Az EWI oldalán egy hétig, egészen pontosan május 26-án, csütörtökön 18:00 óráig ingyenesen követhető az EURUSD, a DX, az USDJPY, USDCAD, GBPUSD, USDCHF, AUDUSD, EURCAD, EURGBP, EURCHF, GBPJPY, EURJPY, AUDJPY devizapárok intraday grafikonjának számozása.
Ha valakinek nincs még regisztrációja, akkor kezdjen a májusi
Global Market Perspective [link]
kiadvány oldalán, ahol a "Join Club EWI" feliratra kattintva elkészítheti a maga belépő profilját és még az összes tőzsdei index, deviza, nyersanyag hosszú távra vonatkozó aktuális értelmezését is megkapja egy másik ingyenes promóció keretében.
Ha megvan az ingyenes profil, akkor az EWI oldalán a jobb felső sarokban lehet belépni, ezt követően pedig a "Subscribers" fülön láthatóak a devizákat követő szolgáltatások.
Aki már régen rendelkezik felhasználói fiókkal, az kezdhet direkt az ingyenes hét oldalán is: Forex Free Week.
2011. május 19., csütörtök
2011. május 15., vasárnap
BUX a matematika órán
Melyik piacon létezik a daytrade előny?
Sokan összetennék a két kezüket azért, hogy stabilan 55%-os sikerrátát mutassanak fel, azaz ennyi alkalommal találják el az irányt és érjék el sikeresen a célárat. Mindezt úgy, hogy az átlagos nyereségük pontban / pipben 150%-a az átlagos veszteségüknek. Ez egy professzionális tréder esetében nagyon is reális elvárás, mármint önmagával és a módszerével szemben.
Ha azonban rosszul választjuk meg a piacot, ahol tevékenykedünk és a brókercéget, akivel dolgozunk, akkor hiába minden, nem leszünk nyereségesek. A miért kérdésére az alábbi, egyszerű mérlegelés a válasz:
BUX határidős kontraktus tulajdonságai:
Réskockázat: nincs 24 órás nyitva tartás, ezért napon túlra 80-120+ pontos réseket kell bekalkulálni és elég számottevő az esélye annak, hogy évente egy alkalommal beleszalad a tréder 250-500 pontos nyitó anomáliába.
Napon belül a spread: az ajánlati könyvben a vételi és az eladási ár közötti különbség stabilan eléri a 30 pontot.
Díj: általában irányonként 190 forint/kontraktus az átlag ügyfélnek, ami 2 x 19 = 38 pont helyes irányba történő elmozdulással ellensúlyozódik.
Végezzük el a modellezést a bevezetésben említett 55%-os találati aránnyal és 3:2 tény hozam:kockázattal számolva!
Tételezzük fel némi túlzott jóindulattal, hogy a nyitás egy likvid időszakban limit megbízással történik, ezért ott 0 a spread "költség". Ennélfogva csak a záráskor, vagy általában a pozíció egyik lábán jelentkezik a 30 pont. Egy kontraktus nyitáshoz+záráshoz tartozó várható költség ezért 19+19+30=68 pont. Ennyi az induló hátrány. Milyen távolságra lévő célárakkal kell ahhoz dolgozni, hogy a daytrader vállalkozása nullszaldós legyen, ha 45 alkalommal x-et veszít és 55 alkalommal 1,5x-et nyer?
Szólhatna akár a szöveges feladat az általános iskola felső tagozatában :)
Az egyenlet megoldása x=180, azaz tréderünk csak olyan belépési lehetőségekre mehet rá, ahol a várható hozam legalább 270 BUX pont, és a kockázat nem több mint 180 pont. A BUX napi maximuma és minimuma közötti különbség hozzávetőleg az esetek 60%-ban éri el, vagy haladja meg ezt a mértéket, tehát a kereskedési napok 40 százalékában eleve halott ügy a vállalkozás. A maradék, havi 11-12 napon pedig felmerül a kérdés, mennyire reális, hogy valaki 55%-ban képes jóformán tikre lekereskedni a napi maximumot és a minimumot?
Ja, és akkor még mindig nem keresett egy fillért sem!
Azaz a BÉT határidős piacán a játékszabályokat úgy rögzítették, hogy abból még egy professzionális tréder is csak egészen kivételesen jó statisztikákkal tud nyereséget kitermelni. Ha a felvezetőben említett dicséretes teljesítményre vagy képes, valószínűleg akkor sem érheted el, még a null szaldót sem, mert a rendszer 1) nem hatékony (értsd. illikvid); 2) borzalmasan magas költségszinten üzemel. Ezért ha előnybe is tudsz kerülni a módszereddel és a fegyelmezettségeddel, a profitod mind a brókercéghez és a tőzsdéhez vándorol, illetve elvész a vételi és az eladási oldal közötti résben.
Emlékszem, amikor én voltam tanuló, akkoriban a fórumokon a "nagyok" mindig panaszkodtak, hogy a BÉT-en indított daytrade pozícióikkal összességében semmit sem keresnek.
A BUX esetében ezért kísérleteztem, hogy talán az alábbi "recepttel" mégis lehet valamit keresni. Lealkudod a díjadat 150 forintra, a nyerőid aránya eléri a 60%-ot, az átlagos nyerőd 2-szerese az átlagos vesztőnek. Ebben az esetben 75 pontos kockázattal már 150 pontos átlagos célár is 0 eredményt produkál. A probléma csak az, hogy ez még mindig nem termel profitot és közben 60%-os találattal napon belül elérni 150+ pontot, BUX-ban... hát?!
Szerintem ez a többségnek még mindig a sci-fi kategória.
Minek olyan játékot játszani, amiben nem nyerhetek? Ez a logika és az egyenlet, valamint a belőle eredő nagyszerű költői kérdés volt a döntésem mögött, amiért tréder karrierem első évei után áttértem az amerikai határidős piacokra.
Nézzük hát ugyanezt a számítást az elektronikus Dow határidőre (YM):
Réskockázat: majdnem 24 órás nyitva tartás, hétköznap csak abban az időben zár rövid időre (összesen 45 percre), amikor egyébként sehol a világon nincs kereskedés. A gyorsjelentések időszakában számolhatunk résekkel, ugyanis a jelentések közzétételekor az YM épp 15 percig zárva tart, de ennek nincs akkora jelentősége, hogy problémát jelenthetne a napon túli stratégiáknak.
Napon belüli spread: 1 pont különbséggel bármikor lehet kötni.
Díj: [itt] a ZANER aloldal ajánlata szerint 2,50 USD irányonként, ami 2x2,50 = 5 USD, ami egy pont elmozdulással kitermelhető. Egyetlen Dow pont, ennyit visz el a bróker és a tőzsde.
Ha a BUX-nak megengedtük, hogy az egyik lábát 0 spread mellett kössük, akkor ez a feltételezés sokkal jobban kijár a Dow határidőnek. A másik lábon piaci áras megbízást feltételezve kalkuláljunk be egy pontot, azaz 5 dollárt. (Ritkábban lesz rá szükség, mint a BUX-ban a 30 pontra, mert az YM piac folyamatosan likvid). Ezen logika mentén egy kontraktus nyitás+zárás várható költsége legyen 0,5 + 0,5 + 1 = 2 pont.
