SP500 - Nagyjából bikacsapda

Indexek 8 grafikonon minden irányból

Állandósult a volatilitás, ami nem meglepő. Korábbi VIX indexes videofelvételemben hívtam fel a figyelmet rá; a bear piac elsőszámú jellemzője ez, amely nem engedi a bikát erőre kapni, ellenben erős érzelmeket hoz be a játékba. 2011 első két hónapjában az SP500 index napi ATR(14)-es értéke stabilan 9-12 pont között ingadozott, az elmúlt három hónapban pedig 29-36-ot látunk ugyanezen az indikátoron. Ugyancsak stabilan. Medve karakter ez, csak éppen nem haladt (még) sehova.
Apropó, épp a 2010-es évzárás szintjén tartunk.

Ma induljunk ki annak a heti grafikonnak a frissített változatából, amit október 2-án közöltem le [az SPX 2008-as analógiájáról], arra az esetre, ha októberben nem az esés folytatódna, hanem éles emelkedés jönne - ti. akkor, egy hónapja a kettő között nem nagyon volt más kilátásban. Most így néz ki:

A korábban már felhozott analógia jön be eddig. Egy rekord erős
október visszateszteli a fej-váll alakzat nyakvonalát. Akárcsak 2008-ban?

Ezen a heti nézeten nagyon szép arányos, tanítani való a május 2 - október 4 impulzus - ld. itt az oldalsó kinagyítást. Akkor minek mögé nézni a napos, vagy annál kisebb bontású idősíkon, vagy minek a Nasdaq index júliusi csúcsával bajlódni? Hátha elbizonytalanodunk?
Noha az (1)-es jelölés mellett még mindig a kisebb idősíkok és a Nasdaq vizsgálata kapcsán felmerülő feszültségeknek szól a kérdőjel az október 4-i mélypont alatt, azért igaz, hogy ha a nagyobb képnek tiszta az értelme, akkor nem érdemes egy-egy részletnél leragadni. Impulzus, pont.

A kijelentés viszont adja a következő problémát, ugyanis amennyiben (1)-es kerek öt hónapon át tartott, akkor hogyan tehetnénk ki a (2)-es jelzést egy három hullámból álló (eddig O.K.), de kevesebb mint egy hónapig tartó emelkedésre SPX 1292-nél? Időben nagyon kevés, noha nem lehetetlen.

Régi olvasók már mondják Elliott magyarázatát. Amit a piac megtesz pontban, azt nem teszi meg időben. Ezzel az érveléssel el is lennék egy negyedik hullám esetében, de másodiknál nem vagyok boldog tőle.

Ennélfogva két irányban érdemes gondolkodnunk. Az (1)-es hullám október 4-én délután ért véget, így az október 27-én mögöttünk hagyott csúcs még csak a (2)-es A hulláma. A másik lehetőség, hogy a Nasdaq tud mindent jól és az (1)-es jelölés augusztusra kerül, a (2)-es pedig igenis itt van október 27-én. Szóval, a kettőt vegyítve az 1292-es a csúcs jelölése "(2) vagy A".

A két eltérő számozás egyetért abban, hogy kettes hullámot látunk felfelé és ez jó. Mindkettő szerint eső szakasz következik. Mivel egy-két hétre előre tekintve mindkettő olvasata bearish-bearish, így nem mondanak ellent egymásnak, tehát most nem életbevágóan fontos tudnunk, hogy hol volt az (1)-es vége. Nekünk a (2)-es csúcs sokkal jobban kell(ene).

Legjobb, ha figyelünk mindkét lehetőségre és hagyjuk, hogy a piac döntse el, (3)-as, vagy B, esetleg (B) hullám következik délnek.

Ma a (2)-es változatot dolgozom ki és arra készítek előrejelzést a következő napokra. Az 'A' alternatívát meghagyom arra az esetre, ha a váltásra továbbra is okot ad a piac. Azért hoztam szóba, hogy ne okozzon közfelháborodást, ha esetleg később meglépem az "átszámozást".

A Dow Jones indexen mutatom, mert azon a legtisztább az októberi rally szerkezete. A megfelelő hullámokat megtaláljuk a többi indexen is, de kicsit trükkösebb lenne a jelölése, ami zavarná a megértést. Így is elég "speciális", ami az augusztus 9-i (1)-es minimum óta látszik: egy alakját tekintve flat korrekcióra emlékeztető, de nem 3-3-5, hanem 3-3-3-as szerkezetű kombináció. A szerkezetnek szól a W-X-Y jelölés.

A mögöttünk hagyott október bekerült az amerikai piacok történetének 10 legnagyobb emelkedést hozó hónapja közé, amelyeknek közös "kontextusa", hogy mind magas rendű bear piaci trend idején jött létre. Érdekes paradoxon. Ha Elliott-i szempontból nézzük, akkor ez a "nagyjából" exp. flat korrekció bikacsapda funkciót tölthet be.

