AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

2010. november 26., péntek

Gyűjtés

Szeretnék összeállítani egy olyan írást a Beszélgetések rovat keretében, amelyhez a blog olvasóközönsége adja témát, mármint a téma felvetését. Az elmúlt egy év alatt az elméleti anyagokat olvasva biztosan felmerült olyan kérdés, aminek a megválaszolására eddig nem adódott alkalom. Arra bátorítok ezért mindenkit, hogy Elliott elméletére vonatkozó kérdéseit tegye fel nekem, akár itt lent a megjegyzések között, vagy privát e-mail formájában december 4-ig, azaz jövő hét szombatig! Csokorba szedve válaszolom majd meg őket a "Beszélgetések Elliottról" következő kiadásában.

Gondolatébresztőnek, motivációnak, vagy ízelítőnek íme a legutóbbi két ilyen post linkje:
Június: A tömeg erre tart
Július: Fordítsd meg a monitort!
A kérdések tartalmára vonatkozóan kérem, hogy ne aktuális kereskedési szituációk, vagy grafikonok számozását kérjétek benne, mert itt az elméleti tudnivalók megértése, a "háttérfilozófia" árnyalása, vagy az elmélet gyakorlatba átültetése a cél, nem pedig elemzés.

Köszönöm a segítséget!

16 megjegyzés:

  1. Alex:

    Elso kerdesem: Miert az 5-3 mas model az idealis a novekedesre?

    Azt olvastam, hogy ket feltetelnek kell teljesulnie: az egyik a haladas/fejlodes (progress) a masik pedig a hullamzas (fluktuacio). OK, de peldaul a 2-1 model is tudja ezt (azt hiszem a DOW teoria is 3 hullamban gondolkodik).

    Szoval fundamentalis szemszogbol kerdezem (tehat fokep matematikai szemszogbol).

    VálaszTörlés
  2. Kicsit gyorsan irtam, bar a kerdesem igy sem volt rossz, de azert pontositok:
    Az EWI 5 hullamban hatarozza meg a motiv (impulsive) piaci akciokat. Az 5 hullam egy 3-2 kulcs alapjan epul fel, mert allitolag ez az a strukturaami biztositja a progresst is meg a fluktuaciot is.

    De nelam ez a magyarazat keves, mert a 2-1 szerkezet ios biztositja a progress-t is meg a fluktuaciot is.

    VálaszTörlés
  3. Szia Alex, nagyon jó kérdés, lesz rá válaszom.

    VálaszTörlés
  4. Nekem az volna a kérdésem, hogy mi van akkor ha egy szuper ciklus során nem teljesülnek elliott szabályai és nem lesz go back to the meltdown. Elliott alapszabálya a természetből adódik, ellenben a piacok és a gazdasági rendszerek jogszabályokból épülnek fel, hiába szereplői emberek. Ha a rendszerek és feltételek változnak, akkor azok csak okozatok lehetnek egy elliott hullám alakulásában? Pl dollár aranyfedezetének megszüntetése --> szárnyalás, korlátlan hitel.
    Illetve az idei év hazai történései, hiszen a politikai nyilatkozatok jól láthatóak a bux charton.

    A 2-1es elliott szerkezet az nem egyenlő a zászlóval?

    Különböző piacok, különböző elliott szakaszokat is jelentenek. Számomra azaz érdekes, hogy amíg usaban a crasht várja Prechter, ami ugye a 3. szakasz lesz, addig itthon a bux charton egy ilyen összeomlás például az 5-3 szerkezetű emelkedésnek a C pontjával esne egybe (újkori hazai tőzsde totál bull történet). Hogyan lehetséges, hogy a hullámok alapvető irányai ellentétesek egymással (usa lefele tartó elliott, bux pedig utolsó korrekciós szakasz) de mégis időben egyirányba fognak mozogni, még ha másmás szakaszban is vannak. (USA 3-4, BUX B-C)
    Illetve usa elliott sokkal nagyobb időtartam alatt fut ki, ezért következtethetünk e arra, hogy a bux pl előbb éri el a mélypontját, mint a kinti szakadás, csak itthon akkora már a depresszió lesz az úr.)
    A következ folytatólagos feltevésem pedig, hogy mikor amerikában jön a 4-es pont kijelölése, addigra a buxon az már az új bika piac kezdetét jelentené. Azonban az amerikai 5ös pont kijelölésekor a hazai index elliott szabályai szerint nem mehet a 0pont alá, tehát következtethetünk arra megint, hogy az emerging (márha lesz még olyan) elfog válni a nyugattól. Ez kicsit filozófikusabb kérdés, de sztm érdekes beszélgetés lehet belőle. Párhuzamos piacokon különböző időintervallum és irány alapján is egybe eshetnek az elliott hullámok szakaszai.

