Túl messzire, túl gyorsan: Full-kontrol abnormális helyzetekben

Tboly barátom a múltkor egy hiányosság miatt kétkedett Elliott módszereiben: "Foglalkozik-e az elmélet bárhol is az egyes hullámok meredekségével és azzal, hogy az adott hullámot hány és milyen jellegű gyertya alkotja? ...nem látom a volatilitás kezelését Elliott szabályrendszerében, ez pedig nagy hiányosság, ha nincs. Ennek a naposnál kisebb timeframe-en egyre nagyobb jelentősége van az egyes extrém gyertyáknak."
Kétségtelen, hogy legyen szó bármilyen időintervallumról, a trendek végét jellemző klimaxban vajmi kevés fogódzót találunk Elliott elméletében. Mert Tboly erre kérdezett rá. Másképp fogalmazva azt szeretné látni, miként hozhatjuk ki a legtöbbet egy hullámmozgásból.

Az agyeldobós dilemma
Ha "túl hosszú" és meredek egy trendszakasz, akkor ott mindig meg kell vizsgálni a lehetőséget, nem hibás-e a számozás, nem hagytunk-e ki egy megnyúlást (extension). Persze. Na, de mi van, ha nem? Mi van, ha a tervezett - általában Fibonacci - célszintünkkel a profit javát az asztalon hagyjuk, mert a végső őrületben, vagy ahogyan Tboly nevezi, az "agyeldobásban" az ármozgás jóval messzebbre jut. Igaz általában csak nagyon rövid időre. Ha korán zártunk, könnyen begőzölhetünk és "kárpótlásul" jól ledarálhatjuk magunkat a trend beomló oldalán, ha bennmaradtunk, akkor meg úgyis túl sok profitot adunk vissza.
Ismerős helyzet, nem?

Létezik olyan indikátor, ami közelebb enged a csúcsokhoz és mélypontokhoz? Több olyan elemet is ismerünk a technikai elemzés (TA) tárházából, ami ennek a kihívásnak is próbál megfelelni, így a trendvonalak dőlésszöge, az exponenciális trendek meghatározása, a résekhez kötődő elméletek, az ROC és az MACD, de igazán hirtelen begyorsuló emelkedéseknél, vagy eséseknél ezek is csak korlátozottan támogatják a gyors döntést.

A rugó logikája
Az ilyen helyzetekben lehet segítségül hívni a DIX (Disparity Index) indikátort. Legalábbis ezt ajánlja Dan Valcu, az S&C magazinban publikált decemberi cikkében. Mostani írásomhoz a cikkben szereplő indikátor adja a kiindulási alapot, de sok szempontból Valcutól eltérően értelmezem az index jelzéseit, így eltérő konklúzióra jutok. Azért érdemei elismerése mellett hivatkozom az említett forrásra is: "Making the Most of a Trend with the Disparity Index", Technical Analysis of Stocks and Commodities, 2009. december.







Az index a középtől való eltérés statisztikai adatain alapul és más módszerekkel együtt alkalmazva alkalmas a be- és kilépések finomhangolására. A tőzsdei árfolyam, akárcsak egy rugó, annál valószínűbb, hogy visszatér a természetes nyugalmi állapotába - valamilyen referenciaszintre - minél távolabbra került attól.
Hm, ilyet már hallottunk valami Bollinger nevű embertől...
Ráadásul a "kifeszített" állapotából annál gyorsabb a mozgás, minél inkább túlvett (overbought) / túladott (oversold) a termék és minél gyorsabb a mozgás, annál inkább valószínűbb, hogy túl is lendül a középponton (referenciaszinten).

Hányszor folyik a vita a piacok túlvettségéről / túladottságáról miközben közelebbről nézve nem lehet igazságot tenni a szembenálló vélemények között! Miért is? Mert más a vizsgált periódus (visszatekintés hossza), vagy a timeframe, vagy ha meg is sikerül állapodni bennük, akkor még mindig hiányzik az objektív mérés. És íme a DIX, ami mértéket ad az abnormálisnak tűnő helyzetekben is.