Jöjjön a modellezés ismét 55%-os találati aránnyal, és 150%-os hozam:kozkázat mellett.
Hát igen, 5 pont kockázat mellett 8 pontos célár a minimum az egyenletből; sőt ott már a játék enyhén nyereséges. Had ne ecseteljem, mennyivel könnyebb a Dow-ban 8 pontot összehozni, mint 270-et a BUX-ban. Arról nem is beszélve, hogy ha ráhúzzuk a feljavított teljesítményt, azaz kétszeres nyerővel és 60%-os találati aránnyal dolgozunk, akkor már 4 pontos céláraknál is nyerő az instrumentum. Jó tudni, még akkor is, ha sohasem megyünk rá ilyen rövid célárakra.
Számomra elképesztő a hendikep, amivel a BÉT határidős piaca ilyen sokáig életben tudott maradni, de meggyőződésem, hogy csak azért működik még mindig, mert az emberek nem ülnek le egy toll és egy darab papír, vagy Excel tábla társaságában számolgatni. Akkor már persze rögtön a legegyszerűbb költség:kontraktusméret hányadosnál kibújna a szög a zsákból.
Egy BUX kontraktus mérete ma cca. 230.000 forint, amihez 280 forint nyitási és zárási költség tartozik. Egy YM mérete nagyságrendileg 62.500 USD, azaz 11.800.000 forint, a megmozgatása pedig 5 dollárba, tehát 950 forintba kerül. Így a BÉT-en 0,122% a kötési díj, a CBOT-on pedig 0,008%. Más szavakkal 1,22-ért forgathatunk meg 1000 forintot itthon és 0,08-ért az amerikai határidős piacon. Feltűnt? Úgy értem a kérdőjel:
Mi kerül - írd és mondd - tizenötször annyiba?
Mivel azt mondtam, eredeti szándékom szerint sohasem szállok be br. 4, vagy akár 8 YM pontért pozícióba, ezért nézzünk végül egy reális, életszerű számítást az elektronikus Dow határidőre.
Három-, vagy ötperces idősíkon követve az elektronikus Dow (YM) piacát általában már 16 pontos kockázattól tudunk pozíciót felvenni, amihez a saját benchmark arányaim szerint 26 pontos induló célár tartozik. Ha 55%-ban érjük el a célt, akkor egy átlagos kontraktuson 7 pontot, azaz 35 dollárt keresünk, tehát ha a rendszerünk és mi magunk ilyen statisztikákra vagyunk képesek, akkor mindez 35 dollár előnyt jelent kontraktusonként, amelyhez mellesleg a feljebb említett ZANER táblázat szerint 500 USD letéti követelmény tartozik. Mennyivel reálisabban hangzik!
Azok számára készült a ZANER csoport "Leviter" elnevezésű csomagja, akik ilyen reálisabb feltételek mellett szeretnének a határidős deviza-, index-, kamat-, vagy nyersanyagpiacokon tevékenykedni.
A kezdet kezdetén magam is sötét lónak tartottam az amerikai határidős piacot, de annak idején nem volt mit tenni, összegyűjtöttem a szabályokra vonatkozó adatokat, a kontraktusok specifikációit és leültem tervezni, számolni. Az Elliott és a többiek blog az információs aloldal közzétételével elvégezte az első lépést, ezentúl erről a linkről bármikor elérhető a leglikvidebb 30 amerikai kontraktus specifikációja:
ZANER - Határidős
A mai cikknek is jön még folytatása; a Zaner csoport általam nagyra becsült értékesítési vezetőjével, Steven Sweet barátommal havi egy-két bejegyzésben beszélünk majd a legfontosabb határidős sajátosságokról, amivel érdemes tisztában lenni, ha belép valaki ezekre a piacokra.
A következő bejegyzésig is lehet az aloldalon akár angol, akár magyar nyelven kérdezni - segítek a nyelvi korlátok áthidalásában. Azért vállaltam fel ezt az együttműködést, mert a Zaner filozófiájának, a platform kialakításának középpontjában a kockázatok intelligens kezelése, a hatékonyság és az ehhez vezető úton a képzés, a tréning fontossága áll. Rájuk jellemző, hogy akár egy-az-egyben segítenek áthidalni az indulás nehézségeit és mindig lehet rájuk számítani a kérdések megválaszolásában.
Sokan összetennék a két kezüket azért, hogy stabilan 55%-os sikerrátát mutassanak fel, azaz ennyi alkalommal találják el az irányt és érjék el sikeresen a célárat. Mindezt úgy, hogy az átlagos nyereségük pontban / pipben 150%-a az átlagos veszteségüknek. Ez egy professzionális tréder esetében nagyon is reális elvárás, mármint önmagával és a módszerével szemben.
Ha azonban rosszul választjuk meg a piacot, ahol tevékenykedünk és a brókercéget, akivel dolgozunk, akkor hiába minden, nem leszünk nyereségesek. A miért kérdésére az alábbi, egyszerű mérlegelés a válasz:
BUX határidős kontraktus tulajdonságai:
Réskockázat: nincs 24 órás nyitva tartás, ezért napon túlra 80-120+ pontos réseket kell bekalkulálni és elég számottevő az esélye annak, hogy évente egy alkalommal beleszalad a tréder 250-500 pontos nyitó anomáliába.
Napon belül a spread: az ajánlati könyvben a vételi és az eladási ár közötti különbség stabilan eléri a 30 pontot.
Díj: általában irányonként 190 forint/kontraktus az átlag ügyfélnek, ami 2 x 19 = 38 pont helyes irányba történő elmozdulással ellensúlyozódik.
Végezzük el a modellezést a bevezetésben említett 55%-os találati aránnyal és 3:2 tény hozam:kockázattal számolva!
Tételezzük fel némi túlzott jóindulattal, hogy a nyitás egy likvid időszakban limit megbízással történik, ezért ott 0 a spread "költség". Ennélfogva csak a záráskor, vagy általában a pozíció egyik lábán jelentkezik a 30 pont. Egy kontraktus nyitáshoz+záráshoz tartozó várható költség ezért 19+19+30=68 pont. Ennyi az induló hátrány. Milyen távolságra lévő célárakkal kell ahhoz dolgozni, hogy a daytrader vállalkozása nullszaldós legyen, ha 45 alkalommal x-et veszít és 55 alkalommal 1,5x-et nyer?
Szólhatna akár a szöveges feladat az általános iskola felső tagozatában :)
Az egyenlet megoldása x=180, azaz tréderünk csak olyan belépési lehetőségekre mehet rá, ahol a várható hozam legalább 270 BUX pont, és a kockázat nem több mint 180 pont. A BUX napi maximuma és minimuma közötti különbség hozzávetőleg az esetek 60%-ban éri el, vagy haladja meg ezt a mértéket, tehát a kereskedési napok 40 százalékában eleve halott ügy a vállalkozás. A maradék, havi 11-12 napon pedig felmerül a kérdés, mennyire reális, hogy valaki 55%-ban képes jóformán tikre lekereskedni a napi maximumot és a minimumot?
Ja, és akkor még mindig nem keresett egy fillért sem!
