Építőelemek

Elliott hullámokról, alakzatokról az első magyar nyelvű könyv

Mától a Cimballi oldalon bárki megrendelheti és egy nap alatt kézhez kaphatja a Kerülj Előnybe Elliott hullámaival! tréning Építőelemek alapozó jegyzetét, amely sűrű 64 oldalon 27 ábra segítségével, magyar nyelven mutatja be azt a logikát, amellyel Elliott 80+ évvel ezelőtt nagyszerűen dekódolta a tőzsdei árfolyamgrafikonokat.

Az első rész (az első 27 oldal) tartalomjegyzéke, melyből a mai bejegyzésben leközölt részlet is való:
Filozófia és a tőzsdei valóság - Felfedezés az alapvető sémáról - Az impulzus öt hulláma - A ciklus két oldala - Fraktálszerkezet és logaritmikus spirál - Trendek, szintek, jelölések - Csordaszellem és a biológiai magyarázat - Társadalomtudományi hipotézis - Karakterjegyek

ELSŐ RÉSZ - SÉMA ÉS PSZICHOLÓGIA

Az Elliott-i hullámelmélet önmagában nem kereskedési módszer, hanem a természetben megfigyelhető növekedési modell, amely egyszerre alkalmazható a társadalmi folyamatok, a kultúra, a politika, és ami nekünk fontos, a tőzsdei árfolyamok értelmezésére és az értelmezésből levezethető várakozások megfogalmazására. Véges számú, ismétlődő alakzat és az összekapcsolódásuk definiálásával írja le a pénzügyi piacok viselkedését, végtelen fejlődését és fel-le ingadozását. Segítségével az aktuális árfolyamszint trenden belüli helyzetére, a következő elmozdulás irányára és nagyon gyakran a mértékére vonatkozóan is egészen specifikus szcenáriókat, vagyis forgatókönyveket állíthatunk fel. Fontos a többes szám, mert szinte sohasem egy, és csakis egy lehetséges kimenetel van, nemcsak egyféle előrejelzés készíthető. Elliott elmélete bizonyos szabályszerűségek mentén egyszerre többféle álláspont és szcenárió létjogosultságát is elismeri. Sok érdeklődőt elriaszt ez a tulajdonsága, pedig a tömegben cselekvés pszichológiai folyamatai által űzött árfolyamok világában nincs egyértelmű bizonyosság, mindig több kimenetel lehetséges.

Gyakran pálcát törnek a hullámok alapelve (Elliott Wave Principle - röv.: EWP) felett, mondván, hogy Elliott elméletét alkalmazó elemzők sokszor eltérő értelmezéssel állnak elő ugyanazon árfolyammozgás kapcsán. Ezért tévesen arra következtetnek, hogy szubjektív az alkalmazása. Máskor az EWP ellen érvelve hibának róják fel, ha több alternatíva marad az asztalon egy mozgás értelmezése kapcsán. Márpedig a piacok objektív valóságához épp a többféle alternatívában gondolkodás, sokszor a több irányra felkészülés áll közel. A legtöbb kereskedő gyenge pontja, hogy nem képesek a piac mindkét oldalát meglátni. Amint valamilyen módon véleményt alkottak az irányt illetően, azon nyomban egyben ragaszkodni, kötődni is kezdenek hozzá, így kizárólag a piac kiválasztott oldalát hajlandóak végiggondolni és kereskedni. A tőzsdén az objektivitás a többfelé gondolkodás képessége, amely a tőzsdei kereskedő legjobb érdekeit szolgálja. A kezdeti véleményünk sokszor, sőt akár az esetek több mint felében nem állja meg a helyét. Legjobb, ha ezt gyorsan felismerjük, és máris váltani tudunk az addig alternatív megoldás irányába. A legtöbben azért nem rendelkeznek a gyors váltás előnyével, mert noha az árfolyam mozgása nem erősítette meg az elképzelésüket, még mindig a kezdeti és egyben egyetlen lehetőségükre összpontosítanak.

