Ezt ki kellett várni

SP500 frissítés háromszöggel és háromszög nélkül

Ma, csütörtökön egyenletes, pánik nélküli esést láttunk az USA-ban, ami percekre lement a kritikus trendvonal - ES határidő 1.209 és SP500 cash index 1.212 - alá vagyis majdnem kipottyant a korábban már sokat ábrázolt eső trend báziscsatornájából. Majdnem, mert zárásra éppen fölé tudott kapaszkodni. Vagyis, amit kritikus jelenségnek határoztunk meg, azaz amely a momentumos harmadik hullám elindulását igazolhatná még továbbra sem valósult meg. Még mindig igaz, hogy közel a csúcs. Arra vártunk, hogy a piac szignifikáns napi záróval töri le, majd "alulról tesztelgeti" az említett kritikus támaszt, azt követően begyorsul az esés, és ezzel lesz elegendő bizonyítékunk a harmadik hullám jelenlétére. Van rá esély, hogy mindez november végéig be is következhet, de ma azt vegyük végig, hogy a következtetéseinkhez időközben milyen információkat adott nekünk az árfolyam mozgása.

Volt egy háromszögnek látszó valami, amit rajzolt mindenki, várta a kitörést, sőt tegnapra már a Wall Street Journal is a háromszög technikai hátterével és az "evidens" felfelé folytatással volt elfoglalva - íme a cikk [link]. Így aztán a mai letörést látva sokan lesznek, akikben megfogalmazódik, lám-lám, ugye hogy nem működik a technikai elemzés. Viszont ők nem Elliott követői lesznek. Előttünk ugyanis egész más szempontok voltak.

Az elméleti "bemutató" és érvelés előtt azonban publikálom a magam elsődleges megfejtését, az operatív számozást. A bull/bear "game over" ábránkat frissítem tovább [link emlékeztetőül].

A háromszög valójában sokkal kisebb, mint azt a klasszikus TA
rajzolná, mert csak egyik alegysége a teljes korrekciónak - ha ez a bear
változat megállja a helyét, akkor SPX 1.260 kritikus ellenállás

Szóval Elliott-os szemmel nézve egész más a helyzet. Egyrészt alap, hogy a háromszögből a belépés irányával ellentétes oldalon lesz a kitörés. A belépés iránya nekem végig nem volt evidens, ezért nem talál senki a blogon az elmúlt hetekben háromszög értelmezésről szóló ábrát. Vonakodtam az egyébként igen impulzív, OKT 27-NOV 1 esést a háromszög indító hullámának, vagyis korrektív a-b-c szekezetnek elfogadni. Ezért kezdtem figyelni trendcsatornákat, támasz/ellenállás szinteket, és azokból következtetni. Csak Elliott hullámok és alakzatok tekintetében ugyanis kevés magabiztos fogódzó létezett.

Másrészt nem minden háromszög, ami annak látszik, hiszen sok esetben tűnik egy komplex korrekció, vagy egy 1-2-i-ii szituáció nagyon hasonlatosnak. Ez az utolsó mondatom kezdőknek túl sok lehetett, de ott van fent hozzá az egyik változat a komplex megfejtésről, illetve majd két éve egy egész bejegyzést szenteltem az alternatívák bemutatására "Két tipp, ami legalább három" [link] címmel. Tessék csak kibogozni, mit is jelent ez a mondat.

Harmadrészt, kettes hullám helyén önmagában nem állhat háromszög, ellenben bármikor lehet B, vagy X, vagy komplex korrekció utolsó eleme, tehát Y, vagy Z. Itt az Y-ban hinnénk, méghozzá egy Minuette szinten jelentkezőben, ha elfogadnánk ezt a bullish megoldást. Ehhez is van rajz; lejjebb következik az illusztráció.

A dióhéjban összefoglalt elmélet nekünk azt mondja, ha egyáltalán volt ott háromszög, akkor abból szerkeszthetünk bearish képet, vagy bullish variációt egyaránt, de segítek, ebből is abból is nagyon konkrétat. Ez jó hír, mert könnyebb lesz felismerni, melyik utat választja magának a piac.

Kerekítsünk a két szcenárióból egy mini elméleti leckét sematikus ábrákkal:

Impulzus, vagy zigzag, kis háromszög vagy nagy?
/érdemes nagyítva nézni/

Ha egy [b] hullám a háromszög változatot választjuk (jobbra), akkor bullish a helyzet, mivel a [b] hullám egy 5-3-5-ös szerkezetű zigzag korrekció közepén áll. Lemegy a piac 1.200-1.180 közé, elakad az esés és megy is fel egy utolsó körre az október 27-i maximum fölé kevéssel. Nem ezt várom, világossá is tettem az elmúlt három hétben számtalanszor és nem véletlen emeltem ki egy post főcímének a korábbi csúcs 1.292,66-ot.