Azaz a BÉT határidős piacán a játékszabályokat úgy rögzítették, hogy abból még egy professzionális tréder is csak egészen kivételesen jó statisztikákkal tud nyereséget kitermelni. Ha a felvezetőben említett dicséretes teljesítményre vagy képes, valószínűleg akkor sem érheted el, még a null szaldót sem, mert a rendszer 1) nem hatékony (értsd. illikvid); 2) borzalmasan magas költségszinten üzemel. Ezért ha előnybe is tudsz kerülni a módszereddel és a fegyelmezettségeddel, a profitod mind a brókercéghez és a tőzsdéhez vándorol, illetve elvész a vételi és az eladási oldal közötti résben.
Emlékszem, amikor én voltam tanuló, akkoriban a fórumokon a "nagyok" mindig panaszkodtak, hogy a BÉT-en indított daytrade pozícióikkal összességében semmit sem keresnek.
A BUX esetében ezért kísérleteztem, hogy talán az alábbi "recepttel" mégis lehet valamit keresni. Lealkudod a díjadat 150 forintra, a nyerőid aránya eléri a 60%-ot, az átlagos nyerőd 2-szerese az átlagos vesztőnek. Ebben az esetben 75 pontos kockázattal már 150 pontos átlagos célár is 0 eredményt produkál. A probléma csak az, hogy ez még mindig nem termel profitot és közben 60%-os találattal napon belül elérni 150+ pontot, BUX-ban... hát?!
Szerintem ez a többségnek még mindig a sci-fi kategória.
Minek olyan játékot játszani, amiben nem nyerhetek? Ez a logika és az egyenlet, valamint a belőle eredő nagyszerű költői kérdés volt a döntésem mögött, amiért tréder karrierem első évei után áttértem az amerikai határidős piacokra.
Nézzük hát ugyanezt a számítást az elektronikus Dow határidőre (YM):
Réskockázat: majdnem 24 órás nyitva tartás, hétköznap csak abban az időben zár rövid időre (összesen 45 percre), amikor egyébként sehol a világon nincs kereskedés. A gyorsjelentések időszakában számolhatunk résekkel, ugyanis a jelentések közzétételekor az YM épp 15 percig zárva tart, de ennek nincs akkora jelentősége, hogy problémát jelenthetne a napon túli stratégiáknak.
Napon belüli spread: 1 pont különbséggel bármikor lehet kötni.
Díj: [itt] a ZANER aloldal ajánlata szerint 2,50 USD irányonként, ami 2x2,50 = 5 USD, ami egy pont elmozdulással kitermelhető. Egyetlen Dow pont, ennyit visz el a bróker és a tőzsde.
Ha a BUX-nak megengedtük, hogy az egyik lábát 0 spread mellett kössük, akkor ez a feltételezés sokkal jobban kijár a Dow határidőnek. A másik lábon piaci áras megbízást feltételezve kalkuláljunk be egy pontot, azaz 5 dollárt. (Ritkábban lesz rá szükség, mint a BUX-ban a 30 pontra, mert az YM piac folyamatosan likvid). Ezen logika mentén egy kontraktus nyitás+zárás várható költsége legyen 0,5 + 0,5 + 1 = 2 pont.
Jöjjön a modellezés ismét 55%-os találati aránnyal, és 150%-os hozam:kozkázat mellett.
Hát igen, 5 pont kockázat mellett 8 pontos célár a minimum az egyenletből; sőt ott már a játék enyhén nyereséges. Had ne ecseteljem, mennyivel könnyebb a Dow-ban 8 pontot összehozni, mint 270-et a BUX-ban. Arról nem is beszélve, hogy ha ráhúzzuk a feljavított teljesítményt, azaz kétszeres nyerővel és 60%-os találati aránnyal dolgozunk, akkor már 4 pontos céláraknál is nyerő az instrumentum. Jó tudni, még akkor is, ha sohasem megyünk rá ilyen rövid célárakra.
Számomra elképesztő a hendikep, amivel a BÉT határidős piaca ilyen sokáig életben tudott maradni, de meggyőződésem, hogy csak azért működik még mindig, mert az emberek nem ülnek le egy toll és egy darab papír, vagy Excel tábla társaságában számolgatni. Akkor már persze rögtön a legegyszerűbb költség:kontraktusméret hányadosnál kibújna a szög a zsákból.
Egy BUX kontraktus mérete ma cca. 230.000 forint, amihez 280 forint nyitási és zárási költség tartozik. Egy YM mérete nagyságrendileg 62.500 USD, azaz 11.800.000 forint, a megmozgatása pedig 5 dollárba, tehát 950 forintba kerül. Így a BÉT-en 0,122% a kötési díj, a CBOT-on pedig 0,008%. Más szavakkal 1,22-ért forgathatunk meg 1000 forintot itthon és 0,08-ért az amerikai határidős piacon. Feltűnt? Úgy értem a kérdőjel:
Mi kerül - írd és mondd - tizenötször annyiba?
Mivel azt mondtam, eredeti szándékom szerint sohasem szállok be br. 4, vagy akár 8 YM pontért pozícióba, ezért nézzünk végül egy reális, életszerű számítást az elektronikus Dow határidőre.
Három-, vagy ötperces idősíkon követve az elektronikus Dow (YM) piacát általában már 16 pontos kockázattól tudunk pozíciót felvenni, amihez a saját benchmark arányaim szerint 26 pontos induló célár tartozik. Ha 55%-ban érjük el a célt, akkor egy átlagos kontraktuson 7 pontot, azaz 35 dollárt keresünk, tehát ha a rendszerünk és mi magunk ilyen statisztikákra vagyunk képesek, akkor mindez 35 dollár előnyt jelent kontraktusonként, amelyhez mellesleg a feljebb említett ZANER táblázat szerint 500 USD letéti követelmény tartozik. Mennyivel reálisabban hangzik!
Azok számára készült a ZANER csoport "Leviter" elnevezésű csomagja, akik ilyen reálisabb feltételek mellett szeretnének a határidős deviza-, index-, kamat-, vagy nyersanyagpiacokon tevékenykedni.
A kezdet kezdetén magam is sötét lónak tartottam az amerikai határidős piacot, de annak idején nem volt mit tenni, összegyűjtöttem a szabályokra vonatkozó adatokat, a kontraktusok specifikációit és leültem tervezni, számolni. Az Elliott és a többiek blog az információs aloldal közzétételével elvégezte az első lépést, ezentúl erről a linkről bármikor elérhető a leglikvidebb 30 amerikai kontraktus specifikációja:
ZANER - Határidős
A mai cikknek is jön még folytatása; a Zaner csoport általam nagyra becsült értékesítési vezetőjével, Steven Sweet barátommal havi egy-két bejegyzésben beszélünk majd a legfontosabb határidős sajátosságokról, amivel érdemes tisztában lenni, ha belép valaki ezekre a piacokra.
A következő bejegyzésig is lehet az aloldalon akár angol, akár magyar nyelven kérdezni - segítek a nyelvi korlátok áthidalásában. Azért vállaltam fel ezt az együttműködést, mert a Zaner filozófiájának, a platform kialakításának középpontjában a kockázatok intelligens kezelése, a hatékonyság és az ehhez vezető úton a képzés, a tréning fontossága áll. Rájuk jellemző, hogy akár egy-az-egyben segítenek áthidalni az indulás nehézségeit és mindig lehet rájuk számítani a kérdések megválaszolásában.
