EURUSD saga

Minden második bejegyzésem az EURUSD-vel kapcsolatos. Lesz majd más is, vagy átnevezem a blogot Ájrousdé és többiekre, legalább előbbre kerül, ha valaki abc sorrendben tartja nyilván a látogatott webhelyeit.

Itt a Portfolio.hu, december 17-i Meghökkentő jóslatok 2010-re cikkéből egy részlet:
"A Saxo Bank véleménye szerint valamikor 2010 folyamán az amerikai fizetőeszköz árfolyama visszapattanhat, mert a dollárban felvett hitelt magas kamatozású devizában elhelyezni túlságosan könnyű és nyilvánvaló ügylet ahhoz, hogy túl sokáig büntetlenül lehessen folytatni. Ráadásul a japán jen sem fejezi ki hűen a hatalmas adósság és az öregedő lakosság terhével küszködő japán gazdaság valóságos helyzetét, összességében tehát a jen gyengülhet a dollárral szemben a jelenlegi 90 körüli szintről 110-ig."
A technicista olvasónak ebből a félig-meddig fundamentális magyarázatból egy valamin meg kellett, hogy akadjon a szeme. "Túlságosan könnyű és nyilvánvaló ügylet". Erről szól a december! Meg a karácsonyról. Ending diagonal alakzatok (ékelődés) a részvénypiacon, többszörösen összetett 5. hullám az EURUSD devizapárnál. Túl egyértelmű trend, amikor a tömeg elfoglalja a helyét az egyik oldalon, miközben egyébként már lassú disztribúció folyik. Úgy értem, ekkor jelennek meg ezek az alakzatok.

Viszont ma nem filozofálgatni szeretnék, hanem egy rendhagyó Elliott-fogással következtetni a hullámok számozására és pár szóban kifejteni, hogy az elsődleges erősödő dollártrend milyen "meghökkentő" szinteken érhet véget.

Ha a mostani - napokra, egy-két hétre előremutató - helyzetet szeretnénk értékelni, ahhoz 60 perces grafikont kell elővenni és kb. "minuette" szinten számolgatni a hullámokat, ami azt jelenti, hogy az elsődleges trend szintjénél 3 (esetenként 4-5) szinttel lejjebb dolgozunk. Ezt csak azért mondom, mert a most következő ábrán a kék trendvonal mentén haladó a feltételezett "minute" v.-ig tartó óriásinak tűnő hullám valójában teljesen arányban van múltkori napi grafikonon zárójelben kis római számmal jelölt társaival. Ezen a szinten, - nem, másképp mondom ebben a "nagyításban" - borzalmas bonyolult számolgatások lehetségesek, ezért így könnyű hibát véteni. Elkészítettem ugyan a számozást, de azután mást gondoltam ki és inkább valami olyasmit mutatok, amit könnyebb követni, mintha kifejteném, hogy miért és milyen alhullámokra tagolódik a sorozat és miért épp a piros 11-es pontban lenne a helye a iii. számnak. Az egyszerűsítés során az imént említett iii. fel sem került csak a biztos C - i. - ii. hullámokat számoztam és előre jeleztem az v. lehetséges helyét. Közben egy piros tollat végigvezettem a grafikonon aszerint, hogy én mit láttam egy egységnek a trenden belül:

Ha bárki csak annyit tud, léteznek az megnyúlt (extended) hullámok, akkor annélkül, hogy évekig tanulná a számolgatásuk bonyolult tudományát simán következtethet arra, amit mondani szeretnék.

Nem törtünk lefelé tartó trendvonalat
Először is, többen rajzolták a fórumon azt a trendvonalat (például Lemir, Ha.), ami december 3-án indult és azóta töretlenül halad dél felé. Akkor ez nem lehet valamilyen szinten egyetlen Elliott-hullám, vagy csatorna? Az "eset" önmagáért beszél.

Mikor törik egy trendvonal?
Másodszor, akkor törik egy trendvonal, ha lefutott az összes alhullám. Ha nincs az impulse alegységeiben összetett szakasz, akkor - mindenki tudja - 5 hullám után, ha egy extension van, akkor újabb négy adódik hozzá, ezért tehát 9 után. Így lehet még 13, vagy 17, vagy 21. A lényeg, hogy közben kevés legyen az átfedés a hullámok között és szúrjuk ki a háromszögeket, az új extrém értékkel rendelkező megnyúlt lapos korekciókat és az ékeket, mert azok kibabrálnak velünk, ha úgy nekiállunk számolni, mint ahogy most tesszük. Mert most az következik, hogy megszámoljuk a piros szakaszokat. 19! Nem egy híjján húsz, hanem kettő híjján 21! A folyamatban lévő 20-as számú korrekció + egy új minimum kell és véget ér egy megnyúlásokat tartalmazó impulse hullám, ami leginkább az római v. lesz. Vagy esetleg még csak a iii. Egyet jegyezzünk meg: az összetett/megnyúlt impulse hullámok 9, 13, 17, 21 ... alhullám után érhetnek véget. Ennek a számozási metódusnak nagy tapasztalat nélkül is hamar hasznát vehetjük.