Ha valaki szebbet szeretne látni flat korrekcióból, akkor íme egy tiszta Elliott-i forma a DAX napi bontású grafikonján:

Vissza most már az előttünk álló két nap lehetséges szcenárióihoz. Ha a Dow 12285 és SPX 1292-es csúcsok valóban (2)-es jelölést érdemelnek, akkor nagyjából két változat tűnik a legvalószínűbbnek. 5-percesen mutatom az elsőt, amely szerint kedden, november 1-én ugyan bent volt az alacsony rendű (i)-es alhullám, de a (ii)-es korrekció még nem ért véget. Valamilyen dupla csúcsra emlékeztető alakzat készül(het):

Azon szcenáriókat preferálom, ahol tehát a nagy (2)-es már a helyén
van október 27-én. Azonban a kis (ii)-es helyzetével kapcsolatban akkor
sem lehet egyelőre magabiztosan nyilatkozni.

Az ennél agresszívabb változat szerint (itt lejjebb) már a (ii)-es hullám is a helyén van, vagy a hétfői nyitást követően gyorsan meglesz. Vagyis a medve uralma hamar hétfőn este, illetve kedden lassanként begyorsuló esés formájában mutatkozik:

Amivel óvatosan érdemes még bánni, az agresszivitás, viszont az kétségtelen,
hogy SPX 1229 / DJIA 11760 alatt a medve bármikor átveheti az irányítást

Ha mégsem foglalok állást a (2)-es csúcs helyzetéről és Elliott módszerét (majdnem teljesen) félretéve a klasszikus technikai elemzést és a csatornákat hívom segítségül, akkor a következő 240-perces bontású E-mini S&P grafikonnal mindent el lehet mondani:

Rövid távon ellentétes erők feszülnek egymásnak itt a kritikus
strukturális támpontok között. Kinek lesz "game over"?

Tulajdonképpen így láthatják a spekulánsok a piacot; bekavarodtunk egy adag fontos szint közé, ezért nem igazán mérvadó, hogy mit tesz pl. az ES (határidős SP index) 1210-1275 között. Majd akkor kezd érdekes lenni a játék, ha ezen zónát kívülről tesztelgetjük. Elliott elmélete persze, mint mindig, most is hozzáteszi nekünk a kontextust.

Végül még egy ábra, amit néha leközlök a kereskedési forgalom alakulásáról. Régen nem néztünk már rá:

"Éppen" forgalmi rekordok

Áprilisban a "A forgalom titka" bejegyzésben [link] leközöltem egy ábrát az egyes emelkedő és csökkenő szakaszok (szvingek) átlagos napi forgalmáról. Ott számos bizonyítékot és következtetést szedtünk csokorba a 2009 óta tartó emelkedés korrektív jellegéről pusztán a forgalom alapján. Aki akarja visszalapozhat, most viszont a mi a valószínűsége, hogy vége a felfelé trednek, kérdés megválaszolásához hívjuk segítségül az ábra friss adatokkal ellátott változatát. Összességében a volumen mintázata inkább a végleges fodulat mellé áll, de épp csak hajszálnyival:

2009-ben a rally első szakasza 304 millió darabos, igen magas átlaggal indított. Azóta minden újabb emelkedő szakasz csökkent vagy stanált, egészen májusig. A közbeékelődő korrekciók (esések) átlaga (piros számok) rendre meghaladták a megelőző emelkedő szakaszok (zöld számok) hasonló értékeit. A legmagasabb átlagos értéket természetesen a 2010-es flash crash körüli Intermediate, vagy Primary szintű két hónap bear piac hozta össze a maga 311 millió darab részvényével. Most 10 napja tart az esés és 324 millió az átlag, tehát erőteljesebb, mint korábban bármelyik eső vagy emelkedő szakasz, de azért nincs messze az imént említett 311-től. Én úgy tartom, hogy 25%-os eltérésig a szakaszok átlaga közötti különbség nem szignifikáns, lehet akár véletlen körülmények műve is.

A megelőző emelkedő szakaszhoz mérve - 198-ról 324-re - 64% a növekmény, ugyanez az érték 2010 májusában 72% volt.

Meglehetősen hasonlítanak ezek a "mintázatok" egymásra, de ne felejtsük, a 324 milliós érték egy ideiglenes szám, egy folyamatban lévő, de még nem befejezett eső szakaszról. Egyelőre még a legnagyobb forgalmú napok is kísértetiesen hasonlítanak: 647 millió akkor áll szemben a mostani 656 millióval. Szóval még kevés a forgalom, de végül kijöhet belőle a trendforduló.