Tehát a lefelé változatot (balra) részesítem előnyben miszerint (1)-(2)-[i]-[ii] jött létre eddig és a háromszöget csak azért látunk, mert a [ii]-es hullám dupla korrekció volt: egy zigzag és egy háromszög együtt összekötve egy (x) hullámmal. Emlékeztetőül, ez van a felső ábrán is.

A bear változat kritikus szintje ES 1.258,75, ezen szint felett semmi keresnivalója sincs az árfolyamnak, vagyis ha valaki shortol, legkésőbb oda kell stop loss megbízást elhelyeznie. Ugyanez az ellenállás szint a cash indexben 1.259,66. Felkerekíthetjük 1.260-ra, úgy könnyebb emlékezni rá.

Zárásul egy érdekes ábra Maui mestertől. FGBL = német Bund, ZB = USA 30 éves bond határidő.

Noha ma az EU kötvénypiacok valamelyest magukhoz tértek,
mi ez, hogy a német bund kezdi alulteljesíteni az USA kötvényeket?

A "hedgelt" pozíció rejtett buktatója - olasz módra

Jason Farkas írása

-- Az eredeti cikk arról, hogy az International Swaps Dealer Association miként lehetetlenítette el az államadósságok finanszírozásában alapvető funkciót betöltő CDS piacot: The Hidden Risk on a "Hedged Position" [link] --

A nagy múltú Jefferies (szimbólum: JEF) bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollár értékben csökkentette szuverén államadósság kitettségét az EUR övezetben. Csak a múlt héten, az azt megelőző hónapokról nem is beszélve, az európai adósságot finanszírozó intézmények egész sora deklarálta, ők bizony minden kockázatot kivédtek CDS (Credit Default Swap) "hedge" pozíciók létesítésével.

Mégis, ha az imént említett Jefferies csoport pozícióit ellentétes irányú ügylettel biztosították, akkor miért volt szükség a csökkentésükre? Most van hedge, vagy nincs hedge?

Íme a játék a színfalak mögött: A szuverén államadósság pozíciók birtokosai és egyben hedgelői ráébredhettek, hogy sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint voltak korábban. Miért?

Valószínűleg a múlt heti görög mentőcsomag "önkéntes" kötvényleírás része állhat a háttérben. Vagyis a megállapodás azon pontja, amely rendezi, hogy a kötvénytulajdonosok a követelésük mekkora részét látják majd viszont. Az ISDA az 50%-os leírást "önkéntesen" végrehajtható műveletként jelentette be, azaz technikailag ez nem minősül államcsődnek.

Tudniillik, ha Görögország nem fizeti vissza a kölcsönvett pénz 100%-át, az feketén fehéren csőd lenne. Viszont, mivel a görög kötvények tulajdonosai (nem kevés EU, ECB és IMF birkózás nyomán) elfogadták a rendezési tervet, miszerint minden dollár görög tartozás fejében 50 centet kapnak, anélkül, hogy a görögök hivatalosan bedobnák a törölközőt, ezért ez egy "önkéntes" lemondó nyilatkozat. Csak a csőd szót ki ne ejtse senki a száján!

Ha már viszont a görög vágás ilyen "önkéntes" alapon ment, akkor miért ne nyilváníthatnák a továbbiakban bármelyik másik EU tagállam adósságára vonatkozóan az enyhítési alkut "nem-csődnek"? Épp itt van az eb elhantolva. A CDS csak csőd bekövetkezése esetén védi a hedgelt pozíciót, ezért az ISDA döntés értelmetlenné tette a CDS intézményét, legalábbis 50% veszteség erejéig.

Mit foglalkozzunk ezzel? Íme, hogy miért érdemes:

Tegyük fel - csak feltételesen persze -, hogy számos európai bank tart szuverén kötvényeket a portfóliójában olasz és portugál adósságból. Az "önkéntes rendelkezést" megelőzően, [főleg, ha nőtt egy ország adósságához kötődő kockázat], akkor ahelyett, hogy megszabadultak volna a kötvényektől, védekezés gyanánt CDS kontraktusokat vásároltak, arra az esetre, ha a kötvényt kibocsátó ország becsődölne. Azonban ha az ISDA nem hajlandó az ilyen leírásokat csődnek nyilvánítani, akkor a CDS hedge pozíciók nem töltik be azt a funkciót, amiért létrehozták őket. Akkor pedig a csökkenő kötvényárak jelentősége abban áll, hogy az amúgy is feszült piacot egyenesen robbanékonnyá teszi.