Mire készüljünk?
Harmadszor mi történik a trend törése után? Korrekció. Méghozzá, mivel tudjuk, hogy ez egy valamilyen szinten harmadik, vagy ötödik hullám volt, ezért vagy a teljes trend korrekciójára, vagy egy negyedik hullámra készülünk fel, ami utóbbi nem mehet az i.-es területére, azaz 1,4829 fölé.
Azért ha longolunk, a stop a 21. hullám után is legyen kéznél, mert ha újabb minimum jön, mielőtt még egy jelentős retrace kialakulna, akkor túlságosan messzire mentünk az egyszerűsítéssel. Jelentősnek tekinthető az 1,4600-ás szint megközelítése, ami Fib. 38,2%-nak felel(het) meg.

Mi a gyakorlati haszna a fenti okfejtésnek?
Ilyenkor feszesebbre húzom a stopot, ha még megvan a short, illetve agresszív fordítást is bevállalok, ha az ismert indikátorokon feltűnnek a divergenciák, amelyek a trend lassulására utalnak.

Sokan kérdezik, hogy hol lesz az elsődleges trend vége. Arról az erősödő dollártrendről van szó, amelyiknek a 2. hulláma november 25-én ért véget. Igazán valószínű célárat nem lehet még mondani, hiszen nagyon az elején járunk még a 3. elsődleges hullámnak. Következtetni viszont bármikor lehet.
Egy 3. mindig meghaladja az 1. hullám végét. Az EURUSD esetében ez 1,2330, még 2008. végén. A 4. hullámban a korrekció nem érhet majd fel eddig a szintig, így egy 38,2-es Fibonacci retraceben gondolkodva 1,0550-es szint adódik. Onnan a Fib. 38,2% 1,233.
Elvileg lehetne egyenlő az 1. és 3., ezért 1,17 is szóba jöhet, de akkor nem lesz hely a 4. hullámnak. Akárhogy is, ezek nagyon távoli (innen kereskedhetetlen) dolgok pipben is, meg időben is. Később kell rá visszatérni.

A Saxo jóslatára visszatérve: nem szeretem, ha bennfentes, szakértő körök velem egy irányba nyilatkoznak. Amúgy is mindig tépelődöm magamban és vitatkozom másokkal rajta, hogy valóban létezik-e a gigantikus mértékű dollár carry-trade, azaz, hogy felveszem a majdnem-ingyen-dollárhitelt, eladom a felmarkolt dollárt és a másik devizában vásárolok valamiket, amiknek magasabb a hozama. Vagy egyáltalán van hozama. Igen. Elvileg még akár forintra is lehetett váltani és betenni magyar államkötvénybe. Amerikai állam ad 0,25% + közvetítői haszon költségszinten dollárt, átváltom forintra, odaadom a magyar államnak 6-10+% között. Közben a forint erősödik 10-20+%-ot, azaz annyival több dollárt ér. Király! Mi kell még?

Megmondom! Időben LElépni, mielőtt a dollár beerősödik.

Kellemes Ünnepeket!

A FED esete a technikai elemzéssel

Egyre többen vagyunk, akik a technikai elemzést (TA) használjuk, de nem olyan rég, mondjuk a '70-es években, amikor még csak egy szűk réteg volt a beavatottak köre, könnyen "sarlatánnak" bélyegezték, aki előhúzott egy grafikont. Az alábbi kis idézet - amit hétvégi lazításnak szánok - arról tanúskodik, hogy igencsak lassan kúszott be a módszertan a fejekbe, de még olyan fejekbe is, akik a világ pénzügyeit irányítják.

Íme egy jegyzőkönyvrészlet fordítása, amelyben a FED rácsodálkozik a TA használhatóságára. C.L. Osler and P.H.K. Chang, Staff Report No. 4, Federal Reserve Bank of New York, August 1995.
Alcím: "A fej-váll alakzat nemcsak képzelgés"
"Úgy tapasztaltuk, a technikai elemzés annak ellenére statisztikailag szignifikáns profitot eredményez, hogy nem összeegyeztethető a közgazdászok hatékony piacról alkotott véleményével".
Előzmény: 1995. nyarán a FED sikeres intervenciót hajtott végre az USD védelmében. Akkoriban a pénzügyi sajtó a siker egy részét az újonnan alkalmazott TA elveknek tulajdonította. A pletyka a fenti belső jelentést olvasva igaznak bizonyult.
Gondolom, azóta már tovább jutottak, de azért "Good Morning!".

5/5

Mindig halogatom, hogy végre bemutassam, mit mond Elliott elmélete az EURUSD törésről. Addig-addig, hogy már alig aktuális, hiszen már a vak is látja, itt valami fontos történik. Viszont úgy gondolom, ha valamiből tanulni lehet, akkor az sohasem késő.
A trendcsatornáról készített beírásom gyorsan kint volt, akkor ezzel mi tartott ilyen sokáig? Nos, el kellett dönteni, hogy a december első napjaiban elért csúcs az egy korrektív hullám B pontja, ami után a C-t majd 5 hullámmal később délre találjuk, de onnan visszatér az USD erősödése, vagy egy nagyobb hullámmozgás 5. hulláma, így trendforduló, vagyis maximum egy lower high-ra (alacsonyabb lokális maximumra) futja majd. Vagy valami más is szóba jöhet?

