A "tuti" kulcsforduló

Vagy mégsem?

Amikor elénk tárul egy komplett öt hullámnak számozható, tagoltságában egyensúlyt és megfelelő arányokat tükröző trend, ami lassult már ugyan, de még egy centit sem haladt a korábbi iránnyal szemben, akkor az a feladatunk, hogy fordulós jelzést találjunk. A jelzések egyik típusa a bar, vagy gyertya alakzatok formájában jelentkezik és közülük is legmeggyőzőbb egy speciális dupla kulcsforduló, angolul a double key reversal outside day kombináció.

Kedvenc jelzéseim egyike, mert igen megbízható, legtöbbször tartós, kiválóan kereskedhető fordulat követi. Sőt, ki merem jelenteni, a legmegbízhatóbb eszköz, ami ráadásul közvetlenül az árból következtet, tehát nem valamilyen matematikai formulán alapszik. Ám az aktuális BUX példán keresztül épp azt szeretném szemléltetni, hogy a tőzsdén, bármilyen technikai módszert alkalmazzunk is, nincs 100% biztos kimenetel; állandó a bizonytalanság. Ezért rendhagyó módon, olyan eset kapcsán mutatok be egy fogást, ahol az nem működött, pedig minden a helyén volt.

A közismert kulcsfordulós nap első feltétele, hogy a piac legalább rövid távon, új csúcsot, vagy mélypontot érjen el. Ekkor a soron következő napon új maximum, ill. minimum szintre emelkedik, illetve süllyed az ár, de végül az előző napi záró, alá, ill. fölé zár. Ennél értelemszerűen erősebb a dupla kulcsforduló változat, aminek az emelkedő piacra vonatkozó receptje így hangzik:
Végy egy lokális maximum közelében új csúcsra törő gyertyát, ami végül a megelőző két nap záró értéke alá zár. Mindkettő zárónak alá zár, ez fontos!

A bearish dupla kulcsfordulóhoz ezek szerint három egymást követő napon hasonlítottuk össze az elért záró és a maximum értékeket. Már csak az "outside day" dolgát kell hozzáadnunk, ami pedig a napi minimum árak összevetését jelenti. Az outside day szó szerint "külső napot" jelent, amikor is mind a napi maximum, mind a napi minimum meghaladja a megelőző nap szélső értékeit. Vagyis egy külső napon, amely egyben dupla negatív kulcsforduló is egy új csúcsot látunk, majd a kereskedés minimuma a tegnapi minimum alá süllyed, végül a záró a közvetlen egymást követő három gyertya közül az aktuális esetében lesz a legalacsonyabb. Ez a szignál, amely jelzi, a trend véget ért:

A sárga gyertya nem hiányzott a tiszta alakzat után

A BUX a január 25-i, keddi kereskedés végére egy ritka szép, a leírásnak tökéletesen megfelelő kulcsfordulót produkált az "itt jó" felirattal jelölt három gyertyában. Valóban, ott még tényleg nagyon jó volt, hiszen a piac egy november 29-aljról számítva komplett hármas (A-B-C) zigzag alakzatnak lehetett értelmezni az emelkedést, amely A=C arányt mutatott az utolsó nagyobb eső szakasz 78,6%-os korrekciós szintjénél. Ezek után szerdán a sárgával kiemelt gyertya megsemmisítő csapást mért a tuti fordulós kombinációnkra. Vagyis nem működött. Illetve váratlanul nem működött annak, akinek nem volt helyén a stop loss megbízása.

Felrajzoltam a grafikonra pirossal az idealizált ábrát, hogy egyértelmű legyen, bar nézetben mi számít ilyen erős fordulós jelzésnek. Egyébként vannak szerzők, akik további kritériumokat rendelnek ehhez a komplex gyertyaformációhoz. Például:
- az 1-es gyertya zárjon a napi minimum és maximum által kijelölt zóna felső harmadában;
- a 2-es számú gyertya maximuma is legyen új rövid távú csúcs;
- és zárjon az 1-es zárója alatt.