Ez az ami ironikus; az ISDA, EU, ECB és az IMF nagy igyekezetében, hogy a görög leírás tovagyűrűző hatását kivédje, akaratlanul növelte annak esélyét, hogy a válság átlépje a határokat. Azzal, hogy a CDS védelmi funkciót nem hagyták működésbe lépni, beszűkítették az szuverén adósságot finanszírozók körét, a kötvényvásárlók ugyanis ezentúl kevésbé képesek fedezni a pozícióikat. Mi több, növelték a kötvénypiac potenciális eladóinak körét.

Zárásul érdekes lehet még a jelenség Elliott-i vonatkozása. A socionomics tudomány álláspontja szerint bear piacok idején a központi hatóságok, kormányok egyre többet avatkoznak be. Azonban az erőfeszítéseiket ritkán koronázza siker, mivel előre nem látható komplikációk lépnek fel, független attól, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak.

Ahogy Bob Prechter írta az Elliott Wave Theorist [link] 2011. júliusi számában:
"...ha bekövetkezik a deflációs összeomlás, akkor a CDS-ek nem működnek majd. A CDS-t kibocsátók is becsődölnek. Ebből nincs kiút."

Cimballi széljegyzete: Jason barátom épp egy hete írta ezt a cikket, ami akkor még alig volt több mint teória és feltételezés. Az EWI csütörtökön közölte le a gondolatmenetet, annak hatására, hogy a világ harmadik legnagyobb adósságpiaca, az olasz kötvénypiac a hét közepén kis híján végzetesen megborult. Mutatom lejjebb a 10 éves kötvény határidős grafikonját. A tanulság nem más, mint amit Jason is elmond. Egy túlfeszített piacon a beavatkozási kísérlet hozhat átmeneti enyhülést a tünetek tekintetében, de a következő pillanatban máshol, még kritikusabb helyen dugja elő a fejét a probléma, amit nem sikerült alapjaiban orvosolni. Az olasz költségvetés élet-halál harcot vív a maga adósságával, ezen jogi kategóriákkal történt kavarás nyomán pedig elveszítheti a finanszírozási forrását, mivel azok az intézmények, amelyek az ügyes hedge manővereknek köszönhetően szinte végtelen mennyiségben hajlandóak lennének vásárolni az adósságból, nem tehetik meg, mert nem tudják magukat bebiztosítani csőd esetére. Amíg a görögök problémája nem ügy, akár a hajuknál fogva is ki lehet őket rángatni, addig az olasz kötvénypiac nagyságrendje miatt nincs az a kormány, vagy európai hatóság, amely elegendő pénzt tudna biztosítani egy mentőakcióhoz.

Vészjósló pánik az olasz határidős kötvénypiacon november 9-én,
szerdán és az azóta bekövetkező enyhülés

Még közel a csúcshoz

Semmi izgalmas sincs a címválasztásban, mert szeretnék némi óvatosságot hangsúlyozni. Az esés nagyságrendje jó, szerkezete szintén, kiindulási pontja is, rendben volt a forgalom, a részvénypiaccal tartottak a nyersanyagok, a devizák. Vagyis elővehetjük a bear forgatókönyvet és azt is helyezzük ma előtérbe, de azért volt néhány érdekes túlzás. Konkrétan szerdán az S&P 500 részvényéből egy kivétellel mind mínuszban zárt, a Dow összes komponense ugyanígy, ami túladott időszakokban, elsősorban kiemerülés előtt álló mozgásoknál fordul elő. Ennek a mostani kontextusban, egy esés első(!) napján, mi az értelme? Ritkább eset, ezért szokatlan, de kitöréses / nekilódulós indító napok lehetnek ilyenek. Tegyük el ezt a gyertyát, komoly erő kellhet már ahhoz is, hogy a keddi záró és a mai közötti különbség felét visszavegye a piac. Vagyis cash SPX 1251-1255-nál korábban ez most nehezen tud bull lenni.

Viszont - és itt befejezem pro és kontra felvezetőt - ott van a tény a korábbi elemzésem alapján, hogy a SPX 1220-nál tart délnek a csatorna alj, amelynek szignifikáns elesése és sikeres visszatesztje után már kevésbé lesz szükség a bullish lehetőségek rajzolgatására. Egyelőre közeli a csúcs, az október 27-i maximum, szóval nem tartunk még ott a döntő letörésnél.