2011. május 11., szerda
A fordulat közelében II.
Az első részben [link] ott hagytuk abba, hogy a részvényindexekkel ellentétben a devizapiacon több érvet sorakoztathatunk fel a hosszabb távú fordulat mellett. Ennek jegyében készítettem az alábbi videoelemzést, ami így egy aktuális mozgó, élő példán mutatja be egy sor vezérlőelv alkalmazását.
Mivel május 4-ét megelőzően a trend stabilnak és tartósnak mutatkozott, ezért a figyelmes hallgató azt látta tőlem, hogy újra és újra próbálom védeni a bullish verziót és nem kizárni a további EURUSD emelkedés lehetőségét, de lépten nyomon ellentétes, tehát az euro szempontjából bearish és a dollár szempontjából bullish konklúzióra jutok. Vagy minimum, amikor a valószínűség mérlegelésére kerül a sor, a dollárerősödés iránya kerül előbbre.
Mivel május 4-ét megelőzően a trend stabilnak és tartósnak mutatkozott, ezért a figyelmes hallgató azt látta tőlem, hogy újra és újra próbálom védeni a bullish verziót és nem kizárni a további EURUSD emelkedés lehetőségét, de lépten nyomon ellentétes, tehát az euro szempontjából bearish és a dollár szempontjából bullish konklúzióra jutok. Vagy minimum, amikor a valószínűség mérlegelésére kerül a sor, a dollárerősödés iránya kerül előbbre.
Címkék:
dollárerősödés,
dupla kulcsforduló,
DX,
EURUSD,
outside day,
USD
2011. május 9., hétfő
A fordulat közelében I.
Az indexek még köszönik nem
Elliottal dolgozva hamar kikövetkeztethetjük, hogy mi lehet a sarkon túl. Túlságosan is hamar. Amikor 2009 tavaszán elindult az emelkedés, már akkor is a 2007-ben indult esés korrekciójának véltem, és második legjobb lehetőségként az eredetileg 2000-ben kezdődött évtizedes bear piac egyik felfelé korrekciójaként tartottam számon a rally-t 666-ról. Például valami X két nagy korrektív alakzat között.
Most, csak most, 26 hónappal később lassan arányos és komplett lesz végre az alakzat. A potenciálisan kész alakzat mellett már 2009 végén, tavaly áprilisban is érveltem, majd végül október óta leálltam azzal, hogy a csúcsokat jelezzem. Közben ugyan a közbeékelt korrekciókat (a korrekció korrekcióit) sikerült időben felismerni, de komoly esély azóta nem volt a teljes fordulatra a trend uralkodó szintjén. Annál inkább most, de nem azonnal, mert az ismert tőzsdei indexekben még hiányzik a jelenlegi felfelé hullám befejezése. Talán már új csúcs sem kell (pl. az SPX-ben 1371 fölé), de egy 3-4 napos rally felfelé akkor is, minimum kijár. Elvileg.
Mert „elvileg” a zigzag, ami felfelé tart szerintem legalábbis Ciklus szintű, azaz Elsődleges szinten 3 hullám, ami ugye 13 Középtávú trendszakaszból áll és 55 Minor alhullámból. Minuette szinten már 233-ig kell tudni számolni 2009 márciusától, amikorra befejeződik. Ebből vagy 232 ment már le, vagy valahol a 227-nál járunk, tehát az óriás rallynak legalább a 97%-a látható a grafikonokon. 550+ kereskedési nap telt már el a mélypont óta...
A ’pontpontpont’ annak szól, hogy mindenki kalkulálhat magában tovább.
Itt az idő viszont felhívnom a figyelmet egy ilyen sok gondolkodást, figyelmet igénylő módszer lélektani hátulütőjére. Ha valaki nem figyel befelé (magára) tudatosan, akkor túlságosan kötődni kezd a kemény erőfeszítések árán felállított hipotéziséhez. A probléma ott kezdődik, ha pozíciókat is nyit a meggyőződése szerint, mert úgy érzi, tudja, mi van a következő sarkon, miközben még nincs a piac ama bizonyos sarkon túl. Az elképzelése lehet, hogy tökéletesen jó, de néhány sikertelen próbálkozás után olyan veszteségeket szenved el, amivel végül már legfeljebb csak visszapótolni tudja a számlájából ledarált részt és határozottságában sem lesz ott, amikor a fordulat valóban bekövetkezik. A határozottság, a tiszta fej ahhoz is kell, hogy a fordulat után kezdetben éles visszarántások között sikeresen elnavigáljunk.
Mi ránthat a túlzott lelkesedésbe és a korai cselekvésbe? Egyszerű. Az, hogy a potenciál a jelenleg még sértetlen emelkedő korrekcióval szemben – azaz lefelé – gigantikus, miközben a magáról az emelkedésről például a forgalmi adatok alapján sejtjük, hogy a végső kifáradás stádiumában van. Még az is lehet, hogy 20-30 SPX pont áll szemben a 800-1000 ponttal.
Viszont ezzel túlságosan messze nézünk és nem figyelünk a jelenre. Annyi trédertől hallom ezt a panaszt; tudtam, láttam, mondtam előre, de túl hamar cselekedtem. Mind erre a problémára vezethető vissza.
Nagyon magával ragadó gondolat mondjuk, 800 pontot fogni az S&P500 indexben, de a részvénypiacon nincs elegendő bizonyítékunk a fordulatra. Ne fokozzuk az érzelmi kötődésünk valami olyasmihez, ami még be sem következett. Az érzelmi elköteleződés, majd annak nyomán a pozícióba lépés (vagy fordítva) kizárja az értelmes gondolkodás és a higgadt mérlegelés lehetőségét. Minimálisra csökkenti az esélyét annak, hogy képesek legyünk álláspontunkat a piacról érkező információk alapján tovább finomítani, esetleg megváltoztatni.
Ma egyetlen grafikont sem közlök ezért, hogy így nagyobb nyomatékot adjak ennek a saját magunk tudatos menedzselésével összefüggő gondolatnak. Kerüljük el ezt a pszichológiai buktatót egyéni szinten, ami meggátolja, hogy valóban begyűjtsük a sok száz S&P pont nagy részét az esésben.
Ahol egy kicsit előbbre tartunk az indexeknél, az a devizapiac, ahol a dollár úgy tűnik megkezdte a trendfordulót, méghozzá a trend egy meglehetősen magas szintjén. A mélypontról vitathatatlanul impulzív módos erősödött, ezért ott már csak azt kell kivárni, hogy lesz-e a héten egy arányos méretű három hullámból álló korrekció. Ha igen, akkor mehetnek a dollár longok.
Folytatom még valamikor, ezért a cím mellett az I-es szám. Azt hiszem, van még rá időm.
Elliottal dolgozva hamar kikövetkeztethetjük, hogy mi lehet a sarkon túl. Túlságosan is hamar. Amikor 2009 tavaszán elindult az emelkedés, már akkor is a 2007-ben indult esés korrekciójának véltem, és második legjobb lehetőségként az eredetileg 2000-ben kezdődött évtizedes bear piac egyik felfelé korrekciójaként tartottam számon a rally-t 666-ról. Például valami X két nagy korrektív alakzat között.