Nekünk, akik Elliottal dolgozunk már nem szükséges ilyen további szempontokat figyelembe vennünk, mivel éppen elegendő előzetes szűrést hajtunk végre a kontextus feltárásával és a Fibonacci szintek alkalmazásával. Amire figyelnünk kell, az csupán a szignált követő entry (belépő) gyertya minősége, de ez már egy másik témára vezet át bennünket.

Egyszerű vonalak - Trading the Line

Ismét megjelent egy ingyenes, a technikai elemzés sikeres elsajátítását segítő füzet, melyet az általam nagyra tartott Jeffrey Kennedy írt.

Honnan tudjuk, hogy egy trendvonal áttörése szignifikáns-e? Többek között erre is választ ad a szokásos sok ábra, kevés szöveg 'kivitelben' az alábbi linkről letölthető PDF dokumentum:

Trading the Line - 5 Ways You Can Use Trendlines to Improve Your Trading Decisions

A trendvonal az árfolyam elemzésének talán legegyszerűbb eszköze, mégis azt gondolom, a 26 ábrával bemutatott ötféle módszer között van olyan, ami közel sem evidencia, sőt, akár még egy haladó tréder is meríthet belőle.

Amire ugyancsak jó lesz később: Itt a blogban részletesen eddig nem beszéltem Elliott korrektív trendcsatornájáról, illetve a Jeffrey által továbbgondolt báziscsatorna fogalmáról, de ha egyszer sorra kerül, akkor annak jobb megértéséhez, egyáltalán a jelenség felismeréséhez is közelebb vihet a mostani füzet, amely elvileg február 7-ig letölthető.

A letöltéshez Club EWI regisztráció szükséges, vagy a már korábban beregisztrált ingyenes profil használható.

Emlékeztetőül: Legutóbb novemberben volt hasonló módon elérhető egy mozgóátlagokról szóló tananyag [link].

Most mindegy melyik (EURUSD)

Az utóbbi hónapokban keveset szóltam az EURUSD dolgában, amiben előzőleg pedig sokáig erős fogást találtam. Eltűnt benne a fonál, amit az elmúlt év első felében követtem. Mostanára azonban az egymásnak ellentmondó bizonyítékokból mégiscsak kezd összeállni egy értelmezés, ami egy háromszög alakzatot valószínűsít. Akikkel beszéltünk, leveleztünk erről, tudják, hogy egy ideje már foglalkoztat egy méretes háromszög, de eddig túl képlékenynek tűnt az elképzelés.

Távolabbról nézve
A helyzet megértéséhez előbb heti bontású grafikonon 2008. derekáig szükséges visszanyúlnunk.

Képre kattintva felnagyítható

Miért kezdtem kutakodni ebbe az irányba? A novemberi - most Primary szintű [C]-vel jelölt - csúcsról még az volt a várakozásom, hogy az EURUSD egy meredek impulzussal fog esni, viszont a várt sima ötös szerkezettel szemben egyre jobban hármas (korrektív) szerkezet formálódik. Nem lehetetlen ötösnek számozni az esést, de egyre nagyobb feszültségek jelentkeznek egy impulzív értelmezésben.

Ezzel szemben a fenti ábra segít megválaszolni a kérdőjelek nagy részét. Leginkább azt, hogy miként lehet, hogy a júniustól induló emelkedés és az aktuális esés is hármas szerkezetű? Miért nem töri már át az EUR az 1.26-os szintet, amivel Elliott-i szempontból végérvényesen lezárná a második félév novemberig tartó emelkedését?

Miért ilyen aránytalanul kicsi a november 30-án véget ért esés hármas szerkezete, az előző (A)-(B)-(C) alakzatokhoz viszonyítva? Utóbbira, ugye az a helyes válasz, hogy egy háromszög egyik hulláma általában komplex, tehát nem szimpla (5-3-5), hanem dupla zigzag (5-3-5-x-5-3-5).