A számolgatást egészen 2008. július közepéig kellett visszavezetni, amikor is a dollár leggyengébb pillanatában 1,6038-en tetőzött. Innen indult az erősödés 1,2330-ig. Vagyis ez az óriási, de mindössze három és fél hónap út a ciklus első hulláma volt, majd erről a tavaly októberi szintről most december elejére fejeződött be a korrekció (A)-(B)-(C) hulláma, ami Fib. 78,6%-ot retracelt vissza. Ezzel azt állítom, hogy a több, mint egy éve tartó USD gyengülés ellenére a fennálló elsődleges trend a dollárerősödés. Hogyan lyukadtam ki ide? Bemutatom az utolsó gyengülő szakasz hullámainak számozását:

Ez nem más, mint egy korrekció 5 hullámból álló (B) - (C) szakasza az elsődleges trenddel szemben. Nem lehet másképp számozni, különben sérülnek az Elliott-törvények.
Az öt hullámon belül az 5. megnyúlt (összetett), önmagában is öt hullámból áll, ráadásul az megnyúlt ötödiken belül a 3. "Minute" szintű hullám ugyancsak megnyúlt. A megnyúlt jelzőt az "extended" kifejezést megfelelőjeként használom.
A megynyúlt (extended) 5. után mindig durva fordulat következik, főleg ha a C helyén van és főleg, ha eggyel magasabb számozási szinten a 3. (impulse) van utána.

Szóval ez volt az 5/5, a C vége, azaz egy szinttel feljebbről nézve az elsődleges (primary) 2. vége.

Mit jelent? A december 4-e óta tartó esés valószínűleg rövidesen korrigálni fog, de ezt a beleadásra kell majd kihasználni, ugyanis a dollárerősödés harmadik, legerősebb, leggyorsabb hullámába léptünk, ami jóval meghaladja majd az 1,2330-as szintet. Ez józan ésszel nehezen felfogható, tudom. Napok óta emésztem én is.


Folytatás (december 16, szerda):

Az extension - azaz megnyúlás - meglehetősen gyakori jelenség, szinte minden impulse tartalmaz ilyet. A számozásakor arra kell figyelni, hogy a 4. hullám nem zárhat az 1. területére, az azonos szintű hullámok közül a harmadik nem lehet a legrövidebb és az azonos alrészhez tartozó két korrekció különböző alakzat legyen.
Ez utóbbi szabály lényegi kifejtéséhez be kellene mutatnom az összes korrektív hullámtípust. Szép lenne még elolvasni is, ezért most csak maradjunk annyiban, hogy ha a 2. hullám élesen ellentétes irányban halad a trenddel, akkor a 4. oldalazva korrigál és megfordítva. Ez így nem 100%-ig pontos, de amíg össze nem ütök még vagy tizenöt beírást róla, addig a célnak megfelel.

Az extension beazonosítása számos előnyhöz juttathat bennünket, amelyek közül kettőt emelnék ki.
Az egyiket már el is mondtam feljebb: ha az 5. megnyúlt, akkor durva, meredek fordulatra kell készülni, amikor véget ér. Az EURUSD erre ékes bizonyíték, mert már napok óta nem győzzük benne kivárni a korrekciót. Pedig jó lenne eltalálni - lesz vagy 300-500 pip a felfelé kör. Egyelőre viszont lefelé potyognak a 100 pipek.
Ilyen helyzetekben szokott a piac V-alakú fordulót produkálni. A jelenség mögött sejtek egy egyszerű paraszti logikát, mégpedig azt, hogy a hosszú ötödik hullámra mindenkinek van ideje rákészülni, a sok kisebb-nagyobb kitörésével pedig újabb és újabb későn érkezőt szippant magába a folyamat. Vagyis a piac túlságosan nagy százalékban lesz bearish, vagy bullish érzelmű, így mivel majdnem mindenki az egyik oldalon áll, nincs kitől venni, vagy nincs kinek eladni. Ráadásul, mivel a táborból már rég leléptek a professzionális szereplők, ezért a pánikra hajlamos gyenge kezekben van a pozíciók nagyobb része.
A másik lehetséges haszon, hogy legtöbbször csak egy hullámszakasz megnyúlt az 5 hullámon belül. Azaz ha ez megvan, akkor feltételezve, hogy már több nem lesz, egész pontos célárakat tudunk mondani a még előttünk álló szakaszok, vagy a teljes ciklus hosszára. A közelmúltban fórumozás közben már mutattam az ehhez hasonló ábrát:


Nézzük a mi EURUSD példánkra:
Ebben a konkrét esetben két segítségben bízhattunk a számoláshoz, egyrészt, hogy az 1. és 5. egyenlő hosszú lesz, másrészt meg - mindjárt mutatom - némi fogódzót kaptunk a megnyúlt ötödiken belül is. Mivel hosszú a mozgás, ezért nem pipben, hanem százalékban kell a két szakaszt összemérni (mintha logaritmikus skálát használnánk).
1. 1,2457-ről 1,3735-re 10,19%
5. 1,3748-ról 1,5143-ra 10,15%
Elég jó, nem?

i hossza 1,3748-ról 1,4302-re 554 pip
v 1,4625-ról 1,5143-ra 518 pip
Ez a kevesebb, mint 0,5% különbség még elmegy.

Mi a tanulság? Nem elég a kirakósjáték, még sok a számolás is, szóval Elliott elveivel sem lehet könnyen, munka nélkül pénzt csinálni.

