Nagy mozgások 2017-ben - EWI riport

2010. február 10., szerda

Dow-ból brokkoli - Alapok I.

Charles Dow elmélete már az 1800-as évek végén is tartalmazott a három hullámban való emelkedésre utalást. Szándékosan használom az „utalás” szót, mert túlságosan általános és elnagyolt elvi kitételeket fogalmazott meg, amelyekre nem lehetett kereskedési stratégiát építeni. Szerinte az első szakasz a túlzott pesszimista értékelésből való lassú felfelé elmozdulás, amikor még mindig a pesszimizmus és a hitetlenkedés az úr. A középső fázis a felismerésről szól, amikor a javuló fundamentumok hatására mindenkinek nyilvánvalóvá válik az új trend. Végül a harmadik szving eufóriájában a piac túlértékeli a fundamentumot és már-már kaszinóvá teszi a tőzsdét. Vagy ahogy Prechter forgalmaz, a tömeg már csak fantáziákat vásárol.

Elliott természetesen ismerte Dow elméletét és jóllehet felhasználta, mind pontosságban, mind részletességben, mind pedig az okok feltárásában túllépett rajta.
Először is felfedezte, hogy ez a jelenség független a tőzsdei terméktől, azaz lehet szó részvénypiacról, nyersanyagokról, devizáról, kötvényekről, vagy kamatokról, a kép mindig ugyanaz.


Megfigyelte az emelkedő szakaszok közé ékelődő két korrektív szakaszt, így összeállt az impulse-nak elnevezett ötös. Magyarul fordíthatnánk lökéshullámnak, de én szándékosan használom tovább az angol kifejezést is, mert akit a téma behatóan érdekel, előbb-utóbb úgyis kezébe vesz angol nyelvű irodalmat, akkor meg jól jön az eredeti kifejezés ismerete.

Feltárta a korrekciók hármas szerkezetét az impulse ötös tagolásával szemben.
Leírta a hármat előre kettőt hátra elven mozgó árfolyamok alkotóelemeit (a 13 alakzatot) és azt, hogy miként kapcsolódnak össze. Megfogalmazta az ezzel kapcsolatos szabályokat, amelyek az ármozgások minden szintjén, mondhatnánk úgy is, minden timeframen igazak és azonosak. Azaz rájött a hullámmozgások – mai tudományos nevén – fraktál szerkezetére.

A fraktálszerkezet számtalan helyen ismerhető fel a természetben. Illusztráció jobbra: ElbtheProf. Így alakulnak a felhők, és fejlődnek a növények, ezért látjuk, hogy egy fa egyetlen ága azonos szerkezetű és alakú, mint a fa egésze. Vagy nézzünk rá egy brokkolira, amelynek minden nagyobb "ága" olyan, mintha az egész kicsinyített mása lenne. Az ágnak egy „csokra” ugyancsak olyan, mintha egy ág, vagy a brokkoli fej egésze lenne miniatűr kiadásban. Akár házi feladat is lehet, hogy vegyünk kézbe brokkolit, vagy karfiol virágot és figyeljük meg rajta a szerkezet minden szintjén jellemző geometriai törvényszerűségeket, mint személyiségjegyeket.

Visszatérve az árfolyamok világába, ahol ezek az öt hullámból álló lökéshullámok és három hullámból álló korrekciók követik egymást újra és újra, megállíthatatlanul. A fraktál úgy alakul, hogy az öt hullámból álló alakzat három, trend irányban haladó alhulláma tovább tagolódik öt kisebb szintű hullámra. Ezzel szemben az ötösök minden szakasza és szintje után felismerhető a korrekciókban a hármas szerkezet. Ugyanígy, csak éppen kifelé terjesztve / tágítva a logikát, ha látunk valahol egy impulse (lökés)hullámot, akkor az egy hosszabb távú, magasabb rendű trendnek az egyik szakasza. Másképp is mondom; ha a mélypontról számozunk és kitesszük az 5-ös számot egy csúcsra, akkor az egész ötös, az eggyel magasabb szintű trend 1-es hulláma lesz egyszerre.
Hányszor van az az érzésünk, hogy ezt a letörést, vagy azt a trükkös visszatesztet, vagy amazt az alakzatot mintha láttam volna már ebben a trendben!