Az pedig már csak 'gyanú a négyzeten', hogy a november 4-i 1,4282-es csúcs a 2010-es nagy Primary [B] esés 70,7%-át korrigálta. A 0,707 a Fibonacci 50% négyzetgyöke, egy háromszögeken belül jellemző speciális retrace szint.

Természetesen szokás szerint maradt még így is bizonytalanság a jelölésben, mert az emlékezetes 2009. novemberi csúcshoz vezető, a háromszög [A] hullámának jelölt emelkedés 78,6%-ot korrigált, ami nem jellemző a háromszögekre; túlságosan mély, de nem kizárt. Ugyancsak kérdéses az új 1,1876-os minimumra eső [B] belső szerkezete, mert nem feltétlenül impulzus, de könnyen annak számozható, márpedig a háromszög csak zigzag alakzatok sorozatából és részben kisebb háromszögekből állhat - az öt hullám (a, b, c, d, e) egyike sem lehet impulzus.

X végét kivárjuk
Ideje egy közelebbi pillantást vetnünk a napi grafikon részleteire:

A következő napokban erőteljes további emelkedést az (X) hullám (egyébként expanded flat) már kevésbé produkálhat. Fel kellene szenvednie azért magát 1,3500 fölé, leginkább 1,3550 közelébe. Ehhez 2-3 kereskedési nap lehet szükséges, majd indulhat az Intermediate (Y) esés három hullámban, ideális esetben 1,2240-1,2220-ig. Sorolom itt a számokat, de be ne aludjunk, hiszen unalmas oldalazó háromszög ide vagy oda, a hamarosan aktuális lokális maximumból közel 1300 pipes esés következhet a [D] pontig!

Ez a lokális mélypont hozzávetőleg 1 hónapra van innen, majd következik még egy jelentős felfelé kör, amelynek időtartamát nehéz meghatározni, mivel maga is lehet egy komplett, időigényes háromszög. Mindent egybevetve áprilisnál előbb nem várható az eurózóna brutális megborulása. Érdemes lesz figyelni, mert amennyiben tényleg háromszögünk van, akkor az alakzat [E] pontjára jellemző a nagy horderejű hír, vagy esemény hatására bekövetkező fordulat. Ismétlem, majd jócskán benne a tavaszban.

EWI értelmezés
A háromszög lehetőséggel azért is érdemes foglalkozni, mert (most még) kevesen látják. Erről tanúskodik, hogy ebben a pillanatban az EWI is más értelmezésben gondolkodik. Legalábbis ez vehető ki a január 11-én publikált, egy 30 perces bontású grafikont is tartalmazó
EURUSD: Up, But For How Long? [link] c. V. Pokhlebkin cikkből, amely alapján "rekonstruáltam" az alábbi elképzelésüket:

Egyébként erre a jelölésre utaltam, amikor feljebb így fogalmaztam: "egyre nagyobb feszültségek jelentkeznek egy impulzív értelmezésben".
A következő egy hónap távlatában mindegy kinek van igaza, mindegy melyik számozást preferáljuk, mert mindkét értelmezés lefelé mutat. A különbség majd időben egész sokára, a 1,2240-es szinthez közeledve jelentkezik.

Kétféle trend

Lesz, aki azt mondja, hát ez evidens. Lesz aki a fejéhez csap, hogy tényleg, a momentum dolgát így még végig sem gondoltam. Így, vagy úgy, ahhoz, hogy az indikátorok alkalmazásáról, illetve majd a jelzések és az Elliott-i alakzatok összevetéséről beszélni tudjunk, előbb tisztáznunk kell valamit.

A valami pedig az, hogy tulajdonképpen kétféle trendet figyelünk, az egyik az árfolyamtrend, a másik a momentum trendje. Az árfolyam haladási iránya ott van a grafikonon, egyszerűen értelmezhető módon, a momentum változási irányát pedig az indikátorokon - RSI, Stochastic, CCI, ROC, Williams %R, MACD görbéken - követhetjük. A formulák valamilyen formában mind az árváltozás sebességét mérik.