Túl messzire, túl gyorsan: Full-kontrol abnormális helyzetekben

Tboly barátom a múltkor egy hiányosság miatt kétkedett Elliott módszereiben: "Foglalkozik-e az elmélet bárhol is az egyes hullámok meredekségével és azzal, hogy az adott hullámot hány és milyen jellegű gyertya alkotja? ...nem látom a volatilitás kezelését Elliott szabályrendszerében, ez pedig nagy hiányosság, ha nincs. Ennek a naposnál kisebb timeframe-en egyre nagyobb jelentősége van az egyes extrém gyertyáknak."
Kétségtelen, hogy legyen szó bármilyen időintervallumról, a trendek végét jellemző klimaxban vajmi kevés fogódzót találunk Elliott elméletében. Mert Tboly erre kérdezett rá. Másképp fogalmazva azt szeretné látni, miként hozhatjuk ki a legtöbbet egy hullámmozgásból.

Az agyeldobós dilemma
Ha "túl hosszú" és meredek egy trendszakasz, akkor ott mindig meg kell vizsgálni a lehetőséget, nem hibás-e a számozás, nem hagytunk-e ki egy megnyúlást (extension). Persze. Na, de mi van, ha nem? Mi van, ha a tervezett - általában Fibonacci - célszintünkkel a profit javát az asztalon hagyjuk, mert a végső őrületben, vagy ahogyan Tboly nevezi, az "agyeldobásban" az ármozgás jóval messzebbre jut. Igaz általában csak nagyon rövid időre. Ha korán zártunk, könnyen begőzölhetünk és "kárpótlásul" jól ledarálhatjuk magunkat a trend beomló oldalán, ha bennmaradtunk, akkor meg úgyis túl sok profitot adunk vissza.
Ismerős helyzet, nem?

Létezik olyan indikátor, ami közelebb enged a csúcsokhoz és mélypontokhoz? Több olyan elemet is ismerünk a technikai elemzés (TA) tárházából, ami ennek a kihívásnak is próbál megfelelni, így a trendvonalak dőlésszöge, az exponenciális trendek meghatározása, a résekhez kötődő elméletek, az ROC és az MACD, de igazán hirtelen begyorsuló emelkedéseknél, vagy eséseknél ezek is csak korlátozottan támogatják a gyors döntést.

A rugó logikája
Az ilyen helyzetekben lehet segítségül hívni a DIX (Disparity Index) indikátort. Legalábbis ezt ajánlja Dan Valcu, az S&C magazinban publikált decemberi cikkében. Mostani írásomhoz a cikkben szereplő indikátor adja a kiindulási alapot, de sok szempontból Valcutól eltérően értelmezem az index jelzéseit, így eltérő konklúzióra jutok. Azért érdemei elismerése mellett hivatkozom az említett forrásra is: "Making the Most of a Trend with the Disparity Index", Technical Analysis of Stocks and Commodities, 2009. december.







Az index a középtől való eltérés statisztikai adatain alapul és más módszerekkel együtt alkalmazva alkalmas a be- és kilépések finomhangolására. A tőzsdei árfolyam, akárcsak egy rugó, annál valószínűbb, hogy visszatér a természetes nyugalmi állapotába - valamilyen referenciaszintre - minél távolabbra került attól.
Hm, ilyet már hallottunk valami Bollinger nevű embertől...
Ráadásul a "kifeszített" állapotából annál gyorsabb a mozgás, minél inkább túlvett (overbought) / túladott (oversold) a termék és minél gyorsabb a mozgás, annál inkább valószínűbb, hogy túl is lendül a középponton (referenciaszinten).

Hányszor folyik a vita a piacok túlvettségéről / túladottságáról miközben közelebbről nézve nem lehet igazságot tenni a szembenálló vélemények között! Miért is? Mert más a vizsgált periódus (visszatekintés hossza), vagy a timeframe, vagy ha meg is sikerül állapodni bennük, akkor még mindig hiányzik az objektív mérés. És íme a DIX, ami mértéket ad az abnormálisnak tűnő helyzetekben is.

Akkor lepjük meg Tbolyt, meg mindenkit, akit érdekel a képlettel:

DIX = 100 x (Ár - Mozgóátlag (Ár, N)) / Ár

Magyarul azt mutatja meg, hogy az ár egy általunk megadott mozgóátlagtól, mint referenciaszinttől, milyen százalékos mértékben távolodott el. Minél magasabban jár a Disparity Index, annál kockázatosabb vételi pozíciót indítani a mozgóátlag által prezentált timeframen. Ha az ár gyors esésben van, akkor a fordítottja igaz, azaz minél alacsonyabban van a DIX, annál nagyobb egy korrekció esélye, vissza fel a mozgóátlaghoz.
Ár alatt alapvetően a záróárat értjük. Mozgó gyanánt Dan Valcu exponenciális mozgóátlagot használ, de természetesen bármilyen más átlag használata is belefér, főleg, ha az javítja az eredményt.