Emlékeztetőül, így nézett ki az 'objektívan kétirányú' határidős ES ábra a hétvégén: Game Over Chart [link]. És itt van (lejjebb) a mai nap után, ami lehetővé teszi nekünk egy újabb (de alacsonyabb rendű) potenciális báziscsatorna megrajzolását (narancs). Ez is egy erővonal, ami a korábbi kékkel ellentétes irányba, tehát lefelé hat. Amíg belül vagyunk, addig az esés elvileg lehet párhuzamos trendcsatornában, tehát ez alapján a vezérlőelv alapján elvileg lehet korrektív.

Ha már "ilyen volt - ilyen lett" képeknél tartunk, akkor itt van az a rajz, amely szerintem megvalósult: 5 perces Dow vasárnapról [link]. Hogy is van ez? A végső felfelé kör előtt a piac nem ment le, csak az (x) pontig, majd onnan jött a kis kettes, Minute [ii] hullám befejezése fel.

Ha zigzag korrekciónak jelölném, akkor az [i]-es helyére [a] kerülne, [ii]-es csúcshoz [b]-t tennék, és valahová lejjebb nem újabb (i)-es várnék, hanem nyilván a [c]-t. Miért nem ezt, a még egy további nagyobb felfelé körös változatot helyezem előre? Nyilván egy hosszú cikk lenne, mindent (újra) elmondani, ezért egy érvet emelek ki. Menjünk vissza a felső ábrára és nézzük meg milyen egyforma az október 27-i csúcs utáni két esés karaktere. Nincs váltakozás, ugyanúgy közlekedik mindkettő délnek, ami pedig kevésbé [a] + [c] sajátosság, hanem inkább két egyes hullám impulzus személyiségjegye.

SP500 - Nagyjából bikacsapda

Indexek 8 grafikonon minden irányból

Állandósult a volatilitás, ami nem meglepő. Korábbi VIX indexes videofelvételemben hívtam fel a figyelmet rá; a bear piac elsőszámú jellemzője ez, amely nem engedi a bikát erőre kapni, ellenben erős érzelmeket hoz be a játékba. 2011 első két hónapjában az SP500 index napi ATR(14)-es értéke stabilan 9-12 pont között ingadozott, az elmúlt három hónapban pedig 29-36-ot látunk ugyanezen az indikátoron. Ugyancsak stabilan. Medve karakter ez, csak éppen nem haladt (még) sehova.
Apropó, épp a 2010-es évzárás szintjén tartunk.

Ma induljunk ki annak a heti grafikonnak a frissített változatából, amit október 2-án közöltem le [az SPX 2008-as analógiájáról], arra az esetre, ha októberben nem az esés folytatódna, hanem éles emelkedés jönne - ti. akkor, egy hónapja a kettő között nem nagyon volt más kilátásban. Most így néz ki:

A korábban már felhozott analógia jön be eddig. Egy rekord erős
október visszateszteli a fej-váll alakzat nyakvonalát. Akárcsak 2008-ban?

Ezen a heti nézeten nagyon szép arányos, tanítani való a május 2 - október 4 impulzus - ld. itt az oldalsó kinagyítást. Akkor minek mögé nézni a napos, vagy annál kisebb bontású idősíkon, vagy minek a Nasdaq index júliusi csúcsával bajlódni? Hátha elbizonytalanodunk?
Noha az (1)-es jelölés mellett még mindig a kisebb idősíkok és a Nasdaq vizsgálata kapcsán felmerülő feszültségeknek szól a kérdőjel az október 4-i mélypont alatt, azért igaz, hogy ha a nagyobb képnek tiszta az értelme, akkor nem érdemes egy-egy részletnél leragadni. Impulzus, pont.

A kijelentés viszont adja a következő problémát, ugyanis amennyiben (1)-es kerek öt hónapon át tartott, akkor hogyan tehetnénk ki a (2)-es jelzést egy három hullámból álló (eddig O.K.), de kevesebb mint egy hónapig tartó emelkedésre SPX 1292-nél? Időben nagyon kevés, noha nem lehetetlen.

Régi olvasók már mondják Elliott magyarázatát. Amit a piac megtesz pontban, azt nem teszi meg időben. Ezzel az érveléssel el is lennék egy negyedik hullám esetében, de másodiknál nem vagyok boldog tőle.