Mi történik, ha a momentum nem halad tovább egy emelkedő árfolyamtrenddel? Vagy másképp: Mit jelent az árra vonatkozóan, ha például egy Stochastic indikátor délnek veszi az irányt, miközben előzőleg együtt emelkedett a trenddel?
Sokba kerül, ha valaki olvasatában ez univerzálisan trendforduló közeledtével egyenlő. A helyzet sajnos nem bír ilyen egyszerű lenni. Persze vissza lehet nekem, a kérdezőnek válaszolni, hogy attól függ, éppen honnan fordul az oszcillátor. Rendben, pontosítom a kérdést, mert valóban attól is. Legyen akkor a túlvett zóna környékén! Ilyenkor ugyanis, ha egy stabil trendről van szó, akkor három különféle kimenetellel számolhatunk:

- az árfolyamtrend lassul, de egy alacsonyabb sebességgel továbbhalad;
- vagy a trend szünetelni kezd, amíg átmenetileg egy oldalazó, vagy éles korrekció veszi át a helyét;
- vagy trendfordulónak nézünk elébe.

Szerintem az utóbbi kevesebb, mint az esetek 1/3-ában valósul meg, ezért sokan megtapasztalták már a saját bőrükön, hogy a tankönyvekben szereplő klasszikus bearish indikátorjelzés meg sem kottyan az emelkedő árfolyamnak. Épp csupán a trend lassulása követi, akárcsak itt:

A példa kedvéért kiragadott ábrán barna egyenesekkel igyekeztem szemléltetni, hogy az indikátor irányváltásával itt épp csak az árfolyam emelkedésének szöge változik. Az indikátor lefordulása szeptember közepén önmagában nem eladási jelzés, hanem egy figyelmeztetés: érdemes a stoploss szintek meghatározásakor kicsit feszesebbnek lenni és nem ilyenkor kell újabb longokat indítani, amikor a momentum trendje szemben halad a pozícióval. A nagy találati aránnyal működő kereskedéshez nemcsak az árfolyam szempontjából kell a helyes oldalra állnunk, hanem a minőségi belépőhöz az erőt vagy gyengeséget mutató momentumtrend támogatására is szükségünk van.

A fenti példában jelöltem egy pontot, ahol azután mégis eszünkbe juthatott a short lehetősége. Az indikátor igen kitartóan csorog lefelé, addig-addig, amíg az 50-es középvonal közelében is produkál végül egy ún. bearish cross-t, azaz egy olyan jelzést, amikor a Stochastic átmetszi a szignálvonalat. Előzőleg is volt kettő, de azok közül egyiket sem lehetett jelentős short jelzésnek tekinteni, mert az árfolyam csak lassulással, némi oldalazással reagált rájuk, miközben az oszcillátor egyébként magas szintje bármelyik pillanatban megengedte volna az erős felfelé folytatást. Itt viszont az árfolyam végre az indikátorral tart és bemutat egy olyan esést, amely pontban nagyobb az előző két kis momentumjelzéshez kapcsolódó negatív elmozdulásnál. Ráadásul a "cross" olyan indikátorértéknél - 55 körül - következik be, ami biztosan a jelentős 50 alá viszi az indikátort. Azért jelentős, mert az oszcillátor onnan már az esés momentumát méri.

Amúgy minden félrehallás és hibás értelmezés kiindulási pontja egy szerencsétlen szóhasználat, amivel a szakirodalom túladott, vagy túlvett zónának nevezi az oszcillátorok alacsony, illetve magas értékét (pl. 30 alatt és 70 felett). A "túlvett" szó önmagában felhívás táncra, hogy adjunk bele, valójában azonban a mögöttes magas oszcillátor érték a matematikai formula megalkotóinak szándéka szerint "csak" erős, nagy sebességgel felfelé haladó trendet jelent. Közelebb járunk a helyes értelmezéshez, ha a fenti ábrán szereplő "erős bull trend zóna" illetve "erős bear trend zóna", vagy valami hasonló körülírás jut eszünkbe róla.
Legyen ez egyben cáfolata azon, minden könyvben fellelhető kitételnek is, miszerint erős trendben a momentum indikátorok többségének nem vesszük hasznát. Már miért nem?! Csak azért, mert "túlvettnek" címkézzük, és mégsem fordul az árfolyam?