A Nagy Nasdaq Csúcsvadászat
Az indikátor értékeiből bármit kiolvasni első látásra bonyolultnak tűnhet, ezért értelmezzünk együtt pár grafikont. Az első "agyeldobás" (bubble), ami bárkinek eszébe jut az az emlékezetes Nasdaq .COM klimax 2000-2001-ből. Ezzel kezdi Valcu is és rögtön három különböző periódust helyez az alsó indikátorablakba. A három exponenciális mozgóátlag - a klasszikus 20, 50, 200 - használatával az aktuális ár három különböző konszenzushoz történő egyidejű viszonyítása valósul meg. Ebben a konkrét példában a cikkben szereplő grafikonnal közel megegyező Amibroker ábrát mutatok be.
Az indikátorablakba rajzolt egyenesek ábrázolják a historikusan magas indikátorszinteket. A zöld 17-es szint az ugyancsak zöld 200-as periódusú DIX csúcsait köti össze. A 17%, csak az éppen most vizsgált Nasdaq Composite indexre vonatkozik. Nála is kizárólag a 200-as mozgóátlaghoz viszonyított jellemző "túlvett" szint volt a 2000-ben kipukkadt lufi előtt. A korábbi csúcsok idején egyszerűen eddig ért fel az indikátor, itt alakult ki benne ellenállás. Ugyanígy a kék 50-es periódushoz tartozó historikus benchmark érték 10%, a 20-as periódusnál 4,5-5%.

Noha az igazi segítséget nem napi grafikonon várom az indextől, azért máris rátaláltunk az első tanulságokra. Egyrészt a legfontosabb csúcsokon mindhárom periódusú DIX egyszerre éri el a historikus adatok alapján beazonosítható ellenállásokat. Logikus, a különböző timeframekre dolgozó stratégiák egyszerre érzékelik a túlvett állapotot, ezért egyszerre, egy irányba cselekszenek, ha fordul az ár. Jó ötlet volt egyszerre hármat feltenni.
Annak már kevésbé örülünk, hogy ahogy az 2000-ben is történt, a DIX drámai mértékben képes a historikus szintek fölé szaladni, vagyis ugyanúgy elveszíthetjük vele a fonalat, mint a korábban említett eszközökkel. Akkor, 2000-ben például a 200-as periódusnál (zöld) a 17%-os ellenállás közel kétszerese, 31,78% is volt az érték. Viszont ebben is van valami jó: úgy látszik, az ilyen abnormális értékeket követik a legdrámaibb korrekciók, vagy trendfordulók. Inkább trendfordulók. Erre sem árt emlékezni.
Harmadik tanulság is van. Belépési vagy kilépési stratégiánk finomhangolásában valószínűleg akkor segít legtöbbet a Disparity Index, ha a historikus ellenállás érintésekor, vagy annak közvetlen közelében fordulat következik be, és nem pedig akkor, amikor átszáguld rajta.

Olaj a végtelenbe
Rohan az idő, már másfél éve, hogy kipukkant az olajlufi. Ha ráeresztjük a DIX(50)-et, akkor tankönyvbe illő módon érintgeti a csúcsot megelőző években a +13%-os szintet. Vagyis aki felkészült a fordulatra valahányszor az index közelébe került ennek az értéknek, az az összes komolyabb korrekció kezdetét eltalálta 2004 és 2008. májusa között. Mi történt az abszolút csúcson 147 dollár közelében júliusban? Az ötvenes periódusú DIX kevéssel 12% alól fordult le, tehát már nem ért fel az ellenállásig. Divergencia? Az.
Gyorsan előkaptam az OIH tickert, ami az amerikai olajszektor ETF és azon még szebben megtaláltam. Nem is mutatom magának az olajnak a grafikonját, mindenki meggyőződhet házilag az imént említett ellenállásról a 13% szintnél. Jöjjön inkább az OIH, ahol a 9%-os érték körül volt a tánc.
Áprilisban történelmi ellenállást tör át a DIX, amikor 9% fölé ugrik, de ettől a pillanattól - noha az olaj és az olajipari részvények ára tovább emelkedik - az indikátor folyamatosan lefelé morzsolódik, így (akárcsak a közismert indikátorok többsége akkoriban) divergenciát mutat. A jegyzőkönyv kedvéért: az áprilisi OIH maximum 205, DIX(50) 13,3, majd júliúsban OIH 225, a hozzá tartozó DIX(50) 6,9.

A sokadik grafikont nézem és mindenütt a nagy trendfordulók, a bear piac kezdete előtt felfelé fontos szintet tör át az indikátor, majd a fordulatot követő szakadásban a negatív oldalon minden elképzelhető minimumot letör. Kezd az az érzésem lenni, hogy a túlvett szintekre használható jobban, a túladott értékeknél meg szinte semmi sem abnormális. Az érzés nem véletlen, hiszen tudjuk a trendekről, hogy a felépülésük sokkal lassabb, sokkal fokozatosabb, mint az összeomlásuk. Ergo ha gyorsabb az esés, akkor az extrémebb értékeket rajzol a DIX-en, mert ugye, erről szól az indikátor.