Most, csak most, 26 hónappal később lassan arányos és komplett lesz végre az alakzat. A potenciálisan kész alakzat mellett már 2009 végén, tavaly áprilisban is érveltem, majd végül október óta leálltam azzal, hogy a csúcsokat jelezzem. Közben ugyan a közbeékelt korrekciókat (a korrekció korrekcióit) sikerült időben felismerni, de komoly esély azóta nem volt a teljes fordulatra a trend uralkodó szintjén. Annál inkább most, de nem azonnal, mert az ismert tőzsdei indexekben még hiányzik a jelenlegi felfelé hullám befejezése. Talán már új csúcs sem kell (pl. az SPX-ben 1371 fölé), de egy 3-4 napos rally felfelé akkor is, minimum kijár. Elvileg.
Mert „elvileg” a zigzag, ami felfelé tart szerintem legalábbis Ciklus szintű, azaz Elsődleges szinten 3 hullám, ami ugye 13 Középtávú trendszakaszból áll és 55 Minor alhullámból. Minuette szinten már 233-ig kell tudni számolni 2009 márciusától, amikorra befejeződik. Ebből vagy 232 ment már le, vagy valahol a 227-nál járunk, tehát az óriás rallynak legalább a 97%-a látható a grafikonokon. 550+ kereskedési nap telt már el a mélypont óta...
A ’pontpontpont’ annak szól, hogy mindenki kalkulálhat magában tovább.
Itt az idő viszont felhívnom a figyelmet egy ilyen sok gondolkodást, figyelmet igénylő módszer lélektani hátulütőjére. Ha valaki nem figyel befelé (magára) tudatosan, akkor túlságosan kötődni kezd a kemény erőfeszítések árán felállított hipotéziséhez. A probléma ott kezdődik, ha pozíciókat is nyit a meggyőződése szerint, mert úgy érzi, tudja, mi van a következő sarkon, miközben még nincs a piac ama bizonyos sarkon túl. Az elképzelése lehet, hogy tökéletesen jó, de néhány sikertelen próbálkozás után olyan veszteségeket szenved el, amivel végül már legfeljebb csak visszapótolni tudja a számlájából ledarált részt és határozottságában sem lesz ott, amikor a fordulat valóban bekövetkezik. A határozottság, a tiszta fej ahhoz is kell, hogy a fordulat után kezdetben éles visszarántások között sikeresen elnavigáljunk.
Mi ránthat a túlzott lelkesedésbe és a korai cselekvésbe? Egyszerű. Az, hogy a potenciál a jelenleg még sértetlen emelkedő korrekcióval szemben – azaz lefelé – gigantikus, miközben a magáról az emelkedésről például a forgalmi adatok alapján sejtjük, hogy a végső kifáradás stádiumában van. Még az is lehet, hogy 20-30 SPX pont áll szemben a 800-1000 ponttal.
Viszont ezzel túlságosan messze nézünk és nem figyelünk a jelenre. Annyi trédertől hallom ezt a panaszt; tudtam, láttam, mondtam előre, de túl hamar cselekedtem. Mind erre a problémára vezethető vissza.
Nagyon magával ragadó gondolat mondjuk, 800 pontot fogni az S&P500 indexben, de a részvénypiacon nincs elegendő bizonyítékunk a fordulatra. Ne fokozzuk az érzelmi kötődésünk valami olyasmihez, ami még be sem következett. Az érzelmi elköteleződés, majd annak nyomán a pozícióba lépés (vagy fordítva) kizárja az értelmes gondolkodás és a higgadt mérlegelés lehetőségét. Minimálisra csökkenti az esélyét annak, hogy képesek legyünk álláspontunkat a piacról érkező információk alapján tovább finomítani, esetleg megváltoztatni.
Ma egyetlen grafikont sem közlök ezért, hogy így nagyobb nyomatékot adjak ennek a saját magunk tudatos menedzselésével összefüggő gondolatnak. Kerüljük el ezt a pszichológiai buktatót egyéni szinten, ami meggátolja, hogy valóban begyűjtsük a sok száz S&P pont nagy részét az esésben.
Ahol egy kicsit előbbre tartunk az indexeknél, az a devizapiac, ahol a dollár úgy tűnik megkezdte a trendfordulót, méghozzá a trend egy meglehetősen magas szintjén. A mélypontról vitathatatlanul impulzív módos erősödött, ezért ott már csak azt kell kivárni, hogy lesz-e a héten egy arányos méretű három hullámból álló korrekció. Ha igen, akkor mehetnek a dollár longok.
Folytatom még valamikor, ezért a cím mellett az I-es szám. Azt hiszem, van még rá időm.
Címkék:
dollárerősödés,
SP500
2011. május 8., vasárnap
Market Vision TV premier
Forex legyen veletek!
Erősítsünk bele deviza fronton! Létezik egy szolgáltatás, amely három időtávon kizárólag egyperces videók formájában szolgáltat Elliott-i értelmezést és előrejelzést, nap mint nap 10 devizapárra. Ez az, aminek elkészítésére nekem nyilván nincs időm, lehetőségem, de mostantól mégis teljes a "lefedettség"; bármikor át lehet kattintani a blog
Forex - MVTV [link]
aloldalára és kiválasztani a kívánt instrumentumot és idősíkot. (Kis türelmet, a kezelőfelület betöltése 6-8 másodpercet vehet igénybe).
A rend kedvéért a 10 pár felsorolása:
EURUSD, GBPUSD, USDJPY, USDCHF, USDCAD, AUDUSD, EURJPY, EURGBP, EURCHF, GBPJPY.
Mindez három nézőpontból, amelyeknek elnevezése:
Big Picture Vision = heti, havi;
Daily Perspective = napi;
Intraday Update = órás.
A "Latest" = legfrissebb funkció
megmutatja nekünk a három utoljára publikált videóelemzést.
A videók mozgalmassága, pörgőssége nagyon szimpatikus, így tudnak beleférni az 60-90 másodpercbe, amely kisebb bravúr, de elegendő az értelmezésre, a főbb trendvonalak és csatornák megrajzolására, a kulcsszintek jelölésére, sőt még az alternatív lehetőségek felvázolására is.
Noha kizárólag a hullámok jelöléséből következtetnek, azért pár ponton eltérnek a klasszikus alkalmazástól, amit magam viszek itt a blogban. Elsősorban azzal, hogy nem igyekeznek megnevezni, hogy melyik trendszintet látjuk (tehát Subminuette, Minuette, Minute...), hanem csak magasabb szintről - kapitális betűvel - és annak alhullámairól - kisbetű jelöléssel - beszélnek. Másik, hogy az éket formázó ending diagonal alakzat öt alhullámát nem számokkal jelölik, mint ahogyan azt Elliott tette, hanem betűkkel a-tól e-ig. Nincs ezzel semmi gond, a trendszinteket mindig mondom, hogy csak utólag tudjuk legtöbbször elnevezni, ez a diagonal betűkkel dolog pedig sok régi kollégánál bevett gyakorlat. Egy nyelvet beszélünk, ez a lényeg.