A helyes értelmezés további finomságai más napra tartoznak, annál is inkább, mert ezen a ponton bejönnének a különböző indikátorok eltérő viselkedésbeli sajátosságai. Maradjunk ezért az eredeti felvetésnél, miszerint az indikátor túladott, vagy erős bull trendet jelző zónából való lefordulása nem feltétlenül eredményezi az árfolyam trendjének 180 fokos fordulatát, ugyanis a momentum oszcillátor alapvetően haladási sebességet mér. Ha az utcán egy autót lassulni látunk, akkor sem rögtön az a következtetésünk, hogy kanyarodni, vagy visszafordulni fog. Ehelyett elég valószínű, hogy valami van előtte, ami miatt átmenetileg lassítania kell, vagy megállni készül, leparkol, hogy az utasa beszaladhasson a sarki fűszereshez, viszont dolga végeztével ugyanúgy egyenesen, az eredeti irányban halad tovább.

Aki Elliott elméletét tanulmányozza, az elég hamar találkozik azzal a kitétellel, hogy az ötödik hullám kialakulása alatt a momentum elmarad a harmadik hullám erejétől, így az oszcillátorok már csak alacsonyabb maximumokat érnek el. Noha a fenti ábra nem ennek illusztrálására született, de sokszor előfordul, hogy egyes indikátorok ehhez hasonlóan lefelé trendelő momentumot rajzolnak végig az ötödik hullám alatt. Mindez persze csak egy rövid kitérő, utalás arra, hogy a hullámelmélet segítségével elvileg szelektálhatjuk az indikátorok jelzéseit. November 9-én a grafikonon bemutatott bearish cross jelzésnél, így fogalmaztam: "A heti grafikonon is határozottan érzékelhető (oldalazó) korrekcióra számít[ok]". Gondolatom szerint, a számozás alapján megállapítható volt, nem ötödik hullám ért véget, viszont ezzel együtt az indikátor olyan szinten jelzett, ahonnan már kisebb csoda kellett volna ahhoz, hogy ne induljon jelentősebb korrekció.

Akár megfordítva; addig is el lehet jutni, hogy az Elliott-i számozást rakjuk össze egy jól megválasztott indikátor megfigyelésével. A helyes következtetés felé szerintem az alap, a postban tárgyalt egy (vagy több?) paradigma átlépése.

Volt egyszer...

A piac 4-5-4-5 sorozatot mutat be, azaz hamarosan befejezi az emelkedő alakzatot, de még maradt elég idő könnyedebb témáról beszélni. Lazításképpen szeretném visszarángatni a társaságot az elmúlt évbe, 2010 elejére. Egyetlen esemény, az olimpia lesz a téma, annak is egy olyan szórakoztató vonatkozása, amivel kevesen találkozhattak, még ha a mindenről beszámoló SportGéza oldalakat olvassák is.

Nemcsak a sportolók, de a reklámszakma is mindent belead egy-egy ilyen nagyszabású sportesemény kapcsán. Pedig a legtöbb TV spot egészen kevés alkalommal, sőt Észak-Amerikában pl. a Super Bowl alkalmával csak egyetlen egyszer kerül képernyőre. Hogy legyen még egy dobásuk, szubjektív rangsorba szedtem a 10 általam legjobbnak tartott kanadai reklámspotot.