Ennélfogva két irányban érdemes gondolkodnunk. Az (1)-es hullám október 4-én délután ért véget, így az október 27-én mögöttünk hagyott csúcs még csak a (2)-es A hulláma. A másik lehetőség, hogy a Nasdaq tud mindent jól és az (1)-es jelölés augusztusra kerül, a (2)-es pedig igenis itt van október 27-én. Szóval, a kettőt vegyítve az 1292-es a csúcs jelölése "(2) vagy A".

A két eltérő számozás egyetért abban, hogy kettes hullámot látunk felfelé és ez jó. Mindkettő szerint eső szakasz következik. Mivel egy-két hétre előre tekintve mindkettő olvasata bearish-bearish, így nem mondanak ellent egymásnak, tehát most nem életbevágóan fontos tudnunk, hogy hol volt az (1)-es vége. Nekünk a (2)-es csúcs sokkal jobban kell(ene).

Legjobb, ha figyelünk mindkét lehetőségre és hagyjuk, hogy a piac döntse el, (3)-as, vagy B, esetleg (B) hullám következik délnek.

Ma a (2)-es változatot dolgozom ki és arra készítek előrejelzést a következő napokra. Az 'A' alternatívát meghagyom arra az esetre, ha a váltásra továbbra is okot ad a piac. Azért hoztam szóba, hogy ne okozzon közfelháborodást, ha esetleg később meglépem az "átszámozást".

A Dow Jones indexen mutatom, mert azon a legtisztább az októberi rally szerkezete. A megfelelő hullámokat megtaláljuk a többi indexen is, de kicsit trükkösebb lenne a jelölése, ami zavarná a megértést. Így is elég "speciális", ami az augusztus 9-i (1)-es minimum óta látszik: egy alakját tekintve flat korrekcióra emlékeztető, de nem 3-3-5, hanem 3-3-3-as szerkezetű kombináció. A szerkezetnek szól a W-X-Y jelölés.

A mögöttünk hagyott október bekerült az amerikai piacok történetének 10 legnagyobb emelkedést hozó hónapja közé, amelyeknek közös "kontextusa", hogy mind magas rendű bear piaci trend idején jött létre. Érdekes paradoxon. Ha Elliott-i szempontból nézzük, akkor ez a "nagyjából" exp. flat korrekció bikacsapda funkciót tölthet be.

Ha valaki szebbet szeretne látni flat korrekcióból, akkor íme egy tiszta Elliott-i forma a DAX napi bontású grafikonján:

Vissza most már az előttünk álló két nap lehetséges szcenárióihoz. Ha a Dow 12285 és SPX 1292-es csúcsok valóban (2)-es jelölést érdemelnek, akkor nagyjából két változat tűnik a legvalószínűbbnek. 5-percesen mutatom az elsőt, amely szerint kedden, november 1-én ugyan bent volt az alacsony rendű (i)-es alhullám, de a (ii)-es korrekció még nem ért véget. Valamilyen dupla csúcsra emlékeztető alakzat készül(het):

Azon szcenáriókat preferálom, ahol tehát a nagy (2)-es már a helyén
van október 27-én. Azonban a kis (ii)-es helyzetével kapcsolatban akkor
sem lehet egyelőre magabiztosan nyilatkozni.

Az ennél agresszívabb változat szerint (itt lejjebb) már a (ii)-es hullám is a helyén van, vagy a hétfői nyitást követően gyorsan meglesz. Vagyis a medve uralma hamar hétfőn este, illetve kedden lassanként begyorsuló esés formájában mutatkozik:

Amivel óvatosan érdemes még bánni, az agresszivitás, viszont az kétségtelen,
hogy SPX 1229 / DJIA 11760 alatt a medve bármikor átveheti az irányítást

Ha mégsem foglalok állást a (2)-es csúcs helyzetéről és Elliott módszerét (majdnem teljesen) félretéve a klasszikus technikai elemzést és a csatornákat hívom segítségül, akkor a következő 240-perces bontású E-mini S&P grafikonnal mindent el lehet mondani:

Rövid távon ellentétes erők feszülnek egymásnak itt a kritikus
strukturális támpontok között. Kinek lesz "game over"?

Tulajdonképpen így láthatják a spekulánsok a piacot; bekavarodtunk egy adag fontos szint közé, ezért nem igazán mérvadó, hogy mit tesz pl. az ES (határidős SP index) 1210-1275 között. Majd akkor kezd érdekes lenni a játék, ha ezen zónát kívülről tesztelgetjük. Elliott elmélete persze, mint mindig, most is hozzáteszi nekünk a kontextust.

Végül még egy ábra, amit néha leközlök a kereskedési forgalom alakulásáról. Régen nem néztünk már rá: