Amikor elénk tárul egy komplett öt hullámnak számozható, tagoltságában egyensúlyt és megfelelő arányokat tükröző trend, ami lassult már ugyan, de még egy centit sem haladt a korábbi iránnyal szemben, akkor az a feladatunk, hogy fordulós jelzést találjunk. A jelzések egyik típusa a bar, vagy gyertya alakzatok formájában jelentkezik és közülük is legmeggyőzőbb egy speciális dupla kulcsforduló, angolul a double key reversal outside day kombináció.
Kedvenc jelzéseim egyike, mert igen megbízható, legtöbbször tartós, kiválóan kereskedhető fordulat követi. Sőt, ki merem jelenteni, a legmegbízhatóbb eszköz, ami ráadásul közvetlenül az árból következtet, tehát nem valamilyen matematikai formulán alapszik. Ám az aktuális BUX példán keresztül épp azt szeretném szemléltetni, hogy a tőzsdén, bármilyen technikai módszert alkalmazzunk is, nincs 100% biztos kimenetel; állandó a bizonytalanság. Ezért rendhagyó módon, olyan eset kapcsán mutatok be egy fogást, ahol az nem működött, pedig minden a helyén volt.
A közismert kulcsfordulós nap első feltétele, hogy a piac legalább rövid távon, új csúcsot, vagy mélypontot érjen el. Ekkor a soron következő napon új maximum, ill. minimum szintre emelkedik, illetve süllyed az ár, de végül az előző napi záró, alá, ill. fölé zár. Ennél értelemszerűen erősebb a dupla kulcsforduló változat, aminek az emelkedő piacra vonatkozó receptje így hangzik:
Végy egy lokális maximum közelében új csúcsra törő gyertyát, ami végül a megelőző két nap záró értéke alá zár. Mindkettő zárónak alá zár, ez fontos!
A bearish dupla kulcsfordulóhoz ezek szerint három egymást követő napon hasonlítottuk össze az elért záró és a maximum értékeket. Már csak az "outside day" dolgát kell hozzáadnunk, ami pedig a napi minimum árak összevetését jelenti. Az outside day szó szerint "külső napot" jelent, amikor is mind a napi maximum, mind a napi minimum meghaladja a megelőző nap szélső értékeit. Vagyis egy külső napon, amely egyben dupla negatív kulcsforduló is egy új csúcsot látunk, majd a kereskedés minimuma a tegnapi minimum alá süllyed, végül a záró a közvetlen egymást követő három gyertya közül az aktuális esetében lesz a legalacsonyabb. Ez a szignál, amely jelzi, a trend véget ért:
A sárga gyertya nem hiányzott a tiszta alakzat után |
A BUX a január 25-i, keddi kereskedés végére egy ritka szép, a leírásnak tökéletesen megfelelő kulcsfordulót produkált az "itt jó" felirattal jelölt három gyertyában. Valóban, ott még tényleg nagyon jó volt, hiszen a piac egy november 29-aljról számítva komplett hármas (A-B-C) zigzag alakzatnak lehetett értelmezni az emelkedést, amely A=C arányt mutatott az utolsó nagyobb eső szakasz 78,6%-os korrekciós szintjénél. Ezek után szerdán a sárgával kiemelt gyertya megsemmisítő csapást mért a tuti fordulós kombinációnkra. Vagyis nem működött. Illetve váratlanul nem működött annak, akinek nem volt helyén a stop loss megbízása.
Felrajzoltam a grafikonra pirossal az idealizált ábrát, hogy egyértelmű legyen, bar nézetben mi számít ilyen erős fordulós jelzésnek. Egyébként vannak szerzők, akik további kritériumokat rendelnek ehhez a komplex gyertyaformációhoz. Például:
- az 1-es gyertya zárjon a napi minimum és maximum által kijelölt zóna felső harmadában;
- a 2-es számú gyertya maximuma is legyen új rövid távú csúcs;
- és zárjon az 1-es zárója alatt.
Nekünk, akik Elliottal dolgozunk már nem szükséges ilyen további szempontokat figyelembe vennünk, mivel éppen elegendő előzetes szűrést hajtunk végre a kontextus feltárásával és a Fibonacci szintek alkalmazásával. Amire figyelnünk kell, az csupán a szignált követő entry (belépő) gyertya minősége, de ez már egy másik témára vezet át bennünket.