Végig az S&P rally III.

...és főleg, ami utána van

Az elmúlt évek USA indexmozgásaiból kinyerhető Elliott-i értelmezés és tanulságok záró videója következik két téma köré csoportosítva. Az első ma publikált videó a július 22 - augusztus 9. esés, azaz, a Minor, vagy Középtávú egyes hullám olvasata némi pszichológiai kitekintéssel arról, hogy bear piacok idején miként alakulnak ki a lokális és majdan a végső aljak.

Mivel ez a sorozat vége, ezért azok kedvéért, akik lemaradtak róla, előbb íme a link az első két részhez:
S&P index Elliott videó I. rész (a VIX-es, messziről indítva, egész a júniusi minimumig)
S&P index Elliott videó II. rész (a Nasdaq és az XLF segítségével, a záró hullám július végéig)

Itt pedig a már a III. rész:



Végül, a mai másik videó, ami már csak az előrejelzés, mind az árfolyam, mind pedig a társadalmi folyamatok vonatkozásában:

Végig az S&P rally II.

Videó-sorozat egy 45 perces felvételből készül, amiből végül három 12-13 perces adagot hasítottam ki publikálásra.

Amíg az elsőben a VIX-et hívtuk segítségül, itt a Nasdaq index és az XLF pénzügyi ETF támogatásával bogozzuk ki a 2011. június 16-től felfelé tartó ötödik hullám rejtelmeit.

Végig az S&P rally (video) I.

Az amerikai index elmúlt éveit - beleértve a jelen eseményeit árfolyamostól és pszichológiai hátterestől - foglalom össze egy hosszabb videóval. Ha így együtt rágjuk át magunkat a grafikonokról leolvasható rengeteg információn, akkor könnyebben lehet, hogy egy nyelvet beszélünk az aktuális helyzet értékelésekor.

Három részre vágtam a bejegyzést, az első rész a bear piacok idején jellegzetesen megnövekvő volatilitás okát fejtegeti és 2007-től egészen 2011 júniusáig jut el az elemzésben. Innen jön majd a folytatás, az ötödik hullám értékelésével és az azt követő esés részleteivel, noha a felvételen szereplő ábrákon már ez alkalommal is egyértelművé teszem, hogy szerintem 2011. augusztus 9-én véget ért egy Minor szintű 1-es hullám a régi-új lefelé tartó trendből.



Amiről nem esik szó, de a heti ábra alapján valószínűsíthetjük, hogy a trend igen magas szintjén 2000-ben indult a bear piac és még ákár évtizedekig is kitarthat. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik egy kis extra, ami a napokban megjelent ügyes Bloomberg összehasonlítás, amely az analógiát keresi a japán defláció és depresszió, valamint a nagy amerikai bear piac között. Az ábra az MSCI USA Index 11 évvel késleltetett grafikonját mutatja a dollárban denominált MSCI Japán indexre helyezve. Íme az kép, ami még akkor is beszédes, ha azért a történelem általabán nem ismétli ennyire pontosan önmagát:

"Éppen" forgalmi rekordok

Áprilisban a "A forgalom titka" bejegyzésben [link] leközöltem egy ábrát az egyes emelkedő és csökkenő szakaszok (szvingek) átlagos napi forgalmáról. Ott számos bizonyítékot és következtetést szedtünk csokorba a 2009 óta tartó emelkedés korrektív jellegéről pusztán a forgalom alapján. Aki akarja visszalapozhat, most viszont a mi a valószínűsége, hogy vége a felfelé trednek, kérdés megválaszolásához hívjuk segítségül az ábra friss adatokkal ellátott változatát. Összességében a volumen mintázata inkább a végleges fodulat mellé áll, de épp csak hajszálnyival:

2009-ben a rally első szakasza 304 millió darabos, igen magas átlaggal indított. Azóta minden újabb emelkedő szakasz csökkent vagy stanált, egészen májusig. A közbeékelődő korrekciók (esések) átlaga (piros számok) rendre meghaladták a megelőző emelkedő szakaszok (zöld számok) hasonló értékeit. A legmagasabb átlagos értéket természetesen a 2010-es flash crash körüli Intermediate, vagy Primary szintű két hónap bear piac hozta össze a maga 311 millió darab részvényével. Most 10 napja tart az esés és 324 millió az átlag, tehát erőteljesebb, mint korábban bármelyik eső vagy emelkedő szakasz, de azért nincs messze az imént említett 311-től. Én úgy tartom, hogy 25%-os eltérésig a szakaszok átlaga közötti különbség nem szignifikáns, lehet akár véletlen körülmények műve is.

A megelőző emelkedő szakaszhoz mérve - 198-ról 324-re - 64% a növekmény, ugyanez az érték 2010 májusában 72% volt.

Meglehetősen hasonlítanak ezek a "mintázatok" egymásra, de ne felejtsük, a 324 milliós érték egy ideiglenes szám, egy folyamatban lévő, de még nem befejezett eső szakaszról. Egyelőre még a legnagyobb forgalmú napok is kísértetiesen hasonlítanak: 647 millió akkor áll szemben a mostani 656 millióval. Szóval még kevés a forgalom, de végül kijöhet belőle a trendforduló.