Elliott rendszere a többféle lehetséges kimenetel ellenére is képes a szabályaival meghatározni az egyes szcenáriók érvényességi határát. Az elméletet alkalmazó kereskedő egzakt módon, és objektív szempontok mentén tudja kijelölni azt a pontot, ameddig a piac igazolja az általa valószínűbbként preferált forgatókönyvet. Másrészt az ún. vezérlőelvek útmutatásával mindig lehetséges a különféle, ki nem zárható szcenáriók rangsorolása a bekövetkezés valószínűsége szerint. A rendszer objektivitása nem elsősorban a szcenáriók rangsorolása tekintetében biztosított, hanem abban, hogy minden egyes kiválasztott szcenárió mellé egyértelműen meghatározható az árfolyamszint, amelynek átlépésével a piac érvényteleníti az elképzelést. Az ilyen kritikus szint típusú határokat az egyes alakzatokra vonatkozó szabály szintű definíciók adják.

Valószínűbb esemény és a véletlenszerűség A sikeres tőzsdei karrier egyik sarokpontját egy szemléletbeli kérdésben találjuk meg. A hétköznapokban megszoktuk, hogy a jól elvégzett munka után jár a jutalom, legegyszerűbben a havi fizetés formájában. A tőzsdén ezzel szemben a jól elvégzett elemzés és körültekintő tervezés jutalma a megfelelő valószínűséggel, de korántsem mindig bekövetkező várt esemény. Vagyis a hozadék nem közvetlenül maga a profit, hanem mindössze a jobb esély a konzisztens profitra. A kollektív emberi viselkedés által létrehozott hullámok ott vannak a grafikonon. Amikor felismerjük a nyomokat, akkor meg tudjuk állapítani, melyik kimenetelt választja nagyobb valószínűséggel a piac, melyik szcenárióban van az előny. Azonban az esetek elég nagy részében mégis valamelyik kevésbé valószínű, alternatív útra tér az árfolyam. A példa kedvéért képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amit az esetek pl. 52 százalékában követ a piac. Amikor megjelenik az alakzat, amelyből következtetünk, akkor semmiféle fogódzónk nincs arra vonatkozóan, hogy az árfolyam éppen pont most választja a gyakoribb szcenáriót, vagy pedig az alternatív Elliott-i forgatókönyvekből látunk majd egyet kibontakozni. Mert véletlenszerűen következik be az egyik, vagy a másik. Az operatív jelölés elkészítése, majd az egyéb belépési kritériumaink körültekintő megkeresése után nincs értelme sokat foglalkozni a további szűréssel, ugyanis nem lehet a vesztes kereskedési szituációkat kikerülni, vagy megelőzni. Csak annyit tudunk, hogy a preferált szcenáriónk 100-ból 52 alkalommal bekövetkezik, és 48 alkalommal nem. Teljességgel esélytelen eltalálni a sorozatot, amely szerint a kiemelt, legvalószínűbb operatív változat és a 2-3, vagy több komoly alternatíva váltják egymást; csak azt tudhatjuk, százból melyik, hány alkalommal fordul elő. A valószínűség mint piaci valóság megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját. Ha ezt nem sikerül elfogadni és a biztos kimenetel gondolatától, és az arra rámutató Szent Grál keresésétől elszakadni, akkor annak küzdés, félelem, állandó bizonytalankodás, sőt egyes esetekben blokkolás és fájdalom lehet az eredménye.

Elliott modellje épp a fent említett két sajátossága, tehát a többféle lehetséges kimenetel elfogadása és a valószínűségekben gondolkodás miatt állja meg a helyét bármilyen likvid piacon, ahol a szereplők száma eléri azt a kritikus sokaságot, amelyben a tömegben cselekvés jellegzetességei érvényre jutnak.

A piaci realitás Elliott-i ábrázolása azért jelentős, mert a főleg pusztán matematikai formulákkal kereskedési szignálokat generáló módszerekkel szemben, az EWP kontextust ad az értékeléshez. Képes meghatározni egy szignál értékű piaci jelenség előzményét és feltételekhez köthető kilátásait. A kontextus beazonosítása által alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott összefüggésben mekkora a megbízhatósága, illetve egyáltalán mikor van értelme a jelzésnek, esetleg mikor jobb figyelmen kívül hagyni egy pusztán mechanikus be-, vagy kilépési szignált.

Minden jog fenntartva.

A könyv ára PDF formátumban: 3.000 forint
vagy PDF és EPUB együtt: 4.000 forint.
Tovább a megrendeléshez (link)
vagy cimballitrading@gmail.com

Szeretnék még belenézni egy Elliott-i alakzat leírásába - [link] egy további részlethez >>>

A kiadványt 4 MB méretű PDF formátumban forgalmazzuk, vagy PDF+EPUB csomagot is lehet rendelni Az elektronikus formátum miatt nincs postaköltség és a vételár megfizetése után 24 órán belül megküldöm a letöltési linket.
Részletes fizetési majd a letöltési instrukciók a visszaigazolásban érkeznek.

