegyzete: Magam mindig csak "rendes" direkt tőzsdei határidős kontraktusokkal kereskedtem, ezért egy ideig nem is tűnt fel, mennyire elterjedtek a mini lot-os, tőzsdén kívüli CFD-s, certifikátos szolgáltatások. Igazán akkor tudatosult bennem, amikor a Zaner aloldal táblázatát olvasói kérdések sokasága követte, amelyek mind a CFD-k feltételrendszerével kezdték hasonlítgatni a határidős kontraktusokat. Így született ez a cikk, amelyben az alábbi magánvéleményemet szeretném elmondani a tekintetben, hogy mit viseljünk el a CFD-s brókerünk esetében és mi az, amit már ne toleráljunk. Először is, teljesen legitim, hogy az ár az egyik szolgáltató platformján elér egy bizonyos szintet, a másikén pedig nem. Ha pl. devizáknál 1-2 pip az eltérés a lokális tetők (felszúrások) vagy az aljak (leszúrások) között, azon nem szabad fennakadni, felesleges vele foglalkozni. Ha azonban ennél lényegesen több, mondjuk akár 10+ pip, akkor már megvan az esélye, hogy az ilyen eltérésekben a bróker (itt delaer) is ludas, ő is benne van a dologban. Ilyen eltérésekből van a vita a fórumon, "Az én stopomat kiütötte, a tiédet hogy nem?" címmel. Ha az ilyen fel- és leszúrós anomáliák gyakran ismétlődnek, akkor az arra utal, hogy a dealer mögött nincs elegendő likviditás ahhoz, hogy a megbízásokat "normálisan" végrehajtsa, ezért időről-időre megborul. Steve a levelében, amelyben ezt az írást küldte, elmondta nekem, hogy nem rossz fiúk ezek a CFD dealerek, csak másképp működnek, mint egy tőzsde, illetve nincs mögöttük az a likviditás, mint ami ott van pl. a GLOBEX határidős piacán, ezért jelentkeznek néha anomáliák, amelyeket a legjobb szándék mellett sem tudnak kivédeni. Ha másképp nem, hát úgy lesznek úrrá a helyzeten, hogy nem hajtják végre az érkező megbízásokat, ugyanis nem kötelesek erre. Steve mindig nagyon diplomatikus, udvarias és megértő, de én nem. Így aztán nem bírom nem észrevenni az egymással szemben feszülő érdekeket egy CFD-s szolgáltató és az ügyfele között. Ezért is hívom az ilyen tőzsdén kívüli termékeket egyszerűen csak parazitáknak az eredeti termék piacán. Mert bennem radikálisabban merül fel a kérdés, kezdve az összeférhetetlenség problémájától, a mesterséges árjegyzésen át, a szabályozatlan körülményekig - de ezért írtam én csak ezt a széljegyzetet, ami után térjünk vissza még Steve gondolatmenetéhez.

A CFD-k kétségtelen előnye, hogy értékben általában töredék kereskedési egységei a mögöttes piacok normál kontraktusméreteinek, így könnyebben elérhetőek a kevesebb tőkével rendelkező befektetők / tréderek számára. Mármint az óceán európai oldalán, ugyanis az Egyesült Államok illetékes szabályozó testületei nem engedélyezik amerikai rezidensek számára a CFD-k kereskedését. Nekik maradnak a hivatalos tőzsdéken jegyzett határidős termékek, amelyeknek előnye tehát, hogy a tőzsdén közvetlenül köthetnek a pozíció másik oldalán álló befektetőkkel egy olyan instrumentum piacán, amelynek árfolyama minden pillanatban hűen tükrözi a valós termék piaci erőviszonyait.

A határidős termékek és a CFD-k számos hasonlóságot hordoznak magukban, előszeretettel emlegetik egy lapon őket, de ennek ellenére fontos szem előtt tartanunk, hogy fundamentálisan eltérő termékek, alapvetően különböző karakterekkel, amitől bizonyos kereskedési célokra jobban, vagy kevésbé alkalmasak.

Ismerd meg, hogy mit és miként kereskednek. Mindig tedd fel a kérdésed.
---
Kapcsolódó link: Zaner határidős

SPX aktualizálás

Még mindig az impulzus a C pozícióban

A két héttel ezelőtti elemzés továbbra is működik, ezért épp csupán az akkori meglátások aktualizálására szánjunk pár percet. Továbbra is a (bordó) báziscsatorna középvonala és a 38,2%-os korrekciós szint által határolt terület a cél, de most már az 1.371-ről indult impulzus belső szerkezetéből is az 1.241-1.227 SPX tartomány következik. Ehhez az előrejelzéshez a majdani [v] = [i]*100%, illetve a [v] = [i]-[iii]szakasz*61,8 arányokat alkalmaztam a rajzomon. Talán még a fordított Fib. [iv] 138,2%-ot vehetjük számításba 1.242-nél, de egy pont ide, vagy oda nem sokat számít. A célzónáig persze csak ideális esetben jut el a piac, a minimális elvárásunk az eséssel szemben a június 16-i 1.258-as minimum átlépése pár órára.

A képre kattintva új ablakban felnagyítva tanulmányozható

Egy pillantást vetve a Nasdaq grafikonjára feltűnik, hogy ott már járt a piac a márciusi mélypont alatt (ami az SPX-nél 1.249 volt), így egyre jobban alátámasztja a nagy expanded flat korrekció elképzelésünket, amit múltkor a videóban beszéltünk át. Magyarán semmi okunk (eddig) letérni az ott lefektetett előrejelzés logikájáról. Ha a most Minute [iv]-es jelzéssel ellátott 1.299-es csúcs fölé zár a piac, az jelzi majd nekünk, hogy úton van a felfelé várt középtávú (5)-ös hullám.

Így vagy úgy

Impulzus a C pozícióban

Ideje színt vallanom az amerikai indexekről, a véleményemet ezért videóra rögzítettem. Az elemzésben szereplő érvelés haladó szintű Elliott-ismeretekkel érthető igazán, de az irányra vonatkozó várakozás bárki számára egyértelmű lesz.