Bár így hihetetlenül egyszerű ezt a fel-le-fel-le-fel impulse logikát elmondani és felfogni, az életben a grafikonokon legtöbbször komolyan el kell bóklászni, mire sikerül felfedezni mi, hová is tartozik. Mert ami ott fent, a második bekezdés után van sematikus ábránk, az a valóságban így néz ki:


...És akkor még visszafogtam magam a bonyolításban.
Akit érdekel a Wikipédia címszó a fraktálokról az ide kattinthat. Említik a fraktálelmélet legnagyobbját Benoit Mandelbrot-ot, akinek tudományos érdemei elévülhetetlenek. Viszont vigyázzunk, a piacok fraktálszerkezetét nem ő fedezte fel. Pedig a ’90-es években még szerette volna azt hinni! „K-i-c-s-i-t” Elliott megelőzte. Azóta szóltak neki, úgyhogy rájött ő is, ezért már nem mondja.

Elliott még itt sem állt meg, hanem feltette a kérdést, amit előtte senki; miért van ez így. Arra jutott, hogy minden emberben olyan pszichológiai folyamatok zajlanak, amitől időről-időről keresztülmegy a mély pesszimizmustól az extrém optimizmusig és azután vissza. Egyszerűen ez a humán természet, bizonyos fokig mindannyian hangulatemberek vagyunk. Ez, vagyis a természet rendje ad struktúrát a tömegek pszichológiájának, ami azután a grafikonokon megjelenik. Az emberek egymás közötti kommunikációja, annak hangulata határozza meg az egyéni pénzügyi döntéseket. Ezek a kollektív hangulathullámok hoznak létre trendeket és eseményeket az élet minden területén.

Még mielőtt a blogolvasó rám csapná az ablakot az ezoterikus megközelítés miatt, elmondom, hogy nem az Édesvíz Kiadónak dolgozom, sőt kiráz a hideg a könyveiktől. Elmondom, hogy Ralph Nelson Elliott hivatását tekintve könyvelő volt, ő sem az a vad ezotéria rajongó. Ha még ez sem elég, akkor pedig meghívok egy gyors önvizsgálatra mindenkit.
Oly sok technikai elemzésről író szerző mondja, hogy el kell kerülnünk a tömeggel való cselekvést. Ennek jegyében szeretem én is kijelenteni magamról, hogy ó, én nem vagyok a része, másképp gondolkodom, mint a tömeg, elzárkózom a pesszimista, vagy épp eufórikus globális hangulattól! Ám finoman mégiscsak ott munkál bennem. Mindig eljön az a pillanat, amikor részeseivé válunk/válhatunk a Nagy Kollektív Hangulatnak - lehet éppen akkor, amikor fórumozunk, vagy akkor, amikor végül megnyitunk egy pozíciót. A beolvadás, a kapcsolódás nem feltétlenül tudatos, legtöbbször észre sem vesszük, amikor bekövetkezik.
A legjobb kereskedők közös tulajdonsága, hogy 1) önmaguk, 2) kiválóan és 3) részletesen terveznek 4) a pozícióba való belépés előtt. Itt fontos az ELŐTT, ugyanis pozícióba lépve már semmi sem mindegy. Ha nincs terv, a spekuláns felett átveszi az irányítást a globális hangulat, ha viszont pontos és jól kidolgozott, akkor képes uralni magát és nagyobb eséllyel képes végrehajtani a tervet. Mert bármerre kanyarodjon is az árfolyam, minden esetben tudja, mi a dolga.

Szeretném az elmélet legegzaktabb részével zárni az első részt. Mégpedig a három, mindössze három szabállyal, a feljebb ábrázolt impulse megkötéseiről. Fogok még ismertetni később ún. útmutató irányelveket (angolul: guidelines), de azok nem olyan kőbevésett korlátok, mint amilyen ez a három. Ez a három minden lökéshullámra igaz, minden terméknél, minden idősíkon. Soha nincs kivétel - ha egy elemző azt írja: "Ez nem Elliott", akkor keressünk másikat. Úgy értem, másik elemzőt, mert a legalapvetőbb három szabállyal sincs tisztában. Ha azt írja, "Ez nem impulse, hanem valami más korrektív alakzat", akkor érti, amit csinál. Amióta tőzsde a tőzsde, azóta nem volt még kivétel, minden mozgás Elliott alakzataiból áll(t) és mindig igaznak bizonyult az alábbi három szabály.