Akkor lepjük meg Tbolyt, meg mindenkit, akit érdekel a képlettel:

DIX = 100 x (Ár - Mozgóátlag (Ár, N)) / Ár

Magyarul azt mutatja meg, hogy az ár egy általunk megadott mozgóátlagtól, mint referenciaszinttől, milyen százalékos mértékben távolodott el. Minél magasabban jár a Disparity Index, annál kockázatosabb vételi pozíciót indítani a mozgóátlag által prezentált timeframen. Ha az ár gyors esésben van, akkor a fordítottja igaz, azaz minél alacsonyabban van a DIX, annál nagyobb egy korrekció esélye, vissza fel a mozgóátlaghoz.
Ár alatt alapvetően a záróárat értjük. Mozgó gyanánt Dan Valcu exponenciális mozgóátlagot használ, de természetesen bármilyen más átlag használata is belefér, főleg, ha az javítja az eredményt.

A Nagy Nasdaq Csúcsvadászat
Az indikátor értékeiből bármit kiolvasni első látásra bonyolultnak tűnhet, ezért értelmezzünk együtt pár grafikont. Az első "agyeldobás" (bubble), ami bárkinek eszébe jut az az emlékezetes Nasdaq .COM klimax 2000-2001-ből. Ezzel kezdi Valcu is és rögtön három különböző periódust helyez az alsó indikátorablakba. A három exponenciális mozgóátlag - a klasszikus 20, 50, 200 - használatával az aktuális ár három különböző konszenzushoz történő egyidejű viszonyítása valósul meg. Ebben a konkrét példában a cikkben szereplő grafikonnal közel megegyező Amibroker ábrát mutatok be.
Az indikátorablakba rajzolt egyenesek ábrázolják a historikusan magas indikátorszinteket. A zöld 17-es szint az ugyancsak zöld 200-as periódusú DIX csúcsait köti össze. A 17%, csak az éppen most vizsgált Nasdaq Composite indexre vonatkozik. Nála is kizárólag a 200-as mozgóátlaghoz viszonyított jellemző "túlvett" szint volt a 2000-ben kipukkadt lufi előtt. A korábbi csúcsok idején egyszerűen eddig ért fel az indikátor, itt alakult ki benne ellenállás. Ugyanígy a kék 50-es periódushoz tartozó historikus benchmark érték 10%, a 20-as periódusnál 4,5-5%.

Noha az igazi segítséget nem napi grafikonon várom az indextől, azért máris rátaláltunk az első tanulságokra. Egyrészt a legfontosabb csúcsokon mindhárom periódusú DIX egyszerre éri el a historikus adatok alapján beazonosítható ellenállásokat. Logikus, a különböző timeframekre dolgozó stratégiák egyszerre érzékelik a túlvett állapotot, ezért egyszerre, egy irányba cselekszenek, ha fordul az ár. Jó ötlet volt egyszerre hármat feltenni.
Annak már kevésbé örülünk, hogy ahogy az 2000-ben is történt, a DIX drámai mértékben képes a historikus szintek fölé szaladni, vagyis ugyanúgy elveszíthetjük vele a fonalat, mint a korábban említett eszközökkel. Akkor, 2000-ben például a 200-as periódusnál (zöld) a 17%-os ellenállás közel kétszerese, 31,78% is volt az érték. Viszont ebben is van valami jó: úgy látszik, az ilyen abnormális értékeket követik a legdrámaibb korrekciók, vagy trendfordulók. Inkább trendfordulók. Erre sem árt emlékezni.
Harmadik tanulság is van. Belépési vagy kilépési stratégiánk finomhangolásában valószínűleg akkor segít legtöbbet a Disparity Index, ha a historikus ellenállás érintésekor, vagy annak közvetlen közelében fordulat következik be, és nem pedig akkor, amikor átszáguld rajta.

Olaj a végtelenbe
Rohan az idő, már másfél éve, hogy kipukkant az olajlufi. Ha ráeresztjük a DIX(50)-et, akkor tankönyvbe illő módon érintgeti a csúcsot megelőző években a +13%-os szintet. Vagyis aki felkészült a fordulatra valahányszor az index közelébe került ennek az értéknek, az az összes komolyabb korrekció kezdetét eltalálta 2004 és 2008. májusa között. Mi történt az abszolút csúcson 147 dollár közelében júliusban? Az ötvenes periódusú DIX kevéssel 12% alól fordult le, tehát már nem ért fel az ellenállásig. Divergencia? Az.
Gyorsan előkaptam az OIH tickert, ami az amerikai olajszektor ETF és azon még szebben megtaláltam. Nem is mutatom magának az olajnak a grafikonját, mindenki meggyőződhet házilag az imént említett ellenállásról a 13% szintnél. Jöjjön inkább az OIH, ahol a 9%-os érték körül volt a tánc.
Áprilisban történelmi ellenállást tör át a DIX, amikor 9% fölé ugrik, de ettől a pillanattól - noha az olaj és az olajipari részvények ára tovább emelkedik - az indikátor folyamatosan lefelé morzsolódik, így (akárcsak a közismert indikátorok többsége akkoriban) divergenciát mutat. A jegyzőkönyv kedvéért: az áprilisi OIH maximum 205, DIX(50) 13,3, majd júliúsban OIH 225, a hozzá tartozó DIX(50) 6,9.

A sokadik grafikont nézem és mindenütt a nagy trendfordulók, a bear piac kezdete előtt felfelé fontos szintet tör át az indikátor, majd a fordulatot követő szakadásban a negatív oldalon minden elképzelhető minimumot letör. Kezd az az érzésem lenni, hogy a túlvett szintekre használható jobban, a túladott értékeknél meg szinte semmi sem abnormális. Az érzés nem véletlen, hiszen tudjuk a trendekről, hogy a felépülésük sokkal lassabb, sokkal fokozatosabb, mint az összeomlásuk. Ergo ha gyorsabb az esés, akkor az extrémebb értékeket rajzol a DIX-en, mert ugye, erről szól az indikátor.

EURUSD csatorna
Keressünk valami intraday példát, mert nekem a rövid timeframekkel kapcsolatosan vannak várakozásaim! Nézzük a devizákat, mert náluk ami a pár egyik oldalának fel, az a másik oldalnak lefelé tartó trend, hátha egyértelműbb sávokat kapunk.
Az EURUSD pár elmúlt pár hetére voltam kíváncsi, különösen azt szerettem volna látni, hogy mit lehetett kezdeni a DIX jelzéseivel a december 4-i trendforduló óta.
Valóban, az euró esetében kiegyensúlyozottabban oszcillál az indikátor mondjuk 60 perces timeframen, 13-as periódus mellett. De találtam mást is...Az már biztos, nem önmagáért fogjuk szeretni ezt az indikátort, vagyis nem szabad vele mechanikusan kereskedni, inkább abban ad útmutatást, hogy mikor kezdjünk belépési lehetőségekre figyelni és mikor a stopokat rövidre fogni. Ennek jegyében egész jó rendszert adnak az indikátorablakba elhelyezett vizszintes S/R szintek. Mondom hogyan.
Az általam trendfordulóként kezelt december 4-ig a felfelé araszoló trendben jól tettük, ha mindig a vastag zöld vonalnál, azaz a DIX(13) -0,4-es értékénél, tehát a 13-as exponenciális mozgóátlagtól 0,4%-ra délre kerestünk long belépési pontot, majd a trailing stoplosst a vékony zöld +0,35-ös értéknél húztuk rövidre és megvártuk a kiütést.
Ezzel szemben a trendvonal törése óta meg az a tuti, ha +0,16-os értéknél kutatunk fordulós jelzés után a short indítására és -0,5%-ig hagyjuk a pozíciót laza pórázon és ott szigorítunk a stop loss megbízáson.

Nem rossz, de gyorsan elővettem az extrém helyzetekre eddig használt indikátoromat. Amit ez a DIX tud, azt tudja a jól bevált %b eszközöm is, ami azt mutatja meg, hogy százalékosan hol áll a pillanatnyi ár a Bollinger szalagon belül (vagy kívül). Ha értéke 0%, akkor épp a szalag alján van, ha 100%, akkor meg a tetején. Ha 102%, akkor felül, a szalagon kívül.
Persze, mert a Bollinger szalag is hasonló elven működik, csak alacsonyabb zajszinten. Nem véletlenül utaltam már rögtön a cikk elején a hasonlóságra.

Zéró magyar nyelvű találat
Próbáltam az eredetének utánajárni. A DIX indikátor igencsak egyszerű ötletét szerintem Steve Nison hozta magával Japánból. A japánok fordulós gyertyaalakzatok megerősítésére használják, azaz csak akkor lépnek egy trendfordulót jelző gyertya feltűnésekor, ha közben a DIX túlvett, vagy túladott szinteken jár. Ugye-ugye, nem önmagában kereskednek vele! A szűkszavú, leginkább definíciónak tekinthető Google találatok mellett Nison egy egész fejezetet szán az indikátornak Beyond Candlesticks c. könyvében (1994). A gyér angol nyelvű irodalom okán túl azért vettem elő épp ezt az indikátort, mert rendelkezésre áll hozzá a Amibroker formula és a kereső, így ha az ünnepek alatt időnk engedi, mi magunk is testközelből kísérletezhetünk vele.
A szkenner ügyesen gyűjti ki a különböző periódushosszú DIX indikátor értékeket, így például egy iparágban a trend indulásakor sorbarendezéssel el tudjuk csípni a vezetőket, vagy ha fordulatra számítunk, akkor pillanatok alatt előttünk lehet a leginkább túladott, vagy túlvett papírok listája.

Zárásként az Amibroker "Formula editor"-ba beilleszthető kód:

_SECTION_BEGIN("DIX");
//ezen verzio forrasa: www.myelliott.blogspot.com
//original filter Copyright 2009 Dan Valcu
//ez a szkenner a 200, 50, 20 periodusu DIX-re listaz
//a kereso hasznalatakor a 'use filter' funkcional szukitsunk
// iparagra, vagy indexre, maskepp lassu
//a 'range'-re állitsunk be az 'n last days'-re 1-et
//explore funkciot inditsd

Buy = 1;
Filter = 1; /* all symbols and quotes accepted */

// DIX(200) kepletezese
nper1 = 200;
dix200=100*(C-EMA(C,nper1))/C;
Plot( dix200, "DIX(200)", colorGreen );

// DIX(50) kepletezese
nper2 = 50;
dix50=100*(C-EMA(C,nper2))/C;
Plot( dix50, "DIX(50)", colorDarkBlue );

// DIX(20) kepletezese
nper3 = 20;
dix20=100*(C-EMA(C,nper3))/C;
Plot( dix20, "DIX(20)", colorRed );

Col2 = dix200;
Col3 = dix50;
Col4 = dix20;

SetOption("NoDefaultColumns", True);
AddTextColumn(Name(), "Ticker", 5, colorDefault, colorDefault);
AddColumn(Close,"Close",1.2);
AddColumn(Col2,"DIX(200)",1.2);
AddColumn(Col3,"DIX(50)",1.2);
AddColumn(Col4,"DIX(20)",1.2);
AddTextColumn(Name(),"Ticker", 5, colorDefault, colorDefault);
_SECTION_END();