EURUSD csatorna
Keressünk valami intraday példát, mert nekem a rövid timeframekkel kapcsolatosan vannak várakozásaim! Nézzük a devizákat, mert náluk ami a pár egyik oldalának fel, az a másik oldalnak lefelé tartó trend, hátha egyértelműbb sávokat kapunk.
Az EURUSD pár elmúlt pár hetére voltam kíváncsi, különösen azt szerettem volna látni, hogy mit lehetett kezdeni a DIX jelzéseivel a december 4-i trendforduló óta.
Valóban, az euró esetében kiegyensúlyozottabban oszcillál az indikátor mondjuk 60 perces timeframen, 13-as periódus mellett. De találtam mást is...Az már biztos, nem önmagáért fogjuk szeretni ezt az indikátort, vagyis nem szabad vele mechanikusan kereskedni, inkább abban ad útmutatást, hogy mikor kezdjünk belépési lehetőségekre figyelni és mikor a stopokat rövidre fogni. Ennek jegyében egész jó rendszert adnak az indikátorablakba elhelyezett vizszintes S/R szintek. Mondom hogyan.
Az általam trendfordulóként kezelt december 4-ig a felfelé araszoló trendben jól tettük, ha mindig a vastag zöld vonalnál, azaz a DIX(13) -0,4-es értékénél, tehát a 13-as exponenciális mozgóátlagtól 0,4%-ra délre kerestünk long belépési pontot, majd a trailing stoplosst a vékony zöld +0,35-ös értéknél húztuk rövidre és megvártuk a kiütést.
Ezzel szemben a trendvonal törése óta meg az a tuti, ha +0,16-os értéknél kutatunk fordulós jelzés után a short indítására és -0,5%-ig hagyjuk a pozíciót laza pórázon és ott szigorítunk a stop loss megbízáson.

Nem rossz, de gyorsan elővettem az extrém helyzetekre eddig használt indikátoromat. Amit ez a DIX tud, azt tudja a jól bevált %b eszközöm is, ami azt mutatja meg, hogy százalékosan hol áll a pillanatnyi ár a Bollinger szalagon belül (vagy kívül). Ha értéke 0%, akkor épp a szalag alján van, ha 100%, akkor meg a tetején. Ha 102%, akkor felül, a szalagon kívül.
Persze, mert a Bollinger szalag is hasonló elven működik, csak alacsonyabb zajszinten. Nem véletlenül utaltam már rögtön a cikk elején a hasonlóságra.

Zéró magyar nyelvű találat
Próbáltam az eredetének utánajárni. A DIX indikátor igencsak egyszerű ötletét szerintem Steve Nison hozta magával Japánból. A japánok fordulós gyertyaalakzatok megerősítésére használják, azaz csak akkor lépnek egy trendfordulót jelző gyertya feltűnésekor, ha közben a DIX túlvett, vagy túladott szinteken jár. Ugye-ugye, nem önmagában kereskednek vele! A szűkszavú, leginkább definíciónak tekinthető Google találatok mellett Nison egy egész fejezetet szán az indikátornak Beyond Candlesticks c. könyvében (1994). A gyér angol nyelvű irodalom okán túl azért vettem elő épp ezt az indikátort, mert rendelkezésre áll hozzá a Amibroker formula és a kereső, így ha az ünnepek alatt időnk engedi, mi magunk is testközelből kísérletezhetünk vele.
A szkenner ügyesen gyűjti ki a különböző periódushosszú DIX indikátor értékeket, így például egy iparágban a trend indulásakor sorbarendezéssel el tudjuk csípni a vezetőket, vagy ha fordulatra számítunk, akkor pillanatok alatt előttünk lehet a leginkább túladott, vagy túlvett papírok listája.

Zárásként az Amibroker "Formula editor"-ba beilleszthető kód:

_SECTION_BEGIN("DIX");
//ezen verzio forrasa: www.myelliott.blogspot.com
//original filter Copyright 2009 Dan Valcu
//ez a szkenner a 200, 50, 20 periodusu DIX-re listaz
//a kereso hasznalatakor a 'use filter' funkcional szukitsunk
// iparagra, vagy indexre, maskepp lassu
//a 'range'-re állitsunk be az 'n last days'-re 1-et
//explore funkciot inditsd

Buy = 1;
Filter = 1; /* all symbols and quotes accepted */

// DIX(200) kepletezese
nper1 = 200;
dix200=100*(C-EMA(C,nper1))/C;
Plot( dix200, "DIX(200)", colorGreen );

// DIX(50) kepletezese
nper2 = 50;
dix50=100*(C-EMA(C,nper2))/C;
Plot( dix50, "DIX(50)", colorDarkBlue );

// DIX(20) kepletezese
nper3 = 20;
dix20=100*(C-EMA(C,nper3))/C;
Plot( dix20, "DIX(20)", colorRed );

Col2 = dix200;
Col3 = dix50;
Col4 = dix20;

SetOption("NoDefaultColumns", True);
AddTextColumn(Name(), "Ticker", 5, colorDefault, colorDefault);
AddColumn(Close,"Close",1.2);
AddColumn(Col2,"DIX(200)",1.2);
AddColumn(Col3,"DIX(50)",1.2);
AddColumn(Col4,"DIX(20)",1.2);
AddTextColumn(Name(),"Ticker", 5, colorDefault, colorDefault);
_SECTION_END();