Erősítsünk bele deviza fronton! Létezik egy szolgáltatás, amely három időtávon kizárólag egyperces videók formájában szolgáltat Elliott-i értelmezést és előrejelzést, nap mint nap 10 devizapárra. Ez az, aminek elkészítésére nekem nyilván nincs időm, lehetőségem, de mostantól mégis teljes a "lefedettség"; bármikor át lehet kattintani a blog
Forex - MVTV [link]
aloldalára és kiválasztani a kívánt instrumentumot és idősíkot. (Kis türelmet, a kezelőfelület betöltése 6-8 másodpercet vehet igénybe).
A rend kedvéért a 10 pár felsorolása:
EURUSD, GBPUSD, USDJPY, USDCHF, USDCAD, AUDUSD, EURJPY, EURGBP, EURCHF, GBPJPY.
Mindez három nézőpontból, amelyeknek elnevezése:
Big Picture Vision = heti, havi;
Daily Perspective = napi;
Intraday Update = órás.
A "Latest" = legfrissebb funkció
megmutatja nekünk a három utoljára publikált videóelemzést.
A videók mozgalmassága, pörgőssége nagyon szimpatikus, így tudnak beleférni az 60-90 másodpercbe, amely kisebb bravúr, de elegendő az értelmezésre, a főbb trendvonalak és csatornák megrajzolására, a kulcsszintek jelölésére, sőt még az alternatív lehetőségek felvázolására is.
Noha kizárólag a hullámok jelöléséből következtetnek, azért pár ponton eltérnek a klasszikus alkalmazástól, amit magam viszek itt a blogban. Elsősorban azzal, hogy nem igyekeznek megnevezni, hogy melyik trendszintet látjuk (tehát Subminuette, Minuette, Minute...), hanem csak magasabb szintről - kapitális betűvel - és annak alhullámairól - kisbetű jelöléssel - beszélnek. Másik, hogy az éket formázó ending diagonal alakzat öt alhullámát nem számokkal jelölik, mint ahogyan azt Elliott tette, hanem betűkkel a-tól e-ig. Nincs ezzel semmi gond, a trendszinteket mindig mondom, hogy csak utólag tudjuk legtöbbször elnevezni, ez a diagonal betűkkel dolog pedig sok régi kollégánál bevett gyakorlat. Egy nyelvet beszélünk, ez a lényeg.
Címkék:
deviza,
Forex,
Market Vision
2011. május 5., csütörtök
Birger Schäfermeier és május 6.
Előttünk az első évfordulója annak a napnak, amely "flash crash" néven vonult be a történelembe. Ebből az alkalomból az akkori bejegyzéseim közül a Zaj rádiója című írást és hangfelvételt szeretném felidézni, íme a [link] hozzá.
Viszont, hogy valami újat is mondjak, jöjjön Birger saját blog bejegyzése arról, miként látta az egy évvel ezelőtti eseményeket. Sokan szeretik, kevesebben értik az ő gondolkodásmódját és még kevesebben tudják róla, hogy hullámok elveiből indult ki, és a módszertana, szemléletmódja ma is visszatükrözi Elliott filozófiáját. Ez a most következő idézetből is világosan kitűnik:
"Számomra ez a nap ismét megerősítése volt azon állításomnak, miszerint a hírek csak a beindító eseményei, mintegy kioldó gombjai és semmiképp sem okai a jelentős árfolyammozgásoknak. A piaci résztvevők hangulata sokkal fontosabb tényező, mint az üzenet, ami a hírrel érkezik.
Az embereket akkor lehet legjobban rángatni, manipulálni, amikor egyébként is félnek. Nem valami konspirációról van szó. Inkább egy dinamikus folyamatról beszélek, amelyben a félelem a vezérlő erő.
Senki sem birtokolja az erőt, hogy befolyásolja a piacokat. Egyszerűen csak minél nagyobb a félelem, annál inkább elvakultan cselekszenek az emberek.
A mentőakciók sem megoldások, hanem csak a problémák egy jövőbeli időpontra való áttolását segítik.
Nyilatkozataimban számtalanszor kifejtettem, deflációs időszak elé nézünk, nem pedig inflációban lesz részünk."
Viszont, hogy valami újat is mondjak, jöjjön Birger saját blog bejegyzése arról, miként látta az egy évvel ezelőtti eseményeket. Sokan szeretik, kevesebben értik az ő gondolkodásmódját és még kevesebben tudják róla, hogy hullámok elveiből indult ki, és a módszertana, szemléletmódja ma is visszatükrözi Elliott filozófiáját. Ez a most következő idézetből is világosan kitűnik:
"Számomra ez a nap ismét megerősítése volt azon állításomnak, miszerint a hírek csak a beindító eseményei, mintegy kioldó gombjai és semmiképp sem okai a jelentős árfolyammozgásoknak. A piaci résztvevők hangulata sokkal fontosabb tényező, mint az üzenet, ami a hírrel érkezik.
Az embereket akkor lehet legjobban rángatni, manipulálni, amikor egyébként is félnek. Nem valami konspirációról van szó. Inkább egy dinamikus folyamatról beszélek, amelyben a félelem a vezérlő erő.
Senki sem birtokolja az erőt, hogy befolyásolja a piacokat. Egyszerűen csak minél nagyobb a félelem, annál inkább elvakultan cselekszenek az emberek.
A mentőakciók sem megoldások, hanem csak a problémák egy jövőbeli időpontra való áttolását segítik.
Nyilatkozataimban számtalanszor kifejtettem, deflációs időszak elé nézünk, nem pedig inflációban lesz részünk."
Címkék:
Birger,
flash crash,
kollektív hangulat,
pánik,
social mood
2011. május 4., szerda
Képregény a mozaikokból
Az előző két bejegyzés alkalmával az elmúlt 25 hónap hullámhosszaiból célzónákat kalkuláltunk, illetve a forgalom alakulásából az emelkedés korrektív jellegére kerestünk bizonyítékot. Most a másik véglet van soron és csak a rövid távval, az idén április 18-ról indult emelkedéssel foglalkozom.
Aki emlékszik rá, húsvét előtt közvetlenül vártam egy éles korrekciót, mielőtt a piac kitört volna az akkor még idei maximumnak számító 1.344 fölé. A korrekció jött is menetrend szerint, de nem éles volt és mély, hanem sekély és oldalazó. Nem 50+ százalék ret. szintig esett a mélypontról a lokális maximumig mérve, hanem 23,6%-ra, de az eggyel feljebb lévő lokális minimumról kiindulva. A határidős S&P alábbi, folytonos (24h) nézetén látszik miről beszélek. Akik az Elliott-i karakterjegyeket ismerik, tisztában vannak a Fibonacci szintek üzenetével, a leírásból már ábra nélkül is mondják: negyedik alhullám a trend valamelyik szintjén.
A rajzon ábrázolt 1:1 Fibonacci arány alá is támasztja ezt az elképzelést...
...meg nem is :)
Ismét olyat művel a piac, ami miatt szombaton így írtam: "Egyre valószínűbb, viszont még mindig nem biztos, hogy helyes az április 18-i 1.295-ös minimumot kék Minor 2-esnek jelölni". Mielőtt visszatérnénk a gumicsontunkhoz, ehhez az (5)-ös, vagy (4)-es hullámban vagyunk dilemmához, nézzük milyen keretek között állja meg a helyét a fenti ES értelmezés, melynek analógiájára az SPX miután elérte a hétfőn az 1.370-es "Osama" csúcsot az ötödik hullám negyedik (korrektív) alhullámába kezdett.