Fejes-vállas

Szerdai indító hozzászólásomban a nagy 29 hónapos rally-t három alapvető megközelítésben tálaltam, de nagyon röviden. Tulajdonképpen ugyanezt a fejtegetést folytatom ábrákkal és a klasszikus fej-váll alakzat Elliott-i összefüggéseivel. Utóbbiról már egyébként is régen szeretnék szólni. Időközben bennem annyit tisztult a kép, hogy két változatra szűkítettem a szcenáriók számát, így ma már csak ezekről lesz szó.

Egy oldalazó alakzattal számoltunk korábban, ami legjobb lett volna, ha már valamikor májusban véget ér, és elindul belőle a végső emelkedés, a Középtávú (5)-ös hullám. Közben úgy tűnt, fontos a piacnak a 2009 márciusáról induló korrektív trendcsatorna alja, tehát azt megjelölhetjük kritikus támasznak. Pénteken a hét zárásakor ez utóbbi valahol 1.293-nál fog felfelé járni, így elkönyvelhetjük annak letörését. Sőt, akkor az ezek szerint nem létező háromszög, mint alakzat kritikus szintje, az S&P cash 1.258 sem tartott ki, tehát egyszerre kell foglalkoznunk a tágabb összefüggéssel és az utóbbi napok esésésnek értelmezésével, illetve kereshetünk magunknak másik alakzatot a háromszög helyett.

Az alábbi két megközelítés, másképp "nevezi" el a fej-váll alakzat nevezetes pontjait és eltérő értelmet ad nekik annak függvényében, hogy mi lesz a letörés után. A többféle szcenárió arra kell, hogy "HA_AKKOR" cselekvési tervet dolgozzunk ki, mert a fej-váll önmagában csak egy irányt ismer (el), illetve értelmez. Pedig a behaló fej-váll alakzatok messzebbre jutnak mint a jó magaviseletű, egyszerűen letörő társaik.

Bearish értelmezés - komplett zigzag korrekció északnak 2009. március 7 - 2011. július 22:

Honnan jön ez a júliusi orthodox csúcs? Három okunk van a februári ill. a májusi lokális maximumokkal szemben ezt a megoldást választani:
1) A májusi csúcsot minden index három hullámban érte el, tehát nem lehet a [C] impulzus (5)-ös hulláma felfelé, mert egy impulzus minden trendirányba haladó hulláma ötös szerkezetű.
2) Másodszor rengeteget rajzolgattam itt a blogban, arról, hogy a május 2 - június 16. eső szakasz ugyancsak nem impulzus, hanem hármas szerkezetű, tehát nem lehet a visszatérő eső trend 1-es hulláma.
3) Végül, és ehhez még illusztrációt is készítettem, egy fontos index, a Nasdaq a csonkaság nélkül új csúcsra ment júliusban. Maximális zárója június 22-én volt, csúcsértéke 26-án. Ez pedig perdöntő az ügyben, mert Elliott első törvénye, alapvető szabálya kimondja, hogy a második hullám nem mehet az első kiindulási pontján túlra.

A csonka-hullám (truncated fifth) jelenségről a balra fenti linkről ingyenesen elérhető Frost és Prechter szerzők könyvében lehet információt találni, a 35-36. oldalon. Habár az is igaz, hogy a felfelé tartó S&P impulzus júliusi csúcsa esetén ez alig "játszik", hiszen csak az ötödik ötödik alhulláma maradt el kicsit az elvárható minimális értéktől, az 1.357-től. Jelentősebb az elmaradás a kijelölt céláraktól, de ez nem strukturális kérdés, ennyire futotta és kész.

Bármilyen meredek is az elmúlt 10 nap, sőt már azt mondom, inkább a fenti "bent van a csúcs július 22-én" értelmezés felé billen nálam a mérleg, nagyon nem lehet még kizárni a felfelé folytatást. Az orthodox, vagy tényleges csúcsból ilyen esés kevésbé 1-es hullám karakter, inkább A-ra, vagy erőteljes C harmadik hullámára jellemző. Volt ilyen, 2010 tavaszán. Sőt, az egész felállás kisértetiesen hasonlít a mostani ügyeletes medvénkre, ezért én 35% esélyt adnék az alábbi változatnak (heti grafikon következik):

Bármelyik változat legyen is jó, az végre kizárható, hogy a rally 2009 márciusáról impulzus lenne, hiszen átfedés van a mostani esés és a 2010. áprilisi csúcs között. Nem mintha ez egy a hullámok személyiségjegyeire odafigyelő elemzőnek bármikor is kérdés lett volna.

Ami pedig hiányzik, hogy akkor miként tájékozódjunk, mit figyeljünk, hogy időben észeleljük, amikor végül választ a piac a két lehetőség közül. Készítek ehhez a hétvégén egy videót, és ha közben érkeznek kérdések, akkor abban kitérek a válaszokra.