EURUSD törés

Ejnye, túlságosan óvatos voltam pénteki beírásommal a CC Fórumon, miszerint az EURUSD "...sértette a csatorna alját. Még naposon is látszik a short setup lehetősége." Mármint a "lehetősége" szóval nem vagyok elégedett. Olyan mintha bizonytalan lennék vele kapcsolatban, mintha viszakozni szeretnék.
Itt a short belépő. Pont.
A trendcsatorna miatt mondom.
A trendcsatorna, ugyanis az egyik legstabilabb alakzat egyrészről népszerűségének, könnyű felismerhetőségének, másrészt a kiegyensúlyozottságának köszönhetően. Szóval a csatorna alsó trendvonala alatti tartomány ilyetén megpingetését komolyan kell venni, mert nagyon nehéz manipulálni, szórakozni vele. Sokkal nehezebb, mint egy egyszerű trendvonalat, vagy támasz/ellenállás szintet. Még akkor is így van, ha GS, vagy DB a monogramod :). Akkor meg aztán főleg , ha a világ leglikvidebb, legnagyobb forgalmú devizájáról van szó. Sőt, még nem is beszéltem a november 25. után behúzott új (vékony piros) trendvonalról sem, ami azért jött létre, mert a dollár már nem gyengült vissza a csatorna tetejéig, hanem szignifikánsan elmaradt tőle. Szignifikánsnak tekintem az elvárhatónál mintegy 25%-kal kurtább emelkedő szakaszt, ami mintegy megerősítette az alsó trendvonal letörésének lehetőségét. Érdemes az ilyen szakirodalom által "részleges visszaemelkedésnek" nevezett jelenségre figyelni, mert az alakzaton belüli egyensúly megbomlásáról árulkodik és mint ilyen, előre jelzi az alakzatból való kitörés közelségét.
Innen nézve egyszerű. (?) Akkor miért is nem mertem határozottabban kiállni a véleményem mellett? Pont az járt a fejemben, amit egyik fórumozó társunk (Xipho) is azonnal megfogalmazott a beírásomra: "bár igencsak nagyot zuhant, mégsem eleget, mivel amikor ezt az esést valamilyen szinten korrigálja, ismét a trendvonal felett lesz". Igen, logikus volt akkor még egy rövid felfelé korrekciót várni valamelyik Fibonacci szintre, majd utána a végső letörést.
A fenti napi grafikonon ott van a történet, de egy finomságra csak a 4 óráson, hétfőn találunk rá. A dilemmámra a későbbi két felhúzási kisérlet adott válasz, ami erőtlen, a korábbi támaszként funkcionáló trendvonalig alig ér fel és azonnal visszaverik az eladók (vagyis dollár vevők).
Ettől függetlenül még valószínűleg lesz nagyobb próbálkozás felfelé, de nálam naposon tört a trend.

Az ék mechanikája I.

Az egész 2009. szeptember 23-án kezdődött azzal, amikor az S&P 500 index nap közben új hat hónapos csúcsra emelkedett ugyan, de végül jóval az előző napi minimum alá zárt. Hosszú idő óta először ez volt az első disztribúciós nap, amikor valami gyengeséget mutató gyertyaalakzatot láttunk az átlaghoz és a megelőző napokhoz képest is magas forgalom mellett.

Nem probléma. Egy ilyen nap nem a világ csak annyit jelent, ha még több jön belőle, akkor lassítsunk a vételekkel, húzzuk rövidebb pórázra pozícióinkat.
Végül nem is a disztribúciós napok sora, hanem valami egész más tette veszélyessé a helyzetet. Szeptember 23-a óta az amerikai index 8 alkalommal ment újabb hat hónapos csúcsra, de az akkori és a legutóbbi maximum érték között mindössze 3.4% a különbség! Azaz a momentum stratégiával a "kitörésekben" (akár nyolc alkalommal) vásárlók alig-alig vannak nyerőben és már elég régen ülnek a pozícióban ahhoz, hogy türelmetlenkedni kezdjenek. Ha türelmetlenné válnak, akkor a helyben topogástól előbb-utóbb csalódottak lesznek. Ha pedig csalódottak, akkor sérülékenyek. Ha sérülékenyek, akkor egy negatív hír, vagy egy makro adat közelsége, vagy egy spekulatív beleadás, vagy akár csak a csúcsok körül általában megnövekvő volatilitás bármikor láncreakciót indíthat el azok között, akik az elmúlt szűk három hónapban nem jutottak elég profithoz.

A technikai elemzésben ismert ökölszabály, hogy ha egy piac harmadszorra-negyedszerre közelít egy szinthez, akkor már nagyobb a szinten való áthaladás esélye, mint a fordulaté. Itt nyolc áthaladást - kitörést - láttunk, de egy sem vitte szignifikánsan magasabb szintre a piacot, ugyanakkor mindegyik alkalmas volt arra, hogy újabb reménykedőket ültessen be alig jövedelmező vételi pozíciókba. És itt az "alig jövedelmező" a kisebbik gond, mert a másik oldalon aránytalanul magas a kockázatuk, hiszen március óta nem volt egy a bika uralmát megerősítő magasabb alj.

Egyelőre még minden esést megvesznek, szóval még mindig van a jó fajta, partira későn érkező vevőkből. Még akkor is, ha múlt héten, Dubai kapcsán már nagyon rezgett a léc.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy egy ilyen hír lehet egy trendforduló oka. Nem. Szó sincs róla! A szikra ugyan lehet a puskaporos hordóban, de a valódi ok, a vevők erőtlensége, és/vagy a disztribúció (a részvények bennfentes terítésének) erőssége. A grafikonokon ez az a folyamat, jelenség, ami ék formájában rajzolódik.

Ismerjük az éket, gyakran találunk rá a garfikonokon, de talán kevesen tudjuk, hogy mitől olyan veszélyes alakzat. Nos, a fentiek adják a magyarázatot.
Amiért a tőzsdések mégis gyakran rálegyintenek, az az, hogy nem mindig tud hatalmas és hirtelen pusztítást végezni. Végképp kevesen vannak tisztában vele, hogy a végkifejlet az éket formáló alakzat Elliott-cikluson belüli elhelyezkedésén múlik.