Ebben az esetben a cash index április 8-i lokális maximuma 1.339-nél a kritikus támasz, ez alá nem mehet a Minor 4-es, különben más értelmezés után kell nézni. Elliott szerint az ideális célszint megnyúlt ötödik utáni korrekcióban az ES grafikonon fent Subminuette i-ii-nek jelölt tartomány, ahonnan a megnyúlás kiindult. Ha ehhez igazítjuk a várakozásunkat, akkor nagyjából a mai nap 1.349-es SPX minimuma lesz az korrekció vége és innen csak oldalirányba kezd majd a 4-es továbbhaladni, akár további két héten keresztül. Ebbe a szcenárióba egy újabb momentum nélküli erőtlen lokális minimum még talán éppen beleférhet holnap.
Mi történik, ha tovább nő a momentum, és szignifikánsan lejjebb kerülünk? Ebben az esetben (még mindig a fenti bullish értelmezést alkalmazva) az április 27-i 1.344-1.349-es (iii)-(iv)-es jelölésű zónát vehette célba a piac, amit már meg is érintett. Viszont ez a zóna sokkal kevésbé optimális mint támasz, mert negyedik hullám ugyan, de nem "eggyel alacsonyabb rendű", mint ahogy azt az Elliott-i vezérlőelv kimondja, hanem két szint eltérés van közöttük "rangban". Ez ugyanis Minor 3-as szinten belüli Minuette (iv)-ről, nem pedig Minute [iv]-ről van szó. A definíció alapján meghatározható eggyel alacsonyabb rendű Minute [iv]-es területe már a kritikus szint (1.339) alatt van, ezért az egyáltalán nem jöhet szóba ezen értelmezés keretein belül.
Tekintsünk ki ezért az említett kritikus szint keretein túlra. Aki folyamatában figyeli az blog SPX elemzéseit, az már kezdheti kapizsgálni, miért nem engedem én el azt a nagy (4)-es flat korrekción belüli B hullám teóriát 1.250-1.370-ig. Nemcsak azért, mert kevés a hely az aktuális esésnek a manőverezésre.
Közbevetés gyanánt előbb egy "intermarket" meglátás: a fenti rajz kevés időt, mintegy 10-12 kereskedési napot hagy a piacoknak arra, hogy befejezzék a teljes 2009-es mélypontról kiinduló zigzag korrekciót. A nyersanyagokat és az árupiacokat elnézve nekik még több időre van szükségük; az pedig a legritkább esetben fordul elő, hogy a nyersanyagok és a devizák előtt egy ilyen fontos pivot fordulónál a részvénypiacé legyen a nyitótánc.
Másrészről az imént ábrázolt két szakasz egyenlősége és a köztük lévő sekély retracement korrektív (a)-(b)-(c) szerkezetért kiált, mindez ugyanis zigzag karakterjegy.
A konzisztencia jegyében ezt a rövid távon bearish kimenetet elénk vetítő elképzelést is az ES (SPX határidő) grafikonján viszem tovább:
Az ES-nél a 1.225-ös ideális Minor C célár nagyjából 1.230-at jelent a cash indexben kalkulálva.
Jubileumi eseményekhez értünk ezért az előttünk álló napokban több érdekességgel és újdonsággal készülök. Remélem hasznosnak bizonyul majd.
Aki emlékszik rá, húsvét előtt közvetlenül vártam egy éles korrekciót, mielőtt a piac kitört volna az akkor még idei maximumnak számító 1.344 fölé. A korrekció jött is menetrend szerint, de nem éles volt és mély, hanem sekély és oldalazó. Nem 50+ százalék ret. szintig esett a mélypontról a lokális maximumig mérve, hanem 23,6%-ra, de az eggyel feljebb lévő lokális minimumról kiindulva. A határidős S&P alábbi, folytonos (24h) nézetén látszik miről beszélek. Akik az Elliott-i karakterjegyeket ismerik, tisztában vannak a Fibonacci szintek üzenetével, a leírásból már ábra nélkül is mondják: negyedik alhullám a trend valamelyik szintjén.
A szöveges magyarázattal való könnyebb összevetés érdekében a képre kattintva új ablakban nyílik. |
A rajzon ábrázolt 1:1 Fibonacci arány alá is támasztja ezt az elképzelést...
...meg nem is :)
Ismét olyat művel a piac, ami miatt szombaton így írtam: "Egyre valószínűbb, viszont még mindig nem biztos, hogy helyes az április 18-i 1.295-ös minimumot kék Minor 2-esnek jelölni". Mielőtt visszatérnénk a gumicsontunkhoz, ehhez az (5)-ös, vagy (4)-es hullámban vagyunk dilemmához, nézzük milyen keretek között állja meg a helyét a fenti ES értelmezés, melynek analógiájára az SPX miután elérte a hétfőn az 1.370-es "Osama" csúcsot az ötödik hullám negyedik (korrektív) alhullámába kezdett.
Ebben az esetben a cash index április 8-i lokális maximuma 1.339-nél a kritikus támasz, ez alá nem mehet a Minor 4-es, különben más értelmezés után kell nézni. Elliott szerint az ideális célszint megnyúlt ötödik utáni korrekcióban az ES grafikonon fent Subminuette i-ii-nek jelölt tartomány, ahonnan a megnyúlás kiindult. Ha ehhez igazítjuk a várakozásunkat, akkor nagyjából a mai nap 1.349-es SPX minimuma lesz az korrekció vége és innen csak oldalirányba kezd majd a 4-es továbbhaladni, akár további két héten keresztül. Ebbe a szcenárióba egy újabb momentum nélküli erőtlen lokális minimum még talán éppen beleférhet holnap.
Mi történik, ha tovább nő a momentum, és szignifikánsan lejjebb kerülünk? Ebben az esetben (még mindig a fenti bullish értelmezést alkalmazva) az április 27-i 1.344-1.349-es (iii)-(iv)-es jelölésű zónát vehette célba a piac, amit már meg is érintett. Viszont ez a zóna sokkal kevésbé optimális mint támasz, mert negyedik hullám ugyan, de nem "eggyel alacsonyabb rendű", mint ahogy azt az Elliott-i vezérlőelv kimondja, hanem két szint eltérés van közöttük "rangban". Ez ugyanis Minor 3-as szinten belüli Minuette (iv)-ről, nem pedig Minute [iv]-ről van szó. A definíció alapján meghatározható eggyel alacsonyabb rendű Minute [iv]-es területe már a kritikus szint (1.339) alatt van, ezért az egyáltalán nem jöhet szóba ezen értelmezés keretein belül.
Tekintsünk ki ezért az említett kritikus szint keretein túlra. Aki folyamatában figyeli az blog SPX elemzéseit, az már kezdheti kapizsgálni, miért nem engedem én el azt a nagy (4)-es flat korrekción belüli B hullám teóriát 1.250-1.370-ig. Nemcsak azért, mert kevés a hely az aktuális esésnek a manőverezésre.