A forgalom titka

Van aki bedől, van aki leleplez

Mindig az SPY, azaz az S&P 500 index ETF forgalmi adatait elemzem, amikor a volumenről írok. Azért nem az egész tőzsdéét, vagy az indexben szereplő részvények összességét, mert ott az egyszeri, rendkívüli tranzakciók hatása torzítaná a forgalmi adatokat. A SPY iránt minden nap akkora az érdeklődés, amekkorát a vételi és az eladási szándék generál. Magát a részvénykosarat viszont meglökheti egy-egy speciális tranzakció, aminek semmi köze a piacok lélektanához, így kiugró forgalmat okozhat egy felvásárlás, vagy egy új kibocsátás, átkötés, más szóval valamilyen egyszeri technikai művelet.

Ha ezt így tisztáztuk, akkor figyeljük meg azt a tanulságos mintázatot, amit a SPY forgalma mutat nekünk a 2009. márciusi mélypont óta:

Az ábrára kattintva felnagyítható (új ablakban nyílik)

Az átlagos napi forgalmi adatokat tüntettem fel az árfolyam grafikonján. Az emelkedő "szving" szakaszokhoz tartozókat zölddel, az eső szakaszokét pirossal. 2009 március - június időszakban találjuk a forgalom szempontjából legerősebb emelkedést; a fordulat utáni kickoff [magyarul: kezdőrúgás] 304 milliós átlagos szintjét azóta sem tudta megközelíteni egyetlen emelkedő szakasz sem. Legközelebb hozzá a 2010 júliusában nekirugaszkodó szakasz járt, de 202-es értéke szignifikánsan, 33%-kal elmarad az említett forgalmi csúcstól.

Elliott-i szempontból tekintve erre a mintázatra, leginkább zigzag alakzatra következtethetünk. (Zigzag alakzatról beszélek tavaly október óta, igaz akkor még a januári végződésben bízva így ábrázoltam: [link] sematikusan).
A kiindulási ponttól, a 67,10-es minimumról a forgalom balról jobbra csökken. Az alakzat két impulzív szakasza közül (A és C) a C-ben általában rendre elmarad az alhullámok forgalma az 'A' azonos szakaszaitól, esetleg lehet nagyságrendileg hasonló. Az ábráról leolvasható 304(kickoff)-174-181 - nagy korrekció - 202(kickoff)-188-134 sorozat teljesen megfelel ennek a leírásnak, különös tekintettel arra, hogy az Elliott-i értelmezés szerint a 188 és a 134 alatti szakaszokat egyben kellene számba venni és kivárni a még hiányzó, volumen szempontjából ugyancsak csökkenő-stagnáló utolsó emelkedő hullámot. Ha összevonom a két szakaszt, akkor egyébként a 2010. szeptember-február időszak teljes átlaga 163 millió lenne, amit a 2009-es 174-hez hasonlítanánk. Mondom, Elliott-i értelmezésben másképp definiálnánk az alhullámokat, mint ahogy azt az ábrán tettem.

Ha a két éve tartó emelkedés az uralkodó trend lenne, azaz az impulzus lehetőségét keresnénk, akkor balról jobbra növekvő forgalmat szeretnénk látni, nem pedig fordítva. Persze ehhez nem kell Elliott, Richard Wyckoff óta tudjuk, hogy a forgalom=üzemanyag. Ha csökken, akkor a tankból kifogyóban az üzemanyag, azaz az irány fennmaradása az emelkedőn erősen megkérdőjeleződik.

Persze, tele a padlás az olyan esetekkel, amikor a bróker felhívja az egyszeri ügyfelét, hogy van egy rossz híre, meg egy jó. A rossz az, hogy az ügyfél minden pénzét elbukta, a jó az, hogy kis forgalommal. Nos, itt látjuk a viccet életre kelni.

Az egyes szakaszok átlagos forgalmának összehasonlítása igazolja az emelkedés korrektív jellegét, míg Elliott 5-3-5-ös felépítésű zigzag alakzata megmagyarázza nekünk, miért nem ért még véget, miért tart ilyen sokáig.

Tegyük viszont félre Elliott hullámait, mert ma nem elsősorban az ő vezérlőelveit alkalmazom, hanem klasszikus forgalmi elemzést. Józan ésszel belátható, ha azonos nagyságrendű vételi és eladási szándék van egy piacon, akkor az árfolyam változatlan. Ami az árfolyam emelkedését látva eszünkbe jut, az legelőször nyilvánvalóan a vevők számának növekedése, a vételi szándék erősödése.

Lehet, de korántsem "nyilvánvaló(an)".

