AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2012. június 1., péntek

Elliott záró diagonálja

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Amikor két éve a Tudásbázis cikkek között Elliott alakzatairól szóló sorozatomat írtam, akkor nem volt külön fejezete a záró diagonálnak. Ezt bőven pótoltam a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning 64 oldal terjedelmű "Építőelemek" alapozó jegyzet kiadványomban. A mai bejegyzésben szinte szó szerint leközlöm a záró diagonál (ending diagonal) leírását.

A második rész, a kiadvány 28-64. oldala, melynek tartalomjegyzéke a következő:
Záró diagonál - Indító diagonál - Megnyúlás - Csonka impulzus - Zigzag és dupla zigzag - Flat - Háromszögek - A váltakozás vezérlőelve - Korrekciók mélysége vezérlőelv - Vezérlőelvek a DJIA történelmi grafikonján - Fibonacci matematika - Fibonacci retracement - Trendirányú Fibonacci kivetítés

A DIAGONÁL - ZÁRÓ VÁLTOZAT

A trendmozgató, tehát az eggyel magasabb rendű, uralkodó trenddel megegyező irányú, mindig ötös szerkezetű alakzatoknak két típusa van: az impulzus és a diagonál. Trendelő mozgásban a piac ezen két sematikus forma egyikének szabályszerűségeit követi.

Az impulzus szabályok tárgyalásakor már tisztáztuk, hogy a lökéshullám 1-es, 3-as és 5-ös alhulláma maga is minden esetben ötös szerkezetű trendmozgató alakzat, de közülük az 1-es és az 5-ös nem minden esetben impulzus (lökéshullám). Ebben a két pozícióban állhat ugyanis a konvergáló trendvonalak által határolt, ék formára emlékeztető diagonál elnevezésű alakzat is. Noha az impulzus párhuzamos csatornájával szemben a két konvergáló határoló trendvonal a diagonál legelső szembetűnő ismertetőjegye, ennek ellenére nem kötelező kelléke. Sőt, esetenként az alsó és felső határoló vonal teljesen párhuzamos. Két változata létezik, a „záró” és az „indító” megjelenési forma.

Az ending diagonal (rövidítve: ED), vagyis záró diagonál a trendmozgató alakzatok közül az a típus, amely elnevezéséhez híven trendet záró 5-ös és korrekciót befejező C hullámok pozíciójában tűnik fel, azaz kizárólag egy lökéshullám, vagy korrekció utolsó egysége lehet. Az alakzat megjelenése a meglévő árfolyammozgás kifulladására utal, ami egy, vagy két, a korrekciókra jellemző tulajdonság megjelenésében jelentkezik. Olyan, mintha a ciklus jobb (impulzív) és bal (korrektív) oldalának szabályszerűségei keverednének benne. Elliott szavai szerint akkor tűnik fel, amikor a megelőző hullám(ok) „túl messzire, túl gyorsan” haladt(ak). Az alábbi ábra sematikus példája azt a kontextust mutatja, amelyben a záró diagonál egy Elsődleges rendű lökéshullám végén a Középtávú (5)-ös jelölésű hullám pozícióját foglalja el.

8. ábra: Záró diagonál (5) hullám pozícióban.
(Nem az egész alakzat az ED, hanem csak az (4)-(5)-ös jelölésű szakasz)

A legfontosabb eltérést az impulzushoz képest az ED 1-es, 3-as és 5-ös alhullámaiban találjuk, ugyanis azok nem ötös, hanem hármas szerkezetűek, mindannyian a korrektív alakzatok között később tárgyalt zigzag formációk. Élő grafikonon a diagonál kialakulásának folyamatát követve ne fektessünk túl sok energiát az zigzag alhullámainak minden áron való beazonosítására. Azt vegyük csak észre, hogy a trendirányú szakaszok, noha viszik előre a piacot, sehogyan sem látszanak ötös tagolású egységnek. Nincs meg bennük az impulzusok tiszta képe.

A szakirodalom szerint a közbeeső 2-es és 4-es korrekciók ugyancsak zigzag szerkezetek, bár véleményem szerint a négyes alhullám pozíciójában ritkán feltűnhet éles ’a’ szakasszal induló háromszög is. A záró diagonál szerkezeti képlete így 3-3-3-3-3 lesz, szemben az impulzus közismert 5-3-5-3-5-ös tagolásával.

A másik korrektív alakzatoktól kölcsönzött ED sajátosság, hogy 1-4 alhullámai hajlamosak átfedésbe kerülni egymással. Ez ismét csak nem kötelező kellék, de ritka az olyan előfordulás, amikor a negyedik hullám nem az egyes területén végződik. Azaz a diagonálra nem érvényes az impulzusokat definiáló, átfedésektől mentes szerkezetet előíró kardinális szabály. Ettől még 3-as alhullám a diagonálban sem lehet a legrövidebb, és sem a 2-es, sem pedig a 4-es alhullám nem korrigálhat 100%-nál többet.