Közbevetés gyanánt előbb egy "intermarket" meglátás: a fenti rajz kevés időt, mintegy 10-12 kereskedési napot hagy a piacoknak arra, hogy befejezzék a teljes 2009-es mélypontról kiinduló zigzag korrekciót. A nyersanyagokat és az árupiacokat elnézve nekik még több időre van szükségük; az pedig a legritkább esetben fordul elő, hogy a nyersanyagok és a devizák előtt egy ilyen fontos pivot fordulónál a részvénypiacé legyen a nyitótánc.
Másrészről az imént ábrázolt két szakasz egyenlősége és a köztük lévő sekély retracement korrektív (a)-(b)-(c) szerkezetért kiált, mindez ugyanis zigzag karakterjegy.
A konzisztencia jegyében ezt a rövid távon bearish kimenetet elénk vetítő elképzelést is az ES (SPX határidő) grafikonján viszem tovább:
Az ES-nél a 1.225-ös ideális Minor C célár nagyjából 1.230-at jelent a cash indexben kalkulálva.
Jubileumi eseményekhez értünk ezért az előttünk álló napokban több érdekességgel és újdonsággal készülök. Remélem hasznosnak bizonyul majd.
Címkék:
E-mini future,
expanded flat,
Fibonacci,
hullám személyiségjegye,
SP500,
zigzag
2011. május 1., vasárnap
Lehet célozni
Egyre valószínűbb, viszont még mindig nem biztos, hogy helyes az április 18-i 1.295-ös minimumot 2-esnek jelölni [link a legutóbbi SPX rajzomhoz]. Kettesnek, méghozzá a 2009 márciusában indult óriási zigzag korrekció [C] hullámának (5)-ös alhullámán belül [link ehhez a tágabb kontextushoz].
Mikor érünk már [C] hullámhoz és vele a rally végéhez? Beszéljük ki inkább a hol kérdését. Ha vesszük magunknak a bátorságot és a hiányzó váltakozás ellenére is kitesszük március 16-ra a Minor, vagy Intermediate négyes jelzést, akkor elegendő adatunk van minden fontos Fibonacci reláció felméréséhez és vele a célzónák meghatározásához a trend két szintjén.
Egyetlen grafikonra helyeztem fel minden Fibonacci célárat, amely a 2009. márciusi mélypontról induló rally-t zigzag alakzatnak tekinti. Az ilyen általam többrétegű Fibonacci analízisnek nevezett értékelések látszólag nehezen olvasható zűrzavaros ábrák. Pedig annál jobbak, minél zavarosabbak, ugyanis az a cél, hogy megtaláljuk azokat a szinteket, ahol a különböző szintű és pozíciójú trendszakaszok arányaiból kalkulált célárak egy egészen kis tartományban tömörülnek, vagy esetleg teljesen átfedésben vannak. Ezek az ún. Fibonacci-csomópontok, ahol a fordulat bekövetkezésének a valószínűsége a legnagyobb.
Az S&P hamarosan eléri 1.368-nél a "kék" zónát, amely egészen 1.402-ig tart. Két okból nem vagyok izgalomban ezzel a tartománnyal kapcsolatban: Egyrészt egy kicsit túlságosan laza a 34 pont, nem elég markáns az ellenállások tömörülése. Másrészt akár már hétfőn beléphetünk a területre, miközben a március 16-ról induló aktuális emelkedés még biztosan nem ötös szerkezetű. Ha most 1.365-ről azonnal jönne egy oldalazó korrekció az alacsonyabb rendű negyedik hullám pozíciójáért, akkor is kérdőjeles, hogy az utolsó emelkedő szakasz (ötödik) belül tud-e maradni 1.402-n.
Ha nem, akkor 1.432-ig nagy valószínűséggel nem állja útját semmi. SPX 1.432-1.456 a piros zóna. 24 pont, ami a trend ezen szintjén már egész jó sűrűség. Egy hátránya azért ennek is van, nevezetesen hogy nincs benne retracement szint a 2007-es csúcsról. Kivéve, ha az x-ekre jellemző 84,1%-ot bele nem vesszük 1.431-nél (nem tettem). Pedig megfontolandó, mert éppen találkozik két másik fontos fordított Fib. szinttel.
Tegyük el ezt a grafikont, azután figyeljünk, amíg komplett felfelé impulzus nélkül 1.249 (03.16) alá nem megy a piac, addig ezek a szintek érvényben maradnak.
Mikor érünk már [C] hullámhoz és vele a rally végéhez? Beszéljük ki inkább a hol kérdését. Ha vesszük magunknak a bátorságot és a hiányzó váltakozás ellenére is kitesszük március 16-ra a Minor, vagy Intermediate négyes jelzést, akkor elegendő adatunk van minden fontos Fibonacci reláció felméréséhez és vele a célzónák meghatározásához a trend két szintjén.
Egyetlen grafikonra helyeztem fel minden Fibonacci célárat, amely a 2009. márciusi mélypontról induló rally-t zigzag alakzatnak tekinti. Az ilyen általam többrétegű Fibonacci analízisnek nevezett értékelések látszólag nehezen olvasható zűrzavaros ábrák. Pedig annál jobbak, minél zavarosabbak, ugyanis az a cél, hogy megtaláljuk azokat a szinteket, ahol a különböző szintű és pozíciójú trendszakaszok arányaiból kalkulált célárak egy egészen kis tartományban tömörülnek, vagy esetleg teljesen átfedésben vannak. Ezek az ún. Fibonacci-csomópontok, ahol a fordulat bekövetkezésének a valószínűsége a legnagyobb.
A Kerülj előnybe indikátorokkal! tréningnapon lépésről-lépésre pontosan végigmegyünk az ilyen csomópontok felkutatásán. Műveléséhez csupán néhány Elliott-i elv megértése és nem az egész rendszer részletes ismerete szükséges, ezért önmagában is működő igen gyors elemzési módszer. Ezért lehetett "kiszervezni" egy önálló indikátoros napba (június 4.) A jelentkezés még nyitva áll. |
Az S&P hamarosan eléri 1.368-nél a "kék" zónát, amely egészen 1.402-ig tart. Két okból nem vagyok izgalomban ezzel a tartománnyal kapcsolatban: Egyrészt egy kicsit túlságosan laza a 34 pont, nem elég markáns az ellenállások tömörülése. Másrészt akár már hétfőn beléphetünk a területre, miközben a március 16-ról induló aktuális emelkedés még biztosan nem ötös szerkezetű. Ha most 1.365-ről azonnal jönne egy oldalazó korrekció az alacsonyabb rendű negyedik hullám pozíciójáért, akkor is kérdőjeles, hogy az utolsó emelkedő szakasz (ötödik) belül tud-e maradni 1.402-n.
Ha nem, akkor 1.432-ig nagy valószínűséggel nem állja útját semmi. SPX 1.432-1.456 a piros zóna. 24 pont, ami a trend ezen szintjén már egész jó sűrűség. Egy hátránya azért ennek is van, nevezetesen hogy nincs benne retracement szint a 2007-es csúcsról. Kivéve, ha az x-ekre jellemző 84,1%-ot bele nem vesszük 1.431-nél (nem tettem). Pedig megfontolandó, mert éppen találkozik két másik fontos fordított Fib. szinttel.
Tegyük el ezt a grafikont, azután figyeljünk, amíg komplett felfelé impulzus nélkül 1.249 (03.16) alá nem megy a piac, addig ezek a szintek érvényben maradnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)