Már kiegyensúlyozottnak tűnik

Még mindig az előző értelmezések hátán mászik északnak az alábbi jelölés alapján a végéhez közelítő impulzus. Annyit kellett módosítani, hogy az [i]-es pozícióba visszahoztam az indító diagonált, a másik, hogy a március 2-i csúcs tényleg [iii]-as volt, de nem a trend vezető szintjén, hanem csak az ábrázolt lökéshullámon belül. Ezért történt, hogy nagyobb korrekciót várva, ezen a legutóbb publikált ábrámon > https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOzzmpVWk2c0VARHqkklSqV17_w-pJnmhqEULI3g0dnch4LSwIPzsMF4Da8AdLnaX_Y-429sZj2y4VEoE4_5tKL2yflk9yqCcnVHJJwQyq5RhGdqMFJPNDIPWlHZySavTNEsoZBqlfFZU/s1600/MAR6_SPX_Hourly.JPG (a) egységnek jelölt hullám valójában a teljes, de eggyel alacsonyabb rendű négyes hullám korrekció volt. Más szavakkal nem a decemberi esés párja, hanem csak a január 10-13. időszak kettes hullámmal voltak tesók.

Nagyításért Klikk az ábrára!

Ezzel a variációval sok egyensúlytalanságot, feszültséget sikerült feloldani. Szépek az arányok, ami öt hullám kell legyen, az ténylegesen ötös szerkezetű trendmozgató alakzat, középen egyértelmű a vihar szeme, a szűz terület, és mindenütt érvényre jut a váltakozás is.

Ha a március 6-i piros Minute [iv]-es minimumból felfelé jobban belenézünk a szerkezetbe, és azt feltételezzük, hogy még egy marginális csúcs hiányzik, akkor zárás után, íme a rövid távú kép:

Csak SPX 1373-75 elesése pecsételné meg a 3-4 hónapja északnak utazó hullám sorsát, de egy új csúcs esetén rögtön 1390-re emelkedne a kritikus támasz szintje.

Közjáték

Néhány napja kaptam egy bírálatot, amire határozottan vissza is válaszoltam. Azt rótták fel nekem (névtelenül), hogy január 17-én másnapra komplettnek vártam az északnak tartó alakzatot, sőt még azt is megengedtem magamnak, hogy azt mondjam "órák kérdése" a felfelé tartó trend vége.

Akkor nem triggerelődött a short. Ott és abban az órában ahová vártam, nyitás után megtorpant az árfolyam, szédelgett egy kicsit és gyakorlatilag egy könnyed oldalazás után semmit sem mutatva a nagy medve vad karakterjegyeiből, tovább ment felfelé a piac. A történet egésze, a figyelmeztetéseim a további emelkedés veszélyére ott van, aki akarja visszanézheti januárból, de nem ezzel kapcsolatban írok most, hanem arról, ami egyébként generálisan eszembe jutott az esetről. Nem is a bírálomról lesz szó, hanem generálisan a kereskedői szemléletről. Amúgy is mindegy kinek van igaza. Mert igaza csak a piacnak lehet.

Az "órák kérdése" bejegyzés után, a következő rajzok már folytatódó emelkedésről szóltak, eleinte 133x-es SPX célárak mellett, lépésről-lépésre időben és pontban egyre messzebre tolva a 2009 márciusa óta folyamatban lévő bear piaci rally végét.

Gondoltam, visszanézek más fórumoldalakat, hogy amikor megemeltem a célárakat, megváltoztattam az előrejelzést, miket idéztek erről és mi volt a visszhangja. Na, ebben van a tanulság! Összefoglalom, viszont direkt csak tartalmilag idézem ide: 'Azért, mert két nappal tovább tart az emelkedés, Cimballi már a végtelenbe vetíti a bull kilátásokat. Ennek itt akkor is vége lesz csak megmanipulálták'. Hozzáteszem olyan hozzászólóktól való a vélemény, akik előzőleg örültek az "órák kérdése a rally vége" bejegyzésemnek. (Ja, és több mint két éve nem tágítok az álláspontom mellől, miszerint a nagy emelkedés bear piaci rally, azaz felfelé tartó korrekció és a Szuperciklus szintű uralkodó bear trend továbbra is él. Amint vége, 100%-nál nagyobb mértékű retrace következik be.)