    Üdv,

    Kissherceg

    VálaszTörlés
  5. Szia, Kissherceg!

    Idézlek: "A 2-1es elliott szerkezet az nem egyenlő a zászlóval?"

    Ezt a kérdést nem értem, még pontosabban a 2-1-et nem.

    VálaszTörlés
  6. Alex Kishercegnek:

    Nem tisztem válaszolni, de a felvetéseden elgondolkodtam és én is leirom véleményemet. Szóval a felvetés: " Elliott alapszabálya a természetből adódik, ellenben a piacok és a gazdasági rendszerek jogszabályokból épülnek fel, hiába szereplői emberek. "

    Anno valamikor olvastam Gustave Le Bon a "Tömegek lélektana" című munkáját. Ez a mű pszichologiai szempontból ad magyarázatot egy érdekes fenoménra. Az embernek (az egyedeknek) vannak olyan tulajdonságaik, amik csak akkor nyilvánulnak meg, amikor tömeghatás alá kerülnek. Ugyanis míg az egyén többé-kevésbbé képes kordában tartania a tudatallatiját (az érzelmeit, ösztöneit), addig a tömegben "feloldódott" egyének ezt a kontrollt szinte teljesen elveszítik. Ezért van az, hogy az emberiség számtalan szabállyal, törvénnyel, viselkedésnormával igyekszik meggátolni azt, hogy az egyedek tömeghatás alá kerüljenek. A politika egyik nagy kihívása és feladata, hogy ne engedje, hogy a tömegek lélektani tömeggé álljanak össze, mert a tömeg bármire képes, mert csak érzelmei és ösztönei rángatják és irányítják. Ez a fundamentális magyarázata a tőzsdei pániknak is (crowd psychology). Ilyen az ember természete. Így válik érthetöbbé, hogy a hullámelmélet miként tudja leírni a társadalmi (piaci) történéseket. Ugyanis egy olyan jelenséget ír le, ami minden az emberi fajhoz (ami ugye a természet része) tartozó egyednél fellelhető, térben és időben egyaránt. Úgy mutatkozik, hogy az emberi tömegek lelki folyamatai egy állandóan ismétlődő mintákat írnak le. Ezeket a mintákat a legtökéletesebb valójukban a nagy és likvid piacokon látjuk, mert az ottani mozgások képezik le legjobban a társadalomban lejátszódó izgalmi állapotokat. A társadalom érzelmi állapotában (optimizmus és pesszimizmus) beálló állandó változás legjobb barométerei ezért a piacok. Úgy is mondhatnánk, hogy a tőzsde a világ legjobb és legnagyobb közvéleménykutató rendszere, ha az a cél, hogy a társadalom érzelmi állapotáról kapjunk valamiféle információt.

    Tehát abban igazad, van, hogy a szabályok képesek arra, hogy tompítsák a tömeghatásokat, de ez a tompítás nem jelenti azt, hogy ezek a hatások megszűnnek valaha is. Egy piac szabályozása csak annyit fog okozni, hogy a tömeghatás (pld: árképző hatás nem fog azon a piacon érvenyesülni), de magában a társadalomban a hatásokat kiváltó okok fennmaradnak és hatni fognak. Egy piac szabályozása azt fogja jelenteni, hogy elvesztünk egy eszközt arra, hogy rálátást kapjunk arról, hogy milyen folyamatok játszódnak le magában a társadalom lelki beállítottságában.

    Tehát technikai értelemeben egy szabályozás tényleg deformálhatja a kirajzolodó eliotthullámot, de soha nem deformálja azt a társadalmi folyamatot, aminek a lenyomata lenne az az eliotthullám, amit szabad és likvid piacokon kapnánk. Ha jól értettem meg a hullámelmélet filozófiai alapjait, akkor az egész ép arról szól, hogy külső hatások vajmi keveset hatnak a társadalomban lejátszódó folyamatokra, mert azokat belső törvényszerűségek irányítják. Ezért is van az, hogy nem a hírek generálnak történéseket, hanem ép fordítva.

    VálaszTörlés
  7. Ezt végiggondolva két dolgot látok még.

    1. Az összeesküvéselméletek (valamiféle világhatalom) elleni egyik komoly érv az a tapasztalat, amit a hullámelmélet ad nekünk. Ha ugyanis a társadalmi folyamatoknak a mozgatórugói belső erők és törvényszerűségek, azt lényegében azt jelenti, hogy egy úgynevezett "Legfelsőbb Kaszt" csakis azt teheti meg, amit a társadalmi folyamatok egyébként is elfogadnának, tehát Petőfi szavaival élve: "Habár felül a gálya,s alul a víznek árja,azért a VÍZ az úr!".