De ne rohanjunk ennyire előre, előbb tisztázzuk, hogy az Elliott terminológia nem használja az "ék", angolul "wedge" kifejezést, hanem logikusan háromszögek kategóriájába sorolja az alakzatot. "Diagonal triangle" az elnevezés, amin belül még tovább pontosít az elmélet. Ha egy nagyobb trendet alkotó hullámstruktúra 5., végső hullámának helyén áll, vagy egy trendet követő korrektív A-B-C szakasz C hullámaként foglal helyet, akkor "ending diagonal" néven különbözteti meg. Az "end" szó utal a fennálló trend, illetve korrekció közelgő végére. Ha egy új trend elején, első pozícióban, vagy egy korrekció elején, az "A" helyén találkozunk vele, akkor "leading diagonal". A "leading" jelentése vezető, tehát belőle a háromszög irányával megegyező trend folytatására lehet következtetni. Megjegyzem, ez utóbbi elnevezés nem Ralph Nelson Elliottól származik, mert ő maga ezt a változatot még nem fedezte fel.

A háromszögek között azért különleges, mert a klasszikus háromszögekkel, szűkülő alakzatokkal ellentétben nem korrekciós feladatuk van, hanem önálló trendszakaszként funkcionálnak, vagyis kialakulásuk alatt folytatódik a korábbi trend. A trendelő alakzatokból meg azért lógnak ki, mert az egyes hullámok (trendszakaszok) között folyamatos átfedés van, azaz pl. az éken/ending diagonalon belüli negyedik trenddel szemben haladó hullám beleér a trenddel megegyező irányba közlekedő elsőbe. Az átfedések igen, de a pontosan illeszkedő összetartó két trendvonal nem feltétlen ismérve az alakzatnak.
Az átfedések bemutatására itt az ideje elővennem az S&P 500 chartot. Szerintem a bekarikázott részek senkinek sem kerülték el korábban a figyelmét, lévén elég sok kellemetlenséget okozhattak a hosszabb távra szánt pozíciók kistoppolódása miatt.
Hát-hát, amolyan haladtunk is előre meg nem is. Elliott az alakzat létrejöttét - az imént már mondtam, ő még csak a trend végén megjelenő változattal foglalkozott - azzal magyarázta, hogy az azt megelőző hullámmozgások "túl gyorsan és túl messzire" szaladtak. Na, ilyen érzésem grafikonok rajzolgatása nélkül is van.

A mi aktuális ending diagonal alakzatunk a március óta tartó emelkedés végén áll. Ez az emelkedés a korábbi eső trend korrekciója, amely korrekció 5-3-5 szerkezetet mutat, azaz 5 hullám fel A-ba, majd 3 le B-be, majd újabb 5 fel C-ig. (Ezt nevezzük egyébként zigzag-nek, de most csak a zigzag C hullámával, mint ending diagonal alakzattal foglalkozunk).

Így jutunk el a nagyobb struktúrán belül a trend végét jelző átfedésekkel teli beszűküléshez, amelynek képlete 3-3-3-3-3, három fel, három le, három fel, három le, három fel, miközben a forgalom általában csökken, az Advance/Decline indikátor pedig az első hármas vége, azaz az 1-es hullám után már nem megy újabb csúcsra / mélypontra.

A mostani egy meglehetősen trükkös ending diagonal. Ugye, ezen túl már mindig használhatom ezt a kifejezést az ék helyett? Szóval trükkös, mert a legtöbb instrumentum árfolyamgrafikonjára igen nehéz berajzolni, de akár sikerül, akár nem, ne ragadjunk le a tankönyvi sablonoknál, hanem az ábra mögött rejlő folyamatot, annak elvi mondanivalóját fedezzük fel az élő grafikonon és lépjünk időben, ha kell.

Azért éppen ma mondom el mindezt, mert az alakzaton belül vészesen elfogyott a hely, így a pénteki USA makroadatok, vagy valami nagyon közeli, heteken esetleg napokon belül bekövetkező esemény által beindított lavinára számítok a tőzsdéken.
Persze azt is látni kell, a szezonalitás, a szokásos év végi bull, ebben a pillanatban ellene szól egy ilyen fordulatnak, de Elliott elméletében még talán annak is van hely, hogy egy úgynevezett "throw-over" jelenséggel kitartson a bika az év végéig. A throw-over hirtelen megnövekvő forgalmú néhány periódusú (mondjuk 2-3 napos) markáns átlépést, túllendülést jelent az emelkedő ending diagonal felső határoló trendvonalán, mielőtt az alakzat végül összeomlik. (Írok majd róla egyet, ha bekövetkezik.)
Gyakorlatilag 11-12 értelmes kereskedési nap van még hátra az évből, amit az intézményi alapkezelők a jutalékbónuszok, és a jövő éves marketingkampány miatt nyilván szeretnének kihúzni nagyobb esés nélkül. Talán egy pár napos throw-overrel sikerülhet nekik.

A 13 Elliott-hullám közül az ending diagonal az egyik legkönnyebben megkülönböztethető, ugyanakkor kereskedése legjobban tervezhető. Visszatérünk még erre, de nem lehet mindent egyszerre :)