Ha például egy eső trendszakasz végén a short pozíciókból való menekülés előbb erőteljes vételi oldalt, nagyszámú vevőt produkál, majd a vevők száma nem növekszik tovább, ellenben az eladók elbizonytalanodnak, netán feladják a meggyőződésüket, vagy csak egyre kevésbé aktívak, akkor az ár azonos (esetleg csökkenő!) számú vevő jelenléte esetén is növekedni fog. Azaz kárognak, hitetlenkednek, de egyre kevesebbet shortolnak, vagy ugranak ki a vételi pozícióból. Más szavakkal, noha az árfolyam haladási irányával ellentétes véleményüket hangoztatják, már nincs a véleményük mögött cselekvés, valós eladási tranzakció. Az árfolyam simán emelkedhet tovább azonos számú vevő mellett, csak az eladók száma, ereje, eltökéltsége legyen kevesebb. A jelenség a csökkenő forgalmú emelkedésen érhető egyértelműen tetten.



Korrekcióban az árfolyam a vevők számának növekedése nélkül is emelkedhet


Az illusztráció logikájával tovább játszadozva minden további eshetőséget előállíthatunk, ami az ár elmozdulását okozza, de azt értsük meg, hogy a csökkenő forgalmú emelkedések, bármeddig tartsanak ki, a klasszikus forgalomelemzés szerint (is) korrekciók. Ezzel szemben a hosszútávon fenntartható emelkedéseket a vevők számának növekedése hajtja. A növekvő forgalom hiánya az irány fennmaradását alapvetően megkérdőjelezi. Ráadásul a forgalom csökkenése itt a SPY-ben annyira szignifikáns, hogy abból a 2009-es mélypont óta a vevők számának csökkenésére is következtethetünk, csak mivel az eladók még gyorsabb ütemben fogynak, ezért az ár tartósan emelkedik. A fenti ábra ezért talán úgy lenne a leghelyesebb, ha a vevők halmazát is zsugorítottam volna.

Honnan veszem, honnan tudom, hogy csökken az eladók száma, meg azt, hogy feladják az eladók? Nem "tudom", hanem következtetek: ha egy emelkedésben nem növekszik a forgalom, akkor az azt jelenti, hogy az emelkedés ellenére azonos, vagy kevesebb vételi erő van jelen.

Bár, ha nagyon akarom, akkor egy kis rendhagyó "Elliott-elemzéssel" ezt is kézzelfoghatóvá tehetem. Találtam ugyanis valamit.

Ha egy alacsony Subminuette szintű korrekciót látunk, az nem sokat, legfeljebb a day trader-ek, (hétfői) nyitóban, zavarosban belelkesülő amatőrök egy jelentős részét vezeti félre. Viszont ha felmegyünk Ciklus, vagy Szuperciklus szintre, ott egy korrekció már a hosszú távú befektetőket és a professzionális szint legnagyobb részét, sőt kifejezetten az elliottosokat is csőbe húzza. Azaz egyenesen az a funkciója, a feladata, hogy szinte mindenki tévedésbe kerüljön. Aki Elliottal dolgozik, az is kérdőjelezze meg, hogy van-e értelme egyáltalán a módszernek, vagy próbáljon meg a vezérlőelvek félresúlyozásával, netán szabályok áthágásával valami hosszú távú bullish értelmezést kreálni. Hogyan lehetne az Elliott módszerében csalódó, kiábránduló érdeklődők nagyságrendjét szemléltetni? A Socionomics tudományában újabban bevett gyakorlat az internetről gyűjtögetni számadatokat, mondván a globális társadalmi hangulat kézzelfoghatóan visszamérhető a web használatból. Vettem akkor magamnak a bátorságot, és a Google statisztikáit, hogy megnézzem, hányan keresnek a világon információkat Elliott hullámairól. Íme, az ábra a csúcsán 2010-ben átlendült érdeklődésről:

Forrás: Google, az A-F jelzéseknek nincs köze a bejegyzés mondandójához

Mindenki megzavarodik az emelkedés 25 hónapos hosszától és 100%-os mértékétől, mert korrekciónak titulálni egy ilyen rally-t micsoda dolog! Éppen ez a lényeg; a trend olyan magas szintje korrigál, ami nemhogy csak egyszer fordul elő egy ember életében, de nagyon sokan élték le úgy az egész életüket (elemzők, tréderek, könyvszerzők), hogy nem tapasztaltak meg ilyen nagyságrendeket.

A záró gondolat erejéig még visszatérve az index ETF forgalmára és annak üzenetére, ha olyan emelkedést látunk, amelyet nem kísér, nem erősít meg növekvő forgalom, akkor az korrekció, amelyben a forgalom csökkenésével egyre magasabb egy éles fordulat kockázata. Ráadásul, ha eljön az ideje, akkor a fordulat az eleve fáradt vételi oldal és az erőviszonyok drasztikus megváltozása miatt igen hirtelen lehet.