A szabályok:
A 2. hullám nem megy az 1. hullám kiindulási pontján túlra, azaz a második hullámban megtett út legfeljebb az első hullám hosszának 100%-a. Nincs olyan szabály, hogy W-alj alakzatban egy kicsit aláment, az is jó lesz. Nincs olyan szabály, hogy a 2. hullám legfeljebb 38,2%-ot, vagy 61,8%-ot vehet vissza.
A 4. hullám soha nem érinti az 1. és a 2. hullám területét. Sokszor kifelejtik a szabályból a 2. hullámot, aminek "szabálytalan flat" korrekció esetén van jelentősége. Amikor a flat-ről írok, majd bemutatom, mi ez, de el lehet képzelni, hogy a korrekcióban a 2. hullámban még keletkezik egy magasabb csúcs, annál, ami emelkedésben az 1. maximuma volt.
A 3. hullám soha sem a legrövidebb, sem %-ban, sem pedig pontértékben. Itt a "%-ban" részét szokták elfelejteni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy például egy emelkedő nyersanyagnál a 3. százalékban mérve egyenlő hosszú az elsővel, és náluk meg hosszabb az 5. Ilyenkor is megvalósul, hogy nem a 3. a legrövidebb, mivel pontban számolva nyilván hosszabb az elsőnél.
Viszont nincs olyan szabály, hogy egy 3., vagy 5. hány százaléka kell, hogy legyen a megelőző hullámnak.

Most mindenkiben lázasan munkál, hogy de hát csak van kivétel. Valóban van egy ritka apróság, igaz nem szívesen mondom el, mert mindenki azt fogja keresni, meg meglátni ott is, ahol nincsen, csak hogy egy pozíciót ne kelljen zárnia. Ezért előbb inkább megosztom az én hozzáállásomat ehhez a kivételhez: ha meglátom, legtöbbször elszaladok, keresek másik instrumentumot, mert nagyon ingoványossá teszi a hullámsorozat számolását. Szóval, jöjjön a kivétel, ami csak "apróbetűs tananyag". A nagy tőkeáttétel miatt néha (talán csak kényszerzárások nyomán) a határidős piaci termékek grafikonján beleüthet egy 4. hullám az elsőbe, de akkor sem zár annak területére. Ha ilyen elő is fordul ritkán, a mögöttes termék görbéjén akkor sincs egy pillanatra sem átfedés, azaz az egész problémát ki lehet védeni azzal, ha valaki például az azonnali index grafikonját elemzi és a határidős, vagy más tőkeáttétes termékben kereskedik.

Tovább a II. részre >

12 megjegyzés:

  1. Kedves Cimballi!
    Reggel első dolgom volt, hogy megnyissam a blogodat. Nagyon megörültem hogy ott volt a beígért oktató anyag.
    Rengeteg kérdésem és észrevételem lenne (és lesz is) de nem akarok a dolgok elébe vágni, Most csak annyit hogy az eddigi munkádat nagyon köszönöm, a blog további gondozásához jó egészséget és kitartást kívánok. Elliott ciklus alapján kereskedem kis idősíkokon (eddig nem túl sok sikerrel) no de majd ezután....

    VálaszTörlés
  2. Jó, ha kapok kérdést, mert abból le tudom szűrni, mit, milyen részletességgel kell kifejtenem. Szóval köszönöm a biztatást és később majd a kérdést is.
    Örülök, hogy a blog olvasói ennyire várnak már egy-egy következő részt, viszont ez most csak véletlen, hogy reggelre már ott volt a bejegyzés, mert általában a megadott nap esti óráiban frissítgetek.

    VálaszTörlés
  3. Szerény tudásom alapján azt kell mondanom, hogy az E/U (M20) nem csinálta meg az általam várt 5. hullámot (vagy szabálytalan korrekció lett) vagy még komoly gondjaim vannak az összetett hullámokkal. Többször láttam (ebben a ciklusban)rajta hogy a4-es (ha csak kicsit is)de beleszúrt az 1-2-be.

    VálaszTörlés
  4. Egy-egy kis nüansznyi átfedésnek épp az a lényege, hogy a mozgás korrektív jellegére utal. Küld egy jelzést felénk. Később csak megerősíti, amikor végül nem látunk 5. hullámot. Mondhatnánk, hogy az már eső után köpönyeg, de nem, mert tudunk belőle következtetni a nagyobb szintű trendre.
    Nekem is nagy káosz, ez az EURUSD ilyen rövid timeframen, ezért érdemes végigfutni több beállítással, hogy megtaláljuk a megfelelő timeframet, amin valami kézzelfoghatóbb hullámszerkezetet látunk.
    Ebben a pillanatban borzasztóan zavaró tud lenni, hogy a tegnapi min. 1.3678, az imént este 7 körül elért maximum pedig 1.367825? Na most akkor ez adathiba, vagy átfedés? Nem tudom, de nem is érdekes, mert a "nagy", a lényeges high 1.3839-ből kiindulva ez sehogysem lesz értelmes impulse. Ezért messzebbről figyelek.