A záró diagonál trend irányában haladó alhullámai tehát már egyáltalán nem tudnak teljes öt hullámból álló alakzattá fejlődni, ráadásul szinte mindig 1-4 átfedés alakul ki - mindez Elliott olvasatában az eggyel magasabb trendszint közelgő végére utal. Az egész struktúra arról tanúskodik, hogy a piacnak már nincs elegendő ereje minden részletében szabályos lökéshullámot létrehozni. Az alakzat végén bekövetkező le-, illetve kitörésben a piac kétszer-háromszor akkora sebességgel halad, mint a megelőző időszakban, a záró diagonál kialakulása idején. Ha például 20 periódusra (pl. órára) volt szükség a diagonál öt hullámának kialakulásához, akkor a piac 7-10 periódus alatt eléri az ED kiindulási pontját. Elliott így fogalmaz: „A [záró] diagonál végén drámai fordulat következik be, amely nyomán az árfolyam igen meredek szögben teszi meg az utat az alakzat kiindulási pontjáig és még valamennyit.”

Ha a záró diagonált követő elmozdulás nem hozza ezt a „drámai” karaktert, akkor vagy nem fejeződött még be az alakzat, vagy pedig az alakzat kontextusa körül nincs minden rendben. Ha a trend valóban vezető szintjén találunk rá, akkor ritkán marad el a hirtelen elmozdulás. Bármilyen szintű 5-ös vagy C hullám lehet ED. Például egy impulzus harmadik hullámának ötödik alhulláma is. Az utóbbi eset az Építőelemek könyv 5. ábráján szemléltethető. A konkrét helyzetben a diagonálunk a (3)-as jelölésű hullám Minor 5-ös alhullám szakaszában jelentkezik, akkor az ugyan véget vet az Intermediate (3)-as emelkedésnek, de amint az uralkodó trendszint logikájából következik, a piac a (4)-es oldalazást hajtja végre, és legfeljebb a (4)-es A szakaszában tapasztalunk valamennyi „drámát”. Jóllehet az sem éri el a diagonál kiindulási pontját. A záró diagonál a legpontosabban időzíthető, ezért viszonylag könnyen kereskedhető alakzat, ennek ellenére mindig figyelmet szükséges fordítani a kontextus körültekintő definiálására.

9. ábra: Minor szintű bearish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

Az emelkedő záró diagonál mindent összevetve bearish, a délnek haladó előfordulása pedig bullish. A bekezdés felett és után látható két ábra útmutatást ad a belső szerkezet megértéséhez és a jelölések helyes alkalmazásához. Amíg az ED öt fő hullámát számokkal, addig az eggyel alacsonyabb rendű zigzag alkotóelemeit betűjelölésekkel látjuk el még a trend irányába is. Az utolsó [v]-ös végpont ritkán igazodik az [i]-[iii]-as határoló vonal meghosszabbításához, hanem az esetek nagy részében túllendül rajta.

10. ábra: Bullish záró diagonál belső szerkezete és jelölése

A záró diagonálra vonatkozó kötelező érvényű szabályok gyűjteménye:

- Öt hullámból álló, befejező alakzat kizárólag 5, vagy C hullám pozíciójában;
- Minden hulláma három alhullámra tagolódik, így a képlete 3-3-3-3-3;
- A 3. hullám nem lehet az 1-es, 3-as, 5-ös hullámok közül a legrövidebb;
- A 2-es hullám nem mehet az 1-es kiindulási pontján túlra, valamint a 4-es mindig kevesebb mint 100%-ot korrigál a 3-as hullámból.

A szabályok, mint objektív érvényességi határok megsértése a diagonál esetén is az értelmezés hibáját bizonyítja, ezért az ily módon tévesnek bizonyuló szcenáriót elveti.

Kiadó: theLeviter, (c) 2012 Minden jog fenntartva
A könyv ára 2.200 forint. Megrendelhető: az epitoelemek@gmail.com e-mail címen.

A könyvet bárki megvásárolhatja, nem szükséges hozzá tréningen részt vennie.
Tovább a megrendeléshez:
Epítőelemek könyv

Belföldre a csomagolás és szállítás költsége 350 forint külföldre 950 forint.
A megrendelésben feltétlenül kérem feltüntetni a postai címet és irányítószámot, ahová a könyvet küldhetjük.

8 megjegyzés:

  1. Dax M 30
    A háromszöget felülbíráltam . úgy gondolom, hogy egy regulár flatról lehet szó és annak a C-jét kellene megcsinálni

    http://screencast.com/t/5oO1dboZdwg4

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia...exp vagy running flatnek meg jo lehet csak 6040felett kell maradni..

      Törlés
    2. Igen, bár ez úgy esik mint a kő.
      Remek forintunk is rosszul viseli.

      Dax M 30

      http://screencast.com/t/5NTipMV56pGx

      Törlés
    3. Az a baj, hogy a dax kiszúrt az esés csatornájából...

      Törlés
  2. Az imént, magyar idő szerint 19:20 magasságától, ET 13:20-tól egy diagonál harmadik hullámán belüli C-t láthattuk az Dow határidőben. Valószínűleg az ötödik hullám első hulláma készül befejeződni pár óra múlva. Nem hinném, hogy a teljes ötödik. A hétfői felfelé korrekcióból kiderül.

    Holnap Brikka rajzol, vasárnap, vagy hétfőn én.

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)