Hogy is van ez? Akkor nem is engem követnek, nem? Hanem?
Az a jó. Pont arra sarkallok mindenkit, hogy ne kövessen sem engem, sem mást. Úgy olvasson a blogban mindent, mint EGY véleményt.

A hatékony piaci hipotézis szerint a befektetők információkat gyűjtenek és azok felhasználásával jutnak el a piacokkal kapcsolatos következtetéseikhez. Vagy minimum ezt szeretnék hinni magukról. Elliott hullámokról szóló felfedezése nyomán indult Socionomics tudomány szerint korántsem ez a helyzet. A kereskedők, vagy befektetők "tipikusan arra használják az információkat, illetve mások véleményét, hogy racionalizálják saját hangulatvezérelt ötleteiket" (Építőelemek - a magyar nylvű Elliott könyv - 19. oldal).

"A vételi, vagy eladási szándék teljesen szubjektív módon, érzelmi szikrából fogant", így a piaci szereplők olyan véleményeket és információkat keresnek, amivel alátámaszthatják azt, amit egyébként már réges-régen eldöntöttek a megnyitandó pozíció irányával kapcsolatban. Ennél csak akkor vadabb a keresés, ha már pozícióba is léptek.

Így lesz a magamfajta fickó az elemzéseivel barát, vagy ellenség. Mint ahogy akkor januárban az előrejelzés megváltoztatása miatt megváltozott a megítélésem is.
Ilyenek vagyunk mi emberek. A hasonlóság, az azonos vélemény gyönyörködtet. Viszont a tőzsde nevű játéktéren jó ha vigyázunk az ilyen típusú elcsábulással.

Indikátor csúzli (slingshot)

A divergencia az egyik fogalom, amellyel technikai elemzésről szóló tanulmányaink kezdeti szakaszában először talákozunk. Sokféle típusa létezik, legnépszerűbb a könnyen felismerhető egyszerű indikátor divergencia. Bull piacon felfelé haladva az árfolyam új maximumot ér el, miközben az indikátorpanelre kihelyezett ROC, Stochastic, RSI, vagy MACD nem teszi ezt meg. Röviden mint "egyszerű divergenciára" hivatkozunk rá, de a bull piaci változat szakszerű megnevezése oszcillátor alacsonyabb tető divergencia. Elliott szerint ilyen divergenciákat látunk azonos trendszinthez tartozó 3. és 5. hullámok között. Tőle tudjuk, hogy ha nem is feltétlenül rövidebb, de techikailag minden szempontból gyengébb az 5-ös hullám. Alacsonyabb sebességgel halad, mint a 3-as, ezért alacsonyabb momentumérték kapcsolódik hozzá.

Egy korábbi írásomban kifejtettem, hogy a piacok megértéséhez milyen perspektívát adnak a momentum indikátorok, illetve mi a leggyakoribb félreértés velük kapcsolatban. Visszatekintés a "Kétféle trend" című írásra: [link]. Az egyszerű divergenciáról elsősorban a trend lassulása, vagy átmeneti szünetelése jusson eszünkbe, erről szóltam egy bő éve. Igen konkrét kontextusra vonatkozó fogódzó kell ahhoz, hogy divergenciából trendfordulóra következtessünk.

Elliottnak a szentimentre, illetve a momentumra vonatkozóan volt olyan további felfedezése, aminek nyomán eljutunk egy másfajta divergencia, a csúzli jelenségéhez. Azt figyelte meg, hogy a legjobb 3-as hullámok olyan mély 2-es hullám korrekciók után alakulnak ki, ahol a szentiment alacsonyabb mimimumot ért el, mint előzőleg az 1-es hullám kiindulásának pillanatában volt. Ez kereskedési szempontból sokkal érdekesebb tájékozódási pontot ad, mint az egyszerű divergencia. Ha a szentiment indikátor új mélyponton van, azt jelenti, hogy még a bear trend mélypontjánál tapasztalt mértéknél is erősebb a félelem. Eközben az árfolyam ugyan sokat korrigál vissza az egyes hullámból, de végül mégis magasabb aljat alakít ki. A szentiment felméréseket ebben a konstellációban helyettesíthetjük egy momentum indikátorral is, hiszen ahol - akár rövid távon is - tetőpontjára hág a riadalom, ott bizony a begyorsuló esés hatására könnyen negatív csúcsot dönt bármelyik momentum oszcillátor.