10. Obama veszített
Majdhogynem hibás kreatív, ezért tízedik. Azért mondom, mert ahogy felveszi a lendületet a "világ legjobb hátsó udvara" motívum úgy magával ragad, hogy a végén észre sem vesszük magát a márkát és a terméket. Egyébként ebből a fajtából (Molson Canadian) 24 doboz volt a tétje Stephen Harper (kanadai miniszterelnök) és Barack Obama fogadásának az USA-Kanada aranymeccs előtt.



9. Super Natural Országimázs
Ugye, hogy nem különbözik sokban a házigazda Brit Kolumbia provincia "Itt kell lenned" filmje a sörreklámtól? Rendben, a most következő 30 mp lágyabb és a sörösben nem voltak helyi születésű Hollywood-i celebek, itt meg vannak.


Maui, te a 90 másodperces [link] változatot nézd meg ;-)

8. Német tervezés
Még véletlenül sem autóreklám következik, hanem telekommunikációs cég, a Bell. Német barátunk előkapja a gombnyomásra nyitható kompakt lábtartót, mire a kanadai vendéglátója megkérdezi: "Szóltál valamit?". Persze harag az nincs.


Ha valakit érdekel, van belőle kissé frivol skót változat.

7. Közös ügy
A hoki. "A hoki ott van a felhajtón a házunk előtt, az álmainkban, a meccs utáni ünneplésben, ott van az utcában, amikor a játszótársad elkiáltja magát: Autó!" És én teszem hozzá, a hokival mindent el lehet adni; a Tim Hortons kávézóláncot is. A filmben narráló Crosby, akiről egyébként igazi gyerekkori bejátszásokat is láthatunk, azóta élő legenda lett. 23 évesen ő szerezte a döntő aranygólját.



6. Fekete-fehérben
A megszokott színes, csillogó HD világunkban igazi üdítő jelenség tud(na) lenni bármikor egy fekete-fehér animáció. Viszont az ilyen "drámát" a kreatív szakma csak beharangozó műsorajánlónak meri bevállalni.



5. Erre készültünk
Észak-Amerika legrégebbi kereskedő cége - a nem tévedés - 1670-ban alapított, ma áruházláncot üzemeltető Hudson's Bay hirdetése. Ők forgalmazták a kanadai sportolók hivatalos öltözetét.



4. Csata az olimpiai faluban
Anyagigényes nemzetközi szintű gyakorlat a Coca-Colától.



3. Ugye nem siettek sehová, barátocskáim?
Az örök riválisok. USA vs. Kanada. A filmben szereplő párnak nyilván elgurult a gyógyszere, amikor kanadai hoki mezben igyekezett át a határon. Igazi lúzerek. A spot pedig aranyos.
A reklámozott cég egyébként sportszer és -öltözék kiskereskedelmi hálózatot üzemeltet, a bajuszos úr pedig nem autószerelő.



2. Olyan kellene neked is, apjuk!
Hogy a vasúti szerelvényeket és repülőgépeket gyártó Bombardier-nek mi köze az olimpiához? A játékokat megelőzően minden idők legnagyobb szabású fáklyafutásához ők tervezték és készítették el azt a 12.000 fáklyát, amellyel a szélsőséges kanadai télben egy alkalommal 900 kilométerre megközelítve az északi sarkot körbehordozták az olimpiai lángot. Nagy ország, 106 napon át tartott a váltófutás. Volt olyan település, amelyhez -37C-os hidegben érkezett meg a karaván.



1. Most már tudják...
Ugye mondtam, hogy a hoki a legfontosabb. A Coca-Cola mindent elsöprő spotja kanadaiaknak. Tökéletes kompozíció a film, amelynek érdekessége, hogy az egyik változatát mindössze kétszer adták le a televízióban. Figyeljünk csak! Az első verzió berobbanó részében a stadionban felénk haladó felirat: "Mutassuk meg, hogy kinek a játékát játszák!".
Ahogy vége, azonnal elindul a másik változat, amelyet a női, majd a férfi torna megnyerése után egy-egy alkalommal láthattak a nézők: "Most már tudják, kinek a játékát játszák."



Még többet Vancouverről: [link]