    VálaszTörlés
  5. Tisztelt Cimballi!
    Az általad is tanultak alapján elemeztem a (a cikk címéhez kapcsolódóan) a Dow határidős indexet.
    Arra a megállapításra jutottam, hogy hetes charton nézve a 2007 október óta tartó (általam elsődlegesnek kinevezett)esőtrend korrekciója zajlik 2009 márciusa óta.
    Ezen korrekciós ágon úgy számoltam, hogy jelenleg a 4. hullámba tartunk amely akár 8900 pontig is lejöhet(de hogy meddig azt nem tudhatjuk),Ha ez igaz akkor vár ránk majd még egy erős felhúzás 5. hullám gyanánt amely a fent említett elsődleges trend 61,8% korrekciójához is felvihet ami olyan 11250 pont környékén van, Ha ez igaz akkor az igazi lejövő főtrendbe való visszatérésre majd csak egy nagyobb emelkedés után léphetünk. Tisztelettel arra kérlek, hogy ha van időd és kedved véleményezd az általam vázolt feltételezést.

    VálaszTörlés
  6. Az emelkedés a mélypontról komoly talány. Volt. Fel, tisztára mint egy bull piacon...
    csak a belső szerkezete nem frankó. Halad előre, de állandó az átfedés a hullámok között. Aminek 3. eggyel kisebb rendű (al)hullámnak kellene lennie, az a legrövidebb és a többi. De nemcsak a három kötelező szabálynak nem felel meg, hanem kikerüli a vezérlőelveket is.
    A 2009 márciusában elindult emelkedés egyetlen lehetséges értelmezése a korrekció, abból is a triple zig-zag. A triplák pedig nagyon nagy szívatások, mert 2-szer feleslegesen mozdul rá benne a tréder. A januári csúcsnál minden alkotóeleme készen volt az alakzatnak, ráadásul egy ideális retrace szinten.

    VálaszTörlés
  7. Hmm tehát szerinted Károly az usa indexekben most jelöltük ki vagy folyamatban a 4. pontot és utána ismét ATH? Akkor meg miért van eső trend amit írtál? Véleményem szerint ez egy túl jól sikerült korrekció, de indexek lefordultak 50%os fiboról. Persze csoda bux kivétel...

    VálaszTörlés
  8. Károlynak szolgálati közlemény: EURUSD-nél, milyen igazunk volt itt a beszélgetésben (ld. négy megjegyzéssel odébb)! A 10-én induló esésben nem találtunk 5 hullámot, nem is tért vissza az eső trend, hanem jött a felfelé kör, most viszont a mai esés nagyon közel áll ahhoz, hogy impulse legyen.

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok! A második szabály magyarázatát nem teljesen értem .... "Sokszor kifelejtik a szabályból a 2. hullámot, aminek "szabálytalan flat" korrekció esetén van jelentősége. Amikor a flat-ről írok, majd bemutatom, mi ez, de el lehet képzelni, hogy a korrekcióban a 2. hullámban még keletkezik egy magasabb csúcs, annál, ami emelkedésben az 1. maximuma volt." Ez azt jelenti hogy a 2. hullám olyan flat amiben a B (alóbb idősíkon) az 1 es pont felé megy és így összeérhet a 4. imulse-al csak én azt hihetem hogy az a b valójában az 1. ?

    VálaszTörlés
  10. Igen. Rendkívül gyakori, hogy emberek ezért nem vesznek észre egy Elliott-hullámot, mert az a gaz, magasabban lévő "b" megvicceli őket. Fontos erre emlékezni: korrektív hullám is mehet új csúcsra/mélypontra.

    VálaszTörlés
  11. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  12. Dani, a fraktálszerkezet választ ad a kérdésedre, illetve itt egy bejegyzés a logaritmikus spirálról:
    http://myelliott.blogspot.com/2010/05/bonusz-az-alapokhoz-15.html

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (17) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)