    2. Ideológiai szempontból a materializmus lényegében életképtelenné válik. A hullámelmélet ugyanis rámutat arra, hogy világunkban mégsem teljesen véletlenül történnek a dolgok. Ugyanis a minták fraktál szerűsége és törvényszerűségei azt suggalják, hogy nincs emberi erő, ami ép folyó trendeket eltéríthetne. Ha egy évszázadok óta tartó trendben most ép a 4. hullámban vagyunk, akkor a hullámelmélet alapján meg lehet mondani, hogy a trend nagy valószinűsséggel meddig fog tartani és milyen társadalmi mozgások fogják kisérni. És úgy tűnik, hogy ezt nem tudjuk emberi törvényekkel befolyásolni sem a trendet eltéríteni.

    VálaszTörlés
  8. "Ha a rendszerek és feltételek változnak, akkor azok csak okozatok lehetnek egy elliott hullám alakulásában? Pl dollár aranyfedezetének megszüntetése --> szárnyalás, korlátlan hitel."

    Erre az én álláspontom ez (lehet, hogy egyezik a Te véleményeddel):

    A társadalmi folyamatok "kitermelik/megszülik" a maguk politikai rendszerét, a vezető elitjét, gazdasági berendezkedésüket, ideológiájukat, divatjukat stb.. Minden akció a társadalomban a társadalom "lelkében" lejátszódó folyamat eredménye.

    Nem a dollár aranyfedezetének a megszüntetése hozott változást a társadalmi folyamatokban, hanem a társadalmi folyamatok eredménye lett (az optimista korszak velejárója) az, hogy megszüntették a dollár aranyfedezetét. Így én azt vallom, a minta (elliott-hullám) az adott már előre. A társadalmi történés (rendszerek és feltételek változása) alkalmazkodik az ép tartó trendhez.

    Előre is köszönöm az észrevételeiteket a mondandómhoz.

    Udv
    Alex

    VálaszTörlés
  9. Ejha, Alex, micsoda műveltség filozófiából! És szinte nyomdakész megszólalás (kész post).

    Magam részéről teljesen azonos állásponton vagyok, sokszor ki is fejtettem: a társadalmi szintű hangulat, beállítódás hozza létre a híreket és az eseményeket.

    Azzal a pszichológiai tényezővel tudom még megspékelni, hogy két témakör van egy ember életében, ami erős érzelmi bevonódást okoz: a családja, a szerelme az egyik és minden ami pénzzel kapcsolatos a másik.

    Ha ezt így összerakjuk a te mondandóddal, akkor kiderül, a tőzsde mitől egy robbanékony elegy: egyszerre van jelen a csordaszellem és az érzelmi bevonódás, vagyis minden állati ösztön, ami az emberben még jelen lehet.

    VálaszTörlés
  10. Sziasztok! Szia Cimbali!

    Bocsánat, hogy nem megyek filozófiai magasságokba, nekem csak egy pici kérdésem lenne. (ismét.o)
    323,6% mennyire feleltethető meg FIBO szintnek?
    Elméletben arról beszélünk, hogy 161,8%, 261,8%, 423,6% szoktuk figyelni, most azonban beleütköztem egy ilyen szintbe, de nekem gyanús, hogy valami nem stimmel...
    köszi!

    VálaszTörlés
  11. Szia Ad, nincs ilyen, amiről tudnék és nem is logikus a szám. Jó az, ha a magyarázatomat a majdani cikkben írom le?

    VálaszTörlés
  12. Szia!

    Tökéletes, erre a válaszra számítottam, de kellett a megerősítés!

    Köszi!

    VálaszTörlés
  13. Szia!

    A cikkhez kapcsolódóan gondolom sok mindenkit érdekel, hogy milyen "segédeszközök" állnak rendelkezésre a helyes számozás beazonosításához, a rossz elvetéséhez. (nyilván nem a három fő szabályra gondolok)
    pl: indikátorok, FIBO szintek, statisztikai valószínőségek stb.

    VálaszTörlés
  14. Alex, köszi az értelmes gondolatokat, jó észrevételek. Mátrixosan fogalmazva, mindig ok okozat kapcsolat van, csak helyesen kell felmérni, melyik mi:)

    VálaszTörlés
  15. Szombat estig várom a kérdéseket a cikkhez, akinek van, jöjjön elő vele, még nyitva a lehetőség.
    Köszönet az eddigiekért.

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)