Fejes-vállas

Szerdai indító hozzászólásomban a nagy 29 hónapos rally-t három alapvető megközelítésben tálaltam, de nagyon röviden. Tulajdonképpen ugyanezt a fejtegetést folytatom ábrákkal és a klasszikus fej-váll alakzat Elliott-i összefüggéseivel. Utóbbiról már egyébként is régen szeretnék szólni. Időközben bennem annyit tisztult a kép, hogy két változatra szűkítettem a szcenáriók számát, így ma már csak ezekről lesz szó.

Egy oldalazó alakzattal számoltunk korábban, ami legjobb lett volna, ha már valamikor májusban véget ér, és elindul belőle a végső emelkedés, a Középtávú (5)-ös hullám. Közben úgy tűnt, fontos a piacnak a 2009 márciusáról induló korrektív trendcsatorna alja, tehát azt megjelölhetjük kritikus támasznak. Pénteken a hét zárásakor ez utóbbi valahol 1.293-nál fog felfelé járni, így elkönyvelhetjük annak letörését. Sőt, akkor az ezek szerint nem létező háromszög, mint alakzat kritikus szintje, az S&P cash 1.258 sem tartott ki, tehát egyszerre kell foglalkoznunk a tágabb összefüggéssel és az utóbbi napok esésésnek értelmezésével, illetve kereshetünk magunknak másik alakzatot a háromszög helyett.

Az alábbi két megközelítés, másképp "nevezi" el a fej-váll alakzat nevezetes pontjait és eltérő értelmet ad nekik annak függvényében, hogy mi lesz a letörés után. A többféle szcenárió arra kell, hogy "HA_AKKOR" cselekvési tervet dolgozzunk ki, mert a fej-váll önmagában csak egy irányt ismer (el), illetve értelmez. Pedig a behaló fej-váll alakzatok messzebbre jutnak mint a jó magaviseletű, egyszerűen letörő társaik.

Bearish értelmezés - komplett zigzag korrekció északnak 2009. március 7 - 2011. július 22:

Honnan jön ez a júliusi orthodox csúcs? Három okunk van a februári ill. a májusi lokális maximumokkal szemben ezt a megoldást választani:
1) A májusi csúcsot minden index három hullámban érte el, tehát nem lehet a [C] impulzus (5)-ös hulláma felfelé, mert egy impulzus minden trendirányba haladó hulláma ötös szerkezetű.
2) Másodszor rengeteget rajzolgattam itt a blogban, arról, hogy a május 2 - június 16. eső szakasz ugyancsak nem impulzus, hanem hármas szerkezetű, tehát nem lehet a visszatérő eső trend 1-es hulláma.
3) Végül, és ehhez még illusztrációt is készítettem, egy fontos index, a Nasdaq a csonkaság nélkül új csúcsra ment júliusban. Maximális zárója június 22-én volt, csúcsértéke 26-án. Ez pedig perdöntő az ügyben, mert Elliott első törvénye, alapvető szabálya kimondja, hogy a második hullám nem mehet az első kiindulási pontján túlra.

A csonka-hullám (truncated fifth) jelenségről a balra fenti linkről ingyenesen elérhető Frost és Prechter szerzők könyvében lehet információt találni, a 35-36. oldalon. Habár az is igaz, hogy a felfelé tartó S&P impulzus júliusi csúcsa esetén ez alig "játszik", hiszen csak az ötödik ötödik alhulláma maradt el kicsit az elvárható minimális értéktől, az 1.357-től. Jelentősebb az elmaradás a kijelölt céláraktól, de ez nem strukturális kérdés, ennyire futotta és kész.

Bármilyen meredek is az elmúlt 10 nap, sőt már azt mondom, inkább a fenti "bent van a csúcs július 22-én" értelmezés felé billen nálam a mérleg, nagyon nem lehet még kizárni a felfelé folytatást. Az orthodox, vagy tényleges csúcsból ilyen esés kevésbé 1-es hullám karakter, inkább A-ra, vagy erőteljes C harmadik hullámára jellemző. Volt ilyen, 2010 tavaszán. Sőt, az egész felállás kisértetiesen hasonlít a mostani ügyeletes medvénkre, ezért én 35% esélyt adnék az alábbi változatnak (heti grafikon következik):

Bármelyik változat legyen is jó, az végre kizárható, hogy a rally 2009 márciusáról impulzus lenne, hiszen átfedés van a mostani esés és a 2010. áprilisi csúcs között. Nem mintha ez egy a hullámok személyiségjegyeire odafigyelő elemzőnek bármikor is kérdés lett volna.

Ami pedig hiányzik, hogy akkor miként tájékozódjunk, mit figyeljünk, hogy időben észeleljük, amikor végül választ a piac a két lehetőség közül. Készítek ehhez a hétvégén egy videót, és ha közben érkeznek kérdések, akkor abban kitérek a válaszokra.