Nem minden nap jön szembe az ilyen hullámszerkezetből adódó csúzli, leginkább az 1-2-es hullámok sorozatában két kettes hullám között találunk rá, vagy néha flat korrekció A és C hullámai között, amennyiben a C vége nem haladja meg az A pontot. Az ilyen impulzus elején kialakuló csúzlikat (angolul: slingshot jelenséget) ábrázolja a mai első grafikon.

Bull trend alatt a momentum alacsonyabb alját nem erősíti meg az árfolyam mozgása, hiszen ott magasabb aljakat látunk. Ez azt jelenti, hogy erős volt a bearish szentiment, ami momentumos visszaesést váltott ki, megnőtt a shortok iránti lelkesedés, de a piac mégsem esett új mélypontra, magasabb aljat alakított ki. A túlzott lelkesedők csapdába kerülnek, az árfolyamot kilövi a csúzli.

Ennél a változatnál sokkal gyakrabban találkozunk a különböző rendű 4-es hullámok vége közötti csúzlikkal. Már jó ideje halad a trend, mígnem egyszer korrekció következik be. Alacsonyabb szintű 4-es hullám alakul ki, vele a momentum is visszaesik. Rövid pihenő után a trend ismét felfelé folytatódik, majd a shortosok egyre többen gondolják úgy, hogy elég volt már az emelkedésből. Beleadnak. Most már magasabb rendű 4-es alakul ki, de a longok szilárd kezekben vannak és úgy élik meg az esést mint újabb vételi lehetőséget. A shortokat ismét zárni kell, a piac ugyanis kisvártatva új maximumra ér. Az ábrán itt a konkrét példában a (4)-es és a iv-es, valamint később a iv-es és a [4]-es hullámhoz tartozó szinteket és RSI értékeket hasonlítottuk össze. Mindkét párosra igaz, hogy ár tekintetében magasabb aljakat képez, míg az indikátoron a 4-es hullámok sorozata rendre egyre alacsonyabb, vagy egyenlő minimumot formáz.

A szakzsargonban bullish csúzlinak nevezett jelenség teljes neve oszcillátor alacsonyabb alj divergencia. A belőle levont következtetés pedig egyszerűen csak folytatódó emelkedő trend.

Bull trendben az egyszerű divergenciát az indikátortetők és az árfolyamcsúcsok összehasonlításával detektáljuk, míg a csúzlit az indikátor aljak és az árfolyamvölgyek viszonya adja össze. Bear trendben ennek a fordítottja igaz.

A Kerülj Előnybe! haladó tréningprogramon egy egész napot szánunk az ilyen RSI indikátor segítségével fellelhető kereskedési szituációk definiálásának. Még 2 hely szabad a májusi programon. Tovább a részletes ismertetőt tartalmazó aloldalra: [Kerülj előnybe! Elliott hullámaival és RSI-vel]

Diagonál belül és kívül

Előbb a korábbi ábra frissítve, majd egy nagy záró diagonál átdolgozás, amiről már február első napjai óta folyamatosan beszélünk, amikor a tágabb kép szóba kerül. Érdemes lehet a diagonál jegyében a kék [i]-[ii]-[iii] jelzést [a]-[b]-[c]-re cserélni és a március 1-i ortodox csúcsot az ED magasabb szintű Minor 3-as hullámának jelölni. Ekkor a felfelé tartó Ciklus szintű trend már májusra véget érhetne és nem lenne egy sekély [iv] korrekció után még további [v]-4-5, vagyis két emelkedő szakasz, amely kitartana akár a nyár közepéig is. Akkor lehet pontosabbat mondani, ha már látjuk, hogy a legutóbbi két korrekcióhoz (egyik november, másik december) mérten melyikhez lesz a mostani esés arányos.

60 perces SPX-en a hosszú hetek óta működő értelmezés a december 19-től
elindult impulzív szerkezetről, [iv]-es célszintjeivel

Az utóbbi szűk 3 hónap emelkedése hosszabb, de alacsonyabb szögben
haladt - megfontolandó nagyobb hangsúlyt adni a napos kép diagonál értelmezésének